Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-05 / 18. szám
é Jratrad Földműves 1957. május Gazdagabb, kulturáltabb nép választ IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIITTÍTmÍIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIíIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIíIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII .......................................................................................................................................... Választások előtt Ipolyságon Ipolyságon is javában folynak a választási előkészületek. A városban mindössze két agitációs központ van, de ezek március eleje óta jól dolgoznak. Az agitációs munkába bekapcsolódtak a pedagógusok is. Alig van az agitációs munkának olyan területe, ahol az ipolysági pedagógusok ne fejtenének ki hasznos és eredményes tevékenységet. Mindkét agitációs központban délutánonként a pedagógusok tartanak szolgálatot és az agitációs központot meglátogató választópolgárokat készségesen tájékoztatják a választásokkal öszefüggő valamennyi kérdésben. A díszítési munkákat szintén ők vállalták. Szemléltető ábrák és grafikonok mutatják be mindkét agitációs központban az életszínvonal emelkedését népi demokratikus rendszerünk legutóbbi éveiben. A pedagógusok készítik elő a kulturális műsorokat is, melyekkel a 11 éves iskolák tanulói szórakoztatják az agitációs központokban összegyűlt választókat. Szombat délutánonként a helyi rádió választási híradót közvetít, melynek programját ugyancsak a pedagógusok készítik. Nem véletlen az sem, hogy mindkét agitációs központ vezetői tisztjét tanítók látják el. Természetesen tévedés lenne azt hinni, hogy Ipolyságon mások nem törődnek az agitációval. Erről beszélnek az agitációs központok naplói. Alig van nap, hogy ne lenne valamilyen érdekes műsor vagy előadás. A 2. számú agitációs központ naplója elárulja, hogy változatos az agitációs munka. Több ízben került sor az agitációs kettősök iskolázására, több értékes előadás volt. Janicsek elvtárs a járási pártbizottság dolgozója például a nemzetközi helyzetről és népi demokratikus választási rendszerünk előnyeiről tartott nagysikerű beszédet. Sajga elvtárs az agitációs központ vezetője a választási törvéilyről beszélt, dr. Pereszlényi elvtárs pedig az alkoholizmus elleni harcról. Bemutatták már a jelölteket is, akiket a választók egyöntetűen helyeseltek. Nagy látogatottságnak örvendenek az agitációs központok kulturális jellegű rendezvényei is. A 11 éves iskolák tanulói és a CSEMADOK helyi csoportjának tagjai jól előkészített szórakoztató műsorral lepték meg már több ízben a választókat. Mindkét ipolysági agitációs központban televíziós rádió is van, a választók nagy érdeklődéssel figyelik a bratislavai és budapesti adásokat. Nem ritka az olyan eset sem, hogy az emberek felkeresik az agitációs központot olyankor is, amikor ott semmiféle műsor nincs. Ilyenkor olvasgatnak, a rádiót hallgatják, elbeszélgetnek a szolgálatot teljesítő tanítóval, a választásokról és a kötelezettségvállalásokról, amelyeket a választók tiszteletére tettek. E kötelezettségvállalások nagyrésze a városszépítési akció keretében végzendő brigádmunka. Mindebből kitűnik, hogy az ipolysági választók érdeklődnek a választások iránt, megkedvelték az agitációs központokat, és megvan a biztosítéka, hogy egységesen adják majd szavazatukat a jelöltekre. Sági Tóth Tibor, Ipolyság. A jelöltek a jövőről