Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-10-28 / 43. szám

12 J*a (met Földműves 1956. október 28. Egy hét a külpolitikában KIS HÍREK a nagyvilágból A Moszkvában lezajlott szovjet­japán tárgyalások eredményeként a Kremlben közös nyilatkozatot írtak alá, amely véget vet a két ország kö­zötti, jogilag még mindig fennálló ha­diállapotnak. A szovjet-japán közös nyilatkozat bevezetőben hangsúlyozza, hogy a tár­gyalások a kölcsönös megértés és együttműködés légkörében folytak le, majd az alábbiakban rögzíti a két or­szág közötti megállapodásokat: 1. A közös nyilatkozat hatálybalépé­sének napjától kezdve megszűnik a hadiállapot a Szovjetunió és Japán között, s helyre áll a két ország bé­kéje és jószomszédi barátságos viszo­nya. 2. A Szovjetunió és Japán között helyreállnak a diplomáciai és konzuli kapcsolatok. A két állam haladéktala­nul nagyköveteket cserél. *■ 3. A két ország megerősíti, hogy az ENSZ alapokmány szellemében nem­zetközi vitáikat békés eszközökkel oldja meg, s nemzetközi kapcsolataik­ban tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetéstől és az erőszak alkalma­zásától. A két fél kötelezi magát, hogy nem avatkozik egymás belügyeibe. 4. A Szovjetunió támogatja Japán ENSZ-be való felvételét. 5. A Szovjetunióban elítélt minden japán állampolgárt a közös nyilatkozat érvénybelépésével szabadonbocsátanak és hazaszállítanak. 6. A Szovjetunió lemond minden jó­­vátételi igényéről Japánnal szemben. A két állam kölcsönösen lemond a háború következtében egymással szem­ben keletkezett igényeiről. 7. A legrövidebb időn belül, tárgya­lásokat kezdenek kereskedelmi, keres­kedelmi tengeri hajózási és egyéb üz­leti kapcsolataik szerződéses formában történő szilárd alapokra helyezéséről. 8. Az ez év májusában aláírt szov­jet-japán halászati engedély a közös nyilatkozat hatálybalépésével egyide­jűleg életbe lép. 9. A diplomáciai kapcsolatok helyre­­állítása után a két ország folytatja a tárgyalásokat a békeszerződés meg­kötéséről. A Szovjetunió beleegyezik abba, hogy a békeszerződés megkötése után átadja Japánnak a Habomai és a Szikotan szigeteket. 10. A ratifikációs okmányok kicse­rélésének a legrövidebb időn belül Tokióban kell megtörténnie. A közös nyilatkozattal egyidejűleg kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetunió és Japán közötti kereske­delem fejlesztéséről és a legnagyob kedvezmény rendszerének kölcsönös bevezetéséről, a vámtételek és a ha­józás terén. A Lengyel Egyesült Munkáspárt új Központi Bizottságot választott. Varsóban, ahol az elmúlt vasárnap este megválasztották a Lengyel Egye­sült Munkáspárt új politikai bizottsá­gát, titkárságát és a központi bizottság első titkárát, örömteli hangulat ural­kodik. Ezt-annál is inkább hangsúlyoz­ni kell, mert egyes nyugati hírforrások a legkülönfélébb célzatos jelentéseket kürtőitek szét a lengyelországi hely­zettel kapcsolatban. Tégy az, hogy az egész nemzetközi közvélemény figyel­me Varsó felé irányult és hogy azok a nagyon fontos események, amelyek történtek, rendkívüli módon megfe­szítik a . világlapok és az ügynökségek összesereglett tudósítóinak idegeit. De ugyanilyen tény, hogy minden, akár a legkisebb mértékben tárgyilagos megfigeylő nem láthat mást, mint azt, hogy a lengyel főváros