Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-09 / 23. szám

Jralŕad

Földműves

ľ

157. június 9.

Vita

...hogy emberré formálódjanak

MÁR MAGA A VITAINDÍTÓ írás címe lyan világosan és egyben szabatosan dja tudtára minden olvasónak a vita élját, hogy erről írni — úgy érzem — ölösleges. Hogy mi a vita indító oka s ezzel — immár olyan rövid idő iatt másodszor — milyen nagyszerű s egyben felelősségteljes feladatot eljesít a Szabad Földműves a nevelés erén, arról egész biztos megemlékeztek majd a hivatottak.

Én az „embernevelés” kérdéséhez veretnék hozzászólni, leszűkítve ezt i fiatalemberek társashajlamai, közösiégbevágyódása, a szépség utáni lelki-ágya kielégítésének problémájára. Mert tol van a hiba? Azt hiszem, hogy itt. Valahogy megfeledkeztünk arról, hogy a fiatalember szeret nevetni, táncolni, énekelni.

Már pedig mi a táncot, éneket, szórakozást nem tudjuk másképp elképzelni, csak vagy a füstös kocsmában alkohol mellett, vagy pedig színpadi „produkció” formájában. Részünkre a mulatás, a fiatalság társas hajlamainak kielégítése, részegséget jelent, a népművelési munka pedig: tortúrát. Erőinket meghaladó négyszólamú kórusok betanítását, egész esti színdarabok, operettek rendezését. Az eredmény pedig kb. ugyanaz, mint a labdarúgásnál: 22 ember sportol, és ezrek nézik őket tétletül. A népművelési munkában is a szorgalmasak, — öten-hatan — izmosodnak, nőnek emberségben; a legtehetségesebbekből „primadonnát” nevelünk és a fiatalok százairól megfe’edkezünk. Műkedvelő együtteseink csak az érdekes, színes külsőségekkel akarnak hatni, megfeledkezve arról, hogy az ilyen népművelési munka gyorsan kimerül és únottá válik. Aki a „csakérdekesre” tör, a bensőségesen szép és igaz helyett, az a rövidéletűséget választja. Aki csupán a közönség-sikert hajhássza, egyedül marad, értelmetlenné válik.

AZ EMBER KÖZÖSSÉGBE vágyódása az élet hajnalán a legerősebb. És ezzel a CSISZ-nek számolnia kell, illetve kellene. Ezért adjon alkalmat az ifjúságnak nemes szórakozásra. Rendezzen táncesteket, ahol az egész ifjúság táncol. Az est fénypontja azonban a tánckar fellépése lenne, majd utána következne egy népi tánc, például a csárdás, verbunkos, polka, ländler, mazurka, körmagyar betanítása.

A színjátszókor legtehetségesebbjeinek bevonásával irodalmi esteket rendezhetne a CSEMADOK vagy a CSISZ, (de nem egy évben egyszer, hanem — mondjuk — kéthetenként!) Az énekkar zenei estéket rendezhetne, mert a zeneművészet minden művészeti ágnál szélescbbkörü, hozzáférhetőbb és általánosabb. Legtöbb helyre jüt el, legkönyebben fejti ki a hatását. Kodály Zoltán: Mire való a zenei önképzőkör? című írásában a következőket mondja: „A zene lelkitáplálék, és semmi mással nem pótolható: aki nem él vele, lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelkiélet nincs zene nélkül. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. A zene rendeltetése: belsővilágunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése.”

DE HA MÉG OLY hozzáférhető és általános is a zene, egyengetnünk kell a hozzávezető utat. „Az ifjúságnak a zene felé kinyújtott kezét meg kell fogni, a zene felé botladozó lépéseit támogatni kell. Itt nem kell attól félni, hogy az ifjúság meghátrál a sok tanulni való előtt, hisz talán éppen azért ébred fel benne a zene szomja, mert az iskola keveset, vagy semmit sem nyújtott neki.” (Kodály uo.)

A zéneestéken nem szabad elfeledkeznünk a legelső és legfontosabbrólaz egyszólamú, társas, magyar népi éneklés becsületének visszaállításáról!

