Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-22 / 29. szám

földműves 4 1956. ,TÚiwe Э®. Karol Bacílek elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának záróbeszéde az SZLKP KB teljes ülésén A Központi Bizottság vitája nagy fi­gyelmet szentelt a mezőgazdasági problémáknak. Ez helyénvaló is. Szlo­vákiában a mezőgazdasági termelést csaknem 40 százalékkal kell fokoz­nunk. Ha általánosságban szólunk a mezőgazdasági termelésnek 40 száza­lékkal való növelése feladatáról, el­lenvetések merülhetnek fel, hogy Szlovákia egyes területein nehéz lesz magas hozamokat elérni. Ezen ellenvetések a termelés gé­pies szétírásának eddigi hibás gya­korlatából erednek, mert a feladatokat nem bontották föl az egyes területek szerint. A bratislavai és nyitrai kerü­letek a kenyérgabona teljes termelé­sének 56 százalékát, a kukorica 85 százalékát és a cukorrépa 90 százalé­kát adják Szlovákiában. Ezért a nö­vénytermelésben a fő figyelmet e ma­gashozamú kerületeknek szenteljük, abban a tudatban, hogy e magashoza­mú kerületekben, tekintettel a talaj jó minőségére és a kedvező éghajlati vi­szonyokra a hozamokat tovább fokoz­hatjuk. Azok az eredmények, amelyeket az Ifjúsági Faluban elértünk, mutat­ják, milyen hatalmas arányban fokoz­hatjuk termelésünket, ha áttérünk a belterjes gazdálkodásra és ha a mező­gazdásági termelésben érvényesítjük a tudományos technika legkorszerűbb ismereteit. így például a cukorrépa átlagos hozama mintegy 260 mázsa. Az Ifjúsági Faluban hektáronként 700 mázsa cukorrépát és 1200 mázsa ta­karmányrépát érnek el. A kenyérga­bonánál az átlagtermés 21 mázsán alul marad, az Ifjúsági Faluban vi­szont eléri a 49 mázsát és a magku­koricánál a 62 mázsát. Azt mondják erre, hogy az Ifjúsági Falu kivételt képez. Egy dolgot el kell ismernünk az Ifjúsági Falunak, a kezdeménye­zést, azt, hogy az elvtársak az Ifjú­sági Faluban szorgalmasun áthidalják a legnehezebb problémákat, nem fél­nek a beruházástól, szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgoznak. Részletes tanulmányozást érdemel az Ifjúsági Falu öntözőrendszere. Az Ifjúsági Fa­luban a vízellátást javarészt maguk a dolgozók vezették be. A nagy eső­zések idején lehetőségük van a feles­leges vízmennyiséget csatornába ve­zetni, másrészt szárazság esetén lehe­tőségük nyílik a csatornázás segítsé­gével "elárasztani a földek egy részét vízzel, ami biztosítja a magas hektár­­hozamot. Ha az Ifjúsági Falut a járás más községeivel hasonlítjuk össze a hektárhozam és a föld minősége dol­gában, azt látjuk, hogy a föld minősé­ge nem jobb, mint más községekben. Ezt azért mondom, hogy rámutassunk azokra a lehetőségekre, amelyek elő­segítik mezőgazdaságunkban az olyan nagy feladatok teljesítését, amilyene­ket a második ötéves terv ró reánk. A Földművelésügyi Megbízotti Hiva­talnak és valamennyi tudományos dol­gozónak át kellene tanulmányozniok e szövetkezet termelési módszerét, hozamait, munkaszervezését és az ott végrehajtott intézkedések sorát gs elő kellene segíteniök ezen tapasztalatok megvalósítását az egész Csallóközben és más kerületekben, a sík vidéken s Szlovákia egyéb helyein is. Kelet-Szlo­­vákiát sem véve ki. Természetes, hogy ez bizonyos beruházásokat igényel. Ügy gondolom azonban, hogy ezek a beruházások aránylag rövid időn be­lül visszatérülnek. Az állattenyésztési termelés A takarmányalap hatalmas tartalé­kát képezi a kukoricakóró is. A ku­­koricakóró silózásával 140.000 hektár­nyi területről 270.000 szarvasmarha számára nyerünk silótakarmánýt egy fél évre. Sok egységes földművesszö­vetkezet biztosította ugyan a silózott kukoricakórót