Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-09-23 / 38. szám
1956. szeptember 23. Földműves 9 A II. Csehszlovák Gépipari kiállítás szocialista iparunk büszkesége I Ing. Ján Tille: Milyen lesz a dunai vízmű? Szeptember 8-án nyitották meg Brnóban a II. Csehszlovák Gépipari Kiállítást. Az első napon zajlott le a hivatalos megnyitás, melyen a kormány, a diplomáciai testület tagjai és a külföldi vendégek vettek részt. Másnap folyó hó 9-én pedig megnyíltak a kiállítás kapui a nagyközönség számára. Ez évben a kiálütáe háromszor akkora területet foglal el mint tavaly és a kiállított tárgyak száma is kétszer annyi, mint a tavalyi kiállításé. A több mint 3000 darab tárgy, köztük 300 eddig teljesen ismeretlen újdonság olyan magas technikai színvonalat képvisel, melyhez hasonlót keveset találni még világviszonylatban ie. A kiállítást csak a nagy nemzetközi vásárokhoz lehet hasonlítani, ha kisebb агДпуй is mint ezek és kizárólag csak a gépipari termelés eredményeit szemlélteti. Jugoszláv vendégek megtekintik a porcelán tárgyakat A magas színvonal meggyőző bizonysága annak, Hogy gépiparunk komolyan nekilátott a technikai fejlesztésről szóló párt és kormányhatározatok teljesítéséhez. Örvendetes jelenség számunkra, hogy a szlovákiai ipar is megfelelő és méltó módon van képviselve. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kiállítás nagyobbarányű lett mint a tavalyi és egyben visszatükrözi a szlovákiai ipar példátlan gyors fejlődését is. A kiállítás tökéletesen képviseli magas színvonalú gépiparunkat, mely a világon az elsők közé tartozik. A régi, világszerte jól ismert márkák, a ČKD, Skoda és Tatra mellé ffife lsorakoztak az új szocialista ipar márkái, mint a Meopta, Chirana, Tesla stb. Már az első napon több külföldi delegáció kereste fel a kiállítást, köztük a finn küldöttség és a francia parlament küldöttsége. Hétfőn újabb külföldi vendégek érkeztek az NDK, a görög, a jugoszláv küldöttség és mások. Megérkezett a hét tagú szovjet küldöttség is, melyet a szovjet külkereskedelmi miniszter helyettese vezetett. Bejelentették látogatásukat Nagy-Britannia, USA, Egyiptom, Hollandia, Mexikó, a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Románia, Svájc, Lengyelország és sok más állam nagyszámú küldöttsége is. A kiállítás legérdekesebb része a megmunkáló gépek részlege, ahol nagyon sok világraszóló jelentőségű tárgy van kiállítva. Egyes tárgyakat még csak prototípusok képviselnek, de túlnyomórészt már olyan gépek, berendezések és eszközök vannak kiállítva, melyeknek sorozatgyártását legkésőbb 1958-ig megkezdik. Sok kiállított gépet már szállítunk is a világ minden részébe. Az állandó mezőgazdasági gépkiállítás résztvevői is sok érdekes újdonságot láthatnak. Olyan mezőgazdasági gépek is ki vannak állítva, amilyeneket eddig nem ismertünk. A legérdekesebb gépek közé tartoznak a hatalmas 54 tonnás sajtológép és a 12 000 tonna nyomású hidraulikus sajtoló. Sok nézőt csábít megtekintésre a csodálatos rádiólokátor, mely 600 kilométeres körzetben megfigyeli a közeledő repülőgépet és megállapítja annak pontos helyzetét. Az OR-i márkájú gép rádióhullámok kisugárzásának segítségével bármilyen időjárási viszonyok között pontosan végzi munkáját. Az apróbb használati