Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-08-12 / 32. szám

Futóműve! 1956. augusztus 12-A takarmánynövények magvainak új begyűjtési és felvásárlási árai A lucerna magtermesztő kultúrák fejlődésére kedvező eddigi időjárási viszonyok kellő feltételeket nyújtanak a magvak jó beporzására és elülteté­sére. A lucerna- és vörös Az összes herefélék magtermelők­nek ebben az évben lehetőségük nyí­lik kellő mennyiségű magot termesz­teni nemcsak saját szükségletükre, hanem az állam iránti beadási köte­lezettségük teljesítésére is. lóhere-magvak: Régi ár Üj ár koronában koronában 100 kg-ért: 100 kg-ért Begyűjt. Felvás. Begyűjt. Felvás. ár ár Kétkaszálású vörös E 4—5 2313 2794 3470 3951 E 6— 2193 2674 3290 3771 Š -2110 2591 3165 3636 A — 1920 2401 2880 5361 Во — 1700 2181 2550 3061 Egykaszálású vörös E 4—5 1915 2205 2873 3163 Во — 1703 1993 2555 2845 Lucerna E 4—5 2326 2817 3489 3980 E 6— 2206 2697 3309 3800 Š -2120 2611 3180 3671 A — 1920 2411 2880 3371 Во — ’ 1700 2191 2550 3041 Ebben az évben az összes termelő a jogosult begyűjtőknek átadott lu­cernamag beszolgáltatásnál a maga­sabb árak mellett még a következő előnyökben részesül: I. Szerződéses beadások a magsza­porító területekről. 1. A Begyűjtési Minisztérium járási meghatalmazottal az 1956. évi kötele­ző beadások kiszabásánál a kötelező vetőmag,- burgonya,- hús.- tej,- vaj,- és szénabeszolgáltatásokra döntő föld­terület kiszámításánál teljes mérték­ben leszámították a magszaporító te­rületeket. Ezekben az esetekben a szerződés teljesítése címén beadott mennyisé­gekért begyűjtési árakat fizetnek. 2. Ha a magszaporító szerződésen felül ad be lucernát, állami felvásár­lási ára az őrölt takarmány térítésére (100 kg magért 270 kg őrölt takar­mányra) van igénye. 3. A szaporítóknak továbbá lehető­ségük van a szerződésen felüli lucer­namag beadását szemes termények­ben és burgonyában teljesíteni (a szerződéses korai és ipari burgonya kivételével). A beszámítás feltétele, hogy a magvakat legkésőbb 1957. január 15-ig beadják. A vörös lóhere- és lucemamágvak bármilyen fajtájú szemesek .beadása helyett teljesített beszolgáltatásnál 4-es, burgonyánál 10-es koeficiens az átszámítás kulcsa. Ez annyit jelent, hogy 100 kg mag helyett 400 kg szemest vagy 1000 kg burgonyát lehet beadni. Ebben az esetben a magvakért csupán begyűj­tési árakat fizetnek. Ezek az előnyök a fűmagvak be­­szolgáltatóira is érvényesek,' melyek­nél begyűjtési és fplvásárlási árak változatlanok maradnak. A fűmagsza­­porítóknak igényük van 340—540 kg őrölt takarmány kedvezményes visz­­szavásárlására, 100 kg szerződésen felül beadott fűmag után, fajták sze­rint fokozva. II. A szokványos lóheremagvak be­adása, melyekre nem kötöttek ter­melési és beadási szerződést: 1. Nem esnek kötelező beadás alá. 2. Ha a termelő lóheremagot ad r>e a jogosult begyűjtőknek, akkor: a) állami felvásárlási' árakra és őrölt takarmány kedvezményes visz­­szavásárlására van igénye, úgy, mint az I. pontban (tehát úgy, mint a sza­porító), b) a beszolgáltatok - termelők úgy mint a mag-szaporítók közvetlenül szemeseket és burgonyát szolgáltat­hatnak be. A répamagvak és hüvelyestakarmányok vetőmagvainak új árai. A vörös lóhere és lucernamagvak árainak emelésén kívül a kormány a takarmányhüvelyesek magvainak szap öntőit és többi termelőit is előnyben részesítette a következőképpen: Вégi ár koronában Oj ár koronában 100 kg-ért: 100 kg-ért: Begyűjt. Felvás. Begyűjt. ár ár áir ár Cukorrépa-Š 419 599 519 699 A 369 369 457 457 Во 319 319 394 394 Takarmányrépa § 499 699 599 799 A 439 439 527 527 Во 359 359 431 431 Takarmány- és nyári homoki borsó E 4—5 263 413 287 787 E 6 256 406 263 763 Š 239 389 239 739 A 221 371 221 721 В 179 329 179 679 Во — — 179 679 Őszi homoki borsó E 4—5 373 713 406 906 E 6 361 701 371 871 Š 339 679 339 839 A 320 660 320 820 В 259 599 259 759 Во — — 259 759 N ri bükköny E 4—5 329 529 359 859 E 6 320 520 329 829 Š 299 499 299 799 A 280 480 280 7.80 В 227 427 227 727 Во — ч — 180 680 Őszi bundásbükköny E 4—5 385 735 420 920 E 6 375 725 385 885 Š 350 700 350 850 A 327 677 327 827 В 300 650 300 800 Во — — 220 720. Pannóniái bükköny E 4—5 i 374 714 407 907 E 6 364 704 374 874 § 339 679 339 839 A 515 655 . 