cukorrépafejjel és sze­lettel való megfelelő keveréssel, azon­ban gyakran hallhatjuk, hogy egyes földművesszövetkezetekben azt mond­ják: „Elegendő takarmányunk van, annyit silóztunk, amennyire nekünk szükségünk van, másról nem gondos­kodunk." Azonban látniuk kell, hogy vannak olyan területeink, ahol nincs elegendő takarmány. Nagy tartalékok állnak rendelkezé­sünkre a kiterjedt legelőkben magas­fekvésű hegyvidékünkön. Sokan arra hivatkoznak, hogy a rétek öntözése a hegyvidékeken nehezen eszközölhető, azonban a múltban ezt megtettük. Az állatok nyári legeltetése a magas hegyvidéken az utóbbi időben elma­radt, holott azelőtt a földművesek, például Porubkáról egész nyárra ki­hajtották az állatokat a hegyi lege­lőkre és csak őszre terelték őket vissza. A magasan fekvő hegyvidék­ben rejlő tartalékok nincsenek kellő mértékben kihasználva. Komoly fi­gyelmet kell szentelni e tartalékok­nak és lelkiismeretesen áttanulmá­nyozni a hegyvidéki mezőgazdasági termeléssel öszsefüggő problémákat. A magas hegyvidéken a fő kérdés az állattenyésztés lesz. Emellett azon­ban minden járásban tekintettel kell lenni a helyi viszonyokra, hogy jó eredményeket érjünk el. A második ötéves terv teljesítésé­nek kérdése lelkiismeretes mérlegelés és elemzés dolga. A Földművelési Megbízotti Hivatalnak a tudományos dolgozók, a szakkáderek segítségével meg kellene állapítania, mit, hol, mi­lyen körzetben lehet legelőnyösebben termeszteni. Ezért helyes, ha a hatá­rozatok javaslatában gondolnak arra, hogy a mezőgazdasági ágazat terv­teljesítésének és e kedések meg­oldásának a Központi Bizottság külön ülését szenteljék a tudományosan fel­dolgozott anyag alapján. A szlovákiai nemzeti szervek hatáskörének kibővítése Az alkotmány megváltoztatására irá­nyuló, előkészületben lévő javaslat bi­zonyára nemcsak a dolgozók, hanem népi demokratikus rendszerünk ellen­ségei érdeklődését és vitáját kelti fel. Valószínűleg megszólalnak a népi de­mokrácia emigrációban élő ellenségei is. Hozzájuk csatlakozik az otthoni reakció, amint azt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz­­szusát követő vitában is láttuk. Aki a szlovákiai nemzeti bizottságok hatáskörének kibővítéséről szóló ja­vaslathoz valamilyen hasonlót ke­resne, olyat nehezen találna. A java­solt változások a Csehszlovák Köztátr­­saságban lévő viszonyokból erednek. Teljes mértékben megfelelnek a szo­cializmus további építése szükségle­teinek, biztosítják a cseh nép további kiadós támogatását Szlovákia iparosí­tásában és Szlovákia további szociális és kulturális fejlődését. A szlovákiai szervek hatásköre az első csehszlovák köztársaság idejéből, a szabadság, az egyenjogúsítás iránti küzdelem ha­gyományából és egyszersmind a Szlo­vák Nemzeti Felkelés hagyományaiból ered. Az első csehszlovák köztársaság alatt Csehszlovákia Kommunista Párt­ja volt az, amely a munkásosztály felszabadítása iránti harcát egybe­kapcsolta a szlovák nép egyenjogúsí­tásáért vívott küzdelmével. E harcban teljesen világos volt, hogy a szlovák nemzet sorsa szorosan összefügg a cseh nép sorsával. Gottwald elvtárs nagyon világosan állította be a Cseh­szlovák Köztársaságnak, mint két na­gyon közeli rokonnemzet természetes állami alakulatának kérdését. Ez né­peink nyelvének, kultúrájának közel­ségéből és a létért folyó közös küz­delem hagyományaiból ered. Ez a megismerés vörös fonalként vonul végig nemzeteink történelmén. Ez a tény nagyon világosan nyilvánult meg a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A felkelés idején a Szlovák Nemzeti Ta­nács a valóságban a nép egyedüli kor­mánya volt a csehszlovák