Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-06 / 1. szám
4 SZAKMELLÉKLET \/та(*аЫ Földműves 1857. Jajra#? в. Ismerjük meg mezőgazdasági gépeinket Az egyetemes kultivátor szerszámainak módosítása sorközi növényápolásra Helytelen lenne a gépi növényápolás közben előforduló hiányosságokat egyszerűen a sorművelő kultivátor esetleges szerkezeti hibáira fogni, vagy a munkamenet számlájára írni, A felmerülő fogyatékosságoknak gyakran az az oka, hogy a vetésnél nem gondoskodtak a sorközi gépi növényápolás előfeltételeiről: a sorok nem egyenesek, a talajfelszín egyenetlen stb. Nem egy esetben azonban hiányzik a megfelelő speciális kultivátor. Az alábbiakban röviden leírjuk, hogyan lehet a KPN kultivátort (gyomirtó eke) könnyűszerrel kukorica és cukorrépa sorközi művelésére alkalmas géppé átalakítani. A KPN-7 kultivátor kukorica művelésére való módosítása. A kukorica sorközi művelésére nem volt alkalmas kultivátorunk. A gyakorlatban azért olyan megoldást kerestek, amely a meglevő gépek segítségével, ill. azok átalakításával tenné lehetővé a kukorica gépi megművelését. Erre a célra a sorozatban gyártott KPN-7 és KPN-6A kultivátor a legalkalmasabb, mert ezeknél csak a szerszámtartó keretet kell a kukorica 70 cm-es sortávolságához hozzáidomítani. A KPN kultivátor tartókerete ugyanis túl keskeny, mert ez a gép a 45 cm-es sortávolságű cukorrépa megművelésére készült. Ezért két darab 30X12 mm-es acélrűdból új tartókeretet készítünk. Az eredeti kerethez hasonlóan hajlítjuk meg azzal a különbséggel, hogy mindkét rész karjait hosszabbra méretezzük, hogy 55 cm szélességre húzhassuk szét. A keret közepére kétszárnyú 260 mm fogásszélességű kapakést (saraboló-kés) szerelünk, míg az oldalakra két, egyenként 170 mm munkaszélességű egyoldalas laposélű kapa (saraboló-kés) kerül. A tartókeretet úgy állítjuk be, hogy az egész művelőtag szélessége 500 mm legyen. Első ábra. A megművelt növénysor mindkét oldalán 100 mm szélességű megmunkálatlan földsávot hagyunk ki, nehogy kárt tegyünk a növényzetben. A négyzetes vetésű kukorica megművelésénél 5 müvelőtagot kapcsolunk össze. így a három középső növénysorközt teljesen megkapáljuk (természetesen a védősávokat leszámítva), míg a csatlakozó soroknak csak a fe-A KPN-7 kultivátor beállítása a kukorica harmadik kapálására. A kukorica harmadik megműveléséhez, amikoris magassága eléri a 60 cm-t, nem használhatjuk az egyetemes KPNokultivátort, mivel a tartókeret alacsony tengelymagassága következtében kárt tenne a növényzetben. Ilyen esetben jól bevált egy további kis átalakítás, éspedig a tartókeret felemelése és a himba meghosszabbítása. A támaszkerék tartószerkezete felülről van a keretre erősítve s ebben a helyzetben 400 mm a földfeletti szintmagassága. Ha a támaszkerék tartószerkezetét alulról erősítjük fel, 550 mm szintmagasságot érünk el. így aztán a növényzet megsértése nélkül kapálhatunk 60—70 cm magas kukoricát. A keret felemelésével együtt a himba karjait is meg kell hosszabbítani, hogy a kapakések a kívánt mélységbe vájódjanak. A támaszkereket négy darab 50X15 mm-es acélból készült kengyelalakú tartóval és M-16 csavarok segítségével erősítjük fel. A himba karjait 35X8 mm-es acélból készítjük. A csapokra szánt furatok közötti tá-3. ábra: a — tartókeret, b — foglalóvas (kapaszár-tartó), c — kapaszár, d — lapos feszítdvas. volság 400 mm. összeszerelés után a felső és az alsó karokat keresztvas ráhegesztésével merevítjük. A kapaszártartó meglazulásának kiküszöbölése. Az egyszárnyú kapakés kapaszártartója gyakran