Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-30 / 26. szám
157. június 30. s/zalrdcf Földműves s A Hagy Október ünnepségeinek ; előkészítése \ Antonín Novotný A NAGY OKTÓBERI Szocialista Forradalom 40-ik évfordulójának ünnepségeit előkészítő bizottság ülésén Antonin Novotný elvtárs beszédét kivonatosan közöljük: A szovjet néppel és az egész világ dolgozóival együtt dolgozó népünk is készül az emberiség történetében a legjelentősebb esemény, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója nemzeti ünnep, népünk Október eszméi, a szocializmus ügye iránti hűségének hatalmas manifesztációja lesz, manifesztációja a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátságunk és szüvetségünk, a proletár nemzetköziség és a nemzetek közötti békés együttműködés elvei iránti hűségünknek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocializmus győzelme a Szovjetunióban így az egész világ előtt bizonyítja, hogy a szocializmus nemcsak elmélet, vagy a nép valótlan álma, hanem hogy megfelel a történelmi fejlődés követelményeinek — teljes mértékben megvalósítható. Ha 1917 októberéig ellenségeink a forradalmi munkásmozgalom elleni fö támadásait a marxi tudományos szocializmus életképessége tagadásának irányában folytatták, ha azt állították, hogy a forradalmi marxizmus elavult, ha elsősorban ezen a talajon fejlődött a revizionizmus, akkor az októberi forradalom, amely éppen a forradalmi marxizmus zászlaja alatt, a leninizmus zászlaja alatt, a marxista-lenini eszmék megvalósulása útján jött létre a Szovjetunióban, teljes mértékben megdöntötte az ellenzékiek ezen érveit. Az Októberi Forradalom és a szocializmus kiépítése a Szovjetunióban a gyakorlatban bebizonyította a tudományos szocializmus eszméjének igazságát, és életképességét, megmutatta az egész világ dolgozóinak, hogy ezek az eszmék elvezetik az emberiséget a teljes felszabaduláshoz. DE A MUNKÁSOSZTÁLY ellenségei az Októberi Szocialista Forradalom győzelme után sem szűntek meg harcolni a forradalmi marxizmus ellen: mivel a gyakorlat megdöntötte a régi érveket, újakat kerestek, hogy kiragadják a munkásosztály kezéből ezt a megbízható fegyvert és a reformizmussal pótolják. Mindenképpen azt akarták elhitetni, hogy az Októberi Forradalom csupán az orosz nép ügye, hogy az Októberi Forelvtárs beszéde radalom útja nem felel meg a töb- f bi országoknak. A Nagy Október f jelentősége miatt nem volt és nem lehetett csupán Oroszország ügye. t Az Októberi Szocialista Forrada- f lom az emberiség egész előzetes f fejlődésének törvényszerű ered- t ménye volt és a nemzetközi mun- t kásmozgalom egész megelőző fej- t lődésének betetőzése. Ezért vált t egyszersmind az egész emberiség t történetében alapvető fordulattá. í Az Októberi Szocialista Forrada- f lom egyidejűleg az egész világ 4 dolgozó tömegeinek a munkásosz- 4 tály vezetésével való feltartóztat- 4 hatatlan hatalomra törését, saját 4 sorsának tudatos irányítását, a 4 szocializmus és kommunizmus épí- 4 lésének megkezdését is jelenti. 