köztársaság területén. Eltekintve sok fogyatékos­ságtól és hibától, a Szlovák Nemzeti Tanács becsületesen teljesítette köte­lességét. Hiszen nemcsak Husák és Novomesky volt, hanem a forradalmi dolgozók és harcosok százai küldöttek a front különböző szakaszán. A Szlo­vák Nemzeti Tanács előtt Šverma elv­társ adta elő a párt Központi Bizott­ságának üzenetét. Besztercebányán a Szlovák Nemzeti Tanács megbízottja elnevezés olyan értelmében jött létre, hogy a nép megbízottját jelenti és ebben az értelmezésben kezdett mű­ködni a Szlovák Nemzeti Tanács is Kassán, ahol a jó törvények egész sorát fogadták el. Tekintetbe kell venni a forradal­mi helyzetet és azokat a körülmé­nyeket, amelyek között a Szlovák Nemzeti tanács működött. 1945 ele­jén csak Kelet-Szlovákia szabadult fel. Valamennyi felszabadult falun és városban, annak ellenére, hogy nagy hiányosságok, éhség, általános nyomor uralkodott, mégis nagy volt a felszabadulás feletti öröm, s for­radalmi szellem uralkodott. Kassára tértek vissza a partizánok és a for­radalom katonái, „mindent a front­tért, mindent a fasizmus feletti győzelémért" jelszó alatt beléptek a miliciákba és a feszabadító hadse­regekbe. Iyen körülmények között a szlovákiai reakció sem tehetett mást, mint hogy elfogadta a forra­dalmi törvényeket. Abban az időben még a burzsoá nacionalisták, a szlo­vákiai reakció sem tudták meggá­tolni olyan forradalmi törvények létrehozását, amilyen a fasiszta úgynevezett Szlovák Állam fegyveres erőinek feloszlatásáról és a Népi Hadsereg megteremtéséről szóló tör­vény volt. Törvénybe iktatták a nagybirtokosok földjének elkobzását, amikor is a nép szerveire, a helyi és járási földművesbizottságokra nagy és döntő hatáskört ruháztak. Ebben az időben Lettrich és Kvetko reakcionárusok nem merészeltek szembe állni a forradalmi hullám­mal és a szövetségeseik, a burzsoá nacionalisták, egyetértettek az új törvényekkel abban a reményben, hogy majd később sikerülni fog e törvényeket megcsonkítani és áru­lást készítettek elő. Ezt az árulást Husák és szövetségesei 1945. április 4-ke után valósították meg, Husák visszaélt azzal a hatalommal, ame­lyet mint belügyi megbízott rendel­kezett és azzal a teljhatalommal, melyet a Szlovák Nemzeti Tanács­tól és a köztársaság kormányától nyert. Bratislavába érkezése után önkényesen és törvényellenesen fel­újította az úgynevezett Szlovák Állam állami apparátusának hatalmát. A néppárti tisztviselőket és járási főnököket meghagyta helyükön és egy dektrétummal hatályon kívül he­lyezte a Szlovák Nemzeti Tanács forradalmi törvényeit, elárulta a forradalom hagyományait, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács forradalmi hagyományait. Törvényellenesen visz­­szaállította az úgynevezett Szlovák Állam csendőrségének hatalmát és a régi csendőrök segítségével elvi­tette a forradalmi harcosoktól és partizánoktól a fegyvert. Valamennyien láttuk a „Falu a hegyek között" c. filmek azt a je­lenetét, amely szemlétetöen mutatja be a Szlovák Nemzeti Felkelésén elkövetett árulást. Mindnyájan, akik azelőtt Kassán voltak, tudják, mi­­milyen hatást gyakorolt rájuk, amikor Bratislavába érkezésük után a utcá­kon csendőr- és rendőregyenruhákat láttak. Hasonlóan csorbították meg a nemzeti bizottságok jogait is. Fel­újították a jegyzők rendszerét. Arra törekedtek, hogy szabotálják a föld­reformot is. Ez az árulás az egész nép előtt ismeretes, általánosan ismert tények ezek. Azonban azt is látni kell, hogy Husák ilyen áruló módon dolgozott a további időszak­ban is. A szlovákiai nemzeti szervek hatásköre kibővítésének hamis jel­szava alatt korlátozta