Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-09-30 / 39. szám

F&Mmüves 1956. szeptember ЭЙ. 12 A kínai kommunisták VIII. kongresszusa eddigi munkájának tapasztalatairól А VIII. pártkongresszus munkája „félidőhöz“ érkezett, s most már össze lehet foglalni a kongresszus eddigi gazdag anyagáról szerzett be­nyomásokat. A testvérpártok kül­dötteire nagy hatást tesz az, hogy a beszámolók megmutatták, milyen alaposan tanulmányozták a kínaiak a népi demokratikus országokban folyó szocialista építömunkát, a mun­kájuk pozitív és negatív vonatkozásai­nak részletes tanulmányozása alapján felhasználták mindazt, amit hasznos­nak tartanak saját körülményeik kö­zött és elvetették mindazt, amit nem láttak hasznosnak. A kongresszuson elhangzott beszá­­ínoló nem csupán Kína Kommunista Pártjának azt az óhaját tükrözi, hogy minél gyorsabban kijavítsa saját mun­kájának gyengeségeit, hanem azt a törekvést is, hogy elkerülje azokat á nehézségeket, amelyek másutt tá­madtak a szocializmus építése közben s a lehetőségekhez képest előre kikü­szöböljön minden olyan fogyatékossá­got a pártmunkában, a gazdasági tevékenységben, a törvényességben és a kulturális életben, amely a testvér­országokban itt-ott megnyilvánult ne­hézségekhez vezethetnek. Tung Pi-vu és Lo Zsuj-csirig a törvényességről és a biztonsági szer­vek. működéséről terjesztett elő je­lentéseket, melyek világosan tükrözték, hogy. levonták a tanulságokat a Rajk és Koszt'ov perekben elkövetett téve­désekből. Abból az igen fontos beszá­molóból pedig, melyet az államilag ellenőrzött piac és a szabadpiac vi­szonyáról, valamint a központi ter­vezés és az alulról jövő kezdeménye­zés kapcsolatáról terjesztettek elő, kitűnik, hogy Kína Kommunista Pártja tanulmányozta a szocializmust építő országokban a gazdasági termelés decentralizálásával kapcsolatban folyó kísérleteket. A kongresszus lenyűgöző érdekességgel tárta fel azokat a ta­pasztalatokat is, melyeket a kínai kommunisták szereztek a burzsoá demokratikus forradalomból a szocia­lista forradalomra való átmenet, a kapitalista iparnak és kereskedelemnek szocialista iparrá és kereskedelemmé való békés átalakítása, valamint a mezőgazdaságban az egyéni gazdálko­dásról a közös gazdálkodásra való áttérése közben. Az indiai és indoné­ziai delegátusok számára különösen tanulságos ez és ezek a delegátusok rámutatnak, hogy a kínai tapasztala­tok igen alkalmasak arra, hogy saját országaik viszonyaira is alkalmazzák okét. Az olasz és spanyol küldöttek ugyancsak lelkesedéssel nyilatkoznak azokról á tapasztalatokról, amelyeket Kínában a széles nemzeti egységfront megteremtésében szereztek. Ez az egységfront nem csupán a munká­sokat és parasztokat foglalja magá­ban, hanem a kispolgárokat, és a, nemzeti burzsoáziát is hosszú időre szóló szövetséggel fűzve őket össze. Talán elmondhatjuk, hogy e kongresz­­szuson új magasabb szintre emelkedett a nemzetközi kommunizmus szelleme, a tapasztalatcsere, annak megvilágí­tása, hogyan kell teremtő módon al­kalmazni a marxizmus-leninizmust a konkrét helyi viszonyokra. Hiszen 55 ország kommunista pártjainak képvi­selői vannak jelen és a legtöbb pár­tot főtitkára képviseli. Olyan nagy tekintélyű vezetők, mint Mikojan, Ul­bricht, Ibárruri, Gheorgiu-Dej, Rei­­mann, Duclos elvtársak és mások, felszólalásaikban értékelik