Ne kelljen szegyelnie az ifjúságnak, hogy egyszólamra „parasztosan” énekel, mert ez a magyar nép általános énekrendje, „zenei anyanyelve”. És csupán ezen keresztül (és nem ennek megkerülésével!) vezet az út a többszólamúsághoz.

Az ilyen esték — beleszámítva a televíziós adás adta lehetőségek kihasználását — betölthetné a fiatalság egész heti programját. Ezenkívül pedig az egyes szakköröknek módjuk lenne itt újabb tagokat toborozni.

(Én azt hiszem, ebben a munkában nem is a ,mit”, hanem a „hogyan” kérdése az égető. Erre ismét ezt válaszolom : a népművelés szakmai kérdésének megvitatására csupán a „Népművelés” (a népművelési osztály hivatalos értesítője) kevéssé ismert havilapja ad lehetőséget, s ebből a tartalmas mondanivalójú lapból sokkal több példányszámra volna szükség.)

I MOTTO: *

„Emeljétek fel szívünket —, 2

azé, aki fölemeli.“ *

(József Attila) £

Ha sikerülne a CSISZ-nek, vagy a CSEMADOK-nak lemondani a „csakérdekes” népművelési politikáról, akkor úgyvélem, hogy sokkal kevesebb fiatalt látnánk részegen duhajkodni esténként a kocsmában.

Az emberek társashajlama, közösségbevágyődása lelkiszükséglet. Amenynyiben ezt nem sikerül nekünk megszelt, .ni, úgy elvesztettük a csatát. Győz az alkohol, a kártya, a múltból örökségképpen ránk maradt rossz, feslett, csúnya életmód.

A CSÚNYA ELLEN csak a szép veheti fel a harcot. Az ifjúság emberré formálásában ezért óriási szerepe van a művészetek mindent lenyűgöző erejének. Mert a szép átélése olyan érzelmi folyamatot vált ki, amely nemcsak a tetszés kellemessegi élményeit, hanem a tettrekészség aktivitását is megindítja az emberben. Az esztétikai élmény átalakítja az embert és arra sarkallja, hogy tökéletesítse életkörülményeit. Ilyen élményeket kell adni a művészetnek. Ennek előfeltétele azonban, hogy minden ifjú valamilyen művészi területnek aktív művelője legyen. Mert ahogy igaz az, hogy művész csak az lehet, aki a művészetek valamennyi területén művésszé műveli magát, úgy igaz az is, hogy jó műfelíogó is csak az lehet, aki egy területen aktív módon belekóstol a művészi formálásba. Ezért az első feladat: az ifjúság érdeklődésének felkeltése. A második: bevonni őket az aktív munkába, majd ezen keresztül felnevelni a művészetek rajongó felfogóját. Mert a népművelési munka felvainkon és a városokban is nem szórakozás a művészi képesség lehetőségeivel, nem játékszer a széppel, hanem komoly és felelősségteljes hivatás. És a művészi élmény nemcsak az élet díszítőeleme, — az is — nemcsak a felüdítés eszköze — az is —, nemcsak az üdítő kikapcsolódás pihentető állomása — az is—, hanem:

embert és társadalmat alakító és felemelő, nemesítő és jobbátevö, elöbbrevívö és forradalmasító tényező.

Ha ilyen nagy hordereje van a művészetnek, éljünk vele, segítsük elő ifjúságunk emberségének mihamarabbi teljes kibontakozását.

MöZSI FERENC

MÓRICZ ZSIGMOND:

o4 stetájúJccdk Ĺskoiú.

1919 áprilisában, a Tanácsköztársaság győzelmes napjaiban több külföldi újságíró tartózkodott Magyarországon. Móricz Zsigmond, — aki ekkor már híres nagy író volt — meglátogatta velük a dunántúli Szentjakabot is. A látogatást ebben az írásban örökítette meg, amely sokkal több mint egy mesterien megírt cikk, vagy riport: mélységesen szép vallomás az új világ, a proletárdiktatúra mellett! Először a Somogyi Vörös Újság 1919. április 15-i számában jelent meg.

