Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-29 / 30. szám

A szocialista faluért! Földműves A FŐID MŰVEL ESOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. július 29. Ára 40 fillér VII. évfolyam 30. szám A hidaskürti szövetkezetben nagy gondot fordítanak a tarlóhántásra. A tár­csa után vetőgépet vontatnak, s így egyidöben a tarlóforgatással a má­sodnövény magja is a földbe kerül. Bmrián Sándor napi teljesítménye 10 —12 hektár. A nép kenyeréről van szó Az aratás, cséplés és a gabona be­gyűjtése már hagyományos és nagyon fontos politikai mozzanat hazánk éle­tében. Az ezen a téren szerzett múlt évi gazdag tapasztalatoknak nagy hasznát vehetjük ebben az évben is. Ha a múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére is országunk mind a 19 ke­rülete teljesítette a gabonabeadást, akkor ezidén, amikor jól fizet a ter­més, biztosra vehető a múlt évi siker megismétlődése. Az eddigi cséplési eredmények bő termésről tanúskod­nak. A pőstyéni járás vészeli szövet­kezetében 39 mázsa őszi árpa ter­mett hektáronként, a gergelyfalusi szövetkezetben 30 mázsás hektárho­zamot értek el búzából. Ez a szövet­kezet már beadását is teljesítettek A losonci járásban levő apátíalvai EFSZ 35 a gácsfalusiak pedig 31,17 mázse ősziárpát takarítottak be hek­­tarortként. Felmerül a jogos kérdés: miben gyökeredzik a cséplés és a beadás további sikerének titka? Ebben a felkészültségnek van a legnagyobb szerepe. Ez idén sokkal szervezet­tebben és jobb felkészültséggel kezd­tük meg az aratást, mint tavaly. Most a gabonabegyűjtési kampány kellős közepénél tartunk. A legtöbb kalászos egyszerre érett be, s így a legtöbb szövetkezetben egyidöben a­­ratnak, csépelnek és szállítják a ga­bonát. Mindhárom feladat sikeres megvalósításához egyetlen út vezet: az idő és a technika helyes kihasz­nálása. A begyűjtési üzemek okulva a múlt évi hiányosságokból, ez évben a ned­vesebb gabona átvételére is alaposan felkészültek. Az ország területén 265 mozgó gabonaszárító működik. Meny­­nviségük aszerint oszlik meg az egyes kerületekben, hol mennyi gabonát aratnak kombájnnal. Ezenkívül 24 ál­landó és 8 cukorgyári szárító ÓH a begyűjtési üzemek rendelkezésére. „A Begyűjtési Minisztérium főigaz­gatósága kötelékébe tartozó szárítók kihasználásával — mondotta J. Uher miniszter a begyűjtési dolgozók kö­zelmúltban megtartott aktíváján — 16 órás munkanaponként 9 640 tonna gabonát képesek megszárítani. Ezzel a módszerrel a szárítókat 15 száza­lékkal jobban kihasználják, mint az elmúlt évben. Ha a múlt évi tapasz­talatokat figyelembe vesszük, láthat­juk, hogy ez idén közel 800 000 tonna gabonát kell megszárítanunk, ehhez legfeljebb 100 napra lenne szüksé­günk. Ennyi idő még akkor is ele­gendő lenne, ha a múlt évihez ha­sonlóan most is kedvezőtlen időjá­rás áibia be.“ A gabonabegyűjtő üzemek további 129 feltöltő garatot kaptak ebben az évben. A zsákolás, a 80 kilós zsákok cipelése ma már a múlté. Gépek végzik a munka nehezét. A gabona­szállítását 2000 teherautó, 500 trak­tor és 600 pótkocsi szorgalmazza az országban. Ehhez azonban szükséges a gabonaszállítók és a begyűjtési servek szoros együttműködése, köl­csönös támogatása is, hogy a gépek egv pillanatilag se vesztegeljenek. Ez lenne tehát a gabonabegyűjtés biztosításának egyik oldala. A másik részben