Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-01 / 26. szám

ei zz 4. megváltoztatfiatják' a terv egyes negyedbelire való felosztását, amennyiben ezek a változtatások nem érintik az évi tervben meghatáro­zott feladatokat, ezeket a változtatásokat a rendelést eszközlő miniszte­rekkel megegyezve kell eszközölni; 5. fel kell hatalmazni a külkereskedelmi minisztert, hogy az illetékes miniszterekkel való megegyezés után módosíthassa a külkereskedelem tervét, amennyiben e módosítások egész magassága nem haladja meg az egy évi külkereskedelem egész terjedelmének 2 százalékát. A szervezés, a szisztemizálásésajuta l,m ázás terén 1. A minisztereknek joguk van: változtatásokat eszközölni a minisz­tériumok és az alárendelt költségvetési szervek szervezetében a béralapok és a funkciók érvényes nomenklatúrájának keretében és jóvá hagyhatni az alárendelt szervek szervezési alapstruktúráit; 2. meghatározni a mérnöki-műszaki dolgozók és hivatalnokok számá­nak negyedévi tervét a kormány által jóváhagyott egész évi átlag alapján; 3. átcsoportosításokat eszközölni a minisztériumok egyes alakulatai dolgozóinak számában, esetleg a hasonló fajtájú költségvetési szervezetek között, a dolgozók egész számának és a teljes béralapoknak megőrzése mellett; 4. a munkaterv szétírása által meghatározott megfelelő tartalékkal rendelkezni; 5. prémiumrendszereket kiadni, kivéve a típusos prémiumrendszere­ket, amelyeket az Állami Bérező Bizottság ad ki; 6. bevezetni és rendezni az Állami Bérező Bizottság által jóváhagyott elvek szerinti progresszív akkordbért; 7. jóváhagyni és bevezetni a munkakatalógusokat és a kvalifikációs bértarifakatalógusokat, végrehajtani a változásokat és eldönteni a beosz­tásokban előforduló vitás eseteket; 8. az érvényes előírások és meghatározott limitek keretében megálla­pítani a személyes fizetéseket vagy pedig az individuális (rendkívüli) fizetéseket; 9. az Állami Bérező Bizottság által jóváhagyott elvek alapján előírá­sokat kiadni a külön jutalmakról és a jutalmazás egyéb ösztönző for­máiról; 10. az általános béralap keretében, amelyet a vállalatok és költség­vetési szervezetek dolgozóinak reszortja számára határoztak meg. jutal­makat kifizetni a fontos feladatok teljesítéséért és e célból szét nem írt összegeket hagyni a reszort béralapja egy negyed százaléka összegének erejéig; , 11. a pénzügyminisztérium egyetértésével végrehajtó előírásokat kiad­ni az úti-, költözködési és egyéb kiadások fedezésére, az Állami Bérező Bizottság által jávóhagyott elvek alapján; 12. a határvidéki járások kivételével határozni az üzemek termelésé­nek lényeges korlátozásáról vagy megszüntetéséről, ha ez valamennyi illetékes szerv, főleg a nemzeti bizottságok egyetértésével történik. Az építkezés és általános javítá.sok terén.: 1. Az Állami Tervhivatal elnökével, a miniszterrel megegyezésben jóváhagyni a megállapított felső határvonal alá eső beruházási feladatokat; E hibák mindefTekelőtt a szerfölötti összpontosításban rejlenek, amely bonyodalmakra, sematikus és nehézkes döntésekre vezet, elfojtja a dol­gozók kezdeményezését és képességeik kibontakozását, megnehezíti a ve­zető gazdasági dolgozók és az állami apparátus dolgozóinak kapcsolatát a tömegekkel és bürokratikus munkamódszereket szül. A népgazdaság irányításában és tervezésében a szigorú központosítás­nak megvolt a maga szerepe: a jelenlegi körülmények közt azonban gátló akadállyá vált, ezért helyére az irányítás tökéletesebb módszereinek kel) lépniök, amelyeket mélyebben áthatnak a demokratikus centralizmus elvei. Az irányító apparátus rugalmasabb és hathatósabb munkájának elérésére, a népgazdaság fejlesztésének meggyorsítására és a szükségletek jobb kielégítésére irányuló intézkedések rendszerének alapvető irányvonala az, hogy fokozatosan megvalósítsuk a decentralizációt, a népgazdaság egysze­rűsítését, és ugyanakkor fokozzuk az alsóbb szervek felelősségét népgaz­daságunk felvirágoztatásáért. Ez irányvonal megvalósításában a következő elvekből kell kiindulni: 1. A népgazdaság fejlesztésének tervezésében a népgazdaság irányítá­sának minden fokán a távlati tervezésből kell kiindulni, amely az arányos fejlődésnek és az évi tervek szükséges megbízhatóságának döntő előfel­tétele. Anélkül, hogy csökkentenénk az alapvető kérdésekre fordított, figyelmünket, egyszerűsíteni kell az évi tervek kidolgozását, és fokozatosan át kell vinni lényegesen szélesebb körben az alsóbb szervekre. 