Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-08-12 / 32. szám

2 Hídműves 1956. augusztus 12-A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének jelentése a Május 9-i alkotmány módosításáról v Irena Durišovának, a Szlovák Nemzeti Tanács aielnökének beszédébe! A Szlovák Nemzeti Tanács alkotmányos tevékenységének új időszaka Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács, tisztelt vendégek! Csehszlovákia Kommunista Pártja országos, konferenciája határozatainak alapján és a nemzetgyűlés képviselői­nek javaslatára köztársaságunk nem­zetgyűlése 1956. augusztus 1-i hatály­­lyal nagyon fontos változtatásokat esz­közöl a Május 9-i alkotmány 5. feje­zetében, amelyek a szlovák nemzeti szervekre vonatkoznak. Ez egyenesen történelmi fontosságú esemény a szlo­vák nemzet életében. A szlovák nemzeti szervek jogkö­rének bővítése, amelyek már eddig is a szlovák nemzet akaratát fejezték ki úgy, ahogy azt megkövetelte Szlová­kia gazdasági, szociális és kulturális fejlődése biztosításának érdeke, első­sorban azokból a társadalmi átalaku­lásokból indul ki, melyek a szocialista országépítés folyamán Szlovákiában és az egész Csehszlovák Köztársaságban bekövetkeztek. E társadalmi átalakulások kifejezője az a tény, hogy az új gyárakban fel­­növekedett és megedződött Szlovákia új fiatal munkásosztálya, további elő­rehaladásunk fő biztosítéka.Az ipari, közlekedési és építkezési dolgozók szá­ma Szlovákiában 1948 óta 58.4 száza­lékkal növekedett. Munkásosztályunk, az új társadalmi rendszer hordozója, államunk uralkodó osztálya a kis- és középparasztokkal való szövetségre és az értelmiséggel való együttműködé­sére támaszkodik. Falvainkon 1956 óta nagy változások állottak be. Mai szövetkezeti tagunk­ban senki sem ismerné fel a régi idők szlovák parasztját. Ez az ember nem meggörnyedt, megalázott, büntetlenül végrehajtások útján kifosztott és a reakciós pártok vezetői által becsapott teremtmény. Uj parasztunk öntudatos, szereti köztársaságát és a munkásosz­tállyal együtt üj életet épít benne- Fel­növekedik új értelmiségünk, techniku­sok, tudósok és művészek, akik tudá­sukat, tehetségüket és lelkesedésükét, az új, szocialista ember tudását a szo­cializmus ügyének szolgálatába állít­ják, büszkék arra, hogy munkásosz­tályukat és a dolgozó népet szolgál­ják. Ig.y születik, növekszik és szilár­dul napról napra népünk erköicsi-po­­■Htikai egysége. Így szilárdul egész Csehszlovák Köztársaságunk, amely . két rokon, egyenjogú nemzetnek, a cseheknek és szlovákoknak természe­tes állami alakulata, és amely hazájá­vá vált a magyar és ukrán nemzetisé­gű lakosoknak is. A dolgozók kezde­ményezésének fejlődése következtében üzemeinkben és földjeinken Szlovákia új kincseit tárják fel, kihasználják az eddig elhanyagolt tartalékokat, meg­szilárdulnak a cseh és a szlovák nem­zet kapcsolatai, az őszinte testvériség légköre alakul ki köztársaságunk va­lamennyi polgára között. Mindez főleg második ötéves tervünk feladataival kapcsolatban szükséges. E terv telje­sítésével be akarjuk fejezni a szocia­lizmus anyagi alapjának felépítését köztársaságunkban és elérjük, hogy a szocialista szektor a mezőgazdaságban is döntő túlsúlyba kerül. A szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítése tehát nemcsak formális dolog, hanem elvi változás, amelyre csupán a szocia­lizmus építésének bizonyos történelmi időszakában kerülhetett sor az elért sikerek folytán és a CSKP országos konferenciája által felvázolt perspek­tívák következtében. Amire a nemzet öntudatának ébresztői száz évvel ezelőtt vágytak és amiről álmodoztáik, most teljesen kifejezésre jut dolgozó népünk min­dennapi életében. Csehszlovákia népe munkásosztályának és forradalmi pártjának vezetésével egybekovácso­­iódva, a kizsákmányolók és az elnyo­mók elleni harcban ma szilárdan, ön­tudatosan és elszántan áll, tovább szi­lárdítja Csehszlovák Köztársaságunkat és győzedelmesen végigharcolja a szocializmusért és a tartós békéért folyó küzdelmét. Ma nincs olyan erő, amely meggyengíthetné Csehszlovákia népe és