beszélnek... Garamkövesden a szlovák és magyar tanyelvű iskola tanulóinak kultúríellépése előzte meg a jelöltek bemutatkozását. A kultúrműsor színvonalas volt, amiért dicséret illeti Bajmóci elvtársnőt. Az első bemutatkozó Albert Mihály, a nyitrai kerületi nemzeti bizottság jelöltje. Szálkái lakos, traktorosbrigádvezető. A környéken nagyon jól ismerik, munkáját mindig becsülettel végezte, traktorosai is becsülik. Albert elvtárs bemutatkozása alkalmából beszélt a jövő tervéről. A hét községben különös gondot fordítanak az állattenyésztésre és a növénytermesztésre, hogy a parasztok életszínvonala még nagyobb méretekben növekedjék. 1958- ban megjavítják a garamEovesdi óvodát, 1960-ban kultúrház épül, 1959- ben egy orvosi rendelő és váróterem és 1960-ban egy vegyesárúüzlet. Ezenkívül a Garamkövesdhez tartozó Kovács-patakon befejezik az aggok házának építését. Albert elvtárs optimizmussal beszélt a jövőről és ha a választók kellő segítséget nyújtanak neki, reméli, hogy ezek meg is valósulnak. A gyűlésen bemutatkozott a párkányi járási nemzeti bizottság első számú körzetének jelöltje is, Karakán Sándor. 1947 óta mint tanító neveli a dolgos parasztok gyermekeit. Beszédében megerősítette a nyitrai KNB jelöltje által ismertetett tervet. Kár, hogy nagy vonalakban vázolta csak a feladatokat, mert a választók konkrétan kívánták volna. De remélik, hogy gyümölcsöző munkájával ezt a közeljövőben pótolja. A járási nemzeti bizottság másik jelöltje Sáska Lajos kicsindi lakos. A választók mint jó mezőgazdasági szakembert ismerik. Igen jó szervező. 1954-ben Kicsind község lakói a helyi nemzeti bizottság elnökévé választották. Funkcióját odaadással végzi. Ö volt az első, aki annakidején aláírta a belépési nyilatkozatot a szövetkezetbe. Mivel a választások előtt állunk, elhatároztam, hogy körülnézek a galántai járásban, hogyan dolgoznak az agitátorok. Első utam Királyrévre vezetett. Nem messze az autóbuszmegállótól van az Agitációs Központ. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy nemcsak este, hanem nappal is nyitva van. Be is mentem, de a legnagyobb csodálkozásomra ott cigarettát árulnak, meg pipadohányt. Hát ez nem valami jó benyomást keltett bennem. Továbbmentem Diószegre, úgy hallottam, hogy ott a kultúrházban van az agitációs központ, mikor arrafelé igyekeztem, meg is örültem, mert már messziről láttam, hogy sok A vitában több értékes javaslat hangzott el. Többen kérték, hogy a kerületi nemzeti bizottság képviselője évente legalább kétszer jelenjen meg a községben, hogy a választók tolmácsolhassák ügyes-bajos dolgaikat. A járási nemzeti bizottság képviselőitől pedig elvárják, hogy legalább havonta egyszer jelenjenek meg a nép között. A gyűlés befejezésekor a választók hosszan tapsoltak, ami kifejezője annak, hogy egyetértenek a Nemzeti Front jelölésével. Batoch Lázsló, Garamkövesd ember jár ki s be. Sajnos, itt is nagy füsttel találkoztam és csak kérdezösködésre mondták meg, hogy az agitációs központ az emeleten van. Mindjárt nem tetszett, hogy a korcsma a földszinten, az agitációs központ pedig az emeleten van. Talán jobb volna, ha fordítva rendezték volna be a helyiséget, azért írtam ezt meg, hogy gondolkozzanak a diószegi nemzeti bizottság tagjai és hasonlóan a királyrévi nemzeti bizottság tagjai is arról, hogy vajon helyes-e az ilyen agitáció? Teplicky János, a galántai JNB dolgozója Két agitációs központról 1шссш HXU/iAÜtéi Г gészen barátságtalan, szeles, esős