Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-17 / 7. szám
1957. február 17. y/zalrcrd Földműves ľ TÖMÖRKÉNY ISTVÁN: Ötefy em Faragó Mönyhért mögunta magát. Ügy vöt, hogy ült eddig a tanyaház előtt a kispadon, aztán pipázott. Rossz dohányt pipázott a garasos pipából. Tajtékpipából csak ünnepnap szokás ez. Tovább faragott a bicskával. Volt ott egy darab fa, a pad fölött. Hullajtottá az epörfa az ágát. Öreg mán ügön; ez ettüi van. Egy ága levált. Mönyhért ültette ezt a fát ötven esztendő előtt. Nem is ötvenesztendö előtt, hanem ötvenkét esztendő előtt. Gyükerire zabot szórt, hogy a fa mögfogamzon. No, adott is ötven esztendő úta ölég epröt a malacoknak. Ilyen a fa. A fa csak úgy él mint az embör, csak éppen hogy lába nincs. Lát mindönt, tud mindönt. Tisztán csak azért nyúl magosra, hogy széttekintsön a vidékön. Jó nép a fa, embörök. Leesött a faág. Mönyhért nézte. — Legyüttél? — kérdezte tüle. A faág a leszáradt leveleivel zizögött neki. Beszélt. — No - mondta Mönyhért - ha mán legyüttél, faragok betűied a kis onokámnak kiskést mög fakanalat. Mán úgyis eluntam itt magamat végképp. A faág zizögött tovább, hogy az de bizisten jó lösz. Mönyhért mostan elővette a bicskáját. Megnézte egyik végül, megnézte másik végül. Akkor kinyitotta a tulajdon ágát. Igenyös, szép ág ez, még az öreg Szikári csinálta a városban, de tulajdon maga. Haj, még akkor fekete haja volt annak is. Mert lakodalmi bicskának vötte ezt a bicskát Mönyhért. De mindegy az. 'A vasát belefeszítötte az ágba és ketté hasította. Az ág ellen nem szólt, mert tudta, hogy ez a sorsa. Növekvéseiben egy ideig eleinte finom levelet adott a selyömbogaraknak, azután epröt termött, később árnyékot vetött az alatta pihenőkre, most pedig kanál lőtt belüle, kiskanát az onokának, úgy híjják, hogy Marci, hanem borzasztó játékos fattyú. Faragja nagyapó előbb laposra, azután az oldalait forgácsolja, utóbb mélyíti, hogy az a valóságos kanálhoz híven hasonlítson és löhessön véle merni csakugyan. Ráér csinálni, mert egymaga van a tanyában, a többi odajár kint a földben. Csak a sánta varnyú gyün oda féllábon, de hisz könnyű annak féllábon járni, akinek csak egy van. Bár azért így is billög a kutyalélök és olyformán néz nagyapóra, hogy Mönyhért kénytelen szót szólni hozzá: — A Marcié lösz — mondja neki. — Hallod-e, Matyó, a Marcié. Kanál. Matyó félszömmel adja tekintetét nagyapóra, oszt aszongya a szömtelen: — Kár. — Kár beléd az étel, kutya! — Jakad haragra nagyapó. — No nézd. Ugyan hogy nem gyün ide a Hattyú, hogy megtépázna vagy egyszer. — Kár — kiabál vissza a Matyó, hanem van annyi esze a csudálatos isten-bogarának, hogy azonnal odébb is ugrik. Hanem ugrálhat mán, mikor gyün a Hattyú. Mögneszölte a hevertiben, hogy nevét ejtették s ide következett. Vén kutya mán a Hattyú, egészen fehér, de ez nem az Öregségtől van, mert mindig fehér vót, azért is lőtt a mostani neve neve neki. Hattyú egy lábával sebösen fejen ütötte Matyót, hogy mönnyön az utbúl. Matyó kiabált és kétfelé terpesztve a szárnyait, nagyapóhoz futott, hogy védelmözné. — Én nem védtek — mondta most nagyapó — mert fekete a leiköd. Még Marciiul sajnálod a kanalat? Hattyú nem is tudta, hogy Matyó ilyen rossz. Most csudálkozik is rajta. — Au! — így szól. — De ügün — felel neki nagyapó — ilyen vót. No ez mán sok. Hattyú leül a két hátulsó lábára és söpri a farka a homokot. — De söpörsz — véli nagyapó — pedig messzi van még a szombat délután. Ezzel