Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-19 / 7. szám
8 földműves 1956. február 19. Hz EFSZ-ek fejlesztésével növeljük a mezőgazdasági termelést (Folytatás az 5. oldalról) a téli időszakban a České Budejovice-i, jihlavai és olomouci kerületekben 140 EFSZ-et alakítottak, A parasztok itt nem látják semmi akadályát a szövetkezetek alakításának. Ezek az újonnan alakult szövetkezetek sokkal jobban előkészíthetik a tavaszi munkák közös elvégzését, a tavasziak közös vetését, a kapásnövények ültetését, előkészíthetik az állatok közös istállózásának előfeltételeit és alaposan kidolgozhatják a közös szövetkezeti gazdálkodás tervét. Ezért további szövetkezetek megalakítására fogunk törekedni már most, a téli hónapokban és a tavaszi munkák folyamán. Szövetkezeteket rendszeresen kell alakítani, tekintet nélkül az évszakokra. A szövetkezeti mozgalom további fejlesztése érdekében sokkal jobban fel kell használnunk a parasztok közös munkájának minden formáját, úgyhogy saját tapasztalataik alapján határozzák el a közös földművelésre és a közös állattenyésztési termelésre való áttérésüket. Azokban a községekben, ahol jól szervezték meg a közös munkákat, csakhamar sor kerül a szövetkezet megalakítására. Ezért azokban a községekben, ahol nincs EFSZ, már most előkészítjük és megszervezzük a helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági bizottságainak vezetésével a parasztok közös tavaszi munkáit. A szövetkezeti mozgalom további fejlődése elsősorban politikai és szervező munkánk színvonalától függ. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott érnek el sikereket, ahol az EFSZ-ek alakítása a falusi pártszervezetek, a falu összes kommunistái szív ügyévé vált. Ezért el kell érnünk, hogy valamennyi falun lakó párttag a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak, az állami gazdaságok, a gépállomások és a begyűjtési szervek dolgozóinak támogatásával céltudatos meggyőző és szervező munkába kezdjenek a kis- és középparasztok körében szövetkezetek alakítása és új tagok megnyerése céljából. Ismeretes azonban, hogy egyes párttagok még nem győződtek meg teljesen a párt politikájának helyességéről mezőgazdaságunk szocialista átépítésében, nem védelmezik e politikát és nem harcolnak tevékenyen valóra váltásáért. A párttagok egyrésze, a parasztok és a telkes gazdák mind ez ideig néni tagjai a szövetkezetnek. Érthető, gépiesen nem zárhatjuk ki őket a pártból, továbbra is türelmesen meg kell magyaráznunk nekik pártunk politikáját, meg kell győznünk őket a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés felépítésének szükségességéről és helyességéről. Másfelől azonban nem engedhetjük, hogy a párt tagjai — bár csupán egyes esetekben — kétségeiket és fenntartásaikat a párt keretén kívül hangoztassák, mivel ezzel aláásnák a pártszervezetek cselekvőképességét. A kommunistáknak az első sorban a helyük, ha a szövetkezetek megalakításáról, megszilárdításáról van sző és magukkal kell vinniök a szövetkezetbe a kis- és középparasztok további tömegeit. Nem szolgál üzemi pártszervezeteink dicsőségére, ha az üzemeikben dolgozó, mezőgazdasági földterülettel bíró munkások nem tagjai az EFSZ-nek. Elsősorban, ha a párttagokról van szó, szükséges, hogy az üzemi szervezetek különös figyelmet fordítsanak ezekre az elvtársakra, az eddiginél sokkal többet törődjenek a falusi pártszervezetben kifejtett politikai munkájukkal. Abba az irányba kell 'vezetniük őket, hogy a munkásosztály