Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-02-19 / 7. szám

A szocialista faluért I

Föld

ff

ШлШМ

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA

Bratislava, 1956. február 19.

Ára 40 tillér

VII. évfolyam, 7. szám

Beigazolódott a párt és a kormány politikájának helyessége, hogy csupán az EFSZ-ek fejlesztésével, a szocialista nagytermelés útján lehet biztosítani a mezőgazdasági termelés gyorsabb és tartós növekedését, és hogy a mezőgazdasági termelés gyorsabb és tartós fokozása az életszínvonal emelkedéséhez vezet

(A CSKP Központi Bizottságának határozata a tavaszi mezőgazdasági munkák biztosítására.)

Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja

Központi Bizottságának üléséről

• Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Prágában február 6—7. és 8-án tartotta teljes ülését.

Az ülésen a CSKP Központi Bizottsága megvitatta Vratislav Krutina elvtárs beszámolóját a tavaszi

mezőgazdasági /munkák előkészítéséről és Viliam Široký elvtárs beszámolóját a nemzetközi helyzetről, valamint a cseszlovák külpolitika feladatairól. Mindkét megtárgyalt kérdésben határozatot hagytak jóvá.

Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Antonín Novotný elvtárs beszámolója után határozatot hozott, hogy 1956 június havában összehívja Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáját.

A CSKP Központi Bizottságának határozata

Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának összehívásáról

Csehszlovákia Kommunista Pártja valamennyi szervezetéhez!

A CSKP Központi Bizottsága közli, hogy 1956. június 6-ra Prágába összehívja Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciáját a következő napirenddel:

A CSKP Központi Bizottságának irányelv-tervezete az 1956—1960. évi népgazdaságfejlesztési második ötéves tervre.

A CSKP Központi Bizottsága a pártszervezeteknek a CSKP országos konferenciáján való képviseletéről a következő irányelvekben állapodott meg:

1. Egy küldött 2000 tag nevében szavazati joggal;

2. egy :üldött 2000 párttag jelölt nevében tanácskozási joggal;

3. az országos konferencián részvevő küldötteket a párt alapszabályzata alapján a CSKP kerületi bizottságainak ülésein választják meg;

4. a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium fegyveres erői keretében működő pártszervezeteket képviselő küldötteket a többi küldöttekkel együtt a kerületi pártbizottságok ülésein választják meg.

CSEHSZLOVÄKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA.

A CSPK Központi Bizottságának határozata a tavaszi mezfgazdasági msankák biztosítására

A mezőgazdasági termelés a múlt évben emelkedést mutatott, a termelés nyers terjedelme az 1954-es évvel szemben 11,5 százalékkal növekedett. Számos növényfajtánál emelkedtek a hektárhozamok, növekedett az állatállomány és az állatok hasznossága. A gabonabegyűjtést valamennyi kerületben teljesítették és országos viszonylatban teljesítették a hús- és tejbegyűjtést is. Emelkedett a mezőgazdasági dolgozók és főleg a szövetkezeti tagok életszínvonala. Ezeket a sikereket azért értük el, mert a párt és a kormány a múlt évben rendkívül nagy .figyelmet és gondoskodást szentelt a mezőgazdasági feladatok teljesítésének. A mezőgazdaság fokozott anyagi segítségben is részesült. A múlt évi időjárási viszonyok általában kedvezőek voltak. Fokozódott a mezőgazdasági dolgozók munkatörekvése. Az elért sikerekben legnagyobb részük az egységes földművesszövetkezeteknek van, amelyek tovább szilárdultak és számbelileg növekedtek. Beigazolódott a párt- és a kormány politikájának helyessége, hogy csupán az EFSZ-ek fejlesztésével, a szocialista nagytermelés útján lehet biztosítani a mezőgazdasági termelés gyorsabb és tartós növekedését, és hogy a mezőgazdasági termelés fokozása az életszínvonal emelkedéséhez vezet.