315 815 В 304 644 504 804 Во — — 220 720 Felvás. A takarmányhüvelyesek vetőmag vájt a termelő elvben a többi szemesek teljesítése helyett adja be azon ese­tek kivételével, amikor kifejezetten kukorica van előírva. Ebben az eset­ben a takarmányhüvelyesek vetőmag­­varnak a többi szemesek helyett tör­ténő beszolgáltatása a járási begyűj­tési megbízott előzetes belegyezéséhez van kötve. A takarmányhüvelyesek vetőmag­vainak szaporítói és egyéb termelői most kihasználhatják az állami fel­vásárlás előnyös árait. Ha a piaci árú jó és kereskedelmi vetőmag előké­szítésére alkalmas, akkor a termelők a takarmányhüvelyeseket kereskedel­mi, vetőmagként adhatják be, melynek begyűjtési és felvásárlási árai az 1956 évi termelésre vonatkoztatva alapve­tően magasabbak, különösen az álla­mi felvásárlásnál (a múlt évtől elté­rően, amikor nem határozták meg őket pontosan). Az állami felvásárlási árat csupán a többi szemesek köte­lező beadásának teljesítése után nyúj­tják. Vajon állami felvásárlási beadásról, vagy pedig állami begyűjtésről van-e szó, erre nézve az Élelmiszeripari és Terménybegyűjtési Minisztérium meg­felelő előírásai érvényesek. A neme­sített vetőmagnál az „A" jelzésű utánvetésű magnál s a cukorrépa és takarmányrépa körzeti fajtáinál azt a vetőmagot tekintik beadási kötele­zettségen felül beadottnak, mely egy hektárnyi szaporító területről való beadásnál tiszta állapotban meghalad­ja a cukorrépánál a 14 mázsát, a ta­karmányrépánál a 12 mázsát. Korszerű mütrágyázó gépüjdonság Mezőgazdasági gépiparunk a közel­jövőben ismét egy új módszerű mű­trágyázó géppel lepi meg földműve­seinket. A Prága-Repi Kutató Intézet mezőgazdasági munkák gépesítésének és villamosításának osztálya vízmen­tes ammóniaport trágyázó gépet ja- V- iolt és szerkesztett. Amíg az ammmóniummal való fo­lyékony vízmentes trágyázás idáig el­jutott, vegyiiparunk hosszú és végül is sikeres kísérletezéseket végzett. Л vízmentes ammónium a nitrogén leg­egyszerűbb formája és a növényzet fejlesztésére kiválóan alkalmas, 82,3 százalék nitrogént tartalmaz. A víz­mentes ammónium az összes nitro­génfajta műtrágyáknak az* alapanya­ga, mint pl, a mészsalétrom, nátrium­salétrom, osztravai salétrom és az ammóniumszulfát. Azzal, hogy egyenes úton trágyá­zásra használjuk, fölöslegessé válik a nitrogéntartalmú trágyák hosszas, fáradságos és költséges előállítása. Az újfajta nitrogénműtrágya és az új módszerű trágyázás nemcsak- ve­gyiparunknak, hanem mezőgazdasá­gunknak is jelentős anyagi megtaka­rítást jelent. Az ammónium előállí­tási ára sokkal alacsonyabb, mint a i -ználatban levő műtrágyáké. A kí­sérletek bebizonyították, hogy a víz­mentes ammónium hatása . teljesen egyenértékű a többi nitrogéntartalmú műtrágyákkal. Szakembereink már régebben tisz­tában voltak a vízmentes ammóniu/n műtrágyaként való felhasználásának előnyével és óriási fontosságával. Az újfajta műtrágya folyékony, felhasz­nálása azonban új, eddig nem alkal­mazott gépet kellett szerkeszteni. Ezt a feladatot oldotta meg a Prá­­ga-ftepi Kutató Intézet. * Az eddigi kísérletek azt bizonyít­ják, hogy legjobb, ha a cseppfolyós ammóniumot a növényzet ápolása közben juttatják a földbe. Ebből a célból a cukorrépa, burgonya, kuko­rica ápolására töltögető ekét szer­kesztettek, melyet ZK—25-ös gép vontat. Ugyanez, a gép két gumike­rékre szerelt 535 literes tartályt is vontat, melynek kerékközti távolsága szükség szerint állítható. A tartály­ból az ammónium csövön keresztül a töltögető ekére szerelt elosztóba jut, ahonnét minden ekefejhez külön csövön keresztül a töltögető ekére szerelt elosztóba jut, onnan pedig egyenesen a növényzethez. Az elosz­tóra egy csapot is szereltek és a traktoros a folyékony műtrágya fo­lyását egyenest a gép nyergéből sza­­bályo-hatja. Ahoayan a fentiekből kitűnik, a vízmentes ammónium felhasználása mezőgazdaságunkban nagyon ötletes és egyszerű módon történik. Egy hektárra eső mennyiségét a tartályra szerelt szeleppel 10—80 kg arányban (hektáronként) tetszés szerint sza­bályozni lehet. A HN—41 mintájú töltögető eke fogási szélessége 270 cm és 6 sor cukor-, vagy takarmány­­\ répát, kukoricát vagy burgonyát mű­vel és trágyáz meg egyszerre. A gép sebessége 6-7 km óránként. Az új módszerű trágyázógépet már sorozalban gyártják és rövidesen gépállomásainkra is megérkezik. —fi Uj legeltetési módszer A Szlovák Tudományos Akadémia mezőgazdasági osztálya a szlovákiai legelők gazdaságos kihasználására a külföldi tapasztalatok alapján a besztercebányai já­rásban lévő lubietovai mezőkön új legeltetési módszert vezetett' be. Az itteni gazdaságban 840 méter tenger­szinti magasságban fekvő 40 hektár kiterjedésű terü­leten a növendékmarhák legeltetésére szerződést köt a szomszédos szövetkezetekkel, amelyek legelővel nem rendelkeznek. A szövetkezetek a legeltetési időszakra átengedik állataikat és az idény végéig ott maradnak. A legeltetési idény kezdetekor az átadott állatokat a tulajdonos jelenlétében lemérik és számozott jelvény­nyel látják el. Az eddigi tapasztalatok szerint némely növendék súlygyarapodása eléri a napi 1 kg-ot. A szá­mozott jelvényre azért van szükség, mert az állat rövid idő alatt annyira kifejlődik, hogy a tulajdonos a legeltetési idény befejeztével a legtöbb esetben nem ismer állatára. A legeltetési, ápolási és őrzési díj fejében a szö­vetkezetek a gazdaságnak 180 Kés átalányt fizetnek, minden egyes szarvasmarha után. Ezenkívül az idény alatt elért minden kiló súlygyarapodásért két koronát. Ar állatokat az átadásnál ismét lemázsálják és a súly­­gyarapodási díjat eszerint állapítsák meg. A fiatal állatokat egyébként minden tíz napban má­­sálják és súlygyarapodásukat ellenőrzik. Az eddigi ta­pasztalatok szerint az első 3-4 napban súlyukból ve­szítenek, de később megszokják a magaslati levegőt és rohamosan fejlődnek. A Szlovák Tudományos Aka­démia mezőgazdasági osztálya egyelőre csak 80 növen­­dékálfatot vállalt legeltetésre, de a múlt évi és az idei elért kedvező eredmények arra serkentik, hogy a jövő évben ezt a számot kétszeresére emelje. A Szlovák Tudományos Akadémia mezőgazdasági osztályának dolgozói a szarvasmarhák szakaszos legeltetését a lehető legegyszerűbb módon oldot­ták meg. A lubietovoi gazdaságban a legeltetésre kerülő részt körülkaróz­­ták, a karókra huzalt szereltek, melybe villamos áramot eresztettek. Az állatok nagyon hamar rájöttek, hogy a huzalt megérinteni nem ajánlatos és az elkerített részen nyugodtan legelnek. A növendékállatok legeltetése szakaszosan történik. A legelőt több részre osztják. A kijelölt rész elkerí­tése eddig sok nehézségbe ütközött. A legtöbb szövet - kezet nem rendelkezett kellő mennyiségű, faanyaggal, amennyi egy legelő szakaszos elkerítésére elegendő lett volna. Ha meg is szerezték a szükséges faanyagot és elkerítették a rétet, a fa két-három éven belül tönk­rement, sokszor ellopták. Az Akadémia mezőgazdasági osztályának dolgozói ezt úgy oldották meg, hogy a le­geltetésre szánt, kb. 0,5 hektárnyi területen 20 méte­res közönként 1 méter magassági cölöpöket vernek a talajba