elbillen a tartókereten, kapálását, akkor úgy elgazosodhatnak, hogy a sarabolást nem végezhetjük a megszokott módon, mert a kultivátor művelőtagjait néhány méter után ellepi a gaz, s így állandó tisztításra szorulnak. Ilyen körülmények között természetesen a traktoros teljesítménye rendkívül alacsony. Ennek elkerülése végett egyoldalas laposélű saraboló-késeket a 4. ábra alapján szereljük A KPN kultivátor alkalmazása sarabolásra. fel, 20X5 mm-es minőségi acélból, melynek egész alsó széle éllel lesz ellátva. Ezt a kést a Jcapa vágóéle elé hegesztjük, éspedig úgy, hogy a kés éle 40 mm-el legyen magasabban a kapa vágóéle felett. Munka közben az előretolt kés vágóéle levágja és leteríti a gazt maga előtt, úgyhogy a művelő tag nem dugul el. A cukorrépa-termelők eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a magas terméshozam fontos előfeltétele az agrotechnikai időpontok pontos betartása. A növényápolás gyors és szakszerű elvégzése a kritikus időpontokban rendkívül nagyszámú munkaerőt igényel. Ma a cukorrépa sorművelésére a ROPEK típusú kultivátort használjuk. Mivel azonban ennek szerelése és leszerelése eléggé körülményes, előnyösebb saraboláshoz a KPN-7, KPŇ-6 vagy a KPN-6A kultivátort használni, már csak azért is, mert a gépállomásokon elegendő számban rendelkezésre állnak. A KPN kultivátor 7 munkatagból áll. Cukorrépa megműveléséhez a tartókeretre még 2 munkatagot szerelünk, hogy a keret teljes munkaszélességét kihasználhassuk. A sarabolást egyolda-5. ábra: C — a traktor nyomtáva. 2. ábra: A — normális elrendezés, ha ti. nem eléggé pontosan illesztettük rá, vagy pedig munka közben elhasználódott. Ezáltal a kapaszár elhajlik, nem irányul merőlegesen a talajra, s a kapa rosszul dolgozik, mert a hegye a szükségesnél mélyebbre hatol a talajba, a hátsó része viszont annál kevésbé, vagy esetleg teljesen kiemelődik a földből. Az ilyen kapálás gyenge minőségű munkát eredményez, s a növénysorok között meg műveletlen sávok maradnak. Ezért ajánlatos a kapaszártartót lapos feszítővassal rögzíteni a 3. ábra szerint. Egyoldalas laposélű sarabolókés beállítása erős elgazosodás esetén. Ha nem hajtjuk végre időben a kukorica, répa és egyéb növények első las laposélű sarabolókésekkel végezzük, amelyek a kultivátor szerszámkészletéhez tartoznak. Ügy állítjuk be őket, hogy a sarabolást 3—4 cm-el a talaj felszíne alatt végezzék. A tartókeretet úgy állítjuk be, hogy a kések 240 cm széles sávot műveljenek meg. A védősávok szélességé 80 mm. Az egyes munkatagok 320 cm széles teret töltenek be. Úgy vannak elhelyezve, hogy a harmadik meg a hetedik tag a traktor 1350 mm-es nyomtávával egyvonalban haladjon. A saraboláshoz nem kell külön gépkezelő, mert a KPN kultivátor traktorvontatású növényápológép. A kultivátorra nyomjelzőt is szerelünk, ami lehetővé teszi a traktor pontos irányítását. Ing. Mikes és Ing. Havelec. В — felemelt tarlókeret. lét. A baloldal) művelőtagból ugyanis kihagyjuk a jobbra kapáló kést, a jobboldali tagból pedig a balra hajló kést. Az így kieső földsávot a forduló után műveljük meg, mikor a gép ellentétes irányban halad végig a szélső sorközörk A méz minőségének szabályozása Jugoszláviában A méz húsz Celsius fokon mért fajsúlya szerint három osztályt különböztetnek meg. Első osztályú a méz, ha egy liter súlya legalább 1413 gr és legfeljebb 18 % vizet tartalmaz. Második osztályú, ha súlya legalább 1 402 gr és legfeljebb 20,3 % vizet tartalmaz. Harmadik osztályú, ha súlya legfeljebb 1 390 gr és 22 % víz van benne. Kevesebb kiadás, nagyobb