tárgyak között legnagyobb sikere a dolomit szemüvegnek van. A szemüveg törhetetlen, hajlíthátó. Már el is nevezték, „egy egész életre szóló szemüvegnek.” Az elektrotechnika kedvelői dúskálhatnak a látnivalókban, az egyszerű szigetelőktől kezdve egészen a modern televíziós készülékekig, természetesen nem hiányoznak motoriparunk világhírű remekei sem, amelyek közül egyeseket csak 1958-ban fogunk gyártani A repülőgépek osztályán a hatalmas gépóriások között látható a népszerű helikopter is. A kisebb gépek és eszközök között ott van a 40 literes hűtőszekrény, modern irodai gépek, üvegáruk, és hogy a gyermekek is megtalálják kedvenc szórakozásukat, ki vannak áüítva a mechanizált gyermekjátékok is. Gépiparunk már eddig is^jó nevet szerzett magának az egész világon. Sok gyártmányát már régebben ismerjük, sokról pedig már hallottunk. Ha mindezt együtt látjuk a Brnói II. gépipari kiállításon, fellelkesítő érzés fogja el az embert arra a gondolatra, hogy milyen sokféle és csodás értékeket tud teremteni a szocialista ipar dolgozóinak szorgalmas és ügyes keze. Ha szocialista iparunk nagyszerű remekeit látjuk, kell hogy egy másik fontos dologra gondoljunk. A kiállított tárgyak sokaság^ és technikai színvonala a napnál világosabban igazolja, hogy hiábavaló volt a nyugati kapitalista államok törekvése, mely arra irányult, hogy elszigetelje a szocialista országok külkereskedelmét. Ezek az államok elzárták ipari termékeiket a szocialista országoktól és megtagadták több olyan áru szállítását, melyre iparunknak szüksége lett volna. Éppen ennek a hidegháborús, gazdaságpolitikának következményeképpen munkásaink, tehenikusaink és mérnökeink hozzá-Magasnyomású tekercselt test — gyártják a královopolei Gottwald-művek iáttak, hogy a külföldi gépeket saját hazai gyártmányokkal pótolják. A kiállítás azt bizonyítja, hogy ezek a cikkek sok esetben felülmúlják a külföldi gyártmányo-' kát és ma már inemcsak saját szükségletünket fedezik, de sokat belőlük külföldre is szállítunk. A kiállítás élő bizonysága a szocialista gazdasági rend erejének és örömteljes távlatot mutat a szocializmus győzelmes jövője felé vezető úton. G. D. Becses ajándék LEÍRH AT ALANU L NAGY VOLT Garbócbogdány népének öröme folyó hó 2-án. Ezt a dátumot a legszebb betűkkel jegyzik be majd a község krónikájába. Villanyt és kultúrházat kaptak ezen a napon, szinte ajándékként népi demokratikus rendszerünktől. ... Az összegyűlt tömeg jelenlétében Jakcsi elvtárs, a HNB elnöke kapcsolta be a villanyt. A boldog lakosok egymást ölelték örömükben. Mélyen átérezték ezekben a forró, izgalmas percekben, hogy kormányunk, erős munkásosztályunk nemcsak szóban, hanem tettekben is kifejezésre juttatja segít ókészségét. A G ARBÓCBGDÁNYI LAKOSOK számára dolgozó népünk állama a villany bekapcsolásával és az új kultúrház felépítésével megteremtette a szebb, kultúráltabb élet feltételeinek egijrészét. A többi feltételek megteremtése: örömtelibb, gondtalanabb és nyugodtabb élethez vezető út megtalálása csupán rajtuk múlik. Ez az út sem teljesen sima, de egyenes.