4 Ezért Október ' és a Szovjetunió 4 már lényégénél fogva az egész vi- 4 lág munkásosztályának ügye, a ki- 4 zsákmányoltak és elnyomottak 4 ügye — akár tudják ezt, akár 4 nem. A Szovjetunió is ezért vált 4 az egész nemzetközi forradalmi 4 mozgalom vezető erejévé és dicső Kommunista Pártja kommunista forradalmi munkáspártok középpontjában. Hazánk is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán jött létre. Hazánkban a szocialista forradalom győzelme és a Csehszlovák Köztársaságban a szocializmus építése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom folytatása. Október <) követői vagyunk, ennek eszméjé- 4 hez igazodunk, harcolunk hazánk- 4 ban s egész világon való megváló- 4 sításukért nemcsak azon tény 4 miatt, mert az Októberi Fői radalom f volt az, amely hozzásegítette nem- j zeteinket a független állam meg- j teremtéséhez, nemcsak azért, hogy i a Szovjetunió volt München előtt i is a legnagyobb barátunk, nemcsak j azért, mert , megmentett bennünkét a fasisztáktól, nemcsak azért, i hogy segít a szocializmus építésé- i ben. Elsőse -ban és főleg azért va- i gyünk Október eszméjének köve- ^ tői, mivel nemzeteink dolgozói i akarják a szocializmust. És ebben ^ példaképünk a Szovjetunió. A Nagy Október 40. évforduló- |l ját halhatatlan eszméink további |> megszilárdításáért vívott harc je- ^ gyében ünnepeljük. Munkásosztá- 4 lyunk és parasztságunk kötelezett- (I ségvállalásai arról tanúskodnak, |i hogy az évfordulót méltóan ünnepeljük majd a Nagy Október ,i zászlaja alatt a szocializmus és a ,i béke győzelméért. 4 (A beszédet nagyobb terje- 4 delmében az Üj Szó június 4 23-i száma közölte.) 4 Az új nemzeti bizottságok figyelmébe A jövő évi termelési feladatok szétírása Üj nemzeti bizottságaink a napokban nagyon fontos feladatok előtt állnak. Július 9-én meg kell kezdeni a mezőgazdasági termelési feladatok tervének szétírását. HOGYAN TÖRTÉNIK A SZÉTÍR AS? Az elmúlt évekhez viszonyítva a tervfeladatok szétírását lényegesen leegyszerűsítették. Aj. egységes földművesszövetkezetekben és a két hektáron felüli egyéni gazdáknál az 1958-as évre csak 7 mutatóból lesz előírás. Mégpedig a szántóföldterület, a cukorrépa vetésterülete, a len, a repce, a napraforgó, a tehénállomány és a malacállomány. Azokban a járásokban, ahol nagyobb mennyiségben termelnek katángkórót, hagymát, foghagymát és eltevésre szánt uborkát, a zavartalan felvásárlás érdekében a kerületi nemzeti bizottság elrendelheti ezen termények vetésterületének is előírását. Rendkívüli esetekben ha azt megkövetelik a helyi adottságok és érdekek, a járási nemzeti bizottság a kerületi nemzeti bizottság beleegyezésével még előírhatja a mák, a kender, a dohány vetésterületét, valamint az új szőlőtelepítést és a szarvasmarhaállományt. Az egyéni gazdák két hektárig, valamint a harmadik és negyedik típusu szövetkezetek tagjainak az 1958-as évre csak a szántóterületük lesz előírva. Azokban a járásokban és községekben, ahol a tervezett cukorrépaterület nagyobb százalékot tesz ki és ahol sok két hektárig terjedő egyéni gazdálkodó van, az irányvonal megengedi, hogy rendkívüli esetekben ezekre a kisebb mezőgazdasági üze-mekre is szétírjanak cukorrépát. Abban a járásban, ahol így járnak el, szintén a kerületi nemzeti bizottság beleegyezése szükséges. A jelenlegi helyzet megengedi azt is, hogy a hagyma, fokhagyma és az elrakásra szánt uborka tervét is szétírják, de csak azokban a járásokban és községekben, ahol ezen terményeket a két hektáron felüli gazdálkodásokra is kivetik. A tervszétírást természetesen a beadási feladatokkal összhangban kell elkészíteni. A tervnek teljes összhangban kell lenni a termelési és beadási feladatokkal. Ezért a szilárd beadási normák alapján a tervszétírásban szerepelni kell az állami felvásárlásra beadandó terményeknek is. A kötelező beadás az alapterményekből az 1958-as évre is a szilárd beadási normák