Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-07 / 27. szám

A szocialista faluért S^jCfJycul földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. július 7. Ára 40 fillér VIII. évfolyam, 27. szám. A Bajcsi Állami Gazdasághoz tartozó faskasdi részlegen jól halad a folya­matos aratás. A kombájn után pár óra múlva már földbe kerül a tarlókeverék. Lankadatlan lelkesedéssel Az idei termés olyan sokat ígérőén fejlődött, mintha a föld a hosszú év­tizedeken keresztül belefektetett mun­kát kamatostól akarná visszafizetni. Dús kalászt növesztett a búza, az ár­pa, kövér leveleket hajtott a kukorica, cukorrépa s a többi vetemény. — Ilyen termésre talán még a dédnagyapám sem emlékezne — hangzott sokszor a megelégedés földműveseink ajkáról. Az időjárás azonban úgy hasított bele a földművesek számításába, mint a langyos tavaszi esőt magába szívó fába a villámcsapás. A kár, mely mezőgazdaságunkat ér­te. nem országos méretű ugyan, mégis súiyos. Nyugat-Szlovákiában sok he­lyen 60—70 százalékos kárt is becsül­tek a termésben. A gabonanemüekben elszenvedett károk egyrésze már helyrehozhatatlan. Hiba lenne azonban, ha a bajok felett keseregve szem elől tévesztenénk azt, mit tehetünk még az idei termés érdekében. Mert tenni még sokat lehet. Elsősorban azzal, hogy kalászosainkat az adott lehetősé­gek minden eszközével igyekszünk biztos helyre, raktárba, felvásárló­üzembe juttatni. Az esőzések utáni perzselő hőség­ben szinte egyszerre beérett az ösz­­szes gabona. Éppen ezért szükséges, hogy a kombájntól a kézikaszáig, a földművesektől a hivatalok és üzemek dolgozóiig, s az ifjúsági brigádokig minden erőt mozgósítsunk a sikeres betakarításra. Ha ezt megtesszük, ak­kor bizton számíthatunk arra, hogy az elszenvedett elemi csapás ellenére is gazdagabb termést takarítunk be, mint az előző években. A kapásokban sok helyen még sú­lyosabb a kár, mint a kalászosokban. Itt azonban a károk, legalább részben, még eltávolíthatók. Egyrészt olymó­don, hogy a súlyos károkat szenvedett részeket kiszántjuk és újra vetjük, másrészt azzal, hogy például a hibás kukoricát többszöri kapálással gyó­­gyílgatjuk. Ugyancsak kapálással se­gíthetünk a megsebzett répán és zöld­ségesen is. Bizonyos, hogy a sok összegyűlt munkálatokkal az EFSZ-ek tagjai sok helyen nem képesek megbirkózni. Az ilyen esetekben komoly felelősség há­rul a nemzeti bizottságokra. Az ő fel­adatuk, hogy a tömegszervezeteken keresztül olyan szervező munkát fejt­senek ki, hogy minden felhasználható erőt mozgósítsanak a károk eltávolí­tását szolgáló intézkedések keresztül­vitelére, továbbá az aratási, cséplési munkálatok veszteségmentes elvégzé­sére, valamint a beadás hiánytalan tel­jesítésére. Az idei nyári munkák idején a szer­vezési munkálatokon kívül még egy komoly feladat hárul a nemzeti bizott­ságra. Ez abból fakad, hogy a szép eredményeket felhasználva meg kell gyorsítani falvaink szocializálását, hogy mezőgazdaságunk szorosan felzárkóz­hasson rohamosan fejlődő nagyüzemi iparunk mellé. Hogy ezt elérjük, ahhoz elsősorban jó nevelőmunkára van szükség. Ha a nevelésről beszélünk, az alatt rendszerint a gyermekekre, fiatalokra gondolunk. A CSKP Központi Bizott­ságának utolsó ülése azonban helye­sen világította meg a társadalom minden rétegében történő nevelőmun­ka fontosságát. Rámutatott arra, hogy az előttünk álló hatalmas feladatok megvalósítása feltétlenül megköveteli a marxista ideológia és a szakmai tu­dásban való elmélyülést. Fejlődésünk, előrehaladásunk nagyban attól függ, milyen gyorsan válik a tudomány és technika ismerete a dolgozó nép köz­kincsévé. Ettől függ az is, milyen gyorsan és szilárdan tud népünk fel­zárkózni azoknak a széles távlatokat nyitó