Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-03 / 9. szám

SZIKKAD A FÖLD

Irta: DOC. Dr. FRIDECZKY ÁKOS, mérnök

Ä tavaszi légköri egyensúly megbomlásának jellegzetes megnyilvánulása: az ún. böjti szelek fellépte.

Ki ne ismerné a tavaszi szelek jótékony, szárító hatását, amelynek közvetlen eredményeként az őszi szántásak felülete megszikkad, úgyhogy lehetőségünk van a talajelőkészítési és vetési munkálatok megkezdésére.

Bár a böjti szelek talajszikkasztó hatása kívánatos, de a jóból is megárt a sok. Ha a talaj felületét agrotechnikailag már munkáljuk, utána a szikkadás káros, mivel az ősszel és télen át felgyülemlett talajnedvesség párolgásnak indul. A télen át felhalmozódott nedvesség rendkívül értékes és a termelőmunka nélkülözhetetlen kelléke. Megőrzésére tehát nagy gondot kell fordítanunk.

Mit tegyünk a talajnedvesség megőrzésére és a szárító szelek káros hatásának megszüntetésére? Amint a talaj felülete annyira megszikkadt — vagy ahogy népiesen mondják, megpirkadt, — hogy a talaj ormait simítókkal egyengethetjük, ezt a munkát haladéktalanul hajtsuk végre. A simítást bármilyen rendelkezésre álló simítóval mindig a szántás irányára 45 fokos szög alatt végezzük. Helytelen, ha a szántás irányában vagy erre merőlegesen simítózunk. Ez nemcsak a talajszerkezetet rontja, de az egyenletes talajfelületet sem biztosíthatja.

A magam részéről fontosnak tartom, ha simítás után elővesszük a fogasboronát is, mivel a simító bizonyos mértékig tömítő szerepet is játszik, ami a hajszálcsövesség helyreállítását és kisebb arányú párolgást idéz elő. A boronáit talaj felülete sokkal jobban szikkad, úgyhogy hamarabb vethetünk.

Tavasszal ne csak közvetlenül vetés előtt simítsunk, hanem vegyük munkába a később vetendő kapásnövények vetésterületét is, tekintet nélkül arra, hogy a vetést csupán későbbi időpontban végezzük majd el. Ha tehát a talaj felülete lehetővé teszi, minden őszi szántást simítsunk.

Ahol a talaj felülete nem porhanyós, például a vízállásos részeken vagy a hónyomta területeken, ott a simító hátterébe szorul a fogasborona vagy olykor a kultivátor mögött is. Az ilyen talajfelületet előbb porhanyítsuk, s majd csak azután simítsuk.

Nagyon hibás agrotechnika az, amikor csupán a közvetlenül vetés előtt álló talajt simítják, a többit pedig kiteszik a szárító szelek hatásának. A tavaszi napsütés és a böjti szelek szinte nyelik a talajnedvességet, amelyre pedig a későbbiek folyamán nagy szükség mutatkozik.

Sajnos, olyan esetekről is tudunk, amikor a talaj vízkészletét a mielőbbi vetés miatt rögtönzött vízlevezetőkkel távolítják el. Nem az ún. pangó altalajnedvességre gondolunk, amikor a fölösleges talajvíz levezetése kívánatos, sőt fontos.

A simítókkal egyengetett talaj felülete megkisebbedik, tehát sokkal jobb védelmet nyújt a nedvesség elpárolgása ellen, mint a nem simított talaj.

Egyébként a simítás megkezdésének időpontját mindig a talaj állapotához képest tűzzük ki. Hogyan állapítjuk meg, hogy elérkezett-e a simítás ideje? Mindenekelőtt helyszíni szemlét tartunk. Ha a hantok felső része már megszikkadt és a barázdák a nedvességtől még sötétebbek, ilyenkor a talajt simíthatjuk. Viszont ha az ormok oldala is nedves, legyünk óvatosak és a simítás kezdete előtt tegyünk próbát. Nagyon helytelen lenne, ha olyan talajon dolgoznánk, ahol az állatok lába ragadós, sáros talajba süpped. Ez a munka évekre tönkretehetné a művelt talaj szerkezetét. Olyankor fenyeget ez a veszedelem, ha a talaj összefagyott alsóbb rétege felenged.

Sokkal könnyebb a feladatunk a homokos talajok esetében, mivel itt a talajtelevény hiánya miatt rögképződésröl és a talajszerkezet leromlásáról szó sem lehet. A homoktalajokat tehát nedvesebb állapotban is nyugodtan művelhetjük.

