Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-07-01 / 26. szám
ei zz 4. megváltoztatfiatják' a terv egyes negyedbelire való felosztását, amennyiben ezek a változtatások nem érintik az évi tervben meghatározott feladatokat, ezeket a változtatásokat a rendelést eszközlő miniszterekkel megegyezve kell eszközölni; 5. fel kell hatalmazni a külkereskedelmi minisztert, hogy az illetékes miniszterekkel való megegyezés után módosíthassa a külkereskedelem tervét, amennyiben e módosítások egész magassága nem haladja meg az egy évi külkereskedelem egész terjedelmének 2 százalékát. A szervezés, a szisztemizálásésajuta l,m ázás terén 1. A minisztereknek joguk van: változtatásokat eszközölni a minisztériumok és az alárendelt költségvetési szervek szervezetében a béralapok és a funkciók érvényes nomenklatúrájának keretében és jóvá hagyhatni az alárendelt szervek szervezési alapstruktúráit; 2. meghatározni a mérnöki-műszaki dolgozók és hivatalnokok számának negyedévi tervét a kormány által jóváhagyott egész évi átlag alapján; 3. átcsoportosításokat eszközölni a minisztériumok egyes alakulatai dolgozóinak számában, esetleg a hasonló fajtájú költségvetési szervezetek között, a dolgozók egész számának és a teljes béralapoknak megőrzése mellett; 4. a munkaterv szétírása által meghatározott megfelelő tartalékkal rendelkezni; 5. prémiumrendszereket kiadni, kivéve a típusos prémiumrendszereket, amelyeket az Állami Bérező Bizottság ad ki; 6. bevezetni és rendezni az Állami Bérező Bizottság által jóváhagyott elvek szerinti progresszív akkordbért; 7. jóváhagyni és bevezetni a munkakatalógusokat és a kvalifikációs bértarifakatalógusokat, végrehajtani a változásokat és eldönteni a beosztásokban előforduló vitás eseteket; 8. az érvényes előírások és meghatározott limitek keretében megállapítani a személyes fizetéseket vagy pedig az individuális (rendkívüli) fizetéseket; 9. az Állami Bérező Bizottság által jóváhagyott elvek alapján előírásokat kiadni a külön jutalmakról és a jutalmazás egyéb ösztönző formáiról; 10. az általános béralap keretében, amelyet a vállalatok és költségvetési szervezetek dolgozóinak reszortja számára határoztak meg. jutalmakat kifizetni a fontos feladatok teljesítéséért és e célból szét nem írt összegeket hagyni a reszort béralapja egy negyed százaléka összegének erejéig; , 11. a pénzügyminisztérium egyetértésével végrehajtó előírásokat kiadni az úti-, költözködési és egyéb kiadások fedezésére, az Állami Bérező Bizottság által jávóhagyott elvek alapján; 12. a határvidéki járások kivételével határozni az üzemek termelésének lényeges korlátozásáról vagy megszüntetéséről, ha ez valamennyi illetékes szerv, főleg a nemzeti bizottságok egyetértésével történik. Az építkezés és általános javítá.sok terén.: 1. Az Állami Tervhivatal elnökével, a miniszterrel megegyezésben jóváhagyni a megállapított felső határvonal alá eső beruházási feladatokat; E hibák mindefTekelőtt a szerfölötti összpontosításban rejlenek, amely bonyodalmakra, sematikus és nehézkes döntésekre vezet, elfojtja a dolgozók kezdeményezését és képességeik kibontakozását, megnehezíti a vezető gazdasági dolgozók és az állami apparátus dolgozóinak kapcsolatát a tömegekkel és bürokratikus munkamódszereket szül. A népgazdaság irányításában és tervezésében a szigorú központosításnak megvolt a maga szerepe: a jelenlegi körülmények közt azonban gátló akadállyá vált, ezért helyére az irányítás tökéletesebb módszereinek kel) lépniök, amelyeket mélyebben áthatnak a demokratikus centralizmus elvei. Az irányító apparátus rugalmasabb és hathatósabb munkájának elérésére, a népgazdaság fejlesztésének meggyorsítására és a szükségletek jobb kielégítésére irányuló intézkedések rendszerének alapvető irányvonala az, hogy fokozatosan megvalósítsuk a decentralizációt, a népgazdaság egyszerűsítését, és ugyanakkor fokozzuk az alsóbb szervek felelősségét népgazdaságunk felvirágoztatásáért. Ez irányvonal megvalósításában a következő elvekből kell kiindulni: 1. A népgazdaság fejlesztésének tervezésében a népgazdaság irányításának minden fokán a távlati tervezésből kell kiindulni, amely az arányos fejlődésnek és az évi tervek szükséges megbízhatóságának döntő előfeltétele. Anélkül, hogy csökkentenénk az alapvető kérdésekre fordított, figyelmünket, egyszerűsíteni kell az évi tervek kidolgozását, és fokozatosan át kell vinni lényegesen szélesebb körben az alsóbb szervekre. 