lakossága ébe­ren, de méltóságteljes, öntudatos nyu­galommal és teljes egységben várta a Központi Bizottság üléséről és a köz­ben lezajlott szovjet-lengyel tárgya­lásokról szóló jelentéseket. A Trybuna Ludu már néhány ' perccel a választás eredményeinek kihirdetése után rend­kívüli kiadásban jelent meg, rövid ve­zércikke hangoztatja, hogy olyan po­litikai bizottságot választottak, amely kifejezi a párt és az egész nép akara­tát. Gómulka elvtárs a különböző üze­mek és gyárak, valamint a Politechni­kai Főiskola küldöttségei előtt az SZKP KB küldöttségének látogatásáról a következőképpen nyilatkozott: „A LEMP Központi Bizottságának képvi­selői arról biztosították a szovjet elv­társakat, hogy a Lengyelországban mos. kibontakozó demokratizálási fo­lyamat még jobban megszilárdítja majd a lengyel-szovjet szövetséget.” Kijelentette, hogy a megbeszéléseken az időszerű politikai problémák fényé­ben foglalkoztak a két párt viszonyá­val. Belföldi vonatkozásban Gomulka emlékeztetett arra, hogy a’ múltban számos hibát követtek el, majd meg­állapította, hogy a hibákat csak akkor lehet kiküszöbölni, ha a központi bi­­zotság és új politikai bizottsága az egész munkásosztállyal együtt való­sítja meg azokat a határozatokat, ame­lyeket a VIII. ülés elfogad. „Csak kon­krét tettekkel, nem pedig szavakkal lehet kielégíteni mindazokat a követe­léseket, amelyeket a munkásosztály most velünk szemben támaszt” — ál­lapította meg a szónok. A Borba az amerikai segélyről A Borba múlt pénteki számában hosszan kommentálja Eisenhower dön­tését a Jugoszláviának nyújtandó to­vábbi amerikai segítségről. A kommen­tár hangoztatja: Jugoszlávia határozott pozitív voltát nem a segély összeg­szerű értéke szerint ítéli meg, hanem aszerint, hogy milyen lehetőséget nyújt az Egyesült Államok és Jugo­szlávia további gazdasági együttműkö­désére. A Borba ezután rámutat, hogy Eisenhower jelentésében van néhány vélemény és állítás, amellyel Jugo­szlávia semmiképpen sem érthet egyet. A jugoszláv-szovjet kapcsolatok kedvező fejlődése hasznos volt a béke általános megszilárdításában. Ma Ju­goszlávia és a Szovjetunió, valamint a többi népi demokratikus ország között baráti kapcsolatok fejlődnek ki, az a veszély pedig, amely erről az oldalról fenyegette a hidegháború esztendei­ben, a Jugoszláviával szemben folyta­tott sztálini politika fokozatos revízió­ja és a szovjet kormány általános békés orientálódása folytán elhárult. Nem érthetünk egyet azzal — írja a Borba —, hogy helyes Eisenhower el­nöknek ama állítása, amely szerint a Szovjetunió továbbra is erőfeszítése­ket tesz Jugoszlávia függetlenségének veszélyeztetésére. A Jugoszlávia iránti szovjet politikában bekövetkezett po­zitív változást tulajdonképpen üdvözöl­niük kellene mindazoknak, akiket ér-A piramisok országában Ha az ember repülőgépről nézi Egyiptomot, olyan az egész mint egy térkép: széles, sárga síkság, a köze­pén egy zöld szalaggal. Így ábrázolják Egyiptomot az iskolai térképek is. „Egyiptom a Nílus ajándéka” mondta mar Hérodotosz, a nagy görög törté­netíró is. Erről meggyőződhetünk, ha repülőgépről nézzük az országot. A ha­talmas Nílus folyó két partján buja­zöld ligetek és ültetvények, mögöttük az élettelen sivatag nyújtózkodik, hosz­­szan, végtelen messzeségben. Ezen