Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-10-21 / 42. szám
4 y/zafaret Földműves 1956. október 21, Ismerjük meg szép hazánkat: Csípős őszi verőfényben sodródtam a prágai Vencel-tér „embersűrű“ forgatagában, mikor az egyik könyvesbolt kirakatában észrevettem, hogy abban a nagy cseh regényíró, Alojz Jirásek, mellszobra áll és az egész nagy kirakat Jirásek könyveivel, kézirataival és emlékeivel van tele. A Jirásek-kirakat alatt viszont tábla volt, mely felhívta a járókelők figyelmét a közben már befejeződött nemzetközi múzeum-hétre és ennek keretében a hviezdai Jirásek múzeumra. Régi PrágajárönaJc tartom magamat, Hviezdáról is hallottam már egyet s mást, tudtam, hogy valahol Prága peremén fekszik Brevnov külvárosában, de hirtelen mégsem tudtam, a köztársasági elnököt, Gottwald elvtárs azzal fogadta okéi, hogy már utasítást adott az elnöki irodának, bocsássák ezt a nyaralót múzeum céljaira és kezdjék meg az átépítést. Az átépítés terveit maga Nejedlý miniszter elvtárs készítette és 6 irányította a munkálatokat is. A hviezdai múzeum ma köztársaságunk nemcsak egyik legfiatalabb, de egyik legszebb múzeuma is. Valóban nagyon szerencsés gondolat volt ezt a múzeumot éppen a Fehérhegyen létesíteni. A Fehérhegy valaha cseh tragédia szimbóluma volt. Az új múzeum ismét szimbólum, annak szimbóluma, hogy a múlt romjain új, szocialista haza épül, és ma a fehérA Jirásek-múzeum a Fehérhegyen merre induljak el a Hviezdába. Bementen tehát az üzletbe, ahol egy csinos elárúsítónö gyorsan pergő szavakkal adta tudomásomra, kár ezen gondolkozni, szemben van a 22-es villamos megállója, egyszerűen induljak el vele, s a végállomástól pár lépésre van a Hviezda. Végigmentem tehát a 22-esen Prágán. A Károly-híd bókoló kószentjei előtt, a csillogó Vltaván át, a Malá Strana régi házai között, a Hradéani alatt, Brevnov hatalmasan épülő külvárosán át és vagy háromnegyedórás út után eljutottunk a híres Fehérhegyre, amely oly szomorú dátumot jelent a cseh nemzet történetében, hiszen a fehérhegyi csatában győzte le a császári abszolutizmus a láncait lerázni akaró cseh nemzeti erőket. A hviezdai várkasétly valóban nem volt messze, egy elkerített erdörészhez jutottunk, melyet kőfal határolt, rajta volt a tábla, hogy itt van a Jirásek múzeum. A kapu mögött hatalmas kavicsos sétány vezetett nyílegyenesen a kastélyba; ebben van a múzeum. A vadaskert padjain prágai polgárok élvezték az ősz talán utolsó napsugarait, melyeket egyre sűrűbben tört meg egu-egy hulló sárga falevél. Végigmentünk az úton, virágágyak közé kerültünk. A vadaskert 1534-ben létesült, ekkor alakította első Ferdinand király az egykori Brevnoi kolostor földjén, mintegy 150 hold terjedelemben. Két bejárat volt, s megmaradt ma is, az egyik a Fehérhegy, a másik a szomszédos Libos község felől. Ebben a környezetben áll az erődítmény, amely hatágú csillag formájában épült és soha nem felejti el az, aki csak egyszer is látta. Ezért hívják Csillagnak, Hviezdának. Ferdinánd király fia Tiroli Ferdinand herceg építette 1555-ben, aki akkoriban cseh helytartó volt. Az épületet olasz építészek tervezték. A kastély falai a cseh történelemnek sok fejezetéről tudnának mesélni. így magáról a fehérhegyi ütközetről is, merj hiszen éppen a Hviezda falain vesztek el a rendi hadsereg utolsó emberei a fiatal Síik vezetése alatt; itt véreztek el. Mikor a cseh királyok Prágába jöttek magukat megkoronáztatni, a hviezdai kastélynál megálltak, ez jelentetne Prága küszöbét. Utolsó történelmi szerepe 1757-ben volt, amikor II. Frigyes innen bombáztatta Prágát. Ezután már csak történelmi emlékké vált, de karbantartásával jóformán alig törődtek. 