Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-10-21 / 42. szám

4 y/zafaret Földműves 1956. október 21, Ismerjük meg szép hazánkat: Csípős őszi verőfényben sodródtam a prágai Vencel-tér „embersűrű“ for­gatagában, mikor az egyik könyvesbolt kirakatában észrevettem, hogy abban a nagy cseh regényíró, Alojz Jirásek, mellszobra áll és az egész nagy kirakat Jirásek könyveivel, kézirataival és em­lékeivel van tele. A Jirásek-kirakat alatt viszont tábla volt, mely felhívta a járókelők figyelmét a közben már befejeződött nemzetközi múzeum-hétre és ennek keretében a hviezdai Jirásek múzeumra. Régi PrágajárönaJc tartom magamat, Hviezdáról is hallottam már egyet s mást, tudtam, hogy valahol Prága peremén fekszik Brevnov kül­városában, de hirtelen mégsem tudtam, a köztársasági elnököt, Gottwald elv­­társ azzal fogadta okéi, hogy már uta­sítást adott az elnöki irodának, bo­csássák ezt a nyaralót múzeum céljaira és kezdjék meg az átépítést. Az átépí­tés terveit maga Nejedlý miniszter elvtárs készítette és 6 irányította a munkálatokat is. A hviezdai múzeum ma köztársaságunk nemcsak egyik leg­fiatalabb, de egyik legszebb múzeuma is. Valóban nagyon szerencsés gondo­lat volt ezt a múzeumot éppen a Fe­hérhegyen létesíteni. A Fehérhegy va­laha cseh tragédia szimbóluma volt. Az új múzeum ismét szimbólum, annak szimbóluma, hogy a múlt romjain új, szocialista haza épül, és ma a fehér­A Jirásek-múzeum a Fehérhegyen merre induljak el a Hviezdába. Bemen­ten tehát az üzletbe, ahol egy csinos elárúsítónö gyorsan pergő szavakkal adta tudomásomra, kár ezen gondol­kozni, szemben van a 22-es villamos megállója, egyszerűen induljak el vele, s a végállomástól pár lépésre van a Hviezda. Végigmentem tehát a 22-esen Prá­gán. A Károly-híd bókoló kószentjei előtt, a csillogó Vltaván át, a Malá Strana régi házai között, a Hradéani alatt, Brevnov hatalmasan épülő kül­városán át és vagy háromnegyedórás út után eljutottunk a híres Fehér­hegyre, amely oly szomorú dátumot jelent a cseh nemzet történetében, hiszen a fehérhegyi csatában győzte le a császári abszolutizmus a láncait lerázni akaró cseh nemzeti erőket. A hviezdai várkasétly valóban nem volt messze, egy elkerített erdörészhez ju­tottunk, melyet kőfal határolt, rajta volt a tábla, hogy itt van a Jirásek múzeum. A kapu mögött hatalmas ka­vicsos sétány vezetett nyílegyenesen a kastélyba; ebben van a múzeum. A vadaskert padjain prágai polgárok élvezték az ősz talán utolsó napsuga­rait, melyeket egyre sűrűbben tört meg egu-egy hulló sárga falevél. Végigmen­tünk az úton, virágágyak közé kerül­tünk. A vadaskert 1534-ben létesült, ekkor alakította első Ferdinand király az egykori Brevnoi kolostor földjén, mintegy 150 hold terjedelemben. Két bejárat volt, s megmaradt ma is, az egyik a Fehérhegy, a másik a szomszé­dos Libos község felől. Ebben a kör­nyezetben áll az erődítmény, amely hatágú csillag formájában épült és soha nem felejti el az, aki csak egyszer is látta. Ezért hívják Csillagnak, Hviez­­dának. Ferdinánd király fia Tiroli Fer­dinand herceg építette 1555-ben, aki akkoriban cseh helytartó volt. Az épü­letet olasz építészek tervezték. A kas­tély falai a cseh történelemnek sok fejezetéről tudnának mesélni. így ma­gáról a fehérhegyi ütközetről is, merj hiszen éppen a Hviezda falain vesztek el a rendi hadsereg utolsó emberei a fiatal Síik vezetése alatt; itt vérez­­tek el. Mikor a cseh királyok Prágába jöttek magukat megkoronáztatni, a hviezdai kastélynál megálltak, ez jelentetne Prága küszöbét. Utolsó történelmi sze­repe 1757-ben volt, amikor II. Frigyes innen bombáztatta Prágát. Ezután már csak történelmi emlékké vált, de kar­bantartásával jóformán alig törődtek. 1951-ben azonban a hviezdai kastély életében sorsdöntő fordulat állott be. Klement Gottwald egyenes ösztönzé­sére itt alakult meg a Jirásek múzeum. Mikor Zdenék Nejedlý és Václav Ko­­pecký elvtársak ez ügyben felkeresték hegyi múzeum a cseh nép történelmé­nek legszebb fejezetét, az épülő szocia­lizmust szimbolizálja. Beléptünk a múzeumba. A padlózat olyan tiszta mint a tükör. Nem is sza­bad cipőben rálépni. Mindenki papucsot kap és abban kell végigjárnia a mú­zeumot. Mindjárt a földszint központi termében a nagy cseh mesemondó szobra fogadott. Mögötte másik szobor áll, Žižkáé, a nagy huszita vezéré, a „lázadó paraszt" és a „kovács" szobrai közt. A szobában Smetana, Aleš, Pa­­lacký és Božena Némcová mellszobrai láthatók. Ezután következnek a föld­szint múzeumi termei. Érdekességük az, hogy nemcsak Jirásek művét ismer­tetik, hanem a kort is, amelyről a re­gény készült. Az első terem a régi cseh mondák terme, melyekről Jirásek köny­vet írt. Jiráseket a cseh nép életéből nem a királyok és főurak, de a nép érdekelte. Regényeit és írásait abból a korból veszi, amikor a nép megszó­lalt. Nem véletlen, hogy a mondák és a huszitizmus korai ezek. A cseh mon­dák termét igen szép képanyag díszíti, és ezután következnek az egyes huszita regények termei. A „Mezi Prúdi“ című regény termében külön osztály örökí­tette meg Húsz és Žižka egyéniségét. Egy másik regény a „Proti všem“ a husziták győzedelmes korát dolgozza fel, amikor a cseh nép igazságérzeté-Myslbek szobra: Ctirad és Sárka tői fűtve győzedelmesen dacol az egész világgal. A „Bratstvo“ című könyvének termében rengeteg szlováikai és ma­gyar vonatkozást találunk. Ez termé­szetes is, hisz ez a regény azt az időt dolgozta fel, amikor a husziták átjöt­tek Szlovákiába és a szlovák meg a magyar nép nagyrésze melléjük állt. Jelszavaik az egyenlőség és az igazság egyaránt mozgatott meg minden kort. A husziták szlovákiai időszakával nem egy magyar regényíró is foglal­kozott, természetes tehát, hogy helyet kapott a nagy cseh mesemondó mes­teri tollában. Brandiszi Jiszkra János idejéből íródott a regény, Axamit Pé­ter és Ján Talafus korát dolgozta fel, amikor nagyszámban csatlakoztak a huszitákhoz a szlovákok is, Kozie János és István meg a többiek vezetése alatt. A falakon csupa szlovákiai kép függ. maznak. Látjuk itt a zólyomi várat, Trencsént, Beckót, Podolint, a Vörös kolostort, Kézsmárkot, Eperjest, Kas­sát, Selmecet, Lőcsét és sok más szlo­vákiai várat és várost, egyszóval mind­azt, ami a huszita korral összefügg. Külön rész foglalkozik Hunyadi János személyével. Nemcsak Hunyadi János képét látjuk itt, de vannak itt rajzok a magyar táborról is, látjuk itt Hu­nyadi sajátkezű levelét, melyben Bártfa várost arra ösztönzi, hogy Jiszkrával békét kössön. Láthatjuk itt az egri püspök levelét is, aki a magyar fog­lyok kiadását kérte, valamint az esz­tergomi püspök levelét, aki óva intette a kelet-szlovákiai városokat a huszita veszélytől. Már csak abból is, hogy az esztergomi püspök közbelépett, jól látni, hogy Kelet-Szlovákia lakossága, akkoriban nemzetiségre való tekintet nélkül, szimpatizált a husziták igazsá­gos, szociális, emberi programjával. Zdenék Nejedlý ezzel a könyvvel kapcsolatban megjegyezte, hogy a hu­szita kor Szlovákiában jelentősen meg­erősítette nemcsak a szlovák nemesség, de a szlovák nép nemzeti öntudatát is. És mégegyet kell megállapítani — fűzi hozzá Nejedlý elvtárs — „Jirásek, aki sohasem hagyta magát elragadtatni a korabeli nacionalizmustól, itt is helyes vonatkozást talált a magyar néppel" A „Temno“ című könyv terme a jezsuita perzekúcie korát ismerteti. Az emele­ten a nemzeti megújhodásra vonatko­zó Jirásek emlékek tannak elhelyezve, főként F. L. Vek, Nálunk, Filozófiai történetek és más regények anyagával kapcsolatban. Az utolsó terem Jirásek személyi emlékeit mutatja be az eme­leten, Hranovot, Lytomyslt és sok más várost, melyek jelentős szerepet ját­szottak Jirásek életében. Aki ezt a múzeumot megtekintette (megtekintése majdnem két órát igényel) valóban megismerte a cseh nép legjobb mese­mondóját minden tekintetben. Kíváncsi voltam különösen most, amikor október 14-én befejeződött a múzeum nemzetközi hete, hányán lá­togatták meg a legfiatalabb múzeumot? Megtudtuk, hogy több mint 300 000 ember kereste fel a múzeumot alapítá­sától napjainkig. Nemcsak a belföldi, iskolák, gyárak, üzemek dolgozói, de a külföld is. Két hatalmas könyv került kezembe, amelyek elmondták, milyen emlékkel távoztak a látogatók. Olvas­tuk itt a szovjet tudósok elismerő szavait, de olvastuk a kínai, burmai, brazíliai vagy indo­néz delegációk elis­merő szavait is. fim Buck a kanadai kommunista párt főtitkára azt jegyez­te fel, hogy ezt 'a sok szépet mind hírül adja a kanadai dolgozóknak. Sok magyar tudományos dolgozó nevét is megtaláltuk, ma­gyar feljegyzések­ben. Sok szépet lát­tunk ebben a mú­zeumban, — írja az egyik feljegyzés, — míg a másik fel­jegyzés azt írja, hogy Jiráseket már ma mi is jól ismer­jük és szeretjük. A múzeumőr közöl­te, hogy a fehér­hegyi nuízeumot sok szlovákiai ma­gyar dolgozó is fel­keresi, épp ezért lepett meg, hogy a szlovákiai magyar dolgozók részéről a könyvben arány­­'ag kevés bejegyzést találtunk. Amikor visszafelé villamos robogott velem Prága fényei között, elogondolkoztam: a fehérhegyi múzeum megtekintése va­lóban élmény voljg Ez a múzeum a cseh, szlovák és magyar nép barátságának további elmélyedését eredményezi a közös házéban és így kultúrpolitikai ér­téke valóban eléggé fel sem becsülhető. MÄRTONVÖLGY1 LÁSZLÓ BULGÁRIA---------------------is_________________________________­a szőlő hazája A szőlőtőke története az ősidőkbe nyúlik vissza. Már a negyedkori kőze­tekben is találunk szölőlevél lenyoma­tokat. Az ember először a Kaspi-tenger környékén kezdte termelni a szőlőt, valahol Mezopotániában, innen terjedt el a vincellér mesterség Egyiptomba, Trákiába, Görögországba, később Olasz- és Franciaországba, a spanyolhonba és más európai országokba. A fáraók sír­jaiban képeket találtak, melyek a szüretet ábrázolják. Így állapították meg, hogy Egyiptomban már 6000 év­vel ezelőtt foglalkoztak szőlőtermelés­sel. Némely szerző szerint Trákia volt az első európai ország, ahová Kis- Ázsiából átterjedt a szőlőtermelés. Az Iliásban, ebben az őkori görög éposz­­ban már említés történik a trák sző­lőről, melyet a görög gályák szállítot­tak át a tengeren a Trója városát ost­romló görög sereg számára. Xenofon, görög történetíró, leírja az odrai cár lakomáját (időszámításunk előtt 410— 420 évvel). Ebben már megemlíti, hogy a trákok ökörszarvból itták a bort. Bulgáriában sok szüretet ábrázoló em­léket találtak a trák időkből. A római uralom idején a Balkán fél­szigeten a szőlőtermelés már nagyon fejlett volt. Ezt bizonyítják egyes ma is használatos szakmai kifejezések, mint a „kószer” és a „kadusz”. Az előbbi metszést, a másik pedig kádat jelent. Az ókori népek a bortermelés fogalmát összekapcsolták bizonyos is­tenek tiszteletével. így pl. az egyipto­miak Oziris, a görögök Dionyzos, a ró­maiak pedig Bachus tiszteletével. A bor isteneinek tiszteletére ünnepsége­ket rendeztek (bacchanáliák). Ezen ün­nepségek kései folytatása a bolgár nép­szokás, a „zarezan”, melyet február 14-én ünnepelnek. Ezen a napon a sző­lőtermelők kivonulnak a szőlőhegyek­re, velük megy az egész falu ünneplőbe öltözve és szimbólikusan elvégzik a szőlő-metszést. Ezután táncolnak, éne­kelnek és népmulatsággal ünnepük a vincellérek napját. A szőlőtermelésnek ma Bulgáriában nagy jelentősége van. Maga a bolgár nép a világ egyik legnagyobb szölőfo­­gyasztója. Egy lakósra évente átlag 25 kg szőlőfogyasztás esik. A szőlőnek igen értékes tápláló, dietikus és gyó­gyászati értéke van; 1 kg szőlő kb. 16 dkg tiszta cukrot tartalmaz, mely 640 kalóriának felel meg. Ezenkívül ma­gas a vitamintartalma. A, Ä-1, B, B-l és C vitamint tartalmaz, különösen ma­gas a C citamin tartalma. A bolgár borok közül a legismertebb „Bolgár" nevű csemegebor, melyet a Szovjetunióba, a Csehszlovák Köztár­saságba, a Német Demokratikus Köz­társaságba, a Német Szövetségi Köz­társaságba, Lengyelországba, Ausztriá­ba, Svájcba és Finnországba exportál­nak. Bulgária borkivitele az egész ex­portnak 12 százalékát képezi. Bulgáriában a szőlőtelepítések až egész termőföldnek 3,6 százalékát te­szik ki. A szőlő mindenütt megterem, kivéve a 600 méter magasságon felül fekvő területeket. Vannak azonban kü­lönleges szőlőtermő vidékek, ahol cse­megeszőlőt és csemegeborokat termel­nek. A legjobb minőségű borok Plovdiv, Csirpánu, Plevna, G. Orjachovice és Presláv vidékén teremnek. Márkázott boraik a vörös Mavdur, a Gamza, a Melnyík, a fehér Misketh és a Dimijat. Mivel a szőlészetnek Bulgáriában nagy népgazdasági jelentősége van, az állam hatékonyan segíti a szőlőtermelés terv­szerű kiszéleítését. 