Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-12 / 6. szám
6 Földműves 1956. íebruár Tt A zséüyi mezőgazdasági tanonciskola versenyfelhívása a kukorica hektárhozamának emelésére A Földművelésügyi Minisztérium felhívása Az utóbbi napokban beállt kemény fagyok következtében nagymér-' tékben csökken a burgonyaprizmák, valamint a többi gumósnövények és a palánták helyiségének hőmérséklete. Előreláthatólag hosszabb ideig tartanak a fagyok, sőt még nagyobb hidegre van kilátás. Nagy veszély fenyegeti tehát a tárolt gumósnövényeket és a palántákat. Ezért tehát haladéktalanul meg kell tenni a kellő óvintézkedéseket a fagyveszély csökkentése érdekében. A burgonyaprizmákat be kell fedni istállótrágyával, a pincéket és egyéb helyiségeket pedig szalmával, vagy egyéb arra alkalmas anyaggal kell megóvni a fagyos levegő behatolásától. Azokon a helyeken, ahol a hőmérséklet csökkenése megköveteli és megvan rá a lehetőség, ott fűtőtestekkel kell biztosítani a vetőgumó és a palánták sikeres átteleléséhez szükséges hőmérsékletet. Ha a fagyok ereje alább hagy, gondoskodni kell az elszigetelt tároló helyek folyamaton szellőztetéséről. A kukorica olyan termény, melynek termesztése egyre szélesebb méreteket ölt hazánkban. Ezt igazolják a földművelésügyi miniszternek a kukoricatermelők országos konferenciáján elhangzott szavai is. így tehát a mezőgazdasági iskoláknak és az iskolai gazdaságoknak feladata, hogy vezetőszerepet biztosítsanak a kukorica termesztésnek és ezzel emeljék a mezőgazdasági termelést, melynek a bő takarmányalap biztosítása a legfőbb feltétele. A kukorica termelésének fontosságára helyesen rámutatott Solcz akadémikus, aki a kukoricatermelők országos értekezletén hangsúlyozta, hogy a kukoricatermelés a mezőgazdasági termelés emelésének fő irányvonala. A zsélyi mezőgazdasági tanonciskola dolgozói kimagasló eredményeket értek el a múlt évben: 5,43 hektárnyi területen 84 mázsa csöveskukorica hektárhozamot értek el, 1,17 hektáron pedig 720 mázsa silókukoricát termeltek. Ezenkívül 1,17 hektáron csúcshozamot értek el: 118 mázsa jó minőségű csöves kukoricájuk termett ezen a területen. A kukorica gazdasági jelentőségének tudatában és az elért eredmé.nyek alapján a zsélyi iskolai gazdaság dolgozói elhatározták, hogy ebben az évben eltávolítják a múltban felmerült hiányosságokat és így lehetővé teszik a még magasabb hektárhozamok elérését. Célkitűzésünk sikeres megvalósítása érdekében versenyre hívjuk az összes mezőgazdasági iskolákat és az iskolai gazdaságokat a következő feltételek alapján: 1. ) a) Minden mezőgazdasági iskolában és iskolai gazdaságban, ahol kukoricatermesztéssel foglalkoznak, legalább 100 mázsás csöves kukorica hektárhozamot kell elérni, legkevesebb három hektárnyi területen. b) Minden mezőgazdasági iskolában és iskolai gazdaságban, ahol silókukorica termelésével foglalkoznak, legalább 600 mázsás silókukorica hektárhozamot kell elérni, legalább 2 hektárnyi területen. 2. ) a) Minél nagyobb területen alkalmazni a szemes, valamint a silókukorica négyzetes-fészkes ültetését. b) Minél nagyobb mértékben alkalmazni az új haladó agrotechnikai módszereket és a gépi megművelést. 3. ) Minél alacsonyabbra csökkenteni egy mázsa csöves- és silókukorica termelési költségeit, figyelembevéve az egyes gazdaságok helyi adottságait és a talajviszonyokat, amely területeken a kukoricát termelik. 