Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 3. szám

1957. január 20.

Jzabad

Földműves

5

Egy szövetkezet távlatai

Kormányunknak a szövetkezeti tagokhoz és az egyénileg dolgozó földművesekhez intézett levele az EFSZ-ek Ш. Országos Kongreszusa alkalmából többek között hangsúlyozza, hogy egyegy mezőgazdasági dolgozóra sokkal többet lehet termelni a szövetkezetben, mint az egyéni gazdaságban. A gépek és a helyes munkaszervezés lehetővé teszik az emberi munkaerő tnegkimélését. A nagyüzemi termelésben nemcsak hogy több terményt lehet kitermelni minden hektáron, mint az egyéni gazdaságokban, hanem ahhoz kevesebb munkára is van szükség. Ezt bizonyítják a Dolná Krupá-i szövetkezet példái is. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszüntette a legnehezebb fizikai munkákat, különösen azokon a munkaszakaszokon, ahol nők dolgoznak. A fejésnél, az aratásnál és a növényápolási munkálatoknál már alig van szükség kézi munkára.

Az ötéves terv éveiben a szövetkezetben lényegesen emelik a termelést. Az 1960-as évben búzából 30, árpából 28, kukoricából 38, cukorrépából pedig 300 mázsás átlagos hektárhozamot érnek el. Az alapvető és döntő növekedés az állattenyésztésben történik. Már a múlt évben a pótjutalmazás bevezetésével annyira tudták növelni

az állattenyésztést, hogy 100 000 liter tejet adhattak be terven felül. Ezenkívül 100 mázsa sertéshúst, 30 mázsa marhahúst, 840 mázsa búzát és 1600 mázsa árpát értékesítettek szabadáron. Ez olyan kimagasló eredmény, amit sok szövetkezet irigyelhet. Kezdetben sok szövetkezeti tagnak nem tetszett a szigorú házirend betartása, de a tapasztalat bebizonyította, hogy a házirend és az alapszabályzat betartása nélkül elképzelhetetlen a szövetkezet sikeres gazdálkodása.

Az ötéves tervben a marhahústermelést az eddigi 35,3 kg-ról 52,5 kg-ra emeljük egy hektár mezőgazdasági terület után. A sertéshústermelés a jelenlegi 53,6-ról 103 kg-ra emelkedik. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha. lényegesen növelik és megjavítják a takarmánytermelést. Az állatállományt 850-re emelik. 1960-ig az anyakocák száma 150 lesz, ami lényegesen elősegíti sertésállományunk növekedését. Ennek következtében 1960-ban már 1545 mázsa sertéshúst tud termelni a szövetkezet. A tejhozamat а jelenlegi 1700-ról 2700 literre emelik tehenenként. Ez azt jelenti, hogy 1960- ban több mint egymillió liter tejet termelnek ebben a szövetkezetben.

Ha összehasonlítjuk a szövetkezet pénzjövedelmét az állattenyésztésből

és a növénytermesztésből, láthatjuk, hogy 1957-ben még a növényi terry*.ztés van fölényben. 1958-ban viszont már az állattenyésztés biztosítja a szövetkezetnek a nagyobb bevételt. Természetes, hogy mindez kedvezően megmutatkozik a szövetkezeti tagok jövedelmében is. A múlt évben a természetbeni járulékokkal együtt 28 korona volt a munkaegység értéke. Ebben az évben már 32, 1900-ban pedig 38 korona lesz. A múlt évben 2700 korona jövedelmet értek el minden hektár mezőgazdasági területről. Ez az összeg 1960-ig 4540 koronára emelkedik.

Az állatállomány fokozatos növelése megköveteli, hogy a szövetkezet újabb gazdasági épületeket létesítsen. 1957- ben vagyis ebben az évben 100 férőhelyes istállót, 1959-ben pedig még egy ugyanilyen istállót építenek. 1960-ig teljesen befejezik az építkezéseket. A szövetkezet fejlesztésitávlati terve, amelyet már jóváhagyott a taggyűlés, főleg a termelés gazdaságosabbá tételére irányul. Ennek segítségével olyan színvonalra akarják emelni a szövetkezeti tagok jövedelmét, hogy a közös gazdálkodás minden egyénileg dolgozó földműves számára vonzóvá váljon.