a vijolenciájának vege is szakad. Mönyhért kifaragta a kanalat és most mán az ág másik feleközetibül villát csinál. Evvel nagyobb gond jár, mert az ágait külön-külön köll farigcsálni. Hattyú nézi a munkát, a szömtelen Matyó mög egyszer csak a térgyire ugrik. Nagyapó rá is koppint a fejire a bicskavéggel, de Matyó nem mozdul. — No — mondja nagyapó belegyözödve a dologba — csakugyan olyan vagy, akár a kullancs. (Bánnya is Matyó az ilyen beszédöt.) Még kész sincs tökéletesen Mönyhért a villával, mikor zörögnek az úton. Gyün haza a család. Azért zörögnek, mert babot hoznak valamennyien, most szödték ki a földből. Én édös istenöm, de szépre nevelted az idén. Gyün az embör, az asszony, az Etel Ián, mög a Marci. Hogy hozza a Marci a babot, hogy alig bírja. — Hozom a paszurt, öregapám! — kiáltya. — Ö, jó kis leiköm — mosolyog nagyapó és tekintettyeivel, könnybe lábadt szömei nézésivei a gyermökre téved. — Hán hozod? — Ahán — feleli büszkén Marci és ezön most mán mosolyognak mind valahányon. Zizög a száraz babhaj, ahogy apa, anya válláról a földre veti. Anya mingyár vacsora kászolítása után igyekszik. Tüzet rák. Etel az epörfa alá, a malomküre tányérokat hoz ki. Cifra tányérok ezök, kunos kék virág van bennük, Dorosmán vötték régön. Azután még egy bögrével az istállóba, hogy egy fejet tejet hoz nagyapónak. Mert Mönyhért nem öszik főtt vacsorát, öreg ü mán ahhoz, ű csak úgy mögissza a tejet, ahogy azt a jó isten a tehénbe ággyá. Azért is az első fejet az üvé. Hozza is Etel Ián hamardosan, nagyapó pedig olyan szépen iszogattya a porcellán bögréből, hogy gyönyörűség nézni. Ahogy avval készen van, föl is áll és mén az ereszt alá, hogy lefekszik. Jó hosszú, selyömszörü, egész takarodzásra való törött bűríí subán szokotton aludni nagyapó. Előbb azonban a kis kanalat, kis villát odalopja a huncutságos vén embör a Marci tányérja alá, hogy majd örül rajta a kis kutyafékom. Avval aztán el is mén az öreg hummi. Szépen elnyújtózik és fehér hajai a fehér subaszörbe elegyödnek. A nap mán áldozik, épp most van a földszélrül lebukóban. De akár hiszik, akár nem, a földperemrül még szinte visszaugrik, hogy mégegyször nagyapó Jehér haját végig öntse piros sugarajival. Mert úgy lőhet, mire röggel megön előkerül, már nagyapót nem találja. Elszunnyadhat végképp, mert az ijen vén embör rettentő halandó. Matyó fölmönt nagyapó subája vállára, oszt behumta a szömit. Most úgy tösz, mintha alunna. Pedig igazság szerint neveti magában a kutyalélök, hogy ü mög a nagyapó, hogy csinálták mög titokba a Marcinak a kanalat. Disznóölés Sikít a disznó, majd nyög egy nagyot S mindenki hiszi, hogy máris halott. De ni csak, mi ez? a disznó feláll?! S elkezd szaladni 'merre rést talál. „Még ilyen csodát! Utána hát! Fiúk megfogni a huncut nyakát”. — Kiált a gazda. És máris rohan hat délceg legény. „De hol, merre van?" A disznó futott, majd végre megállt. Nagyokat ft^jt, s a halálra vért. Eztán kezdődött a zenebona Meglett perzselve a disznó koma. És mert elfutott, azzal büntették: hogy megették nyersen az egyik fülét. Sándor-Károly. A népi demokráciákiechnikai újdonságaiból Kérdezz — Felelek E. B. olvasónk kérdezi: Miért szük-i séges a rákszűrés? Kérdésére az alábbiakban válaszolunk: A rákszűrésnek az a célja, hogy a lehető legkorábban, vagyis abban a stádiumban állapítsák meg a rákos megbetegedést, amikor annak még tünetei sincsenek. Épp ezért nevezzük e vizsgálatokat szűrésnek, azaz