4. ) Minél több előadást tartani a A dolog nem ment simán. Az EFSZ vezetősége nem kapott két kézzel az ajánlaton, mikor a galántai gépállomás vezetősége ajánlotta vessenek, négyzetesen is kukoricát. Az újat tartózkodóan fogadták az emberek. A 'bizalmatlanság csak fokozódott, amikor a vetésre terelődött a szó. Hogyan lesz elvetve ? Kiskapával, géppel, hogyan?... Süt-főtt a feje Szűcs Boldizsár brigádvezetőnek. — Meg kell mutatni, ha törik, ha szakad. A négyzetes kukoricának sikerülni kell. Amikor elérkezett a vetés ideje, Kovács üóska traktorista К—25-ös Zetorjára pattant és megkezdődött az ismeretlen munka. A traktor 5-ös csíkhúzót vontatott, amely 10—12 cm mély barázdákat hagyott maga után. Másnap reggel „Botka”-féle vetőgépekből összeállított hármas agregáttal láttak neki a vetésnek. Igen ám, míg az első gép jól dobta a magot, a másik kettő lemaradt, s vagy 10 centit is hibázott a magdobásnál. Előkerültek a mérőszalagok, megkezdődött a „kálvária”. Hatvan centi jobbról — 70 balról, így kellene, úgy lesz jó, de bizony már delelőre hágott a nap és a gép még nem vetett négyzetbe. Meleg szárító szél rohant végig a földön, vitte, szórta a földporát, a brigádvezető szemébe, szájába. A gégétszárító szél arra figyelmeztetett; sietni, sietni. A kibarazdolt föld két nap alatt kiszárad, s akkor vége, a mag nem kel ki, s nem lesz a négyzetes kukoricából semmi. Habár a harangszó délet hirdetett, a brigádvezetőnek aznap még egy falat sem volt a szájában, sőt kiszáradt torkát sem öblítette le. Nincs idő — vetni kell... Hirtelen egy mentő gondolata támadt. Ha nem megy három géppel, majd megy eggyel. — Igen, de akkor mikor végeznek a vetéssel. Igaz, több traktor is van a világon. — Szétkapcsolni a gépeket — mondotta az ottlévöknek, — s egy géppel vetünk. Ezután motorkerékpárra földműveseknek a kukorica termeléséről. 5.) Az iskolák és az iskolai gazdaságok közbenjárásával minél jobban biztosítani a szövetkezetek takarmányalapját. A versenyfeltételek teljesítését a mezőgazdasági iskolák kerületi szervei értékelik. Az első értékelést június végéig, a második értékelést augusztus végéig, a végső értékelést pedig október végéig tartják meg a mezőgazdasági iskolák főigazgatóságának és a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal küldötteinek részvételével. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az egyes növényápolási munkálatokról pontos nyilvántartást kell vezetni amely az értékelés alapjául szolgál. Ezért azt javasoljuk hogy ezt a fontos tevékenységet az iskola, vagy az iskolai gazdaság egyik dolgozójának gondjaira bízzák. Azoknak a mezőgazdasági iskoláknak és az iskolai gazdaságoknak, amelyek elfogadják versenyfelhívásunkat, szívesen állunk rendelkezésükre jóminőségű vetőmaggal. A versenybe bejelentett terület minden hektárjára 130 kg vetőmagot adunk, ugyanolyan mennyiségű száraz kukorica ellenében. A verseny részvevőinek a következő kukorica-fajtákat bocsátjuk rendelkezésére : 1. ) (T—52) sárga lófogú 2. ) hybrid félkései (nyárasdi) 3. ) fehér, cseh lófogú. A vetőmag-szükségletet mielőbb jelentsék be az érdeklődők a zsélyi mezőgazdasági iskolánál, de legkésőbb 1956. február 25-ig, mivel a fölösleget a kerületi vetőmag-ellátó üzem rendelkezésére bocsátjuk, mivel az is nagy érdeklődést tanúsít vetőmagunk iránt. Ugyancsak kérjük az érdeklődőket, hogy legkésőbb február 25-ig jelentsék be a versenyben való részvételüket. Most pedig tömören ismertetjük, hogyan végeztük a múlt évben a kukorica termelés egyes munkálatait. A kukorica előveteménye burgonya és kukorica volt. A földet 1952-ben trágyáztuk hektáronként 280 mázsa istállótrágyával. A mélyszántást 1.954 őszén végeztük 25—30 cm mélyen. 1955 tavaszán porhanyítottuk a talajt, 14 nappal az ültetés előtt pedig 180 kg 40 százalékos kálisőt, 80 kg szuperfoszfátot, 220 kg mészsalétromót és 120 kg osztravai salétromot szórtunk minden hektárra. Az eredmény azonban azt mutatja, hogy több szuperfoszfátot kellett volna alkalmaznunk. A műtrágyát nehéz ' boronákkal munkáltuk be a talajba. Vetés előtt április 25-én és 26-án könnyű hengerekkel tömítettük a talajt, utána pedig 70X70 cm négyzetekbe kijelöltük a fészkeket. Április 26—28-án kézzel vetettük a kukoricát, mivel az a terület domboldalon, fekszik. Minden fészekbe 3-4 szem kukoricát tettünk. Egy nap alatt tíz tanuló egy hektárnyi területen végezte el az ültetést, aminek az az előnye, hogy nem száradnak ki a fészkek. Miután kikelt a kukorica, könnyű boronákkal megboronáltuk, később pedig szükség szerint 4-5-s.:ör saraboltuk. Az első sarabolás után kiritkítottuk a kukoricát és minden fészekben csak 2 szál növényt hagytunk, annak az egyhektáros parcellának a kivételével, ahol összehasonlító kísérletet folytattunk. Ahol 2 szál kukoricát hagytunk, ott 14 mázsával magasabb hektárhozamot értünk el. A második kapálásnál fejtrágyáztuk a kukoricát. A jó mélyszántás és a 10—12 cm mélységbe ültetett mag következtében olyari erős lett a növényzet, hogy még a legnagyobb nyári zivatarok sem döntötték a földre. Végül megjegyezzük, hogy a T—52 vetőmag 92 mázsás hektárhozamot adott azon a területen, ahol a gyakori fagyok következtében nem pusztul el a növényzet. A múlt évi tapasztalatok alapján meggyőződtünk, hogy ha 40 800 szál kukoricát hagyunk meg egy hektáron, könnyen elérhetjük csöves kukoricából a 100 mázsás hektárhozamot. A silókukoricát szintén négyzetesfészkes módszerrel ültettük. Ezzel az eljárással 600 mázsás hektárhozamot érhetünk el. A különféle éghajlati és talajviszonyokra való tekintettel nem lehet pontosan megállapítani a termelés feltételeit. Bizonyos azonban, hogy minél jobban felkeltjük a dolgozók anyagi érdekeltségét, annál jobb eredményeket érünk el. Ez pedig a szövetkezetek és egyéb gazdaságok takarmányalapjának gazdagítását jelenti. Zsély, 1956 A mezőgazdasági iskola igazgatójának, a gazdaság gondnokának, a helyi pártszervezet elnökének és a szakszervezetek vezetőjének aláírása. Kihasználják a téli estéket A téli estéken beszélgetésekre, szakelőadásokra és filmvetítésekre jönnek össze falvaink szövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó földművesei. Az ilyen esti összejöveteleken aprólékosan megtárgyalják a mezőgazdasági termelésre háruló feladatokat és az értékes szakelőadások keretében elmélyítik szakmai tudásukat. A kassai kerületben 894 ilyen esti összejövetelt tartottak, melyeken közel 40 000 szövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt vett részt. Ezenkívü' 25 000 egyénileg dolgozó paraszttal tartottak beszélgetéseket a járási és a helyi nemzeti- bizottságok dolgozói, akikkel megvitatták az 1956. évi termelési és beadási feladatokat. A jól megszervezett beszélgetések eredméA hódi szövetkezet tagjai már most szorgalmasan készülnek a tavaszi munkákra, hogy ezzel megteremtsék a hektárhozamok emelésének feltételét. Tapasztalatból tudják, hogy ha jól elkészített talajba és időben vetik el a magot, akkor bő termésre számíthatnak. Vetőmagra nincs gondjuk, mert magtermelő parcelláik a múlt évben jó termést adtak. A vetőmagot most tisztítják, majd pedig elküldik a galántai traktorállomásra, ahol megállapítják a vetőmag csíraképességét. Ezzel egyidejűleg azonban ja-A mák jó termést csak úgy ad, ha szakszerűen elkészített talajban, minél korábban a földbe kerül. A januári kedvező időjárást a bősi szövetkezet kihasználta és négy hektár mákot vetettek el. A mák vetésére kijelölt földet még a múlt nyár folyamán trágyázták, valamint műtrágyázták, majd 25 cm nye abban jut kifejezésre, hogy ez ideig közel 18 000 földműves tett kötelezettségvállalást a mezőgazdasági termelés emelésére, A kassai kerület szövetkezetei 1400 hasonló irányzatú kötelezettséget vállaltak, 116 EFSZ pedig megegyezett abban, hogy egész éven keresztül szocialista munkaversenyt folytatnak egymással. Az eperjesi kerületben január folyamán 1663 beszélgetést tartottak, melyeken összesen 65 000 ember vett részt. A nemzeti bizottságok tagjai 29 000 földművessel tartottak beszélgetéseket, melyek azt eredményezték, hogy a földművesek 2110 kötelezettségvállalást tettek a mezőgazdasági termelés emelésére. vítják a gépeket és készítik a műtrágyát is. A termelési-pénzügyi tervet már kidolgozták a szövetkezet tagjai. A terv számoszlopai fokozott feladatokról beszélnek. Búzából 25,5, árpából 25, dohányból 17,5, cukorrépából pedig1 275 mázsás hektárhozamot akarnak elérni. Az összes kukoricát négyzetes-fészkes módszerrel ültetik, hogy ez által magasabb hektárhozamot érjenek el. K. F, mélyen felszántották. A kedvező időjárás lehetővé tette a talaj kultivátorozását, símítózását. Ezután 250 kg szuperfoszfátot vetettek minden hektárra és könnyű hengerrel járatták meg a talajt. Az elkészített földbe belevetették a magot, majd újra hengereltek. I. B. A nádszegiek négyzetes kukoricája Mindent lehet, Február 19-én és 20-án a kukorica-termelők országos konferenciáján kiderült, hogy a négyzetesen vetett kukorica termeléseben a legszebb eredményt a nádszegi szövetkezet mutatta fel. Ugyanis, 40 hektáron átlag ti,6 mázsa szemes-hozamot értek el hektáronként. A nádszegi EFSZ országra szóló hírnevet szerzett. csak akarni kell A szövetkezet elnyerte az „Ország legjobb — négyzeteskukorica termelője” címet, mellé 15 ezer korona jutalmat. Bebizonyították, hogy az új módszer alkalmazása nagyon is kifizetődő. Ez tanulság kukoricatermelőinknek, de még nagyobb tanulság a nádszegieknek. ült, s a határ másik részéről odarendelt még egy traktort. Így két és fél nap alatt sikerült elvetni négyzetesen a kukoricát. * * * Az EFSZ irodájában együtt vannak a vezetők, a csoportvezetők. — Melyik csoport vállalja a négyzetes kukorica gondozását? — hangzik a kérdés. Csend ... Nincs jelentkező, úgy látszik némák az emberek. A három csoportvezető egymást nézi. Ilyet még nem csináltak. Ki tudja, mennyi munkát igényel. Az is lehet, hogy nem sikerül, csak rámegy a sok munkaegység. — Na, melyiktek vállalja? — teszi fel a kérdést mégegyszer Bartalos Lajos, a szövetkezet elnöke. — Vállalom... — mondja kissé határozatlanul, és bátortalanul Lovas István. Legidősebb a csoportvezetők közül. Tagja a helyi pártszervezetnek. Csoportjának tagjai szeretik a munkát, nem riadnak vissza semmitől. Sikerülni kell, ha fene-fenét eszik is. Az idő hűvösre fordult. A föld 10- 12 cm mélyen, ahol a mag feküdt, még nem melegedett át kellően. A kukorica nem sietett előbujni. A mellette lévő dűlőn a közönségesen vetett, már régen kisorolt, mig a négyzetesen vetett soványan, halványzölden bontogatta leveleit. Három-őt-tíz, néhol meg több is kelt egy bokorban. A vetőgép nem fukarkodott a vetőmaggal. ★ к ★ Juhos Dezső, a szövetkezet agronómusa, a