Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-12-09 / 49. szám

1956. december 9. \fraU-ad Földműves T Megváltozik az EFSZ-ek alapszabályzata MUNKAKOZBEN Л második ötéves terv alatt nagy feiadatok hárulnak a mezőgazdasági termelésre. Hogy azokat könnyebben megvalósíthassuk, kormányunk 1957. március 22—24-re összehívja Prágába az EFSZ-ek Ш. Országos Kongresz­­szusát. A kongresszusnak az a legfőbb célja, hogy megmutassa a szövetke­zeti tagoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak a közös gazdálkodás táv­latait es a mezőgazdasági termelés emeléséhez vezető utat. A kongresszus megtárgyalná a leg­fontosabb kérdéseket, melyek sikeres megoldásává! elérhetjük a kiűtjött célt. Ezen problémák egyike a szövet­kezetek mintaalapszabályzatának meg­változtatása, helyesbítése és kiegészí­tése. Arra kell törekednünk, hogy e fontos kérdések megvitatására ala­posan felkészüljünk. Ennek érdekében a szövetkezeti tagok, az egyénileg dol­gozó földművesek és valamennyi me­zőgazdasági dolgozó kézhez kapja a szövetkezetek mintaalapszabályzatát a javasolt változásokkal és kiegészíté­sekkel együtt. Ez nem véletlen. Amió­ta az I. országos EFSZ konferencián 1955. februárjában jóváhagyták az alapszabályzatot, azóta valóban a szö­vetkezetek gazdálkodásának törvényé­vé váltak és megteremtették az ala­pot az EFSZ-ek fejlesztéséhez. A két évvel később megtartott II. országos kongresszus néhány változást eszkö­zölt a mintaalapszabályzatban, melyekre az akkori helyzet következtében volt szükség. Ezzel egyidejűleg a II. orszá­gos EFSZ kongresszus hangsúlyozta, hogy a szövetkezeteknek szigorúan ragaszkodniok kell a mintaalapszabály­zathoz. A II. országos kongresszus után pártunk és kormányunk hatha­tós segítségével hatalmas fejlődésen mentek keresztül szövetkezeteink. Hiba lenne tehát, ha ezt az őri. nteli való­ságot nem vennénk figyelembe. Az ál­landó fejlődés és a szövetkezetekben létrejött űj élet egyenesen megköve­teli, hogy a mintaalapszabályzat egyes pontjait, amelyek már nem felelnek meg a mai követelményeknek, meg­változtassuk, helyesbítsük vagy pedig teljesen kihagyjuk. A széles tömegek elé bocsátott vita­anyagot számos EFSZ, kerületi és já­rási nemzeti bizottság javaslatai alap­ján készítették el. Világos tehát, hogy maguktól a dolgozóktól ered a kezde­ményezés, ők terjesztettek javaslatot a legmagasabb fórum elé, miben és hogyan kívánják megváltoztatni a szö­vetkezetek mintaalapszabályzatát. Az alapszabályzat azon pontjait melyek nem rendelkeznek alapjellemvonással és nem felelnek meg a szövetkezetek további fejlődése követelményének, tel­jesen kihagyjuk. Az új alapszabályzat javaslata sokkal egyszerűbb és csakis a legfőbb irányelveket tartalmazza, ho­gyan kell irányítani és szervezni a szö­vetkezeti nagyüzemi gazdálkodást. Az egyes cikkelyek megváltoztatása és helyesbítése mindenekelőtt a háztáji föld nagyságára vonatkozik, melynek értelmében erre joga van minden olyan szövetkezeti tag családjának, aki rend­szeresen dolgozik a szövetkezetben. A háziállatok mennyiségét az EFSZ tag­gyűlése szabja meg. Az hivatott tehát arra, hogy pontosan meghatározza, mennyi állatot tarthat háztáji gazda­ságában a szövetkezeti tag. A szövet­kezeti alapok feltöltésére az eddigitől eltérően nem szabják ki a legnagyobb határt, hanem a legalacsonyabbat és agy űj alap létesítését javasolják. Ez lenne az úgynevezett forgalmi-bizton­sági alap, melynek eszközeit váratlan forgalmi veszteségek esetén használ­nák fel. További változások lesznek a kötelező munkaegység ledolgozását illetően, valamint a kulákok szövet­kezeti tagságát érintő kérdésben. A javasolt változásokban továbbá ajánlják a szövetkezet taggyűlése ha­tározatainak