Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-24 / 12. szám
8 JzaUad Földműves 1957. március 24. , VICTOR WEIMER: Megsértődött íarkas ALAPOSAN MEGTÉPÁZVA egy eredménytelen rablóhadjáratból érkezett meg a sakál. Unokabátyja, a farkas, gúnyos mosolyát egy a mancsába fojtott ásítással álcázva, így köszönti öt: — Óh, te szegény pára, most bizonyára fel van lázadva az egész vidék, ahol rabolni akartál, nemde? — A sakál szomorúan rábólogatott. — Sebaj! — szólt a farkas részvevőén és egy könnycseppet-■ dörzsölt el bozontos úbrázatján. — Majd én veszem mancsomba az ügyet farkastestvéreimmel együtt. — Igen, kérnélek szépen, te jótevő lélek, — rebegte a sakál reménykedve, de egy kevéssé kételkedőén, mert nem tudott hinni a váratlan pecsenyének. — Majd meglátjuk — folytatta a farkas, miközben félig csukott szemhéja alól egy szúrós pillantást töveit a sakálra, — te és a hozzád hasonlók, ott lent. .. lejelentettétek magatokat, mi... ? A SAKÁL SÍRÓ ÁBRÁZATTAL bólogatott. — Akkor a legjobb lesz, ha odalent már nem is mutatkoztok többé, hallod-e ... 7 — Soha többé ... 7 — Még mindig nincs tele a beadód? — így a farkas. — De... igen — hebegte a sakál, — de ez a vidék eddig oly gazdagon jövedelmezett ... — Csak magad vagy az oka, — hangzott a tárgyilagos száraz válasz — sohasem volt elég a bendödben, most majd ránk, farkasokra hárul a teher ■.. — Miféle teher? — kérdezte a sakál. — A fene egye meg! — átkozódik a farkas. — Sietnünk kell! Mióta titeket sakálokat onnan elkergettek, keletkezett ott egy úgynevezett... — ...egy wacuum? (légüres tér). — Ügy van! És nekünk ezt most... — A farkas elharapta szavát. — Mondd csak: Honnan szeded ezt a szavat; wacuum, he? — Óóóóh — erről most gyakran írnak az újságokban — felel álszenteskedöen a sakál. Eisenhower és Dulles szintén egy ilyen wacuumot • akarnak most__ — TUDOM’ — SZÓL A FARKAS rendkívül éles hangon. — Nincs rá szükség, hogy engem taníts arról, mi történik a nagyvilágban ... Egyszerűen a mi far kas-doktrínánkat fogjuk hirdetni, és avval punktum! — Hihi, hihi..., a doktrína szót az utóbbi időben az amerikai elnök is ... — Elhallgas, te nyomorult sakál! — kiáltott a farkas s a dühtől szinte önkívületben ostorozta farkával a levegőt. — Még mit nem merészelsz?! Minket ezekhez hasonlítani! Erre a sakál megalázkodva behúzta a farkát és visszavonult a szigetre, régi tartózkodási helyére. Német eredetiből fordította: HAVASI ETA. • Kairó. — Mohammed Haszan Abd el-Latif vezérőrnagy, akit az egyiptomi kormány Gaza területének kormányzójává nevezett ki, március 14-én este megérkezett Gazába. A kairói lapok tudósítása szerint Gaza területének lakossága hatalmas lelkesedéssel fogadta az egyiptomi közigazgatás dolgozóit. • Amman. — Szulejman Nabulszi Jordánia miniszterelnöke az ammani népgyűlésen kijelentette, hogy kormánya nem csatlakozik az Eisenhower - doktrínához és hangsúlyozta, hogy a; arabok semmiféle idegen kormánynak lem engedik meg, hogy beavatkozzék az arab államok belügyeibe. • Amerikai katonai repülőgép Reutte tiroli helység fölött megsértette Ausztria légiterét — jelenti a CSTK. • Chartun. — A France Presse hírügynökség közlése szerint Nixonnak, — aki azért utazik az afrikai országokba, hogy kivizsgálja ezen államok álláspontját az Eisenhower-doktrinával