1951-ben azonban a hviezdai kastély életében sorsdöntő fordulat állott be. Klement Gottwald egyenes ösztönzésére itt alakult meg a Jirásek múzeum. Mikor Zdenék Nejedlý és Václav Kopecký elvtársak ez ügyben felkeresték hegyi múzeum a cseh nép történelmének legszebb fejezetét, az épülő szocializmust szimbolizálja. Beléptünk a múzeumba. A padlózat olyan tiszta mint a tükör. Nem is szabad cipőben rálépni. Mindenki papucsot kap és abban kell végigjárnia a múzeumot. Mindjárt a földszint központi termében a nagy cseh mesemondó szobra fogadott. Mögötte másik szobor áll, Žižkáé, a nagy huszita vezéré, a „lázadó paraszt" és a „kovács" szobrai közt. A szobában Smetana, Aleš, Palacký és Božena Némcová mellszobrai láthatók. Ezután következnek a földszint múzeumi termei. Érdekességük az, hogy nemcsak Jirásek művét ismertetik, hanem a kort is, amelyről a regény készült. Az első terem a régi cseh mondák terme, melyekről Jirásek könyvet írt. Jiráseket a cseh nép életéből nem a királyok és főurak, de a nép érdekelte. Regényeit és írásait abból a korból veszi, amikor a nép megszólalt. Nem véletlen, hogy a mondák és a huszitizmus korai ezek. A cseh mondák termét igen szép képanyag díszíti, és ezután következnek az egyes huszita regények termei. A „Mezi Prúdi“ című regény termében külön osztály örökítette meg Húsz és Žižka egyéniségét. Egy másik regény a „Proti všem“ a husziták győzedelmes korát dolgozza fel, amikor a cseh nép igazságérzeté-Myslbek szobra: Ctirad és Sárka tői fűtve győzedelmesen dacol az egész világgal. A „Bratstvo“ című könyvének termében rengeteg szlováikai és magyar vonatkozást találunk. Ez természetes is, hisz ez a regény azt az időt dolgozta fel, amikor a husziták átjöttek Szlovákiába és a szlovák meg a magyar nép nagyrésze melléjük állt. Jelszavaik az egyenlőség és az igazság egyaránt mozgatott meg minden kort. A husziták szlovákiai időszakával nem egy magyar regényíró is foglalkozott, természetes tehát, hogy helyet kapott a nagy cseh mesemondó mesteri tollában. Brandiszi Jiszkra János idejéből íródott a regény, Axamit Péter és Ján Talafus korát dolgozta fel, amikor nagyszámban csatlakoztak a huszitákhoz a szlovákok is, Kozie János és István meg a többiek vezetése alatt. A falakon csupa szlovákiai kép függ. maznak. Látjuk itt a zólyomi várat, Trencsént, Beckót, Podolint, a Vörös kolostort, Kézsmárkot, Eperjest, Kassát, Selmecet, Lőcsét és sok más szlovákiai várat és várost, egyszóval mindazt, ami a huszita korral összefügg. Külön rész foglalkozik Hunyadi János személyével. Nemcsak Hunyadi János képét látjuk itt, de vannak itt rajzok a magyar táborról is, látjuk itt Hunyadi sajátkezű levelét, melyben Bártfa várost arra ösztönzi, hogy Jiszkrával békét kössön. Láthatjuk itt az egri püspök levelét is, aki a magyar foglyok kiadását kérte, valamint az esztergomi püspök levelét, aki óva intette a kelet-szlovákiai városokat a huszita veszélytől. Már csak abból is, hogy az esztergomi püspök közbelépett, jól látni, hogy Kelet-Szlovákia lakossága, akkoriban nemzetiségre való tekintet nélkül, szimpatizált a husziták igazságos, szociális, emberi programjával. Zdenék Nejedlý ezzel a könyvvel kapcsolatban megjegyezte, hogy a huszita kor Szlovákiában jelentősen megerősítette nemcsak a szlovák nemesség, de a szlovák nép nemzeti öntudatát is. És mégegyet kell megállapítani — fűzi hozzá Nejedlý elvtárs — „Jirásek, aki sohasem hagyta magát elragadtatni a korabeli nacionalizmustól, itt is helyes vonatkozást talált a magyar néppel" A „Temno“ című könyv terme a jezsuita perzekúcie korát ismerteti. Az emeleten a nemzeti megújhodásra vonatkozó Jirásek emlékek tannak elhelyezve, főként F. L. Vek, Nálunk, Filozófiai történetek és más regények anyagával kapcsolatban. Az utolsó terem Jirásek személyi emlékeit mutatja be az emeleten, Hranovot, Lytomyslt és sok más várost, melyek jelentős szerepet játszottak Jirásek életében. Aki ezt a múzeumot megtekintette (megtekintése majdnem két órát igényel) valóban megismerte a cseh nép legjobb mesemondóját minden tekintetben. Kíváncsi voltam különösen most, amikor október 14-én befejeződött a múzeum nemzetközi hete, hányán látogatták meg a legfiatalabb múzeumot? Megtudtuk, hogy több mint 300 000 ember kereste fel a múzeumot alapításától napjainkig. Nemcsak a belföldi, iskolák, gyárak, üzemek dolgozói, de a külföld is. Két hatalmas könyv került kezembe, amelyek elmondták, milyen emlékkel távoztak a látogatók. Olvastuk itt a szovjet tudósok elismerő szavait, de olvastuk a kínai, burmai, brazíliai vagy indonéz delegációk elismerő szavait is. fim Buck a kanadai kommunista párt főtitkára azt jegyezte fel, hogy ezt 'a sok szépet mind hírül adja a kanadai dolgozóknak. Sok magyar tudományos dolgozó nevét is megtaláltuk, magyar feljegyzésekben. Sok szépet láttunk ebben a múzeumban, — írja az egyik feljegyzés, — míg a másik feljegyzés azt írja, hogy Jiráseket már ma mi is jól ismerjük és szeretjük. A múzeumőr közölte, hogy a fehérhegyi nuízeumot sok szlovákiai magyar dolgozó is felkeresi, épp ezért lepett meg, hogy a szlovákiai magyar dolgozók részéről a könyvben arány'ag kevés bejegyzést találtunk. Amikor visszafelé villamos robogott velem Prága fényei között, elogondolkoztam: a fehérhegyi múzeum megtekintése valóban élmény voljg Ez a múzeum a cseh, szlovák és magyar nép barátságának további elmélyedését eredményezi a közös házéban és így kultúrpolitikai értéke valóban eléggé fel sem becsülhető. MÄRTONVÖLGY1 LÁSZLÓ BULGÁRIA---------------------is_________________________________a szőlő hazája A szőlőtőke története az ősidőkbe nyúlik vissza. Már a negyedkori kőzetekben is találunk szölőlevél lenyomatokat. Az ember először a Kaspi-tenger környékén kezdte termelni a szőlőt, valahol Mezopotániában, innen terjedt el a vincellér mesterség Egyiptomba, Trákiába, Görögországba, később Olasz- és Franciaországba, a spanyolhonba és más európai országokba. A fáraók sírjaiban képeket találtak, melyek a szüretet ábrázolják. Így állapították meg, hogy Egyiptomban már 6000 évvel ezelőtt foglalkoztak szőlőtermeléssel. Némely szerző szerint Trákia volt az első európai ország, ahová Kis- Ázsiából átterjedt a szőlőtermelés. Az Iliásban, ebben az őkori görög époszban már említés történik a trák szőlőről, melyet a görög gályák szállítottak át a tengeren a Trója városát ostromló görög sereg számára. Xenofon, görög történetíró, leírja az odrai cár lakomáját (időszámításunk előtt 410— 420 évvel). Ebben már megemlíti, hogy a trákok ökörszarvból itták a bort. Bulgáriában sok szüretet ábrázoló emléket találtak a trák időkből. A római uralom idején a Balkán félszigeten a szőlőtermelés már nagyon fejlett volt. Ezt bizonyítják egyes ma is használatos szakmai kifejezések, mint a „kószer” és a „kadusz”. Az előbbi metszést, a másik pedig kádat jelent. Az ókori népek a bortermelés fogalmát összekapcsolták bizonyos istenek tiszteletével. így pl. az egyiptomiak Oziris, a görögök Dionyzos, a rómaiak pedig Bachus tiszteletével. A bor isteneinek tiszteletére ünnepségeket rendeztek (bacchanáliák). Ezen ünnepségek kései folytatása a bolgár népszokás, a „zarezan”, melyet február 14-én ünnepelnek. Ezen a napon a szőlőtermelők kivonulnak a szőlőhegyekre, velük megy az egész falu ünneplőbe öltözve és szimbólikusan elvégzik a szőlő-metszést. Ezután táncolnak, énekelnek és népmulatsággal ünnepük a vincellérek napját. A szőlőtermelésnek ma Bulgáriában nagy jelentősége van. Maga a bolgár nép a világ egyik legnagyobb szölőfogyasztója. Egy lakósra évente átlag 25 kg szőlőfogyasztás esik. A szőlőnek igen értékes tápláló, dietikus és gyógyászati értéke van; 1 kg szőlő kb. 16 dkg tiszta cukrot tartalmaz, mely 640 kalóriának felel meg. Ezenkívül magas a vitamintartalma. A, Ä-1, B, B-l és C vitamint tartalmaz, különösen magas a C citamin tartalma. A bolgár borok közül a legismertebb „Bolgár" nevű csemegebor, melyet a Szovjetunióba, a Csehszlovák Köztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Lengyelországba, Ausztriába, Svájcba és Finnországba exportálnak. Bulgária borkivitele az egész exportnak 12 százalékát képezi. Bulgáriában a szőlőtelepítések až egész termőföldnek 3,6 százalékát teszik ki. A szőlő mindenütt megterem, kivéve a 600 méter magasságon felül fekvő területeket. Vannak azonban különleges szőlőtermő vidékek, ahol csemegeszőlőt és csemegeborokat termelnek. A legjobb minőségű borok Plovdiv, Csirpánu, Plevna, G. Orjachovice és Presláv vidékén teremnek. Márkázott boraik a vörös Mavdur, a Gamza, a Melnyík, a fehér Misketh és a Dimijat. Mivel a szőlészetnek Bulgáriában nagy népgazdasági jelentősége van, az állam hatékonyan segíti a szőlőtermelés tervszerű kiszéleítését. 