a nemzeti bizotságoké, a nemzeti bizottságok mellett működő állandó mezőgazdasági bizottságoké és az agitációs központoké a szó. Köz­ismert dolog, hogy minden ember szereti, ha megdicsérik jó munkájá­ért. Az aratás, a cséplés és a beadás szolgálatába kell tehát állítani a hang­szórókat és a faliújságokat is. Ha az egész falu színe előtt kiemeljük egy­­egy ember jó munkáját, igyekezete másnap még nagyobb lesz. Ez pedig a legfontosabb tényező, mert ezekből az egv-egy emberekből tevődik össze az a hadsereg, amelynek kezében van a begyűjtés ügye. Fontos feladat hárul a HNB-ok (Folytatás a 2. oldalon) Vámosfaiu példát mutat „Ki mint vet, úgy arat“, — tartja a közmondás. Ebben az évben jól ve­tettek a vámosfalusi szövetkezeti ta­gok, s most jól is aratnak. Most él­vezik a négy évi fáradságos és iktar­­tó munka gyümölcsét. Nemrégen még az utolsó helyen kullogtak és ma az elsők között vannak. Büszke is erre a szövetkezet tagsága. A munkafegye­lem kitűnő, most már mindenki tudja, miért dolgozik. Az aratást e hét elején befejezték. Learattak 15 hektár rozsot. 107 hek­tár árpát és 102 hektár búzát kom­bájnnal. A magot azonnal ki is tisz­tították. A szalmát a kombájnok után mindjárt kazlakba hordták. Ezzel egy­idejűleg a tarlóhántást is elvégezték 150 hektáron. A szalma összehúzása tovább tart. Csörgei István,- isk. ig. Vámosfalu Elsők az országban: Jól halad a cséplés A szenei járás teljesítette gabonabeadását Az utóbbi időszakban, de különösen az aratást megelőző hetek­ben sok szó esett az aratásra, cséplésre és a beadásra való felké­szültségről. Több járás versenyre hívta egymást a nyári munkák, de főként a gabonabeadás határidő előtt való teljesítésére. Sokan sze­rették volna learatni az elsőség dicsőségének babérját. A szenei járás alig hallatott magáról valamit. Nem beszéltek a felkészültségről, a tervekről, de annál többet cselekedtek, szerveztek. Faraga elvtárs, a járási pártbizottság vezetőtitkára nem rég járt szer­kesztőségünkben és kijelentette, hogy ez évben a szenei járás első lesz a gabonabeadásban. Mi nem kételkedtünk szavaiban, de kíván­csian vártuk, hogy vajon megismétli-e azt a sikert, amelyet az ő szervezésével elértek a nagymegyeri járás dolgozói a múlt években gabonabeadás terén. Július 24-én este és 25-én reggel örömhír repült át az országon: a szenei járás elsőként teljesítette hazánkban a gabonabeadást 100,2 százalékra. Pedig 1011 vagon gabona beadása komoly munkát, sok fáradságot követelt ám! A jó előkészület, szervezés, a nemzeti bi­zottságok és a begyűjtő üzem dolgozóinak a termelőkkel tartott szoros kapcsolata meghozta az eredményt, amelyre méltán büszke lehet a szenei járás valamennyi becsületes dolgozója. A nagyfödémesi, nagygurabi, szenei, pavlicei és még több szövet­kezet nagyobb mennyiségű gabonát ad be terven felül. Az egyénileg dolgozó földműveseknél is jót halad a beadás. Akik elcsépeltek, azok már a beadást is teljesítették. Megvan minden lehetőség, hogy a szenei járás legalább 170 százalékot érjen el a beadásban. Ehhez sok sikert kívánunk! A málasi állami gazdaságban zúg a cséplőgép, ömlik a mag, növekszik a szalmakazal. Ez idén nem lesz hi­ányunk szalmából. Hektárhozamaink f sem megvetni való. Az eddigi csép­­f lesi eredmény búzából 30,38 mázsa I hektáronként. Hektoliter súlya 