Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-09-02 / 35. szám

J 4j,aU-aä A szocialista faluéri! Földműves A FÖLDMŰVEL ESÖGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. szeptember 2. Ára 40 fillér VII. évfolyam 55. szám A vicsápapáti szövetkezetben még a múlt héten elvetették a 10 hektárnyi repcét. Képünkön Liston József traktoros és Kuna Edmund gépkezelő ve­tik a repcét. Uj magra vár a föld Csehország egyes körzeteiben és Szlovákia magasabb fekvésű vidékein még folyik az aratás és a cséplés. A legtöbb helyen azonban már elhalt a kombájnok és az aratógépek zaja, magtárba került a szem, kazlakba a szalma. Ezzel azonban nem ért véget a földművesek munkája, mert újabb nagy feladatok vannak sorom: az őszi munkák. Ha az ember az őszi munkákról hall szót, a vetésre gondol, hiszen abból lesz a jövő évi termés. Az aratást eléggé száraz idő követte és sokhe­lyütt elmaradtak a tarlóhántással. Ezt a lemaradást mielőbb be kell hozni. Elegendő gép áll rendelkezésünkre, melyeket ha célszerűen kihasználunk, rövidesen behozhatjuk a mulasztást. A gépállomások és az egyes brigád­­központok vezetőin múlik, hogyan szervezik meg a kétváltásos műszakot és a szocialista munkaversenyt, amely biztos záloga a jó és gyors munká­nak. A gépállomások ezideig 25 ezer hektárnyi területet készítettek elő ve­tés alá. Ez vajmi kevés és alig 17 százalékos tervteljesitést jelent. Az őszi termények begyűjtésének együtt kell haladnia az őszi szántás-vetéssel. A korai burgonya, napraforgó és egyéb termények helyét a betakarítás után azonnal elő kell készíteni vetés alá. Itt van szeptember, az őszi árpa ve­tésének agrotechnikai határideje las­san lejár. Utána következik a rozs és a búza. A terebesi cukorgyár gazda­ságában tavaly jó előkészített talajba és idejében vetették el az őszi kalá­szosokat. A rendkívül kemény tél és; a csapadékszegény esztendő ellenére is 50 mázsa gabonájuk termett min­den hektáron. Ez nem véletlen, ha­nem az időben végrehajtott vetés és a talaj gondos előkészítésének ered­ménye. A gépállomások és a szövetkezetek agronómusainak elsőrendű kötelessé­gük ügyelni arra, hogy az agrotech­nikai követelményeknek megfelelően előkészített talajba kerüljön a tiszta vetőmag. Elsősorban övék a felelősség a jövő évi termésért. A kora őszi ter­mények betakarítását is nekik kell irányítaniok, hogy pontos áttekintésük alapján mielőbb új mag kerüljön a jól beérett, pihent talajba. A betakarítás évről évre kevesebb gondot okoz. Eb­ben az évben csupán a traktorállomá­sokon 250 répakombájn és 556 répa­szántógép áll rendelkezésünkre. A burgonyaszedőgépek száma újabb 540- el emelkedett. A kukorica betakarítá­sához több mint 200 magasteljesítmé­­nyü kombájnt kapunk. Ha ezeket a gépeket okosan kihasználjuk, nagyon megkönnyítik az őszi termények be­takarítását és a szántást, vetést. A nyitrai és a bratislavai kerület hazánk legtermékenyebb vidéke. Az aratást és a cséplést már rég elfeled­ték e kerület földművesei és most minden igyekezetük az őszi munkák­ra irányul. A gutái, csallóközaranyosi» és még több szövetkezetben nár au­gusztus elején készítették a talajt az ősziek alá. Ez azonban csak egyes szövetkezetek szorgalmát és körülte­kintő munkáját bizonyítja. Ha azon­ban kerületi viszonylatban vesszük az őszi munkák eddigi menetét, az ered­ményekkel távolról sem lehetünk megelégedve. Lassan halad a szántás, az őszi repcét pedig egyes helyeken még csak most vetik. Az ipolyviski szövetkezetben a múlt évben augusz­tus első felében elvetették a repcét. A talajt jól megtrágyázták, a