és egy szál dróttal elkerítik. A huzalt minden négy másodpercben ütésszerií villamosáram éri, me­lyek hordozható száraz elemekből erednek. Ha az állat a huzalt megérinti, ütést kap és visszafordul. Ez az újítás nagyon egyszerű, olcsó és hatásos. Ha az álla­tot egyszer ütés érte, másodszor már óvatos és a hu­zalt meg sem közelíti. A növendékállatok kb. 5 hónapig maradnak -a lege­lőn. Átlagos összsúly gyarapodásuk ezen az idő alatt meghaladja az 1 mázsát, amikb. napi 0,75 kg-n ik felel meg. A súlygyarapodást nagyban elősegíti az is, hogy az állatok hetenként kétszer sót, takarmányme­­szet és őrölt faszenet kapnak. A gazdaságot a közelmúltban a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 50 tagú tanulmányi csoportja is felkereste. A legelővel nem rendelkező szövetkezetik •elnökei, akik szintén a látogatók között voltak, — nagy elismeréssel nyilatkoztak az új legeltetési mód­szerről. Szó van arról, hogy a távolabbi szövetkezetek növendékállatait is elvállalják a jövőben legeltetésre. A növendékállatok ilyen őrzési módszer mellett teljesen felügyelet nélkül legelhetnek Eddig a 80 álla­tot legalább 2 embernek kellett ü­­riznie. Baj volt a fakorlátokkal is. Sok esetben megtörtént, hogy az állat az elkerített részből szabadul­ni akart s közben lábát törte. Most ez az egy szál huzal mindezt kikii- A növendékállatok kb. 5 hónapig maradnak a legelőn. Átlagos ossza­­súlygyarapodásuk ezen idő alatt meghaladja az egy mázsát, ami kb. 0,75 kg-nak felel meg. A súlygyara­podást nagyban elősegíti az is, hogy az állatok hetenként kétszer sót, takarmány те szét és őrölt faszenet kapnak. A gazdaságot a közelmúltban a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 50 tagú tanulmányi csoportja is fel­kereste. A legelővel nem rendelke­ző szövetkezetek elnökei, akik Szín­­tett a látogatók között voltak, — nagy elismeréssel nyilatkoztak az új legeltetési módszerről. Szó van ar­ról, hogy a távolabbi szövetkezetek növendékállatait is elvállalják a jö­vőben legeltetésre. FOR Y JÖZSEF SOK KART OKOZNAK A MEZEI TÜZEK Vonaton utaztunkban, vagy a ha­tárt járva tt is, ott is szemünkbe ötlik valami kopár feketeség. Néhol még füstölög is a föld, s olyan be­nyomást kelt, mintha az elűzött el­lenség égette volna fel maga után az elhagyott területet. Persze másként áll a dolog. A ré­tet, mezőt mi magunk égettük fei abban a hiszemben, hogy hasznos munkát végzünk. Pedig a tűz több kárt okoz, mint hasznot. Jobban tennénk, ha mellőznénk e pusztító hajlamú munkatársat mér akkor is, ha a kisebb-nagyobb területeken szerietek vő elszáradt növényzettel több lesz a munkánk. Van egy törvényünk, az 1948 évi és szeptember 30 között tiltja a tü­zeket. Lehet, hogy rövidesen egész évre kiterjed ez a tilalom. A ter­mészetbarátok ugyanis joggal tilta­koznak az ellen, hogy anhyi ter­mészeti értéket és szépséget a tűz martalékának teszünk ki,, de súlyos elvi ellentétek vannak a károk meg­előzését szem előtt tartó tűzoltók­nak is, akiknek a mezei tüzekbül semmi örömük nincs., Van aki a szerves és szervetlen vegytanban tanultak alapján mond­ja, hogy a száraz és útban levő nö­vényzet égetésével tulajdonképpen a talajt javítjuk. A valóság ezzel szem­ben az, hogy a szerves anyagok e égnek, a nitrogén a tala helyett ievegőbe jut, ami érték pedig harr 206-os törvény, amely március 1 alakjában megmarad, azt elmossa víz, vagy elfújja a szél. így éppen hamvasztással fosztjuk meg a t; lajt azoktól az elemektől, amelye belejutnak ha nem gátoljuk a tei mész.tes bomlási folyamatokat. A növényzettel, még az elszárai növényzeti 1 is kötött talaj a v elmosó munkájával szemben biz< nyos mértékig ellenáll, a feléget“ területeken a rombolás okozta ti la j veszteség tízszerte nagyohb.

Next

/
Thumbnails
Contents