kapcsolatban, — nem sikerült eloszlatni Szudán kormányának kétségeit a doktrína valódi céljait illetően. • Costaricában öt miniszter és a köztársaság alelnökének lemondása következtében kormányválság állt be. • Moszkva. — A. Gorkinnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőjének vezetésével március 16-án szovjet kormányküldöttség Moszkvából Tuniszba utazott, hogy résztvegyen Tunisz függetlensége kikiáltása egyéves évfordulójának ünnepségein. • Tokió. — I. F. Tevoszjan, Japánban működő szovjet nagykövet március 16-án meglátogatta £isi japán miniszterelnököt és külügyminisztert, s közölte vele, hogy a szovjet kormány a japán kormány kérésére, valamint a 1956. október 19-i közös nyilatkozattal összhangban megállapította; a Szovjetunió területén 793 japán nemzetiségű és 146 koreai nemzetiségű egyén él állampolgárság nélkül, akik kívánságuk szerint visszatérhetnek hazájukba. 0 Manilla. — A Fülöp-szigetek fővárosából, Mamiiéból érkező hivatalos hírek szerint Ramon Magsay, a Fülöpszigetek elnöke repülőszerencsétlenség áldozata lett. 0 Delhi. — A Press Trust of India hírügynökség tudósítása szerint Tanka Praszad Acsarja, Nepál miniszterelnöke a Szovjetunió kormányának meghívására valószínűleg ez év nyarán a Szovjetunióba látogat. Egy hét a külpolitikában A „gazai ügy" a diplomácia középpontjában Csődöt mond a logika. Ez a meghatározás illik rá talán legjobban mindarra, ami a múlt héten a ..gazai ügyben” történt. Aki figyelemmel kísérte a gazai híreket, úgy érezhette magát, mint aki nekilát egy keresztrejtvény megfejtésének és hamarosan észreveszi, hogy éppen a legfontosabb vízszintes és függőleges sorok meghatározása hiányzik a rejtvényszövegből. Vegyük csak sorjában az eseményeket. Tavaly október végén egy nagy összeesküvés láncszemeként Izrael megtámadja Egyiptomot. Majd amikor a békeszerető emberiség, a Szovjetunió és az ENSZ megállítja az agreszsziót, Izrael hónapokig halogatja csapatainak kivonását a megszállt egyiptomi területekről. Felvetődik az ENSZ- ben, hogy az Egyiptomot Izraeltől elválasztó fegyverszüneti vonal mindkét oldalán ENSZ-csapatok állomásozzanak, s így akadályozzák meg a harcok felújul'ását. Izrael kijelenti, hogy nem hajlandó ENSZ-csapatokat megtűrni területén. S az ENSZ többsége el is fogadja ezt az indokot. Létrejön egy másik határozat, hogy ENSZ-csapatok váltsák fel az' egyiptomi területről kivonuló izraeli csapatokat. Az egyiptomi kormány, mely hőn óhajtja, hogy a béke helyreálljon, befogadja az ENSZ- csapatokat területére. Így olyan képtelen helyzet keletkezik, hogy a támadás áldozata kénytelen elviselni Szuverenitásának megcsorbítását. Nasszer elhatározza, hogy helyreállítja az egyiptomi közigazgatást a gazai területen. Izrael erre azzal fenyegetőzik, hogy újra kezdi a hadműveleteket Egyiptom ellen. Washingtoni lapok azzal intik Nasszert, hogy „dinamittal játszik”, „egyiptomi kihívásról” beszélnek az ENSZ ellen. Meg lehet ezt érteni? Józan ésszel nyilvánvalóan nem. Hiszen Egyiptom, amikor helyreállítja Gazában a polgári közigazgatást, nem sérti meg az ENSZ határozatát. Ebben egyetlen szó sincs arról, l^ogy a Gazába küldött nemzetközi csapatoknak kellene a polgári közigazgatást ellátniok. Hiszen nem a terület megszállására, hanem csupán átmeneti rendfenntartásra