TANÁCSADÓ

Tamás József, Csíz

KÉRDÉS: Egyénileg gazdálkodó földműves vagyok. Az EFSZ nem engedi meg, hogy a szövetkezet állataival egy legelőn legeltessék az egyéni gazdák állatálományukat. Máshol jelöltek ki legelőt, de ez nem megfelelő. Van joga az EFSZ-nek a legelőt kicserélni avagy nem?

VÁLASZ: A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 1955. IV. 12-én kelt 57. számú rendelete alapján rendezték a közös és közösen használt legelőkön való gazdálkodást. E rendelet értelmében az EFSZ-nek jogában áll, sőt kötelessége gondoskodni az ilyen legelőkről és ezeken gazdálkodni. Az EFSZ az egyéni gazdálkodó földművesek állatainak ezeken a legelőkön való legeltetéséért legeltetési díjat számíthat fel éspedig a legelő minősége szerint minden felnőtt szarvasmarha, ló és 2 évesnél idősebb üsző után 30—60 Kés-ig darabonként; sertések, borjak és csikók után 15-től 30.— Kčs-ig; juhok, birkák és kecskék darabjáért 8-tól 15.— Kčs-t. Ezen kívül a mezőgazdasági állatok tulajdonosai a legelő rendezésénél minden felnőtt állat után 2 napot, borjak és csikók után 11/2 napot, minden két birka, juh és kecske után egy napot kötelesek ledolgozni. A le nem dolgozott napok helyett a szövetkezet pénzbeli ellenszolgáltatást számíthat éspedig minden napra 60.— Kčs-t.

Az így beszedett legeltetési díjat a legelő karbantartására, műtrágyák vásárlására és a legelő fejlesztésével kapcsolatos egyéb kiadások fedezésére fordítják. Az EFSZ az egyénileg gazdálkodók állatai számára más helyen is jelölhet ki legelőt.

P. J., Búcs

KÉRDÉS: Magyarországra szeretnék csomagot küldeni. Ha lehet, milyen értékben és hogyan küldhetnék csomagot ?

VÁLASZ: Külföldre, tehát Magyarországra is, csak a vámhivatal engedélyével lehet csomagot küldeni 200.— Kčs-t meg nem haladó értékben. A kiviteli engedélyre szolgáló nyomtatványt a lakhely szerint illetékes vámhivatalon kell kérni és ide is kell benyújtani. A jelen esetben tehát Nyitrán. A kérvényben fel kell tüntetni a küldendő tárgyak értékét.

Ez év április 1. óta a külföld felé irányuló csomagforgalom terén olyan változás lépett érvénybe, hogy az említett kiviteli engedély nélkül is lehet csomagot küldeni 100.— Kčs értékig. •Minden polgár azonban évente csak három csomagot küldhet. Az ilyen csomagokat a legközelebbi vámhivatalnál kell ellenőrzés végett bemutatni. A feladónak fel kell mutatni személyazonossági igazolványát. Tájékoztatás végett közöljük, hogy ezekben a csomagokban nem lehet élelmiszereket, gyarmatárúkat, szöveteket stb. küldeni. E kérdésben részletes felvilágosítást a vámhivatalok adnak.

Pásztorfiúból egyetemi tanár

Húsz évvel ezelőtt a kizil-aszkerszki körzet Kaganovics kolhozának pásztora, Dzsazgercinov elhatározta, hogy továbbképezi magát. A kolhoz parasztjainak segítségével a kirgiz fővárosban elvégezte a* középiskolát. Sikerrel elvégezte a technikumot, majd kitűnő eredménnyel a Kirgiz Pedagógiai Intézet történelmi szakát és az intézet történelmi tanszékének előadója lett. Tanári értekezésül a polgárháborút választotta, amit nagy elismeréssel fogadtak a taskendi egyetemen. Nemrég benyújtotta a leningrádi Szovjet Tudományos Akadémiának „Észak-Kirgizia egyesülése Oroszországgal” című kétkötéses doktori értekezését, amelyet a legmesszebbmenő dicséretben részesítettek.

