Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-13 / 41. szám
57. október 13. JzaUact Földműves s Я„ c-Sod&k, " ßVitqftcSye Kár volt várni KARVAS ISTVÁN ÚJÍTÁSA c8OScKKS0f«®<38aK»c§a(«»C8cKtc§0K8C^<#c#3K>IK»*<#ogaK»QaoK®(«CK8<«0H^^ A csataji földműves soha nem szereitt hátul kullogni, mindig igyekezett Ire törni. De mint a közmondás tartt: az ujjunk sem egyforma, így a csa-ji parasztok között is volt olyan, aki zt mondotta, amikor megalakult ■özségükben a szövetkezet: — Sem lehet mindenki eeső, utósóiák is kék lenni valakinek. Es vártak! Szemüket azonban nyitva tartották. figyeltek, mit müvei a nagy család: lagyobb kalászt terem-e a közösen, lépek segítségével müveit föld. Elmúlt egy év, két év, még mindig •Artak! A közelmúltban azonban Kips János hektáros középparaszt már kifogyott i türelemből, s úgy „félfiülel“ odasúgta jazdatársainak: — Én mán nem várok__nincs értetnie ... jobban megy a dógt-k amazoknak ... — Te tudod, János, csináld, ahogy jónak látod. Ш még várunk, — felelték a többiek. Kips gazda azonban már nem tágított. — Várhattok, de ... tudom, hogy megbánjátok. Én megyek ... S bekopogtatott a szövetkezet irodájába. A hír „belopódzott“ a tétovázók fülébe is. S lassan gondolkodni kezdtek. — Hallod-e, barátom? Nincse' valahogy rengyén, — mondották egymásnak. — Oszt mér? — Hát csak azér‘, hogy úgy néz ki az egész, mintha fénénk attó‘ a közőstől .. — Fé‘ az ördög, de nem mi...! S addig-addig tanácskoztak, míg egy szép napon Bagi Márton és János, Ingeli János, Izsocska János, Glasz Jozefina középparasztok is odakanyarították nevüket a belépési nyilatkozat alá! S most, ha bárki is megkérdezi az új belépőktől: Nem volt hiába a várakozás? — azt felelik: — Bizony kár volt várni! Klapuch L., Szene Karvas elvtárs már több mint 35 éve dolgozik az oroszkai cukorgyárban. Mind a géplakatos, mind a kovácsmunkát egyaránt jól végzi. Azon igyekezik, hogy újítási javaslataival előre vigye és megkönnyítse a cukor gyártását. A sárpréseknél például a múlt években 16 munkás tologatta csillekocsikon a sarat és egyéb hulladékokat, ez évben pedig egy munkás könnyen elvégzi ezt a munkát. A sárprésekből a sár egyenesen csatornákba kerül, melyben vízzel hígítva az állandóan forgásban levő csigakerekek segítségével — Karvas elvtárs által készített — szívópumpa nyomja a szennyes vizet a Garamba. Még számos hasonló újítással találkozunk az oroszkai cukorgyárban, melyet Karvas elvtárs becsületes és odaadó munkájának javára írhatunk. Sebő János, Oroszka a,, Szabad földművé s t! Lesz mit füstölni A perbepyiki egységes földműves - szövetkezet tagjai az ősziek betakarítása során meglepően szép eredményeket értek el. Negyven hektár burgonyatermésük már a raktárban van. Az átlagos hektáronkénti hozam 140 mázsa. A dohányt letörték és a pajtákban szárítják. Szorgalmas asszonyi kezek már csomózzák, hogy minél előbb Nagytárkányba szállíthassák A dohányból a termés olyan jó, hogy szárítására kénytelenek voltak a radi szövetkezet pajtáját kölcsönkérni. Befejezéséhez közeledik a cukorrépa és a kukorica betakarítása. A cukorrépa hozama hektáronként 410 — 420 mázsa között mozog. Szállítása gyors ütemben folyik, hogy minél előbb a cukorgyárba kerüljön. P. E. A múlt hónap 29-én zárult be a III. brnói gépipari kiállítás kapuja. Bezárult. de a jövő őszön ismét kinyílik. S ez a kapunyitás mindnyájunk számára örvendetes. Ugyanis Brnőban jövő ősszel megnyílik az első háború utáni nemzetközi árúmintavásár. Jelenleg nem célunk mérlegelni, milyen eredménynyel járt Csehszlovákiának, ennek az ipari nagyhatalomnak négy hétig tartó bemutatója. Egyet azonban le kell szögeznünk: szocialista gépiparunk — mennyiségre, minőségre és választékra való tekintetben egyaránt — hatalmas fejlődésen ment keresztül. Különösen örvendetes, hogy a III. gépipari kiállításon sikerült ízlésesen és hatásosan bemutatni az elmúlt 12 esztendőben elért fejlődésünket. Ezt azért merem állítani, mert ez a véleménye a külföldi szakembereknek is. Találkoztam német szakemberekkel, akik többek között azt mondották: — A felszabadulás- óta csodát művelt Csehszlovákia dolgozó népe. Hogy ez így igaz, arról meggyőződhetnek