E sikerek ellenére mezőgazdaságunkban még mindig jelentős fogyatékosságok mutatkoznak. 1955-ben nem biztosítottuk teljesen minden

parlagon heverő föld megművelését és a rosszul megművelt földeken - termelés intenzívebbé tételét. Nem tartották be a burgonya és a cukorrépa tervezett vetésterületeit, a tavaszi munkák és a begyűjtés agrotechnikai időpontját, nem biztosították a jó minőségű komló termelését és az őszi szántás tervszerű elvégzését, az EFSZ-ek pedig nem érték el a tervezett szarvasmarhaállományt. Nem törekedtek eléggé hatásosan az állami gazdaságok dolgozói a gazdálkodás megjavítására.

Az 1956-os esztendő a második ötéves terv első éve. A második ötéves terv nagyvonalú feladatot tűz ki — a dolgozó nép életszínvonalának több mint egy'narmadával való emelését. E feladat teljesítéséhez szükséges, hogy lényegesen továbbfejlődjék az egész népgazdaság és emellett főleg a mezőgazdasági nagytermelés. A mezőgazdasági termelés gyors fejlődésének nagy jelentősége van a lakosság életszínvonala tervszerű növelésének biztosítása és a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítása szempontjából. Fontos, hogy a mezőgazdaság mindjárt a második ötéves terv kezdetétől teljesítse feladatait. És a mezőgazdaságban az első évi feladatok teljesítéséhez az szükséges, hogy most teljes mértékben biztosítsuk a tavaszi munkák elvégzését.

A népgazdaság fejlesztésének állami terve a mezőgazdasági termelés 1956. évi növekedését általában 9

I százalékban állapítja meg. Ebből a növényi termelést 10,2 százalékkal és ' az állattenyésztési termelést 6,9 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági terv teljesítésének alapvető feltétele. az összes mezőgazdasági dolgozókat megismertetni az állami terv feladataival, meggyőzni őket e feladatok teljesítésének fontosságáról, az összes dolgozók életszínvonalának további növekedése és a köztársaság gazdasági erejének emelkedése szempontjából. Minden dolgozót meg kell nyernünk, hogy tevékenyen és kezdeményezően vegyenek részt a mezőgazdaság állami terve feladatainak teljesítésében és túlszárnyalásában. A kommunisták a pártszervek és szervezetek, a tömegszervezetek, a gazdasági és állami apparátus feladata, ■hogy jobb politikai és gazdasági-szervező munkával biztosítsák az állami terv teljesítését az 1956-os évben, a dolgozók tömegeiben harcos lelkesedést keltsenek a feladatok teljesítésére. szocialista munkaversenyt indítsanak a tavaszi munkák idejében és jó minőségben való elvégzéséért és biztosítsák /az EFSZ-ek további fejlődését és megszilárdulását.

A CSKP Központi Bizottsága felhívja az egész pártot, a tömegszervezeteket, a nemzeti bizottságokat, az EFSZ-eket, a GTÁ-kat, állami gazdaságokat, mezőgazdasági osztályokat és minisztériumokat, hogy főleg a kővetkező feladatok biztosítására összpontosítsák figyelmüket.

c) helyesen kell elosztani a mező- I gazdasági gépeket és fogatokat, valamint a munkaerőket és biztosítani' kell teljes kihasználásukat:

d) anyagilag rendesen biztosítani kell a tavaszi munkákat, egyrészt vetőmagvak és ültetőanyagok megfelelő fajtáival, másrészt megfelelő mű- és istállótrágyával;

e) a bevált tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alapján meg kell állapítani a helyes agrotechnikai határidőket és a legszélesebb mértékben be kell vezetni a haladó módszereket, mint például a négyzetes-fészkes ültetési módszert, a vetőmagvak jarovizálását stb.

4. Biztosítani kell a tavaszi munkák jó előkészítését és elvégzését az egyénileg gazdálkodó parasztoknál. Szük-A szántást még a téli hónapokban el kell végezni.

1. A községekben ellenőrizni kell a termelési feladatok 1956. évi szétírását és biztosítani kell az 1955.. augusztus 31-ig nyilvántartott összes földekre a termelési és beadási feladatok szétirásának befejezését. Gazdákat kell keresni azon szántóföldekre, amelyeken még eddig senki sem gazdálkodott.

2. Továbbra is fel kell használni minden forrást a szántóterület kiterjesztésére, fel kell szántani a parlagon heverő földeket, a kevéssé termelékeny réteket és legelőket, ameséges, hogy a helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályai, a kis- és középparasztok együttműködésével kidolgozzák az egész község tavaszi munkáinak kerettervét,' azzal a célzattal, hogy az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak lehetővé tegyék a tavaszi munkák közös elvégzését. ’

5. A tavaszi munkák terve az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások. az EFSZ-ek és nemzeti bizottságok vezető dolgozóinak eszközül szolgál a mezőgazdasági termelés operatív irányítására és a mezőgazdasági munkák egyes szakaszainak elvégzésére. Ezért a tervnek a konkrét természeti és gazdasági feltételekből kell kiindulnia és rugalmasan kell reagálnia minden véletlen eseményre, főleg az időjárás hatására.

lyek vetésre alkalmasak. A további szántóföldek felszántására és nyerésére irányuló kötelesség vonatkozik az állami erdők mezőgazdasági célokra alkalmas földjeire is.

3. Intenzíven meg kell trágyázni az újonnan felszántott földeket. Ezért gyorsan érő komposztokat kell létesíteni és nagyobb mértékben kell meszesíteni ezeket a földeket. Emellett ki kell használni a helyi tőzeg, mész és trágyázásra alkalmas trágyahulladékokat. Ezzel egyidejűleg minden földet termővé kell termi. Ezt egyszerű talajjavító munkákkal és helyes agrotechnikával érhetjük el.

I. A mezőgazdaság minden ágazatában ki kell dolgozni a tavaszi munkák rendes tervét

II. Minden földet meg kell művelni és rendesen eiő kell készíteni a tavaszi vetéshez

III. Már ez idén lényegesen bővíteni kell a kukorica vetésterületé! és meg kell teremteni a feltételeket ahho?, hogy bőséges mag- és zöidtermést hozzon

í. Abból kell kiindulnunk, hogy a tavaszi munkák terve és a tervben kitűzött feladatok az állami terv oszthatatlan részét képezik — annak a tervnek, amely konkrétan le van íektetve az EFSŽ-ek egész évi termelési terveiber., az állami gazdaságok és GTÄ-k termelési — pénzügyi terveiben - és amely törvényerejű. A tervben főleg a föld rendes megművelését kel! biztosítani, beleértve az eddig parlagon heverő és rosszul kihasznált földeket is. ezenkívül biztosítani kell a vetésterületek és agrotechnikai határidők betartását.

A tervet a tavaszi munkák mindké:

szakaszára kell összeállítani. Az első szakaszban a talaj előkészítését és a vetést kell biztosítani. A második szakaszban a növények gondozását a fejlődési időszak folyamán. Differenciált agrotechnikai határidőket kell megállapítani az egyes kerületekre és járásokra és a munkák folyamán szilárdítani kell őket. Meg kell állapítani az egyes munkákhoz szükséges munkaerők számát. A GTÄ-k és EFSZ-ek terveit egybe kell hangolni.

2. A tavaszi munkák tervét közvetlenül a munkahelyeken a lehető legnagyobb számú dolgozó aktív részvételével kell kidolgozni. A terv kidolgozásába be kell vonni az élenjáró munkásokat és tapasztalataikat érvényesíteni kell a feladatok meghatározásában.

3. A tavaszi munkák tervében főleg a következő feladatokat belefoglalni:

a) az ősziek, a rétek, legelők és a szántóföldön termelt takarmánynövények gondozását, úgy, hogy kiküszöböljük azokat az esetleges károkat, amelyeket a tél, vagy pedig a roszszul végzett őszi munkák okoztak;

b) megfelelő területeket és szükséges eszközöket kell kiosztani a vetőmagvak és ültetőanyag termelése céljából ;

1. A szemre, zöldre és silóra termesztett kukorica 380 ezer hektárnyi vetésterületre megállapított tervét minimális feladatnak ke>! tartamúik és a terv lényeges túlszárnyalására kell törekednünk.

2. A tavaszi munkák előkészítésének és lefolyásának időszakában széleskörűen népszerűsíteni kell a kukorica termesztését az állami gazdaságok dolgozói, az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok körében. A kukoricatermesztés népszerűsítésé(Folytatás a 2. oldalon)