szerint lesz kivetve. A kötelező ipari növények termelői és a felvásárló szervek között szerződés jön létre, a többi ipari növények beadása önkéntes szerződésekkel lesz biztosítva. Szintén szerződéseket kötnek az állami felvásárlásra is. NAGYON FONTOS A FELKÉSZÜLÉS. A tervszétírásokban igen fontos, hogy a nemzeti bizottságok jól előkészüljenek. Nagyon fontos feladat, hogy minden faluban rendet teremtsenek a földterületek nyilvántartásában. Nem engedhetők meg olyan esetek, mint például az ógyallai járásban, ahol nem volt pontos nyilvántartás sem a szövetkezetek földterületéről, sem az egyéni gazdákról. Az ilyen rendetlenség aztán hiányosságokhoz vezethet a beadás teljesítésében, mert egyes szövetkezetek vagy egyéni gaz-dák mivel kevesebb földterület után vetik ki beadásukat, jól járnak, mások viszont ezek helyett is beadják a terményeket. A nyilvántartási iratoknak egyezni kell a különböző termények kivetésével, figyelembe kell venni az 1956. december 15-én készített nyilvántartásokat is. A nemzeti bizottságok igen fontos feladata a tervszétírás megkezdése előtt a vetésterületek kiszélesítése és a parlagon heverő földek megmunkálásának betervezése is. A FÖLDMŰVESEK VÉLEMÉNYÉNEK ÉS AZ ÁLLAMI TERVNEK ÖSSZHANGBAN KELL LENNIE. A tervszétírásokat természetesen megelőzik a falvak parasztjaival tartott népgyülések, ahol a nemzeti bizottságok tagjai elbeszélgetnek a termelőkkel, kikérik véleményüket, hogy a helyi adottságoknak megfelelően milyen módon készítsék el a tervet. A múlt tapasztalatainak alapján megállapíthatjuk, hogy sok faluban, sok szövetkezetre és egyéni gazdákra olyan termények termelését kényszerítették rá, ami nem felelt meg a helyi adottságoknak. Ebből aztán kára volt a termelőnek is és az állam-' nak is. Tehát a járási nemzeti bizottságok, valamint a helyi nemzeti bizottságok nagyobb gondossággal foglalkozzanak most ezzel a problémával. A tervszétírással el kell érnünk, hogy ez mozgósító legyen. Minden földműves tegye magáévá a feladatokat és a tervet úgy tekintse, mint saját előre elkészített költségvetését, amit maradék nélkül teljesíteni akar. Az SZNF KB ülésének határozatából (Folytatás az 1. oldalról.) a lehetőségek és források hatékonyabb kihasználásáról van szó. , Különös jelentőségű a maximális hatékonyság elérésében az új technika bevezetése. A már meglévő technika kihasználásában és az új bevezetésében nagy szerep jut a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a CSISZ-nek. E szervezetek feladata, hogy sokkal jobban mint eddig fejlesszék a szocialista munkaversenyt és az újítómozgalmat. E szervezeteknek támogatniok kell a dolgozók kezdemé-nyezését és olyan feltételeket kell teremteniük, hogy népünknek e gazdag és alkotó tehetsége érvényesülést nyerjen. Hangsúlyozni kell, hogy a műszaki-gazdasági propaganda terén a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaságnak sokkal na-gyobb szerep jut mint eddig. Állandóan hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi gazdálkodására való áttérése, az EFSZ ek bővítése és megerősítése nélkül lehetetlen a szocializmus építése, a falvak és városok életszínvonalának további emelése. Szükséges, hogy ezen a téren a Nemzeti Front szervei és szervezetei munkájuk súlypontját alapszervezeteikbe és a falvakra tegyék át, hogy a helyi és járási méretben a lehető leghatásosabban részt vegyenek a közös tervek kidolgozásában és a lehető legaktívabban valóra váltásukban. 4. Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy szabad életünk és szocialista építésünk örömteljes eredményei az orosz proletariátusnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban elért győzelmének gyümölcsei. Ezért ebben az évben, e történelmi jelentőségű esemény 40. évfordulója évében a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek minél nagyobb mértékben részt kell venniök nemcsak a jelentőségteljes évforduló megünneplésére folytatott akciókban, hanem hozzá is kell járulniuk a Nagy Október halhatatlan eszméinek gyarapításához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója méltó megünnepléséhez szükséges, hogy munkáját erre irányítsa elsősorban az a szervezet, amelynek legsajátabb küldetése nemzeteink és a Szovjetunió nemzetei közötti barátság megerősítése: a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség.-5. Az egyes társadalmi szervezetek és a Nemzeti Front szervezeteinek jelentősége a szocializmus építésében annál nagyobb lesz, minél hatékonyabb lesz részvételük ama feladatok teljesítésében, amelyek az egész Nemzeti Front tevékenységének közös tartalmát képezik. Az SZNF KB elnöksége ezért feladatul tűzi ki: a) az SZNF bizottságainak, hogy dolgozzák fel a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága 1957. június 21-i ülésének anyagát és ezt tárgyalják meg a Szlovák Nemzeti Front kerületi és járási, valamint falusi aktíváin a bővített bizottságokon; b) a Szlovák Nemzeti Front szervei-' nek és szervezeteinek fel kell dolgozniok és meg kell tárgyalniok ezen ülés határozatait minden fokú szervben. KRfrsnOVÄKlAJ bizony szégyen ide, szégyen oda, az ember a nagy behemót gépeivel kénytelen volt menekülni az árterületről. Hátráltak, menekültek a veszélyes ár elől, mert a Latorca a gépeket is elárasztotta volna. De az ember szívós, a gépeket újra a hídtól az egyik báger bele-belemar a földbe, vágja a „maslit”. Mert a Latorca nagyon elkényelmesedett ám, meg tán határozatlan is volt. Olykorolykor azt számítva, hogy. ráér, majd vissza kanyarodott, aztán meggondolta, menjen, ne menjen és tovább folytatta útját. Hatalmas károkat okozott így, mert a folyása lassú és a gyors hó és cső Földgyalú az éjjeli váltásban visszavezényelte és ha tetszik a dévajkodó folyónak, ha nem, előbb-utóbb új mederben kell folytatni útját. A híd is amin állunk, még szárazon készült, de ma már alatta folyik a Latorca vize. Az ember odakényszerítette őt. A naplemente előtti táj megkapó. Mint óriási földturó bogarak zümmögve hasítják bele agyaraikat, állkapcsaikat a buldózerek a földbe. Szemlátomást épül, erősödik a gát. Nem messze vizet nem bírta levezetni. Sokszor kiöntött a vidékre. 1924-ben 60 000 hektárnyi területet öntött el. Állandóan rettegésben éltek Rád, Vajka, Pólyán, Boly és Lelesz, sokmillió kárt szenvedtek ezek a népek, csak ezen a kis részen A Latorca megzabolázásáról már sokszor volt szó, de amint sok minden másra, ami a népet gazdagította volna, az uraknak erre sem jutott pénze. ív. Idomítják a Latorcát A szemlélő első pillanatra el sem hinné, hogy ez a szelíd, lomha folyó amikor felgyülemlik haragja, még arra is képes, hogy kilépjen a medréből. Nehéz elképzelni, hogy néha féktelen haragjában „el akarja nyelni a világot”. Csendes most is, kényelmesen, lassan hömpölyög medrében mint a ráérő ember, akit nem érdekel semmi, ügyet sem vetve a _partjain dolgozó behemót gépekre, a bágerekre. Bár aki így vélekedik, könnyen csalódhat, mert a Latorca, olyan