Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-17 / 7. szám
A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÔGAZDASAGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. február 17. Ara 40 fillér VIII. évfolyam, 7. szám. Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának 1956. évi fejlődéséről A csehszlovák népgazdaság fejlődését 1956-ban az ipari termelés növekedésének gyors üteme és a beruházási építkezés terjedelmének lényeges emelkedése jellemezte. Növekedett a mezőgazdasági termelés is, emelkedett a közlekedés teljesítménye és jelentősen bővült a bel- és külkereskedelem. Az ipari termelés növekedését 1956- ban a nehézipari ágazatok növekedésé ütemének lényeges gyorsulása jellemezte, a fogyasztási ipari ágazatokban jelentékenyen emelkedett a hosszú időtartamra szóló fogyasztási cikkek termelése. Az utóbbi évek fejlődésétől eltérően, amikor is a beruházási építkezés általában egyforma színvonalon mozgott és nem járult hozzá kellőképpen a népgazdaság alapvető problémáinak megoldásához, a beruházási építkezés lényeges növekedése 1956-ban azt jelenti, hogy létrejöttek a népgazdaság gyors fejlődésének és a lakosság életszínvonala emelkedésének feltételei. A mezőgazdasági termelés növekedését elsősorban az állattenyésztési termelés jelentős növelésével érték el. 1956-ban jelentős mértékben fejlődtek az egységes földművesszövetkezetek. Számuk lényegesen gyarapodott és gazdaságilag tovább szilárdultak. 1956-ban tovább növekedett az általános alkalmazottság a népgazdaságban. Az alkalmazottság növekedése a munkatermelékenység emelkedésével együtt lehetővé tette a nemzeti jövedelemnek mintegy 6 százalékos emelkedését az 1955-ös évvel szemben. A lakosság életszínvonalának további emelkedését a személyes fogyasztás 7 százalékkal való növekedése jellemzi. Ezt a növekedést egyrészt a bérek és fizetések, valamint a mezőgazdasági jövedelmek további emelkedése, másrészt az állami kiskereskedelmi árak újabb leszállítása eredményezte. A pozitív eredmények mellett 1956- ban népgazdaságunkban több súlyos fogyatékosság is mutatkozott. Nem fordítottak kellő figyelmet a fő alapok jobb kihasználására, valamint a gazdaságosság növelésére az anyagfogyásztás terén. Túllépték a tervezett átlagkereseteket, holott ennek nem felelt meg mindig a tervezett munkatermelékenység arányos túlszárnyalása. A termelés gyors növekedéséből származó fokozott szállítási igényeket sem elégítették ki mindig idejében, főleg amiatt, hogy hibák mutatkoztak a vasúti teherszállítási munkák megszervezésében. (Folytatás a 3. oldalon) Új szövetkezetek a terebesi járásban Az elmúlt héten az úpori gazdák közül többen elhatározták, hogy a jövőben szövetkezeti nagyüzemi módon fognak gazdálkodni. Eddig 12 földműves 139 hektár földterülettel lépett be az új szövetkezetbe. A szövetkezet elnökévé Vemus Józsefet választották. Már megkezték a földek technikai rendezését. Építkezési anyagot is kap az új szövetkezet a sertés- és tehénistálló adaptálására. Hasonlóképpen határozott Nižný Ž1- Dovc.fr 14 kis- és középgazda. A HNB elnöke Oláh György és felesége az elsők között írták alá a belépési nyilatkozatot. Tarbaj István az alakuló gyűlés előtt néhány perccel írta alá a belépési nyilatkozatot. Elhatározása annyira megörvendeztette az új tagokat, hogy elnökükké választották. Az új szövetkezet 144 hektár szántófölddel és olyan épületekkel rendelkezik, amelyek kisebb javítás után alkalmasakká válnak 30 tehén és 100 sertés elhelyezésére. Lesz hely a lovak és juhok részére is. Lapatník György a terebesi EFSZ elnöke az Állami Bank képviselőjétől átveszi a több mint 800 000 koronát tartalmazó zsákot — a szövetkezeti tagok évvégi részesedését Vetésre vár 40 vagon vetőmag A Nagyszombati Felvásárlási Üzem dolgozói a tavaszi vetésre 40 vagon jó minőségű, elismert vetőmagot készítettek elő. Legtöbbet a „Szlovák 802” és „Dunai vásár” fajtájú, kiváló minőségű vetőárpából készítettek elő, amelyek iránt a nyugateurópai országokban is nagy az érdeklődés. 