érvényességét, amely a szövetkezeti demokrácia megszilárdí­tását szolgálja. A szövetkezeti tag­gyűlés tekintélyének növekedése ugyan­­csak nagyobb kezdeményezésre és ak­tivitásra serkenti a szövetkezeti tago­kat és hozzájárul az egyénileg dolgo­zó parasztok megnyeréséhez. A szövetkezeti mintaalapszabályzat cikkelyeit továbbá olyan irányban akar­juk feltölteni, hogy az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szenteljünk az isko­lából kikerült fiatalok megnyerésére. Ugyancsak nagy súlyt helyez az ifjú­ság anyagi és jogi követelményeinek biztosítására, amit teljes egészében megindokol az a tény, hogy a szövet­kezetei fiatal munkaerőkkel kell meg­erősíteni. A szövetkezeti alapszabályzatok megváltoztatása közé tartozik az a ja­vaslat, hogy a szövetkezetek az EFSZ- ek mintaalapszabályzata szerint saját szabályzatot dolgozzanak ki. Ezeknek a szabályzatoknak tartalmazniok kell az EFSZ-ek mintaalapszabálvzatának megváltozhatatlan és kötelező általá­nos cikkelyeit, valamint helyesbített és kiegészített cikkelyeit, amennyiben ezt az EFSZ-ek mintaalapszabályzata megengedi. Ugyancsak tartalmazniok kell a taggyűlés által jóváhagyott párt és kormányjavaslatokat, valamint a Földmüvelésügvi- és Erdőgazdasági Minisztérium és egyéb irányitószervek javaslatait. Ezek a javaslatok szilárd alapot ad­nak a szövetkezeti tagok kezdeménye­zésének kibontakozására, a szövetke­zetek irányításának megjavítására a mezőgazdasági termelés emelése érde­kében. Természetes, hogy ez a lehető legnagyobb mértékben hozzájárul a szövetkezeti tagok jövedelmének nö­veléséhez. A szövetkezeti tagok ko­molyabb felelősséget és közvetlenebb viszonyt éreznek majd az önmaguk által kidolgozott szabályzathoz, s en-Siivíf a szél. A havasesöt sörétként veri az ablakhoz. Ilyenkor bizony még a fűtetlen szobában is barátságosabb, mint kívül. Ha pedig az ember olyan igyekezettel dolgozik, mint szombaton délután a deregnyői dohánybálozók. akkor bele is izzad a munkába. Ők is beleizzadnak. Hajtja őket az idő rövid­sége, hisz hétfőn már be kell vinni a dohányt és még csak most kezdik a bálozást. De azért a munka mellett a beszéd is folyik. A földműves ember­nek nem hiába legtöbbször az idővel gyűlik meg a baja, de arról is beszél legtöbbet. Most is arról folyik a szó, hogy cudar idő van. Szanyo Berti bá­csi azzal pótolja meg, hogy: — A december bizony jól kimutatta a foga fehérrét. Simkó Imre, a társaság legfiatalabb tagja kijelenti, hogy ö még ilyen de­cember elsejére nem emlékszik. De Géczi Gyula bácsi nem azért van túl az ötvenen, hogy ó se emlékezzen. Emlékszik biz ö, még rosszabbra is. „Egyszer, amikor ...“ és már születik is a történet. Bodnár bácsi sem akar lemaradni. Ö a legidősebb, illő, hogy a legtöbbet tudjon, Az ó története még a világhá­ború előtt re nyúlik. És úgy látózik. hogy az évek növelik az események nagyságát, mert a Péter bácsi törté­netén már senki sem tud túltenni. így hát ez a téma elakad, majd egy-két döccenövel másra terelődik. A politi­kára. Szóba kerül Magyarország, meg­tárgyalják a szuezi-ügyet, aztán visz- 1 zákányarodik a beszéd a hazai esemé­nyekre, az árleszállításra. Mert ahogy Bodnár bácsi mondja, az sem kis do­log. — De nem ám — folytatja Géczi Gyuta — már csak azért sem, mert váratlanul jött. Mihály bácsi is megpótolja azzal, hogy ó maga se hitte, hogy karácsony­ra már leszállított áron vásárolhatnak. Abban pedig mindnyájan megegyeznek hogy jól jött ez az árleszállítás, külö­nösen most, amikor körülöttünk forr a világ. Igaz ugyan, hogy ez a mostani a városiaknak kedvezett jobban, de ab­nek következtében alaposabban betart­ják azokat. Ez a javaslat, amely meg­felel a szövetkezeti tagok jogos kö­­veteleményeinek, bizonyosan kedvező visszhangra talál és sok értékes javas­latot eredményez. A szövetkezetek helyesbített min­taalapszabályzata hivatott arra, hogy hatásos segédeszközévé váljon a szö­vetkezeti mozgalom fejlesztésének és a szövetkezeti tagok életszínvonala emelésének. A szövetkezeti tagok már sok esetben bebizonyították, hogy Sa­ját kezdeményezésük rendszerint si­kerhez vezet. Hisszük, hogy a szövet­kezeti tagok számos nagyszerű javas­latot tesznek a III. Országos EFSZ Kongresszus előkészületi időszakában a mintaalapszabályzatok kiegészítésére. ban is megegyeznek, hogy ez már így is illő, hogy az élelmiszerek árai is csökkenjenek, hisz eddig nagyobbrészt csak az ipari cikkék árát szállíthattuk le. Ideje, hogy a földművesek is kite­gyenek magukért. Iga folyik a szó arról, hogy a sok­sok kezdeti nehézség után a nagyüzemi gazdálkodás előnye is egyre határo­zottabban megmutatkozik az eredmé­nyekben. Merthogy a sikerhez elsősor­ban a nagyüzemi mezőgazdaság járult hozzá, az nem vitás. Közben Szanyo Berti bácsi mélyen elmerül gondolataiban. Látszik, hogy valami komoly dolgon töri a fejét. Még számolgat is magában. Aztán kirukkol vele. — Én csak egyszerű ember vagyok — mondja — nem igen értek a politi­kához, meg a nagy számításokhoz. Azt azonban én is ki tudom számítani, hogy ha az. országban minden föld­műves szövetkezetben lenne, akkor most még nagyobb lehetett volna az árleszállítás. — Hát ebben van valami — igazodik Bodnár bácsi is a véleményhez. — Mert nézzük csak — veszi át újra a szót Berti bácsi —, járásunkban a földműveseknek még több, mint fele egyénileg gazdálkodik. A szövetkeze­tek és az egyéniek eredményei között pedig olyan nagy a különbség, hogy az eredményekből bizony ezt leltet kiszá­mítani. Aztán jönnek a bizonyítások. Van belőlük bőven. S hogy ezekről a dol­gokról nem most beszélnek először, azt világosan mulatja az a tény, hogy egész sor eredményt már könyv nélkül mondanak el. Például a deregnyői EFSZ 34ó mázsás cukorrépatermést ért el, a magángazdák alig százat. Burgonyából a szövetkezet 228-at, az egyéniek abból is száz körül. így so­rolhatnánk, kukoricából, meg egyéb terményből is a különbséget. Ugyanez áll fenn az állatállomány hasznosságá­ban is. És ez nemcsak falusi, hanem járási, sőt országos viszonylatban. Sza­nyo bácsinak tehát igaza van. S ha büszkék az új árleszállításra, az bi­zony jogos is. Hisz az ö eredményeik is hozzájárultak nemzetgazdaságunk újabb sikeréhez. A deregnyői szövetkezet tagjai azonban nem olyan elfogultak, hogy az eredmények mellett megfeledkeznének a jövőről. Élesen boncolnak minden hiányosságot. Beszélnek arról, helyte­len az, hogy jelenleg az állatgondozó­kat még nem az eredmények szerint jutalmazzák, hiba, hogy még nincs szarvasmarhahízlaldájuk és így kere­sik a megoldást minden téren. Termé­szetes, mindezt elsősorban a saját ér­dekükben teszik, mert ha a múlt év­ben pénzben 20 korona jutáimat oszt­hattak szét egy-egy munkaegységre, akkor ebben az évben sem akadnak kevesebbet, hanem mindig többet. Ter­mészetesen ezt a többterme’éssel érik el, s így az egyéni és közös érdek ösz­­szeolvad. Elnézem ezeket az egyszerű embe­reket. Azt mondják magukról, hogy nem értenek a nemzetgazdasági dol­gokhoz, nem az ö kenyerük a politika. De miközben harcolnak a hibák ellen, dolgoznak az egyre szebb eredmények­ért, azalatt nemzetgazdasági problémá­kat oldanak meg és politikát folytat­nak. Olyan politikát,. amely mögött boňtakozik az egyre gazdagabb jövő, az újabb és újabb árleszállítás. HARASZTI GYULA Örömmel fogadtuk az árleszállítást Mi. a komáromi gépállomás dol­gozói nagyon örülünk a hatodik árleszállításnak. 1956. november 29- én megvitattuk, hogy ezt az új árleszállítást kormányunk és pár­tunk csak úgy tudta végrehajtani, hogy a dolgozók tömegei minden munkahelyen becsületes munkát végeztek. > A komáromi gépállomás dolgozói táviratot küldtünk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­­' zöttáágának. Szlovákia Kommunista Pártjának, kormányunknak, vala­mint a Megbízotti Hivatalnak, hogy még jobban fogunk dolgozni, mint eddig. Kötelezettséget vállaltunk, hogy a mélyszántást december 10-ig elvégezzük, 22 lánctalpas trak­torral két műszakban dolgozunk és ezenkívül december 2-ára megszer­veztük a vasárnapi műszakot, amelyben minden traktoros részt vett. A műhelyben a legjobb dol­gozók szintén dolgoztak vasárnap is, hogy a szántás közben történt géphibákat azonnal kijavíthassák A mélyszántás minél jobb elvég­zése érdekében mind a nappali mind az éjszakai műszakot ellen­őrizzük. Ezáltal a hektárhozamok jobban emelkednek és majd ala csonyabb áron több kenyér, több hús kerül a dolgozók asztalára. DOBIÄS MIHÁLY, GTÄ, Komárom П A gép- és traktorállomások harmadik negyedévi versenyének értékelése Az ország valamennyi gépállomása éveken keresztül versenyben áll egy­mással. A gépállomások országos- ver­senyének ezidei harmadik negyedévi eredményét most értékeitek. Az érté­kelő bizottság a verseny adatainak gondos és alapos áttanulmányozása után úgy döntött, hogy az első helyet a brnói — Horný Herpétice-i gép- és traktorállomás együttesének ítéli. A gépállomás dolgozói ez évben állan­dóan az élen haladnak és eredményeik nemcsak minőségben, de mennyiség­ben is a legjobbak. A mezei munkála­tok tervét 129,1 százalékra teljesítet­ték, év elejétől számítva pedig 131 százalékra, ami azt jelenti, hogy idő­tervüket állandóan átlagban 30 száza­lékkal túlszárnyalták. A gépállomás jó munkáját legjobban az igazolja, hogy körzetükben ebben az évben 10 új szö­vetkezet alakúit. A traktorosok jó munkája azonban legszembetűnőbben az idei termésered­ményekben mutatkozott meg. A hek­tárhozamok tervét a járásban túllépték és a főbb terményekben ezeket a ho­zamokat érték el: q'ha tervteljesítés Rozs 29,19 127,46% búza 28,72 118,24% árpa 28,47 111,38% zab 27,12 122,71% őszi repce 17,03 116,16% A beadást a járás földművesei már 1956. július 26-án teljesítették. A nö­vénytermesztésen kívül az állatte­nyésztési munkák gépesítésének tervét 121,8 százalékra, a növényvédelmi munkák tervét 154,5 százalékra telje­sítették. A gépek gazdaságos kihasználására rendkívül nagy figyelmet szentelnek. Az egy traktoregységre eső teljesít­mény 183 ha,. A gépek ésszerű kihasz­nálását bizonyítja ezenkívül az is, hogy a harmadik negyedévben megszabott üzemanyag 14, az év kezdetétől pedig 10 százalékát megtakarították. A gépállomásnak átlagosan az egy hekťárra eső megmunkálási költsége a tervezett 103,55 Kčs-szel szemben csak 92,58 Kes-t tett ki. Az egy hek­tárra eső megmunkálási költség az év elejétől számítva 97,71 Kčs. Az olomouci gép- és traktorállomás dolgozói kerületükben elsőként, a köz­társaságban pedig másodikként he­lyezkedtek el a harmadik negyedév­ben. A tervezett hektárhozamokat min­den terményben túllépték, éspedig a következő arányban: rozs 23,57 száza­lék, búza 31,04, árpa 25.98, zab 24,46, őszi repce 16,30 százalék. Az olomouci gépállomás dolgozói a takarékosságban is szép eredménye­ket értek el. Csupán a harmadik ne­gyedévben a megszabott kiadásokkal szemben 14 százalékot megtakarítot­tak. A- megtakarított érték ez év ele­jétől számítva meghaladja az 1 millió koronát. Akik figyelemmel kísérték a szlová­kiai gépállomások munkáját, bizonyára elégedetten veszik tudomásul, hogy a gépállomások országos versenyében a szenei gépállomás a haramadik helye­zett. Ez a gépállomás 1954-ben tűnt fel először, amikor a kormány vörös zászlaját kétszer egymásután elnyer­te. 1955-ben nem ért el kitüntetést, habár a kombájn-aratásban mint az ország legjobbját minősítették, és ez­ért megjutalmazták. Ez az önfeláldo­zó munkaegyüttes újból bebizonyította, hogy a gabona betakarítási munkála­tokban első az országban. A köztársa­ság minden részéből a gépesítők szá­zai keresik fel a szencieket, hogy el­sajátítsák az egyetemes gabonabeta­karítás megszervezésében elért sike­reiket. A szenei gépállomás dolgozói a har­madik negyedévi tervüket 119,3 száza­lékra teljesítették. A legnagyobb si­kert ismét a kombájnaratásban érték el. A terv szerint 4900 hektár gabo­nát kellett volna learatniok. A szenei traktorosok nem törődtek a kombájn­aratás elleni beszédekkel, hanem an­nál nagyobb szorgalommal fogtak a minél nagyobb terület learatásának be­biztosításához. Ez az igyekezetük tel­jes mértékben sikerült és a tervezett kombájn-aratási területet magasan túlszárnyalták és a cseh- és morva­országi kombájnosok segítségével 6126 hektár területről takarították be a gabonát, vagyis 1226 hektárral többről, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ilyen sikert a kombájnaratásban az ország egy gépállomása sem könyvéit el és éppen azért méltán helyezkedtek el a harmadik helyen. A hektárhozamok tervét átlagban 106 százalékra teljesítették és így jó hírnevet szereztek a szövetkezeti gaz­dálkodásnak. Ma már a járás minden egyes községében megalakultak a föld­­míivesszövetkezetek és valamennyi eredményesen működik. A gépállomás traktorosai most a szövetkezetek mun­kaegységei értékelésének emelésére tö­rekednek. / \ földművelésügyi miniszter a gép­állomás igazgatók országos értekezle­tén bejelentette, hogy a szenei gépállo­más érte el országos viszonylatban az egy hektárra eső legalacsonyabb meg­munkálási költséget. A szenciek ezt az elsőbbséget a jövő évben is szeretnék megtartani. A 82,55 Kčs hektáronként; megmunkálási költséget eddig az or­szág egy gépállomásának sem sikerült elérni. F. V. Megkezdték a téli gépjavítást csoportot szerveztek meg és két cso­portot egyéb vontató gépekhez. (Tár­csa, eke, borona stb.) Ezek a gépek olyan sorrendben kerülnek javításra, ahogy a szükség megkívánja. A ligoli­­rozó szovjet gyártmányú ekét már megjavították, mert a csallóközara­­nyosi szövetkezet már kérte a gép­állomást, hogy minél előbb forgassa­nak meg 10 hektár földet szőlő alá. A gépjavításban eddig Balogh Gyula tűnt ki a legjobban, aki nagyon jó munkát végez és tervét átlagosan 1Í6 százalékra teljesíti. Külön dicséretet érdemeinek a leszerelt katonák, Bodnár Tibor, Fehér Miklós és társai. Kovács Imre főmérnök, a munka­­szervezésben és a munka ellenőrzés­ben tűnik ki. Dóbiás Mihály pedig gon­doskodik a dolgozók politikai nevelésé­ről. (Cs.) Á komáromi gépállomás a téli gép­javításokra nagyon jól felkészült és már megkezdték a javítási munkálato­kat. A kombájnokat december 3-tól három csoport javítja. Erre a munkára kiválogatták azokat a kombájnosokat, akik a javításban már nagy tapaszta­latokat szereztek. Tóth, István, Kom­­játi László, Marek Sztaniszláv kom­ba jnosok mint főszerelők irányítják a munkákat. Minden kombájnos saját kombájnjának megjavításában még ak­kor is részt vesz, ha nincs beosztva a javítócsoportba. Ezáltal minden kom­­bájnosnak módjában áll, hogy a gépét jobban 'megismerje, a javításban ta­pasztalatot szerezzen és egyes hibákra felhívja a föszerelők figyelmét. A cséplőgépeket két csoport javítja, ott is a legjobb cséplőgépkezelők ve­zetik a munkát. Az aratógépekhez egy A rigolírozó ekét már megjavították és rövidesen megkezdi nagy muni ái az aranyosi szövetkezetben

Next

/
Thumbnails
Contents