a népi demokratikus köztár­saság egységét. Szlovákia rövid 11 év alatt azért érhette el gazdaságának és kultúrájának oly gyors fejlődését, mert szocialista iparosítása a cseh országrészek fejlett iparának segítsé­gére, valamint a csehszlovák gazda­ság hatalmas műszaki és pénzügyi forrásaira támaszkodott és támaszko­dik, Semmilyen más körülmények kö­zött nem érhetett volna el Szlovákia dolgozó népe oly gyönyörű eredmé­nyeket gazdaságának, kultúrájának és nemzeti életének fejlődésében, mint egyedül és Hzárólag a népi demokra­tikus rendszerben, a Nemzeti Front kormánya, a CSKP vezetésével, a Szovjetunió és a cseh munkásosztály testvéri segítségével. E néhány év alatt a csehszlovák munkásosztály szilárd szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal és a néphez hű értelmi­séggel annyira megszilárdította álla­munk alapjait, hogy semmilyen szepa­ratista és burzsoá nacionalista törek­vés, amely a kapitalizmus kiszolgálói­nak vágya, nem veszélyeztetheti köz­társaságunk egységét és a szocializ­mushoz vezető utunkat- A burzsoá Csehszlovák Köztársaság 20 éves fennállása alatt Szlovákiában jelentős változásokra került sor. Szlo­vákia megszabadult a feudális elnyo­más örökségétől, megnövekedett a szlovák nép öntudata és kifejlődött a szlovák munkásosztály osztályöntuda­ta. Ekkor a cseh és szlovák nép ér­deke megkövetelte, hogy a Csehszlo­vák Köztársaságban kialakítsák a cseh és szlovák nép együttélésének jó fel­tételeit, vagyis a Szlovákia és a cseh országrészek közötti gazdasági, szo­ciális és kulturális színvonal közötti különbségek megszüntetését és ki­egyenlítését, a nemzetiségi viszonyok demokratikus rendezésének biztosítá­sát, amint azt Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megvalósította. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetiségi kérdés marxista-leni­nista megoldásából eredően nemcsak a szlovák nemzet önállóságának for­mális kihirdetésével jött, hanem a két onszág közötti gazdasági, szociá­lis és kulturális különbségek kiegyen­lítésére vonatkozó konkrét javaslattal, mely különbségek Szlovákiában a ránk nézve különösen kedvezőtlen történel­mi fejlődés befolyása révén kialakul­tak. Široký elvtársnak Csehszlovákia Kommunista Pártja 1937. évi Banská Bystrica-i szlovákiai konferenciáján elhangzott beszámolójában a párt ki­tűzte a csehek és szlovákok tényleges egyenjogúsításának útját Szlovákia iparosítása segítségével. A kapitalista társadalmi rend lényegéből fakadó mélységes ellentétek ekkor megaka­dályozták ezen egyedül helyes úton való haladást. A cseh és szlovák nép­nek azon érdeke, hogy hazájában boldog otthont építsen az összes dol­gozó számára és biztosítsa mindkét nemzetünk egészséges fejlődését, el­lentétben állt az uralkodó burzsoázia érdekeivel, mely saját kizsákmányoló érdekeit követte. Elérésére visszaél­tek az úgynevezett csehszlovák n:ra­­zet elméletével is. Szlovákia a kapi­talista Csehszlovákiában ezután évről évre visszaesett gazdaságilag, állan­dóan nőtt a nyomor és munkanélkü­liség, az emberek százezrei vándo­roltak ki Szlovákiából, hogy megke­ressék kenyerüket. Szlovákiának a cseh országrészek mögötti tartós gazdasági, szociális és kulturális el­maradása és a csehszlovák nemzet­ről szóló erőszakos elmélet olyan helyzetet teremtettek, melyben a szlovák burzsoázia legreakciósabb ré­szének, a nacionalista demagógiával és a vallással való visszaélés segítsé­gével sikerült szétverni a köztársa­ságot, szeparatista és nacionalista tendenciákat érvényesíteni és végül a szlovák nép és jövőjének érdekei ellen, azonban saját kizsákmányoló céljaik érdekében sikerült a Csehszlo­vák Köztársaság kapitulálása követ­keztében végül Szlovákiát a hitleri Németország gyarmatának helyzetébe juttani. A Szlovákia feletti fasiszta önkényuralom időszakában az úgynevezett szlovák állam a leg­reakciósabb, legaljasabb, a néppel szemben ellenséges elemek átmeneti győzelmének időszaka volt. Azon ele­meké, melyek az ellenséges megszál­lók szolgálatában Szlovákia területén minden eszközzel — naclolista költe­ményektől