2. A fogyasztó és szállító vállalatok lényeges kibővítésével, a fogyasz­tási szervek szerepének megerősítésével, az áruforgalom fölösleges köz­beeső láncszemeinek kiküszöbölésével és a szállítási határidők lerövidíté­sével egyszerűsíteni kell és meg kell javítani az anyagi-műszaki ellátást. Ezzel összhangban korlátozzuk és egészében gazdaságosabbá tesszük az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatos adminisztrációt. 3. Egyszerűsítsük és tegyük rugalmasabbá a népgazdaság pénzügyi biztosítását, növeljük a vezető dolgozók felelősségét a gazdasági apparátus valamennyi fokán a gazdálkodás eredményeiért azáltal, hogy kibővítjük hatáskörüket a pénzügyi eszközök felhasználásában, biztosítjuk a gazdasá­gi hatóerők szerepét a gazdasági rendszer minden részében és megszilár­dítjuk az önálló elszámolás rendszerét. Gyarapítani kell a pénzügyi rend­szer szerepét gazdaságunk erőforrásainak és tartalékainak kihasználásá­ban és ezzel összhangban növeljük a pénzügyi rendszer alsóbb szerveinek, főleg a bankfiókoknak és a nemzeti bizottsági tanácsok pénzügyi osztá­lyainak hatáskörét. 4. Fokozzuk a minisztereknek, a főosztályok és a vállalatok igazgatói­nak hatásköréi és felelősségét a beruházási építkezések terén, a helyi szervek jogkörének kibővítésével küszöböljük ki a beruházási építkezések rendszerének hibáit, s a költségvetési és tervdokumentáció mértékét kor­látozzuk annyira, amennyi feltétlenül szükséges az építkezések terveinek megítéléséhez, végrehajtásához és pénzügyi fedezetének biztosításához. A tipustervezőst tekintsük a legfőbb módszerek egyikének ahhoz, hogy az építkezésben érvényesítsük a haladó munkamódszereket és az új tech­nikát. 5. A munkadíjazás és a műszaki normázás terén lényegesen meg kell javítani valamennyi gazdasági szerv irányító munkájának színvonalát. El irányítani, hogy megjavítsa a dolgozóknak nyújtott szolgálatokat és jobbá tegye a megrendelésre került munkák minőségét), az Iskola­ügyi és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala (a főiskolák ügyeinek kivételével), az Élelmiszeripari és kíezóyazdasági Terményeket Be­gyújtó Megbízotti Hivatal, a vízgazdálkodási, valamint testnevelés, sport, filmügyi főigazgatóságok stb. területén. IV. A nemzeti bizottságok feladatainak további lényeges növelése A népi demokratikus rendszernek nagy előnye, hogy a gazdasági és kulturális építés összes növekvő feladatait a néptömegeknek az állam irányításában való egyre szélesebb részvételével oldja meg Jelentős szerep jut ebben a nemzeti bizottságoknak, mint a városok és falvak dolgozói legnagyobb szervezeteinek és egyszersmind a népi demokratikus állam államhatalma helyi szerveinek. A nemzeti bizottságok körzeteikben a szocializmus gazdasági és kulturális építését, a párt és a kormány irányelvei és a köztársaság törvényei alapján irányítják. Közve­títésükkel a dolgozók legszélesebb rétegei vesznek részt az államigaz­gatásban. Ezért szüntelenül bővíteni kell a nemzeti bizottságok jogkörét és fokozni kell felelősségüket az államhatalom kezeléséért és körzeteik igaz­gatásáért. A CSKP országos konferenciája ezekből a tényekből kiindulva, abból a célból, hogy a gazdasági és kulturális építésben a dolgozók legszélesebb tömegeinek részvétele és kezdeményezése tovább érvényesüljön, a nem­zeti bizottságok feladatainak további lényeges növelése érdekében a kö­vetkezőket határozza: 1. Az állami tervei összhangban a nemzeti bizottság tervének és költ­ségvetésének közvetítésével a nemzeti bizottságok főleg a mezőgazdaság, helyi gazdálkodás, .iskolaügy, kultúra és egészségügy szakaszán végleges érvénnyel dönthetnek. Azoknak a minisztériumoknak, amelyeknek hatás­körébe tartoznak a fent említett gazdasági-szervezési tevékenység felada­tai, fokozatosan át kell térniök elsősorban a normáló és ellenőrző mun­kára. A terv erre vonatkozó részeiben (a beruházási építkezés terve, a munkaterv, az anyagtechnikai ellátás terve, a pénzügyi terv) lehetőséget kell adni a nemzeti bizottságoknak a döntésre, az anyagi beruházási és pénzügyi eszközök, valamint a munkaerők felhasználására a népgazdaság feladatainak biztosítására, a kerületben, a járásokban és az egyes helyeken a sürgősség sorrendje, a szükségletek és a helyi viszonyok szerint. Lehe­tővé kell tenni, hogy a nemzeti bizottságok ebben a tevékenységükben teljes mértékben kihasználhassák az összes helyi forrásokat. 2. A nemzeti bizottságoknak az alárendelt szervezetek gazdasági ered­ményeiben való fokozottabb érdekeltségére: a) az alárendelt szervezetek gazdasági eredményeit be kell kapcsolni a nemzeti bizottságok költségvetéseibe; b) tovább kell bővíteni a nemzeti bizottságok pótköltségvetéseit és felhasználásuknak lehetőségét; c) egyszerűbbé kell tenni a terv és a költségvetés összetételét és így nézetek megnyilvánultak, alapvetően meg kell erősíteni a párt ideológiai tevékenységét A konferenciának az a nézete, hogy a párt szociális összetétele — a pártban csupán 36,3 százalékban vannak közvetlenül a termelésben dol­gozó munkások és 7,5 százalékban földművesek — kedvezőtlen és helyen­ként a pártszervek összetételére s ez a párthatározatok következetes tel­­sítésére is befolyást gyakorol. Egyik halaszthatatlan feladatunk a párt szociális összetételének megjavítása, mindenekelőtt munkásoknak és föld­műveseknek a pártba való felvételével. A pártszervek összetételében vilá­gosabban meg kell nyilvánulnia a munkásosztály mint az új szocialista társadalmi rendszer legkövetkezetesebb harcosa szerepének. A második ötéves terv építő feladatainak teljesítésére nagy befolyást gyakorol a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a dolgozók széles töme­geinek és a munkásoknak szervezete. A szakszervezetek önkéntesség alapján a dolgozók milliós tömegeit fogják egybe legsajátabb életérdekeikért folytatott harcban, ami teljes összhangban áll pártunk politikájának és a szocialista építésnek vezérvo­nalával. A szakszervezetek fő feladata, hogy megnyerjék a dolgozók legszéle­sebb tömegeit a szocialista építésben való aktív részvételre, megszervez­zék a tömeges szocialista munkaversenyt, a legjobb termelési tapasztala­tok kicserélését és az új technika érvényesítését.. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak állandóan szem előtt kell tartaniuk és meg kell magyarázniok minden dolgozónak, hogy az új társadalmi rendszer kizáró­lag a volt kapitalista munkatermelékenységnél magasabb munkatermelé­kenységgel győzhet. A szakszervezeti munka döntő szerepet játszik abban, hogy az építés feladatainak teljesítése mindenütt az emberről, életfeltételeiről, kul­turális színvonaláról, egészségéről és munkabiztonságáról való tartós gon­doskodással legyen összhangban. A szakszervezet nem teljesíti és nem teljesítheti feladatát ott, ahol csupán az üzemvezetőség egyik alárendelt részét, nem pedig egyenrangú partnerét jelenti, akivel egyetértésben kell dolgozni és nem a dolgozók érdekeinek szilárd megvédelmezése kárára. Ha a szakszervezetek az eddiginél sokoldalúbban és hatékonyabban akarják teljesíteni jelentékeny hivatásukat társadalmunkban, úgy minde­nekelőtt meg kell javítani közvetlen szervező és nevelő munkáját a mun­kások és alkalmazottak között magukban az üzemekben, műhelyekben és minden munkahelyen. A szakszervezeti tevékenységnek sokoldalúan kell megnyilvánulnia a kollektív szerződések teljesítésében, melyek tekintélyét jelentékenyen meg kell erősítenie. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak döntő harcot kell vívniok a szakszervezeti munka bürokratizmus ellen. A szakszervezeti munka ereje mindenütt az önkéntes funkcionáriusok tevékenységében, a tagsági tömegek egységében van. Ezért helyes lesz alapvetően csökkenteni a szakszervezetekben, mindenekelőtt a Központi Szakszervezeti Tanácsban és a Szakszervezeti Szövetségek Központi Bi­zottságában leve fizetett alkalmazottak számát és a munka túlsúlyát a szakszervezeti aktívára, mindenekelőtt az üzemi bizottságok elnökeire, a választott szervekre és a szövetség munkájára kell átvinni. Célszerű és 31 6

Next

/
Thumbnails
Contents