84—85 1 kg. Az első kicsépelt gabonát mind­­| járt a géptől a begyűjtőhelyre szál-' f ütöttük, s így búzából már július I 20-án teljesítettük beadási kötelezett-' i ségünket. i Munkacsoportunk szorgalmasan dol-I gozik, s napi teljesítménye 1200-as j cséplővel 220 mázsa. Megelégszenek í heti félnapos pihenéssel, s még va-I sárnap délelőtt is csépelnek majd, I hogy mielőbb biztonságba helyezze­­• i nek minden szem gabonát. Említésre­­• f méltó Benkó Lajos traktoros jómun- I kája is, aki DT 54-es traktorával I végzi a tarlóhántást. I Obert János * Málas A radosinai vető­magnemesítő állo­más gazdaságában idejében kiültették és jól gondozták a dohánypalántá­­kat. A gondos mun­ka eredménye bő dohánytermés. Künn a határban törik, a szárítóban pedig csomózzák a szép, bársonyos le­veleket. Ennél a munkánál is ara­mat ér az ügyes asszonyi kéz. A szarvai szövet­kezetben idejében betakarították a termést azokról a földekről, ahová tar­lókeveréket szán­dékoztak vetni. A talajban gyors csí­rázásnak indult a mag és hogy a fej­lődésben el ne ma­radjon a növény­zet, szakaszosan öntözik a széles táblát. Erről a te­rületről gazdag ta­karmánytermésre számítanak. r a betakarítást az érsekújvári járásban MIÉRT vesztegelnek a gépek? Gödény Lajos, a duriaszerdahelyi GTÄ karcsai brigádjának egyik kom­bájnvezetője. Fiatal, magas, szőke fiú. Az aratás alatt a járás legjobb kombájnvezetője lett. Dicsérik a kar­csai Szövetkezeti tagok, mert jó és szép munkát végez. Már reggel 4 órakor talpon van. Olajoz, zsíroz, megtölti a tartályt üzemanyaggal, ellenőrzi a hűtőt, meghúzza a meg­lazult csavarokat — és amikor min­dent rendbehozott, begyújtja a gé- Г t-Este kilenc óráig szokott dolgozni. Átlag-teljesítménye napi 6-7 hektár, ami 130—140 mázsa terményt ad. Kétoldali vágással dolgozik. — Még többet is le tudnék vágni — mondja Lajos, —, de sajnos, a kaszám nem a legjobb, jó lenne, ha a gépállomás kicserélné. Somogyi Mátyás Gyorsítsuk meg Ez idén járásunkban gazdag a ka­lász: bő termés ígérkezik. Jól fej­lett a gabona. A rozs sok helyütt a kettő és fél méter magasságot is meghaladta. Ezért a járási nemzeti bizottság különös gonddal készült fel a termés betakarítására. A múlt év taDasztalatai alapján a helyi nemzeti bizottságokkal együtt rész­letesen megvitattuk az aratási ter­veket. Elmondhatjuk, hogy az indu­lás jó volt. Az őszi árpa aratását régen befejeztük, átlagosan 26 má­zsát értünk el hektáronként. Némely szövetkezet rekorderedményt is el­ért. Fürön pl. több, mint 29 mázsát termeltek egy-egy hektáron. A rep­cét szintén betakarítottuk és átlago­san 14—18 mázsás hektárhozamot értünk el. A beadást 112,23 százalék­ra teljesítettük. A tavaszi árpa és a búza aratása kissé megkésett, mert egyenlőtlenül érett. Ezért többnyire kévekötőgé­pekkel arattunk. Ez természetesen, több cséplőgépet igényel. Ezzel szem­ben megállapíthatjuk, hogy kevés a cséplőgépünk és sajnos több gépet csak felületesen javított meg az ér­sekújvári gép- és traktorállomás. Údvardon pl. alig pár óráig dolgo­zott két cséplőgép s később megállt. A traktorállomásnak nagyobb gondot kell fordítania a gépek karbantartá­sára. A cséplőgéphiányt úgy igyek­szünk megoldani, hogy ahol lehet, megszervezzük a kétváltásos csép­­lést. Ez több szövetkezetben bevált, azonban egyes helyeken még