célkitűzéseknek a megvalósítá­sára, melyeket szebb holnapunk érde­kében pártunk és kormányunk tűzött elénk. Újjáépült városok, falvak, üzemek, gyárak, stb. tanúskodnak a megtett út helyességéről, népünk hősi munkájá­ról. Mondhatnánk, úgy tágul, szélesedik az ember értelme, látóköre, amint ma­gasodnak, sokasodnak az új épületek, gyárkémények. A munkában, harcban fejlődik, megváltozik az ember nézete is. Lassan levetkőzi magáról a múlt csökevényeit, hogy teljes szívvel tud­jon odaállni az új világot építők har­cos táborába. Természetes, hogy az emberek nézetének, világszemléletének megváltozása nem tud lépést tartani a rohamosan fejlődő technikával, tu­dománnyal és az ezekből fakadó köve­telményekkel. De még inkább nem tudnak, ha a tömegek nevelését csu­pán az ösztönösségre bíznánk. Éppen ezért kell jelentős eseményként üdvö­zölni pártunk azon intézkedését, hogy az eddiginél jóval nagyobb súlyt he­lyez a tömegek nevelésére. Napjainkban a legnagyobb átformá­lódást, újjászületést falvaink élik át. A tömegek nevelésére tehát itt van a legnagyobb szükség. Hisz a letűnt társadalom nevelésének bűne — az önzés, harácsolás, az újtól, a változás­tól való félelem még ott lappang a földművesember szívében, lelkében. De emellett már ott csírázik az új, a tö­kéletesebb meglátása, a helyes út fel­ismerése is. Meggyőző bizonyíték erről az a tény is, hogy pl. Dél-Szlovákia egyes járásaiban mint pl. a nagyme­gyeriben, a somorjaiban stb. már minden községben van szövetkezet. A szövetkezetek, különösen a kisebb­ségi EFSZ-ek kiszélesítése és megszi­lárdítása azonban még ezeken a he­lyeken is további kemoly feladat marad. Mert. éppen a szövetkezetek megerősödésétől, gazdálkodásuk ered­ményességétől függ, hogy a még kí­vülálló kis- és középparasztok mikor sorakoznak a nagy szövetkezeti csa­ládba. Ha a földművesember meggyő­ződött a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről, ha látja a jól haladó munkát, altkor bizonyosan nem fog idegenkedni a szövetkezetbe való belépéstől. Szövetkezeteink, állami gazdaságaink idei kiváló eredményei szinte kínálják a sok meggyőző példát e cél megváló sítására. Az olyan eredmény, mint a galántai állami gazdaság 35,8 mázsás hektáronkénti árpatermése világosan bizonyítja, hogy a mezőgazdasági ter­melés olyan arányú emelését amilyet magunk elé tűztünk, csak a nagy­üzemi gazdálkodással lehet elérni. A nemzeti bizottságok feladata, hogy ezeket az eredményeket felhasználják az egyénileg gazdálkodók megnyeré­sére. A gazdasági eredmények azonban akármennyire is jelentősek, egyma­­gukban mégsem elegendők a földmű vesek meggyőzésére. Emellett szükség van a politikai és szakmai nevelésre is, s ezenfelül meg kell ismertetni földműveseinket pártunk és kormá­nyunk célkitűzéseivel, valamint azzal, hogy ezek megvalósítása milyen ha­talmas távlatokat nyit falvaink előtt. A nevelésben minden téren türelmes, meggyőző szóra van szükség. Erre a munkára a nemzeti bizottságnak fel kell használni a tömegszervezeteket, kultúrcsoportokat és minden eszközt hogy a falu szocializálásával párhuza­mosan kineveljék az új embertípust aki lankadatlan lelkesedéssel tud oda­állni a szocializmust építők harcos táborába. Vasárnapi brigád Alig tíz napja Bodrogköz rónáinak zöldbeborult egyszínűségét még nem­igen bontotta meg a kalászerdök sző­kesége. így volt ez a zempléni ha­tárban is. Náluk azonban annyival fokozott: ob a nyári munka láza, hogy dombos határukban a szövetkezetek között elsőnek kezdhették meg az aratást. Ahogy a falu felé rójuk az ország­utat, balkézre az árpatáblában Hel­med Zoltán kombájnja ötlik a sze­münkbe. Június 29-én ez bizony még elég ritkaság itt a királyhelmeci já­rásban. Talán ez csalja