ún. egészséges, tünet- és panaszmentes egyének vizsgálatának. A másik, de gyakorlati szempontból legfontosabb célja a rákszűrésnek az, hogy olyan betegségeket szűrjön ki és gyógyítson meg, amelyekből bizonyos idő múlva rák fejlődhet ki. A rákszűrésnél — a leggyakrabban előforduló rákos megbetegedésekre való tekintettel — elsősorban nőgyógyászati és emlővizsgálat történik az általános vizsgálatokon kívül. K. F. olvasónk kérdezi: Honnan ered az a szokás, hogy az emberek kézfogással Udvözlik egymást? Felelet: A hagyomány szerint hajdanában, ha idegenek találkoztak egymással, kezük megfogásával győződtek meg kölcsönösen arról, hogy céljaik békések, nincs kezükben a másik ellen törő fegyver. Ebből alakult ki aztán az idők folyamán a köszöntés kiegészítését, illetve befejezését jelentő kézfogás. Boxmérkőzések alkalmával a mérkőzés kezdete előtt a nézők szeme láttára a küzdőfelek ma is a bíró elé lépnek, aki a mérkőzők kesztyűit megfogja, s végigtapogatva meggyőződik arról, hogy egyikük kezében sincsen fémdarab vagy egyéb tilos, meg nem engedett „fegyver”. Napjainkig is megőrződött és fennmaradt tehát a kézfogás ősi eredetét jelentő szokásnak értelmet adó magyarázata. ★ ★ ★ A Valašské • Meziŕičí-i Tesla n. v. dolgozói kis magnetofonadapter gyártását kezdték meg. A készülék lehetővé teszi, hogy a gramafontulajdonos tetszés szerinti zenei műsort vagy élőszót vegyen fel hangszalagra. Az adapter révén gramafonunk jó minőségű magnetofonná alakul át. Fogaskerékcsiszológép A Celakovice-i szerszámgyár speciális, 1600 mm átmérőjű fogaskerékcsiszológépeket gyárt. A két csiszolókorong hűtőfolyadék segítségével dolgozik. Az OB 16 jelzésű gép világviszonylatban is kimagasló teljesítményű és minden vonatkozásban jól bevált. Nemrégiben is csak Svájc gyártott ilyen gépeket. Célszerű kézvédő A pilzeni Lenin Művekben a bádoglemezekkel való munkáknál egyszerű, textilből és bőrből készült kézvédőt használnak. Előnye, hogy az újjak szabadon maradnak és nem csökkentik a kéznek finomabb munkák végzésekor szükséges érzékenységét. A kézvédő jól bevált. Nagy frekvenciájú hőgenerátor A bukaresti KI. Gottwald-gyarban különleges, 100 kW teljesítményű, percenként 1500 fordulatszámú nagy frekvenciájú generátort állítottak elő. A generátort 130 kW-os aszinkrommotor hajtja. A generátor teljesen fedett kerületén 320 tekercs van. Nagy frekvenciájú hevítéshez használják, mivel az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy üzemeltetése gazdaságosabb, mint az elektronikus generátoroké. Nyomógombos autó-szupervevő A hallei VEB-üzem (NDK) új, „Schönburg” jelzésű nagyteljesítőképességű, gépkocsiba szerelhető szuper-vevőkészüléket hozott forgalomba. Három részből áll, úgy hogy szűk férőhelyű autóba is beszerelhető. A szekrény csak 180X180X90 mm méretű, összsúlya 5,5 kg. A készülék 6 vagy 12 voltos feszültséggel dolgozik. A 183 métertől 577 méterig terjedő hullámhosszon és a hosszú hullámhossz-sávon 920-tól 2050 méterig használható. A szupervevő négy nyomógombbal van ellátva. Ebből három a középhullám, egy pedig a hosszúhullám számára szolgái. Az előzőleg beállított négy állomás bármelyike egyszerű gombnyomással jelentkezik. A „Schönburg" tökéletes, tiszta vételt biztosít, és torzításmentes hangot ad.