a kínai ta­pasztalatokat és rávilágítanak orszá­gaik konkrét helyzetére. Melyek azok a fő kérdések, melye­ket eddig a kongresszus munkája elő­térbe . helyezett ? A tömegekkel való kapcsolat fontosságának hangsúlyo­zása a pártmunkában, a kollektív ve­zetés, a pártonkívüli demokrácia. — „A munkásosztály politikai pártja — mondotta Teng Hsziao-ping — a burzsoázia pártjaival ellentétben so­hasem tekinti eszköznek a tömegeket, hanem saját magát tekinti a tömegek eszközének adott történelmi küldeté­sük teljesítésére az adott történelmi időszakban." Ha a párt elveszti a szoros kapcsolatát a tömegekkel, bu­kásra van ítélve. A kollektív vezetés­sel kapcsolatban hivatkozott az 1948 szeptemberében hozott határozatokra, amelyek a kollektív vezetés biztosítá­sára irányultak, rámutatott azonban arra, hogy egyes esetekben ezeket a határozatokat figyelmen kívül hagyták, éppen ezért intézkedéseket tettek a helyzet megjavítására. A párt új szervezeti szabályzatának tervezete előírja, hogy minden évben Országos, tartományi és megyei kon­gresszusokat kell tartani annak bizto­sítására, hogy a legfontosabb párt­­határozatok a kongresszus elé kerül­jenek megvitatás végett. Az országos pártkongresszusra választott küldöttek mandátuma öt évre szól, a tartomá­nyi kongresszusra választott küldöt­teké három évre, a járási kongresz­­szusra választott küldötteké pedig két évre. A személyi kultusz ellen még 1949 márciusában, 6 hónappal a forradalom győzelme előtt tettek intézkedéseket, így megtiltották a vezetők születés­napjainak megünneplését, azt, az utcákat, városokat, gyárakat a párt vezetőiről nevezzék el. A központi bizottság mindig ellenezte azt, hogy üdvözlő táviratokat küldjenek a ve­zetőknek a munkában elért sikerek bejelentésére. — Bizonyos szinteken azonban megmutatkozott az a haj­landóság a pártkáderek között, hogy kiskirályokként viselkedjenek. Az új szervezeti szabályzat tervezete ez ellen intézkedik és biztosítja a tagok jogát, hogy a pártgyűlésen megbíráljanak bármilyen pártvezetőt vagy funkcio­náriust, nyilatkozattal, fellebbezéssel, panasszal fordulhassanak bármelyik pártszervezethez, egészen a Központi Bizottságig. Ezenkívül az új szerve­zeti szabályzat büntető intézkedése­ket is tartalmaz azok ellen, akik megpróbálják elfojtani a kritikát. A gazdasági kérdéseket illetően a legfontosabb megájlapítás az, hogy a nehéz- és könnyűipar arányát, a nem­zeti jövedelem és a tőkebefektetésekre fordított összeg arányát, valamint az építőiparra előirányzott összeg nagy­ságát úgy hozzák összhangba, hogy fenntartsák az iparosítás gyors üte­mét, elsőbbséget biztosítva a nehéz­iparnak, de egyben biztosítsák a nép életszínvonalának állandó emelkedését is. Csen Jün beszámolójában bejelen­tette, hogy Kínának nincs szándéká­ban megengedni a fogyasztási cikkek mennyiségének csökkentését, minősé­gük romlását, vagy a nép életszín­vonalának bármilyen csökkentését. — Számos, korábban szükséges korláto­zást megszüntetnek, a központi ter­vezést módosítjuk, hogy szélesebb te­repet adjanak az alulról jövő kezde­ményezésnek. A teljes kiskereskedel­mi forgalom mintegy egynegyede a szabad, nem ellenőrzött piacon bo­nyolódhat le, de az általános terv keretében. Az üzletek a jövőben köz­vetlenül a gyáraktól szerzik be az árukat és arra kényszerítik azokat, hogy