a szlovákiai nemzeti szervek jogait, szabotálta a törvények végrehajtását, a vállalatok államosítását, miáltal lehetővé tette a kapitalistáknak, hogy hatalmas ér­tékeket vigyenek ki külföldre. Szabo­tálta a lakosság élelmezését és a begyűjtést és így történt, hogy Szlovákia ipari területein kenyér­hiány és éhinség ütötte fel a fejét. E tevékenységnek komoly követ­kezményei lettek a kommunista párt iránti bizalom elvesztésében is így történt, hogy a szlovákiai re­akciónak a fasiszta klérussal való szövetsége révén az 1946. évi válasz­tásokon a demokrata párt a Szlovák Nemzeti Tanácsban a mandátumok 66%-át kapta. A Szlovák Nemzeti Tanács jogai kibővítésének követelése ilyen körülmények között annyit je­lentett, mint követelni a reakció jogainak kibővítését, vagyis Szlová­kiát kiadni az agrár nagybirtokosok és néppárti fasiszták kezeibe, akik az állam apparátusában maradtak és a Szlovák Nemzeti Tanácsban magas tisztségeket foglaltak el. Pártunk éberségének köszönhető, hogy ennek az árulásnak megvalósí­tása teljes mértékben meghiúsult. Hála a munkásosztály 1948 februári győzelmének, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja egységes politikájának, az egységesen irányított gazdaságnak és a tömegszervezetek egységének. Szlovákia fejlődésében e korszak után lényeges változás állott be. A cseh kerültek egyes üzemeinek áthelyezé­se által a kétéves terv folyamán, az ipar hatalmas kiépítése folytán az el­ső ötéves tervben, a kultúra hatalmas ső ötéves tervben, a kultúra hatal­mas fellendüléssel Szlovákia nemcsak külsőleg, de belsőleg is megváltozott. ■Üj, erős muskásosztály nőtt fel, a fal­vakon a földműves sapros szövetség­ben a munkásosztállyal megszűnt a reakció támasza lenni és ma jövőjét népi demokratikus rendszerünkben látja. A munkásosztályból a vezető dolgozók új, tapasztalt káderei lép­tek elő, az értelmiség soraiból sok ingadozó szakember szilárdan a mun­kásosztályhoz csatlakozott. Az értel­miség új káderei nőttek fel Növek­szik és erősödik a nép erkölcspoli­­tikai egysége. Ma bátran mondhatjuk, hogy Szlovákia dolgozó népe a cseh néppel együtt szilárdan áll őrt a köz­társaság védelmében, készek nemcsak harcolni, hanem áldozatkészen dolgoz­ni a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyo­mányainak és üzenetének teljesíté­sért, Szlovákia és az egész köztársa­ság dolgozóinak boldogságáért. Ebben az időben a szlovákiai nemzeti szer­vek — a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületé — hatáskö­rének kibővítését úgy kell érteni, mint a fejlődés ésszerű következmé­nyét, mint nagy bizalmat, mint Szlo­vákia gazdaságának és kultúrájának fejlődését szolgáló további lehetősé­geket. Több jog több kötelességet és fe­lelősséget jelent. Minden megbízott­nak tudatosítania kellene, hogy a nép megbízottja, akit megbíztak azzal, hogy jól gazdálkodjon a rábízott sza­kaszon, hogy felelős a népnek a terv­bevett feladatok teljesítésének bizto­sításáért. Az építkezést, a közlekedést, a fo­gyasztási iparcikkek gyártását, az is­kolák fejlődését irányító funkcióval való megbízatást úgy kell értelmezni, mint a népnek tett szolgálatot, mint nagy bizalmat, amellyel a nép meg­bízottját megtiszteli. És így kell értelmezniök hivatásukat a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői­nek is. Az eddiginél fokozottabb mér­tékben kell fenntartani kapcsolataikat választóikkal, bírálólag figyelmeztetni a hiányosságokra, amelyekkel válasz­tási körzetükben találkoznak, figyel­­beztetni az egyes megbízottak hibáira és választ szorgalmazni a feltett kér­désekre, valamint követelni a fo­gyatékosságok