-tt Naptár-óra A német óraipar az utóbbi időben egész sor igen tökéletes készítményt hozott forgalomba. A legérdekesebbek egyike az a praktikus karóra, amely a szokásos kellékeken kívül a másodpercmutató számlapján elhelyezett kis nyílásban a dátumot és a napot is mutatja. Üj silózókombájn A pelhrimovi Agrostroj n. v. újtípusű SŔZ jelzésű silózókombájnt állított elő, amely a legmodernebb mezőgazdasági gépeink egyike lesz. A 130 cm széles munkasávon 1,3 m magas növényzetet képes levágni. Az új kombájn hathatós segítséget nyújt majd a lóhere és egyéb zöldtakarmány silózásában. Készülnek a tavaszi idényre HUMOR A csodanő — Az én feleségem éjfél után behúnyt szemmel meg tudja mondani, hány óra van. — Ugyan! És hogyan csinálja ezt? — Ügy, hogy engem kelt fel, nézzem meg, hány óra van. A makacs iró — Mit akar ezzel a novellával? Hiszen már a múltkor megmondtam, hogy nem ;jó,-\. •, ■ — Azt gondoltam, szerkesztő úr, hogy azóta talán megjavult az ízlése. Enyhítő körülmény Bíró: Ön ellen két vád van: autót lopott és gyorsan hajtott. Vádlott: De kérem, hogy tudja azt elképzelni, hogy lopott autóval lassan hajtsak. Iskolában A tizenegyéves iskola egyik osztályában a tanító felteszi a kérdést: — No, Berki, beszélj valamit a fáraókról! Mit tudsz róluk? — Meghaltak, kérem, sorban. A természet még téli álmát alussza, de már a vidéki labdarúgó-csapatok bontogatják szárnyaikat. Egyelőre csak a vezetőség munkája indult meg, hisz az ő feladatuk, hogy előkészítsék a meginduló versenyek sikeres lebonyolítását. így van ez az alig 2000 lakost számláló Vereknye községben is. A Sokol sportegyesület vezetősége Orbán István elnökkel, Varjassy Károly alelnökkel, Polgár József titkárral és Zsitnyák Károly labdarúgószakosztály vezetővel az élen a választmányi tagok gyakran összeülnek, hogy megbeszéljék a teendőket. — Jövőre még nagyobb feladatok előtt állunk, mert labdarúgó-csapatunk egy osztállyal feljebb került — mondja Winkler sporttárs. Tőle azt is megtudjuk azután, hogy a csapat lelkesen készül az idényre, s tagjai között egyetértés uralkodik és kölcsönös megbecsülés. A legjobbak közé tartozik Hamar János, Kugler István és Zsitnyák Károly. A falubeliek bizony igen kedvelik a sportot — folytatja Winkler sporttárs. És elmondja azt is, hogy egyesületüknek több mint 100 olyan tagja van, aki a tagsági díjat rendszeresen fizeti. A HNB részéről ugyancsak minden támogatást megkapnak. — Milyen sportokat űznek? — teszszük fel a kérdést. — Akárcsak a többi faluban, nálunk is a legnagyobb érdeklődés a labdarúgásra irányul. A labdarúgás községünkben csak 1940-ben honosodott meg. Nagyobb lendülettel és rendezettebb körülmények között azonban csak a felszabadulás után indult meg, — mondja Winkler sporttárs. A felszerelésről nyilatkozva kijelenti, hogy rendes pályájuk van, kerítéssel körülvéve, téglából épült öltözővel. Felszereléssel bőven rendelkeznek, s három rendesen működő labdarúgó csapatuk van. S ahogy a jövő terveit vázolja, belőle megtudjuk, hogy tavaszra új sportágakat is kívánnak bevezetni, így a röplabdát és a kosárlabdát is, s ugyanakkor tekepályát is készítenek. — Végső célunk — mondja Winkler sporttárs —, hogy a falu ifjúságát bevonjuk a sportmozgalomba. Mi pedig megköszönjük értékes nyilatkozatát és sok szerencsét, sikeres sportmunkát kívánva vettünk búcsút a derék vereknyei sportolóktól. S. M. Ahány ember, annyi vélemény Takarékosság Anya a fiához: — De Jancsi, hogy tehetsz ilyet? Megeszed a sonkát, s hagyod a kenyeret! Ez pazarlás. — Ellenkezőleg — szólt Jancsi — fel lehet használni a következő sonkáskenyérhez. A fájós láb — Mi a baj, öreg apó? — Nagyon fáj a