földműveseink is. A jövőben például olyan cséplőgéppel fogunk csépelni, amelybe elevátor viszi a kévét, külön fújja a töreket, pelyvát, s azonnal bálokba préseli a szalmát. Ez csak egy példa. Ezer és ezer „csodát" sorolhatnánk fel, ^melynek szemtanúi voltunk а П1. "brrrói gépipari kiállításon. Ezt azonban papír - ravetni lehetetlen. S véleményem szerint nem is fontos, hiszen a kiállított gépek túlnyomó része forgalom-A kassai kőműves tanonciskolában évente száz és száz ifjú sajátítja el a kőműves szakmát. A képen a vizsgázott tanulók — a tanárokkal és a szakácsnőkkel — láthatók. (ha) Helyreigazítás Lapunk 40. számában „A föld szülötte vagyok" című írásba hiba csúszott. A mondat helyesen így hangzik: „S hogy példás gazda volt, abban nem kételkedhetünk, hiszen már ez évben 5000 liter tejet, 10 mázsa marhahúst és 1000 tojást adott be terven felül". A szenei járásban csupán két EFSZ-nek, éspedig a nagygurabi és a nagyfödémesi EFSZ-nek van építkezési csoportja. Ezekben a szövetkezetekben eredményesen folyik a gazdasági épületek létesítése. Miért nem dolgoznak az építkezési csoportok a járás többi szövetkezetében is? K. L. ban van. Egyet azonban mégsem hallgathatok el. S ez nem más, mint egy Zetor Super traktor. A kékre festett „csodagép“ állandóan üzemben volt, s csekély területen — anélkül, hogy bárki is irányította volna —. körbe forgott. jük tehát a III. brnói gépipari kiállítást az újkori „csodák" színhelyének. Z. J. Mindenki előtt, s főként a parasztok előtt világos, hogy mit jelentett a múlt Csehszlovák Köztársaságban a végrehajtó, a jelzálogkölcsön stb. Különösen tudja ezt parasztságunk, aki saját bőrén érezte ezeket a terheket, és saját szemével látta, hogy a kisparaszti gazdaságok — az eladósodás következtében — ezrével pusztultak. Hisz a kapitalizmus „természetes" folyamata volt ez, mivel a kisparaszti gazdaságok képtelenek voltak versenyezni a kapitalista nagytermeléssel. Szükséges, hogy ezt a tényt hangsúlyozzuk, mert csakis így teremthetjük meg azt a történelmi hátteret, amelyből mezőgazdaságunk mostani fejlődése kinőtt, s valamint ezek alapján érzékeltethetjük a kisparaszti gazdaságoknak történelmi helyzetét a mezőgazdaságban. Az előbbiekben már megállapítottuk, hogy a kistermelés a kapitalizmusban csak átmeneti formát képezett. S ezek alapján szinte természetes, hogy a szocializmus építése közepette ez a folyamat csak meggyorsul, mert a szocialista nagyüzemi termelés nemcsak a kisparaszti gazdálkodással szemben termel előnyösebb gazdasági feltételek mellett, de előnyösebb ökonómiai helyzetben van a kapitalista nagyüzemi gazdálkodással szemben is. Az EFSZ-ek eddigi fejlődése világosan bebizonyította a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Bebizonyította, hogy a magángazdálkodás minden támogatás ellenére sem tudja azokat az eredményeket elérni, amelyeket a közös gazdálkodásban elérnek, mely eredmények azután végeredményben a szövetkezeti tagok, illetve magángazdálkodók jövedelmének külömbségében is megmutatkozik. A kisparaszti gazdaságok stabilizációjának ■i. néhány kérdéséről Vegyünk például az egyes főbb me- ekben és a magángazdálkodóknál az zőgazdasági termékek termelésének 1953 —56-os években. (1953 — 100 száemelkedését egy hektárra az EFSZ- zalék). EFSZ Magángazdaság 1953 1955 1956 1953 1955 1956 gabonafélék 100 °,í> 110 % 115 °/o 100 % 101 % 105 % tej 100 % 119 °/o 130,6 % 100 °/o 104,9 °/o 109,6 °/o hús 100 °/o 113,4 % 135,4 % 100 °/o 107,1 % 115,5 % tojás 100 % 138,7 % 139,8 °/o 100 °/o 73,6 °/o 84,3 °/o Nos, hogy lehet a szocialista szektort ilyen hatalmas eredményei mellett a kisparaszti gazdálkodás stabilizációjának elméletét egyáltalán felvetni és úgy emlegetni, mint a magángazdálkodóknak a szövetkezeti mozgalom iránt megnyilvánuló paszszivitásának legfőbb okát. Kétségkívül nem lehet és el kell vetnünk ezt az elvet, Pártunk és kormányunk továbbra is támogatni fogja a magángazdálkodó kis- és középparasztokat és ahogy azt Široký elvtárs mondotta, mi nem fogjuk azért szégyelni magunkat, hogy a kis- és középparaszt ma jobban él, mint a kapitalizmusban. De ellenkezőleg erre büszkék leszünk. Mert hiszen kiket támogatunk? A