ide Bordás Ferencet a szövetkezet agronómusát is. Amikor széltől kifújt, kaszanyéltöl feltört érdes tenyerével belemarkol a kövér árpába, a megelégedés mosolya szökik napbarnított arcára. — Olyan száraz, hogy tisztítás után szállíthatjuk is a begyűjtóhelyre. Azután a szalmagyüjtöhöz lép és újjai közt eldörzsöl egy kalászmarad­ványt. így szokták ök ezt, mert éve­ken át megtanulták, hogy minden megtermett szemet meg kell őrizni. Az „ellenőrzés“ után elismerő pillan­tást vet a kombájnos felé. Majd Tu­­hinya János, a gépállomás föagronó­­musa (mert hát a kezdésre ö is el­jött) felé fordulva jegyzi meg. — Meg kell adni, nem rossz műn­két végez a gép. Ha így megy, áfakor nem kell főni a fejiinkt\ek, hogyan kerül biztos helyre az idei gazdag ter­més. Az agronómus szemeiben azonban a megelégedés mellett is ott bujkál egy kis izgalom és nem is titkolt kí­váncsiság: vajon hogyan fizet majd a mag? Alig várja, hogy mázsára áll­jon a pótkocsi. A mérleg bíztatóan billen. A szá­mítások szerint kitisztítva 25 mázsát várhatnak egy hektárról. Náluk ez, különösen az előző évekhez viszo­nyítva nem rossz eredmény. Feri bácsit a kövér szemekben való gyönyörködésből az a rájuk vetődő árnyék zökkenti ki, amelyet egy nap '■ elé tolakodott felhöcske okozott. Et­­! tői egy kicsit aggodalmassá válik az arca és szinte kérlelőn fordul a kom- 1 bájnos felé. — Ugye Zoli, jöttök holnap is? t Nem felesleges az aggodalom, hisz az ország több részéből hallják, ol­vassák a hírt, hogy a földműves sze­­: mével szinte már a duzzadó zsákokban . látott termést tönkre tette az idő. A ■ királyhelmeci járást eddig aránylag ■ elkerülték a természeti csapások. ■ Most már napok, órák döntik el c ■ sikeres betakarítást, amely bizony nem lesz könnyű. Példa rá az is, hogy akármennyire is vigyázott Smajda Pa­■ li az arató-kötöző. gépére, a vastag repcében mégis összetört. A gabona­táblák pedig a júniusi nap hevétől lassan már nyári ruhába öltöznek, s július első hetében már csak itt-ott zöldéi egy-egy folt. Az ó repcéjük egyrésze pedig június 29-én még lá­bon állt. Ezért szalad hát ráncba az agronómus homloka. Akkor este azonban a falu fiataljai mintha csak az idősebbek termését féltó aggodalmát akarnák eloszlatni, gyűlésre jöttek össze. Rövid a meg­beszélés, a határozat egyhangú: más­nap ők állnak a repcébe. — Ügy vágjuk, ahogy lehet, — je­lenti ki Bajo Emil. A traktorosok agyában aztán meg­születik az ötlet. Á dús repcét fű­kaszálóval vágják, a többiek pedig kö­tözik és összerakják. Ügy látszik a zempléni CSISZ fia­talok nem véletlenül nyerték meg a kassai kerületben a rét- és legelója­­vítási versenyt. Lelkesedés, akarat, no meg munkateljesítmény rejlik az el­sőség mögött. A vasárnapi brigád is ezt igazolja. Vasárnap Helmed Zoltán kombájn­jától is két teherautó viszi a magot a raktárba. Amikor a teherkocsik be­fordulnak a raktár elé, az agronómus homlokáról oszladozni kezdenek a ba­rázdák. -ti. Busás haszon Mindössze 2,70 hektár jől elókészí-' tett földet ültettük« be előcsiráztatott korai burgonyával. Az ápolási mun­kája nem tartott hoszabb ideig, mivel növényápoló gép végezte. A kézi ka­páláson kívül még kétszer kapott gépi kapálást, ezenkívül a feltöltést is géppel végeztük... De meg is mutatkozott az ered­mény. A TEK-2 típusú burgonyasze­dőgép 306 mázsa termést szórt a fel­színre. Öröm volt nézni a gép mun­káját, olyan szépen dolgozott. Lelke­sültek is a tagok. Hogyne, hiszen a korai burgonyánk 47 174 korona tiszta hasznot eredményezett. Vaszily J. Megkezdődött a harc az elsőségért Földjeinken már napok óta dolgoznak a kombájnok, arató- és kbtöz^qé­­pek, hogy itt-ott a vihartól és jégtől megkárosított, de annak ellenére is gazdag termést