Gyakran felmerül'- a kérdés, hogy mikor szórjuk ki a műtrágyákat: simítás előtt vagy után? Mindig különbséget kell tennünk, vajon sík, lejtős vagy hepehupás terepen dolgozunk-e. Ha a mező síkságon fekszik, a lassan ható, nehezen oldódó és jól kötődő mütrágyaféleségeket akár a hóra is kiszórhatjuk, s kimosódásuktól nem kell tartanunk. Ilyen műtrágyák például: a Thomas-liszt, a mésznitrogén, kénsavas amónium, kainit. Ha a hó már elolvadt, inkább a simítást követőleg szórjuk ki a műtrágyákat, mert ha a műtrágyákat egyenetlen talajfelületekre adagolnék, ennek az lenne a következménye, hogy az ormokra hullott műtrágyát a simító a barázda aljába húzná, ahol túl tömény oldat keletkeznék, az oromháton pedig tápanyaghiány lépne fel. Az egyenetlen tápanyagelolvasztás a növényzet egyenetlen fejlődésével és érésével járna. Lejtős és dombos terepeken ne szórjuk a műtrágyát a hótakaróra, mert olvadáskor a víz a műtrágyaoldatot a völgybe vinné, s a lejtőn nem maradna tápanyag. Lejtős terepeken tehát még a lassan és nehezen oldódó műtrágyákat is csak olvadás után szabad elszórni, mégpedig miután a talajt simítókkal elrónáztuk.

Előfordulhat, hogy egyszeri simítással nem érjük el a talaj egyenletes felületét, tehát ilyenkor simítsunk még egyszer, de most a másik irányból és ugyancsak 45 fokos szög alatt. A kétszeri simítás hatását rendkívül fokozza a közbeiktatott fogasolás, amely szintén'- 45 fok alatt történjék, esetleg a szántás irányában is végrehajthatjuk. Ha a simító helyett a borona, illetőleg a kultivátor lenne az első talajművelő eszköz, ezeknek a menetiránya is mindenkor 45 fokos szögben haladjon a szántás irányára.

Á leggondosabb és agrotechnikai szemszögből kifogástalan murikától is csupán akkor remélhetünk eredményt, ha kellő időben dolgozunk. Vigyázzunk tehát a böjti szelekre, s amint lehetséges, haladéktalanul kezdjük meg a talajok elrőnázását.

Vetőmagvak nedves csávázása

A vetőmag útján a fertőző betegségek tovább terjednek. A fertőző betegségek terjedése részint a vetőmagra tapadó betegségcsírák, részint a mag belsejében meghúzódó kórokozók által történik. A gombabetegségek közül az üszögfélék okozzák a legnagyobb kárt. Az üszögkár leküzdése érdekében a vetőmagot csáváznunk kell, s ez nem más, minthogy a vetőmagot bizonyos vegyszerekkel kezeljük. A vegyszer a betegség csíráit elöli, vagy azok további fejlődésének útját állja.

Kétféleképpen csávázhatunk: nedvesen és szárazon: az utóbbit porcsávázásnak is nevezzük. Nedves csávázásnál a csávázószer közvetlenül hat, vagyis a betegségek kórokozói a csávázás ideje alatt elpusztulnak. Ezzel szemben a porcsávázószer Csupán a talajban-fejti ki hatását, ugyanis ezt a vegyszert a talajnedvesség oldja fel. Száraz talajban a porcsávázás hatástalan, s ha a szárazság huzamosabb ideig tart, a hatóanyag is elveszti gombaölő-képességét. Viszont a túl sok nedvesség a csávázószert kimoshatja, illetőleg lemoshatja a talaj mélyebb rétegeibe.

Tehát a nedves csávázás tökéletesebb a porcsávázásnál. A szokásos nedves csávázási módokat két csoportba sorolhatjuk:

1. a vetőmagot kis töménységű oldatban hosszabb ideig áztatjuk;

2. rövidebb ideig, de erősebb oldatba merítjük a vetőmagot.

A vetőmagnak halomban, átlapátolás közben csávázóoldattal történő öntözése hatástalan.

A nedves csávázási eljárások a következők:

Kosar-.s csávázás. Kétfülű fűzkosarat, amelyben 21 kg vetőmag kényelmesen elfér, ritkaszövésű zsákvászonnal kibélelünk. A kosarat a csávázandó búzával megtöltjük, úgyhogy a kosár pereme alatt legalább másfél tenyérni üres térség maradjon. Nagyobb mennyiségű vetőmag csávázásához két kosarat készítsünk elő. A csávázó-oldatot olyan faedényben (kád, dézsa, vödör, félfenekű hordó) készítjük el, amelybe a kosár jól belefér.