7^ е4п&шШcvz étet Ha röviden „csak" azt mondanám, hogy becsületes és értelmes földműves Tóth József az ipolysági EFSZ zootechnikusa, egész biztos a nevezett — és az olvasó is — elégedetlenkedne ... Hej pedig, de jó volna ha már minden emberről legalább „csak" ezt állíthatnánk! De most ennél mégis többet kell tennünk. Szólni kell Tóth elvtárs munkájáról, igyekezetéről — hisz ö is így akarja. Hogy a „profil" világos legyen, „kapcsoljuk" egy pillanatra a múltat. . . Almásderes, világos és sötét pejlovakat hajtott Tóth József magángazda korában. A tizenöt-húsz parcellára szeldelt hat hektár földjét gyeplős fogattal szántogatta. Ügy mint elődjei, gazdatársai. A magol is abroszból, kérges újjai közül szórta a földbe. . . Mindezt a megszokott, régi ,,törvények" szerint csinálta. A trágya kezelésénél és a talajművelésnél azonban már nem elégedett meg az örökölt tapasztalattal. Űjabb módszerek után kutatott. Sokszor éjfélig is lapozgatta a különböző szakkönyveket, újságokat Felesége nem egyszer bosszankodott. hogy kár a petróleumért, meg a pénzért, amit a könyvekért kidob, de mindez szinte észrevétlenül röppent el a fiatal szántó-vető füle mellett. Múllak a napok, hónapok és az évek. Tóth József még mindig nem unta meg az olvasást, számolgatást. Sőt már annyi „fáradságot" is vett magának, hogy kiszámította: mennyibe kerül egy tehén évi tartása és fedezi-e a hasznosság az elfogyasztott takarmány árát? Számvetést végzett a gabonafélék termelésénél is. .— Összeadtam hány napot vett igénybe egy hold búza vetőágyának az előkészítése, a gabona learatása és kicséplésc — mondja Tóth elvtárs. — Amikor mindez megvolt, felosztottam négyszögölekre vetésemet. Ha egy négyszögöl megadta az 1 kiló búzát, akkor nem volt hiábavaló fáradozásunk. így ment ez hosszú évek során. Míg egyszer csak szűknek tűnt a keret, túl keskenynek látta Tóth gazda a parcelláit. És ez mind akkor történt, amikor megjelentek a földeken a vasparipák, mély barázdát hasítottak, s nagyobb kalász nőtt nyomukban. Tóth gazdát ez szörnyen bosszantotta. Nekigyűrkőzött hát még jobban a munkának. Ügy gondolta: többet fog tanulni, s úgy egész biztosan győztes lesz .. . Igaza volt. Győzött! Tanulás közben hvetkezte magáról nemcsak a régihez, az elavulthoz, hanem az „enyémhez" való görcsös ragaszkodást is . .. Szövetkezeti tag lett. 1955-től pedig a zootechnikusi teendőket végzi. Tudását és a hosszú évek tapasztalatait most hasznosítja munkájában. Amikor például helyet foglalt a zootechnikusi Székben, a szövetkezet 495 tyúkja naponta csak hat tojást tojt. Az átlagos lejhózam pedig alig 2 liter volt. Tóth elvtárs nem ijedt meg a gondok súlyától. Bátran szembenézett a hiányosságokkal. — Az egyik reggel éppen akkor értem ki a tyúkfarmra, — mcsélgeti a zootechnikus — amikor a gondozó etette a szárnyasokat. — Furcsának tűnt az etetési módszer. ,,Etetés" után megfogtam egy tyúkot. Kíváncsi voltam, vajon menynyit rejtett el a begyében. De az áldóját, nem volt annak a begyében egy huncut szem se... Aztán megfogtam egy másodikat. Ez már hozzájutott egy-két szemhez. S hogy a gondozót meggyőzzem a helytelen etetési módszerről, megfogtam a harmadikat is. Csodák csodája, tán egy kiló búza is volt a begyében... Tudja az volt a hiba, hogy csak két — olyan háromméteres hosszú vályúból ettek a tyúkok. így az erősebbek felfalták az összes ennivalót. A gyengébbek pedig éhen károgtak, mint a varjak. Ezt tovább tűrni nem lehet — mondtam a gondozónak. — Ö csak bólogatott fejével. De bezzeg örült, amikor a vályúk elkészítése és a jobb takarmányozás után 80—90 darab volt a napi tojáshozam és a munkaegysége is jóval megszaporodott. Hasonló „operációt" végzett Tóth elvtárs a tehenészetben