kiküszöbölését, ame­lyekkel munkájuk során találkoznak. Ez irányban várjuk a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöksége tevékenységé­nek javulását és a képviselők műkö­dése, irányítása színvonalának emelé­sét is a párt szervezetei által. A pártmunka Az országos konferencia előkészí­tésével és megtartásával kapcsolat­ban fellendült a nép széles rétegeinek kezdeményezése. Az ötéves terv irányelveivel kapcsolatban fél millió hozzászólás, a gyűlések ezrei és 150.000 vitázó — mindez hatalmas tevékenységről tanúskodik és. azt igazolja, hogy a szocializmus építésé­nek gondolata mélyen hatolt népünk elméjébe. Ez pedig hatalmas tőke. Csakis tőlük függ, hogy megfelelő módon tudjunk e tökével gazdálkodni. Az országos konferencia befejezésével feladataink nem érpek véget. Hason­ló energiával kell megindítani az or­szágos konferencia határozatai nép­szerűsítésének széleskörű kampányát. Az egész pártnak, Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságától kezdve a párt kerületi és járási ap­parátusain keresztül az eddiginél hatékonyabb mértékben kell támogat­nia az egyes üzemeket, a közlekedést a falvak alapszervezeteit, tovább kell fejleszteni a tömegek kezdeményezé­sét, hogy a dolgozók újító javasla­taikkal, találmányaikkal, szocialista munkaversenyükkel és az üzemveze­tőséggel karöltve a munka jobb meg­szervezésével, a technikai szín-vonal fokozásával biztosítsák a munkater­melékenység és ez által keresetük állandó növekedését. Csakis így tud­hatjuk az országos konferencia je­lentőségteljes határozatait az üzemek területén érvényesíteni. Az országos konferencia elhatároz­ta. hogy széleskörű decentralizációt hajt végre, kezdve a kormánytól, a minisztériumokon és a megbízotti hi­vatalokon át a helyi nemzeti bizott­ságokig és az egyes üzemekig. A termelés tervezésének összpon­tosítása az első ötéves tervben szük­séges volt. Abban az időben aránylag kevés tapasztalt munkáskáder állt rendelkezésünkre, a régi szakembe­rek kádereit még nem minősítették át. Ilyen körülmények között a volt kapitalisták viszonylagosan nagy el­lenállása mellett, a nagymértékben el­terjedt spekuláció és a szabotázs ak­ciók gyakori esetei miatt a legkép­zettebb dolgozóknak a vezetőhelyeken történt összpontosítása és a vezetés centralizálása szükségesnek bizonyult. Azóta sok minden megváltozott. Üj, megfelelő káderek nőttek. A régi szakemberek munkájukkal igazolták megbízhatóságukat. Ez lehetőséget nyújt, hogy fontos és felelősségtel­jes feladattal bízhatjuk meg őket. Másrészt a nagy centralizáció a bü­rokrácia elburjánzására vezetett, ami akadályt képezett az alsóbb szervek kezdeményezésének fellendülésében és az építés terén való előretörésben. Az országos konferencián elhatá­rozott decentralizáció ezen akadályok kiküszöbölését, az alkotó népi erők felszabadulását jelenti. Ez természe­tesen megkívánja, hogy a párt vezető feladatát ne gyengítsük, hanem el­­ieni^zőleg, fokozzuk. Csakis a párt, melyet a marxizmus-leninizmus taní­tása és az egységes akarat hat át, képes hatékonyan, irányítani állami gazdálkodásunkat, mozgósítani a szé­les néptömegeket a szocializmus épí­tésével összefüggő feladatok teljesí­tésére a legmesszebbmenő decentra­lizációnál is. Hogy a párt teljesíthesse ezeket a feladatokat, a szavakat tettekre kell váltani, hogy a párt minden egyes tagja aktívan küzdjön a párt politi­kájának megvalósításáért. Erre meg kell teremteni az alapfeltételeket. Hogy a párt betölthesse vezetősze­repét, ennek első alapfeltétele az, hogy helyesen valósíts* meg a X-ik kongresszus vezérelveit. A pártot a dolgozókkal