Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-08 / 27. szám

A szocialista faluért I Jíaíŕ&ci Földműves A FÖLDMŰVEL ES DGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. július 8. Ára 40 fillér VII. évfolyam, 27. szám A jemeni kormányküldöttséget, amely július 2-ári érkezett Prágába, Vi­liam Široký kormányelnök fogadta. Örömteli gondolt A földművelő ember életében örök időktől fogva Péter Pál napja volt a jeladás a legnehezebb, de egyben legörömteljesebb munka megkezdésé­re. Ilyenkor már szinte napról-napra változik a gabonák színe. A sárguló kalászok lassan a föld felé hajlanak az érlelődő mag súlya alatt. A határ megélénkül, feldübörögnek a gépek, megpendül a kasza. A szövetkezetek, az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozói és általában minden földmű­ves örömmel végzi ezt a munkát. Most kapja meg a bért évi munkájá­ért. Nagyon sok függ azonban attól, hogyan készültek fel az aratásra, s hogyan szervezték meg amellett a többi nyári munkákat is. A királybel­­meci gépállomáson például az idejé­ben kidolgozott aratási-cséplési terv szerint 12 nap alatt elvégzik a közel 5000 hektár gabona aratását. Figyel­mük azonban arra is kiterjed, hogy aratás alatt is jól haladjon a növény­­ápolás. Ha a nyári munkákról, a földműve­sek nyári gondjairól beszélünk, hiba lenne csupán az aratásra gondolni. Nem kevésbé fontos a növényápolás, a takarmány alapról való gondoskodás, a tarlóhántás, a tarlókeverékek ve­tése és — ezt pedig nagyon ki kell hangsúlyozni — a beadások folyama­tos teljesítése. E feladatok végrehaj­tása szorosan összefügg egymással és csak azok összegezését nevezhetjük a nyári feladatok sikeres végrehajtá­sának. Kellemes nyári gondok ezek, belőlük születnek a téli örömök. A nagvsallói szövetkezetben 1056 hektár gabona vár betakarításra. Ez bizony komoly feladat, de a kombáj­nok és az önkötözök segítségével nem ütközik komolyabb nehézségekbe. A múlt évben 550 hektáron kint ma­radt a szalma, s ez nagyon hiányzott a szilárd takarmányalap megteremtésé­hez. Ezen okultak a nagysallói EFSZ tagjai és ez idén gondosabban meg­szervezték az aratást. A jól kijaví­tott kombájnokon kívül 9 szalmaprést biztosítottak, melyek közvetlen az aratócséplőgépek után bálokba pré­selik a szalmát. Az őszi árpát már learatták és 30 mázsás átlagos hek­tárhozamra számítanak. Helyére rö­videsen másodvetemény kerül. A nö­vényápolást főleg az asszonyok vég­zik az aratás alatt, akiket szorgalmas munkára serkent a pótjutalom re­ménye. A takarmányalap biztosítását és az áüatállomány fejlesztését fon­tos feladatnak tartják a szövetkezet­ben. Ez ideig 214 hektár szálastakar­mány termését hordták kazlakba. Ha ehhez hozzávesszük még az ugyan­csak gazdagnak ígérkező második kaszálást, meg a tervbe vett 5500 köbméter silót, akkor elhihetjük, hogy a nagysallói szövetkezetben a több munkafolyamat összegezésében lát­ják a nyári munkák fogalmát. Ha az ember figyelmesen szemléli a határt, több helyen láthat „virá­gos“ cukorrépa és kukoricatáblát, megvénült takarmányokat, különösen rétiszénát. Mi ennek az oka? Talán kevés a munkaerő, vagy a gép? Nem ebben rejlik a hibák gyökere. A ga­­ramsallói (zselízi járás) szövetkezet­ben például dobszóval hívják regge­lenként munkába a szövetkezeti ta­gokat. Ezt azonban Molnár Gyuláné, Veszelei Sándorné és még sokan má­sok nem akarják hallani, mert sze­rintük sokkal előbbre való a háztáji gazdaság, különösen a 20—25 ár sző­lő. Persze a kukoricát, meg a többi kapásnövényt nem tartják a magu­kénak, mert az szerintük a „szövet­kezeté“. Arról viszont megfeledkez­nek, hogy fő jövedelmük nem a ház­táji gazdaságból, hanem a közösből ered. Itt mielőbb közbe kell lepnie a helyi és járási nemzeti bizottság­nak, hogy az aratás gyors elvégzésén kívül biztosítva legyen a többi nyári njunka elvégzése is. Ez azonban or­szágos méretben több szövetkezetre is vonatkozik. Főleg politikai és szer­vezési téren kell segítséget nyújtani a szövetkezeteknek, ami elsősorban a nemzeti bizottságok feladata. Ami pedig a rétek kaszálását illeti, a bratislavai