Tegnap, ma és holnap

aZselízi Állami Gazdaságban

Mint ismeretes, a zselízi állami gazdaság országos méretben a legnagyobb. Földterülete közel 20 000, katasztrális hold. Talajviszonyai kiválóak. A gazdaság 11 intézőségi kerületre van beosztva, a következőképpen oszlanak meg: a Garam keleti oldalán Árok, Garamszentgyörgy, Cajakovó, Lontó, a nyugati oldalon: Zseliz (igazgatósági központtal együtt), Karoliha, Nagypuszta, Nyír, Málas, Zálogos, Bajka. — Bajka, Zálogos és Garamszentgyörgy kivételével valamennyi gazdasági kerületet keskenyvágányú gőz- és motorosjárművekre beállított vasúti hálózat köt össze.

Ez a hatalmas birtokegység 100 évvel ezelőtt Eszterházyak tulajdonát képezte, majd ezektől a bécsi Breunerek tulajdona lett. 1913-ban á Hatvány—Deutschok és Schoellerek, mint az oroszkai cukorgyár rt. tulajdonosai 30 évi bérletre vették ki a mágnásoktól. A cukorgyárnak óriási befektetéseket kellett eszközölni, miután ebben az időben a birtoknak közel fele birkalegelő volt. Tehát a birtokból mindössze 600 katasztrális holdat hagytak meg, és a zselízi ősi rezidenciát özv. Callergi Coudonhove Kunóné, született Breuner Ernesztina grófnőnek, aki a felszadabulás előtt költözött el Zselizről.

Szocialista államunk természetesen a felszabadulás után átvette az egész gazdaságot és azóta évröl-évre kiváló terméseredményeket mutat fel ez a gazdaság. Mondhatnék: tíz esztendő se kellett ahhoz, hogy tökéletes formát kapjon minden. A romhalmazok és szemétdombok helyén pedig nem volt könnyű megvalósítani mindazt, amit az egészséges termelési követelmények megkívánnak. Az első kétéves tervben sok volt még a gátló körülmény, de az első ötéves gazdasági tervnél már hatalmas előrehaladás mutatkozott az egész gazdaságon — és most a második ötéves terv feladatainak megvalósításéra nagy remények vannak.

E fenti gondolatoktól kísérve kopogtatunk be az egykori grófi kastélyban levő igazgatói irodába.

Gregor Mátyás igazgató, 45 éves, szívvel-lélekkel dolgozó ember. Csupa mozgékonyság, csupa figyelem. Közel öt esztendeje végzi e nagy felelősséggel járó munkát. Belépésünk pillanatában is szorgalmasan dolgozik. Alig tud időt szakítani a beszélgetésre.

Első kérdésünk, hogy miképpen zárult le az 1956-os esztendő, így válaszol:

— Jobban szerettük volna zárni... dehát — akadnak gátló körülmények' is. Különösen a múlt évi szárazság és az ősszel beállt hirtelen csapadékbőség, na meg a munkaerőhiány, stb. Természetesen számunkra minden gazdasági év új tanulságot fs tapasztalatot jelent. Nem mondom, búzából 30 vagonnal többet termeltünk, mint ahogy azt a terv előirányozta. Árpatermésünk azonban nem volt kielégítő. Repcéből 600 mázsát adtunk be terven felül.

— Milyen vonatkozásokban mérhetők fel ezek a hiányosságok? — kérdeztük az igazgatót.

— Főként a minőségi munkák hiányának tudható be a lemaradás — felelte az igazgató.

— S milyennek látja az igazgató elvtárs az 1957-es gazdasági évet? — vetettük fel a másik kérdést.

— Erről már lehet beszélni! — mondotta bizalomteljes hangon. — Ez az év nagy reményekre jogosít fel bennünket, mivel az őszi mezőgazdasági munkálatokat időben — sőt 13

nappal a tervezett idő előtt — és jól elvégeztük. Nagy súlyt fektettünk a talajelőkészítésre és a trágyázásra. Ez pedig mindennél fontosabb! A gazdaság 51 hektáros szőlészetéről is azt mondhatom, hogy az 1957-es évben meghozza a várt eredményt.

Közbevetőleg megkérjük Gregor igazgató elvtársat, tájékoztasson bennünket a gazdaság alkalmazottainak életéről is.

