Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-12-09 / 49. szám
1956. december 9. \fraU-ad Földműves T Megváltozik az EFSZ-ek alapszabályzata MUNKAKOZBEN Л második ötéves terv alatt nagy feiadatok hárulnak a mezőgazdasági termelésre. Hogy azokat könnyebben megvalósíthassuk, kormányunk 1957. március 22—24-re összehívja Prágába az EFSZ-ek Ш. Országos Kongreszszusát. A kongresszusnak az a legfőbb célja, hogy megmutassa a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak a közös gazdálkodás távlatait es a mezőgazdasági termelés emeléséhez vezető utat. A kongresszus megtárgyalná a legfontosabb kérdéseket, melyek sikeres megoldásává! elérhetjük a kiűtjött célt. Ezen problémák egyike a szövetkezetek mintaalapszabályzatának megváltoztatása, helyesbítése és kiegészítése. Arra kell törekednünk, hogy e fontos kérdések megvitatására alaposan felkészüljünk. Ennek érdekében a szövetkezeti tagok, az egyénileg dolgozó földművesek és valamennyi mezőgazdasági dolgozó kézhez kapja a szövetkezetek mintaalapszabályzatát a javasolt változásokkal és kiegészítésekkel együtt. Ez nem véletlen. Amióta az I. országos EFSZ konferencián 1955. februárjában jóváhagyták az alapszabályzatot, azóta valóban a szövetkezetek gazdálkodásának törvényévé váltak és megteremtették az alapot az EFSZ-ek fejlesztéséhez. A két évvel később megtartott II. országos kongresszus néhány változást eszközölt a mintaalapszabályzatban, melyekre az akkori helyzet következtében volt szükség. Ezzel egyidejűleg a II. országos EFSZ kongresszus hangsúlyozta, hogy a szövetkezeteknek szigorúan ragaszkodniok kell a mintaalapszabályzathoz. A II. országos kongresszus után pártunk és kormányunk hathatós segítségével hatalmas fejlődésen mentek keresztül szövetkezeteink. Hiba lenne tehát, ha ezt az őri. nteli valóságot nem vennénk figyelembe. Az állandó fejlődés és a szövetkezetekben létrejött űj élet egyenesen megköveteli, hogy a mintaalapszabályzat egyes pontjait, amelyek már nem felelnek meg a mai követelményeknek, megváltoztassuk, helyesbítsük vagy pedig teljesen kihagyjuk. A széles tömegek elé bocsátott vitaanyagot számos EFSZ, kerületi és járási nemzeti bizottság javaslatai alapján készítették el. Világos tehát, hogy maguktól a dolgozóktól ered a kezdeményezés, ők terjesztettek javaslatot a legmagasabb fórum elé, miben és hogyan kívánják megváltoztatni a szövetkezetek mintaalapszabályzatát. Az alapszabályzat azon pontjait melyek nem rendelkeznek alapjellemvonással és nem felelnek meg a szövetkezetek további fejlődése követelményének, teljesen kihagyjuk. Az új alapszabályzat javaslata sokkal egyszerűbb és csakis a legfőbb irányelveket tartalmazza, hogyan kell irányítani és szervezni a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodást. Az egyes cikkelyek megváltoztatása és helyesbítése mindenekelőtt a háztáji föld nagyságára vonatkozik, melynek értelmében erre joga van minden olyan szövetkezeti tag családjának, aki rendszeresen dolgozik a szövetkezetben. A háziállatok mennyiségét az EFSZ taggyűlése szabja meg. Az hivatott tehát arra, hogy pontosan meghatározza, mennyi állatot tarthat háztáji gazdaságában a szövetkezeti tag. A szövetkezeti alapok feltöltésére az eddigitől eltérően nem szabják ki a legnagyobb határt, hanem a legalacsonyabbat és agy űj alap létesítését javasolják. Ez lenne az úgynevezett forgalmi-biztonsági alap, melynek eszközeit váratlan forgalmi veszteségek esetén használnák fel. További változások lesznek a kötelező munkaegység ledolgozását illetően, valamint a kulákok szövetkezeti tagságát érintő kérdésben. A javasolt változásokban továbbá ajánlják a szövetkezet taggyűlése határozatainak érvényességét, amely a szövetkezeti demokrácia megszilárdítását szolgálja. A szövetkezeti taggyűlés tekintélyének növekedése ugyancsak nagyobb kezdeményezésre és aktivitásra serkenti a szövetkezeti tagokat és hozzájárul az egyénileg dolgozó parasztok megnyeréséhez. A szövetkezeti mintaalapszabályzat cikkelyeit továbbá olyan irányban akarjuk feltölteni, hogy az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szenteljünk az iskolából kikerült fiatalok megnyerésére. Ugyancsak nagy súlyt helyez az ifjúság anyagi és jogi követelményeinek biztosítására, amit teljes egészében megindokol az a tény, hogy a szövetkezetei fiatal munkaerőkkel kell megerősíteni. A szövetkezeti alapszabályzatok megváltoztatása közé tartozik az a javaslat, hogy a szövetkezetek az EFSZ- ek mintaalapszabályzata szerint saját szabályzatot dolgozzanak ki. Ezeknek a szabályzatoknak tartalmazniok kell az EFSZ-ek mintaalapszabálvzatának megváltozhatatlan és kötelező általános cikkelyeit, valamint helyesbített és kiegészített cikkelyeit, amennyiben ezt az EFSZ-ek mintaalapszabályzata megengedi. Ugyancsak tartalmazniok kell a taggyűlés által jóváhagyott párt és kormányjavaslatokat, valamint a Földmüvelésügvi- és Erdőgazdasági Minisztérium és egyéb irányitószervek javaslatait. Ezek a javaslatok szilárd alapot adnak a szövetkezeti tagok kezdeményezésének kibontakozására, a szövetkezetek irányításának megjavítására a mezőgazdasági termelés emelése érdekében. Természetes, hogy ez a lehető legnagyobb mértékben hozzájárul a szövetkezeti tagok jövedelmének növeléséhez. A szövetkezeti tagok komolyabb felelősséget és közvetlenebb viszonyt éreznek majd az önmaguk által kidolgozott szabályzathoz, s en-Siivíf a szél. A havasesöt sörétként veri az ablakhoz. Ilyenkor bizony még a fűtetlen szobában is barátságosabb, mint kívül. Ha pedig az ember olyan igyekezettel dolgozik, mint szombaton délután a deregnyői dohánybálozók. akkor bele is izzad a munkába. Ők is beleizzadnak. Hajtja őket az idő rövidsége, hisz hétfőn már be kell vinni a dohányt és még csak most kezdik a bálozást. De azért a munka mellett a beszéd is folyik. A földműves embernek nem hiába legtöbbször az idővel gyűlik meg a baja, de arról is beszél legtöbbet. Most is arról folyik a szó, hogy cudar idő van. Szanyo Berti bácsi azzal pótolja meg, hogy: — A december bizony jól kimutatta a foga fehérrét. Simkó Imre, a társaság legfiatalabb tagja kijelenti, hogy ö még ilyen december elsejére nem emlékszik. De Géczi Gyula bácsi nem azért van túl az ötvenen, hogy ó se emlékezzen. Emlékszik biz ö, még rosszabbra is. „Egyszer, amikor ...“ és már születik is a történet. Bodnár bácsi sem akar lemaradni. Ö a legidősebb, illő, hogy a legtöbbet tudjon, Az ó története még a világháború előtt re nyúlik. És úgy látózik. hogy az évek növelik az események nagyságát, mert a Péter bácsi történetén már senki sem tud túltenni. így hát ez a téma elakad, majd egy-két döccenövel másra terelődik. A politikára. Szóba kerül Magyarország, megtárgyalják a szuezi-ügyet, aztán visz- 1 zákányarodik a beszéd a hazai eseményekre, az árleszállításra. Mert ahogy Bodnár bácsi mondja, az sem kis dolog. — De nem ám — folytatja Géczi Gyuta — már csak azért sem, mert váratlanul jött. Mihály bácsi is megpótolja azzal, hogy ó maga se hitte, hogy karácsonyra már leszállított áron vásárolhatnak. Abban pedig mindnyájan megegyeznek hogy jól jött ez az árleszállítás, különösen most, amikor körülöttünk forr a világ. Igaz ugyan, hogy ez a mostani a városiaknak kedvezett jobban, de abnek következtében alaposabban betartják azokat. Ez a javaslat, amely megfelel a szövetkezeti tagok jogos követeleményeinek, bizonyosan kedvező visszhangra talál és sok értékes javaslatot eredményez. A szövetkezetek helyesbített mintaalapszabályzata hivatott arra, hogy hatásos segédeszközévé váljon a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének és a szövetkezeti tagok életszínvonala emelésének. A szövetkezeti tagok már sok esetben bebizonyították, hogy Saját kezdeményezésük rendszerint sikerhez vezet. Hisszük, hogy a szövetkezeti tagok számos nagyszerű javaslatot tesznek a III. Országos EFSZ Kongresszus előkészületi időszakában a mintaalapszabályzatok kiegészítésére. ban is megegyeznek, hogy ez már így is illő, hogy az élelmiszerek árai is csökkenjenek, hisz eddig nagyobbrészt csak az ipari cikkék árát szállíthattuk le. Ideje, hogy a földművesek is kitegyenek magukért. Iga folyik a szó arról, hogy a soksok kezdeti nehézség után a nagyüzemi gazdálkodás előnye is egyre határozottabban megmutatkozik az eredményekben. Merthogy a sikerhez elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság járult hozzá, az nem vitás. Közben Szanyo Berti bácsi mélyen elmerül gondolataiban. Látszik, hogy valami komoly dolgon töri a fejét. Még számolgat is magában. Aztán kirukkol vele. — Én csak egyszerű ember vagyok — mondja — nem igen értek a politikához, meg a nagy számításokhoz. Azt azonban én is ki tudom számítani, hogy ha az. országban minden földműves szövetkezetben lenne, akkor most még nagyobb lehetett volna az árleszállítás. — Hát ebben van valami — igazodik Bodnár bácsi is a véleményhez. — Mert nézzük csak — veszi át újra a szót Berti bácsi —, járásunkban a földműveseknek még több, mint fele egyénileg gazdálkodik. A szövetkezetek és az egyéniek eredményei között pedig olyan nagy a különbség, hogy az eredményekből bizony ezt leltet kiszámítani. Aztán jönnek a bizonyítások. Van belőlük bőven. S hogy ezekről a dolgokról nem most beszélnek először, azt világosan mulatja az a tény, hogy egész sor eredményt már könyv nélkül mondanak el. Például a deregnyői EFSZ 34ó mázsás cukorrépatermést ért el, a magángazdák alig százat. Burgonyából a szövetkezet 228-at, az egyéniek abból is száz körül. így sorolhatnánk, kukoricából, meg egyéb terményből is a különbséget. Ugyanez áll fenn az állatállomány hasznosságában is. És ez nemcsak falusi, hanem járási, sőt országos viszonylatban. Szanyo bácsinak tehát igaza van. S ha büszkék az új árleszállításra, az bizony jogos is. Hisz az ö eredményeik is hozzájárultak nemzetgazdaságunk újabb sikeréhez. A deregnyői szövetkezet tagjai azonban nem olyan elfogultak, hogy az eredmények mellett megfeledkeznének a jövőről. Élesen boncolnak minden hiányosságot. Beszélnek arról, helytelen az, hogy jelenleg az állatgondozókat még nem az eredmények szerint jutalmazzák, hiba, hogy még nincs szarvasmarhahízlaldájuk és így keresik a megoldást minden téren. Természetes, mindezt elsősorban a saját érdekükben teszik, mert ha a múlt évben pénzben 20 korona jutáimat oszthattak szét egy-egy munkaegységre, akkor ebben az évben sem akadnak kevesebbet, hanem mindig többet. Természetesen ezt a többterme’éssel érik el, s így az egyéni és közös érdek öszszeolvad. Elnézem ezeket az egyszerű embereket. Azt mondják magukról, hogy nem értenek a nemzetgazdasági dolgokhoz, nem az ö kenyerük a politika. De miközben harcolnak a hibák ellen, dolgoznak az egyre szebb eredményekért, azalatt nemzetgazdasági problémákat oldanak meg és politikát folytatnak. Olyan politikát,. amely mögött boňtakozik az egyre gazdagabb jövő, az újabb és újabb árleszállítás. HARASZTI GYULA Örömmel fogadtuk az árleszállítást Mi. a komáromi gépállomás dolgozói nagyon örülünk a hatodik árleszállításnak. 1956. november 29- én megvitattuk, hogy ezt az új árleszállítást kormányunk és pártunk csak úgy tudta végrehajtani, hogy a dolgozók tömegei minden munkahelyen becsületes munkát végeztek. > A komáromi gépállomás dolgozói táviratot küldtünk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi' zöttáágának. Szlovákia Kommunista Pártjának, kormányunknak, valamint a Megbízotti Hivatalnak, hogy még jobban fogunk dolgozni, mint eddig. Kötelezettséget vállaltunk, hogy a mélyszántást december 10-ig elvégezzük, 22 lánctalpas traktorral két műszakban dolgozunk és ezenkívül december 2-ára megszerveztük a vasárnapi műszakot, amelyben minden traktoros részt vett. A műhelyben a legjobb dolgozók szintén dolgoztak vasárnap is, hogy a szántás közben történt géphibákat azonnal kijavíthassák A mélyszántás minél jobb elvégzése érdekében mind a nappali mind az éjszakai műszakot ellenőrizzük. Ezáltal a hektárhozamok jobban emelkednek és majd ala csonyabb áron több kenyér, több hús kerül a dolgozók asztalára. DOBIÄS MIHÁLY, GTÄ, Komárom П A gép- és traktorállomások harmadik negyedévi versenyének értékelése Az ország valamennyi gépállomása éveken keresztül versenyben áll egymással. A gépállomások országos- versenyének ezidei harmadik negyedévi eredményét most értékeitek. Az értékelő bizottság a verseny adatainak gondos és alapos áttanulmányozása után úgy döntött, hogy az első helyet a brnói — Horný Herpétice-i gép- és traktorállomás együttesének ítéli. A gépállomás dolgozói ez évben állandóan az élen haladnak és eredményeik nemcsak minőségben, de mennyiségben is a legjobbak. A mezei munkálatok tervét 129,1 százalékra teljesítették, év elejétől számítva pedig 131 százalékra, ami azt jelenti, hogy időtervüket állandóan átlagban 30 százalékkal túlszárnyalták. A gépállomás jó munkáját legjobban az igazolja, hogy körzetükben ebben az évben 10 új szövetkezet alakúit. A traktorosok jó munkája azonban legszembetűnőbben az idei terméseredményekben mutatkozott meg. A hektárhozamok tervét a járásban túllépték és a főbb terményekben ezeket a hozamokat érték el: q'ha tervteljesítés Rozs 29,19 127,46% búza 28,72 118,24% árpa 28,47 111,38% zab 27,12 122,71% őszi repce 17,03 116,16% A beadást a járás földművesei már 1956. július 26-án teljesítették. A növénytermesztésen kívül az állattenyésztési munkák gépesítésének tervét 121,8 százalékra, a növényvédelmi munkák tervét 154,5 százalékra teljesítették. A gépek gazdaságos kihasználására rendkívül nagy figyelmet szentelnek. Az egy traktoregységre eső teljesítmény 183 ha,. A gépek ésszerű kihasználását bizonyítja ezenkívül az is, hogy a harmadik negyedévben megszabott üzemanyag 14, az év kezdetétől pedig 10 százalékát megtakarították. A gépállomásnak átlagosan az egy hekťárra eső megmunkálási költsége a tervezett 103,55 Kčs-szel szemben csak 92,58 Kes-t tett ki. Az egy hektárra eső megmunkálási költség az év elejétől számítva 97,71 Kčs. Az olomouci gép- és traktorállomás dolgozói kerületükben elsőként, a köztársaságban pedig másodikként helyezkedtek el a harmadik negyedévben. A tervezett hektárhozamokat minden terményben túllépték, éspedig a következő arányban: rozs 23,57 százalék, búza 31,04, árpa 25.98, zab 24,46, őszi repce 16,30 százalék. Az olomouci gépállomás dolgozói a takarékosságban is szép eredményeket értek el. Csupán a harmadik negyedévben a megszabott kiadásokkal szemben 14 százalékot megtakarítottak. A- megtakarított érték ez év elejétől számítva meghaladja az 1 millió koronát. Akik figyelemmel kísérték a szlovákiai gépállomások munkáját, bizonyára elégedetten veszik tudomásul, hogy a gépállomások országos versenyében a szenei gépállomás a haramadik helyezett. Ez a gépállomás 1954-ben tűnt fel először, amikor a kormány vörös zászlaját kétszer egymásután elnyerte. 