Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 3. szám

8

\/zalŕad

Földműves

1957. január 20.

Az amerikai töke marokkói térhódítása

A „Paris-presse- ľ intransigeant” francia újság különtudósítója érdekes cikket közölt arról, hogyan terjesztik ki befolyásukat az amerikai tőkések Marokkóban.

Egy . amerikai e kifecsegte, hogy a washingtoni kormány milyen feltételek mellett nyújt segítséget Marokkónak az 1957. év első felében:

Az USA 20 millió dollárt fog fizetni hadászati .támaszpontjai elhelyezéséért. A gazdaságilag kevésbé fejlett országok „támogatására" indított Truman-féle program 4. portja értelmében 28 millió dollárt fog kapni Marokkó. Ezt a megegyezést egy olyan hasonló szerződésbe foglalták be, mint amilyent Pakisztán kötött az USA-val. Ezenkívül az amerikai magánbankok kiküldöttjeinek egy csoportja a helyszínen felülvizsgálja, hogy milyen körülmények között nyújtanának hosszú lejáratú kölcsönt 25—35 millió dollár értékben..

Ez utóbbi összeget cáfolták ugyan, de -az amerikai diplomaták és újságírók nem tagadják, hogy maga a hír megfelel a valóságnak. Kijelentették, hogy a magánbankok nyújtotta kölcsön fedezetéül a foszfát-bányák tiszta jövedelme szolgálna.

Ezért utazott Balafredzs és Mulaj Hasszán herceg New Yorkba és az amerikai gazdasági bizottság .Marokkóba. A tárgyalások eredményei pedig nyilvánosságra kerültek.

A marokkóiak könnyen tévedhetnek, ha úgy v£lik, hogy támaszkodhatnak Washingtonra. Az amerikaiak kijelentették, hogy Marokkót csak azért támogatják, hogy „a felszínen tarthassa magát”, de ügyelni fognak arra, ne menjenek túl messzire és ne sértsék a francia. érdeket oly időben, amikor a szuezi kérdés folytán megrendült Atlanti Szövetséget újból fel akarják injekciózni. De komolyabb lehetőségeket látnak az amerikaiak a marokkói olajtársaságokkal való tárgyalásokban. Egy amerikai olajtársaság a követség útján érintkezésbe lépett Szarni Vazzanival, a marokkói iparügyi miniszterrel. A tárgyalások menetét a marokkói kormányválság szakította meg. Ezeket- a tárgyalásokat most az amerikai gazdasági bizottság Rasid Mulimmal, a közügyek miniszterével felújította; De világítsunk rá ,, közelebbről, hogy miről is van szó:

A denveri (Kolorádó állam) „La Cotés Oil Company”, társulna a marokkói olajtársasággal, és megalakítanák a „Cotés Oil of Maroccó” olajtársaságot párizsi székhellyel. Ez az új társaság értékesítené mindazt az ásványolajat, melyet a marokkói olajtársaság nem tudna az ország területén feldolgozni és eladni.

A marokkói társaság a feldolgozott termékek eladásából származó nyereség 10 százalékát, a földgáz belföldi eladásából pedig 6 százalékát kapná. Ilyenek a megegyezés egyes pontjai, melyet a közeljövőben nyilvánosságra hoznak. A „Cotés of Maroccó" magának tartana fenn minden jogot, hogy Marokkó' területén olaj után kutathasson. Természetesen, a denveri cég küldené ki a személyzetet és adna tökét a kutatásra. Ráadásul még ez az újonnan alakult társaság képviselné a marokkói olajtársaságot, ha ez a „Száván Terv” szerint részt venne a Szahara-sivatag gazdasági kiaknázásának tervezetében.

Az amerikai tőkével frigyrelépett nyugat-németországi monopóltársaságok újból „helyet kérnek a nap alatt", vagyis a függő országok kizsákmányolásában. Ezért az ország külügyminisztere a közelmúltban felkérte Mehrlt, a frankfurti egyetem gazdaság-politikai tanszékének tanárát, hogy további szakértőkkel karöltve vizsgálják .felül Nyugat-Németország lehetőségeit Marokkó gazdasági kiaknázásában. Állítólag most fejeztek be egy hasonló tanulmányt Tuniszra vonatkozólag.