a keskeny szalagon fekszik az ország termőföldje, itt összpontosul az egész ország élete. A lakosság 97 százaléka lakik itt, Egyiptom területének 4 szá­zalékán. Az Egyiptombóí hazatérő utast, ren­desen megszokták kérdezni, hogy lá­tott-e nílusi krokodilusokat. Hát kro­­kodilusok és vízilovak Egyiptomban már régen nem léteznek. Felhúzódtak a felső folyására, az őserdő vadonjába, ahol nem zavarja őket az emberi kör­nyezet. A lakosság némely tartomány­ban igen sűrű, eléri négyzetkilométe­renként a 800 lelket is. Itt mindenki a földből igyekszik megélni, mert Egyiptom mezőgazdasági ország és la­kosságának többsége földművelő. Az egyiptomi falvak aprók, a kuny­hók a Nílus iszapjából épültek, kicsiny­kék és egymás hegyén-hátán feksze­nek. Ha egy kis telepen körülnéz az ember, csodálkozva látja, hogy egy parányi helyen néha 10—15 000 ember is szorong. A század kezdete óta a lakosság száma megkétszereződött és a meg­művelt föld területe is jóval megnőtt. A hosszantartó idegen uralom a nyo­mor és nélkülözés szélére sodorta a népet. Egy ismert nemzetgazdász ki­számította, hogy negyven év alatt az amugyis alacsony nemzeti jövedelem a felére csökkent. .A gyarmatosítók eltávolították a Nílus partjairól a vál­tozatos növénykultúrát, melyet az egyiptomiak már ősidők óta kifejleszd tettek. Nekik csak gyapotra volt szük­ségük, mely olcsó nyersanyag volt gyáraik számára. Egyiptom, amely a fáraók idején a Földközi-tenger kör­nyékének gabonaraktára volt, ma kény­telen gabonát behozni Ausztráliából. Az idegen uralom ilyen természetelle­nes egyoldalú jelleget adott a mező­­gazdaságnak. A gyarmatosítók emel­lett erőszakosan akadályozták az ipar fejlődését, hogy piacot szerezzenek áruik számára. Politikájukban a föl­desurakra támaszkodtak, akik óriási területeket birtokoltak. 1952-ben 88 földbirtokosnak több földje volt, mint másfélmillió parasztnak. A földesúr nem gazdálkodott egyedül, hanem föld­jét bérbeadta a parasztoknak. A bérlet feltételei olyan kegyetlenek voltak, hogy a . fellahnak (egyiptomi paraszt), aki egész családjával dolgozott, alig maradt a puszta megélhetésre. A sze­gény fellah csak keskeny földszalagot bérelhetett, és ebből kellett eltartani családját és kielégíteni a földbirtokos fantasztikus követeléseit. A nemzeti forradalom első napjai­ban azonban megalakultak a falvakon a nemzeti bizottságok. Ezer és ezer kérvénye ment a fővárosba, melybe a fellahok földet követeltek. A forra­dalmi nemzeti tanács megalakulása után már 48 napra elfogadta a föld­reformról szóló törvényt. dekel a béke és a békés baráti együtt­működés. A cikk befejezésül hangsú­lyozza: elérkezett az ideje annak, hogy az Egyesült Államok és Jugoszlávia baráti módon vizsgálja meg a két or­szág gazdasági együttműködésének legalkalmasabb módját, olyan alapo­kon, amelyek mindkét fél számára el­fogadhatóak lesznek és megfelelnek a kereskedelem és a hitelnyújtás ter­mészetes gyakorlatának. * * * Eisenhower kitérően válaszolt Bulganyin levelére (ČTK) — Október 21-én tették közzé Washingtonban N. A. Bulganyinnak, a Szovjetaunió Minisztertanácsa elnö­kének Eisenhower elnökhöz intézett legutóbbi levelét. Eisenhower elnök e levélre küldött válaszában nem ad egyenes választ arra a javaslatra, hogy azonnal kössenek