érkeztek Gazába, s ez egyiptomi terület. S ha most az egyiptomi kormány az izraeli támadó erők távozása után visszaállítja az egyiptomi polgári közigazgatást ezen a területen, akkor jogszerűen jár el. Miért csapott akkor oly magasra a szenvedélyek tüze az egyiptomi döntés miatt? Miért beszéltek arról Washingtonban és Tel-Avivban, hogy az egyiptomi »kormány határozata ismét visszájára fordította a közép-keleti enyhülés irányzatát, s ismét feszültebbé vált a helyzet? A választ e kérdésekre a hiányzó rejtvénysorok adják meg. Az egyiptotmi közigazgatás bevezetése Gazában keresztezi az Egyesült Államok terveit. Washingtonban ugyanis az izraeli csapatok kivonását a gazai térségből arra akarták felhasználni, hogy egyengessék a hírhedt Eisenhower-terv megvalósítását. Az amerikai politika irányítói arra számítottak, hogy Gazfcban, Egyiptom és az egész Közép-Kelet e fontos stratégiai kulcsállásában, az ENSZ-csapatok segítségével megvethetik lábukat. Az volt a tervük, hogy az ENSZ-csapatokat tartós megszálló erőkké változtatják, majd pedig egy alkalmas pillanatban amerikai fegyveres erőkkel helyettesítik. Ma már ismeretessé váltak annak atitkos egyezségnek a főbb pontjai is, amelyet az amerikai és az izraeli kormány-körök kötöttek február végén erről a kérdésről. Dulles amerikai külügyminiszter és Eban washingtoni izraeli nagykövet február végén megállapodott abban, hogy az Egyesült Államok valamennyi ország — beleértve Izraelt is — szabad hajózási jogáért fog küzdeni az Akabai öbölben és az öböl szabad hajózhatóságát hadihajóinak odaküldésével szavatolja. Az Egyesült Államok kötelezte magát: eléri az ENSZ-nek arra vonatkozó beleegyezését, hogy az ENSZ- csapatok meghatározatlan időre megszállják a gazai térséget. Az Egyesült Államok elismerte Izraelnek azt a jogát is; minden intézkedést megtehessen — így katonai intézkedéseket is, — hogy biztosítsa hajóinak áthaladását az Akabai öbölben. Washington végül kötelezettséget vállalt arra, hogy a gazai övezetben nem engedi meg az egyiptomi polgári közigazgatás megteremtését, s megtalálja a körzet „nemzetközi irányításának” Izrael számára megfelelő formáját. Ezekután érthető, miért vert fel oly nagy port Washingtonban és Tel- Avivban az egyiptomi polgári közigazgatás bevezetése. S az amerikai kormánykörök ingerültségét csak fokozta az, a kairói közlés, hogy az ENSZ-erők állomásozását Gazában csupán ideiglenesnek tartják. Azokban az októberi-novemberi napokban, amikor az izraeli-angolfrancia haderők, a nemzetközi jog sárbatiprásával Egyiptomra támadtak, az amerikai kormánykörök éles szavakkal bélyegezték meg ezt a szörnyűséges összeesküvést, s a világ békéje és biztonsága nevében -tiltakoztak a támadás ellen. S most pedig •— hogy saját behatolásuk útját egyengessék — készek lepaktázni az egyik támadóval, s olyan gyalázatos titkos egyezséget kötni vele, amely legalább anynyira veszélyezteti a közép-keleti békét, mint az októberi angol-franciaizraeli 'egyezség. A múlt hét eseményei azonban arról tanúskodnak; sem Washingtonnak, sem Tel-Avivnak nem sikerült meggyőznie a világot, hogy valami jóvátehetetlen kihívás történt az egyiptomi közigazgatás bevezetésével Gazában. Sőt, nagyon sok nyugati polgári lap megírta, hogy Egyiptom lépését nem lehet semmilyen szempontból kárhoztatni. Még ENSZ-körökben is elismerték az egyiptomi határozat jogosságát. Ez azután egyelőre mérsékletre bírta mind az amerikai, mind'az izraeli kormányköröket, úgy hogy a hét utolsó napjaira alábbhagytak az Egyiptom elleni úszítással. De az amerikaiizraeli titkos egyezség aláírói aligha nézik tétlenül, hogy terveik füstbementek, s bizonyára újabb bonyodalmakat igyekeznek felidézni a gazai térségben. Ä. I. Keselyű-fiókák kelőben (Roháč) Szudáni szaktárs jV.—■ JX c-La} \ИеЪ. 1957 No 3554 tlKti Cl.Aam s »• •V/f/vT .cw 'fv> \x • Gunnar Jarring Kasmír ENSZ képviselője egy hétig tartózkodik Pakisztánban, majd Delhibe utazik, hogy India kormányával tárgyaljon Kasmír kérdésében. • Párizs. — A Francia Kommunista Párt parlamenti csoportja a nemzetgyűlés elnöksége elé törvényjavaslatot terjesztett, amely megtiltja a dolgozók kiköltöztetését anélkül, hogy előzőleg ne^talnának ki számukra megfelelő lakást. • Tokió. — A japán felsőház március 15-i ülésén egyöntetű határozatot hozott, amelyben követeli az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek beszüntetését. • London. — A szakszervezetek és a munkások között több napig tartó sikertelen tanácskozás után március 16-án Nagy-Britannia hajógyáraiban dolgozó 200 000 hajóépítő munkás sztrájkba lépett. Minden jel arra mutat, hogy röviden csatlakoznak hozzájuk még a gépipari dolgozók is, úgyhogy becslés szerint a sztrájkoló munkások száma eléri majd a 2 és fél milliót. A munkások 10 százalékos béremelést követelnek. • Párizs. — A France Presse hírügynökség tudósítója közli, hogy Szaud-Arábia hivatalos képviselője március 15-én Mekkában rádióbeszédet. mondott az Akabai-öböl kérdéséről és hangsúlyozta, hogy az öböl nem tekinthető nemzetközi víziútnak. Kijelentette, hogy az öböl már 30 éve kizárólag az arab felségvizekhez tartozik. • A Szovjetunió segítségével Dél- Mandzsúriában újabb hatalmas magnezit égető- és feldolgozó telepeket építenek. IVekem az a három vágott seb’ hely tűnt fel leginkább, mely megzavarta ennek a nyilt fekete arcnak a harmóniáját. Nem a színes ember tett kíváncsivá, hiszen a nemzetközi gyorsvonatban gyakran találkozunk másszínű emberekkel. Ez a vonat olyan mint egy keverőlapát a katlanban, elvegyíti az embereket. Az afrikait elviszi északra, a kínait Európába, brazilt a Szovjetunióba. Az én sebhelyes emberem egyedül ült a fülkéjében és látszólag unatkozott. Én a folyosón álltam az ablaknál, cigarettáztam. Nem tartozom az erőszakos ismerkedők közé, akik ritka ismeretségekre, híres emberekkel való kézfogásra vágynak. Ennek csalhatatlan bizonyítéka, hogy még senkitől sem kértem autogramot. Pedig dicsekvés nélkül mondhatom, hogy nem egy alkalmam volt rá. Ha csak egy kissé kevésbé lennék félszeg természetű, már egy albumom is lehetne, tele értékes autogramtrofeákkal. Most sem ez a rendkívüli emberpéldány, ez a sötétszínű, európai ruhás ember csigázta fel a kíváncsiságomat, hanem az a három hosszú sebhely, kettő a bal, egy pedig a jobb arcán. Talán már félórája álltam a folyosón, amikor kilépett a fülkéből és cigarettát vett elő. Ezzel felépítette az aranyhidat a cigarettások közti szokásos megismerkedéshez. A bemutatkozás a szokott szertartások között zajlót le, tűzadás, cigaretta-csere, bátortalan kézfogás és lassan