jövedelem A fúró-faragó emberekből van a legtöbb méhész. Ezt mondták nekem, mikor méhészkedni kezdtem. Hogy milyen szükség van a méhészetben a fúrás-faragás mesterségére, azt minden méhész tudja. Legtöbb ember akkor kap kedvet a méhészkedéshez, ha látja, hogy akácról az öreg méhész annyi mézet kipergetett, hogy a kannákon kívül még a konyhai edények is megteltek. Ilyenkor papírt, ceruzát fog és számolni kezd. Egy családtól 20 kg méz. Kilónként 22,50 koronás árban összesen 450 korona. Tíz családtól már 4500 itt nemcsak a kamat, hanem a tőke is megtérül. És elhatározza, hogy vesz magának 4—5 család méhet kaptárostól. Egy-egy család 400—500 koronába kerül mindenestől. Első évben tehát megtérül a kiadás, és a következő évben kész jövedelem áll a házhoz. A termelés sikere, hogy mennyire függ a család összetételétől: fiatal anya, nagytömegű dolgozó méh, fiatal lépek, elegendő jó minőségű élelem, méz, virágpor stb. lapunkban már sokszor vitattuk. Ezekből a cikkekből megérthette a kezdő vagy a méhészkedni vágyó, hogy nemcsak az a veszély áll fenn, hogy elmarad a tervezett haszon, hanem a tőke is megbukhat. Egy öreg anya miatt az egész család elgyengülhet, sőt el is punsztulhat, annak ellenére, hogy előző évben nagyon sok mé2et termelt. Van még egy másik fontos tényezője a sikeres méhészkedésnek és ez nem más, mint a kaptár. Először a kaptár anyagáról szeretnék szólni, nem pedig a méretéről, habár mind a kettő nagyon fontos és sok helyen még megoldatlan probléma. Magamkészített szalmakaptárakkal kezdtem a méhészkedést. Ezek úgy szólván semmibe se kerültek és szerintem mégis a legjobbak. Eltörött fenyőfanyomórúdból, vendégoldalból kifűrészeltem két col vastag és három col széles léceket. Ezekből egyet a prés fenekére, arra szalmát, majd felül másik lécet tettem. A szalmát nedvesítve úgy összepréseltem, hogy csak úgy dongott, mint valami deszka mikor átvarrva kivettem a présből. A szalmafalakból olyan kaptárakat csináltam, amilyenek nekem tetszettek, vagy amilyenre éppen szükségem volt. (Egyes-, iker- és anyanevelő-kaptár.) Az egyes kaptárak beváltak, de hogy szaporábban menjen a munkám, áttértem a kettes kaptárak készítésére. Ha a keretkészítést nem számítom, annyi idő alatt készültek el az egyesek, mint az ikerek. Az iker-lfaptárakban a családok jobban teleltek, mert egymást melegítették. A melegtől tavaszkor korábban és jobban fejlődtek. Csak később tudtam meg, hogy meleg és meleg között nagy a különbség. A méheknél nem is a hőfok a döntő, hanem a levegő páratartalma. A szalmakaptár meleg, de nincs benne lecsapódás, a deszkakaptárak pedig akár melegek akár hidegek, Jég többször nedvesek. A szalmakaptárakból bőven pergettem és sokat szaporítottam. A siker után így kezdtem spekulálni. Már van egy kis pénzem .abból futja a deszkára is, miért tölteném a drága időt a szalmakaptárak készítésével. A deszka nem drága és még szebb kaptárakat lehet belőle készíteni, mint a szalmából. Csináltam 1 colos, 2 colos vastagságú deszkából és olyat is, hogy a két deszka közé papírt vagy fűrészport tettem. Egy fajta sem felelt meg úgy a méheknek, mint a szalmakaptár. Kü-A fnéück ы atwnés lönösen a colos deszkából készült kaptár okozott sok bajt. Tavaszkor azt vettem észre, hogy a deszkakaptár előtt hatszögletű penészrögöcskék vannak szétszórva. Kíváncsian nézegettem őket, mik lehetnek ezek. Felvettem egyet és szétmorzsoltam. Megromlott virágpor. Azt könnyű volt megállapítani, mi okozta. A lecsapódás. De azt már nehezebb elképzelni, hogyan szedték ki a sejtekből