napon érkeztem Alistól - ra. Ez a golyhó április olyan szeszélyes, mint egy vénkisasszony — gondoltam magamban. Hisz amikor elindultam még sütött a nap, s íme néhány negyedóra, és máris makacskodik, hogy aztán másnapra kékre sírja magát az ég. Nemrég egy szellemes megállapítást hallottam, hogy: a nap is akkor szeret sütni, amikor meleg van. Elgondolkoztam ezen a megállapításon. Valóban, valahogy úgy van ez ilyenkor, hogy ha csak egyetlen tenyérnyi felhő van az égen, az is a nap előtt van mindig, júliusban pedig, ha tele is van felhővel az ég, annyi rés mindig akad köztük, hogy a. nap sugarai kibújhassanak. Ilyen és hasonló gondolatok környékeztek, amikor egyszeresük vidám zsivaj foszlányai iitndtek belém. Később dalba csanott át. s a nyol--t'76-es lányok lábainak dobbanása alatt még az Agitációs Központ vénhedt falai is beleremegtek. enger a munka így május elseje előtt. Ilyenkor még panaszkodni sincs idő. Hisz már délután négy óra felé közeleg, s este a CSISZ-szer - vezetnél adódik teendő. Hajkó Ilona tanítónő nem is nyitná panaszra ajkát. Hisz fiatal korától kezdve a CSISZ tevékeny tagja, s több éven át a járási titkárság dolgozója volt. így szinte húszegynéhány évének természetes velejárója, hogy megossza gondját a fiatalokkal, úgyis mint pedagógus, úgyis mint CSISZ-vezető. Különösen akkor, ha a segítőkézre olyan nagy szükség van. Bugár Lászlóval, a nyolcéves középiskola igazgatójával beszélgetek, aki ha csak szerét teheti, szívesen élcelődik nemcsak az idegennel, de a tantestület tagjaival is. Amikor azonban a mai gondok kerülnek sorra, öntudattól duzzad a keble. Nem magáért. Távolról sem. Az csak természetes egy, a munkában edzett s az iskola padját felnőtt korában megismerő pedagógus 'J'e számára, hogy a rábízottakat jól v( gézzé. De hogyne volna büszke, ami kor — rajta kívül — tantestületéne egyik fiatal tanítónőjét jelölték - CSISZ-ben végzett jó munkájáért - a nemzeti bizottság képviselőjéül S mint ahogy az ilyenkor történr szokott, ki lenne ez más, mint a m& előbb bemutatott fiatal pedagógus Hajkó Ilona. Meglepődtem, amikor tudomást sze reztem minderről. Hisz ahogy ott szór goskodása közben elnéztem ezt í fiatal, s valószínű a kezdés sok búk tatájával küszködő tanítónőt, — be váltom eszembe se jutott volna ez „gyanú", ami később napvilágra került. Magam mentségére később i csak szerénységét tudtam felhozni aki munkájának, nem pedig a feltii nésnek él. Messze magam mögött volt már . falu, amikor eszembe jutottak Bogdái László könyvelő szavai: — Tiszta lél kiismerettel mondhatom, hogy nemzeti bizottságunk jó, ütőképes' lesz! Ajtót nyitott bennem a reménység, s most már tudtam, ahp ilyen tagjai lesznek a nemzeti bizottságnak, az maga az erő. A vonatban az unalomig ismeri vidéket nézegettem. Sütött a nap s néhány lófogat talán éppen lent vetett egymás nyomában. Amott asszonyok szorgoskodtak. Talán krumplivetés volt a munkájuk. Tavasz van.. És a földeken novemberig nincs megállás És a napfény besüt minden zúgba minden vásottságra, gyöngeségre, tehetetlenségre rávilágít, élesen és . kíméletlenül. S ebben a tavaszi napsütésben ott van új reményekkel gazdagodó életünk. Oj pezsgés, az új feladatok helyeslő igenlése — ez terpeszkedik szét most az emberek gondolkodásában. S erre az útra választók és választottak együtt indulnak. Együtt írják majd három esztendő „életregényét". Olyan három esztendőiét, amelynek mostani nyomásáról emritt indulnak a jövendőbe. (-fo-zo) ★ ★ ★ A Nemzeti Front jelöltjeire szavazunk Járásunkban is sokat tettek a helyi nemzeti bizottságok. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Bajta, Leiéd és Kicsind községek a közelmúltban autóbuszt kaptak. Pár hónap múlva pedig mindhárom községben kigyul a fény. Villanyt kap Leiéd, Bajt és Kicsind község. Ez a tény, azt hisszük, hogy minden korteskedésnél többet mond. E három községben az évszázados sötétséget csak a mécs, esetleg a lámpafény világította meg. Most megvalósult az álmuk. Szinte valamennyi község gyarapodott új kultúrházzal, iskolával vagy más köz- és magánépülettel. Szálkán nagy tűzoltószertár épült. A mi népünk látja ezeket az eredményeket és manifesztálva egységesen szavazunk majd a Nemzeti Front jelöltjeire. MAJERSZKI MÁRTON,’tanító, S zalka A losonci JNB választási programja Újra jelölik Bernardín Gabriellát, a bratislavai központi nemzeti bizottság tagját mint jó munkást és jó nemzeti bizottsági tagot a választók újra jelölték. Bernardín elvtársnónek most sokkal több munkája lesz, mert a 85-ös választási körzetben 1500 választó van. Bernardín elvtáránő eddig már az élet nehéz útját megtette, kisparaszt lánya, a nehézségektől nem fél és örömmel vállalja funkcióját. Most mint szakácsnő dolgozik a Jelen-utcai 11 éves iskolában, ahol munkatársnőivel együtt 350 gyerekről gondoskodik. A losonci járásban már eddig is szép eredményeket értünk el a mezőgazdasági termelés téF&n. Az elmúlt választási időszakban a borjak elválasztási száma 100 tehéntől 12 darabbal emelkedett. A vágósertések kitermelése 29 százalékkal. 1954-ben a vágószarvasmarha átlagos súlya 375 kg volt, 1956-ban 382. A növényi termelésben elért sikerek megmutatkoznak a lakosság életszínvonalának emelkedésében. A három év alatt 280 új családiház épült. A lakosság közszükségleti fogyasztása a következőképp emelkedett: 1955 1956 cukor 18,60 kg 26,50 kg liszt 31,90 kg 38,95 kg hús 8,65 kg 9,40 kg hústermékek 4,67 kg 5,37 kg mosógép 320 359 jégszekrény 43 99 porszívó 167 275 rádió 891 925 fényképezőgépek 58 265 motorkerékpár 91 187 háióbútor 256 311 ’ konyhabútor 286 528 Ezek a számok beszélnek népünk életszínvonalának emelkedéséről. Növekedik az autóvásárlók száma is. A járási nemzeti bizottság jelöltjei a helyi nemzeti bizottság jelöltjeivel most új programmtervet dolgoztak ki. A jövő választási időszakban a nemzeti bizottságok tagjai jó agitációs munkával 3191 földművest nyernek meg a nagyüzemi gazdálkodásra 8728 hektár földdel. Ha ez megvalósul, 75 százalékkal többet termelnek majd a járásban. A kukorica vetésterületét 160 hektárral, a cukorrépáét 136 hektárral növeljük. A búza hektárhozamát 7,6 százalékkal, a rozsét 13 százalékkal, az őszi árpáét 23 százalékkal, a tavaszi árpáét 5 százalékkal, a cukorrépáét 28 százalékkal emeljük. Jó fajűszők kinevelésével a tehenek száma 547 darabbal emelkedik. Különösen nagy gondot fordítanak a víziszárnyasokra. A választási időszakban 12 277 darabbal emelik a kacsák és a libák számát. A méhészetben 30 százalékos emelést érnek el. A helyi gazdálkodási üzemek munkáját is megjavítjuk, gépesítjük a mosó- és tisztítóüzemeket, megindítjuk a samot kályhagyártást és egy asztalosüzemet rendezünk be. A ligetben gyermekjátszótér, halastó létesül, a Sztálin-téren új virágliget és gyermekjátszótér. Mivel a kapitalistáktól csak füstös kocsmákat örököltünk, most minden községben modern elárusítóhelyeket építünk, hogy