kezdve egészen a lakosság durva kiirtásáig és községek felégeté­­séig — biztosították az idegen ön­kényuralmat. A szlovák és cseh nem­zet, melyet árulással és erőszakkal a fasiszta megszállók rabságába hajtot­tak, a közös harcban ismételten egye­sült, megtalálta helyes útját az el­lenség feletti győzelemhez és a nem­zeti szabadsághoz. Csehszlovákia mun­kásosztálya kommunista pártjának vezetésével a cseh és szlovák nép nemzeti érdekei védelmének élére állt, egyesítette a szlovák és cseh nemzet minden egészséges erejét a nemzet létének védelmére, a szabad, független, szocialista Csehszlovák Köztársaság kiépítésére. A Szlovák Nemzeti Felkelés mint nemzeti-fel­szabadító harcunk betetőzése — vilá­gosan megerősítette a szlovák nép azon akaratát, hogy szabad és egyen­rangú életet éljen az egységes ál­lamban a testvéri cseh néppel együtt. Ennek a szlovák nemzeti szervek is kifejezői voltak, melyek már a Szlovák Nemzeti Felkelés idejében teljesítették a csehszlovák nép aka­ratát Szlovákiában. A csehszlovák te­rület felszabadítása alkalmából ezek voltak a csehszlovák államhatalom első szervei. A szlovák nemzeti szervek kelet­kezések óta néhány fejlődési szaka­szon mentek át. A Szlovák Nemzeti Tanács a szlovák népnek szabadsá­gért folytatott harcából született és tevékenységét népünk forradalmi lelkesedésének, hőstetteinek, határta­lan önfeláldozásának légkörében fej­lesztette ki. A nép szabad életét a szovjet, cseh, magyar, lengyel, fran­cia és más nemzetiségű partizánok oldalán harcolta ki a német megszál­lók és szlovák fasisztáik ellen folyta­tott nehéz, véres harcokban. E har­cokban a szlovák népet az a tudat erősítette, hogy oldalán a cseh nép is harcol ugyanazon ellenség ellen, ugyanazért a célért, az új Csehszlo­vák Köztársaságért. Ebben az időben a Szlovák Nemzeti Tanács is lénye­gében teljesítette forradalmi felada­tát. Teljesítette a szlovák burzsoázia éš annak segítőtársai, a szlovák na­cionalisták törekvései ellenére, akik kezdettől fogva magukhoz ragadták a pozíciók nagy részét a szlovák nem­zeti szervekben. Az 1948. évi győztes februárig a szlovák nemzeti szervek Csehszlovák Köztársaságunk más szer­veihez hasonlóan olyan helyekké vál­tak, ahol harc folyt a haladó és a reakciós erők között. Ami a szlovák nemzeti szerveket illeti, a reakciós és haladó erők között folyó harc olyan jellegét öltötte, amely a szlo­vák nemzet érdekeinek igazi védel­mezői és azok között folyt, akik a szlovák nemzet védelmezését csak szavakban hirdették. A burzsoá re­akciósok a burzsoá nacionalistákkal szövetkezve ebben az időszakban .ki­használták a centralizmus elleni harc jelszavát népellenes és nemzetellenes pozíciók megerősítésére a szlovák nemzeti szervekben nyilvánvalóan el­lenforradalmi célzattal, hogy kihasz­nálják a szlovák nemzeti szerveket a szocialista r építés megakadályozására és végső fokon a kapitalizmus ural­mának visszaállítására is-A burzsoá reakciónak e népünk és mindkét nemzetünk számára oly ver szedelmes törekvései és érdekei ellen határozottan harcolni kellett, le kel­lett leplezni a burzsoázia és a bur­zsoá nacionalisták tevékenységét, korlátozni a szlovák népnek naciona­lista jelszavakkal való ámítását és megszilárdítani Csehszlovákia gazda­sági és politikai egységét, Csehszlo­vákia egész dolgozó népe érdekében tehát mindenekelőtt biztosítani kellett a szocializmushoz vezető utat. Szlo­vákia dolgozó népe érdekében és a szlovák nemzet jövője érdekében is meg kellett szervezni Csehszlovák Köztársaságunkban az egységesen tervezett gazdaságot és biztosítani kellett Szlovákia iparosítását, mint a feladat egyik legfontosabb részét. A tervgazdálkodás erős központosított vezetése a szocialista építés ezen időszakában Szlovákia iparosítása és a szocialista építés programja sikeres teljesítésének feltétele volt. A szlo­vák nemzeti szervek jogköre kibőví­tésének jelszava ebben az időszakban ellenséges, a szlovák nép és a szlo­vák nemzet ellene irányuló jelszó volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja akkor is a helyes úton — a fejlett cseh ipar és a cseh munkásosztály közvetlen segítsége biztosításának út­ján — vezette a dolgozó népet arra, hogy Szlovákia a legrövidebb ,dőn belül behozza azt. amit évszázadokon fejlődésében elmulasztott. A Május 9-i alkotmány, melyet röviddel az 1948. évi győzel­mes február után fogadtak el, csupán abból a helyzetből indulhatott ki, me­lyet ebben az időben társadalmi fej­lődésünkben elértünk és ennek alap­ján oldhatták meg a szlovák nemzeti szervek helyzetének kérdését is az egységes államban. 