lábam! — Hát bizony ez a korral jár! — Nem hinném, mert a jobbik éppen olyan öreg, s annak kutya baja. ★ ★ ★ Ez jut eszembe, ahogy végig döcögök a dunaszerdahelyi főutcán. Merthisz rendes járásnak ez nem nevezhető ebben a síkos időben. S éppen ez az, ami bosszantja a járókelőket. Merthisz nyáron még csak eltűri az ember a mérhetetlen port, de ha már az egyensúly kérdéséről van szó, nem a legszívesebben adja át magát valaki is valamelyes kilengésnek. Nos, ez gyakori eset itt. Nem is csoda, hisz az embereknek csupán annyi a rossz szokásuk, hogy „elfelejtik” leseperni a havat a járdáról, ami aztán vagy csúszik, vagy pedig olvadáskor az ember nyakig gázol a latyakban. De van ennél bosszantóbb is. Az „Ötéves terv” vendéglő előtti vízleeresztő csatornáról ügyes kezek megmentettek egy betonlapot. Ez azonban különösebben senki „önérzetét” nem bántja. A forgalom itt elég nagynak mondható, joggal kérdezhetjük tehat, hogy vajon a gyanútlan járókelők testi épsége biztosításáért senki se felelős? K. E. Szakkönyv az EFSZ-ek fejlesztésének és megszilárdításának kérdéseiről Apró igazságok Ismerd meg önmagadat, de azért ne légy mindjárt pesszimista. * * * * Nagy életbölcsesség: nem csinálni nagy ügyet abból a rosszból, amit az ellenségeid mondanak rólad, és nem sokat adni arra a jóra, amit önmagadról hiszel. * * • Fölösleges azzal törődnöd, hogy mit gondolnak rólad az ismerőseid. Nekik épp elég fejtörést okoz az, hogy mit gondolsz róluk. * » * Ha te nem tudsz más megoldást, mint valakinek hízelegni, mondd az illetőnek, hogy egyike ama keveseknek, akiknek nem lehet hízelegni. * » * Előfordul néha, hogy az embernek több a pénze mint az esze, de ez az állapot sohasem tart örökké. (A „Svet v obrazech”-ból) Dr. Fiiéra és munkatársainak könyve „Az EFSZ fejlesztésének és szilárdításának kérdései” címmel 1955-ben került könyvpiacra, és a könyvesboltokból napok alatt elfogyott. A szövetkezetek azóta már sok változáson mentek keresztül és most amikor a könyv második kiadását tervezik, figyelembe veszik az EFSZ-ek és a kerületi, valamint járási nemzeti bizottságok, kutatóállomások és szakiskoláknak a könyvre vonatkozó véleményét. Ennek érdekében rendeztek a napokban beszélgetést is a Devín-szálló tanácstermében is. Az említett könyv nemrég jelent meg a magyar anyanyelvű szövetkezetesek számára is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy segítségére van az új szövetkezeteknek, ahol a vezetők még nem elég jártasak a nagytermelés szervezésében és irányításában. A könyv megismertet bennünket a szövetkezeti élet alaptörvényeivel, a gép- és traktorállomások szerepével, a természetbeni és pénzjövedelmek elosztásával, valamint útbaigazít a mezőgazdasági termelés tökéletesítésének néhány fontos kérdésében. A gondosan elkészített könyvet minden szövetkezeti tagnak és vezetőnek szívesen ajánljuk. A könyv ára vászonkötésben 32,80 Kés és kapható a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. L. Máté Irén. HÍRMONDÓ • Eperjesen irodalmi múzeum létesült. A kerület kultúrmunkásai anyagot gyűjtenek az eperjesi kerületben működött irodalmi nagyságokról, főként Záborskýról. • A kínai írók körébein nagy visszhangot keltett Li Lü Zsu író A hatvanas évek eseményei című könyve, amelyben az 1911. évi forradalmat megelőző eseményeket ecseteli trilógiában. • A Csehszlovák Állami Film Svejk a derék katona története című filmmel képviselteti magát a cannesi nemzetközi filmfesztiválon.