— Alkalmazottaink száma átlagosan kétezerötszáz, — akiknek több mint fele ezen a birtokon növekedett lel apáikkal és ősapáikkal együtt. Tudjak tehát, milyen volt életük a nagybirto* kosok ideje alatt és milyen most. Csak mellékesen említem meg, hogy minden kerületben, minden majorban korszerűen berendezett kultúrházuk, szórakozóhelyiségek, büffék állnak a dolgozók rendelkezésére. A gyermekeknek sem kell télvíz idején távoleső iskolába járni. Motoros járművek v1-. szik őket az iskolákba. Bármikor me4 y tekinthetők a majorokon az újonnan épített munkáslakások, amelyek fürdőszobákkal és összkomforttal vannak ellátva. Természetesen a villanyvilágítás sem hiányzik.

— Az ifjúság nevelésére is nagy gondot fordítunk — folytatja tovább az igazgató. — Valamennyi egységünkön jó munkát végez a pártszervezet, valamint a kultúrcsoportok is. Sportszakosztályunk, a Dynamo Želiezovce szervesen beletartozik az állami gazdaság kebelébe. Olvasótermek, könyvtáraink is vannak.

Búcsúzásul megjegyeztük Gregpr igazgató elvtársnak: hisszük, hogy a gazdaság dolgozói közös erővel válóra váltják a rájuk háruló feladatokat — ami az ő jobb életük záloga.

P. S.

Az elért eredmények köteleznek

— Versenyre hívjuk a kerület összes járásait —

Lezárult az óesztendő, átléptük az új év küszöbét. Szívesen emlékezünk azokra a pillanatokra, amelyek örömet hoztak számunkra az elmúlt évben. De nem szívesen olyan esetekre, amelyek bizonyos csalódást váltottak ki bennünk. Pedig voltak ilyenek is. A mezőgazdaság terén azonban elmondhatjuk, hogy az 1956-os esztendő előrehaladást jelentett — lényegesen változott nemcsak a munka mennyisége, hanem minősége is. Az őszi mezőgazdasági munkákat 1956-bgn az ország minden területén, így a kassai járásban is, az előbbi évekhez viszonyítva rövidebb időn belül végeztük el. Az őszi takarmánykeverékeket a szövetkezetek száz százalékra, az egyénileg gazdálkodók azonban csak 18 százalékra vetették el. S itt már most megmondhatjuk, hogy aki vetett, az aratni is fog. De aki nem vetett, az aratásra se gondoljon. Pedig nagyon fontos a takarmány hiszen állattenyésztésünk legalapvetőbb tényezője a takarmány bizt '.ítása. A rétek és legelők felszíni javitútát a szövetkezetek 1005 hektáron, az egyénileg gazdálkodók 1030 hektáron, az alapjavítást összesen 205 hektáron végezték el. Megtrágyáztak 2595

hektár rétet és legelőt. Trágyalével megöntöztek 264 hektárt. Lemeszeztek 525 hektárnyi területet, s felszántottak 109 hektár terméketlen rétet és legelőt. Ezen munkálatok a legnagyobb rendben folytak le.

Egységes földművesszövetkezeteink a mélyszántás terén is példát mutatnak: elvégezték 6480 hektáron, amely 97 százalékot tesz ki. A szövetkezetek jobban gondoskodtak a téli takarmányadagokról is. Készítettek 11820 köbméter silótakarmányt, az egyénileg gazdálkodók pedig csak 340 köbmétert.

Járásunkban a burgonyát, kukoricát és a cukorrépát is korábban takarították be, mint az elmúlt évben. A vetési időt is lerövidítették, mégpedig a búzánál 20, a rozsnál 5 nappal.

A rétek és legelők felszíni javítási munkálataiban legszebb eredményeket az alsómislei szövetkezet érte el, ahol 240 hektárt javítottak meg.

A cukorrépatermelésnél is szép eredményeket értünk el. A szövetkezetek beadtak 48 004 mázsát és ezzel tervüket 281 százalékra teljesítették, az egyénileg gazdálkodók pedig csak

31504 mázsát, s tervüket ezzel csak 65 százalékra teljesítették. Járási méretben a cukorrépabeadásban 126 százalékot értünk el, így a kassai járás a kerületben első helyen végzett. Cukorrépából földműveseinknek 1 545 306 korona bevételük volt. Ezenkívül 47 938 mázsa répaszeletet, 47 541 kg melaszt és 20 643 kg cukrot kaptak. Világos tehát, hogy érdemes cukorrépát termelni. Cukorrépából a legszebb hektárhozamot a vajkóci szövetkezet érte el, ahol hektáronként 380 mázsát takarítottak be. A benköi szövetkezet 350, a rozgonyi 297 mázsát ért el hektáronként.