betakarítsák. Hogy az idei termés is minél hamarább rak­tárba kerüljön, ebben az évben is folyik a hagyományos verseny az egyes kerületek között. Az idén újra találkoznak az „öreg” vetélytárspárok, így a pozsonyi kerület a nyitraival, a zsolnai az eperjesivel, a kassai pedig a besztercebányaival versenyez az elsőségért, ugyanakkor verseny indul a já­rások és községek között is. Ján Marcely, az élelmiszeripar és mezőgazdasági termékek felvásárlási megbízottja az 'újságok mezőgazdasági rovatának szerkesztőivel tartott meg­beszélésén ismertette hogyan folyik le az idei verseny. A tavalyival szemben a felvásárlás teljesítése nemcsak glo-A magángazdák is közösen aratnak A nagymihályi, szobránci és a nagy­­kaposi járás több községében a föld­művesek úgy határoztak, hogy az idei aratást közösen végzik. A nagykaposi járásban fekvő Pályin községben már évek óta ezt a jól bevált módszert alkalmazzák. De elsők is a járásban. Tavaly például 300 hektáron nem egé­szen 9 nap alatt rendbetették a ga­bonát. Az idei aratást is meghatáro­zott terv szerint végzik. A gépállomás 5 önkötözőt és más Kombájntól a begyűjfőhelyre bálisan lesz értékelve, hanem egyes mezőgazdasági üzemek beadásának teljesítése is. Mert megtörtént a múlt évben, hogy a kerület ugyan teljesí­tette beadási tervét, de az egyes me­zőgazdasági üzemek lemaradtak. KI LESZ AZ ELSŐ A zselízi járás a gabonabegyűjtésben versenyre hivta az ország többi járá­sát. Az egyes szövetkezetek és járások között már megindult a verseny a kö­vetkező feltételek mellett: Tíz nap alatt végezni kell az aratással, az ara­tás után legkésőbb 10 napig kazalba rakni a szalmát és leforgatni a tarlót, s 25 nap múlva az aratás után pedig végezni kell a csépléssel és a termény tisztításával. Tíz nappal a határidő előtt teljesíteni kell a terményfelvá­sárlás tervét, úgy, hogy minden mező­­gazdasági üzem száz százalékra telje­sítse mind az idei, mind a múlt évről elmaradt beadását. Továbbá a nyári munkák ideje alatt kiszélesíteni az EFSZ föld- és tagalapját legalább 200 új taggal és 800—1000 hektár szántó­földdel. Jól bevált Egy 80 hektáros területen két kom­bájn és három aratógép három és fél nap alatt levágta az őszi árpát a Bajcsi Állami Gazdaságnak farkasdi részlegén. A részleg dolgozói folyama­tos aratást szerveztek. A Citing István és Mihalovics Ferenc kombájnjához két-két szalmagyűjtöt és termény­szállító pótkocsit osztottak be. Míg az egyik szalmagyűjtő megtelt, addig a szalmával telit a traktoros a rögzített motorral hajtott elevátorhoz szállította, ahol egy 10 tagú csoport kazalba rak-Célban A bratislavai kerület községeinek legnagyobb részében már folyik az aratás. Szlovákiában elsőnek a vedrődi EFSZ-ben kezdték meg a kombájnnal való aratást, A kombájntól azonnal a tisztító cséplőgéphez szállítják a terményt, amely már olyan száraz, hogy a tisztítás után azonnal viszik a begyüjtóhelyre, Foto: Vizváry Hétfőn, július 1-én a nagy­­megyeri járás felvásárlási dol­gozói 101,4 százalékra biztosí­tották a szénabeadás egész ( л tervének teljesítését. Eddig 17 egységes földművesszövetkezet teljesítette száz százalékra a szénabeadást. Az elsők között a gelléri, nagymegyeri, ekecsi, okánikovói, szapi és medvei szövetkezetek állnak. egyéb gépet bocsát rendelkezésükre, i A gépek mellé 10 tagú munkacsopor­tokat szerveztek. Ezen tényekből arra ; lehet következtetni, hogy a mintegy 600 hektár kalászost hét nap alatt le­aratják. Hasonlóképpen elkészítették a kö­zös aratási tervüket Kopéany (nagy­mihályi járás) és más községek föld­művesei is. Itt már a tavaszi mun­kák idején sokan aláírták a szövet­kezetbe való belépési nyilatkozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents