Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-10 / 10. szám
s \ľzaU-ad Földműves 1957. március 10. Érdekes interjú — Hruscsov és Alsop beszélgetése — Egy hét a külpolitikában A Szovjetunióban tartózkodó Joseph Alsop, a New York Herald Tribune munkatársa beszélgetést folytatott Hruscsovval, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával. A kétórás beszélgetésen a nemzetközi helyzetről és a szovjet-amerikai viszonyról volt szó. Alsop a találkozóról a New York Herald Tribune február 21-i számában többek között a következőket írta: „A szovjet csapatokat — mondotta Hruscsov, — amelyek jelenleg a fennálló szerződések és egyezmények értelmében Európa országaiban állomásoznak, visszavonjuk a Szovjetunió területére.” „Ezalatt a nyugat-európai országok szintén vissza vonnák más nyugateurópai országokban állomásozó csapataikat.” „Az Egyesült Államok Európából és Ázsiából szintén visszavonnák csapataikat amerikai területre és ezzel párhuzamosan folynék az idegen területen levő katonai támaszpontok felszámolása.” Ez volt a legkonkrétabb és a legfigyelemreméltóbb javaslat, amelyet ez a közéleti férfiú a két órán át tartó, rendkívül érdekes interjú során tett. Hruscsov nyilatkozata még két figyelemreméltó szempontot tartalmaz: egyrészt az általános külföldi kapcsolatokra, másrészt a szovjet-amerikai viszonyra vonatkozóan. A szovjet vezetőség úgy szeretné rendezni diplomáciai viszonyát, hogy — Hruscsov szavai szerint — „valóban normális diplomáciai viszony létezne a jelenlegi formális diplomáciai viszonyok helyett”. Hruscsov szerint ez a normalizálódás magában foglalna találkozót a legfelső szinten, valamint a két félteke közötti gazdasági és kulturális kapcsolatoknak a lehető legmesszebbmenő kifejlesztését. Az a javaslat, — amely szerint a Szovjetunió Közép-Európábó! eltávolítja helyőrségeit annak ellenében, hogy Amerika magáévá teszi a szigorúan saját területe megvédésére irányuló politikát, — az egyetlen ajánlat, amellyel Hruscsov engedményt tett a világot szétválasztó problémák megoldására. A közép-keleti kérdésben Hruscsov kihangsúlyozta: „A Közép-Kelet népeinek meg kell engedni, hogy saját akaratuk szerint fejlődjenek és saját maguknak kell felhasználni országaik természetes értékeit. Ugyanekkor elismerjük, hogy Nagy-Britanniának és Franciaországnak szüksége van a közép-keleti olajra. De úgy hisszük, ezt az olajat normális kereskedelmi művelet útján kell megkapniok." Hruscsov a külföldi kapcsolatokkal foglalkozó témáját azzal kezdte, hogy „valamennyien egyazon bolygón élünk, tehát meg kell találnunk az útját a békés együttélés feltételeinek”. A katonai kiadásokkal kapcsolatban Hruscsov arra a kérdésre, miért támadják a szovjet vezetők állandóan az Egyesült Államokat „erőpolitikájukért”, amikor a Szovjetunió maga is hatásos védelmi erőfeszítéseket tesz, azt válaszolta: „Az Egyesült Államok által követett politika támadó jellegű, nem pedig védelmi. Természetesen minden országnak meg van a joga annyi fegyveres erő kiépítésére, amennyire szüksége van ahhoz, hogy támadás esetén megvédhesse függetlenségét. Egészen más dolog, ha katonai támaszpontok hálózatát építik ki, távol az Egyesült Államoktól, és közel a Szovjetunióhoz. Mit gondolna ön és az egész amerikai közvélemény, ha a Szovjetunió támaszpontokat létesítene Mexikóban vagy Kanadában? Azt hiszem odaát sokan álmatlanul töltenék éjszakáikat.” — „De mi erős idegzetúek vagyunk és nyugodtan végezzük a dolgunkat, noha politikájuk következtében arra kényszerülünk, hogy erőfeszítéseket tegyünk a fegyverkezés fejlesztésére és figyelmeztessük népünket a háború veszélyére.” • Hruscsty nyomatékosan hangsúlyozta : „Európa népe nem lesz hajlandó betölteni a kísérleti nyúl szerepét mások számára”, és igenis követelni fogja az amerikai támaszpontok eltávolítását területéről. Tehát — érvelt Hruscsov — az Egyesült Államok igen bölcsen tenné, ha azonnal más kiutat keresne.” Hruscsov ezután áttért a Közép- Kelet problémáira, ahol szerinte „a helyzet bonyolult és veszélyes..." Éppen ezért — mondotta — szükség van a nagyhatalmak közötti megegyezésre, amely kettős célt szolgálna: biztosítaná a Közép-Kelet • népének szabad fejlődését és olajkészletükkel való szabad rendelkezésüket. Végül Hruscsov a váratlan külügyminiszter-cserével kapcsolatban ezeket mondotta: „A cserét azért eszközöltük. hogy a megfelelő embereket a legjobban tudjuk kihasználni. Politikánkat Sepilov elvtárs már kifejtette a Legfelsőbb Tanács előtt és politikánkban semmiféle változás nem következik be.” Hruscsov kijelentette, a szovjet külpolitikát az elnökség közösen irányítja és a külügyminiszter feladata „csupán a már lefektetett politika végrehajtása”. A kémiskolában — Hogy képzeled el a hazádba való visszatérést; mit tennél először? — Mindent a levegőbe röpítenék! Két héttel ezelőtt, február 24-én szállt fel a párizsi repülőtérről egy Super-Constelation típusú repülőgép, amely a „Brávo Foxtrot” nevet viselte. A repülés iránya: az USA. Az utasok: Guy Mollet francia miniszterelnök és munkatársai. Az utazás célja: látogatás az Egyesült Államokba és tárgyalások Eisenhower elnökkel, valamint az USA kormányköreinek más képviselőivel. Hogy vendéglátóinak kedvében járjon a szocialista miniszterelnök, a repülőgépből való kiszálláskor kijelentette: „Igazságosság nélküli béke bűntett. Nem élhetünk olyan világban, ahol a béke nevében és az elnyomás ilyen vagy olyan formájában ártatlan nemzeteket tartanak rabszolgaságban”. Guy Mollet, az USA-ban tartózkodásának első napján elkoboztatta a U Humanité-t, Franciaország Kommunista Pártjának napilapját: Látogatásának fő célját és eredményét a new-yorki újságíróklubban mondott beszédében nyilatkoztatta ki a miniszterelnök: „Elképzelhetetlen, — mondta — hogy Európában egységesek volnánk a veszélyek elhárításánál, és tény, hogy nagyon megosztódnak erőink egy még alattomosabb veszélynél Ázsiában és Afrikában. Szolidaritásunkat minden téren meg lehet és meg is kell erősíteni”. Más szavakkal igyekezett Mollet meggyőzni amerikai szövetségeseit arról, hogy nem szabad önálló politikát folytatniuk a Közel-Keleten, mely alapjában a francia érdekeket veszélyezteti, hanem közös politikát. Az Eisenhower-terv mellett állunk, — de ti is támogassatok.. Világos, hogy hasonló javaslattal nem ment sokra. „E pontban nem lehet egyezségre jutni a Fehér Házzal”, — írja e kérdésről a francia Le Monde. „Ott állandóan azt gondolják, hogy a kommunizmus elleni harc követeli még Amerika „egyéni játékát”. És így a francia miniszterelnök útjának eredménye igen szegény. A szívélyességről és a nézetek egységéről mondott szavak alig takarják el azt, hogy az Egyesült Államok a legkevésbé sem csökkenti a Közép-Keleten elvesztett angol-francia pozíciók megszerzésére irányuló törekvését. MÁST MOND ÉS MÁST GONDOL A rendkívüli politikai bizottságban, a múlt héten tárgyalták az USA-nak a népi demokratikus országok belügyeibe való beavatkozásának a Szovjetunió által előterjesztett javaslatát. Felesleges beszélni arról, hogy a kapitalista országok, főleg az USA képviselői, propagandáról és hasonlókról beszéltek. És annak bizonyítására, hogy a szovjet vád alaptalan. Knowland szenátor — aki mint kommunistaellenes uszító ismeretes — egyes vezető amerikai politikusok kijelentéseit idézte. A béke, igazságosság, jólét és együttműködés szavakat minden formájukban alkalmazta. De kár, hogy a tisztelt szenátor úr nem idézett más beszédekből is. Például ezt: Mindazok címére, akik a szovjet rabszolgaság és a terror uralma alatt szenvednek üzenjük: bízzatok bennünk. Egyesítsük erőinket az összes szabad nemzet erőivel és így sikerülni fog igazságos békét teremteni. Ez lenne, tisztelt szenátor úr, felhívás a békés együttműködésre ? Avagy államellenes tevékenységre bújtogatás és a népi demokratikus országok belügyeibe való oeavatkozás ez? Emlékezetébe idézzük, hogy ezeket a szavakat nem más, mint Dulles külügyminiszter mondta 1953-ban. Szolgálhatunk még jelentősebb személyek nyilatkozataival is. 1953. áprilisában mondott egyik beszédében mága Eisenhower elnök fejtette ki az USA külpolitikáját, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy „ismét el kell érni Közép- és Kelet-Európa nemzeteinek teljes és korlátlan függetlenségét és el kell távolítani azt a kierőszakolt választóvonalat, amely Európát két részre szakítja”. Külpolitikájának e céljait hogyan igyekszik elérni az amerikai imperializmus, azt nagyon jól láttuk Magyarországon. Ezért idézetekkel érvelni nem fizetődik ki. Főleg az amerikai politikusoknál nem kell érvelnünk a kiküldött és lefülelt kémek számával, sem a léggömbakcióval, avagy a felforgató tevékenységre szánt százmilliós összeggel. Elegendő elolvasni a nyilvánosságra hozott nyilatkozatok fentemlített idézeteit. T • René Coty francia köztársasági elnök elfogadta az amerikai meghívást, és közölte, hogy június 3-án indul az Egyesült Államokba. • London. — A Derby megyei szénvidéken — írja a Yorkshire Post — újabb két bánya szakszervezeti fiókja határozta el, hogy nem engedi meg magyar menekültek alkalmazását a bányákban. • Peking. — Ebben az évben öt hatalmas vízierőmű építését kezdik meg Kínában. Ha az öt villanytelep elkészül, évente annyi villanyáramot termel, mint 1956-ban Kína összes hőhajtású- és vízivillanytelepei. • Az osztrák sajtó jelenti, hogy az osztrák-német tárgyalások eredményeként az Ausztriában levő volt német tulajdon túlnyomó részét visszaszármaztatják a német tőkéseknek, holott Ausztria megújításáról szóló államszerződés alapján ezek az értékek az osztrák állam tulajdonába mentek át. • A TASZSZ közlfa Federation News című szakszervezeti lap adatait, amelyek szerint az USA üzemeiben 1956- ban 14 300 ember halt meg baleset következtében, tehát százzal több, mint előző évben. • Magyarország. — Tervek szerint november elején kezdi meg műsorának sugárzását a magyar televízió. • Német Demokratikus Köztársaság, — Három amerikai kémet ítéltek el a napokban 19.5 évi börtön-büntetésre. • Párizs. Háromszáz élenjáró francia közéleti dolgozó Coty köztársasági elnökhöz nyilt levelet intézett azzal a kéréssel, hogy Speidelt hívják vissza funkciójából. • Indonézia. — Medanban jéggyár épül, melyhez a csehszlovák gépipar gyártja a gépi berendezéseket. A gépek már útban vannak Indonéziába, ahol csehszlovák szakember irányítja majd a szerelést. • Kairó. — Abdel Latif Boghdadi, a gazdasági fejlesztés tervezési minisztere az „Al-Ahram” című egyiptomi lap szerkesztőjével folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy Egyiptom előkészíti gazdasági fejlesztésének 10 éves programját. • Rangun. — A burmai nemzetgyűlés elnöke jelentette, hogy U Nu-t, a fasisztaellenes népi szabadságliga elnökét nevezték ki miniszterelnökké, aki U Ba Swe eddigi miniszterelnököt váltja fel. • A brit és a francia sajtó, főképp az Aurore párizsi burzsoá lap nyugtalankodva állapítja meg, hogy az USA most azzal a javaslattal áll elő, vegyék fel Spanyolországot az Északatlanti Tömbbe. • A MEN egyiptomi hírügynökség közlése szerint a jemeni külügyminisztérium Hodejdában nyilatkozatot tett közzé Nagy-Britannia agresszív terveiről. A nyilatkozat többek között rámutat, hogy az Arab-félsziget nyugati részein brit csapategységeket vonnak össze. • Gazdag uránérclelőhelyekre bukkantak a Szovjetunió közép-ázsiai részén és Kazahsztánban. A Jugoszlávia. — A Tanjug jelentése szerint a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács ratifikálta Magyarországgal a megoldatlan pénzügyi és gazdasági kérdések rendezéséről, valamint a határincidensek megelőzésének és kivizsgálásának módjáról megkötött egyezményt. • Blücher nyugatnémet alkancellár — a Süddeutsche Zeitung értesülése szerint — március közepén tíznapos hivatalos látogatásra Pakisztánija utazik. • Berlin. — A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének tagjai, valamint a városok és falvak'dolgozói március 1-én első ízben ünnepelték a nemzeti néphadsereg napját. • Róma. — Segni olasz miniszterelnök a mezőgazdasági bérszerződésekre vonatkozó kormányjavaslattal kapcsolatban 285 szótöbbséggel 277 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. • A jordániai kormány elfogadja az Eisenhower-terv keretében felajánlott gazdasági támogatást, azzal a feltétellel, ha azt politikai szándékok nélkül adják. Lenyugvóban a gyarmati uralom napja A napokban csehszlovák parlamenti küldöttség utazott Afrikába, hogy képviselje hazánkat Ghána új, szabad állam függetlesége kikiáltásának március 6-i ünnepségein. Szudán, Tunisz és Marokkó után Ghána (régi nevén Aranypart) immár a negyedik afrikai állam, amely rövid egy éven belül felszabadult a gyarmati uralom alól. Aranypart népének függetlenségéért vívott harca nem újkeletű. Még az első világháború után Pánafrika néven mozgalom indult. E mozgalom ve-' zére, a nagy néger Dr. W. E. B. Du Bois célul tűzte ki, hogy a mazgalom tagjaival karöltve harcol az elnyomott, kizsákmányolt fekete népek szabadságának kivívásáért, a brit gyarmati uralom felszámolásáért... Aranypart népének harca a brit elnyomókkal szemben csöppet sem volt könnyű. Hosszú évtizedekig tartott. Mind Kwarne Nkrumah, mind a többi haladó politikus — akik bátran szembeszálltak az elnyomókkal — a britek börtöneibe kerültek ... Évekig tartó megpróbáltatások és sok-sok szenvedés után 1951-ben, a Függetlenségi Párt teljes győzelme után kinyíltak a börtönajtók... A fekete Afrika függetlenségi harcának ezek a bátor harcosa; elfoglalhatták helyüket a parlamentben. Nem elégedtek meg a fél eredménnyel. Újra nekifogtak a harcnak, amely a teljes függetlenség kivívására irányult... A britek cselhez folyamodtak. Kijelentették: ha a Függetlenségi Párt kétharmad többséget kap a parlamenti választásokon, akkor szabadon választhat: teljesen szabad akar-e lenni, avagy bennmarad a brit államok közösségében. De ugyanakkor mindent elkövettek, hogy a főleg elmaradott törzseket „meggyőzzék” a szabad Ghána elleni szavazás előnyeiről. Az angolok minden erőszakoskodása hiábavalónak bizonyult... Nkrumah 1956. szeptember 19-én bejelentette a parlament díszülésén, hogy a Függetlenségi Párt a választások során megszerezte a kétharmad többséget, s így Ghána 1957 március 6-án kikiáltotta függetlenségét. Keserű pirula volt ez a brit gyarmati politika számára. Az angoloknak ott kellett hagyniok ezt a gazdag vidéket. . Ghána népe megelégelte a gyarmati igát. habár több évtizedes harc árán, de szabad, független állammá vált. Ghánáról tudnunk kell még azt is, hogy legjelentősebb kiviteli cikke: a kakaó. A világ kakaó-szükségletének 70 százalékát ugyanis Ghána kakaója fedezi. Az a busás haszon, amelyet az angol gyarmattartók vágtak zsebre, ezután már a nemzeti vagyont gyarapítja. A kakaóból, bauxitból, ipari gyémántból, aranyból és egyéb kiviteli cikkből befolyó összeg több, mint két és fél milliárd csehszlovák koronát tesz ki. Az új, szabad állam — amely 240 ezer négyzetkilométernyi területen fekszik — elsősorban az ipari fejlesztésére törekszik. Épül az új, 650 ezer kw-nyi termelékenységű vízmű a Volta folyón. Cementgyárat, nyersolajfinomítót, szappan-gyárat és egyéb új üzemeket építenek. A független Ghána példája is világosan bizonyítja, hogy a gyarmati uralom napja lenyugvóban van. Sem-' miféle dóktrína nem képes megakadályozni, mert az öntudatra ébredt gyarmati népek erős összefogása, kizsákmányolóikkal való szembeszegülése sietteti, hogy örökre leáldozzák. ★ ★ ★ Rockefeller szerepe a magyarországi ellenforradalomban A Neues Deutschland közölte müncheni levelezőjének cikkét, amely leleplezi Rockefeller amerikai kőolajmágnás szerepét a magyarországi ellenforradalmi puccs előkészítésében. Müncheni emigráns körökben nyert értesülések arról tanúskodnak, hogy 1955. novemberében Rockefeller titokban Münchenbe érkezett, ahol a kelet-európai államok emigránsaival találkozott, akik előtt az USA külügyminisztériumának munkatársaként mutatkozott be. Rockefeller az emigráns szervezetek képviselőit tájékoztatta a magyar kormány megdöntésére irányuló tervekről és azt javasolta nekik, tartsanak fenn aktív összeköttetést a magyarországi ellenforradalmi elemekkel. Az amerikai kőolajmágnás az emigráns szervezeteknek és a müncheni Szabad Európa rádióállomásnak minden segítséget és pénzügyi támogatást megígért. Von Brentano az USA-ba utazik Négyhetes utazást tervez Von Brentano, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere az USA-ba, Ausztráliába és Indiába. Az utazás folyamán találkozik Dulles amerikai államtitkárral, Menzies ausztráliai miniszterelnökkel és Nehru indiai miniszterelnökkel. A Frankfurter Allgemeine szerint Brentano és Dulles megbeszéléseinek tárgyát Nagy-Britannia nyugat-németországi fegyveres erőinek csökkentése fogja képezni. Egyszersmind rámutat arra, hogy Brentano útja kapcsolatban áll a szeptemberben tartandó parlamenti választásokkal is. Hatmilliárd ember Foggal, körömmel... lesz a Földön 2050-ben P. C. Putman amerikai mérnök számításai szerint. Jelenleg több, mint 2,5 milliárd ember Sík István él a föld-tekén. s • • az európai piacért