számos köteléknek ke1" összefűznie, a pártnak helyesen kell látnia és értékelnie a helyzetet, meg­hallgatni a tömegek szavát, teljes mértékben támogatni a bírálat és ön­bírálat kifejlődését. Szükséges továbbá érvényesíteni a demokratikus centralizmus elveit, kö­vetkezetesen érvényesíteni a kollektív vezetés elveit, mindúntalan fokozni a párt valamennyi szervének és szer­vezetének kezdeményezését. Mindez szükséges ahhoz, hogy a párt politikája, irányelve nemcsak a hatá­rozatokban és az országos konferencia határozataiban nyilvánuljon meg, ha­­hanem hogy azt helyesen valósítsák meg a gyakorlatban mind a párt ma­gasabb szerveiben, mind a párt min­den alapszervezetében is. A párt feladatai teljesítésének biz­tosítására nagy jelentőségű a párt ideológiai munkája. Gyorsan le kell törni minden rutinosságot, sablónos­­ságot az ideológiai munkában, meg kell javítani a párt elméleti tevékenységét és ebben is megfelelő fokra kell eme1- ni a pároktatás színvonalát. A kü­lönböző intézményeknél, a pártokta­­tásban, a Szlovák Tudományos Akadé­miában és másutt Szlovákiában 355 dolgozónk van, akik kizárólag a mar­­xizmus-lemnizmus oktatásával, vagy problémáinak kidolgozásával foglalkoz­nak. Felteszem a kérdést, milyen al­kotó módon dolgozták föl e tudomá­nyos dolgozók Marx és Lenin hatalmas eszméit, hogy azokat viszonyaink kö­zött valóra válthassákí. Azt hiszem, hogy nem kielégítően! Előadásaik gyakran a különböző idézetek sablo­nos, nehezen megemészthető összetá­­kolása volt, úgyhogy az egyes oktatók­nál a marxizmus-leninizmus tanítása a diákok réme lett, mint annak idején a latin nyelv. Sőt voltak olyan- esetek is, amikor a marxizmus-leninizmus ta­nítói a XX-ik kongresszust követő vi­tában a liberaiista és más helytelen nézetek követői lettek. A tudományos dolgozók között van egész sor rendkívül jó, sőt kimag-asló' dolgozónk. A párt szükségletei szerint, céltudatosan kell irányítani tudomá­nyos munkájukat, hogy a nagy lenini gondolatokat helyesen alkalmazzák a mai helyzetnek megfelelően, tovább fejlesszék őket mind gazdasági, majd fejlesszék őket mind gazdasági, mind történelmi és filozófiai irányban, ter­mészetes, hogy ezeknek a dolgozóknak meg kell kapniok a munkájukhoz szükséges tényeket és statisztikai a­­datokat. A párt ideológiai munkájának to­vábbra is fontos része legyen a szocia­lizmus építése égető kérdéseinek meg­magyarázása, a burzsoá nacionalizmus, liberalizmus és trookizmus elleni harc. Jelenleg elméletileg fel kell dolgozni a nemzetközi politikával, az ötéves terv feladataival kapcsolatos kérdése­ket, a mezőgazdaság problémáit, stb. A mai plénum-ülés határozati javas­lata ajánlja az ideológiai kérdések megvitatását az SZLKP KB egyik leg­közelebbi ülésén. Azonnal hozzá kel1 látni ennek az ülésnek előkészítésé­hez, a beszámoló és a határozatok előkészítésében részt kellene venniük a legjobb elméleti dolgozóknak. Az SZLKP Központi Bizottságához hasonlóan a kerületekben és járások­ban is fokozott figyelmet kellene for­dítani az ideológiai munkára. Kezde­­ményezően kell megoldani a helyi és kerületi kérdéseket és ha szükséges, segítséget kell kérni pártunk Közpon­ti Bizottságától is. Ettől eltekintve a kerületekben és a járásokban a poli­tikai dolgozóknak bizonyos időközök­ben megbeszéléseket kellene tartaniok, amelyek során megvilágítanák a min­dennapi politikai munkában felmerülő alapvető kérdéseket. A mindennapi poli tikai munkában az elméleti kérdések feldolgozását állan­dóan egybe kell kapcsolni a napi prob­lémának gyakorlati megoldásával. A (Folytatás az 5. oldalon-)

Next

/
Thumbnails
Contents