* Iván Sándor, Kassa Színjátszó-csoportok! A napokban jelent meg a szlovák ^színpad nagysikerű vígjátéka Rudolf Kazík: Chvost című munkája magyar nyelven. A vígjátékot Mártonvölgyi László fordította magyarra. Ez a kitűnő darab bátor hangon mutat rá a szövetkezeti életben előforduló hibákra, amellett oktat és szórakoztat, tehát nagyon alkalmas a falusi színjátszó csoportok számára. Ezt bizonyítja az a tény, — bár a darab magyar fordítása csak nemrég jelent meg — hogy máris igen sok magyar műkedvelő együttes rendelte meg kiadójáná <Szülofa lumhoz Mikor már tőled messzire jártam, Akkor lettél csak igazán enyém. Hoztam keserű ízed a számban, S hogy távolodtam, nem nyeltem le én, Hanem merészen szemébe köptem Annak, ki téged mindig lenézett. ’ Poros, sáros képed megtörültem, Ereztem; megtudnék halni érted, Szülőfalum, — annyira szeretlek! Patakod, réted, erdőd s a dombod, Lelkemben örök visszhangot vernek, S virágos ág lett, volt gond-dorongod. — Ott járok újra az égeresben A Szince parton, kúrta gyolcs gatyám Pipacsot érint, s a szélben lebben, Míg a patakban ruhát mos anyám. Csalán csókol, míg a szilvafúrói Korgú gyomromba gyümölcsöt csenek . . . Tükrébe megcsillantja a távol E nyomot, s rája arany por pereg. Az aranyport képzelet hevíti, S feloldja benne a múltat, jelent, S tengerré árasztja; — egyesíti, A tegnapot, mát, s jövő végtelent. — Míg távolodom: így ölelhetlek Magamhoz vissza, fehér házsorok, S így láthatlak én még egyre szebbnek, Sárba taposott mezítláb — nyomok így nősz meg bennem, így érsz az égig, Felvégi kútgém lengő ostora, így vezetsz el a gödrös lúdvégig, Kútvári dombon buggyant pocsolya. Bánhídja árkát szegó jegenyék, Iskolakerti sötét bodzafák, Vesszővel hajtott, nyíift rokkakerék, Adjátok emlék-ízek poharát: Hadd kóstolom a negyven év előtti Pornak és sárnak ízét, s hadd vigyem Hozzád pihenni, — úgy, mint a többi Messzire szakadt, — ha a vágy gyötri, Rólad oly szépet álmodó szívem ... Csontos Vilmos Ha megállunk a Duna partján és végigtekintünk az óriási mennyiségű kihasználatlan víztömegen, amely szemünk előtt áramlik, önkéntelenül is felvetődik bennünk a kérdés: Miért nem történtek intézkedések e nagy folyó energiájának felfogására és gyakorlati felhasználására? A Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a második ötéves tervről szóló júniusi irányelvei kimondják: „Vízműépítéssel 86 százalékkal kell emelni az Energetikai Minisztérium Vízierőműveinek teljesítményét, a Hričov-Mikšová-Vágbeszterce-i vági vízilépcső építését fokozatosan tovább kell fejlesztem - és legkésőbb 1959-ben a Dunán is meg kell kezdeni a vízműépítést. Tehát a második ötéves tervben olyan építkezésbe kezdünk, amilyenre építészetünkben még nem volt példa: Mi Is az a vízmű? A vízmű segítségévei felhasználhatjuk a természet vízi erejét az emberi társadalom szükségleteire, éspedig az energetikában, a csatornázásban, vagy pedig a hajózásban. A vízműnek nagy jelentősége van elsősorban a villanyáramtermelésben, a vízierőművek (hidrocentrálék) energiatermelése, villanyáram formájában könnyen elvezethető a fogyasztás helyére. A hőerőműveknek, (amelyeknek az üzemanyaga tüzelőanyag) van ugyan előnye a vízierőművekkel szemben, de ez az előny csak az üzembehelyezés utáni kezdeti időszakban van meg. A hőerőmű felépítésére kevesebb befektetés szükséges, mint az ugyanolyan teljesítményű vízierőmű megépítésére, sőt, az építési idő is sokkal