A cukorrépatermelés fokozása érdekében járásunk mezőgazdasági ügyosztálya az 1957-es évben versenyre hívja a kerület összes járásait. A verseny célja: minél magasabb hektárhozamot elérni a cukorrépatermelésben!

Bízunk abban, hogy ezt a versenyt a kerület minden járása elfogadja, annál is inkább, mivel a cukorrépa termelésének fokozásával a jövedelem is jelentősen növekszik.

Iván Sándor, Kassa.

(jogi tanácsadó^

Kérdés: Jogom van-e a rokkantsági segély emelésére, mivel a határon túl részt vettem az .ellenállási mozgalomban?

Válasz: Azor* háborús károsult rokkantak segélye, akiknek munkaképessége legalább 65 százalékkal csökkent és ezelőtt nem érte el a havi 350 koronát, most ennyire emelkedik.

Azok a rokkantak, akik közvetlenül részt vettek a fasiszta ellenes harcokban, s munkaképességük legalább 65 százalékkal csökkent, havi járadékuk 600 koronára emelkedik. A fasiszta ellenes harcok közvetlen részvevői, akiknek legalább 95 százalékkal csökkent munkaképességük, felemelt járadékukhoz további 400 korona személyi pótlékot kapnak havonta. Havi rokkantsági járadékuk tehát 1000 koronára emelkedik.

Kérdés: Hány kiló zsírt kell beadnom a házi sertésvágásból állami felvásárlásra? Egyénileg dolgozó földműves vagyok, 4,5 hektár szántóterületen gazdálkodom.

Válasz: Az 1. és II. típusú EFSZ tagjainak és azoknak a 0,5 hektárnál nagyobb földterületen gazdálkodó földműveseknek, akiknek szántóterülete nem haladja meg az összterület 50 százalékát, az első házivágástó! 5, a másodikból 9, a harmadikból pedig 12 kg zsírt kell beadni ugyanbban az évben. A szövetkezeti tagoknak megvan az az előnyük, hogy az első vágásból 5, a második, harmadik és minden további vágásból pedig 7,5 kg zsírt kell beadniok.

Kérdés: 69 éves nő vagyok. Gazdaságom területe 6 hektár. A biztosítási díjat rendesen fizetem. Jogom van-e öregségi járadékra, vagy jogom lesz-e az új törvény szerint.

Válasz: A földművesek biztosításáról szóló új kormányrendelet értelmében minden 65 évet betöltött egyénnek joga van az aggsegélyre, ha legalább 8 évig volt biztosítva és a HNB beleegyezésével hagyta abba kereseti tevékenységét. Az egyénileg gazdálkodó személyek, akik betöltötték a 70 (nőknél 65) életévüket, még akkor is jogosultak az öregségi járadékra, ha folytatják kereseti tevékenységüket. Az eddigi előírások szerint csak akkor lett volna erre joga, ha földjeinek jövedelme nem biztosította volna megélhetését.

Kérdés: Már 12 éve dolgozom mint bányász. Ötvenkétéves vagyok. Hány hét szabadságra van jogom?

Válasz: A föld alatt dolgozó bányászoknak egy hét pótszabadságra van joguk. Az ön esetében mivel 15 évnél kevesebb ideje dolgozik a bányában, de több mint öt éve — az egy hét pótszabadsággal együtt összesen 4 hét szabadságra van joga.

Kérdés: Megtakarított pénzemből 20 000 koronát kölcsönöztem ismerősömnek még a régi pénzben. Milyen összeget kell visszatérítenie adósomnak új pénzben?

Válasz: A pénzügyminiszter hirdetménye szerint a polgárok között 1953. június 1. előtt létrejött pénzügyi követeléseket 5:1 arányban kell átszámítani. Eszerint adósának 4000 koronát kell visszafizetnie új pénzben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt az ügyet nem lehetne megoldani másként is. Tájékoztatás szempontjából megjegyezzük, hogy ha az említett 20 000 koronát bankbetétre helyezte volna, akkor új pénzben 2300 koronát kapott volna érte.

Kérdés: 26 éves vagyok. A mezőgazdaságban dolgoztam, és kiújult tüdöbaj-leletem van. Jogom van-e a szociális biztosításról szóló új törvény alapján rokkantsági járadékra?

Válasz: Ha .előzőleg legalább 3 évig alkalmazva volt, az új törvény értelmében joga van a rokkantsági segélyre. Ez évi keresetének 50 százalékát teszi ki.