A pásztorból lett egyetemi tanár és tudós példája újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunióban minden tanulni vágyó ember számára nyitva van a művelődéshez vezető út.

És ez így van most már nálunk is. -rr

Keresztrejtvény

Vízszintes: 1. Lóbetegség. 4. Költői szív. 7. Derűre következik. 8. Művészeti ág. 10. Az aratógép ezt is csinálja. 11. Visszafelé: a megáradt folyó igéje. 13. Éra. 14. A vágsellyei járás autóinak jelzése volt. 15. Rág két vége. 16. így kezdődik minden sorozat. 18. Latin helyhatározó, avagy visszafelé szomorú. 19. Szeszesital. 21. Jószívűséget gyakorolok. 23. Olasz folyó és síkság. 24. Igekötő. 26. Becenév, a

nyersanyaga is. 9. Jég németül. 10. Konfiskál. 12, Az éhes gyomor csinálja. 13. Orosz kérdőszó. 17. Vörös csehül. 18. A perzsa uralkodók elnevezése. 20. Ruhát tisztít. 22. Kérdőszó. 23. Ludolf-féle szám. 25....... ipso, magától értetődően. 26. Visszafelé adakozik. 28. Kis lakás. 29. Előkelő, színe-java. 30. Hangszer. 31. Shakespeare egyik remekműve. 32. Előd. 33. Része a fának. 34. Nem csukás. 55. Szálas, hi-Slovan kapása is erre hallgat. 27. Öröm a háznál a ... 28. Szolovjov-Szedoj közismert operettje. 38. Másképpen, igazi nevén, azaz. 39. Masszőr. 40. Betűhiánnyal kihízlal. 41. Végtelenül kopasz. 42. Az okozat szülője. 44. Összekevert kecskekölyök. 45. Ezen szolgál fel a pincér. 47. Terhet húzat. 49. Lusta. 50. Shakespeare királya. 51. Van ilyen szám is. 53. Almafajta. 54. Kis csapat. 55. Szlovák helyeslés.

Függőleges: 1. Burok visszafelé. 2. Izmos, nagyerejű. 3. Hosszabb ideig. 4. Híres orosz zeneszerző. 5. Nyáron az ég teszi néha. 6. Szarvastehén. 7. Cipő

bátlan növésű (ék. pótl.) 36. Ezt fizetünk minden áruért. 37. Az ószövetségi Magóg király bátyja, Ady-versben is szerepel. 41. Hegységünk. 43. Csehországi város, (itt győzték le az osztrákok a poroszokat 1757-ben). 46. Madárszáj. 48. Római császár (37—68/52. Táj két vége. 53. Rag. -MJ* * *

Beküldendő: vízszintes 27, 28, 38, 39, függőleges 3, 4, 31, 34.’ Beküldési határidő: június 15. A megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki.

'T'egnap az angolok nagyon cso-L dálkoztak, hogy az óriási Eszterházy-uradalom közepén, Szentjakabon, olyan iskolát láttak, amilyen ott can. Először is a csírás-istállókat látták, s azzal nagyon meg voltak elégedve, a nagy vörösszakállú hollandus újságíró egész otthon érezte magát.

— Egész hollandi rendszer — mondogatta s nagyon bólogatott, a betonjászlakat, az erötakarmányt, a pompásan tiszta kezelést megfigyelve

De amikor az iskolába mentünk, nagyon el volt képedve. Kíváncsian nézték a téglával kirakott szobát, az iskola zsúfolt padjait, a piszkos faliképeket, az osztálynaplót. Nagyon elégedetlenek voltak; az amerikai újságíró mondotta, hogy a legkisebb amerikai farmokon is egészségesebb és okosabb iskolát találni, mint ez.

Hát még mikor átkocsiztunk Dénesmajorba, ahol a pirosarcú kisgyerekek azt mondták, hogy itt nincs iskola és ók két óra járásra mennek mindennap gyalog Szentjakabra.