rövidebb. A hőerőművet állandóan el kell látni benzinnel, naftával, vagy más tüzelőanyaggal, míg a vízieröműnek nincs szüksége semmilyen „nyersanyagra”. A vízierőmű karbantartása igényel csak kiadásokat. Pár év múltán a vízierőmű felépítésének kiadásai kiegyenlítődnek a hőerőmű kiadásaival szemben. Ettől a perctől kezdve a vízierőmű munkája sokkal gazdaságosabb, mint a hőerőműé. Hosszabb használat után a vízierőműbe befektetett kiadás jóval hasznosabb. Ahol sürgősen fel kell építeni egy erőművet (azzal a feltétellel, hogy elegendő üzemanyag áll az erőmű rendelkezésére) ott szükségessé válhat hőerőmű felépítése. A Duna, Európa második legnagyobb folyója Hogy véleményt alkothassunk a Dunai Vízierőmü építésével összefüggő körülményekről, tekintetbe kell venni a folyó jelleget. A Duna, Európa második legnagyobb folyója. A Volga európai medrében nagyobb mennyiségű víz folyik, mint az egész Dunán. Ahogy ismeretes, a Duna a Fekete erdőben ered. Regensburg-tól, ahonnan a Duna hajózható, torkolatáig, a Fekete-tenger melletti Sulináig, a távolság 2379 kilométer. A Duna vízgyűjtőrendszerét összefoglaló terület nagysága 817 ezer négyzetkilométer. Németország területén délről a Dunába ömlik az Iller, Lech és az Inn vize. E mellékfolyók a Felső-Dunának heg.yi-folyó jelleget adnak, rendszeres magas tavaszi vízzel, ami után főleg az Inn- hatására, egészen nyárig magasabb vízállások következnek. Amikor a magasabb területeken megáll a hóolvadás, a tavaszi és téli hideg víz egy része összegyűlik. Ennek eredményeképp a Felső-Dunának a vegetációs időben — késő tavasszal és nyáron — mindig van elég vize, ami fontos az öntözés szempontjából. A mellékfolyók vízfeleslege., ami kedvezőtlen hatással van az élénk hajóforgalomra, ősszel, már nem irányadó 4iz öntözés szempontjából. Regensburgtól, az Altmühl folyó torkolatától, ahonnan már a Duna az 1000 tonnás hajók számára is hajózható, tervezik a Rajna-Majna-Dunacsatorna építését. Ez a víziót köti majd össze a Rajnát a Dunával. Passautól délre 2 km-re a Duna 21 km hosszan Németország és Ausztria határát alkotja. A 2201-ik kilométernél (a Fekete-tengeri torkolattól számítva) már osztrák földön folyik 322 kilométer hosszan. A vízierőmü felhasználására és az elég nehéz hajózási viszonyok miatt ezen _ az útszakaszon 14 „lépcsőt” terveznek. Az elsőt, Juchenstein-t, amely a német-osztrák határon fekszik, már részben felépítették. A következő — Ybbs-Persenbeug mellett szintén épül (ennek építését 1940-ben ideigh-riesen abbahagyták). Osztrák területen utolsó „lépcsőként" a hamburgi vízgyűjtőt tervezik, ami csak 3 kilométerre van a Morva torkolatától. Innét 7 km hoszszan a Duna alkotja Csehszlovákia és Ausztria határát. Emiatt a Dunai Vízmüvet Bratislava alatt fékezéssel, az osztrák szakasszal — Juchenstein- Hainburg útszakasz 14 „lépcső”jével teljesen összhangban — kell kiigazítani, mert a vízemelkedés egészen az utolsó osztrák lépcsőig, Hainburgig terjed. , A közös csehszlovák-osztrák határszakasz után a Duna 17 kilométert csehszlovák területen folyik, majd 142 km hosszan alkotja Csehszlovákia és Magyarország között az államhatárt. Ezen az útszakaszon az alacsony vízállás miatt Körtvályes és Gönyü között 50 km hosszú zátonyos szakasz