a lakosság helyben vásárolhasson. Losoncon speciális árúház, étterem, szálloda tatarozását valósítjuk meg. Muéinyban, Holicson, Tugáron pékség épül. Oj iskolákat adunk át Lónyabányán, Tuháron, Lupacson, Bugyinán, Zován, Bojkón és Terbeléden. Kultúrház épül Losoncon,. Ábeiovcén, Dobračaniban, Maškován, Nedelištén, Gácson, Nagyfalun, Múlyadon, Pincén, Jelsőcön, Videfalván, Pilisben, Podkrivánniban, Kalondán, Lupocson, Miksiben és Tregáron. A kultúrházak építése lehetővé teszi, hogy minden faluban megalakíthassuk a színjátszócsoportokat, mezőgazdasági, méhészeti és eg.vébb köröket. Az egészségvédelem terén is komoly feladatok állnak előttünk. Kórház építésére csak az 1957-es évre 3 millió koronát fordítunk. 1960-ban járásunk minden falujába bevezetjük a villanyt. A faluszépítési akciókra 10 millió koronát irányoztunk elő. A kapitalista idő alatt a mi járásunkban rengeteg munkanélküli volt, ma a gazdasági és kulturális felemelkedés tervén dolgozünk, s hisszük, hogy választóinkkal együtt az elkövetkezendő három év alatt ezt meg is valósítjuk. KONCZ JÁNOS, a losonci JNB alelnöke Autóban ül a volt szolga Régen volt már, amikor egy kis szolgagyerek az egyik mihályfai nagygazda istállójában a szebb, emberségesebb életről álmodott. Régen voly, de mégsem elég régen ahhoz, hogy ne emlékezzen rá Varga Ferenc a nagylúcsi EFSZ zootechnikusa. Tizennégyen voltak testvérek. Már 9 éves korában kiszólította a kenyérkereset az iskolából. Álmában állatorvos volt, de a tanulási költségek miatt nem érhette ezt el. Egyszer aztán Koszorús bácsi egy könyvet adott neki, ez kinyitotta Feri szemét, hogy ez a helyzet már nem tarthat sokáig. A könyv tartalmát népszerűsítette, ez nem tetszett az uraknak és a nagykanizsai koncentrációs táborba küldték. Az urak nem szerették az álmodozó szolgát. A felszabadulás után a nemzeti bizottság titkára volt, de mindig hívta, vonzotta a föld, meg az állatok. Nemsokára belépett a nagylúcsi szövetkezetbe. Dolgozott, küzdött, fejlődött. 1955-ben 2905 korona jutalékot kapott, 1956-ban már 10 246 koronát. Karácsonykor meghitt beszélgetés zajlott le a feleség és férj között. „Pénzünk van a takarékban, hova tegyük? A lakás szépen be van rendezve, fürdőszoba, jégszekrény, mosógép, mit vegyünk hát?" A féri fejéber már rég ott motoszkált egy Ötlet, de vajon mit szól majd hozzá az asszony. Végre szerényen megjegyezte: — Vegyünk egy autót. Most Varga Ferenc saját autóján megy családjával a színházba. Valahogy egészen magátóiértedőnőnek tűnik, pedig jó lenne egy kicsit visszaemlékezni, hogy vehetett volna-e a múltban a szolgagyerek autót? Cs. A. A mezőgazdaság fejlődése A választások előtt a falvak lakói nagy figyelmet fordítanak az akciós tervekre. A rimaszombati járásban minden faluban megvitatták ezt és ma már elkészült a jövő terve. A mezőgazdaságban a rimaszombati járásban nagy távlatok előtt állunk. 1960-ig a járás földterületének 90—92 százalékán a nagyüzemi gazdálkodás valósin meg. A vetésterületek kiszélesítésével és a legelők felszólításával 1210 hektár területet nyernek. A cua rimaszombati járásban korrépat n je’enlegi 200 hektárról 700- ra emelik. A gobanfélék hektárhozamát 32. a kapásnövényekét 28, a takarmányféiéket pedig 37 százalékkal emelik. Hektáronként 115 kg sertéshúst termeinek maid. A vágómarhák súlyát 400 kg-ra emelik. A gyapjútermelést juhonként 3.8 kg-ról 4 kg-ra emelik. Egy anyasertéstől átlagban 12—13 malacot választanak ei. S. L.