egyezményt az atom­fegyverekkel folytatott kísérletek be­tiltásáról. Eisenhower elnök teljesen támogatja államtitkárának, Dullesnek álláspont­ját, aki — mint N. A. Buganyin leve­lében megállapította — beszédeiben elferdíti a leszerelés kérdéseiben elfog­lalt szovjet álláspontot és nyíltan tá­madja a Szovjetuniót s külpolitikáját. Eisenhower elnök levele végén ugyan azt írja, hogy szívesen folytatja levél­váltását N. A. Bulganyinnal e kérdé­sekről, azonban újból megismétli az úgynevezett kölcsönös légi ellenőrzés tervét, amely — mint már több ízben hangsúlyozták — ellenőrzést jelente­ne anélkül, hogy megvalósítanák a le­szerelést, s megkerülné az emberiség legfőbb követelését: az atomfegyverek és az atomfegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetését. BESZÉLGETÉS A SZÖVETKEZETI BANKBAN Alkalmam nyílott beszélgetést foly­tatni a földreformbizottság elnökével, aki egyúttal a szövetkezeti bank igaz­gatója is. Elmondta, hogy 1952. szep­tember 9-én kiadott törvény megszün­tetett minden 200 feddánon felüli bir­tokot és a volt tulajdonosokat kárta-A Mint az AFP jelenti, az amerikai külügyminisztérium az elmúlt pénte­ken délután közölte, hogy Bulganyin újabb üzenetet intézett Eisenhower elnökhöz. — Mint ismeretes, Bulga­nyin és Eisenhower múlt év óta foly­tat levelezést a leszerelésről. A A bonni szövetségi tanács meg­szavazta a bonni kormánynak a 12 hó­napos' katonai szolgálati fdőről szóló törvényjavaslatát. A tanácsban Bréma és Hessen tartomány képviselői a tör­vényjavaslat ellen szavaztak. A A francia kormány hivatalos láto­gatásra meghívta Párizsba Adenauer szövetségi kancellárt. A látogatást no­vember 5. és 6-ra tervezik. A látogatás során Adenauer tárgyalni fog Mollet miniszterelnökkel. A A Saar-vidékről szóló Adenauer- Mollet-megállapodás aláírását október 22-ről — a közben fellépő nehézségek miatt — október 27-re halasztották. A A Fiancial Times értesülése sze­rint egy most aláírt megállapodás ér­telmében Szaud-Arábia ötmillió egyip­tomi fontnak megfelelő értékű dollárt bocsát Egyiptom rendelkezésére.. A Hailé Szelasszié, Etiópia császára februárban hivatalos látogatást tesz Egyiptomban. Szelasszié Nasszer ven­dége lesz. A Az elmúlt héten a francia béke­mozgalom három napot szentelt an­nak, hogy a francia nemzetgyűlés tag­jainak tudomására hozza: a francia dolgozók békét akarnak Algériában. A A Svéd Szociáldemokrata Párt és a Parasztszövetség képviselői között lezajlott többnapos tárgyalások olyan értelmű megállapodással zárultak, hogy a két párt folytatja együttműködését a kormányban. A D. T. Sepilov szovjet külügymi­niszter október 20-án fogadta a Szov­jetunióban vendégeskedő Gaston Pa­­iewski ismert francia politikust. A A bolgár nemzetgyűlés elnöksége november 1-én délután 3 órára össze­hívta a nemzetgyűlés soronkövetkező ülésszakát. A Az Osztrák Szakszervezeti Szö­vetség szombaton bejelentette, hogy a köztisztviselők, postások, távirászok és vasutasok szakszervezteinek bérhar­ca eredménnyel járt és így Ausztriá­ban nem került sor a közalkalmazot­tak sztrájkjára. A A belgrádi Fehér Palotában hét­főn délelőtt 10 órakor a jugoszláv és a román kormányküldöttség, élén Titó­­val, illetve Gheorghiu-Dej-zsel meg­kezdte a hivatalos tárgyalásokat. Ahol a tanító