keletkezik, ami a hajózást megnehezíti. E szakasz közepén, Szap felett a Duna hirtelen esést mutat, aminek az alapja földrengési (tectonikus) eredetű. Amíg Szap felett az átlagos esés 0,36 ezrelék, Szap alatt már csak 0,14 ezrelék, a szakasz végén, Rába torkplatánál, Gönyü mellett pedig csak 0,08 ezrelék. Természetes, hogy az esés törésénél a folyó sok hordalékot tömörít, főleg az alpesi mellékfolyókból, a felső útszakaszról. A kavicshordalék eltorlaszolja a folyó medrét, s így a vízáramlás gyorsasága fokozatosan csökken. A hordalék mennyisége a becslések szerint évente négyszázhatszáz ezer köbméter kavics, ami természetesen kedvezőtlenül befolyásolja a hajózást. Ennek elhárítása nagyon költséges szabályozási munkálatokat, bágerezéseket igényel. Az elvezetett csatornával felépített vízművel, ami Bratislava és Komárom között a Ďuna medrén kívül lenne, elérhetnénk e nehéz hajózási akadály eltávolítását, ami érdeke az egész nemzetközi dunai hajózásnak. Lesz még értéke a dunai kavicsnak A Duna kavicsossága — főleg a Körtvélyes-Gönyű zátonyos útszakaszon — csaknem egyedülálló jelenség. Egyetlen európai hajózható folyó sem gyűjt össze annyi kavicshordalékot, mint a Duna. Komárom és Bratislava között egyre növekednek a hordalékrakások — amik egész jellegzetessé teszik ezt a szakaszt. A dunai kavics minőségére nézve mind fizikai, mind vegyi szempontból jó. A bratislavai Építőanyag Kutató Intézetben végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a dunai kavics nagyobb része (75 %) kemény kvarceredetű. Emellett az agyagos rész mindössze 1 százalék. Elsőosztályú épületanyagként használható betonkeveréknek. Ennek ellenére a dunai kavicsot drága szállítása miatt kevéssé használjuk. Számíthatunk azzal, hogy a dunai kavics felhasználási , lehetősége megnő. A Duna alsó fogásánál építendő vízierőművek, gátak és a mi vízieröművünk építése idején szükség lesz rá. A dunai kavics értéke a jövőben nagyobb lesz, mert számításba jön az előregyártott épületanyagok és a vasúti befontalpak gyártása. Természetesen azon kell lenni, hogy a szállítási költségeket minél jobban lecsükkentsük, mert a jó dunai kavics felhasználása csak így lesz kifizetődő. Folytatása következik (Ford. —sm.) Hírmondó ф Thomas Mann halálának egyéves évfordulójára a berlini Aufbau kiadó megjelentette Erika Manh-nak — az író leányának — Az utolsó év — híradás Apámról című könyvét, amely beszámol a nagy író félbehagyott kéziratairól és meg nem valósíthatott alkotó terveiről. A könyvet meg jele-, nése után néhány nap alatt szétkapkodták. ♦ A Szlovák Ifjúsági Kiadónál megjelent Gárdonyi Géza „Egri csillagok" című regénye szlovák nyelven. ф New Yorkba utazott Surin, a Szovjetunió Kulturális Ügyei minisztériumának helyettes vezetője, hogy közösen gyártandó filmek lehetőségéről tárgyaljon a Miche! Toddcéggel. ф Albániában a felszabadulás előtt mindössze két napilap jelent meg, jelenleg 39 újság és folyóirat áll az olvasóközönség rendelkezésére, ' 16 milliós összpéldányszámban. A könyvkiadás terén is nagy fejlődés1 tapasztalható: míg a Zogu-rezsim 15 éve ah tt mindössze 59 könyv jelent meg, 1945—1954 között 120Ó szépirodalmi, politikai és szakirodalmi mü látott napvilágot, összesen 12 milliós példányszámban.