1960-ig 100 000 hektár szőlőt fognak telepíteni, ebből 65 000 hektároi^, közönséges, 35 000 hektáron pedig csemegefajtákat. Eddig az állam és szövetkezeti üzemek 33 000 hektár új- szőlőt telepítettek, melyet nagyobbrészt gépi segítséggel munkál­nak meg. Nagy gondot fordítanak a szőlészet fejlesztésére és jól felhasz­nálják a szovjet módszereket, melyek sok szövetkezetnek segítettek a ma­gas hozam elérésében. így pl. a Mihaj­­lovgrad járásban levő Grozdec szövet­kezete az elmúlt években hat hektá­ron 221,70 mázsa Misketh és Pamid fajtájú szőlőt szüretelt. A plovdivi já­rásban levő Peruskici szövetkezet 30 ár terjedelmű öntözött szőlészetében 53 700 kg „bolgár” fajtájú szőlőt tér- ' melt, ami csúcs-termelésnek számít. Bulgáriában kb. 100 belföldi és 50 külföldi fajta szőlőt termelnek. Néme­lyik külföldi fajta nem fele! meg a bol­gár viszonyoknak és ezért lassan csök­kentik termelési területüket és helyet­tesítik a helyi viszonyoknak megfele­lően belföldi fajtákkal. A szőlőtermelés agrotechnikájának fejlesztése terén nagy segítséget nyúj­tanak a termelőknek a tudományos szőlőtermelési kutató intézetek: a szó­fiai Dimitrov Mezőgazdasági Főiskola, a plovdivi Mezőgazdasági Főiskola sző­lészeti tanszékei és a pleveni szőlészeti tudományos kutató intézet. A szófiai tanszék keresztezés útján egy rend­kívüli nagyhozamú fajtát tenyésztett ki, melyből kiváló fehér maszolaszőlöt lehet előállítani. Ezt az új fajtát a leg­melegebb vidéken fogják termelni. A plovdivi szőlészeti tanszék a mavrud szőlőből, más fajtával való keresztezés útján, egy új alfajt tenyésztett ki, mely lényegesen emeli a mavrud szőlő fajta hozamát. A tudományos intézetek kutatják a szőlőtermelés más problé­mát is, így a metszést, öntözést, trá­gyázást stb. Ma már a bolgár szőlészet munkáját különféle talajmegmunkáló gépek se­gítik. Ilyenek például a vándor motoros permetezőgépek, melyeket jól felhasz­nálnak a kártevők és a növénybeteg­ségek ellen. Nem kétséges, hogy az állami gondoskodás a tudományos inté­zetek és a szőlőtermelők közös igye­kezete meg fogja hozni a gyümölcsét. A szőlők hozama évről évre emelkedik és e kiváló gyümölcs termelése állan­dóan terjed bolgár földön. Prof. N. NEDELCSEV, Dimitrov-díjas tudós. ★ ★ ★ Hol szórakozzon a szentkirályi fiatalság? Mint mindenütt, Szentkirályon is be­köszöntött az ősz. Legtöbb faluban ilyenkor már a fiatalok jókedvétől han­gos a kultúrház. Szentkirályon azon­ban ez nem így van. Ott nem a kultúr­ház, esetleg csak a korcsma hangos. A falu fiatalsága más helyiség hiányá­ban itt találja meg az egyedüli szóra­kozási lehetőségeket. És mind ezt mi­ért? Talán nincs megfelelő helyiség? De igen A HNB tanácsa már tavasz óta ígéri hogy a faluban levő kastélyt az ifjúság rendelkezésére bocsátja. A mai. napig azonban semmi sem történt. És hogy nem történt, annak elsődleges oka, hogy a nemzeti bizottság a kas­télyban lakókat nem helyezte el más­hová. így a nemzeti bizottság határo­zata csak papíron maradt meg. Most még csak az a kérdés, hogy meddig kell várni a szentkirályi fiataloknak, s mikor oldódik meg végre közös vá­gyuk, hogy korcsma helyett a kultúr­­házban találjanak második otthonra. Ez elsősorban a helyi nemzeti bizott­ság további segítségétől függ. Nem szabad elfelejteniük, hogy elsősorban ők felelősek az ifjúság neveléséért. S most már csak az a kérdés, hogy mindezt mikor veszik tudomásul.

Next

/
Thumbnails
Contents