tagjaiként példát mutassanak az űj EFSZ-ek alakításában, különösen pedig, hogy feleségük és csak ládtagjaik a földdel együtt belépjenek a szövetkezetbe. A tapasztalat továbbá azt mutatja, hogy ott alakulnak meg EFSZ-ek és ott gyarapodnak, ahol éles harcot folytatnak a kulákok ellen, ahol helyesen váltjuk valóra a kulákok korlátozásának és kiszorításának politikáját. Ha a pártszervezet rendszeres politikai munkával leleplezi a kulákot, rámutat kártevő jellegére, úgy a parasztok rendszerint rövid idő alatt meggyőződnek róla, ki táplál velük szemben becsületes szándékokat, és belépnek a szövetkezetbe. Ebből következik az a feladat, hogv sokkal következetesebben küzdjünk a kulákok ellen, elszigeteljük őket a kis- és középparasztoktól és ezzel megteremtsük a további EFSZ-ek megalakításának előfeltételeit. Az EFSZ-ek alakításában elsősorban a volt zsellérekre és - kisparasztokra támaszkodunk. De ^ppen a mi viszonyainkban rendkívül nagy jelentőségű, hogy megnyerjük a középparasztot, aki a falu központi alakja. Az utóbbi hónapok során számos szövetkezet alakult, amelyekbe belépett a falu középparasztjainak zöme. Ez bizonyára örvendetes jelenség. Ebben a körülményben rejlik azoknak a sikereknek az oka is, amelyeket az utóbbi időben a České Budejovice-i és jihlavai kerület pártmunkásai értek el a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. A CSKP KB szükségesnek tartja újból hangsúlyozni, hogy s középaraszt megnyerése az EFSŽ- ek építésének jelenlegi szakaszában a járási bizottságok és pártszervezetek szerfölött fontos feladata. Teljesítésétől függ jelentős mértékben az EFSZ-ek vovábbi gazdasági megszilárdulása és az újabb szövetkezetek megalakítása. A járási pártbizottságnak minél nagyobb gondot kel! fordítani az újonnan alakult szövetkezetekre, és nevezetesen a járási nemzeti bizottságokat és gépállomásokat arra kell késztetnie, hogy konkrét és hathatós támogatást nyújtsanak e szövetkezeteknek. Szükségesnek tartjuk újból és újból hangsúlyozni, hogy a szövetkezet megalakulásával a további fejlődéséről való gondoskodás nem ér véget, ellenkezőleg, a szövetkezet megalakulása csupán a munka kez- Jetét jelenti. A kerületek és járások pártszervei, gazdasági és állami szervei tartsák szem előtt, mily nagy felelősség terheli őket a mezőgazdasági termelés, az újonnan alakult LFSZ-ek fejlesztéséért. Gondoskodniuk kel! arról, hogy minden újonnan alakúk szövetkezet példásan gazdálkodjék ezzel vonzó példaképe legyen a még egyénileg gazdálkodó parasztoknak. Sok esetben a parasztok elsősorban az újonnan alakult szövetkezetek gazdasági eredményei alapján döntik el, belépnek-e az EFSZ-be Fz esztendőben meg kell javítani a lemaradó EFSZ-ek gazdálkodását is. e szövetkezeteket a jó EFSZ-ek színvonalára kell emelni A lemaradó F.FSZ ek puszta léte jelentős mértékben fékezi a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Éppen ezek a szövetkezetek jelentik az egyik okát annak, miért nem szánta rá magát mindeddig sok paraszt a közös gazdálkodásra A dečíni, Karlovy Vary-i, vítkovi és Nový Bor-i járási bizottságoknak végre meg kellene látniok ezt a tényt és hathatós intézkedéseket kellene tenniök, amelyek biztosítják a lemaradó EFSZ-ekben a növénytermesztés és állattenyésztési termelés lényeges növelését. Rendszerint — a helyi adottságoknak megfelelően — arról van szó, hogy betartsák az EFSZ-ek mintaalapszabályzatát, fokozzák a munkafegyelmet, bevezessék a helyes munkaszervezést, az igazságos