figyelembe vegyék a közönség ízlését. Csen Jün azt az alapelvet szögezte le, hogy miközben az ipart szocialista iparrá alakítják át, a fogyasztási ja­vak minőségének javulnia kell és nem romlani, a választéknak pedig növe­kedni és nem csökkenni. Kína eredeti úton halad sók ilyen kérdésben. Számos olyan intézkedést hoztak már, amelyek nem a hibák kijavítására irányulnak, hanem annak megelőzésére. Nem kétséges, hogy a kongresszus további munkája is gaz­dag anyagot nyújt majd Kínának s.ocializmus felé vezető útjának meg- Wilfred Burchett hogy világítására. Csődbe jutott az imperializmus a szuezi kérdésben A három nyugati nagyhatalom által összehívott londoni értekezlet, mely­nek az volt a célja, hogy megszervez­ze az imperialista gyarmatosítók erő­­szakszervezetét és rákényszerítse Egyiptomra a nyugati csatorna-ki­­zsákmányolók akaratát, a napnál is fényesebben mutatott rá a kapitalista államok közti politikai és gazdasági ellentétekre. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebb államoknak nem érdeke sem a háborús konfliktus kirobbantása, sem pedig a csatorna bojkottja, me­lyet különösen az amerikai olajmág­nás körök propagálnak. Szeretnék ugyanis a négyszer drágább amerikai olajat rásózni nyugati „szövetsége­seikre.“ Sikerült ugyan a csatorna hasznájói társaságának megalapítását keresztülvinniök, de ezt az alapító okmányt eddig csak három állam írta alá, míg a többiek egyrészt teljesen helytelenítik, hogy hatalmi erővel kí­séreljék meg a csatorna ingyenes használatának kierőszakolását; a részt­vevő államok nagyrésze pedig kor­mánya elé terjeszti a társaságban va­ló résztvétel ügyét. A pakisztáni de­legátus egyszerűen eltávozott a mun­kabizottság tárgyalásáról, Irán pedig megtagadta a társaságban való részt­­vételt. .S hogy beteljen az Egyiptom elleni összeesküvők keserű pohara, végül Japán küldöttje bejelentette, hogy nem fogadhatja el a konferen­cia semmiféle határozatát, ha ahhoz nem járul hozzá Egyiptom. A három nyugati nagyhatalom kép­viselői most már legalább a látszatot akarták megmenteni. Hajlandónak mu­tatkoztak szabad kezet adni az egyes államoknak a csatorna használatát illetően. Használat esetén megenged­ték, hogy Egyiptomnak fizethessék a használati díjat. így a társaság egy gyönge és laza szervezetté vált, mely- | nek tagjai saját belátásuk szerint ha­tározhatnak a csatorna használatát illetően. Nagy csalódás érte az egyiptomi függetlenség ellenségeit abban is. amit tervük sikere egyik fő tényező­jének tartottak. Az európai és ame­rikai révkalauzok visszahívásával nem sikerült ugyanis zavart kelteni a csa­torna forgalmában. Az egyiptomi, szovjet, jugoszláv, lengyel és más nemzetiségű révkalauzok hibíftlanul végzik munkájukat, sőt legújabban tíz amerikai révkalati'z kért-útlevelet, hogy az egyiptomi csatorna társaság szol­gálatába állhasson. A veszély az imperialista, tervek csődjének ellenére sem múlt el. A katonai csapat és tengeri haderőössze­vonások a Közel-Keleten tovább­folynak. Mindenesetre az új társaság laza összetételénél fogva nem lehet alkalmas másra, minthogy akarva nemakarva tanácskozásokat kezdjen Egyiptommal és ilymódon kísérelje meg a kérdés békés megoldását. A katonai erő igénybevétele' valószínűt­lennek látszik, mivel ez az elgondolás állandóan növekvő ellenkezést vált ki a nyugati világban és leginkább az angol és amerikai körökben. Megalakult az Egyesült Atomkutató Intézet A szovjetunióbelí Dubno városában 12 szocialista állam képviselői :aláírták az Egyesült Atomkutató Intézet alap­szabályait. A csehszlovák kormány nevében dr. Jaroslav Kožešník, a Csehszlovák Tudományos Akadémia le­velező tagja írta alá az alapító ok­mányt. Ezen alkalommal a jelenlevő tudósítóknak többek között a követ­kezőket mondotta az új intézet jelen­tőségéről: Az Intézet nemsokára üzembe he­lyezi a legnagyobb gyorsító berende­zést. Ezzel ebben a minőségben a világ legelső intézetévé válik. Beethoven-csarnok helyett HADÜGYMINISZTÉRIUM Bonnban nemrég helyezték le az 1945-ben elpusztult Beethoven-terem alapkövét. (Mint ismeretes, Beethoven Bonnban született.) A terem építése azonban pénzhiány miatt nem haladt előre. Az építkezéshez szükséges ki­lencmillió márkából csupán 2 millió 350 ezer márkát gyűjtöttek össze nagy nehézségek árán. Schaffer bonni pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy a Beethoven-terem építésére nines pénz. A Bethoven-terem helyén néhány héttel ezelőtt nem kis meglepetésre nagyszabású építőmunkálatok kezdőd­tek. Az építőanyagokból azonban nem a kitűnő zeneszerző emlékének szen­telt csarnok épül, — hanem á bonni hadügyminisztérium épülete, melyre hatvanmillió márkát irányoztak elő. A kukorica gépesített betakarítása Romániában hogy jobb eredményeket lehet elérni, ha a dűlők méreteinél megvan a he­lyes arány. Hansonlóképpen az is bebizonyosodott, hogy jobb eredmé­nyeket lehet elérni, ha a dűlők 3-4- szer nagyobbak, mint a kombájn napi normája. Ami a dűlők méreteinek arányát illeti, 500—900 méteres hosz­­szúságnak legjobban megfelel a 112 méter szélesség, 1200—1500 méternek 98 m, t 2000 m-nek 84 m. Egy kilométernél hosszabb dűlőknél szük­séges a dűlőn keresztül 6—7 m szé­les útat törni a teherautók és a kocsik számára, melyek a csöves kukoricát és a felvágott kórót el­­. zállítják. Az is bebizonyosodott, hogy a fogatos kocsik használata nem he­lyes, mivel ez a termelékenységet 40 százalékkal csökkenti. A kukorica betakarítása elég nehéz munka, sok mun­kaerőt kíván, és éppen abban az időszakban esedé­kes, mikor Romá­niában nagy eső­zések vannak. — Ezért minden per­cet jól ki kell használni. Minden ok megvolt tehát arra, hogy olyan megoldást találja­nak, mely a beta­karítást könnyebbé és gyorsabbá teszi. A népi demokrati­kus Romániában,, ahol a szövetkezeti termelés lehetővé teszi a gépek szé­leskörű használa­tát, a kukorica be­takarítása két szakaszon ment át. A szövetkezeti és állami szektorban., bevezették a gépi betakarítást. Erre a célra használatos gépek a KV-2 kombájn és az SK 2.6 silókombájn. Mindkettő szovjet gyártmány. A KV-2 két egymástól 70 cm távolságra ül­tetett sorról leszedi a csövet, a növény többi részét pedig- levágja. A kombájnt DK 35-ös traktor vontatja és hajtja. Három dolgozó kezeli: a traktoros, a kombájnvezető és a segédje. Egy váltás alatti teljesítmé­nye 7 hektár. Ezen kombájnnal való betakarítással jó eredményeket értek el. így pl. az urleascai (galaci kerület) állami bir­tokon 1955-ben öt KV-2 számú kom­bájnnal dolgoztak és igyekeztek azo­kat a legjobban kihasználni. A gazda­ság vezetősége szervezeti» szakaszon is jól biztosította a munkát. Tíz nappal a betakarítás előtt