is. Pontos kimutatást készített a meglevő takarmányról, felosztotta hónapokra és egy-egy tehénre. Az eg yenlösdi helyett pedig a hozam szerinti jutalmazást léptette életbe. S ennek eredményeként, valamint az állatgondozók jó munkája révén az ipolysági EFSZ-ben — a múltévben 2400 liter volt az átlagos évi tejhozam. — A gazdálkodással úgy van, mint a közmondás tartja, hogy mindent lehet csak akarni kell, — veszi át ismét a szót a zootechnikus. — Nekem azelőtt sem okozott különös gondot a beadás teljesítése. Igaz, hogy dolgoztunk feleségemmel amennyit csak bírtunk. Volt is mindenünk. Behoztam én a közösbe is két fejőstehenet, egy hasas üszőt, négy sertést, négy juhot és olyan két lovat, hogy repültek mint az angyalok . . . Szóval elvoltunk mi addig is, — már amenynyíre . . . De itt a közösbe azért mégis csak jobb, emberibb az élet. Hisz a múlt évre 24 koronát terveztünk és annyit is osztottunk egy-egy munkaegységre. Erre az évre már hoszonhetet fogunk! Hát még aztán . . . Tóth elvtárs a jövőre gondol. És az valóban szebb lesz, mert valamennyien szebbnek akarják! , Zatykó József A tanonciskolák, valamint a helyi gazdálkodás vállalatainak ifjúsága Bratis- Iavában a Kedute nagytermében a múlt héten aktívát tartott, amelyet 42 legjobb fiatal dolgozó kitüntetésben részesült Az EFSZ-ek alapítása hazafias ügy Sok haladó írónk és költőnk megénekelte a múltban, hogy egyszer a nehéz paraszti sorsra kárhoztatott falvak is kilábolnak majd az alacsonyabbrendüségböl és elindulnak egy kulturáltabb élet felé. A kizsákmányolásra épült társadalmi rendszerek azonban mintha csak lenyesegették volna a falvak végtagjait, ott bizony a rohanó idők ellenére is nehezen mozdult az idő kereke, lassan változott az élet. A nádas kunyhókba szinte örökkévalóság gyanánt fészkelte be magát a nyomor. A kis családi vagyonkák osztódása, egyre szőkébbé parcellázódása következtében egyre több ember lába alól csúszott ki a megélhetés lehetősége, s ez egyre több földművest kergetett más földrészeken szerencsét kereső próbálkozásokba. S ha egyeseknek itt-ott sikerült is kitörni a falvak nyomorba béklyózott életéből, az élet egésze mit sem változott. Mert hiába jött a nagyüzemi mezőgazdaságok gépesítése, a földmunkás, a cselédsorsban élő ember életébe az is rémként tört be, hisz az életet adó munkát, a létminimumot vonta el a szájából azzal, hogy munkanélküliséget teremtett. De nem könnyített a gépek megjelenése a kis- és középgazdákon sem, mert gépeket ők úgy sem vásárolhattak, a gépesített nagyüzemmel pedig méginkább nem vehették fel a versenyt, így hát nekik maradt a nehéz élet, a nehéz robot. Tehenekkel, tinókkal szántani, húzni a kaszát, görnyedni a kapanyélen. Érthető, hogy ilyen körülmények között a falusi embereknek sem idejük, sem kedvük nem volt a tanulásra, művelődésre, (nem számítva azt, hogy anyagi lehetőségük sem volt) amely rugója lehetett volna a boldogabb élet felé való elindulásnak. Pedig nem lehet azt állítani, hogy akkor a falu népe nem szomjúhozott kultúrára, nem vágyódott a szabadabb, emberibb élet után. A népből kinövő kultúra a változást siettető, az elnyomás ellen fellángoló népi mozgalmak tanúskodnak a nép történelemformáló életrevalósága mellett. A múlt ma már figyelmeztetőként mered felénk. Amikor megalakultak az első EFSZ-ek, földműveseinknek talán még csak egy kis része sejtette, hogy a nagyüzemi gazdálkodás milyen forradalmian formáló hatással lesz falvaink életére. Ma már a példák özönével mérhetjük a megtett utat, amelyek világosan vetítik elénk azt a tényt, hogy a földek gazdáivá vált cselédek, a konkurencia nyomása alól megszabadult földművesek a jól szervezett közös gazdálkodással nemcsak gazdaságilag, de a politikai és kultúréletükben is egyre jobban a városhoz, az üzemi munkásság életéhez magasodnak. Nem egy olyan szövetkezetünk van, ahol egy-egy tag