is bekapcsolódott a sportba lanította. A fellahok 30 évi részlet­­fizetésre kápták meg a földet. Eddig a földeknek kb. felét osztották szét igen jutányos áron. A reform ilymódon a fellahok csak egy részét elégítette ki. Az egyiptomi népi mondás úgy tartja, hogy az éhes nem lakik jól attól, ha a szomszéd ebédjét nézi. — Ez igaz — mondja az elnök — de köztudomású, hogy Egyiptomban sok feilah földet bérelt. A bérleti feltéte­lek nagyon nehezek voltak. A föld-Török Gábor tanítóval Szliacs-für­­dőn találkoztam. Vasárnap délután együtt ültünk a rádió mellett és végig­szurkoltuk Szepesi György színes köz­vetítését a francia-magyar válogatott mérkőzésről. — Egy , pedagógusnak a sporttal is tó'rődnie kell — mondja a közvetítés szünetében. — Lehet-e nagyobb öröm, mint azt látni, hogy körülöttünk vidám, egészséges emberek élnek. Bizonyos, hogy a falusi sport fejlődése szerves része a falu kulturális felemelkedésé­nek is. Tehetünk-e ezért valamit mi pedagógusok? Közben megkezdődött a második félidő közvetítése. Az izgalmas mér­kőzés befejezése után egy csendes sa­rokba visszavonulva folytattuk beszél­getésünket. — Ami kicsi, ipolymenti falunkban már régebben is futballoztak — viszi tovább a szót Török sporttárs. — Va­sárnap délutánonként rúgták a labdát, azt is sokkal nagyobb lelkesedéssel, mint tudással. A többi sportágat csak hallásból ismerték. Rendszeres spor­tolás falunkban csak a felszabadulás után kezdődött. Azóta falunkban a sport szépen fejlődik. — A futballisták a járási verseny­ben vesznek részt. Balog és Nagycsa­­lomija.után mi következünk, megelőzve Kiscsalomija és Lesenye labdarúgóit. Tavasszal még jobban álltunk, és a második helyen végeztünk, — folytatja felvilágosításait Török tanító, a sport­egyesület titkára. — Jövőre, az ősszel reform ezt figyelembe vette. Ma már törvény szabályozza a bért. Ennek következtében a parasztbérlők bevé­telei évi 40 millió fonttal emelkedtek. Természetes, hogy a mezőgazdasági kérdés teljes rendezése a nemzeti for­rások teljes kifejlesztésétől függ. így pl. az aszuáni víztároló felépítése újabb két millió feddán földet tesz termékennyé. Ez hatalmas terület, ha figyelembe vesszük, hogy a mai szán­tóterület összesen 6 millió feddán. Jól tudjuk azt is, hogy nem elég valaki­nek földet adni. A parasztnak nincs pénze arra, hogy gépeket vásároljon. Ezért a föld átadása össze van kötve a szövetkezetbe való belépéssel. Nem véletlen, hogy nekem két'ilyen fon­tos funkcióm van. A bizottságnak igy megvannak a szükséges eszközei és kölcsönöket folyósíthat az országban levő fiókjai útján. Az új egyiptomi kormány törekszik a nemzeti ipar kifejlesztésére is. Meg­engedi, hogy a külföldiek is részt ve­gyenek az ipar fejlesztésében, és en­gedélyezte, hogy egyes vállalatokban a részvények 51 százalékával része­sedhessenek. Egyúttal azonban igyek­szik a kormány arra is, hogy az egyip­tomi alkalmazottak számát ezekben a közös, idegen — egyiptomi tőkéjű vállalatokban állandóan növelje. ACHMED SZALEM ÚJ ÉLETE Az újságíró-csoport, melyhez én is tartoztam, meglátogatta a királyi szék­helyet is. Gyönyörű pálmák, eukalip­tuszok, tamariszbokrok között robo­gott autóbuszunk, megcsodáltuk a ki­rályi palota fényűző porppáját. De el­borzadva szemléltük a parasztok