★ ★ ★

Tanulnak az új szövetkezet tagjai

Január 2-án nyílt meg az oroszkai EFSZ-ben a szövetkezeti munkaiskola, melyen részt vett az EFSZ valamennyi tagja. A megnyitáson a nők és a fiatalok is jelen voltak. Gombos elvtárs a zselízi nemzeti bizottság zootechnikusa tartotta a megnyitó beszédet. A természetbeni jutalmazásról és a pótjutalmazások bevezetésének előnyéről beszélt valamint az alapszabályzat betartásáról. Reznicsek József, aki 20 szarvasmarha gondozását végzi, elfogadta a tejhozam és a súlygyarapodás szerinti jutalmazást. Ugyancsak helyesnek iátta azt Sabata Jánosné is, aki 35 anyasertést gondoz.

Nagyon lekötötte a tagság figyelmét Gombos elvtárs gyakorlatilag alátámasztott előadása az állattenyésztésről. A munkaiskola második részében az előadó kizárólag az EFSZ-ek III. Országos Kongresszusának anyagával foglalkozott. SEBŐ JÄN

Az új javaslat értelmében szervezik meg a munkát

Ä štefanikovói EFSZ tagjai örömmel fogadták az EFSZ-ek III. országos kongresszusa előtt megvitatás céljából kiadott anyagot, — amelyben többek között szó van a munka jutalmazásáról, a tervezésben és az elsődleges nyilvántartásban javasolt változtatásokról és azok kiegészítéséről. Alapos áttanulmányozás után elhatározták, hogy már ez évben az új javaslat értelmében szervezik meg a munka jutalmazását. . Részletesen foglalkoztak az anyakoca-gondozók jutalmazásával is. így a jövőben egy-egy gondozó a szövetkezettől alapjutalomban részesül, mégpedig az akkordjutalmazásra vonatkozó bértáblázat szerint — vagyis minden egyes egészséges elválasztott, 15 kg súlyú malac után. A malac utáni jutalom megállapításánál a szövetkezet számításba veszi a kocák számát, amit a teljesítményi norma ír elő. Továbbá a kocák tervezett évi értékét, valamint az egész évre tervezett malacszaporulat után járó és munkaegységben kifejezett jutalmat is.

így például Balusik János 30 darab kocát gondoz. Tervszerint az év végéig egy-egy kocától átlagosan 12 darab 15 kg súlyú malacot kell elválasztania. összesen tehát 360 malacot. Az elválasztott malacokért 648 munkaegységet kap. Az alapjutalmon kívül pótjutalomban is részesül a gondozó, abban az esetben ha túlteljesíti a malacszaporulat évi tervét, és ha az elválasztott malacok súlya meghaladja a 15 kg-ot.

Világos tehát, amilyen munkát végez majd a gondozó, olyan lesz a keresete.

kf

Merész terv, de — teljesíthető

— 1960-ban mindenegyes tehéntől 3000 liter tejet fejnek —

Kora reggel van. Apró hópelyhek hullanak könnyedén a házak tetejére és az egész községre. Az utca még sötét és kihalt, csak néhány házból szűrődik ki halvány fény. A szövetkezet újonnan épült istállóit már meszszltől látom ...

Fertőtlenítem csizmám talpát, s belépek az istállóba, ahol csend és rend uralkodik. Az etetők fejnek, az állatok jóízűen falják az ízletes takarmányt.

Ha teljes áttekintést akarunk nyerni a tósnyárasdi szövetkezet állatgondozóinak eredményeiről, meg kell mondanunk, hogy az elmúlt évben a galántai járásban ők érték el a legmagasabb átlagos tejhozamot. Minden egyes tehéntől kifejtek 2560 liter tejet. S ki a legjobb fejő? Azt is elárulom: Domanovszky Márton, aki átlagosan 2602 liter tejet fejt ki egy-egy

tehéntől. Szép eredmény! Jelenleg a járás legjobb állatgondozója. De nem maradnak le a többiek sem. Szarka István is — a múlt évben — átlagosan 2596, Kocsis Gyula 2570, Rosza János 2580 és Bolgár János 2550 liter tejet fejt ki átlagosan egy-egy tehéntől.

— S milyen lesz az eredmény ez évben?

Az állatgondozók nyíltan válaszolnak:

— Ez évben valamennyi tehénnél 120 literrel növeljük a tejhozamot. Az ötéves terv végén az átlagos tejhozam már 3000 liter lesz.

Merész terv, de teljesíthető, mivel az állatgondozók becsületes, lelkiismeretes és öntudatos munkások.-vies