díjazást és a pótjutalmazást. alkalmazzák a haladó termelési módszereket stb. A lemaradó EFSZ- ek gazdálkodásának megjavításában döntő fontosságú elérni, hogy többet termeljenek. Ennek érdekében ki kell fejleszteni a szövetkezeti tagok kezdeményezését az évi termelési terv teljesítése érdekében, jobban meg kell szerveznünk a szocialista munkaversenyt. E téren elsősorban a falusi pártszervezeteknek, az összes kommunistáknak kell példát mutatniok, élenjárniok. Elvtársak, a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatos feladatok nem csekélyek Akkor teljesítjük őket, ha a szocialista szektor döntő túlsúlyra tesz szelt a mezőgazdasági termelésben és a piaci termelésben is. Szükséges ezért, hogy rendszeresen tovább folytassuk az EFSZ-ek alakítását, a fennálló szövetkezetek megerősítését és ezen az úton már ez idén lényegesen kibővitsük és megszilárdítsuk falvainkban a szövetkezeti szektort. kedvező feltételeit. A tavaszi munkák alkalmat nyújtanak arra, hogy a gyakorlatban bizonyítsuk be a szocialista mezőgazdasági nagytermelés fölényét. így kell hozzálátnunk a tavaszi munkák biztosításához minden faluban, gépállomáson, állami gazdaságban, gazdasági szervben, mezőgazdasági igazgatóságokon, tömegszervezetekben, valamint a párt szerveiben és szervezeteiben. Ugyanakkor a tavaszi munkák előkészületei, valamint elvégzése során figyelmünket mindenekelőtt a fő feladatok, a sarkalatos problémák megoldására kell összpontosítanunk és eszerint kell elosztanunk az erőket és a felelősséget. Dolgozzuk ki a tavaszi munkák tervét minden szakaszon Kezdettől fogva szem előtt kell tartanunk, hogy ha valaki köteles előkészíteni és felelősséget vállalni bizonyos feladatok teljesítéséért, akkor jól kell ismernie e feladatokat. Világosan kell látnia feladatainak terjedelmét, teljesítési határidejét és a szocialista szektorban az elvégzésükért járó díjazást is. Ez azt jelenti, hogy minden munkaszakaszon ki kell dolgoznunk a tavaszi munkák rendes tervét. Az EFSZ-ek. gépállomások és állami gazdaságok terveiben biztosítani kell a gépek, igaerők és munkaerők helyes elosztását, felhasználását és kihasználását, számolni kell a haladó agrotechnikai intézkedésekkel, mint például a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetésével, a vetőmag jarovizálásával, az ültetőmag előcsíráztatásával, a trágyázás módjával stb. A tervben nem szabad megfeledkezni a pótlólagos feladatokról sem, mint például az ősziek gondozásáról, a rétek és legelők karbantártásáról, takarmányvetésről a szántóföldön és esetleg az őszi vetés kiegészítéséről tavaszi búzával. A tervet közvetlenül az egyes munkahelyeken kell kidolgozni a dolgozók széleskörű bevonásával. Minden vezető dolgozónak, valamint a szakszervezeteknek, különösen pedig a pártszervezeteknek gondoskodniok kell arról, hogy a gépállomás, az állami gazdaság minden dolgozóját, a szövetkezet minden egyes tagját tájékoztassák a tervfeladatokról és meggyőzzék a kitűzött feladatok helyességéről Csakis így tehetjük a tervet minden egyes mezőgazdasági dolgozó ügyévé. Nagv qondot kell fordítani a gépállomások munkatervének kidolgozására. E terveknek az EFSZ-ek és a nemzeti bizottságok tavaszi munkaterveiből kell kiindulniok. Különösen nagv felelősségtudattal kell foglalkozniuk a tavaszi munkák tervének kidolgozásával az állami gazdaságok dolgozóinak. hogv végzett munkájuk meggyőzőn bizonyítsa a szocialista mezőgazdasági naavtermelés fölényét. Fontos, hogy az EFSZ-ek. gépállomások és nemzeti bizottságok tervei magukban foglalják a tavaszi munkák mindkét szakaszát. Biztosítsuk az egész termőterület megművelését A tavaszi munkák sikeres elvégzéséért Hangsúlyoztuk már, hogy a tavaszi munkák időszaka döntő fontosságú az idei feladatok teljesítésében. A mezőgazdaság fejlesztésének terve kötelességünkké teszi, hogy már 1956- ban lényegesen növeljük a növénytermesztést, mégpedig elsősorban a minőségi mutatószámok, vagyis a hektárhozamok megjavításával. Búzában például a hozamot az 1949—53-as évek átlagához képest 1,3 mázsával, rozsban 1 mázsával, árpában 2,8 mázsával, zabban 2,1 mázsával, cukorrépában 17,1 mázsával, burgonyában 22,6 mázsával és takarmánynövényekben d mázsával kell növelni . A termelési feladatok teljesítésére mezőgazdaságunk 1956-ban 32,7 százalékkal több gépet és mezőgazdasági szerszámot, 9,7 százalékkal több műtrágyát kap, mint 1955-ben. Lényegesen fokozzuk a gépállomások nyújtotta segítséget is. A gépállomások munkájának mennyisége 1956-ban 14,8 százalékkal lesz nagyobb, mint 1953-ben, ugyanakkor az egyénileg gazdálkodó parasztok számára végzett munka aránya 31,7 százalék lesz az 1953. évi 29,4 százalékkal szemben. A második ótéves terv első esztendejének alapjait tulajdonképpen már az őszi munkákkal, az ősziek vetésével és az őszi szántással megvetettük. Bár a kapásnövények betakarítását elkésve hajtottuk végre, az ősziek vetését egészben véve idejében végeztük el. Az őszi szántás is eredményesebb volt, mint az előző években, noha nem fejezték be teljesen. Ebben része volt a kedvező időjárásnak is. Komolyabb hiányosságok tapasztalhatók a nyitrai, žilinai és besztercebányai kerületben, ahol a szántással kissé lemaradtak Nem lehetünk azonban elégedettek a rétek és legelők gondozásának eredményeivel. Ez azt jelenti, hogy az őszre tervbe vett munkák egy részét most és a tavaszi hónapokban kell majd elvégeznünk. Ezt számítsába kell venni, a tavaszi munkák megkezdésénél ebből a tényből kell kiindulnunk. Most tüzetesen elő kell készítenünk a tavaszi munkák idejében való megkezdését. Ez azt jelenti: be kell felezni a gépjavításokat, jóminőségü magot és ültetőanyagot kell biztosítani és mindenekelőtt fel kell készülni arra, hogy az emberek képesek legyenek elvégezni a kitűzött feladatokat. Ügyelni kell arra, hogy az EFSZ-ek évi közgyűlésén a legjobb, legtehetségesebb és legérettebb funkcionáriusokat állítsák a szövetkezet élére, e funkcionáriusokat kellő támogatásban kell részesítenünk, gondoskodnunk kell oktatásukról, hogy képesek legyenek biztos kézzel vezetni szövetkezetüket további sikerek elérésére a közös gazdálkodás fejlesztésében. A járási konferenciák gondos előkészítésével biztosítanunk kell, hogy ezek az értekezletek egyfelől széleskörű tapasztalatcserével gyarapítsák a dolgozók ismereteit, másfelől pedig a tavaszi munkák idejében való és jó elvégzésének, az 1956. év valamennyi feladata sikeres teljesítésének és túlteljesítésének jegyében menjenek végbe. A tavaszi munkák megkezdéséig még hátralévő heteket arra kell felhasználnunk, hogv széleskörű oktatást szervezzünk a szövetkezeti tagok, a gépállomások, állami gazdaságok dolgozói és az egyénileg gazdálkodó parasztok részére, hogy kellően felkészüljenek a népgazdasági terv kitűzte feladatok teljesítésére. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a termelési tapasztalatok széleskörű cseréjének. Ezért a burgonya, kukorica, takarmanv és cukorrépa komló és árpa termesztésének, valamint a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasznosságának növelésére értekezleteket szervezünk a szakemberek és legjobb dolgozók részvételével, hogy kicseréljék egymással tapasztalataikat és elterjesszék a legjobb munkamódszereket. Arról van szó, hogy ez értekezletek anyagát megvitassák a legjobb dolgozók és szakemberek járási aktíváin, valamint az egyes falvakban rendezendő értekezleteken, és ennek alapján, a konkrét helyi adotsságok tekintetbe vételével hathatós intézkedéseket tegyenek a mezőgazdasági termelés e legfontosabb szakaszainak fejlesztésére. A jó tapasztalat, a helyes agrotechnikai és zootechnikai módszerek csakis így támogathatják a dolgozókat munkahelyükön abban, hogy jobb termelési eredményeket érjenek el. A tavaszi munkák jelentősége abban áll, hogy idejében és jól elvégezve őket, megteremtjük a növénytermesztési terv teljesítésének és túlteljesítésének, valamint az állattenyésztési termelés tervszerű fejlesztésének feltételeit. Jelentőségük továbbá abban rejlik, hogy biztosítanunk kell a fontos növényfajták, mint például kukorica, burgonya, cukorrépa stb. termesztését, amelyek különös jelentőségűek nemcsak mezőgazdaságunk, hanem egész népgazdaságunk számára. Biztosítanunk kell továbbá a gabonaneműek vetésterületének betartását, ez idén intézkedéseket kell tenni, amelyek segítségével nemcsak teljesítjük, hanem túl is lépjük a tervben kitűzött hektárhozamokat. A tavaszi munkák során helyrehozhatjuk a tél okozta esetleges károkat, elsősorban azzal, hogy gondoskodunk az őszi vetésről, bevetjük az egész tervbe vett területet, ke’lő gondot fordítunk a rétekre, legelőkre, stb. A tavaszi munkák további alkalmat nyújtanak a parasztok együttes munkájának megszervezésére olyan községekben, ahol nincs EFSZ, és ezzel megteremthetjük új EFSZ-ek alakításának, illetve új tagok toborzásának A feladatok leqfontosabbia — megművelni minden mezőgazdasági termőterületet. Ennek érdekében elsősorban a kerület és a iárás minden vezető gazdasági dolgozóiának, a nemzeti bizottságok és pártszervek dolgozóinak végre meg kell érteniük, mily naqv ielentöséqe van országunkban a termőföldnek, határozottabban mozgósítaniuk kell minden rendelkezésre álló eszközt és olyan intézkedéseket kell foganatosítaniok, hogy a tavaszi munkák elvégzése után egyetlen ár mezőgazdasági termőterület se maradjon kihasználatlanul. Komoly fogyatékosság, hogv a kerületi méretben tervezett üzemekben 110 000 hektár szántóföldre nem írták szét a termelési feladatokat. A qottwaldovi kerületben 8000 hektár, a plzeni kerületben 6000 hektár, a Hradec-Králove-i kerületben 5600 hektár, a brnói kerületben 5200 hektár maradt ki a terv szétírásából. Szlovákiában 51 000 hektárra nem írták szét a tervet, ami azt ielenti, hogy az egyes szlovákiai kerületekben a helyzet még komolyabb. Ezek az adatok mutatták, mennyi termény nem iut el a közellátásba. mivel ha a terv nem öleli fel a termőföldet, nem állapíthatiuk meg róla a beadási kötelezettséget sem. Ezért valamennyi kerületben föltétlenül szét kell írni a feladatokat az egész tervbe vett termőterületre, és a párt és a kormány tavaly kiadott irányelveinek szellemében az eddiginél határozottabban kell biztosítani az egész termőterület megművelését. A iárási meghatalmazottaknak sürgősen meg kell állapítaniok a beadási kötelezettséqet. közvetlenül azután, hogv megszabták a termelési feladatokat a szóbanforqó termőterületre, az egyes mezőgazdasági üzemekre. De nemcsak az eqész termőterület megműveléséről van szó, hanem állandó termővé tételéről is. Ez a belterjes gazdálkodás útja. A talai elvizenyósödése például több tízezer hektáron. elsősorban legelőkön lényegesen csökkenti a hektárhozamokat. ami hallatlan károkra vezet. Ezért már a legközelebbi hónapokban hozzá kell fogni a vízlevezető árkok és csatornák helyreállításához, és az eddiginél sokkal szélesebb méretekben kell elvégezni a talaiiavítő munkákat. A talai termővé tételének további fontos eszköze a helyes trágyázás, elsősorban istállótrágyával és zöldtrágyával. Mindez ismeretes azok előtt, akik a mezóqazdasáqban dolgoznak. De még mindig nem látják be kellőképpen a mész és meszes anyagok ielentőséqét, bár könnyen beszerezhető tráqváról van szó. Ahhoz azonban, hogy biztosítsuk az egész termőföld termővé tételét, minden trágvafajta felhasználásával. szükséges. hogy minden hektárnyi termőföldnek meg legyen a maga állandó qazdáia. A mezőgazdasági igazgatóságok és a nemzeti bizottságok feladata lesz, hogy már most. a tavaszi munkák megkezdése előtt biztosítsák ennek az előfeltételnek a megteremtését. A talai minél teljesebb kihasználásának múlhatatlan feltétele a lehető legnagyobb mértékben belterjes gazdálkodás. Ezt egyfelől úgy érjük el, hogv minden terménynél betartjuk az előírásos aqrotechnikai módszereket, a növények termesztésében olyan viszonyokat teremtünk, amelyek a legnagyobb terméshozamot biztosítják, végül pedig a legtermékenyebb növényfaitákat vetjük el. Külön rá akarok mutatni eoves növényfajták jelentőségére. ámelvek vetése már most tavasszal esedékes lesz. Elsősorban a kukoricáról van sző. Növeljük a kukorica termesztését Közismert tény. hogv a nagy mezőqazdasáqi termeléssel’ rendelkező államok elért eredményeiket nem utolsó sorban éppen a kukorica termesztésének köszönhetik. Mégis éppen tavaly. amikor szélesebb méretekben kezdtük termeszteni a kukoricát, le kellett küzdenünk azt a közönyt, amely számos szakemberünk részéről e terménnyel szemben megnyilvánult. Hála azonban szövetkezeti tagjaink, parasztságunk és fiataljaink kezdeményezésének. a kukoricatermesztés gondolata már sok faluban gyökeret vert. E növény előnyeiről tavaly gyakorlatilag meqqvóződhetett számos szövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó és gazdálkodó paraszt. Beigazolódott. hogv a kukoricatermesztés elterjesztésében és hektárhozamainak növelésében igen nagv termelési tartalékaink reilenek. 1955-ben 160 468 hektárt vetettek Ke kukoricával. A tervbe vett hektárhozamokat túlléptük és 26.2 mázsát gvűitöttünk be hektáronként. Egyes esetekben egyenesen rekorderedményeket értek el. A čelákovicei EFSZ például 8 hektárnyi kukoricatermö területen 65 mázsa maaot takarított be hektáronként. Hasonlóan kiváló eredményeket értek el a silókukorica termesztésében is. A malšicei EFSZ hektáronként 900 mázsa, a mvslíni EFSZ 1 hektárról ezer mázsa silózásra alkalmas zöldkórót gyűjtött be. Szlovákiában a leleszi EFSZ, (királyhelmeci járás, kassai kerület) 1600 mázsát ért el hektáronként. Ez ékesszólón bizonyítja a kukorica nem lebecsülendő előnyeit és ugyanakkor hangsúlyozni kell. hogv silózás céljaira minden kerületben termeszthető kukorica. Ha ez idén minél nagyobb hektárhozamokat akarunk elérni, biztosítanunk kell a szükséges feltételeket is. A kukorica igényes növénv. megköveteli. hogv iól előkészítsük a talait. qondoskodiunk a növény tápanyagairól és (Folytatás a 9. oldalon)