kerületben kell leginkább „rákapcsolni“, mert az eddig elért alig 60 százalék bizony nagyon silány eredmény. Nem akkor nyerünk ha több, hanem ha jobb széna kerül a kazlakba. Az elvénült fű tápértéke egyre csökken, s a mennyiség a mi­nőség rovására megy. Ezt pedig nem szabad megengedni. A legtöbb szövetkezetben és állami gazdaságban már learatták az őszi árpát. A tarlóhántás után új mag kerül a talajba, hogy a tarlókeverék­ből megteljenek majd a silógödrök. A CSKP országos konferenciája a töb­bi között az állatállomány további emelését tűzi elénk feladatul. Ha a­­zonban emelni akarjuk az állatállo­mányt, több takarmányra lesz szük­ségünk. Ezt teljes egészében megér­tették a nánai állami gazdaság sár­­kányi részlegének dolgozói, akik az őszi árpa helyét azonnal bevetették másodnövénnyel. Most kell erről gon­doskodnunk, nem pedig télen elmél­kedni, hogy jövőre majd okosabbak leszünk. A sok takarmány nem okoz­hat gondot egyetlen gazdaságban sem, ahol viszont kevés a takarmány, ott baj van a beadásokkal is. Néhány nap, esetleg egy-két nét múlva egész Szlovákiában megindul az aratás. A gépek készenlétben áll­nak, rendezett szérűk és tiszta mag­tárak várják az új termést. Milyen feladat hárul a nemzeti bizottságokra és a begyűjtési szervekre? A nem­zeti bizottságok az aratás, a cséplés és a felvásárlás legelső szervezői. A dunaradványi szövetkezet már telje­sítette ez évi árpabeadását. Három­százharminc mázsa őszi árpát szál­lítottak a megyűjtőhelyre. Sokan ta­lán azt mondanák, hogy a szövetke­zetekben nem kell szervezni a bea­dást, mert azok úgyis teljesítik. Ez nagyon helytelen nézet. Ha a nem­zeti bizottságok és a begyűjtési szervek dolgozói megszervezik a szö­vetkezetekben a gyors és maradék­talan beadást, ez serkentőleg hat az egyénileg dolgozó parasztokra is. Az elmúlt év első felében sokkal rosz­­szabbul álltunk az állati termékek beadásával, mint jelenleg. Szlovákiai méretben több mint 20 ezer mázsa marhahússal, 104 ezer mázsa sertés­hússal, 25 milüó liter tejjel és 17 millió tojással adtak többet terme­lőink ebben az évben az államnak. Ez az eredmény nem jött magától. Helyes, türelmes meggyőző munkát igényel az ilyen eredmény elérése. Ezen a téren sokat tehetnek most a JNB-ok tagjai, akik választókörzetük­ben a beadások teljesítéséért is fe­lelősek. Nem szabad viszont helytelen eszközökhöz folyamodni, hanem az adott körülmények figyelembevételé­vel és helyes mérlegelésével arra kell törekedni, hogy az államnak járó mennyiség mielőbb rendeltetési he­lyére kerüljön. Ami pedig a szövetkezeteket illeti, tartsák egyenlő fontosságú feladat­nak az összes nyári munkát. Az egyik végrehajtása és a másik elhanyago­lása nem hozhat kedvező eredményt. Hiába aratták le az ipolypásztói szö­vetkezetben idejében az őszi árpát, ha 10 hektárnyi terület meddőn he­ver egészen őszig. Másodnövényt azért nem vetnek, mert hogy nincs vetőmag. A vetőmagról nem aratás előtt, hanem aratás után kell gondos­kodnia minden szövetkezetnek. Első legyen az állam iránti kötelesség tisztázása, második a vetömagalap biztosítása, hogy a megmaradt roanv­­nyiségből a tagok is megkaphassák járandóságukat. Egy szál takarmány, egy szem gabona se menjen veszendőbe A földművelésügyi megbízott kollégiuma külön ülésen foglalkozott a takarmánybegyűjtés és az aratásra való felkészülés jelenlegi helyzetével. A jelenlevők leszögez­ték, hogy a több napig tartó esőzésektől befolyásolt ta­karmánybegyűjtésben komoly lemaradás van, amely je­lentős szénaveszteséggel fenyeget. A lucerna és a többi herefélék betakarítása terén az eperjesi és a kassai, a rétkaszálásban pedig a zsolnai és a bratislavai kerület­ben van a legnagyobb lemaradás. A bratislavai kerület két járásában — Malacky és Skalica — még közel 4000 hektár rét kaszálatlan, a zsolnai kerületben pedig lábon áll a réti füvek 90 százaléka. A földművelésügyi meg­bízott kollégiuma felhívja a JNB-ok mezőgazdasági szak­osztályainak figyelmét, haladéktalanul hozzanak olyan intézkedéseket, melyek meggyorsítják a takarmánybe­gyűjtés menetét. Olyan esetekben, ahol