brigádvezető, a csoportvezető lesték — várták, mikor lehet már sarabolni. Végre egy meleg harmatos reggelen Kovács Jóska 25-ös traktorával megindult, s kormányozható 5-Szöcs Boldizsár brigádvezető ös sarabolóval megjárta a kukoricát, széltében-hosszában. A 70X70 cm-es sorközöket a saraboló kapái jó! fellazították, átdolgozták. Ezután Lovas István egyénekre felosztotta a területet, csoportja tagjai nekiláttak az egyeléshez, a kapáláshoz. Az embereknek szokatlan volt ez a munka. A ritkítást kézzel kellett végezni, mert ha kapával odavágtak, maradt is nem is. A nagyobb gond pedig a két legerősebb tő meghagyása volt. A munka lassan ment. Az emberek zúgolódni kezdtek. — Mit keresünk, fél munkaegységet? Kapálja meg az, aki kitalálta, hogy legyen négyzetes kukorica. Ezen segíteni kell. Lovas elvtárs, tüstént tolmácsolta a vezetőségnek az emberek panaszát — Lazítani kell a normát. Naponta csak fél munkaegységet lehet ledolgozni. — Lazítás nincs — adta meg a választ Bartalos elvtárs, a szövetkezet elnöke. Talán elfeledkeztek a pót jutalomról ? Nem gondoljátok, hogy a négyzetesen vetett kukorica nagyobb termést hoz? Igen, a pótjutalom. A csoport tagjai belenyugodtak, s majd „meglátjuk“ szóval hozzáfogtak a munkához. A második kapálás sokka1 könnyebben ment, mert Kovács Jóska harmadszor is megsarabolta a földet. Júniusban beköszöntött a szárazság. Szomjas volt a föld, fonnyadt a kukorica levele. Igen ám, de csak a közönségesen vetetté. A négyzetesen vetett kukorica haragos zölden terpeszkedett — növekedett, s csodálatba ejtette az arrajárókat. Gyökerei mélyről szívták a nedvességet, és szinte élvezte a száraz meleget. Már Péter-Pálkor a kukorica látogatói nagy termést jósoltak. A kukorica még híresebb lett, mikor kihányta címerét és jött a kalásza. A két száron négy-öt cső termett, sőt az oldalhajtásokon is található volt, s így egy-egy bokron hat-hét darab is akadt. Némelyik szár olyan magasra nőtt, hogy kisebb embernek gond volt a csöveket letörni. Rengeteg volt a kukorica. A szedésnél nagyon meg kellett dolgozni, ha egy munkaegységet akart valaki naponta szerezni. Azonban a pótjutalom fűtötte a csoport tagjait, s ment a munka, mint a karikacsapás. A nagy hatalmas csövek rakásokká púposodtak. Szekerek, traktorok, autók jelentek meg a földön, hogy a bő termést szárítókba hordják. Igen ám, jde először a mázsára. Minden tag kiváncsi volt, vajon hány mázsa termett. Örömmel mérték a kukoricát, s boldogan számítgatták, mennyi lesz a jutalmazás. Ifjú Juhos Jenő 0,78 hektár területén 62 mázsát ért el. Pótjutalomként 9 mázsát vitt haza. Csánó Antal 1,08 hektárról 96 mázsát takarított be, 14 mázsa pótjutalomban részesült. Nyilfa János 13, Lovas Szilveszter 14, egyszóval Lovas István csoportja összesen 280 mázsa kukoricát kapott pótjutalomként. Ez serkentőleg hatott a másik két csoport tagjaira is, habár ők kevesebb jutalommal is beérték volna. Ugyanis Kovács Vilmos csoportja alig érte el a tervezett 51 mázsás hektárhozamot. Molnár József csoportja csak 58 mázsát ért el csövesen, míg Lovas csoportja a négyzetesen vetett területről 61,6 mázsa szemes hozamot ért el hektáronként. Ezt látva a szövekezetesek elhatározták, hogy ez évben a tervezett kukorica területüket — mely 170 hektárt tesz ki — mind négyzetesen vetik el. A múlt év hibáiból tanulva még nagyobb gonddal készítik elő a talajt és művelik meg a négyzetesen vetett kukoricát. Elhatározásukhoz sok sikert kívánunk. Sándor Gáboí Téli munka — tavaszi siker Négy hektár mákot vetettek el