Ezután a faedénybe annyi vizet

mérünk, hogy a víz szintje az edény pereme alatt ugyancsak körülbelül másfél tenyérnyire legyen. Következő teendőnk, hogy lemérjük a vízhez előírás szerint elegendő csávázószert; például rézgálicből 100 literre 1 kg-ot, higanyos csávázószerből 100 literre 25 dkg-ot adunk. Utánpótlás céljára egy kisebb, 20—25 literes faedényben is tartalékolunk csávázó-oldatot, éspedig: 10 literenként rézgálicből 10 dkg-ot, higanyos csávázószerből 2,5 dkg-ot öntünk a kimért vízhez. Amíg a csávázószer hiánytalanul fel nem oldódik, a munkát nem szabad megkezdenünk.

végeztével a kosarat kivesszük az oldatból, majd a faedény szélére vagy az edény tetején keresztbe rakott két lécre állítjuk, a fölös oldatot pedig visszacsurgatjuk. A visszacsorgást rázással gyorsíthatjuk.

Miután a csávázott vetőmag az ol-, datból sokat felszívott, a hiányt pótolnunk kell, mégpedig a búza, rozs és köles csávázásinál 25 kg-ónként 4 literrel, az árpánál 5 literrel és a zabnál 9 literrel. Rézgálicből éppolyan 1 %-os oldatot használunk, mint eddig, viszont higanyos csávázószerből még egyszer olyan erős oldatot készítünk. Ha 50 liter oldatban 4 kosárnyi

Csávázáskor a kosarat vetőmagostul a csávázó-oldatba merítjük, s közben vigyázunk, hogy az oldat a magot egy tenyérnyire ellepje. A kosár tartalmát többször alaposan keverjük fel, hogy a vetőmagban előforduló üszögös és léha szemek felszínre kerüljenek. Az időnként feljutott üszögös (puffancs) és léha szemeket szűrőkanállal vagy szitával az utolsó szemig leszedjük. Rézgálicos csávázás esetén a kosarat pontosan negyedóráig, higanyos csávázásnál pedig a csomagoláson feltüntetett ideig tartjuk az oldat alatt. Ha a kosár rövidebb ideig marad az oldatban, akkor a csávázás hatástalan, míg hosszabb alámerítés esetén a mag veszít csíraképességéből. A csávázási idő

(egy mázsa) vagy 100 literben 8 kosárnyi (2 mázsa) vetőmagot megcsáváztunk, új oldatot kell készítenünk.

A csávázott vetőmagot szárítsuk meg, s ennek az a módja, hogy a magot néhány ujjnyi vastagon száraz, szellős helyen szétteregetjük, elgereb-lyézzük és naponta kétszer átlapátoljuk. Alkalmatlan helyen a csávázott vetőmag könnyen penészedik, ami rontja a csíraképességet. De a nyirkos magot a gép sem veti el egyenletesen. Az utólagos fertőzés megakadályozása végett a vetőmag szárítására kijelölt helyet előzőleg csávázó-oldattab mossuk fel, azt a zsákot pedig, amelybe a megcsávázott vetőmag kerül, áztassuk oldatba és így fertőtlenítsük.

Műtrágyázás repülőgépről

Három métermázsa műtrágyával megrakottan négypercenként emelkedett a magasba Moc Miroslav repülőgépe, hogy megtrágyázza a diószegi cukorgyár 61 hektáros árpaföldjét. A gép a megengedett időnél nem vesztegelt többet a földön, s ez Marsalík János, Vincze Sándor, Halász Ferenc, Papp István és Guldan Emil szorgos munkájának köszönhető.

Ha hektáronként 6 mázsányi műtrágyát veszünk alapul, könnyen kiszámíthatjuk, hogy egy hektár megtrágyázása repülőgépről mindössze 8 percig tart. (-du-)

Őszi kalászosok tavaszi ápolása

Mihelyt kimehetünk a mezőre, azonnal állapítsuk meg, hogy az őszi kalászosok jól teleltek-e át, vajon nem fagytak-e ki, vagy pedig nem ütötte-e fel a fejét valamilyen növénybetegség.

A fagykárt szenvedett búzavetést tavaszi búza utánvetésével egészítjük ki. A megritkult búzatáblát mielőbb salétromozzuk és boronáljuk, hogy ilyképpen elősegítsük a bokrosodást. Ha a búza gyökérzete kilátszik, a növényzetet hengerezzük, hogy a gyökereket visszaszorítsuk a talajba. Beavatkozásunk eredményeként a kárt szenvedett gyökérzet pótlására másodlagos gyökerek fejlődnek. De munkánk csupán akkor lesz sikeres, ha gyorsan, a talajfelület megszikkadása után azonnal hengerezünk. így biztosítjuk a gyökerek gyors megeredését, ami azért fontos, mert a tavaszi szelek aránylag hamar kiszárítják a talajt, tehát erre az időre a növényzetnek meg kell erősödnie, hogy a kedvezőtlenné vált körülmények között is megmaradjon. Ha a boronálást halogatjuk, ennek következményeként a talaj túlságosan kiszárad. A száraz talaj boronálásakor a göröngyökkel együtt a növényzetet is kiszakítjuk, viszont ha megfelelő időpontban boronálunk, ezáltal átlevegősítjük a talajt, elősegítjük a gyorsabb átmelegedést és a víz leszivárgását. A jókor végrehajtott boronálás további előnye, hogy ilyen módon megélénkítjük a talajbaktériumok tevékenységét. A legfontosabb mégis az, hogy ha kellő időben kerítünk sort a boronálásra, ezzel

megakadályozzuk a talajnedvesség elpárolgását. Középnehéz, éles fogazatú boronákat használjunk, amelyek a földet nem kotorják magukkal. A boronálás munkamélysége legfeljebb 2 cm-re terjedjen.

Igen gyakran előfordul, hogy az őszieket, a búzát és árpát egyaránt, megtámadja a gabonafutrinka lárvája.

Ha nem védekezünk kellőképpen, vagy későn vesszük észre a bajt, az egész termés tönkremehet. A gabonafutrinka garázdálkodása miatt egyre nagyobb üres körök jelennek meg az őszi vetésben. Az ellenőrzést tehát ne hanyagoljuk el. A gabonafutrinka ellen a kainit jelent védelmet, amelyből haonként körülbelül 5 mázsát adagolunk, de kitűnő szolgálatot tesz a nitrogénes mész is. Ha ezekkel a trágyaféleségekkel nem rendelkezünk, a kálisó is megfelel. A fertőzött vetésekkel szomszédos táblákat árkok (mély barázdák) ásásával védjük. Az árokba mésztartalmú trágyát szórjunk, amely megakadályozza a gabonafutrinka lárváinak átterjedését.

A fentebb leírt tavaszi növényápolási munkákkal a gyomok ellen is küzdünk, mert ha a kultúrnövény erős és dús, a gyomnövényeket elfojtja. A gyomok vegyi irtása kainittal (az adag ugyanolyan, mint a gabonafutrinka előfordulásakor), vagy pedig nitrogénes mész és kainit keverékével, esetleg olyképpen történik, hogy a zöldgálic 18 %-os oldatával permetezünk.

Szűcs Ferenc, Kiyalyhehnec

★ ★ ★

Korán vessük el a mákot

A vetési terület kijelölésénél gondosan kell eljárni,

lehetőleg trágyás kapásnövény után vessük a mákot.

Legjobban a cukorrépa felel meg igényeinek. Legyünk tekintettel a tábla kijelölésénél arra, hogy a mák az istállótrágyázást követő első, vagy második növény legyen. Ajánlatos műtrágyát alkalmazni hektáronként 200 kg szuperfoszfátot, vetés előtt közvetlenül 50—100 kg osztravai salétromot a bővebb termés érdekében.

Apró magja igen gondosan előkészített, kertiföldszerűen elmunkált, rögmentes vetőágyat követel. A mák a fagy iránt nem érzékeny. Ezért

február végén, vagy március első hetében kell elvetni.

Csírázásához 3—4 C fok meleg szükséges. Szántóföldi termelésre a zárttokú kékmák alkalmas.

A vetést géppel 36—40 cm sortávolságra, s legfeljebb 1 cm mélységre végezzük. Nagy gondot keli fordítani a vetőgép beállítására, hogy a sortávolságot s a kívánt mélységet pontosan betarthassuk. A mák apró magja megkívánja a sekély vetést, ezért a vetőgép csoroszlyáiról a súlyokat el kell távolítani. Ha a gép esetleg még így is mélyre vetné el a magot, a csoroszlyákat fel kell kötni. Vetésre csakis 96 százalékos tisztaságú és 80 százalékos csírázókApességű magot használjunk. A jelzett sortávolság esetén a kapálási munkákat géppel is elvégezhetjük.

Az egyenletes szóródás érdekében a vetőmaghoz kvarchomokot vagy finomra tört salakot keverünk.

Vetés előtt a talajt hengerrel tömöríteni kell, vetés után pedig célszerű könnyű hengert járatni, hogy a mag a talajhoz jól hozzányomódjon, s ezáltal a csírázás tökéletes legyen. Vetés után magtakarót használni nem szabad.