idegen­kednek tőle. Az aratási munkákban többen ki­tűntek. Filo Mihály önkötözögépével 116 hektárt aratott le, Kálazi József pedig kombájnjával 66 hektárt. Az elsők között járnak még, Balázs Im­re, Reményi Vilmos és Ármai Jenő. Annak ellenére, hogy több jó mun­kásunk van, sok hiányosság előfor­dult a nyári munkákban. A munka­erő-hiány miatt lassan halad a szal­maösszehúzás. Több helyen már a múlt évben is ráfizettek arra, hogy a szalmát nem takarították be ide­jében; most újból megismétlődik a hiba. Pedig járásunkban a múlt év­ben idejében betakarított szalmával a takarmányalapot lényegesen növel­hettük volna. Ügy látszik, hogy szö­­vetkezeteseink már ezt elfelejtették. A palárikovói szövetkezetben nem­hogy csak a szalmát hagyják szer­te, hanem még az őszi keverékek is vagy három hete boglyákban vannak kinn a földeken. Ennek oka az, hogy a szövetkezeti tagok reggel későn mennek dolgozni, este pedig korán abbahagyják a munkát. Hasonló a helyzet az érsekűjvári szövetkezet­ben is. Itt a tagok többnyire háztáji földjeikkel törődnek, otthon kertész­kednek, ahelyett, hogy iparkodnának a nyári munkák gyors befejezésére. A tarlóhántás csigalassúsággal ha­lad. Ez onnan ered, hogy a szalmát nem hordják össze a szövetkezetesek és mivel sokat arattunk önkötöző- j gépekkel, a félkeresztek miatt sem lehet szántani. A learatott 1390 hek­tárból csak 370-en hordták össze a szalmát. Sok traktor tétlenségre van ítélve. Éjjeli váltásban egy hernyó­talpas traktorunk sem dolgozik, sőt mi több 25, a traktorállomáson vesz­­t ael. Az elkövetkező napokban legfon­tosabb feladatunk, hogy kellő mun­kaerőt biztosítsunk. Nagy feladat há­rul a párt- és a tömegszervezetekre, a CSEMADOK-ra, hogy mozgósítsák a földműveseket, a nyári munkák időben való befejezésére. Szükséges, hogy a nők, valamint a szövetkezed ti tagok hozzátartozói aktívabb murti kát féltsenek ki. Ebben példát ma­tatnak a szímői, a csúzi, a jatói sző-, vetkezetek, ahol kiváló a munkaié? gyelem. Nem mondhatjuk el ugyan­ezt az érsekújvári szövetkezetről, ahol a tagok hozzátartozói keveset, vagy egyáltalán nem segítenek a mezőgazdasági munkákban. Ebben á két szövetkezetben az a káros je­lenség is felütötte a fejét, hogy csak a brigádosokra várnak. Egyes védnökségi üzemek jól se­gítik a szövetkezeteket, főleg az Elektrosvit és a CSD. Viszont keve­set törődnek a védnökségi szövetke­zetekkel az üzietvezetőségek és az 1. számú posta. Pedig fontos, hogy a védnökségi üzemek többet törődje­nek a szövetkezetekkel. Most min­den erőt összpontosítani kell a gaz­dag termés betakarítására. A repce- és a szénabeadást 100 százalékon fe­lül teljesítettük. Nem válthatunk szé­gyent most sem. Az eddigi termés­­eredmények alapján megvan minden lehetőség arra, hogy az elért bea­dást túlteljesítsük. Hogy ez minél hamarabb megvalósuljon, szükséges, hogy minden községben biztosítsuk a kétváltásos cséplést és az ehhez szükséges munkaerőt. Erről elsősor­ban a helyi nemzeti bizottságoknak és a tömegszervezeteknek kell gon­doskodni. P. Sádovský az érsekűjvári JNB elnöke. A csöllei szövetkezet dolgozói a So mórja felé vezető országúton mintegy két kilométer hosszúságban szárítják a gabonát. A kitisztított és megszá­rított terményt teherautókkal fuvarozzák egyenesen a begyűjtőhelyre.

Next

/
Thumbnails
Contents