1948 óta mindmáig azonban országos és‘ szlovákiai vi­szonylatban is jelentős politikai és gazdasági változásokra került sor. A Szlovák Nemzeti Tanács az új alkotmánytörvényben mint az államha­talom szlovákiai nemzeti szerve nyc kifejezést. Mi, a Szlovák Nemzeti Tanács kép­viselői nagy megtiszteltetésnek tart­juk, hogy minden erőnket és képes­ségünket teljes mértékben népünk szolgálatába állíthatjuk és munkahe­lyünkön, a választók között és a Szlovák Nemzeti Tanács szerveiben folytatott szorgalmas munkákkal kiér­demeljük bizalmát. •‘(Folytatás az 1. oldalról) A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének második ülése Délben a Szlovák Nemzeti Tanács e’nöksége második ülésére jött össze. Az ülésen részt vett Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének tisztsége alól felmentett elnöke is, aki ismer­tette az új Megbízottak Testületé­nek kinevezésére vonatkozó javasla­tot. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksé­ge elhatározta, hogy javasolja a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, hogy 15. ülésén a tisztsége alól felmentett el­nök javaslata alapján kinevezze az üj Megbízottak Testületét. A Szlovák Nemzeti Tanács kinevezte az új Megbízottak Testületét A Szlovák Nemzeti Tanács 15. ülé­sén Irena Ďurišová, a Szlovák Nem­zeti Tanács alelnöke előadta az új Megbízottak Testületének kinevezésé­re vonatkozó javaslatot, melyet a Szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottsága bővített elnökségének egyet­értésével Rudolf Strechaj,- a Megbí­zottak Testületének tisztsége alól fel­mentett elnöke terjesztett elő. A Szlovák Nemzeti Tanács egyhan­gúlag elfogadta az elnökség javasla­tát. A 33—1956 Zb. számú alkotmány­törvény 2. és 21. paragrafusa alapján kinevezte az új Megbízottak Testü­letét a következő összeállításban: Rudolf Strechaj, a Megbízottak Tes­tületének elnöke, Pavol Majling, a Megbízottak Tes­tületének első alelnöke, a Szlovák Tervhivatal elnöke — megbízott, Štefan Šebesta, a Megbízottak Tes­tületének alelnöke, Ján Marko, a Megbízottak Testire­­tének alelnöke és pénzügyi megbí­zott, Oskar Jeleň, belügyi megbízott, Michal Chudík földművelésügyi és erdőgazdálkodásügyi megbízott. Ján Bušniak kereskedelmi megbí­zott, ■ Karol Fajnor közlekedésügyi meg­bízott, Jozef Gajdošík, munkaerőügyi meg­bízott, dr. h. c. Alexander Horák a helyi gazdálkodás megbízottja, Miloš Hrušovsky ipari megbízott, dr. h. c. Jozef Lukačovič posta ügyi megbízott, Ján Marcelly élelmiszeripari és me­zőgazdasági terménybegyüjtési meg­bízott, Ernest Sykora, az iskola- és kultu­rális ügyek megbízottja, Samuel Takáč építészetügyi meg­bízott, Vojtech Török egészségügyi meg­bízott, dr. Juraj Uhrtn igazságügyi meg­bízott. Az újonnan megválasztott Megbí­zottak Testületé elfoglalta helyét az elnöki asztalnál. Ezután František Kubáé, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke emelkedett szólásra és ezeket mondotta: „Az éppen lefolyt alkotmányos ak­tus jelentőségével Szlovákia törté­nelmének legfontosabb eseményei kö­zé tartozik. Azok a képviselők, akiket a nép küldött a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba, megválasztották az új Meg­bízottak Testületét és az új alkot­mánytörvény alapján megbízták őket a végrehajtó hatalom gyakorlásával Szlovákiában. Ez a kinevezési aktus világos bi­zonyítéka annak, hogy a népi demok­rácia valóban a nép kormánya, hogy az államhatalmat a maga által vá­lasztott szervekkel gyakorolja, me­lyeknek tevékenységét ellenőrzi és melyek neki felelősek