Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-10-14 / 41. szám

12 Jralŕ-ad Földműves 1956. október 14. ťgy hét A legutóbbi napok egyik legfonto­sabb eseménye ugyan belpolitikai sí­kon zajlott le, de elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi politikával és hatása minden valószínűség szerint befolyást fog gyakorolni az egyik nyugati nagyhatalom eddigi külpoliti­kai irányvonalára. Ez az esemény az angol munkáspárt blackpooli értekez­lete és a párt végrehajtó bizottságá­nak újraválasztása. Az értekezlet ha­tárkövet jelent az angol munkáspárt eddigi politikai irányvonalán. Két ha­tározat született a jobb és baloldal éles összetűzései és szóharca után, melyek azt bizonyítják, hogy az op­portunista jobboldal uralma a pártban végétért és a baloldali irányzat hívei kerültek fölénybe. Az első határozat elítéli a kormány belpolitikáját és megállapítja, hogy az válságba sodor­ta az országot. A külpolitikai határo­zat a szuezi kérdéssel kapcsolatban leszögezi, hogy a kormány olyan irányvonalat vitt ebben a konfliktus­ban, mely nem egyezik az ENSZ alapelveivel. A határozat kimondja, hogy a kérdést kizárólag csak békés tárgyalások útján lehet és szabad rendezni. Elítéli a határozat a kor­mányt azért is, mivel nem hajlandó kijelenteni, hogy a szuezi kérdésben nem fog fegyverhez nyúlni. Nyilvánvaló, hogy angol munkás­pártnak ezt a balrafordulását éppen a szuezi konfliktus, jobban mondva a kormánynak a konfliktusban elfoglalt imperialista álláspontja váltotta ki. Ebben a fordulatban lehetetlen nem észrevenni az alulról jövő tényezőt, az angol nép békés törekvéseit, me­lyet a haladó sajtó erősbödő hangja is kifejez. A párt új orientációját tükrözi Be­­van baloldali vezető központi pénz­tárnokká történt választása is. Ez egyike a legfontosabb funkcióknak. A központi pénztárnok tagja a párt végrehajtó bizottságának is. A végre­hajtó bizottságban Bevanon kívül több baloldali képviselőt is beválasztottak. Az értekezlet hangsúlyozta, hogy mind a bel- mind a külpolitikában gyökeres változások szükségesek, me­lyeket csak egy nagy többséggel meg­választott munkáskormány valósíthat meg. Több szónok kijelentette, hogy nem szabad bevárni azt a három évet. a külpolitikában A ,,demokratikus” kulissza mögött mely a mai parlament működési idő­szakából még hátra van. Üj választá­sok kiírására kell törekedni -°s a mun­káspártnak kell kormányt alakítani. Az értekezlet határozatai és egész légköre kifejezi az angol közvélemény felfogását és kell, hogy hatással le­gyen a kormány politikájára is. Ezzel hozzájárul a kérdés enyhébb megíté­léséhez és az ország békés erőinek megerősítéséhez. A Biztonsági Tanács, mely a szuezi kérdéssel foglalkozik, New-Yorkban megkezdte tárgyalásait. Az első ülése­ken kifejtették álláspontjukat Fran­ciaország, Anglia, Egyiptom és a Szov­­jeteunió képviselői. Felszólalt Dulle«, az USA külügyminisztere is. Fauzi egyiptomi külügyminiszter felszólalá­sában azon meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a csatorna három főbb kérdését meg lehet oldani anélkül, hogy megsértenék Egyiptom fenség­jogát és nemzeti büszkeségét. A há­rom főkérdés: A szabad hajózás a csa­tornán, a csatorna további fejlesztése, és a hajózási díjak helyes megállapí­tása. A francia és angol küldöttek megismételték eddigi érveiket, hason­lóképpen Dulles is. Sepilov külügy­miniszter hangsúlyozta a csatorna nemzeti tulajdonba való vételének jo­gosságát és elítélte az angol-francia tervet, mely a csatorna nemzetközivé tételét célozza. Ez a terv nem más, mint a reakciós erők új gyarmatosító módszere. Sokak előtt érthetetlen, hogy miért fordul Anglia és Franciaország ebben a kérdésben a biztonsági tanácshoz, míg ezelőtt kézel-lábbal tiltakoztak az ügynek nemzetközi fórum elé való terjesztése ellen. A magyarázat há­rom pontban foglalható össze: 1. A két gyarmatosító állam számá­ra már nyilvánvalóvá vált, hogy az ál­taluk alkalmazott erőpolitika csődbe­jutott és így legalább tekintélyük ma­radványait szeretnék megmenteni. 2. Egyiptom is beterjesztette pana­szát a biztonsági tanács elé, az an­gol és francia agresszió ellen. Így a kérdés mindenképpen a Biztonsági Tanács elé került volna. 3. A két nyugati hatalom az ENSZ talaján szeretné elérni Egyiptom el­marasztalását, és ha ez mégsem si­kerülne, legalább az időt szeretnék húzni, míg politikai helyzetük meg­erősödik. A nyugati hatalmak blokádpolitikája egyébként újabb vereséget szenvedett. A legjelentősebb hajóstársaságok, me­lyek eddig Afrika megkerülésével szándékoztak Ázsia felé menő forgal­mukat lebonyolítani, tudatták az egyiptomi csatorna-igazgatással, hogy továbbra is használni fogják a csa­tornát. A világbéke és a békés együttélés elvének újabb győzelme a szovjet­japán tárgyalások újrafelvétele. Hato­­jama miniszterelnök már megérkezett Moszkvába, hogy résztvegyen a tár­gyalásokon. Elutazása előtt tárgyalá­sokat folytatott a konzervatív és a szocialista párttal. Mindkét párt he­lyeselte a tárgyalások folytatását és felszólította a miniszterelnököt, hogy törekedjen a két ország közti béke­szerződés megekötését előmozdítani és a gazdasági kapcsolatokat helyre­állítani. SS-katona: — Elkattinthatja. Már régóta mosolygok (Borisz Jefimov rajza) ★ ★ ★ Miről is van szó Eredményes tárgyalások Jugoszlávia és Bulgária Kommunista Pártjai között A Bolgár Népköztársaság parlamenti küldöttségének folyó hó 6-án és 7-én történt jugoszláviai látogatása során megbeszélésekre került sor a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak tagjai között. Megállapodtak abban, hogy a két párt közti kapcsolatokat újabb eszmecserék útján továbbfejlesz­tik. A megbeszélések alkalmával meg­határozták a további kapcsolatok alap­elveit, melyek az egyenjogúsúg, a köl­csönös megbecsülés és a belügyekbe való be nem avatkozás. Megállapítot­ták, hogy a két párt végcéljai közösek és együtt fognak küldeni a szocializ­mus építéséért és a béke megszilárdí­tásáért folytatott harcban. Dulles úr, az amerikai külügyek leg­főbb irányítója legutóbbi sajtóértekez­letén kijelentette, hogy az USA, vala­mint Anglia és Franciaország közötti nézeteltérések a szuezi csatorna kér­désében „az USA-nak a gyarmatosí­tással szemben tanúsított magatartá­sából fakadnak”. Dullesnek nem az el­ső ilyen kísérlete, hogy elhatárolja országának politikáját a gyarmati ki­zsákmányolok politikájától. Már ré­gebben törekszik arra, hogy a jószívű „amerikai nagybácsi” pózában tetsze­legjen és elhitesse a világgal, hogy minden törekvése a gyöngébb népek megsegítésére és lábraállítására irá­nyul. Ez a mese azonban eddig sem talált nagy hitelre a világban és az­óta is a tények sorozata gondoskodik róla, hogy a jövőben se tévesszen meg senkit az amerikai külpolitikát illetőleg. Egyik ilyen tény a szuezi csatorna konfliktusának kirobbanása, melyben éppen az USA volt a ludas. Dullesék tagadták meg ugyanis az Egyiptomnak beígért kölcsönt az asszuáni víztartó felépítésére, és ez vonta maga után Egyiptomnak azt az elhatározását, hogy felhasználja saját anyagi forrásait, elsősorban a Szuezi­­csatorna jövedelmét. De miért is tagadta meg az USA a többször beígért kölcsönt. A válasz egyszerű: mert Nasszer elnök nagy gazdaságfejlesztési tervet dolgozott ki, gazdaságilag erőssé akarta tenni az országot, mert szétosztotta a nagy­­birtokosok földjét a koldus zsellérek között és mert nem akart csatlakozni a Szovjetunió és a népi demokrácia elleni támadó katonai tömbhöz. Egy­szóval önálló nemzeti politikát akar folytatni, mely csak az egyiptomi nép érdekeit tartja szem előtt és el­leti az imperialisták háborús terveit. A gyarmati, félgyarmati és függet­lenné vált országok már jól tudják, hogy miről van szó. Jól tudják, hogy nincsen lényeges különbség a kétféle gyarmatosítás, az elavult angol-fran­cia módszer és a „modern" amerikai módszer között. p. e. KIS HÍREK a nagyvilágból Indonézia a múltban és ma 2. 1942 elején japánok törtek be Indo­néziába. Szétrombolták az összes de­mokratikus szervezeteket és hazafias egyesületeket és sokezer embert hur­coltak el Délkelet-Ázsiába katonai kényszermunkára. Sokezer indonéz ha­zafi pusztult el az őserdőkben és mo­csarakban kimerülve a nehéz munkától és a ragályos betegségektől. De minél nagyobb volt az elnyomás, annál szi­lárdabbá kovácsoló­­dott a haza legjobb fiainak egysége, mely végül is döntő csapást mért a ja­pán megszállókra. 1945. augusztus 17- én Japán kapitu­lált és a nép kiki­áltotta a független Indonéz Köztársa­ságot. Elnökké A. Szukarnot válasz­tották. Ezután az angolok törtek be a szigetekre azzal az ürüggyel, hogy a japánokat kell le­­fegyverezniök. A gyengén felszerelt indonéz hazafiak azonban kemény ellenállást tanúsí­tottak. A harc egyenlőtlen volt, de az indonéz ha­zafiak kitartottak. Az angol hadsereg az angolok által felszerelt és Angliában kiképzett hol­land csapatok váltották fel. A nép bátor ellenállása a hollando­kat végül is tárgyalásokra kényszerí­tette. A hollandok azonban húzták-ha­­lasztották ezeket a tárgyalásokat és többször megszakították, hogy katonai beavatkozást provokáljanak ki. A Szov­jetunió és a világ béketábora az indo­néz nép mellé állt és végül a hollan­dok komoly tárgyalások felvételére kényszerültek. Ez volt az ún. hágai kerekasztal konferencia. Megtörtént a megegyezés, amelynek értelmében megalakultak az Egyesült Indonéz Ál­lamok, melyek az ún. Holland-Indonéz Unióhoz volt kapcsolva. Az indonéz küldöttségnek bele kellett egyeznie ab­ba is, hogy a holland tőke különleges kedvezményeket kapjon az ország gazdaságában és az új köztársaság megfizesse azokat az összegeket, me­lyeket a holland kormány az indonéz nép ellen viselt háborújára fordított. A következő évben azonban a felsza­badító mozgalom kiharcolta az Indo­néz Köztársaság teljes önállóságát. A köztársaság egyrésze azonban még holland uralom alatt maradt Nyugat- Irián néven. „Azóta magunk kormányozzuk álla­munkat“ — mondja mosolyogva Iskan­­dar barátunk a felszabadító harc ka­tonája és tekintete a reményteljes bol­dog jövő fényében ragyog. Aztán foly­tatja: — Ezután sem volt könnyű dolgunk. Meg kellett szilárdítanunk az ország belpolitikai életét. A nemzeti burzsoá kormány nem volt elég erős és a jobb­oldali elemek a nyugati hatalmak be­folyása alatt állottak. A reakciós erők már Hollandia ellen vívott harcok idején „kitüntették magukat“. Minden erejükkel letompították a mozgalom forradalmiságát, a tárgyalásoknál pe­dig szívesen hajlottak a kompromisz­­szumokra. A földbirtokosok sem tudták elfeledni „a régi jó időket“. De a leg­komolyabb problémáink a nemzetgaz­daság fejlesztésének terén vannak. Igyekszünk a gyarmati gazdaságot nemzeti gazdasággá átalakítani. Ez a folyamat eléggé lassú, mivel a kulcs­­pozíciók idegen, elsősorban holland, kisebbrészben amerikai és angol kezek­ben vannak. Például az olaj- és szén­­bányászatot, valamint a gumiültetvé­nyeket holland és amerikai monopo­listák birtokolják. A szigetek közti for­galmat szintén holland társaság bo­nyolítja le. A külföldi tőke leginkább azon gazdasági ágazatok iránt érdek­lődik. melyek gyorsan térítik meg a befektetett tőkét és nagy hasznokat hoznak. Tehát nem csoda, hogy az or­szágnak nincsen nehézipara és a köny­­nyűipar is elég fejletlen. — Mi termeljük a gumit, de a gu­miabroncsokat külföldről hozzuk be. Van gyöngyháztermelésünk, de a gom­bokat külföldről vásároljuk. És még sok ilyen példát tudnék felsorolni. De lassan, fokozatosan lábra állítjuk nem­zetgazdaságunkat és haladunk előre. A fő célunk, hogy kiszabaduljunk a kül­földi monopóliumok bilincseiből. Ezért elsősorban olyan vállalatokat alapítunk, melyek belföldi nyersanyagokat dol­goznak fel. Gazdaságunk felépítését ötéves tervünk alapján akarjuk meg­valósítani. Addig is legfőbb törekvé­sünk, hogy lakosságunk számára ele­gendő rizst, ruhaneműt és orvosi keze­lést biztosítsunk és minél előbb meg­szüntessük az analfabetizmust. Szíve­sen fogadunk el külföldi segítséget, ha azt nem kötik semmiféle politikai feltételhez. Nem adjuk el dollárért sza­badságunkat." „No még néhány szót első parlamen­ti választásainkról, melyek tavaly szep­temberben zajlottak le. Mivel a lakos­ság 60 százaléka nem tud írni és ol­vasni, a szavazólapon a pártokat kü­lönféle jelekkel ábrázolták. így pl. a kommunista pártnak sarló és kalapács, a Maszjumi' pártnak félhold és csillag, a keresztény pártnak pedig karácsony­fa volt a jele. Ezeket a jeleket rányo­matták a szavazólapokra és az írni és olvasni nem tudó választók egy pálci­kával átszúrta annak a pártnak a je­lét, melyre szavazni akartak. Azelőtt nem volt választott nemzetgyűlésünk, a régi parlamentben olyanok ültek, akik a gyarmatosítók bizalmát élvez­ték és a néptől távol állottak. A tava­lyi választások azonban rendet terem­tettek a politikai életben. A legtöbb szavazatot a nemzeti párt kapta. Ez­után következtek a Maszjumi, a Nah­­datul llama és a kommunista párt. A többi apró 24 párt csak jelentéktelen képviseletet nyert az új nemzetgyűlés­ben. A mostani kormány elnöke dr. Ali Szasztroamindzso és a legfontosabb tárcák miniszterei a három legnagyobb párt tagjaiból kerülnek ki. Néhány ki­sebb jelentőségű tárcát kaptak a ki­sebb pártok is. A kommunista párt nincs a kormányban, mivel azonban a kormány programja eléggé haladó, a kommunista párt támogatja a kor­mányt és hozzájárul a program meg­valósításához“, — így fejezte be elő­adását Iszkandar barátunk. Az indonéz nép, mely bátor küzde­lemben megszerezte önállóságát és függetlenségét, most építi boldog jövő­jét. A köztársaság elnöke A. Szukar­­no nemrég látogatást tett a mi hazánk­ban is, hogy megerősítse gazdasági kapcsolatait országunkkal. Indonézia ma azok közé az országok közé tar­tozik, amelyek jelentős szerepet tölte­nek be a béketáborban. Ford.: G. D. (Vége.) Középszumátrai falu, bambuszból készült, cölöpökre épített házai □ A különböző irányzatokhoz tartozó olasz vasutasszakszervezetek öszekötő bizottsága elhatározta, hogy október 15—16-án általános országos vasutas­­sztrájkot tart. D Jól tájékozott bonni körök szerint a Saar-vidékről szóló nyugatnémet­francia megállapodást október 20-a után írja alá Párizsban a két ország kül­ügyminisztere. ü Az AP legújabb beiruti jelentése szerint az angol tulajdonban lévő Iraq Petroleum Company a libanoni kor­mánnyal fennálló vita következménye­képpen 120 alkalmazottját elbocsátotta. □ Csu En-laj, a Kínai Népköztársa­ság államtanácsának elnöke és Tanka Praszad Acsarija nepáli miniszterelnök október 7-én közös nyilatkozatot írt alá a két állam közötti viszonyról. □ Monckton, brit honvédelmi minisz­ter bejelentette, hogy azok a tartalé­kosok, akiket a szuezi válság miatt hív­tak be s most Angliában, vagy Nyugat- Németországban teljesítenek szolgála­tot, egyhetes szabadságot kapnak. О A karlsruhei alkotmánybíróság előtt október 8-án további terrorista per kezdődött, amelyet már hosszabb idő óta készítettek elő. Ez a per azok ellen a német hazafiak ellen irányul, akik a Demokratikus Németország Nem­zeti Frontjában működtek. □ A brazil sajtó nagy elismeréssel ír a Lúčnica szlovák népművészeti együttes első fellépéséről Brazília fő­városában. (Ez a Lúčnica másik mű­vészcsoportja. T. i. az első nemrég érkezett vissza északi államokbeli kör­útjáról. A szerk.) □ A Német Demokratikus Köztársa­ság kereskedelmi küldöttségének Del­hiben folytatott tárgyalásai után, ok­tóber 8-án új, három évre szóló ke­reskedelmi egyezményt írtak alá India és az NDK között. □ Viharos felháborodást keltett a Dél-Afrikai közvéleményben a Dél- Afrikai Ünió kormánybizottságának az a határozata, amely külön rezerváció létesítését javasolja a négereknek és megtiltja, hogy a négerek e rezerváción kívül tartózkodjanak. □ A Frankfurt am Mainban megtar­tott szakácsművészeti kiállításon a magyar szakácsok nyerték meg a nem­zetközi nagydíjat és négy aranyérmet. □ Szíria köztársasági elnöke, Kuatli most adott sajtónyilatkozatában beje­lentette, hogy október végén 10 napos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. Indonézia térképe SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hívatal-hetilapja — Szerkesztőség Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Maior Sándor Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó n. v.. Bratislava, Krížková 7. - Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n p.. Bratislava, ul. Februárového víťazstva 6/d — Évi előfizetésк ‘ľoň яп félévre Kčs 10.40 - Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. ' eioiizetes Acs 20.80

Next

/
Thumbnails
Contents