lak­helyeinek nyomorúságát. Egy nyugat­német újságírónő hozzámfordulva meg­jegyezte: — Ha az egyiptomi falut nézem, az leszerelt katonákkal megerősödve az első helyre pályázunk. — A csapat lelke Illés József tanító, aki a középcsatár posztján jeleskedik, de Dénes Bertalan, a középhátvéd is erőssége a csapatnak. Elnökünk, Za­­chár László kitűnően látja el tisztjét. A csapatban is jó közösségi szellemet teremtett és mint kapuvédő is meg­állja helyét. A lányok is bekapcsolód­tak a sportba és Béia Piroskával az élükön egyre több lány jelentkezett az egyesületbe. Röplabdáznak, de jövőre más sportágakra is sor kerül. Új pályának helyet a helyi nemzeti bizottság jóvoltából csak nemrégiben kaptunk. A pálya rendbehozásához azonnal hozzáfogtunk. A munkában az egész falu sportkedvelő ifjúsága segítségünkre sietett, Két új sportfel­szerelést is vettünk, úgy hogy ma már semmiben sincs hiányunk, sőt ezer korona megtakarított 'pénzünk is van. Mindez jórészt Vankó Lászlónak az érdeme, aki a helyi nemzeti bizott­ság titkára és az egyesület pénztár­noka. Az összegyűlt pénzekkel kitü­nően gazdálkodik. Meg kell említenem azt is, hogy a helybeli tömegszervezetekkel, a CS1SZ- szel és CSEMADOK-kal példásan együtt­működünk. Célunk az, hogy a faluban a testnevelést és a kultúrát minél ma­gasabb színvonalra emeljük és rend­szeres munkával az egész falu ifjúsá­gát megnyerjük a sport számára — mondja befejezésül Török Gábor. az érzésem, hogy ezek az emberek Irtóznak a civilizációtól. Becsukott szemekkel élnek, mint ezer évvel ez­előtt. Hiába magyaráztam neki, hogy nem lehet így beszélni egy országról, ahol az emberi kultúra bölcsője ringott. Mikor aztán a palota kincseinek megtekintése után körülnéztünk a kör­nyéken, a német kolleganőnek alkalma nyílott meggyőződni állítása helyte­lenségéről. Három fellahot láttunk a közelben a földön dolgozni. Beszélge­tésbe kezdtünk velük. Egyikük, Ach­med Szalem elmondta, hogy azelőtt a királytól bérelt 1 feddán földet. Évi bevétele 50 font volt és ebből negy­venet a királynak kellett fizetnie bér fejében. Most öccsével együtt két és fél feddánt kaptak. Itt évente átlag háromszor lehet aratni és a vetésforgó: takarmány, gyapot, gabona és zöldség. Most évi 20 font adót fizet és úgy számítja, hogy tisztán 60 fontot fog keresni. „A szövetkezet segítsége nél­kül nem tudtunk volna elvetni,” — mondja öccse Gauri. Bementünk a faluba, felkerestük Achmed Szalem lakását. A szegényes kis szobát a keleti zene hangjai töl­tötték meg. A gazda fia egy vadonatúj rádióval bajlódott. A készülék kicsiny volt és a legolcsóbb. Szalem elmondta, hogy a rádiót három napja vette és a gvapottszedés után fogja kifizetni. Megkérdeztem, hogy miért vett éppen rádiót, Emikor olyan sok mindenre volna szüksége: „írástudatlan vagyok és tudni akarom, mi történik a vi­lágban.” A kolleganőhöz fordultam: — Asszo­nyom. úgy látszik a civilizáció terje­désének nincsen semmi akadálya a fellah házában. A kolleganő csak a vállát vonogatta. NYIKOLÁJ DRACSINSZKIJ SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó n. v.. Bratislava, Krížková 7. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového víťazstva 6/d._Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. A-61978

Next

/
Thumbnails
Contents