— Solczl —

r{

PIROSKA ÉS A FARKAS

ЛДШ1В.Г-, --гтлжэтцт- f nm

Farkas-kolonizátor: — Ne félj Piroska, ez csak álarc!

Egy hét a külpolitikában

■ TASZSZ. — Eisenhower január 5-én a kongresszushoz külön üzenetet intézet az USA-nak.a Közel- és Közép- Kelet országaiban folytatott politikájáról Az- elnök szovjetellenes támadásokban a jelenlegi helyzetet „kritikusnak” látja és ezért azt kívánja, engedjék meg, hogy felhasználhassa OSA fegyveres erői't 'a Közel- és Közép-Keleten bármikor is, ha szükségesnek tartja anélkül, hogy erre az amerikai alkotmány rendelkezése értelmében a kongresszus beleegyezését kérné.

. Varsó: — Jozef Cyránkiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke beszédében a lengyel nép akaratát tolmácsolta a kínai nép küldöttségének és kijelentette,' hogy: „Lengyelország ragaszkodik a szocialista államok egységéhez.”

Párizs. — Habib Burgiba, tuniszi miniszterelnök kijelentette, hogy Mólét nyilatkozata egyáltalán nem járul hozzá az algériai konfliktus megoldásához, mert kitart azon álláspontja mellett, hogy Algéria, Franciaország része. Beszédében továbbá hangsúlyozta, hogy a tuniszi kormány nem nézheti közömbösen azt, mi történik a szomszédos országokban, mert a háború folytatása Algériában veszélyezteti Tunisz függetlenségét is.

London. — A Reuter hírszolgálati iroda jelenti, hogy „,.. eddig még sohasem fordúlt elő Nagy-Britannia történelmében, hogy ennyi angol állampolgár kérne kivándorlási engedélyt mint most...” Ennek oka az egyiptomi agresszió gazdasági következményei, amelyeknek eltávolítására nincs - remény a közeljövőben.

Moszkva. — A • Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparasztkonmány, Kína Kommunista Pártja és kormánya, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány képviselői tárgyalásokat folytattak a testvéri kapcsolatok és a kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseiről, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáiról.

London. — Macmillan miniszterelnök vasárnap Erzsébet királynőnél tett látogatása után közölte az új kormány összeállítását. A minisztertanács ilyen Összeállítása a londoni politikai körök véleménye szerint világosan mutatja, hogy az új brit kormány a régi Churohill-féle agressziós politikát fogja követni.

Akadályozzák a magyar

menekültek hazatérését

Az angol sajtó híreiből kitűnik, hogy Angliában erőszakkal vissza akarják tartani a magyar menekülteket“ a hazatéréstől.

A „Manchester Guardian” jelenti, hogy a Chiseldon táborban levő 800 magyar menekült azonnal haza akar térni. A lap annak hangsúlyozásaképpen, milyen nyomást gyakorolnak a menekültekre, sokatmondóan kijelenti, hogy a Magyarországra hazatérni kívánó menekülteknek nem adnak semmilyen segélyt.

Algériai harcok

Párizsi jelentések szerint, fokozódnak a harcok Algíria egész területén. Az utóbbi napok leghevesebb összetűzéseire a Kabil-hegységnél került sor az algériai nemzeti felszabadító hadsereg tagjai és a francia támadók között. '

Francia katonai repülőgépek fegyvereikkel lőttek át az algériai határ közelében a mezőn dolgozó tuniszi asszonyok csoportjára. A Reuter angol hírügynökség jelentése szerint 1 a; szony életét vesztette, 4 megsebesült.

Mindebből kitűnik,’1 hogy a francia agresszorok nemcsak az algériai nép függetlenségét veszélyeztetik, hanem a vele határos államokét is.

— 1957 január 21 — január 27-ig —

Hétfő:

BRATISLAVA — 10.00: Az Ifjúság zenei nevelése. 10.20: Népies hangverseny. 11.00: Asszonyoknak. 11.30: Könnyűzene. 12.05: Népi zene. 12.30: Hírek. 12.45: Fúvószene. 13.30: Szlmfónikus hangverseny. 14.00: Szórakoztató zene. 15.00: Zenei apróságok. 15.30: Ifjúsági műsor. 16.00: Tánczene. 16.30: Színes szórakoztató műsor. 17.15: Ifjúsági műsor. 17.30: Népi konzervatórium. 18.00: Az orvos beszél. 18,15: Kívánsághangverseny. 19,00: Rádiőújség. 19.50: Mezőgazdasági műsor. 20.00: Iván Stodola: A mi miniszter urunk. Vígjáték. 22.00: Hírek. 22.15: Könnyűzene. 23.20: Kamarazene. 23.50: Hírek.

