Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-11-04 / 44. szám

1956. november 4. s/zalŕad Földműves ü VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADÄSZVÉDEGYEStlLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Részletes ismertetés a Vadász Szövetség tagjainak biztosításáról (Folytatás) 3. A szavatossági biztosítás A vadvédö egyletek szövetségének biztosítása gondoskodott arról is, hogy a vadász által vadászat közben okozott károkért ч biztosító szava­toljon és ezt helyette megtérítse. A szerződésbe mindén olyan kárt beszámítanak, amelyet a vadász fel­adata gyakorlása közben okoz más személyeknek éspedig: a) A vadászat gyakorlása közben. b) Mint a vadászat vezetői, vadász­­területek bérlői, vadászgazdák a kár­ért felelősek. c) A vadászat vezetéséből kifolyó­lag. d) A biztosított személyek, mint vadászat céljára használt lőfegyverek viselői. e) Mint kutyatulajdonosok, veze­tők, tenyésztők, kivéve a farkasku­tyákat és a doberman fajtát. f) Mint a vadászatnál használt tár­gyak, esetleg állatok, mint. pl. csap­dák, csalétkek kezelői stb. A szavatossági biztosítás vaiameny­­ryi tagra vonatkozik, akiknek érvé­nyes belföldi vadászjegyük van, vala­mint azokra, akik a vadvédö egylet megbízásából vadászatot vezetnek. A biztosítás vonatkozik a külföldi va­dászvendégekre is, akik ugyan nem tagjai a vadászati védegyletnek de érvényes, rövidlejáratú vadászjegyük van. Mostani biztosításunk külön fontos­sága, hogy a személyi károkat -- le­gyenek azok sérülések vagy háláit okozók — a biztosító téríti, s nem szabja meg a kártérítés legmagasabb határát. Ezenkívül közeli rokon testi épségén okozott károkért is szavatol a biztosító. A tárgyi károkért 50 000 Kčs ere­jéig szavatol. A szavatossági biztosítás néhány elvi szabálya A biztosítás a 141/1950 sz. polgári törvény rendelkezései szerint igazo­dik. Minden olyan kárt, amelyet gon­datlanságból vagy véletlenségből okoz valaki másnak, köteles megtéríteni. Ebből az elvből indul ki a biztosítás. Mivél a vadászok biztosításáról van szó, konkrét esetben a 225/1947 sz. vadásztörvény rendelkezése is mérv­adó. A kártétel kötelezettsége akkor áll be ha a károsult kártérítést kö­vetel és be tudja bizonyítani, hogy kárt szenvedett és hogy ezt a bizto­sított vadász okozta. A kér lehet sze­mélyi, de lehet tárgyi is. A károsult­nak a 355. § szerint fájdalomdíjra is igénye van. A polgári törvény 341. §-a szerint azok ellen is kártérítési kö­veteléssel lehet fellépni, akik vala­mely védintézkedést megszegtek, vagy védőfelszerelést elmulasztottak hasz­nálni. Külön ki kell emelni, hogy a va­dászat közben az erdei és mezei ter­ményekben, ültetvényekben okozott károkra ezen biztosítás nem vonat­kozik. Az ilyen esetleges károkat a vadászok, illetve a vadásztársaságok kötelesek maguk megtéríteni. Igaz ugyan, hogy a vadászok által vadászat közben okozott károkért fe­lelős a biztosító és ezeket meg is té­ríti helyette, a vadásznak azonban igyekeznie kell minden óvintézkedést megtenni, hogy baleset ne forduljon elő és kárt ne okozzon. Hogy lehet ezt elérni? Elsősorban az illetékes nemzeti bi­zottságok kötelessége, hogy vadász­jegyet csak józanéletű, becsületes, meggondolt és a fegyverrel bánni tu­dó dolgozóknak adjanak. A vadásznak alaposan ismernie kell fegyverét és ennek kezelését. Ha fegyverét nem használja, jól elzárt, biztos helyen kell tartania, hogy illetéktelen egyén hozzá ne férhessen. Vonatkozik ez lő­szerre és egyéb más felszerelésre is. Dolgozóink igénye az