1960-ig 100 000 hektár szőlőt fognak telepíteni, ebből 65 000 hektároi^, közönséges, 35 000 hektáron pedig csemegefajtákat. Eddig az állam és szövetkezeti üzemek 33 000 hektár új- szőlőt telepítettek, melyet nagyobbrészt gépi segítséggel munkálnak meg. Nagy gondot fordítanak a szőlészet fejlesztésére és jól felhasználják a szovjet módszereket, melyek sok szövetkezetnek segítettek a magas hozam elérésében. így pl. a Mihajlovgrad járásban levő Grozdec szövetkezete az elmúlt években hat hektáron 221,70 mázsa Misketh és Pamid fajtájú szőlőt szüretelt. A plovdivi járásban levő Peruskici szövetkezet 30 ár terjedelmű öntözött szőlészetében 53 700 kg „bolgár” fajtájú szőlőt tér- ' melt, ami csúcs-termelésnek számít. Bulgáriában kb. 100 belföldi és 50 külföldi fajta szőlőt termelnek. Némelyik külföldi fajta nem fele! meg a bolgár viszonyoknak és ezért lassan csökkentik termelési területüket és helyettesítik a helyi viszonyoknak megfelelően belföldi fajtákkal. A szőlőtermelés agrotechnikájának fejlesztése terén nagy segítséget nyújtanak a termelőknek a tudományos szőlőtermelési kutató intézetek: a szófiai Dimitrov Mezőgazdasági Főiskola, a plovdivi Mezőgazdasági Főiskola szőlészeti tanszékei és a pleveni szőlészeti tudományos kutató intézet. A szófiai tanszék keresztezés útján egy rendkívüli nagyhozamú fajtát tenyésztett ki, melyből kiváló fehér maszolaszőlöt lehet előállítani. Ezt az új fajtát a legmelegebb vidéken fogják termelni. A plovdivi szőlészeti tanszék a mavrud szőlőből, más fajtával való keresztezés útján, egy új alfajt tenyésztett ki, mely lényegesen emeli a mavrud szőlő fajta hozamát. A tudományos intézetek kutatják a szőlőtermelés más problémát is, így a metszést, öntözést, trágyázást stb. Ma már a bolgár szőlészet munkáját különféle talajmegmunkáló gépek segítik. Ilyenek például a vándor motoros permetezőgépek, melyeket jól felhasználnak a kártevők és a növénybetegségek ellen. Nem kétséges, hogy az állami gondoskodás a tudományos intézetek és a szőlőtermelők közös igyekezete meg fogja hozni a gyümölcsét. A szőlők hozama évről évre emelkedik és e kiváló gyümölcs termelése állandóan terjed bolgár földön. Prof. N. NEDELCSEV, Dimitrov-díjas tudós. ★ ★ ★ Hol szórakozzon a szentkirályi fiatalság? Mint mindenütt, Szentkirályon is beköszöntött az ősz. Legtöbb faluban ilyenkor már a fiatalok jókedvétől hangos a kultúrház. Szentkirályon azonban ez nem így van. Ott nem a kultúrház, esetleg csak a korcsma hangos. A falu fiatalsága más helyiség hiányában itt találja meg az egyedüli szórakozási lehetőségeket. És mind ezt miért? Talán nincs megfelelő helyiség? De igen A HNB tanácsa már tavasz óta ígéri hogy a faluban levő kastélyt az ifjúság rendelkezésére bocsátja. A mai. napig azonban semmi sem történt. És hogy nem történt, annak elsődleges oka, hogy a nemzeti bizottság a kastélyban lakókat nem helyezte el máshová. így a nemzeti bizottság határozata csak papíron maradt meg. Most még csak az a kérdés, hogy meddig kell várni a szentkirályi fiataloknak, s mikor oldódik meg végre közös vágyuk, hogy korcsma helyett a kultúrházban találjanak második otthonra. Ez elsősorban a helyi nemzeti bizottság további segítségétől függ. Nem szabad elfelejteniük, hogy elsősorban ők felelősek az ifjúság neveléséért. S most már csak az a kérdés, hogy mindezt mikor veszik tudomásul.