Kedd:

BRATISLAVA — 10.00: Gyermekeknek. 10.20: Cseh operarészletek. 11.00: Bolyongás Petrográdtól Moszkváig. (Radiscsev műveiből.) 11.20: Szórakoztató zene. 12.05: Lakodalmi dalok. 12.30: Hírek. 12.45: Szlovák szórakoztató zene. 13.30: Orosz operarészletek. 14.00:' Délutáni hangverseny. 15.00: A baráti népek dalai és táncai. 15.30: Bányászfélóra. 16.00: Katonazéne.

16.30: Moszkva beszél. 17.00: Hangszerszólók. 17.20: A hét könyve. 17.30: Dalok az egész világból. 18.00: A tudomány. és a technika érdekességei. 18.15: Kívánsághangverseny. 19.00: Rádióűjság. 19.30: Fúvószene. 20.00: Szórakoztató hangverseny. 20.40: A gyermeknevelésről. 21.00: Szimfónikus hangverseny. 22.00: Hírek. 22.15: Szlovák népdalok.

Szerda:

BRATISLAVA — 10.00: Népi konzervatórium. 10.30: A kassai rádió zenekarának hangversenye. 11.00: Asszonyoknak. 11.30: Szórakoztató zene. 12.05: Népdalok. 12.30: Hírek. 12.45: Balettzene. 13.00: Filmzene. 13.30: Híres szólisták hangversenye. 14.Ô0: Délutáni könnyűzene. 15.00: Szerb és dalmát dalok és táncok. 15.30: Ifjúsági félóra. 16.00: Dicső hangok, híres énekesek. 16.30: Tánc- és szórakoztató zene. 17.00: Zenei album. 17.20: A fiatal költészetből. . 17.30: Nagy zenei mesterek. 18.00: Mese. 18.20: Kívánséghangverseny. 19.00: Rádióújság. 19.30: Népi táncok. 20.00: Szórakoztató zene. 22.15: Tánczene. 22.50: Szimfónikus hangverseny. 23.50: Hírek.

Csütörtök:

BRATISLAVA — 10.00: Ruszlán és Ludmilla, Glinka operája. 11.00: Brnói szólisták. 11.30: Szórakoztató zene. 12.05: Táncdalok. 12.30: Hírek. 12.45: Fúvószene. 13.30: Operarészletek.

14.00: Könnyű zene. 15.00: Rádió énekkar. 15.30: Ottörőmüsor. 16.00: A kassai rádió zenekarának hangversenye. 16.30: Énekes játékainkból. 17.20: Humoros tízperc. 18.00: Népies tudomány. 18.15: Kívánsághangverseny. 19.00: Rádióújság. 19.30: Szórakoztató hangverseny. 19.50: Mezőgazdasági adás. 20.00: Szórakoztató hangverseny. 20.40: Ifjúsági műsor. 21.00: Zenei és irodai-, mi képek. 22.00: Hírek. 22.15: Könnyűzene. 23.20: Orgonaművek. 23.50: Hípek.

Péntek: ,

BRATISLAVA — 10.00: Kiváncsiak klubja. 10.20: Népies hangverseny. 1Í.0Ó: Népi egyetem. 11.20: Szórakoztató zene. 12.05: Népi zene. 12.30: Hírek. 12.45: Szórakoztató zenekarok hangversenye. 13.30: Kardalok szlovák operákból. 14.00: Délutáni hangverseny. 15.00:, Dalmüvek. 15.30: Heti kultúrkrónika. 16.00: Cseh és morva együttesek. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Népművészeti tízperc. 17.15: Orosz nyelvtanfolyam. 17.30: Zenéi újdonságok. 18.00: Az ötéves tervről. 18.15: Kívánsághangverseny. 19.00: Rádióújság. 19.30: Fúvószene. 19.50: Külpolitikai kommentár. 20.00: Szlovák költőktől. 22.00: Hírek.