az államhata­lom gyakorlásáért. Ebben az államban a köztársasági elnöki székben, a nem­zetgyűlésben, a kormányban, a Szlo­vák Nemzeti Tanácsban és a Megbí­zottak Testületében is az államhatal­mat a nép képviselői gyakorolják. Csehszlovákia népének széles tö­megei -figyelemmel kísérik mai tár­gyalásunkat. Tudatosítjuk, köztársa­ságunk népe megköveteli, hogy a bennünket megtisztelő bizalmat tet­tekkel viszonozzuk. Ezeket a tetteket, ezt a lelkiismeretes és alkotó mun­kát várja népünk az újonnan meg­választott Megbízottak Testületétől és összes tényezőitől, az egyes megbí­zottaktól kezdve a nemzeti bizottsá­gokig, az állami és gazdasági appará­tus dolgozóival együtt. Engedjék meg, hogy kifejezést ad­jak azon meggyőződésemnek, hogy ennek a várakozásnak meg fogunk felelni. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöké­nek e szavai után a Szlovák Nemzeti _ Tanács hosszantartó viharos taps kö­zepette jóváhagyta az Antonín Zá­­potocky köztársasági elnöknek kül­dendő üdvözlő távirat szövegét. A Szlovák Nemzeti Tanács távirata Antonín Zápotocký köztársasági elnökhöz Tisztelt Elnök Elvtárs! A Szlovák Nemzeti Tanács a Május 9-i alkotmány megváltoztatásából ere­dő bővített jogkörrel felruházva 1956. augusztus 2. és 3-án tartotta ülését. E jelentőségteljes ülésről legőszin­tébb üdvözletét és tiszteletének kife­jezését küldi Önnek. A szlovák nemzeti szervek jogköré­nek bővítését, a szlovák nép iránti bi­zalom és erkölcsi-politikai ereje elis­merése kifejezésének. Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes nemzetiségi politikája bizonyítékának tartja. E je­lentős aktusban népeink történelmi fejlődésének logikus következményét és közös törekvésének kifejezését lát­ja: kiépíteni a Csehszlovák Köztársa­ságban közös, boldog,. erős..szocialista hazánkat. E közös törekvés a legszilár­dabb kapcsolat, mely elősegítette a rabság nehéz éveinek leküzdését, meg­nyilvánult a dicső szovjet hadsereg ol­dalán folytatott közös harcban és kife­jezésre jutott a cseh munkásosztály önzetlen testvéri segítségében. A Sz'o­­vák Nemzeti Tanács tudatosítja a szlo­vák nemzeti szervek bővített jogköré­ből eredő nagy felelősségét a boldog Szlovákia kiépítéséért a szocialista Csehszlovákiában, Szlovákia dolgozói anyagi és kulturális színvonala további szüntelen emelésének biztosításáért. Tisztelt Elnök Elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács biztosítja Önt, hogy bővített jogkörének gyakorlásában minden erejéből dolgozni fog Szlovákia további sokoldalú fejlesztéséért, a ha­zánk népei közti testvéri kapcsolatok további megszilárdításáért, drága Csehszlovák Köztársaságunk szocialis­ta felvirágoztatásáért. Az újonnan megválasztott Megbízottak Testületé letette az alkotmányban előírt fogadalmat Csütörtökön, augusztus 2-án a Szlo­vák Nemzeti Tanács által kinevezett új Megbízottak Testületé letette Fran­tišek Kubáénak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének kezébe az alkot­mányban előírt fogadalmat. A fogadalomtételen részt vettek Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttsége Viliam Široký miniszterelnök vezetésével és Karol Bacilek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára. A bratislavai városháza gobelin ter­mében Jozef Hóik, a Szlovák Nemzeti Tanács irodájának vezetője bemutatta a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségé­nek az új Megbízottak Testületének elnökét, alejnökeit és többi tagjait és felolvasta a fogadalom szövegét, mely így hangzik: „Fogadom, hogy hű leszek a Cseh­szlovák Köztársasághoz, annak népi demokratikus rendszeréhez és a Sz'o­­vák Nemzeti Felkelés hagyatékához. Kötelességeimet lelkiismeretesen, a nép akarata szerint s a nép és állam érdekében fogom teljesíteni. Betartom az alkotmányt és más törvényeket, va­lamint a kormány utasításait és irány­elveit.“ A fogadalom letételét a Megbízottak Testületének tagjai aláírásukkal és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével va­ló kézfogással pecsételték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents