Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-03 / 9. szám

1957. március 3. s/ratŕad Földműves ľ Sóhaj Halk, bús, álomszerű zene ringat: a múlt kószál az ablakom alatt; Mit a Tér s az Idő ki nem irthat: az emlékezés — álom-pillanat. Hullócsillag-fény, szőke lányka még nem is voltál, már szerettelek. Csak rád ismertem, hajadra, szádra, hisz álmaimból emlékeztelek. — Eső dobol a szürke ablakon, magány s egy album, ami megmaradt. Este. A múlt meséit hallgatom és úgy érzem a szívem megszakad. Komlósi Lajos Farsangi hangulat Nyugodtan állíthatjuk, hogy a téli időszak nemcsak a pihenés, a kultu­rális rendezvények, de a vígság idő­szaka is. Különösen így farsang táján csap magasra a láz, amikor mindenütt serény készülődés folyik: vidámmá tenni a hétvégeket. Bármerre jártunk, mindenütt ezt tapasztalhattuk. Ezt láttuk legutóbb Ekecsen is, ahol a kultúrotthon a ta­nítók rendezésében álarcos bált ren­dezett. S mivel a maga nemében a faluban ez az első ilyen rendezvény, érthető is az a buzgalom, amely ezt megelőzte. Nemcsak a jelmezek biz­tosítása folyt nagy iramban, de Bors Sándor vezetésével a nagyrészt taní­tókból megalakult zenekar is teljes erőbedobással próbált. S hadd jegyezzük meg. hogy a ren­dezés módja egyik jó útja annak, hogy az eddig ismert duhajkodások helyét derűs jókedv foglalja el. Ma már megállapíthatjuk, hogy a tűzkeresztségen sikerrel túlestek. (zsolt) A brazil ének­és táncegyüttes nagy sikerrel sze­repelt az elmúlt hét folyamán a pozso­nyi Kultúra és Pi­henés Parkjában. A Rio de Janeiro-i néger együttes po­zsonyi fellépését megelőzően Hradec Král'ovéban szere­pelt. Képünkön a múlt századból való Ma­­racat című néger király koronázási jelenetének egy mozzanatát láthat­juk. Keresztrejtvény Arany János 1817—1882 Száznegyven éve született a magyar nyelv legnagyobb művésze HÍRMONDÓ Érdekességek O A Szovjetunióban két év alatt 80 új várost építettek, amelyek közül egyeseket még a térképen sem tün­tettek fel. A hatodik ötéves terv to­vábbi városa Dubna, amit ma világ­szerte ismernek. Ez az atomkutató intézet tudományos központja. О Az Állami Szépirodalmi, Zene- és Képzőművészeti Könyvkiadó Vállalat bibliofil kiadásában megjelentette Ma­jerová Bányászballadáit. О A „Bolgár író” Könyvkiadó Válla­lat Cseh költők címmel gazdag antoló­giát adott ki. О Az osztravai kerület ifjúsága da­lokkal, táncokkal és szavalatokkal üd­vözli а VI. VIT találkozót. Az üzemek­ben, tanintézetekben, iskolákban és falvakon több mint 31 000 fiú és leány készül szorgalmasan az ifjúsági nép­­művészeti alkotások versenyére. A külföldi turisták szívesen látogatják hazánkat A külföldi turisták érdeklődése Csehszlovákia iránt egyre fokozódik. A természeti szépségek, a történelmi emlékek, a jó síterepek, a gazdag va­dászterületek rendkívül vonzóvá teszik hazánk földjét a külföldi vendégek szemében. Ebben az évben a turista-idénybe» a külföldi vendégek részére egész sor autókar-körútat rendeznek Csehszlo­vákia területén. A sportolók részére a hegyekben télen és nyáron biztosítják a megfelelő elszállásolást. SZEMLÉLTETŐ OKTATÁS SZŐLŐKNEK Az elkényeztetett gyerek, aki csak így hajlandó megenni az ebédet • Paeston (Dél-Olaszországban) egy templom kiásásánál agyag kancsókra bukkantak, melyekben méz volt. A megfelelő hőmérséklet és a templom mészfalaj megvédték a még ma is élvezhető mézet a romlástól. • Johannesburgban ellopták a vá­rosi tej szállító vállalat egy pár lovát. Még aznap megtalálták a tettest, mert a lovak — szokásból — minden tej­csarnok előtt lassítottak, vagy meg­álltak. • Malakka félszigeten Ahmad Bin Arshad nevű ember arról volt híres, hogy a félsziget állatainak hangját jól utánozta. Egy alkalommal barátai­val sétálni ment és a társaságot meg akarta tréfálni. Az egyik bokorból a tigris hangját utánozta. Ez a vicc vég­zetessé vált, mert barátjai igazi tig­risnek vélték és több lövéssel, melyet a bokorba irányítottak, a barátot agyonlőtték. • Stambulban az egyik kávéház tu­lajdonosa reklám céljából kiírta, hogy mindenegyes 80 éves vendéget, aki megjelenik, legalább egyik szülőjével a kávéházban fogyasztott étel-italo­kat ingyen adja. Egyik nap megjelent egy 83 éves gyermek a 107 éves ap­jával. A tulajdonos valóban nagy ün­neplésben részesítette a ritka ven­déget. • Indiában történt. A család együtt ült délután 2 órakor. A falon függő kakukórából a kakuk kidugta fejét, de csak egyszer szólalt meg. Erre fel­figyelt a család egyik tagja. Amint odanézett, a kakukkot éppen egy kígyó hallgattatta el. Ugyanis az történt, hogy a besurranó kígyó helyet talált a kakukórában és ott bújt meg. A kakukkórát jelző megszólalása annyira felbőszítette a hívatlan vendéget, hogy az első megszólalás után meg akarta harapni. így mentette meg a családot a kis kakukk — ha fából is — a mérges hüllő kártevése elől. • Németországban állítólag nagyon b'evált a nemrégiben feltalált porszívó lovak részére. A kis gép sokkal ala­posabb munkát végez, mint az ember és néhány perc alatt az egész lovat pormentesíti. Ne-va Vízszintes: 1. Mű­vének címe. 11. Nem a bevételt, ha­nem ... 12. Néha mássalhangzói. 14. Második betű „r” Románia egy része. 15. Kovács Ottmár. 16. Olasz női név. (Gia) 18. Ökör lesz belőle. 19. Idegen birtokosjelző. 20. Olasz női név. 22. Ry. 23. Szaporítja az ősz hajszálakat. 24. Katonáknál pél­dául a csillagok száma jelzi. ' 25. Érdről való. 26. Orosz férfinév. 27. Kimo keverve. 28. Halevy kezdődik így. 29. Cére — összevissza. 30. Kertész ige. 31. Kel része. 33. Nem adakozó nemzet, (é, h.) 34. Nák. 35. Olasz autómárka. 37. Majdnem basa. 38. T. S. 39. Bank idegen szóval. 41. Pipacsban van. 42. Az árverések fontos szereplője. 44. Itt született Arany János. (Nagy ...) Függőleges: 1. Művének címe. 2. Távirati, szócska. 3. Mezőgazdasági eszköz. 4. Kötőszó. 5. Diákeszköz. 6. A lába is ez. 7. Halászokat szokta el­hagyni a szerencse. 8. Isy. 10. Művé­nek címe a nyíl irányában. 13. Egyik balladája. 15. ... csárda mellett. 17. Kínai bölcsességek Békés folyónak virágzó a partja. * * * Ha a rizs a konyhában megdohoso­­dik, egy szegény ember hal meg a küszöbön. Aki az álmokban hisz, az az egész Ha kertedben nem terem gyümölcs, életét átalussza. ne a napot, hanem magadat hibáztasd. A bratislavai rádió fontosabb műsorszáma Hétfő: 11.00 Asszonyok félórája. 13.30 Orosz zenei alkotások 16.40 Tarka zenei műsor. 23.20 Kamara­müvek. Kedd: 10.25 Operettek szárnyán. 12.45 Szlovák szórakoztató zene. 15.00 Baráti nemzetek zenéje. 22.15 A világ zenéje. Szerda: 10.05 Népi egyetem. 13.00 Filmdallamok. 13.30 Hangszerszólók. 15.00 Külföldi operettzene. 17.30 A világ zenéjének mesterei. 21.00 Fran­cia operettrészletek. Csütörtök: 13.30 Fiatal művészek operettműsora. 17.30 Kiváló művész­nők műsorából. 18.20 Kívánsághang­verseny. 19.50 Földműveseinknek. Péntek: 13.30 Operazene. 15.30 Kul­­túrszemle. 16.30 Tudományi és tech­nikai újdonságok. 17.30 Zenei újdon­ságok. 22.40 A dallamok szárnyán. Szombat: 10.05 Óvodások műsora. 12.45 Vidáman fejezzük be a hetet. 16.10 Szabad kérem? 17.20 Filmszem­le. 17.30 Daltanulás. 18.15 Kívánság­hangverseny. 22.15 Szombatról vasár­napra. Vasárnap: 10.05 Vasárnapi opera­hangverseny. 11.00 Népszerű hang­verseny. 14.00 Operettrészletek. 16.30 Kívánsághangverseny. 18.00 Mi érdekli hallgatóinkat. 21.00 Mindenkinek va­lamit. 22.45 Szerzőink műveiből. Az éjbe nyúló hosszú téli estéken a tűz pattogása és az orsók pergése közben lestem el e históriát. A sok legenda, mesemondás közben gyakran szóbakerült a híres karikás. Olyankor mindannyian hegyeztük a fü­lünket. Mert nem volt ám az akár­milyen karikás! Ha Bálint bá‘ megcser­­dítette feje fölött, pattogását vissza­verte hét domb és hét völgy. Ismerték messzetájon. Becsben tartotta gazdája is. A karikás volt a kenyérkeresője és a csorda regulázója. Mert csordás volt Bálint bá‘, igazi vérbeli csordás. A ka­rikás hírességét mégsem pattogásától kapta, hanem azért, hogy egyszer éle­tet mentett, máskor meg akaratlanul is részt vett a politizálásban. Először az embermentésröl szólok. Történt egy forró nyári napon. — Elszabadult a bika, elszabadult a bika’ — kiabálták lélekszakadva a falubarohanók. Mindenki tudta, hogy nagy baj történt. Mert Róth, a föld­­birtokos nagyon mérges bikákat tartott. A bika tajtékot fújva toporzékolt a csillagpusztai tágas udvaron, maga elölt dobálva Jano bácsinkat, akinek csak az volt a szerencséje, hogy nem vesztette el lélekjelenlétét és amikor a bika megtámadta, megmarkolta két szarvát. A bika 'így nem tudta о föld ■ hoz nyomni. Sok járókelő ment arra, de mindenki csak jajveszékelt, segíteni azonban senki sem mert. Pedig már veszélyessé vált a helyzet, mert a bika a nagy itatóvályú felé tartott. Itt már csak szalmaszálon függött az élet. Vagy útugrik a vályún, vagy neki­nyomja a bika. Az ugrás sikerült. A bika egy ideig tétovázott, aztánt mint egy őrült fúria, megkerülte a vályút, és tovább üldözte áldozatát. Már úgy látszott, menthetetlen a helyzet, amikor a körtvélyesi rét felől Bálint tótyá UaúUása futtában nagyokat csattogva megér­kezett Bálint bátyó! Nem sokat teketóriázott, olyat cser­­dített a bika szeme közé, drótvégü karikásával, hogy a bika mindjárt megjuhászkodott, és mint a megfélem­lített pulikutya bekullogott az istál­lóba. Г it öl az időtől fogva emlegették ^ a legendáshírű életmentő kari­kást. Bálint bá‘ viszontagságairól és ese­ményekben gazdag életéről még igen sokat lehetne szólni, de most mégis arról beszélünk, ami miatt fentmafadt a nép száján, amikoris részt vett a po­litikában. Az eset éppen ilyen tájban, farsang előtt történt. (Akkor már Ipolykeszán laktak.) Bálint bátyó meg a bojtár etették a bent veszteglő csordát. Mikor már mindent rendbetettek, leheveredtek a priccsre. Sokáig szótlanul ültek, mint általában a pásztoremberek. Egyszer csak megszólalt a bojtár. — Hallja-e Bálint bú' — aztán fél­ve tekintett, mintha saját hangjától megijedt volna, vajon nem sértette amazt, akar-e beszélni. — Hallom — felelte az kurtán. — Tudje-, mi az a politika? — Ameg mi... — Valami úri huncutság. — Űri huncutság? — Azt hallottam. — Akkor hát nem nekünk való, mormogta maga elé Bálint bátyó és még a fejét is elfordította. \e azt mondják, néha hasznot is hoz a házhoz, — kezdte újra a bojtár. — Hasznot? Hogyan?- De — Nekem is mondták, elmondjam-e? — Mondd. A szomszéd bojtár újságolta a mi­nap két szomszéd történetét. Nagy fura történet, elmondom hát. — Hát az úgy vöt, hogy egyszer, amint Mihály meg Ákos szomszéd a kertben tettek-vettek, egyszer csak megszólal Mihály szomszéd: — Hallja-e kend, nem volna-e ked­ve politizálni? — Politizálni? — Hát hogy kell? — Hát mondjuk, fogadjunk abban, hogy a fia felkel a Kis Varga Pálék lakodalmába. — Ákos szomszéd csak leggyintett, tudta ó azt, hogy a fia már sohase kel föl, évektől száraz be­tegségben volt. — •Nem kel az már föl többé — szólt búsan. — Hát fogadjunk a Pejkó árába. — Jó, — hagyta rá a másik lelket­lenül. rpelt, múlt az idő, eljött a szép verőfényes nap, a lakodalom napja. Mindenhonnan szép, pörge, pi­rospozsgás lányok igyekeztek délceg legényekkel a lakodalomba. Vidám volt az egész falu. A muzsikaszó eljutott Ákos szomszéd udvarába is. Nagyot fohászkodott a legény, még a könnye is kicsordult. Mikor mások mulatnak, neki az ágyban a helye. Összeszedte utolsó erejét, elment Kis Varga Pálék lakodalmába és járta a csárdást. Ám ez volt az utolsó tánc, a legény har­madnapra átköltözött a másvilágra. Oda lett a gyerek, oda lett a Pejkó ára. Búsult is Ákos bá‘, mert hiszen oda­adta volna ő a ló árát, még többet is, de most se gyerek, se pénz. Törte a fejét, hogyan lehetne Mihály szomszé­dot kijátszani, mert ha egyszer poli­tizálunk, akkor politizáljunk. Mihály szomszéd nagy kujon volt, tucatjával küldte a vevőket, hogy minél hamarabb a markába érezhesse a ropogós forintokat. Azonban Ákos szomszéd se esett a fejelágyára, addig törte az eszét, amíg egyszer csak ki­­fundálta az „ellenszert". A kupecok kérdezgették: — Hogy adja a lovat? — Három forint. — Három?... — néztek azok rá hitetlenül. — A kácser meg nyolcvan. — A kácser? — képedtek el. — Annyi az..., mert a lovat csak a kácserral együtt adom el. — Hát ez teljesen megkergült, — néztek össze újra a kupecok. Dehát szép volt a ló, hát megvették a lovat is meg a kacsát is. Amikor Mihály szomszéd meg­­tudta, hogy nyélbeütötték a vásárt, kárörvendöen átsomfordült. De káröröme nem sokáig tartott, mert Ákos szomszéd kezébe nyomta a há­rom forintot. — Dejsz' ez kevés, ez nem a lú ára. — Kevés? Ehunni, nézd meg a pasz­­szust! Ákos szomszéd huncutül mosolygott és még távozóban utána szólt a lefor­rázotton kullogó Mihály szomszédnak: — Ez ám a politika, Mihály szom­széd. — Tyüh, ennek a fele se tréfa, — szólt fontoskodva Bálint bá‘. Jó volna kipróbálni. Nem is sejtette, hogy erre mihamarabb sor kerül. Csak hát egy kicsit más formában. Mert amint a bojtárral tovább vitatkoztak, megálla­pították, hogy a politika igen furfan­gos tudomány és ebből valakinek vagy haszna, vagy kára van. így okoskodtak ők a priccsen heverészve a politikáról. Egyszer csak éktelen lármára lettek figyelmesek. — Az úr nem adja ki az eleséget, — kiabálták a cselédasszonyok. Bálint bá, meg a bojtár felugrottak a priccsról, hogy utána nézzenek a zenebonának. — Tegyél valamit, Bálint — fordul­tak feléje. Bálint bátyát nemigen kellett biz­tatni, mert már igen fogytán volt az eleség, kapta a karikást, és az úr elé állt: — Kiadod-e az eleséget? — Nem! — mondta az úr. JDálint bátyó elfilozofált magában. Jó volna valahogy itt is érvé­nyesíteni a politikát. — Hogy nem nagy tisztelője volt az uraknak, az már biztos, (Ez már a tegeződésböl is látszott.) Az urakkal meg a papokkal állandó összetűzése volt. Egyszer Tihanyi, a nyéki pap, meg akarta po­fozni, mert három juha — akkor még juhász volt — a rétjén legelészett. Ügy ingen ragadta a papot, hogy az menten segítségért kiabált. Amikor felugrott a bricskájára, még vissza­­kiáltott. — Ne gyere többé gyónni! — Bálint bá meg is fogadta a pap szavát. — Most is azt gondolta magában, meg­csapom az urat, csak megszelídül tőle. Ha a bikának használt, csak használ az úrnak is. Azzal lekanyarította a nagyhírű karikást és olyat vágott a hegyével az úr mentéjére, hogy az mindjárt szétrepedt. — Adjátok ki az eleséget, adjátok ki az eleséget — kiabálta rémülten az úr, — mert agyoncsap. Bálint bátyó lassan összecsavarta a karikást és huncutul odaszólt a köz­ben zsákokkal odaigyekuő bojtárhoz: — No, mit szólsz hozzá? Tán ez is politika?! BÁLLÁ JÓZSEF . Adni ige egyik alakja. 19. Ahogy a ... , ezt elképzeli. 21. ... asszony. 23. ■ Kútfajta. (szépen ír róla Arany) 31. Láz ellen használják. 32. Néha sza.ira , kell tenni. 35. Lőnév és szín is. 36. Orosz város, ezüstféle gyártása híres. 39. Bil. 40. Női név. 42. Kicsinyitő képző. 43. Visszafelé nem rossz. Beküldendő: vízszintes: 1, 44; függőleges: 1, 10, 13, 23. Beküldte: -ava

Next

/
Thumbnails
Contents