Szombat:

BRATISLAVA — 10.00: Óvódások műsora. 10.20: Rádiózenekar. 11.00; Sportbeszéiés. 11.20: Szórakoztató zene. 12.05: Népizene. 12.30: Hírek. 12.45: Vidám hangverseny. 14.00: Ifjúsági havi kultúrkrónika. 15.00: Halhatatlan dalok, és énekesek. 15.45: Asszonyoknak. 16.00: Tánczene. 18.30: Könnyűzene. 18.15: Kívánsághangverseny. 19.00: Rádió újság. 19.30: Kedvelt operák. 19.50: Utijegyzetek. 20.00: Suppé: Bocaccio: operett. 21.30: Vonószenekar. 22.00: Hírek. 22.15: Könynyüzene. 23.20: Szórakoztató zene. 23.50: Hírek.

Vasárnap:

BRATISLAVA — 7.00: Jó reggelt, népi zene. 7.45: Hírek. jS.OO: Mesék. 8.30: Klasszikus zene. 9.30: Sportműsor. 10.05: Operahangverseny. 11.00: Népies hangverseny. 12.05: Hegedűhangverseny. 12.30: A hét nemzetközi eseményeiről. 12.00: Tánczene. 13.30: Szlovák dalok és táncok. 14.00.: Operettapróságok. 15.30: Hazai képeslap. Dalok és táncok. 16.30: Könnyűzene. 17.30: Tánczene az egész világból. 18.15: Kívánsághangverseny. 19.00: Rádióújság. 19.30: Népi zenekar. 20.30: A moszkvai rádió kívánsághangversenye. 21.00: Tánc- és szórakoztatózene. 22.00: Hírek

A Csehszlovák Rádió magyar adásának műsora

Kedd: 6.45: Hírek. 13.15: Hangos híradó. 16.00: Ottörőmüsor- 17.30: Szórakoztató műsor. 22.30: Hírek. Szerda: 6.45: Hírek. 10.00: Gyermekműsor. 13.15: Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató műsor. 17.45: Ifjúsági műsor. 22.30: Hírek. Csütörtök: 6.45: Hírek. 13.15: Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató műsor. 22.30: Hírek. Péntek: 6.56: Hírek. 13.15: Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató műsor. 22.30: Hírek. Szombat: 6.45: Hírek. 13.15: Hangos híradó. 17.30: Irodalmi műsor. 22.30: Hírek. Vasárnap: 13.30: Esztrádtnűsor. 13.30—15.30: Hang játék, .vagy színpadi jelenet. 22.30: Hírek.

^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□тптаапатааттаатзтоййааццайатщрапрптпппппппппппппппппппнпг nmc-Tim

Zúdul a lavina

ÉLETÜNKBEN SOK OLYAN esemény történik, amelyet míg élünk nem jelejtünk el. Szabadságom alkalmával egy ilyen eset történt velem, az osztrá Alpesekben, ahol a téli örömök egyikének, a sízésnek hódoltunk.

Havasi szállásunk új lakóval gyarapodott. Közepes termetű, csontos, barnahfíjú fiatalember érkezett. Megjelenésekor elsősorban óriási, púposra tetézett hátizsákjával és fakó, sok vihart látott, divatjátmúlt szélkabátjával keltett feltűnést. Érkezésekor lerázta magáról a havat és meglehetősen félszegen mutatkozott be, majd egy székre tette hátizsákját. Amikor egy kissé már megmelegedett, hátizsákjából egy ugyancsak jobb napokat látott melegitöruhát vett ki, majd újból összehúzta a zsinórt és hátizsákját egy lakattal lezárta.

Ezután már csak ritkán láttuk új lakótársunkat. A közös étkezéseken nem jeleni meg, a sítúrákra egyedül járt. Kora hajnalban felcsatolta hickoryfából készült nehéz és régifajta Huitfetd-kötésü síléceit, hátára vette hátizsákját, megmarkolta hosszú mogyorófa-síbotjait és nekiindult a hegyeknek. Közös szállásunkra csak esténként tért vissza.

Megfigyeltük, hogy hátizsákja naponta kisebb lesz és mert nem-étkezett velünk, találgattuk, vajon mit eszik. Rövidesen megoldódott a rejtély. A kíváncsiság annyira fúrta oldalunkat, hogy megkérdeztük hálótársunkat, hogy miért viszi magával a hátizsákját és hol étkezik. Kérdésünk nem lepte meg, nyíltan, közvetlenül kijelentette:

— Nyerskoszton élek, sem húst, sem főtt ételt nem eszem, gyümölcsöt, zöldséget hoztam magammal és ezzel táplálkozom. Megszoktam ezt az életmódot és nagyon egészségesnek tartom.