1955-ben nem ért el kitüntetést, habár a kombájn-aratásban mint az ország legjobbját minősítették, és ezért megjutalmazták. Ez az önfeláldozó munkaegyüttes újból bebizonyította, hogy a gabona betakarítási munkálatokban első az országban. A köztársaság minden részéből a gépesítők százai keresik fel a szencieket, hogy elsajátítsák az egyetemes gabonabetakarítás megszervezésében elért sikereiket. A szenei gépállomás dolgozói a harmadik negyedévi tervüket 119,3 százalékra teljesítették. A legnagyobb sikert ismét a kombájnaratásban érték el. A terv szerint 4900 hektár gabonát kellett volna learatniok. A szenei traktorosok nem törődtek a kombájnaratás elleni beszédekkel, hanem annál nagyobb szorgalommal fogtak a minél nagyobb terület learatásának bebiztosításához. Ez az igyekezetük teljes mértékben sikerült és a tervezett kombájn-aratási területet magasan túlszárnyalták és a cseh- és morvaországi kombájnosok segítségével 6126 hektár területről takarították be a gabonát, vagyis 1226 hektárral többről, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ilyen sikert a kombájnaratásban az ország egy gépállomása sem könyvéit el és éppen azért méltán helyezkedtek el a harmadik helyen. A hektárhozamok tervét átlagban 106 százalékra teljesítették és így jó hírnevet szereztek a szövetkezeti gazdálkodásnak. Ma már a járás minden egyes községében megalakultak a földmíivesszövetkezetek és valamennyi eredményesen működik. A gépállomás traktorosai most a szövetkezetek munkaegységei értékelésének emelésére törekednek. / \ földművelésügyi miniszter a gépállomás igazgatók országos értekezletén bejelentette, hogy a szenei gépállomás érte el országos viszonylatban az egy hektárra eső legalacsonyabb megmunkálási költséget. A szenciek ezt az elsőbbséget a jövő évben is szeretnék megtartani. A 82,55 Kčs hektáronként; megmunkálási költséget eddig az ország egy gépállomásának sem sikerült elérni. F. V. Megkezdték a téli gépjavítást csoportot szerveztek meg és két csoportot egyéb vontató gépekhez. (Tárcsa, eke, borona stb.) Ezek a gépek olyan sorrendben kerülnek javításra, ahogy a szükség megkívánja. A ligolirozó szovjet gyártmányú ekét már megjavították, mert a csallóközaranyosi szövetkezet már kérte a gépállomást, hogy minél előbb forgassanak meg 10 hektár földet szőlő alá. A gépjavításban eddig Balogh Gyula tűnt ki a legjobban, aki nagyon jó munkát végez és tervét átlagosan 1Í6 százalékra teljesíti. Külön dicséretet érdemeinek a leszerelt katonák, Bodnár Tibor, Fehér Miklós és társai. Kovács Imre főmérnök, a munkaszervezésben és a munka ellenőrzésben tűnik ki. Dóbiás Mihály pedig gondoskodik a dolgozók politikai neveléséről. (Cs.) Á komáromi gépállomás a téli gépjavításokra nagyon jól felkészült és már megkezdték a javítási munkálatokat. A kombájnokat december 3-tól három csoport javítja. Erre a munkára kiválogatták azokat a kombájnosokat, akik a javításban már nagy tapasztalatokat szereztek. Tóth, István, Komjáti László, Marek Sztaniszláv komba jnosok mint főszerelők irányítják a munkákat. Minden kombájnos saját kombájnjának megjavításában még akkor is részt vesz, ha nincs beosztva a javítócsoportba. Ezáltal minden kombájnosnak módjában áll, hogy a gépét jobban 'megismerje, a javításban tapasztalatot szerezzen és egyes hibákra felhívja a föszerelők figyelmét. A cséplőgépeket két csoport javítja, ott is a legjobb cséplőgépkezelők vezetik a munkát. Az aratógépekhez egy A rigolírozó ekét már megjavították és rövidesen megkezdi nagy muni ái az aranyosi szövetkezetben