évi jövedelme nemcsak elérte, de túl is szárnyalta egy munkás átlagkeresetét. Például Kovács István a tiagy¥ kaposi EFSZ tagja családjával együtt 46 679 koronát keresett a múlt évben. Az ilyen eredmények már nem mennek ritkaságszámba. Ma már olyan szövetkezetünk is van, amely a gazdag • jövedelemből olyan szilárd szociális alapot teremtett, hogy gyerekpótlékot és öregségi pótdijat is juttathat. Pl. a božetechovi EFSZ-ben az eís<^ gyerekre 40. majd minden továbbira 10—10 koronával többet fizetnek, ami azt jelenti, hogy egy háromgyerekes családapa 150 korona gyereksegélyt kap. Az EFSZ-ben dolgozó idősebb tagoknak pedig pótlékként 100 korona segélyt nyújt a szövetkezet. Természetes, hogy az ilyen szövetkezetekben jóval nagyobb összeget juttathatnak a kultúralapra is. S ez a jó munkaszervezés és a gépek által megkönnyíteti munka következtében megteremti a lehetőséget, hogy a szövetkezet tagjai többet szórakozhassanak, jobban művelődhessenek. Ezek a kézzelfogható és megmásíthatatlan tények már eddig is alapjában megváltoztatták falvaink életét. Pedig falvaink felvirágzása még csak gyermekkorát éli. Falvaink jövője az előttünk levő kapaszkodók miatt ma szinte még beláthatatlan. De ahogy a munkában újjáformálódó ember maga mögött hagyja a buktatókat, a maga teljességében egyre határozottabban bontakozik ki előttünk a jövő, a szebb, az emberibb életű, kultúráltabb falu. A nagyüzemi mezőgazdaság előnyeinek ez azonban csak egyik oldala. Emellett nem kevésbé jelentős a termelés növelésére gyakorolt hatása sem. A példák tömegét sorolhatnánk fel amellett, hogy szövetkezeteink és állami gazdaságaink a múlt évben mennyivel magasabb hektárhozamokat értek el, mint egyénileg gazdálkodóink, és ugyancsak jövedelmezőbb gazdálkodást folytattak az állattenyésztés terén is. Ha az elért termelési eredményeket összehasonlítjuk, levonhanjuk belőle a következtetést, hogy egész mezőgazdaságunk nagyüzemi módon való művelése esetén sokezer tonna gabonával, hússal és egyéb termékkel több került volna piacunkra. Hazánk elsősorban ipari állam. Mezőgazdasági termékekből nem csekély behozatalra szorulunk. Ezekért sok esetben olyan iparcikkeket is kiszállítunk, amelyekre belföldi piacunkon is szükség lenne. Senkinek sem lehet közömbös, mit és mennyit termel mezőgazdaságunk. Tudnunk kell azt, hogy amennyivel több terméket ad mezőgazdaságunk közellátásunknak, annyival kevesebb olyan ipari cikket kell külföldre szállítanunk, amelyek belföldön is keresettek, tqy sokkal jobban elláthatjuk belföldi piacunkat, s. ez pedig újabb és újabb árleszállításhoz vezet. (Folytatás a 2. oldalon.) ¥ ¥ A nők szlovákiai konferenciájának előkészületeiről Szlovákiaszerte folynak az előkészületek a nők február 23—24-én Bratislavában megtartandó szlovákiai konferenciájára. Járásainkban az elmúlt napokban tartották meg a nők járási konferenciáit, amelyeken a résztvevők megvitatták az elmúlt évben végzettmunkájukat, valamint azt, hogy mit szándékoznak tenni a jövőben. így ezek a konferenciák mozgósítórugóivá válnak a II. ötéves terv 2. évi feladatai teljesítésének. A konferenciákon a küldöttek értékes kötelezettség-vállalásokat tettek. A- zselízi nőkonferencia részt vevői a mezőgazdasági termelés emelése érdekében többek között arra kötelezték magukat, hogy 21 taggal bővítik az EFSZ tagalapját, továbbá terven felül 127 mázsa sertéshúst. 34 000 liter tejet, 65 000 tojást és más mezőgazdasági termékeket szolgáltatnak be. Az aktivistákkal együtt azt is vállalták, hogy 7000 brigádórát dolgoznak le a falu és városszépitési akcióban. A szkalicei járás asszonyai a konferencia tiszteletére vállalták, hogy a jövőben még komolyabb munkát végeznek a népnevelés és a kultúra terén. A zólyomi járás asszonyai ígéretet tettek, hogy tevékeny munkát fejtenek ki a nemzeti bizottságokba vak választások előkészületi időszakában.