növény­zet a tél beálltáig jól megerősödött, jól áttelelt és 18 mázsa magterméjt' adott hektáronként. íme élő bizonyí­ték arra, hogy csakis a korai vetésből számíthatunk bő termésre. Jelenleg még csak az őszi munkák kezdeténél tartunk. Eredményekről még alig beszélhetünk, de most kell mindent elkövetnünk, hogy az ered­mények majd maguktól beszéljenek. Az utóbbi napokban jó eső áztatta a földeket, teljes ütemben mehet a szántás. Főleg a lánctalpas traktorok két műszakban, való kihasználása kí­vánatos, mivel ezekkel lehet elérni a legnagyobb teljesítményt. November végén már hiába igyekszünk a szán­tással meg a vetéssel. Akkorra már zöld vetéseknek és fekete szántások­nak kell borítaniok a határt. A köböl­kúti szövetkezet tagjai évek folyamán rájöttek, hogy a jó termés egyik alapfeltétele a gondos talajelőkészítés. Most már arra a táblára hordják az istállótrágyát, amelybe majd cukorré­pát vetnek. A trágyát azonnal be­szántják a talajba, hogy ott jó ter­mőerővé átalakulva kövérre hizlalja majd a növényzetet. Szántani és vetni. Ez most a föld­művesek legfontosabb munkája. A nyári munkák zömét már elvégeztük, az őszi munkákra kell venni az irányt. Ez a legalkalmasabb idő a szántásra és vetésre. A talaj nedves, meleg, s a jl2 foknál melegebb földben gyorsan csírázik a mag. Ezzel is magyarázható miért válik be jobban a korai vetés. A későn vetett mag, már csak félsi­kert jelent. Ezt pedig tartsák szem­elő« az egyénileg dolgozó parasztok is, akik ebben az évben sokkal ala­csonyabb hektárhozamokat értek el, mint a szövetkezetek. Ez részben a rossz t^Jajelőkészítés és a kései vetés következménye. A vetőmagot alaposan át kell tisztítani, mert aki ocsut vet, az csak szemetet arathat. A gépállo­mások agrolaboratóriumai nemcsak hogy szívesen átvizsgálják a vetőmag csíraképességét, hanem el is várják a termelők bizalmát. A vetési tervek betartása alapvető követelmény. A jó gazda előre kiszá­mítja, mekkora területen kell rozsot, búzát vagy egyebet termelnie, hogy termelési feladatainak eleget tegyen. A nemzeti bizottságok már szétírták a következő évi termelési terveket, s így minden egyes földműves tudja, miből mennyit kell termelnie, hogy államiránti kötelességét maradéktala­nul teljesíthesse és saját szükségleté­re is megmaradjon a kellő mennyiség. Ami pedig a szántást és a vetet ille­ti, abban nagy segítséget nyújtanak a gépállomások az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Csak szólni kell, el kell menni a helyi nemzeti bizottságra. Ott mindenkit szívesen felvilágosíta­nak afelől, hol lehet beszerezni a szükséges műtrágyát, milyen úton­­módon lehet ígénybevenni a traktor­állomás segítségét és hogy mennyibe kerül egy hektár föld felszántása és bevetése. Élni kell ezzel a nagyszerű lehetőséggel, ki kell használni a gépek erejét. Ha mindez megtörténik, határ­időre földbe kerül a gondosan kitisz­tított vetőmag és bő termésre szá­míthatunk a jövő évben. Vetik az őszi árpát Alig halt el a kombájnok és a csép­lőgépek zúgása, a bratislavai állami gazdaság dolgozói elsőként kezdték meg Szovákiában az őszi árpa vetését. A talajt jól előkészítették és a kiadós esők után augusztus 25-én 15 hektá­ron elvetették az őszi árpát a liget­falusi és a pozsonypüspöki részlegen. Ezenkívül további 80 hektárt vetnek a közeli napokban, s így az agrotech­nikai határidő betartásával lerakják a joroő évi termés alapját. A losonci állami gazdaság dolgozói már 150 hektárnyi területet készítet­tek elő őszi kalászosok alá. Az őszi repcét még a múlt héten elvetették a