étlapjuknak vadhússal való kiegészítése iránt egy­re fokozódik. A tények bizonyítják, hogy a fogyasztók nagy érdeklődést tanúsítanak a vadhús élvezete iránt. Szükséges tehát, hogy piacunk vad­hússal állandóan el legyen látva. A vádhús ezenkívül a külkereskedelem szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Értékes külföldi valutát kapunk érte. A vadhús beadását a 173/53 O. v. és a 114/55 O. v. pótrendelet szabá­lyozza. E rendeletek szerint a vadász­­társaságok kötelesek a lelőtt vad mennyiségének 60 százalékát és a ter­ven felül vagy a rendkívüli vadászat­ból származó valamennyi vadat be­adni. A vadásztársaságok ezen köte­lességüknek az idén átlagban eleget tettek. A felvásárló üzemek megállapítása szerint az egyes kerületek beadása 1956 szeptember 30-án a következő­képpen alakult: Bratislava 183,3 szá­zalék, Nyitra 181, Besztercebánya 166,7. Zsolna 128,6, Kassa 117,8. A Mit kell tenni a vadásznak, ha baleset történik? Ha a vadász megsérül, elsősorban gondoskodni kell, hogy orvosi segély­ben részesüljön és hogy a sérülés következményei ne súlyosbodjanak. Ez mindnyájunk érdeke. Azonkívül köteles a balesetről azonnal jelentést tenni. A jelentést a biztosító legkö­zelebbi ügynökségénél lehet jelenteni az erre a célra külön kiadott nyom­tatványon. Elsősorban jelenteni kell­­a baleset idejét, helyét és körülmé­nyeit. A biztosító az eset kivizsgálása után a megbízott szakorvos vélemé­nye alapján kifizeti a kártérítést. Az ideiglenes, valamint végleges munka­­képtelenség, esetleg rokkantság meg­állapítása után a kártérítést a biz­tosító a 274/54 sz. hirdetmény alap­ján fizeti ki. Halál esetén a kártérí­tés követeléséhez csatolni kell a ha­lotti levelet is. A szavatosság A vadász felelős mindazon károkért, melyet mások testi épségében vagy tárgyakban okozott. Ezért ha ilyen megtörténik, következtetni lehet, hogy a károsult kártérítési igényt fog tá­masztani ellene. (Folytatás a következő számban.) vadhús beadásában leggyengébben az eperjesi kerület áll, ahol mindössze csak 76,7 százalékos beadást értek el. A felvásárló szervek sok esetben nem eléggé rugalmasak. Már több­ször esett arról szó, hogy vasárnap is vásárolják fel a lelőtt vadat. Ezt az elvet azonban nem tartják be. Hi­ba az is, hogy nem gondoskodnak a vad gyors elszállításáról, habár ezt a vadászoknak megígérték. A lassú szál­lítás következményeként a vadhús ér­tékét veszti. A vadászok munkája és feladatai teljesítése iránt több megértést kell tanúsítani. Ez a hivatás sokszor anya­gi áldozatot követel és a vadászok az egészségüket is veszélyeztetik. Főtö­rekvésük, hogy a vad időben és kellő mennyiségben a dolgozók asztalára kerüljön. Jó együttműködéssel és köl­csönös megértéssel kiküszöbölhetjük az elmúlt évek hibáit. A vadhús be­adásának tervét nemcsak teljesíteni, de könnyen túl is lehet teljesíteni a­­nélkül, hogy a tervezett vadászati ke­retet túllépnénk. Dr. A. Henkel A vadhús beadásának teljesítéséről A nyúlvadászat A nyúlvadászatnak több módja van. A nyúl-lest a sportvadász már nem nagyon űzi. Igaz, nem nagy dicső­ség Iepuffantani a békésen legelő nyu­szit. Seréttel futó vadra csak futás közben, repülővadra reptében lő az igazi vadász. Kereső vadászat, erdő­ben a hajtóvadászat és a körvadászat a , legszokottabbak. Minden területen megválasztott vadászgazdák vezetik a vadászatot, akik tudják, hogy tere­püknek a vadászat mily módja felel meg leginkább. Cikkünkben nem nekik akarunk tanácsokat osztogatni. Valamennyi említett vadászati mód közös vonása, hogy azon több ember, hajtó és' puskás vesz részt, tehát fon­tos a biztonsági szabály betartása és ezekről akarunk itt megemlékezni. Kezdjük az elején: A kijelölt gyülekezőhelyen ponto­san és főleg józanul jelenj meg. Ne higyjed a régi vadászbabonát, hogy a hideg ellen a pálinka véd meg leg­jobban és a nyúl, főleg a pálinka­­szagra jön. Megismétlődhetik veled is egy kedves vadásztársunk esete, aki túl sokat vett be a reggeli „or­vosságból” és az első kör befejezé­sékor igy szólt: — Nem értem, pá­rosával jönnek a nyulak, lövök az el­sőre szalad mind a kettő, lövök a másikra, felborul mind a kettő. A vadászvezető gazda utasításait hallgasd figyelemmel. Te ne adj neki tanácsokat, mert abból nem vadászat lesz, hanem veszekedés. Kifogásaidat mondd el az utolsó körnél, a vacso­rán. Ott már töltetlenek a fegyve­rek és jogos bírálatodnak nem lehet tragikus következménye. . A gyülekező helyen töltetlen és nyitott fegyverrel jelenj meg. Nem elegendő, ha te tudod, hogy a puskád töltetlen, Saját szemével győződjön meg erről a szomszédod is. Magadról tudhatod, hogy kevés ember szereti, ha véletlenül elsült puska tomporon találja, kivált még a vadászat előtt. Puskádat csak a hajtás kezdetén töltsd meg és csövét vagy felfelé, vagy a földnek tartsd. A töltött fegy­ver nem sétapálca, nem is furulya. , Szomszédaidat, puskásokat, hajtókát egyaránt tartsd figyelemmel és még a lövés előtt győződjél meg róla. hogy annak irányában ember bem tar­tózkodik. Mert ha puskást találsz, az visszalő és ha a vadászatnak hajtó­vadászat is a neve. hajtót azért nem szabad lőni. Sörétes puskád 35—50 méterre, va­dásznyelven szólva 50—70 lépésre biz­tos hatású, de a fáradt sörét 100, sőt 120 lépésre is veszedelmes sebet ejt­het az emberén. Az említett távolságon túl ne lőjj vadra. Lövésed bizonytalan, s a vadai többnyire csak döggé lövi. Az irigy­ség régi vadásznyelven mondva „Schussneid” csúnya tulajdonsága a vadászoknak. A vadászatvezető kürthanggal vagy síppal megadja a jelt, melytől kezdve a hajtásba körbelőni nem szabad. Kü­lönösen fontos ez a téli erdei vadá­szatnál, amikor már jégcsapok is lógnak a fákról. Hirtelenében két eset jut eszembe. A vadász téli erdőben a hajtósor előtt kelő fácánra lőtt, mire szomszédja a vele majdnefn egyvonalban álló pus­kás elkezdett kiabálni. Megvizsgálván az esetet, megállapítottuk, hogy a sörét jégcsapot talált és a jégszilánk majdnem 90 fokos szögben elcsapod­­ván az orreimpáját ütötte át. A má­sik esetben tragikusabban indult, de humorosabban végződött. Szintén er­dei vadászatnál goromba, talán kettes számú söréttel lőtt a nyúlra. A fa­gyos földön egy sörét megcsúszott és kiütötte a szomszéd puskás két fo­gát. Szerencsére műfogak voltak, s az áldozat nem vette tragikusan a dolgot. Rátekintvén kezében levő fogaira csak annyit mondott: „Ezt megfizeted.” Emberi szokás, hogy a kártevő mentegetödzik, hihető és hihetetlen okokkal mentegeti tettét. A legva­lószínűbb mentséget egy szeles tár­sunk hozta fel, aki bokros helyen nyulat lövé, két puskást is térden talált egy-egy söréttel, úgy, hogy a szerencsés lövésre mind a hárman felbuktak, t. i. a nyúl és a két pus­kás. Szemrehányásunkra, hogy miért is nem várt a lövéssel, azt felelte: „Nem lehetett, mert a nyúl a bokor mögé ugrott volna.” A puskát csak közvetlen a lövés előtt emeld až arcodhoz, és főleg ne kövesd archoz emelt puskával a haj­tósoron keresztül menekülő vadat. Hidd el, szomszédod sem néz szíve­sen töltött puskád csövébe. A hajtás befejeztével puskádat azonnal ürítsd ki és nyisd fel a zá­várzatot. Az elejtett vadat jelentsd pontosan a gazdának. Szabály, hogy az apróvad elejtője az a puskás, aki az utolsó lövést adja a vadra, termé­szetesen lőtávolságon belül. Végeze­tül megismételjük a fentebb mondot­takat- 50—70 lépésen túl ne lőjj a nyúlra. A legmegfelelőbb 40 lépés volna. Ez a lövés biztosan hat, a va­dat nem roncsolja össze, tehát szé­pen lőtt nyulat szállíthatsz, ami nem­zetgazdasági érdek is és ami nagyon fontos, nem fogsz döggé lőtt nyula­­kat találni területeden. —ml— 1956. november 4-től november 10-ig Vasárnap: Péntek: BRATISLAVA — 6.00: Vidám vasár­nap. 7.00: Népi hangon. 8.00: Német népmese. 8.30: Klasszikusaink hagya­tékából. 9.30: Szatirikus elbeszélés, 10.05: Vasárnapi operahangverseny. 10.50: Élőszavak. 11.00: Sétatéri hang­verseny. 12.00: A hét költészete. 12.05: Vonósnégyes. 12.30: A hét nem­zetközi eseményei. 12.50: Alexander Arskij a Csuvasi rapszódia. 13.00: If­júsági műsor. 13.30: Szlovák népdalok és táncok. 14.00: Szlovák operettek és daljátékok. 14.30: Falusi hallgatóink­nak. 15.30: Irodalmi műsor. 16.00: Ze­nei műsor. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Szá jharmónika hangverseny. 17.30: Tánczene. 18.00: Ami a hallga­tóinkat érdekli. 18.10: Mikrofonnal a sportpályán. 19.00: A rádió hetilapja. 19.50: Játszatok zenészek. 20.00: Iro­dalmi műsor. 20.30: Kivánsághángver­­seny. 21.00: Tánc- és szórakoztató­­músor. 22.15: Szórakoztatózene. 22.40: Szerzőink szimfonikus műveiből. Hétfő: BRATISLAVA — 10.00: Ifjúsági mű­sor. 10.20: Szerzőink műveiből, 11.00: Asszonyainknak... 12.05: ^Népdalok. 12.45: Fyvószene. 13.30: Orosz zenei alkotások. 14.00: Délutáni hangver­seny. 15.00: Szovjet szólisták hang­versenye. 15.30: Ifjúsági műsor. 16.00: Táncdallamok. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Ifjúsági együtteseink műsorá­ból. 17.30: Beszélgetés a zenéről. 18.00: Az orvos beszél. 18.15: Kívánsághang­verseny. 19.00: A rádió újság. 19.50: Földműveseinknek. 22.15: Á dallamok szárnyán. 23.20: Szerzőink kamara­műveiből. Kedd: BRATISLAVA — 10.00: Óvódások műsora. 10.20: Csajkovszki balettmű­veiből. 11.00: A szeretet hazában. Ka­rel Hynek Macha halálának Í20. év­fordulójára. 11.20: Vidám hangulat. 12.05: Népdalok. 12.45: Szlovák szóra­koztató zene. 13.30: Közvetítés a moszkvai Nagy Színházból. 14.00: Dél­utáni hangverseny. 15.30: Bányászfél­óra. 16.30: Moszkva beszél, f 17.15: Nyelvi tanácsadó. 17.30: Vidám fiú. 18.00: Tudományos technikai újdonsá­gok. 18.15: Kívánsághangverseny. 19.00: Rádióújság. 19.50: Külpolitikai kommentár. 20.00: Vidám hangulatban. 21.00: Szovjet szerzők szimfónikus hangversenye. 22.50: Operettről ope­rettre. Szerda: BRATISLAVA — 10.00: Beszélgetés a zenéről. 10.30: Az örömteljes évek küszöbén. 11.00: Asszonyoknak... 11.30: Vidám hangulat. 12.05: Népda­lok. 12.45: Szlovák szyitek. 13.00: Ének, dal. 13.30: Hegedűhahgverseny. 14.00: Délutáni hangverseny. 15.30: Ifjúsági műsor. 16.00: Operazene. 16.30: Moszk­va beszél. 17.00: Zenei album. 18.20: KIvánsághangverseny. 19.00: Rádió­újság. 19.30: Népi táncok. 20.00: Esti hangulat. 21.00: Repülés az operett­világban. 22.15: Szabad kérem? 22.50: Szerzőink műveiből. Csütörtök: BRATISLAVA — 10.00: Vojtech! Cach: Rólunk — nélkülünk. 11.30: Vi­dám hangulat. 12.05: Vadásznépdalok. 12.45: Fúvószene. 13.30: Operanyitá­­nyók. 14.00: Délutáni hangverseny. 15.00: Népdalok. 15.30: Úttörők mű­sora. 16.00: A kassai rádió zenekara játszik. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Hírek mesterek apróságaiból. 17.15: Nyelvi tanácsadó. 17.20: Szatirikus el­beszélés. 17.30: Az orosz állami népi együttes műsorából. 18.00: Tudomá­nyos beszélgetés. 18.15: Kívánság­hangverseny. 19.00. Rádióújság. 19.30: Szórakoztatózene. 19.50: Földműve­seinknek. 20.00: Vidám hangulat. 20.40: Ifjúsági műsor. 21.00: A szerelem akordjai. 22.15: Tarka zenei műsor. BRATISLAVA — 10.00: Ifjúsági mű­sor. 10.20: Orosz szerzők hangverseny nyitányai. 11.00: A rádió népi egyete­me. 11.20: Vidám hangulat. 12.05: Népdalok. 12.45: Szlovák szórakoztató. zene. 13.30: Cseh operaművek. 14.00: Délutáni hangverseny. 15.00: Schubert és Schumann művek. 15.30: Kultúr­­szemle. 16.00: Daltanulás. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Morva szerelmi dalok. 17.15; Orosz nyelvtanfolyam. 17.30: Dunajevszkij operettjeiből. 18.00: Az ötéves terv visszhangja. 18.15: Kí­­vánséghangverseny. 19.00: Rádióújság. 19.30: Fúvószene. 19.50: Külpolitikai1 kommentár. 20.00: Zenei műsor. 20.35: Alexander Gorodm: Igor herceg. Szombat: BRATISLAVA — 10.00: Óvódások műsora. 10.20: Operettről operettre. 11.00: Megemlékezés Dostojevszkire halálának 135. évfordulójából. 11.20: Vidám hangulat. 12.05: Népdalok. 12.45: Vidáman végezzük a hetet. 14.00: Ifjúsági műsor. 15.45: Asszo­nyainknak. 16.00: Szabad kérem? 16.30: Moszkva beszél. 17.00: üzemi együtteseink műsorából. 17.15: Nyelvi tanácsadó. 17.30: Zenei újdonságaink­ból. 18.15: KIvánsághangverseny. 19.30: Kedvelt operám. 20.00: Nem tudja senki, mi fáj nekem... 22.15: Szom­batról vasárnapra. 23.20. í Állandó hétköznapi műsorszámok: BRATISLAVA 5.00: Hírek. 5.15: Zenével kezdjük a napot. 7.00: Hírek. 9.55: Műsorismertetés. 12.30: Hírek. 12.50: Vízállásjelentés. 12.55: Műsorismertetés. 14.30: Közérdekű közlemények, műsor­­ismertetés. 19.00: Hírek. 22.30: Hírek. 23.50: Hírek. r Állandó magyar nyelvű műsorszámok: BRATISLAVA II. BESZTERCEBÁNYA Hétfő: 6.45: Hírek. 13.00: Hangos híradó. 16.00: Úttörők műsora. 17.30: Szórakoztató műsor. 22.30: Pozsony és Kassa hul­lámhosszán: Hírek. Kedd: 6.45: Hírek. 13.00: Hangos híradó. 17.30: Szórakoz­tató műsor. 22.30: Pozsony és Kassa hul­lámhosszán: Hírek. Szerda: 6.43: Hírek. 10.00: Gyermekműsor. 13.00: Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató mű­sor. 17.45: Serdülő ifjúság szá­mára. 22.30: Pozsony és Kassa hul­lámhosszán: Hírek. Csütörtök: 6.45: Hírek. 13.00: Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató műsor. 22.30: Pozsony és Kassa hul­lámhosszán: Hírek. Péntek: 6.45: Hirek. 13.00: Hangos híradó. 17.30: Szórakoz­tató műsor. 22.30: Pozsony és Kassa hul­lámhosszán: Hirek. Szombat: 6.45: Hírek. 13.00: Hangos híradó. 17.30: Szórakoz­tató műsor. 22.30: Pozsony és Kassa hul­lámhosszán: Hírek. Vasárnap: 6.45: Hírek 13.00: Hangos híradó. 13.30 Esztrádmüsor. 17.30: Szórakoz­tató műsor. Ezenkívül havonta egyszer 13.30—15.30: Hangjá­­ték vagy színpadi mű. 22.30: Pozsony és Kassa hul­lámhosszán: Hírek. KOVOSROT, BRATISLAVA,!,, p. Felhívja polgárainkat, hogy minden öreg vasat és színes fémet gyütsenek össze és adják át a legközelebbi gyűjtőbe, vagy pedig a Jednota eiárusitó helyein. Egy kiló hulladékvasért 0,08 fülért, így kiló színesfémért 2—10 Kčs-t fizet a vállalat. A vas- és színesfémek gyűjtésével fokozzátok saját bevételteket. megszabadultok a fölösleges lim-lomtól és segititek a kohászokat a több acélgyártás elérésében. KOVOSROT, Bratislava, n. p.

Next

/
Thumbnails
Contents