NEM FAGGATTUK TOVÁBB. Most már megértettük különös viselkedését.

Egyszer ezzel a bicsérdistával különös dolog történt a hegyekben... S bár szerencsésen végződött, még ma is félelemmel gondolok vissza arra a keddi napra, amikor az eset megtörtént. De menjiuik csak szépen sorjában.

A turistaház gondnoka figyelmeztetett bennünket, hogy a vidéken gyakoriak a lavinák. Mutatta is a szemközti meredek hegyét, melyről márciusban rendszerint nagy hógöryeteg indul alá. Óva intett bentiünket, hogy arra a hegyre ne járjunk túrázni. Elmagyarázta, hogyan keletkeznek a lavinák és milyen fajták ‘ léteznek...

AZON A BIZONYOS NAPON egész napi sítúrára indultunk. Felkapaszkodtunk egy 2400 méter magas hegyre. A déli órákban érkeztünk fel a csúcsrü. Az égbolt kristálytiszta volt és a környező hegyekre gyönyörű kilátás nyílott. Pihenőt tartottunk, lecsatoltuk léceinket, lehúztuk róluk a fókabört és a talpakat a hóba tűztük, hogy a napsütésben megszáradjanak, és a lesikláshoz újból beviaszkolhassuk. Síbotjainkat is a hóba szúrtuk, majd nekitelepedve falatozni kezdtünk a magunkkal hozott kenyérzsákunkból. A néma csendet semmi sem zavarta meg. Olyan nyugalom volt mindenütt, hogy egy kis fehér egér is kibújt a hó alól, bátran szaglászott a levegőben és csak akkor bújt el a hó alá, amikor egyik társunk megijesztette, aki ijedten felugrott és rémülten mutatott a túlsó hegyoldalra.

— Mi az, mi történt? — kérdeztem én is megrémülve... és a mutatott irányba néztem.

Amit láttunk, soha sem felejtem el. A szembenlevö hegyoldalon lavina indult a mélybe! Eleinte lassan, de egyre nőtt, egyre borzalmasabb látványt nyújtott. És ekkor még szörnyűbb 'látványban volt részünk. Az aláinduló hótömeg elöl egy ember igyekezett menekülni. A lavina egyre közeledett feléje, de a menekülő nem vesztette el lélekjelenlétét. Sítalpán örült sebességgel siklott alá a lejtőn, majd gyors átállással egyszerre csak jobbra fordult és sikerült a lavina Htjából elkanyarodnia. Mi már csak egy hatalmas bukást láttunk és a továbbgördiilö lavinát.

NEM TUDTUK Ml TÖRTÉNT, mert a hóba zuhant alakot teljesen eltemette a porzó hó, de csakhamar észrevettük, hogy felkapaszkodik s lérázza magáról a havat, s mintha semmi sem ‘történt volna, egy védettebb hely felé vette útját. Az egyik társunknál messzelátó volt, hamar elővette és megcélozta vele a halál elöl elmenekült idegent. Igen elképedtünk,, amikor bejelentette, hogy a nyerskosztot fogyasztó hálótársunk kényelmesen lekapcsolja hátizsákját, egy kalarábét vesz elő, előhúzza zsebéből a bicskáját és nyugodtan falatozni kezd ...

— Az idegei kitűnőek, annyi bizonyos, — jegyezte meg az egyik társam.

FELCSATOLTUK LÉCEINKET és hazatértünk. Hálótársunkat, a nap

hősét már a szálláson találtuk. Mondanom sent kell, hogy örömmel veregettük a vállát és nem győztük hangsúlyozni lélekjelenlétét, amelynek életét köszönhette. Nevetve válaszolta, hogy megmenekülését inkább az ijedtségnek köszönheti, mint lélekjelenlétének. Azt persze megfogadta, hogy lavinaveszélyes terepre többet a világ semmi kincséért sem megy túrázni, és hogy ezentúl velünk tart. ■ Ügy is volt. Másnap már együtt indultunk neki a hegyeknek. Ö megmaradt a ko.larábé mellett, mi pedig továbbra se vetettük meg a jó szalámit. S. M.