tervezett 60 hektárnyi területen. Augusztus 25-én a kora reggeli órák­ban a gazdasághoz tartozó Fabianka részlegen megkezdték, s a 200 hek­tárnyi területen még ezen a héten befejezik az őszi árpa vetését, s így 14 nappal lerövidítik a tervezett ha­táridőt. Ezer vagon gabona terven felül A bratislavai kerület begyűjtési dolgozói felajánlást tettek, hogy ez év szeptember 15-ig, vagyis a meghatározott időpontig ezer vagon gabona be­gyűjtőével teljesítik túl az állami tervet. Vállalásukat olyan sikerrel, tel­jesítik, hogy augusztus 25-ig már több mint 600 vagon gabonát gyűjtöttek be terven felül. Ez a sikerük arra az elhatározásra ösztönözte őket, hogy a kötelezettségvállalás határidejét lerövidítik és a Szlovák Nemzeti Felkelés napjáig beadják az ezer vagon gabonát. A bratislavai kerület begyűjtési dolgozói ezzel fogják megkoronázni a begyűjtésben elért győzelmüket. A ligetfalusi szövetkezetben bö takarmányalapot biztosítanak a téli idő­szakra. A silókukoricából ez ideig 200 köbméter silót készítettek. Ezenkívül répafejből, kukoricakóróból és egyéb takarmányból további 200 köbméter eilót tárolnak télire. аъЬсиь aiátodík A somorjai járási nemzeti bižottság tanácsa minden évben értékes dí­jat ajándékoz a versenyben győztes szövetkezetnek. 1956 első felében a csölösztői szövetkezet lett az első. mivel a mezőgazdasági termékek beadá­sát időben és példásan teljesítette. A szövetkezet az első félévben 792 ko­rona költség mellett 1928 korona jövedelmet ért el minden hektár szán­tóterületen. A tiszta jövedelem tehát 1136 korona hektáronként. A szövet­­kezet kertészetében 21742 korona a hektáronkénti jövedelem, s minden lehetőség megvan rá, hogy ezt az összeget az év végéig 80 ezer koro­nára emeljék. A szövetkezet jó gazdálkodását bizonyítja az is, hogy a munkaegység értéke 32,14 koronára emelkedett. Az aratás és a cséplés folyamán ugyancsak példásan dolgoztak. Búzából 3,2, őszi árpából pedig 1,2 mázsával túllépték a tervezett hektárhozamokat. Ezért a kimagasló eredményekért augusztus 26-án a járási aratóünnepélyen egy televíziós rá­diót kaptak a járási nemzeti bizottságtól. A förévi szövetke­zetben arra a 25 hektár területre hordják az istálló­­trágyát, amelyen a jövő évben cukor­répát termelnek, Stacho Pál és Ju­­renka István gyak­ran térnek a pót­kocsival, hogy mie­lőbb beszánthassák a trágyát. * * Ünnepelt Szlovákia népe A Szlovák Nemzeti Felkelés 12. év­fordulójának előestjén hazánk dolgozó népe ünnepi összejöveteleken emléke­zett meg a partizánok hősi harcairól, akik a nemzeti felszabadító harcban kezükben fegyverrel felkeitek a fa­siszta orgyilkosok ellen, hogy népünk­nek kiharcolják a szabadságot. Besztercebányán, a felkelés városá­ban már a kora délutáni órákban megkezdődött az ünnepség. A szabad­ságért vívott harcban elesett szovjet hősök síremlékére koszorúkat helyez­tek a város lakosai. Az ünnepélyen a szovjet küldöttség is részt vett. Bratislava dolgozói a Kultúra és Pihenés Parkjában ünnepelték meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfor­dulóját. Az ünnepi beszédet Ľudovít Benada, az SZLKP Központi Bizottsá­ga politikai irodájának tagja tartotta. A Szlovák Nemzeti Felkelés 12. év­fordulójának tiszteletére hasonló ün­nepélyeket rendeztek Szlovákia többi városaiban is, ahol az emlékkoszorúk lerakásával kegyelettel adóztak az el­esett hősök emlékének. 25 eier köbméter siló A kassai kerület gépállomásai a me­zei munkák mellett a takarmány biz­tosításában is segítik a szövetkezete­ket. Ez ideig 18 000 tonna zöldtakar­mányt silóztak le, ami kb. 25 000 köbr méternek felel meg. A múlt évihez vi­szonyítva 15 0Ö0 tonnával többet si­­lóztak le ez ideig. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy a kerület gépállomásainak dolgozói többet tö­rődtek a silózáseal. így például a kézsmárki és a bárcai gépállomás dolgozói a múlt évben egyáltalán nem silóztak, most pedig már több, mint 2000 tonna silót biztosítottak a kör­zetükbe tartozó szövetkezeteknek. A eilótakarmányok feldolgozására 10 silókombájn áll a kassai kerület gép­állomásainak rendelkezésére. Minden gépállomáson 4—6 tagú csoportokat szerveztek, amelyek a silózásröl gon­doskodnak. Ezen a téren a királyhel­­meci gépállomás jár az élen, melynek dolgozói már több, mint 4000 tonna takarmányt silóztak le. Beszélő számok A Nánai Állami Gazdaság újmajori részlegén 10 literes átlagos napi tej­hozamot értek el. Egyes fejögulyások azonban, mint pl. Hűvös, Jónás, Tóth és Vinkler elvtársak 11-12 literes fe­­jési átlaggal dicsekedhetnek. Ugyancsak szép eredményeket értek el a gazdaság dolgozói a növényter­mesztésben is. Lenmagból 9,5, ká­posztarepcemagból 16.16, őszi árpából pedig 31.39 mázsás átlagos hektárho­­zamot értek el. Nagy József A tervezett gabonabeadást teljesíteni kell A gabonabeadás sikeresen folyik országszerte. A szö­vetkezetek és állami gazdaságok legtöbbje már teljesítet­te kötelező beadását és sok száz vagon gabonát adtak be terven felül. A terméseredményekben megmutatkozott pártunk és kormányunk segítsége, amit az EFSZ-eknek és a magángazdáknak nyújt a termelés fokozására, vala­mint a HNB jobb munkája. Mindezen törekvéseket ez évben az időjárás is kedvezően befolyásolta. Megvan tehát minden alap arra, hogy földműveseink eleget tegyenek gabonabeadási kötelezettségüknek. Az állami beadások teljesítése minden paraszt és szövetke­zeti tag alapvető hazafias kötelessége az állammal és a társadalommal szemben. Amint a városi munkások és dolgozók feladata a termelés állami tervének teljesítése, hogy elegendő ipari cikkeket kapjanak falvaink és váro­saink dolgozói, ugyanúgy a parasztság kötelessége, hogy gondoskodjon a mezőgazdasági termékek beadásának tel­jesítéséről. A város és a falu szükségletének eme kölcsö­nös kiegészítése teszi lehetővé életszínvonalunk emelke­dését. Ezeknek a kötelességeknek teljesítése megszilár­dítja a párt és a falu dolgozóinak szövetségét. Vannjk azonban olyan termelők, akik arra hivatkoz­nak, hogy kevés gabonájuk termett. Vannak, akik a gabona tervezett állami tervét nem tartották be, inkább zöldséget termeltek, vagy olyat, amiből nincs kötelező beadás, s így szabadon értékesítették azt. Vannak, akik elemi károkra és a jövő évi vetőmag biztosításának el­sőbbségére hivatkozva akarnak a beadási kötelezettségek teljesítése elől kibúvni. Ezeknek az illetőknek tudni kell, hogy a terv teljesítés törvény. Első tehát a dolgozók kenyere. Az állami kötelezettség teljesítése, aztán a ve­tőmag, vagyis úgy kell gazdálkodni, hogy mindezeken kívül bőven jusson szabad eladásra is, ehhez a termelők megkaptak minden támogatást, csak kellett tudni vele élni. Elemi károk esetén a HNB tanácsa és a járási be­gyűjtési hivatal külön megvitatás tárgyává tesz minden esetet és a valóságnak megfelelően jár el. A gyenge termés hátterét is kivizsgálják, mert ez nem indok a ga­bonabeadás nemteljesítésére. Igénybe lehet venni az úgy­nevezett pótteljesítést is bizonyos esetekben, amelyről pontos tájékoztatást nyújt minden helyi nemzeti bizott­ság. ИНннН1сжнй£й1в1МНЯВмШ^1НИННн1ММйМ9Я(||вВЙМэВнМЁМк10ЙйЬЁ

Next

/
Thumbnails
Contents