vontatottan megindult a különös diskurzus. Rövid némajáték, majd bátortalan keresése a közös nyelvnek, próbálkozás német, francia, angol szavakkal, sőt csodálatosképpen még néhány magyar szó is hozzájárult az új ismeretség megalapozásához. Tgy tudtam meg, kollegák talál-A koztak, akiket nemcsak a közös szakma, de a világnézet közössége is összekapcsolt. Mohamed Sad szudáni kommunista újságíró a frissen szerzett ismerős. Kiküldött munkatársa lapjának, munkaterülete Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária. A népi demokratikus országok életéről tudósítja szudáni olvasóit. A szaktársak közt könnyű megtalálni a közös témát. Cserélődnek a kérdések és a feleletek, ő kérdez én felelek, de újra kérdezek. Ő felel, de újra visszakérdez. Ilyén áramló sodrással folyt a beszélgetés ezen a különös keveréknyelven, miközben lassan az útitársak kíváncsi gyűrűjébe kerülünk és önkéntes tolmácsok is jelentkeznek, hogy megkönnyítsék a diskurzust. Önmagáról keveset és nem szívesen beszél, a háromévi börtönt is, melyet cikkeiért érdemelt ki, csak hozzávetőlegesen jegyzi meg. Megtudom, hogy nemrég gyakran járt nyugaton s az ottani úisáaokból sokat olvasott rólunk, a szocialista országokról. „Nem igaz" — szűri bátortalanul a magyar szavakat. Igen sok „nemigazat” olvasott rólunk. Hogy nálunk az emberek rosszul élnek, az ennivaló és a ruha kevés és nagyon drága. És sok minden hasonlót. De ezeket már ismerjük. Végül tisztán és keményen mondja, nemigaz. Most már világosan látja, hogy hogyan élünk, hogy jó ruhában járunk és csontjaink sem zörögnek az éhségtől. Nézzük a vonat ablaka előtt elfutó tájat, a tükörsima országútat, az épülő vízműveket, az új házakat. Mohamed huncutul villan. „Ti kapitalisták — ilyen házak. — Nálunk még ilyen nincs.” Ezzel rátérünk Szudánra az ő hazájára. Elmondja, hogy mily sokat szenvedett a szudáni nép, mennyit harcolt és vérzett az.elnyomók elleni harcban. 1881-ben lázadt fel először az idegen uralom ellen és a felkelést csak 1899-ben tudták végtelen véráldozatokkal elnyomni. Azóta is folyt a harc felfellángolva az angol-francia kapitalisták és a most már letűnt feudális egyiptomi kényurak ellen. TyTegtudom azt is, hogy még sok ■‘•'-l baj van a fekete emberek országában, nagy a szegénység, a népgazdaság még nagy nehézségekkel küzd. De Afrika népei már szabadabban lélegzenek és tisztább előttük a jövő perspektívája. Tudják, hogy sok szövetségesük van az egész világon. Tudják, hogy mi is azok vagyunk Csehszlovákia népei, a magyarok, románok és a szovjet. Mikor ezt az utolsó szót kiejti arca széles mosolyra tárul, kivillannak hófehér fogai, szeme mélyen megcsillan. A bizalmat, a szeretett és a végtelen csodálatot jelez ez a mosolygó fekete arc. Lassan Bratislava felé közeledünk, már érezni a gyárak lehelletét, hallani az utca zaját, mikor búcsúzunk. Újságokat cserélünk, fényképeket, még egy pár meleg szó és érzem izmos kezének meleg szorítását. És ebben a pillanatban veszem észre, hogy a három sebhely titkát még mindig nem fejtettem meg. Arcára mutatok: Ez micsoda — kérdezem németül. — A mosoly egy pillanatra megmerevedik a sötét arcon és legyint: — Imperialism — mondja franciául. De már újra mosolyog és mindkét kezét felém nyújtva mondja: Au-revoir! A viszontlátásra! Petri Endre.