egészben ezek az apró bogarak. Kibontottam a kaptárt és meglepődtem a látottaktól. A méhek a szélső virágporos lépeket egészen a műlépig lerágták és css'- így szabadultak meg a hasznavehetetlen virágportól. Ez a lép már se lépnek, se műlépnek nem jó, és viaszt főztem belőle. De milyen viasz lett. Törékeny mint a kukoricakenyér. Melegen sem volt hajlékony és műlépet is csak úgy tudtam belőle csinálni, hogy egyrész rossz viaszhoz kétrész jót kevertem. Később a legyengült családot a többi családokból megsegítettem, fiasításos léppel, mézzel, virágporral. Azután bizakodva vártam a főhordást. A deszkakaptároknak is csak annyira bővítettem a röpnyílást, mint a szalmakaptáraknak. Tavaszkor ez megfelel, de nyáron nem. Egy forró júliusi napon érdekes jelenséget láttam. A deszkakaptár falára rengeteg méh kitódult és ott tétlenkedett egész nap. .De a szaimakaptárak méhei jól dolgoztak. Talán fellépett bennük a rajzási ösztön? De egyszerre mind mégsem bolondulhatott meg ... töprengtem. Az egyik kaptárnak, mikor felnyitottam a fedődeszkáját, hát azt látom, hogy nem sok méh van benne. A nagy melegtől kihúzódtak a kaptár falára. A deszkakaptár télen hideg, nyáron pedig meleg. A méhek többet fogyasztanak benne. Nyáron pedig sok méh van elfoglalva a szellőztetéssel. A szalmakaptár könnyű és emellett elég erős, vándorlásra még az ikerkaptárak is alkalmasak. Télen meleg, de nem okoz lecsapódást. Kb. olyan a különbség a deszka- és a szalmakaptárak között, mint gumicsizma és bőrcsizma között. A szalmakaptár nyáron húst ad a méheknek és ezáltal a szellőztetés nehéz munkája kevesebb méhet köt le. Azonban a szalmakaptárnak is van egy nagy hibája. Nehéz az oldalfalak megvarrása. Nem akad mindenütt alkalmas vessző, ami hasítva, cékjától megtisztítva hajlékony mint a nád. De még a nád sem olyan „cérna” amely könnyen megy a tű után. Д drót engedelmesebb és hosszabb. Ha cinezett, jóidéig nem rozsdásodik meg. Hibája hogy jó hővezető. Télen annyi rajta a zúzmara, mint sündisznón a tüske. A méhek bármennyire is bevonják a. kaptár belsejét propolisszal (méhszurokkal) de a drót sok hideget bevezet. A sok próbálkozás után szigetelt dróttal varrom a szalmakaptárak falait. Erre a célra nagyon jól bevált a kaucsukkal szigetelt villanydrót. Ez hajlékony, szagtalan, jó szigetelő és nem nagyon drága. Még a nagyüzemi gazdaságokban its érdemes télen kaptárkészítéssel foglalkozni. A normalizált kaptár jó, de pénzbe kerül és házilag hasonlót lehet készíteni. A fúró-faragó embereknek azért sikerül jobban a méhészkedés, mert kevesebb a kiadásuk és abban a törekvésben, hogy jobb kaptárt készítsenek, hamarább megismerik a méhek életét és a méhészkedés tudományának eddig még fel nem tárt titkait is. Csurilla Gábor, Szádudvarnok. Gubin-Halifmann: A MÉHEK ÉS A TERMÉS Az idegen-megporzással termékenyülő gyümölcsfák, gazdasági növényeink egyrésze (repce, napraforgó, herefélék, stb.) megporzásában rendkívül fontos a méhek szerepe. Közreműködésükkel a termés megtöbbszöröződhet. A méhek bizonyos növényekre, helyre szoktathatok, irányíthatók. E módszerrel különösen a herefélék magtermesztésében érhető el jelentős terméstöbblet. Ez a kis könyv 100 lap, 8 tábla, 8 ábrából áll, ára fűzve 6,75 Kčs. Kapható a Magyar Könyvesboltban, Bratislavában. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó n. v., Bratislava, Krížková 7. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p„ Bratislava, ul. Februárového víťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti á Posta hírlapszolgálata. A-510Ü5