mint Petőfi Tiszája, néha szelíd, máskor mint az örült vágtat a rónán át. A Latorca évszázadokon keresztül rakoncátlan, zabolátlan folyó volt. Tehette is, merthisz nem volt aki ellent álljon, aki azt mondta volna neki: elég már! Ha kedve tartotta ki-kicsapott a vidékre. Gyakran felhangzott a környékbeli népek kiáltása: — Jön a Latorca, jön a Latorca! Óvjunk, amit lehet! — Gyakran tette tönkre az emberek fáradságos munkájának gyümölcsét, s szegényebb sorsba sodorta a népet. Most amikor az emberek kezükbe vették sorsuk irányítását, amikor felszabadult a nép, az ember mégis nemet mondott, nem lehet tűrni már tovább, hogy a Latorca kénye-kedve szerint garázdálkodjék. Az ember a gépóriások segítségével megkezdte az idomítást, útat szab a Latorcának, hogy merre menjen. De a Latorca is, mivel évszázadokon keresztül megszokta egyeduralmát, a tavaszon újra fellázadt, talán megsejtette, hogy kordába akarják törni, nem szeretvén a rendet, újra kicsapott a vidékre. És Nem nagyon érdekelte őket, hogy a környékbeli nép milyen óriási károkat szenved. Egyszer azért mégis kidolgoztak egy tervet, de az is félbemaradt és nem valósult meg. Most államunk óriási pénzeket fektet be erre a célra. Csak a Lelesz környéki rész szabályozása, amiről írunk, 60 millió koronába kerül. A munkálatoknak ez még csak az egyik része, mert meg akarják javítani az egész kelet-szlovákiai lapály vízgazdálkodását. Egyes helyeken öntözéses gazdálkodás is lesz. A vízgazdasági viszonyokat megjavítják Slovenské Nové Meston és Čierná nad Tison és még 35 faluban. Mert ezen a síkságon az egész altalaj meg van fertőzve, sok helyen ihatatlan a víz. Nagy harcot indítanak a maláriát terjesztő szúnyogok ellen is. Mivel kiszáradnak a Latorca partján elterülő pocsolyák, ezek automatikusan elpusztulnak. Erre a célra államunk több mint két és fél milliárd koronát fordít. Az építkezés vezetője elmondja, hogy a munkálatokat főleg a gépek, a bágerek, buldozserek végzik. Ezen a részen mindössze 50 ember dolgozik, pedig több mint 2 millió köbméter földet kell megmozgatni. A munkák meggyorsítását továbbra is a gépállomány kiszélesítésével gondolják. A Megbízotti Hivatalból ígértek egy napi 5000 köbmétert teljesítő bágert, de eddig még nem kapták meg, sőt kilátásuk sincs rá, pedig a munkákhoz nagyon szükséges volna. A Lelesz környéki szakaszt még ebben az évben befejezik és ezáltal több mint 8000 hektárt ármentesítenek, 8000 hektáron emelkedik majd a hektárhozam. Eltűnnek majd a savanyú szénát termő rétek. Amíg eddig csak 4500 korona Munkában a kotrógép. volt egy hektár jövedelme, most ez 12 000 koronára emelkedik. Ha megvalósítják az öntözést, ,ami szintén tervbe van már véve, — ez még tovább emelkedik. Tanulmányi csoportunk tagjai akaratlanul is elgondolkoznak a mérnök szavain. Mennyi kincs, mennyi korona hevert itt évszázadokon keresztül. Mennyi lehetőség van még ezen a vidéken és másutt is hazánkban, hogy gazdagabbá tegyük a népet. A Latorca szabályozása milliókat, milliárdokat ad a környékbeli népeknek, gazdagodik a szövetkezet, zz állami gazdaság és gazdagabb lesz az állam is, az egész közösség. Mennyi rejtett tartalék van még a Latorcához hasonló. Az Ipoly mentén és a Duna mentén, a közeljövőben szintén megkezdődnek a munkák, több milliárddal gazdagabbak lesznek majd az ottani népek is. Rengeteg a lehetőségünk a hatékonyság emelésére mindenütt, csak nézzünk körül, hogy mindenki bugyellárisa púposabb 1е9у€ПBalia József