L H azonban mintha hazamentem volna: gyermekkorom emlékei újiultak fel ebben az iskolában. Én jól emlékszem, hogy ez a ház amely most sötét, zsúfolt, piszkos, ez új iskola volt minálunk. Én még a régi iskolában kezdtem tanulni harmincöt évvel ezelőtt. Az pedig földberagadt kis viskó volt, náddal fedve, akkora ablakai voltak, mint egy zsebkendő, s az eresz alatt a tornácon olyan gödrök, hogy beleülhettünk, mint a kotlós a kosárba.

Ennek a most összeomlott társadalomnak volt egy kedves jelszava: a tudomány hatalom!

Ez egy nagy igazság, s az uralkodó osztály ezt a hatalmat, a tudományt, nem is adta ki a kezéből soha.

Csak gondoljunk arra, hogy egy Eszterházy herceg mi mindent nem csinált, hogy a gyerekét megtanítsa

arra, hogy ezzel a hatalommal bírjon. Ha hülyének született is a fia, lánya, még akkor is parányi korától kezdve, a világ minden iskoláját, tudósát, orvosát, nevelőjét, mind odaszedte hozzá, hogy embert faragjon belőle. Iskolába egy óráig sem küldte Szentjakabra, de Pestre, Bécsbe, Londonba, Oxfordba.

A béreseinek gyereke pedig lehetett olyan lángész, mint Napoleon, mégis két óráig kellett gyalogolnia, míg egy kis iskolát talált. Hatéves gyermek esőben, sárban menjen Dénes-majorból Szent jakabra, hogy megtanuljon egy kis írást-olvasást. No, többet nem is tanult, ez is elég egy béresnek, mondta a herceg őfőmagassága.

Így történt, hogy a gazdag em■L bér gyereke okosabb lett az apjánál, a szegénynek muszáj volt olyan tudatlannak maradnia, amilyen a szüléje volt.

Nem így lesz ezután.

Minden gyerek egyformán fog tanulni. A felsőbb iskolákba pedig nem a gazdagok gyerekei mennek, hanem a , elvettük tőlük a gazdagságot, el kell venni a tudományt is.

Már most is a papírra leírt igék gyújtották fel a világot. Az írásból, ol. vasásból kerekedett ez az egész világforradalom. Folytassátok tehát a ta. nulást, olvassatok, hogy tudjatok.

Mindig olvassatok és mindent olvassatok. i

Addig pedig, míg a nevelés mindenestől átalakítja az emberiséget, addig is gondoljon magára a szegény proletár nép. Gondolja meg azt minden szegény ember, hogy a gazdagok ezer és ezer esztendeig uralkodtak rajtuk о tudomány segítségével. Most tehát ha

■ jótanulók, a jófejű gyerekek.

De ne °lvassútok a régi könyve■ két, amelyek a butaságban és türelemben, alázatban akartak örökre leragasztani benneteket, csak újakat, csak a mai, új írásokat olvassátok.

A régi könyvek, újságok, nyomtatványok, a régi, kapitalista világ zsart nokságát szolgálták. A mai újságok füzetek, röpiratok, tudományos köny* vek a világ szabadság új boldogságát [ építik fel. A régi tudomány fekete volt az új tudomány vörös.

A fekete tudomány zsarnoki hata! lom volt.

1 A vörös tudomány vörös, félszoba’ dító hatalom lesz. Gondoskodjatok tehát róla, hogy azok is részesüljenek

■ belőle, akiket a régi zsarnokok írni■ olvasni se tanítottak meg.

Az Üj Ifjúság június 11. számában nagy nyári verseny indul A verseny kellemes szórakozást nyújt az olvasóknak. Képekkel gazdagon illusztrált cikkben a versenyben részt vevők könnyen felismerhetik annak az elrejtett városnak vagy helynek a nevét, melyhez az ifjúsági mozgalom egy-egy nevezetesebb cselekedete fűződik.

A nagy nyári verseny’szerencsés neg lejtői között számos értékes dijat sorsolnak ki. Ezek között például motorkerékpár, 14 napos társasutazás a Szovjetunióba, kerékpár, karóra és egyéb nyereménytárgyak szerepelnek.