kidolgoz­ták a gépcsoportok irányításának ter­vét és a betakarítás időtervét az egyes parcellákon. A kukoricaföldeket felosztották dűlőkre. Az ilyen beta­karítás tapasztalatai megmutatták, írta: Gh. Gheórghe mérnök, a Román Népköztársaság földművelési minisz­­tériumnának dolgozója. * * * A kukorica egyike leghasznosabb növényeinknek, amely még a rossz időjárási viszonyokkal bíró hegyi te­rületeken is kielégítő termést ad és ezáltal Románia leginkább termelt növényfajtájává vált. Mégis minden hasznossága ellenére, mely a román nemzetgazdaság szá­mára nagyjelentőségű, a szakemberek nem foglalkoztak eléggé a kukorica­termelés kérdéseivel, és ami a leg­főbb hiányosság volt, nem tűzték ki a termesztés technológiai folyamatá­nak irányelveit. Az egész kérdéssel csak kizárólag a termelők tapasztala­taira támaszkodva, foglalkoztak. — A parasztok nemzedékről nemzedékre öröklődő gyakorlata lett tulajdonkép-' pen az agrotechnika alapjává és ez kizárólag az ő ismereteikre és lehe­tőségeikre korlátozódott. Az első szervezett tudományos ku­tatások a kukoricatermelésben a me­zőgazdasági kutatóintézet megalakítása után kezdődtek meg. Emellett a be­takarítás kérdéseit hosszú időn át nem tanulmányozták és nem világí­tották meg a maga teljes jelentősé­gében. A kukorica betakarításának legkedvezőbb időszaka sem volt meg­határozva agrotechnikai szempontból, így az éretlen termés betakarításának és felhasználásának káros hatása volt az emberi egészségre is. Mindenki ’'s­­тёп nálunk a pellagrát, ezt a pusz­tító betegséget, mely a román falut sújtotta éppen az éretlen kukorica élvezetének következtében. Mivel a gazdaságnak nem volt elég teherautója, szalmagyüjtöket is hasz­náltak a behordáshoz, melyek kissé náltak a behordáshoz, melyek kisebb átalakítással megfeleltek ennek a célnak. Romániában nagymértékben hasz­nálják a kukoricát, silótakarmány formájában is állatok etetésére^ Erre a célra a kukoricát az SK 2,6-®s kombájnnal takarítják be, mely a nö­vényt szétaprítja és menetközben m teherautókba önti. A kombájnt UTOS-2 számú traktor vontatja és mozgó részeit a traktor hajtja. Ketten ke­zelik és termelékenysége 70—80 tonna óránként. Ennek a gépnek a haszná­latával a földművesszövetkezetek a legjobb minőségű takarmányt tudják biztosítani állataik számára. Jó ered­ményt ért el ezen a téren a „Eenini­­út“ szövetkezet, mely silógödröket épített és a múlt évben az összes kukoricával beültetett területet siló­­kombájnnal takarította be. Jó ered­ményeket értek el még a secuieni (s romani, valamint más állami birtokok. A kukorica gépi betakarításának kérdésével Romániában a földművelés­ügyi és az állami birtokok miniszté­riumai foglalkoznak, melyek évenként állandóan emelik a mezőgazdasági egységeknek kiutalt gépek számát. A gépi betakarítás mindig nagyobb te­rületre terjed, s ezzel nemcsak javul a munka minősége, de hamarább fel­szabadul a föld is az őszi munkák számára. Fordította: G. D. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava, Krížková 7. — Tel.: 243-45. — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó n. v., Bratislava, Krížková 7. — Nyomja Merkantilné tlačiarne n. p. z. z., Bratislava, ul. Nár. povsatnia 41. — Évi előfizetés Kés 20.80 félévre . Kés 10.40 — Terjeszti a Posta hirlapszolgálata. " Á-72801

Next

/
Thumbnails
Contents