2. A fogyasztó és szállító vállalatok lényeges kibővítésével, a fogyasztási szervek szerepének megerősítésével, az áruforgalom fölösleges közbeeső láncszemeinek kiküszöbölésével és a szállítási határidők lerövidítésével egyszerűsíteni kell és meg kell javítani az anyagi-műszaki ellátást. Ezzel összhangban korlátozzuk és egészében gazdaságosabbá tesszük az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatos adminisztrációt. 3. Egyszerűsítsük és tegyük rugalmasabbá a népgazdaság pénzügyi biztosítását, növeljük a vezető dolgozók felelősségét a gazdasági apparátus valamennyi fokán a gazdálkodás eredményeiért azáltal, hogy kibővítjük hatáskörüket a pénzügyi eszközök felhasználásában, biztosítjuk a gazdasági hatóerők szerepét a gazdasági rendszer minden részében és megszilárdítjuk az önálló elszámolás rendszerét. Gyarapítani kell a pénzügyi rendszer szerepét gazdaságunk erőforrásainak és tartalékainak kihasználásában és ezzel összhangban növeljük a pénzügyi rendszer alsóbb szerveinek, főleg a bankfiókoknak és a nemzeti bizottsági tanácsok pénzügyi osztályainak hatáskörét. 4. Fokozzuk a minisztereknek, a főosztályok és a vállalatok igazgatóinak hatásköréi és felelősségét a beruházási építkezések terén, a helyi szervek jogkörének kibővítésével küszöböljük ki a beruházási építkezések rendszerének hibáit, s a költségvetési és tervdokumentáció mértékét korlátozzuk annyira, amennyi feltétlenül szükséges az építkezések terveinek megítéléséhez, végrehajtásához és pénzügyi fedezetének biztosításához. A tipustervezőst tekintsük a legfőbb módszerek egyikének ahhoz, hogy az építkezésben érvényesítsük a haladó munkamódszereket és az új technikát. 5. A munkadíjazás és a műszaki normázás terén lényegesen meg kell javítani valamennyi gazdasági szerv irányító munkájának színvonalát. El irányítani, hogy megjavítsa a dolgozóknak nyújtott szolgálatokat és jobbá tegye a megrendelésre került munkák minőségét), az Iskolaügyi és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala (a főiskolák ügyeinek kivételével), az Élelmiszeripari és kíezóyazdasági Terményeket Begyújtó Megbízotti Hivatal, a vízgazdálkodási, valamint testnevelés, sport, filmügyi főigazgatóságok stb. területén. IV. A nemzeti bizottságok feladatainak további lényeges növelése A népi demokratikus rendszernek nagy előnye, hogy a gazdasági és kulturális építés összes növekvő feladatait a néptömegeknek az állam irányításában való egyre szélesebb részvételével oldja meg Jelentős szerep jut ebben a nemzeti bizottságoknak, mint a városok és falvak dolgozói legnagyobb szervezeteinek és egyszersmind a népi demokratikus állam államhatalma helyi szerveinek. A nemzeti bizottságok körzeteikben a szocializmus gazdasági és kulturális építését, a párt és a kormány irányelvei és a köztársaság törvényei alapján irányítják. Közvetítésükkel a dolgozók legszélesebb rétegei vesznek részt az államigazgatásban. Ezért szüntelenül bővíteni kell a nemzeti bizottságok jogkörét és fokozni kell felelősségüket az államhatalom kezeléséért és körzeteik igazgatásáért. A CSKP országos konferenciája ezekből a tényekből kiindulva, abból a célból, hogy a gazdasági és kulturális építésben a dolgozók legszélesebb tömegeinek részvétele és kezdeményezése tovább érvényesüljön, a nemzeti bizottságok feladatainak további lényeges növelése érdekében a következőket határozza: 1. Az állami tervei összhangban a nemzeti bizottság tervének és költségvetésének közvetítésével a nemzeti bizottságok főleg a mezőgazdaság, helyi gazdálkodás, .iskolaügy, kultúra és egészségügy szakaszán végleges érvénnyel dönthetnek. Azoknak a minisztériumoknak, amelyeknek hatáskörébe tartoznak a fent említett gazdasági-szervezési tevékenység feladatai, fokozatosan át kell térniök elsősorban a normáló és ellenőrző munkára. A terv erre vonatkozó részeiben (a beruházási építkezés terve, a munkaterv, az anyagtechnikai ellátás terve, a pénzügyi terv) lehetőséget kell adni a nemzeti bizottságoknak a döntésre, az anyagi beruházási és pénzügyi eszközök, valamint a munkaerők felhasználására a népgazdaság feladatainak biztosítására, a kerületben, a járásokban és az egyes helyeken a sürgősség sorrendje, a szükségletek és a helyi viszonyok szerint. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti bizottságok ebben a tevékenységükben teljes mértékben kihasználhassák az összes helyi forrásokat. 2. A nemzeti bizottságoknak az alárendelt szervezetek gazdasági eredményeiben való fokozottabb érdekeltségére: a) az alárendelt szervezetek gazdasági eredményeit be kell kapcsolni a nemzeti bizottságok költségvetéseibe; b) tovább kell bővíteni a nemzeti bizottságok pótköltségvetéseit és felhasználásuknak lehetőségét; c) egyszerűbbé kell tenni a terv és a költségvetés összetételét és így nézetek megnyilvánultak, alapvetően meg kell erősíteni a párt ideológiai tevékenységét A konferenciának az a nézete, hogy a párt szociális összetétele — a pártban csupán 36,3 százalékban vannak közvetlenül a termelésben dolgozó munkások és 7,5 százalékban földművesek — kedvezőtlen és helyenként a pártszervek összetételére s ez a párthatározatok következetes telsítésére is befolyást gyakorol. Egyik halaszthatatlan feladatunk a párt szociális összetételének megjavítása, mindenekelőtt munkásoknak és földműveseknek a pártba való felvételével. A pártszervek összetételében világosabban meg kell nyilvánulnia a munkásosztály mint az új szocialista társadalmi rendszer legkövetkezetesebb harcosa szerepének. A második ötéves terv építő feladatainak teljesítésére nagy befolyást gyakorol a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a dolgozók széles tömegeinek és a munkásoknak szervezete. A szakszervezetek önkéntesség alapján a dolgozók milliós tömegeit fogják egybe legsajátabb életérdekeikért folytatott harcban, ami teljes összhangban áll pártunk politikájának és a szocialista építésnek vezérvonalával. A szakszervezetek fő feladata, hogy megnyerjék a dolgozók legszélesebb tömegeit a szocialista építésben való aktív részvételre, megszervezzék a tömeges szocialista munkaversenyt, a legjobb termelési tapasztalatok kicserélését és az új technika érvényesítését.. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak állandóan szem előtt kell tartaniuk és meg kell magyarázniok minden dolgozónak, hogy az új társadalmi rendszer kizárólag a volt kapitalista munkatermelékenységnél magasabb munkatermelékenységgel győzhet. A szakszervezeti munka döntő szerepet játszik abban, hogy az építés feladatainak teljesítése mindenütt az emberről, életfeltételeiről, kulturális színvonaláról, egészségéről és munkabiztonságáról való tartós gondoskodással legyen összhangban. A szakszervezet nem teljesíti és nem teljesítheti feladatát ott, ahol csupán az üzemvezetőség egyik alárendelt részét, nem pedig egyenrangú partnerét jelenti, akivel egyetértésben kell dolgozni és nem a dolgozók érdekeinek szilárd megvédelmezése kárára. Ha a szakszervezetek az eddiginél sokoldalúbban és hatékonyabban akarják teljesíteni jelentékeny hivatásukat társadalmunkban, úgy mindenekelőtt meg kell javítani közvetlen szervező és nevelő munkáját a munkások és alkalmazottak között magukban az üzemekben, műhelyekben és minden munkahelyen. A szakszervezeti tevékenységnek sokoldalúan kell megnyilvánulnia a kollektív szerződések teljesítésében, melyek tekintélyét jelentékenyen meg kell erősítenie. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak döntő harcot kell vívniok a szakszervezeti munka bürokratizmus ellen. A szakszervezeti munka ereje mindenütt az önkéntes funkcionáriusok tevékenységében, a tagsági tömegek egységében van. Ezért helyes lesz alapvetően csökkenteni a szakszervezetekben, mindenekelőtt a Központi Szakszervezeti Tanácsban és a Szakszervezeti Szövetségek Központi Bizottságában leve fizetett alkalmazottak számát és a munka túlsúlyát a szakszervezeti aktívára, mindenekelőtt az üzemi bizottságok elnökeire, a választott szervekre és a szövetség munkájára kell átvinni. Célszerű és 31 6