jövő szövetkezeti parasztjait, akiket jó agitációs munkával és az EFSZ-ek termelési eredményeivel szövetkezeti parasztságunk állandóan növekvő jólétével meg fogjuk győzni arról, hogy helyük a szövetkezetben van, mert csakis ez biztosítja számukra és az egész társadalom számára a még jobb és boldogabb életet. Miből származik az EFSZ-ek előnye a kisparaszti gazdálkodással szemben? Elsősorban abból, hogy a szövetkezetek több száz hektáron gazdálkodnak, ahol minden mód megvan adva a tudomány és technika vívmányainak felhasználására. Teljesen szabadon válasszák meg a vetés helyét, minden takarmány számára, kihasználva a természetadta lehetőségeket. Tervezik az állatállományukat, a növénytermesztést és ezek arányos fejlődését bebiztosítják. Az állandó munkacsoportok megszervezésével pedig az EFSZ tagjai fokozatosan a magas terméshozam mestereivé nőnek fel. Ezzel párhuzamosan az EFSZ- ekben való gazdáklodás az egész társadalom ügyévé válik és ezért az egész társadalom állandó támogatását élvezi, mely támogatást teljes mértékben fel is tudja használni. Ebben van a szocialista nagyüzemi termelés alapvető előnye, mind a kisparaszti gazdálkodással, mind a kapitalista nagytermelőkkel szentben. A fentiekből kitűnik, hogy a szocialista nagyüzemi termelés szakadatlan fejlődése és az új szövetkezetek alakítása történelmileg elkerülhetetlen lépés, ha azt akarjuk, hogy dolgozó népünk életszínvonala állandóan emelkedjen, melyet csakis a mezőgazdaság szakadatlan fejlődésével és a haladó technika célszerű felhasználásával tudjuk elérni. Mindennek tudatában vannak a magángazdálkodó kis- és középparasztok is. Tisztában vannak azzal, (főleg ott, ahol jó EFSZ-ek vannak), hogy az ö termelési lehetőségeik a kisparcel- Iákon korlátozottak, míg ugyanakkor az EFSZ-eknél viszonylagosan korlátolt. Hogy ezt megértik, annak bizonyítéka az is, hogy Csehszlovákia falvainak több mint 60 százalékában már EFSZ-ek működnek. Tehát nem a kisparaszti gazdaságok stabilizációja, hanem a tömegpolitikai munka hiányossága és a politikai rövidlátás a fő oka annak, hogy egyes járásokban még nem indultak meg a parasztok tömegei a közös gazdálkodás útján. Lenin elvtárs azt mondotta: a parasztság átnevelése egy egész generációra való feladat. Éppen ezért ennek a munkának a végét kell harcosabban és következetesebben megfogni. Nem értünk egyet azzal, hogy a parasztság jóléte áttörhetetlen akadály az EFSZ-be való belépésnél. mert elsősorban olyan magángazdálkodókra gondolunk, akik saját munkájuk után élnek jól, és nem gondolunk a spekulánsokra. Természetes, hogy a spekulánsok, akik notorikusan nem teljesítik beadási kötelezettségeiket, terményeikkel feketéznek, nem fizetnek adót, s a kötelező biztosítást, ezeket nem érdekli az EFSZ- be való belépés és igyekeznek távoltartani az EFSZ-től a becsületes dolgozó parasztokat is. Ezekkel szemben azonban nem szabad engedékenyeknek lennünk és tűrnünk spekulációikat. Itt rá kell mutatnunk arra, hogy a munkás-paraszt szövetségnek két oldala van. Megszilárdítása, két dön.tő tényezőtől függ. Elsősorban a munkásosztály által a parasztságnak nyújtott segítségtől, amely közelebb hozza a parasztot a szocializmushoz, másodsorban azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a munkás-paraszt szövetségből nemcsak a munkásosztályra hárulnak feladatok, de a parasztságra is. Ez a feladat elsősorban az, hogy a parasztság teljesítse becsülettel állampolgári kötelezettségét a beszolgáltatás területén, adjon évről-évre több mezőgazdasági terményt üzemeink és gyáraink munkásosztályának. Ez a kérdés összefügg az állami fegyelem betartásával is. Parasztságunk ezzel viszonozhatja a munkásosztály önzetlen segítségét. Azok a gazdálkodók tehát, akik spekulálnak terményeikkel, súlyosan megsértik a munkás-paraszt szövetség alapjait: ellentétbe kerülnek nemcsak a munkásosztállyal, hanem a dolgozó parasztság döntő többségének érdekeivel is. Minden törekvésünknek tehát azt a célt kell szolgálni, hogy igen nagy áttekintései és hozzáértéssel lássunk hozzá a falusi problémák megoldásához, mert ez az egyedüli biztosítéka a szövetkezeti mozgalom végső győzelmének falvainkon. Varga János