rothadás fenye­geti a lekaszált takarmányt, feltétlenül le kell silózni. Ezzel is értékes takarmányt nyerünk. A repce és az őszi árpa aratásával kapcsolatban a beérkezett jelentések alapján, a földművelésügyi megbí­zott kollégiuma rámutatott, hogy különösen a déli kör­ietekben rohamosan közeledik a többi gabonafélék ara­tásának ideje is. Minden jel arra mutat, hogy ebben az évben egyszerre érik be a legtöbb gabona. Ez fokozott feladatokat ró a földművesekre, de különösen a gépállo­mások dolgozóira. Szükséges tehát, hogy a még hátra­lévő néhány nap alatt gondosan ellenőrizzük az aratásra való felkészülést, különösen a gépeket és a munkacso­portokat. Több gondot kell fordítani a közös aratás-meg­­szervezésére azon községekben, melyekben nincs'szövet­kezet. Ezen intézkedések megvalósítása lehetővé teszi a takarmányok és a gabonafélék veszteségnélküli begyűj­tését. A földművelésügyi megbízott kollégiuma arra is fel­hívja a termelők figyelmét, hogy a tervezett hektárho­­zamok elérése érdekében aratás alatt is ápolni kell a kapásnövényeket, különösen a burgonyát és a kukoricát ■ Közös erővel Belgrad (čtk) — Tito elnöknek a román államférfiakkal Bukarestben folytatott tárgyalásai folyamán egyez­ményt kötöttek egy közös jugoszláv és román villanymű épitéséröl. Ezt a villanyművet a Vaskapunál építik és kapacitása 12.000 millió kilowatt lesz, tehát kétszer nagyobb mint az eddigi jugoszláv vízierőművek egész kapacitása. A Vaskapunál épülő két villanymű felépítésének ideje a bel­grádi Borba szerint mintegy 10 évig fog tartani és csaknem 500 000 mil­lió dinárba (ezer millió dollár) kerül. Ezenkívül duzzasztógátat építenek, amely mesterséges tavat létesít és a két parton épített duzzasztó lehetővé teszi, hogy folyami és tengerjáró hajók az egész év folyamán behajóz­hassanak a torkolatba. Ez a duna­­menti országok számára mérhetetle­nül fontoa A nagymihályi járás Staré községében 19 kis- és középparaszt szövetke­zetét alakított. Az új szövetkezet tagjai egyelőre 100 hektárnyi területen kezdik meg a közös gazdálkodást. Az alakító taggyűlésen Barta János ta­pasztalt középparasztot választották a szövetkezet elnökévé. néh ánu A gálszécsi állami gazdaságban 32 hektár repcét és 15 hektár őszi ár­pát arattak le két nap alatt. A rep­cét időben vetették, jól gondozták és most 20—22 mázsás átlagos hek­tárhozamra számítanak. (Tudósítónk­tól.) A tallósi szövetkezetben nagy gon­dot fordítanak a takarmányalap biz­tosítására. Ez ideig már 2700 mázsa silót készítettek az őszi herefélékböl. Jelenleg ők az elsők a galántai já­rásban. (Sutková Edita leveléből) A diószegi szövetkezeti krumpliföld­jein kolorádóbogarak pusztítottak. A HNB intézkedésére azonnal beporoz­ták a krumplitáblát. A tósnyárasúi és a kajali szövetkezetben is hason­lóan védekeznek a veszélyes kártevő ellen. (K. F. leveléből) A nánai állami gazdaság már né­hány héttel ezelőtt korai burgonyát adott a hazai piacra. Június utolsó napjaiban kötelezettséget vállaltak, hogy július elején további 10 vagor^ korai burgonyát adnak közellátá­­sunknak. (Levelezőnktől) S E G Í Szlovákia legtöbb kerületében már megkezdődött az aratás. A cseh ke­rületekben viszont későbben kerül erre sor. így tehát a Zdari, Veľké T E N E К nosok és traktorosok a zselízi já­rásba ' jönnek segíteni. A jihlavai kömbájnosok a csallóközcsütörtöki gépállomásnak segítenek a termés betakarításában. Mezirici, ledeči-és a dacicei kombajn-A sárkányi szövetkezetben az aratás alatt is gondoskodnak á kapásnövé­nyek ápolásáról. A cukorrépájuk, kukoricájuk tiszta, jó termést ígér. A dohánytermelő csoport tagjai is igyekeznek a kapálással. Képünkön Riedl Anna, Brestyá'^ Júlia, Cucor Valéria, Stefankovics Júlia és Darázs Ilona, munka közben. A csöllei (bratislavai járás) szövetkezetben is learatták már az őszi árpát. Kanis Vendel traktoros és Gajdos István gépkezelő után nehéz kévéket és tiszta tarlót hagyott a gép.-A kévéket Kubes Anna, Kubes Mária és Ticho Anna rakta keresztekbe. A learatott őszi árpa helyére tárlókeveré két vetettek \

Next

/
Thumbnails
Contents