Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-02-12 / 6. szám

Földműves 1956. február 12. A nemzeti bizottságok segítenek az EFSZ-ek járási konferenciájának előkészítésében A „Mezőgazdasági termelés emeléséért és az EFSZ-ek megerősítéséért és további fejlődéséért“ jelszó alatt 1956 február 15-től március 15-ig a besztercebányai ke­rületben a szövetkezeti tagok megtartják járási konferen­ciájukat. A kerület EFSZ-eiben most nagy a sürgés-forgás. A szövetkezeti tagok a téli időszakot az elmúlt év gazda­sági eredményeinek kiértékelésére használják fel. A normákat megtárgyalják és rögzítik. Kidolgozzák az egészévi termelési tervet, kifizetik a pótiutalmakat és közben minden^ előkészületet megtesznek a tavaszi mun­kák megkezdésére. — Ezzel egyidöben előkészületeket tesznek a magasabb típusú EFSZ-ek gyűléseinek meg­tartására, amelyet a termelési tervek és a múlt évi gazdasági eredmények kidolgozása után tartanak meg. A gyűlésen a szövetkezeti tagok a járási konferenciára küldötteket választanak, jóváhagyják az üzemfenntartási és a beruházási hiteleket, valamint az 1956-os termelési tervet. Ezután kerül sor a járási konferenciák megtar­tására. A szövetkezeti tagok a járási konferencián arról fog­nak majd beszámolni, hogy az EFSZ-ek miképpen tel­jesítették tervüket, amelyet az állami fejlesztési terv és saját tervük irányoz elő, továbbá, hogyan teljesítet­ték a mezőgazdasági termelés emeléséből adódó fejada­tokat és milyen eredményeket értek el a termelési költ­ségek csökkentésében. Az eddigi zárszámadásokból meg­állapítható, hogy a besztercebányai kerület EFSZ-ei erő­södnek, vagyonuk szaporodik, a szövetkezeti tagok be­vétele pedig állandóan emelkedik — és ami a legörven­­detesebb — a szövetkezetek az állati termékek előállí­tását és a növénytermelést állandóan fokozzák. A besz­tercebányai kerületben a befektetések összege 1954-ben 27 százalékkal növekedett, 1955-ben pedig meghaladta a 30 százalékot. A kerületben most a negyedik járási szövetkezeti kon­ferencia előkészületei vannak folyamatban. Az évzáró Több mint 700 hektár földet közgyűléseken a szövetkezetek tagjai a nemzeti bizott­ságok tagjaival együtt előkészületeket tesznek a kon­ferenciára az irányban, hogy a szövetkezetek legjobb dolgozóinak munkáját, egyes termelési ágazatokban ér­tékelik, megállapítják továbbá, hogy az 1955-ös évben kik érték el az állattenyésztésben, vagy a növényterme­lésben a legjobb eredményeket. A járási nemzeti bizott­ságok oktatói a szövetkezetekben munkacsoportokat szer­veznek és egyben megszervezik a szocialista munka­versenyt. Ebből az alkalomból a szövetkezetek tagjai a járási konferenciák tiszteletére vállalásokat tesznek, amelyet a termelési költségek csökkentésére a hektár­hozamok emelésére, valamint az állam iránti beadási kötelesség teljesítésére irányozzák elő. A füleki járásban а IV. járási szövetkezeti konferen­ciát február 29-re készítik elő, — éspedig a buzitai kultúrház termében, — ahol az EFSZ az elmúlt évben nagyon jól gazdálkodott. Banská Štiavnicán a konferen ciát február 26-án tartják meg, amelyre 140 küldöttet és vendéget várnak. A besztercebányai járási konferencián megjelenik an­nak a 14 új szövetkezetnek küldötte is, amelyek a közelmúltban alakultak meg. A nemzeti bizottságok dol­gozói ezeket a szövetkezeteket arra ösztönzik, hogy már most teremtsék meg a jó gazdálkodás előfeltételeit. A konferencia jó iskola a küldöttek számára, megismerked­nek az ipolyviski szövetkezet eredményeivel, ahol mun­kaegységenként 33 koronát fizettek ki, beszélhetnek majd a medovarcei szövetkezet tagjaival, ahol szintén jól megy a szövetkezeti gazdálkodás. Megismerkedhetnek a radványi szövetkezet versenyével, ahol ezt szabályos időközönként értékelik és a győzteseket megjutalmazzák. A nemzeti bizottságok a konferenciák előkészítésére fokozott figyelmet szentelnek és minden előfeltétel meg­van, hogy a konferencia a mezőgazdasági termelés fo­kozásának hathatós eszközévé válik. A nemzeti bizottságok legfontosabb feladatai 1. ) Külön figyelmet szentelni az EFSZ nélküli falvakra. ! 2. ) A nemzeti bizottságoknak ■ nem szabad megfejedkezniök * az egész kampány tulajdon- í képpeni lényegéről: a kampány : fő politikai céljáról, a falu szó- ■ ciális fejlődéséről és a mező- : gazdasági termelés emelésének ; biztosításáról. Ezt csak a nem- • zeti bizottságok magasfokú : szervezői képessége és a me- * zőgazdaságban dolgozók szak- ■ képzettségének növelése bizto- • síthatja. : 3. ) A JNB tanácsa nyújtson ■ hatékony segítséget a HNB- ! oknak. 4. ) A KNB-ok, JNB, és a ■ HNB tanácsa a Nemzeti Front j alakulataival létesítsen szóró- ; sabb együttműködést. 5. ) Valamennyi nemzeti bi- : zottsági tagnak a választást • kerületben sokkal hatékónyab- S ban kell segíteniük a nemzeti : bizottságokat szervezési mun- ■ kájuk fejlesztésében, ezen fel- j adat teljesítésében hathatós se- : gítséget kell nyújtani a nem- ■ zeti bizottságok tanácsának. : nyernek a Nyitra és Zsitva folyó szabályozásával A nyitrai kerület nemzeti bizottsá­gának műszaki osztálya a párt X. kongresszusának leihívására még az elmúlt évben megkezdte a Nyitra és a Zsitva folyók szabályozását. Arról van szó, hogy a partmenti földműve­seket ne veszélyeztesse többé az évenként megismétlődő áradás és minden vezély nélkül, nyugodtan ter­melhessenek. A két folyó szabályozá­sának felbecsülhetetlen jelentősége van. A szakemberek véleménye sze­rint a kerület földművesei ilyen mó­don kb. 7500 hektár jó minőségű ter­mőföldhöz jutnak. A folyók szabályozásának munkála­tait több szakaszra osztották, és a terv szerint hat évig tartanak. A gá­tak kiépítése után hozzáfognak egy négy kilométeres csatorna megépíté­séhez, amely a két folyót összeköti, és lehetővé teszi az egész környék földjeinek árasztásos öntözését. A hat évi fáradságos munka teljes egészében megváltoztatja a partmen­ti földművesek életét. A KNB műsza­ki osztálya pontos adatokkal bizonyít­ja, hogy a Nyitra és Zsitva folyók szabályozásával mit nyer nemzetgaz­daságunk és, hogy szövetkezeti tag­jaink csak az állattenyésztés fejlesz­tésével évenként kereken 11 millió koronával több jövedelemhez jutnak. Az eskettetési helyiségek díszítése Az anyakönyv vezetéssel megbízott ielyi nemzeti bizottságok eskettetési lelyiségei a legtöbb helyen nem fe­­slnek meg a célnak és az eskettetési legfelelőbb helyiség hiányában a INB irodájában végzik. A besztercebányai kerület az 1956- s költségvetésben 582 400 koronát rányozott elő a helyiségek rendbeho­­atalára és feldíszítésére. A kerületben nagyon Ízlésesen be­rendezett eskettetési helyiség van Füleken, Besztercebányán, Breznón, Hnustyán, Losoncon és még néhány helyen. Ezzel szemben számos HNB nem rendelkezik megfelelő helyiség­gel. A költségvetés keretében most ezt a hiányt igyekeznek pótolni, és a kerület minden HNB-ában az eket­­tetés ünnepélyes megtartására méltó ízlésesen feldíszített helyiségeket biz­tosítanak. BEADÁSI HÍRADÓ Számos EFSZ teljesítette negyedévi beadását Január hónap második harmadának eredményei arról tanúskodnak, hogy a beadás fokozott feladatát a kerü­letek nagyobb része kielégítően vég­zi. A szövetkezeti tagok és az egyé­ni gazdálkodók arra törekednek, hogy az összes feladatokat .egyenle­tesen teljesítsék. A vágósertések beadásának tervét január második harmadában a tava­lyi év hasonló időszakához viszonyít­va csaknem 9 százalékkal túllépték, ami 5.000 tonnát tesz ki. A vágómar­ha beadásának tervét az előző év ha­sonló időszakával szemben 3 száza­lékkal, a tojás beadását 80 százalék­kal, a tej beadását pedig 7 százalék­kal túlteljesítették. Országos viszony­latban körülbelül 1.000 tonna szar­vasmarhával, 17 millió liter tejjel és 1 millió tojással adtak be többet, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Szlovákiában a bratislavai és a nyit­» rai kerületek vezetnek. A bratislavai kerület főképpen tojás, tej és serté­sek beadásában szép sikereket köny­velhet el. A sertéshús beadását 100, a tejét 114.6, tojásét 161 százalékra teljesítették. A kassai és az eperjesi kerületeknek azonban igyekezniök kell, mert már eddig is jelentős le­maradás mutatkozik. A felvásárlás és a szállítás jobb megszervezése lehe­tővé teszi elmaradásuk behozását és azt, hogy a jövő hónapban tiszta számlával indulhassanak. Országunk minden részéből sok olyan példát jelentének, hogy a szö­vetkezetek és az egyéni gazdálkodók teljesítik vagy túlteljesítik negyedévi, sőt az egészévi hús- vagy más ter­mékek beadását. A példás földműve­sek közé tartozik a giraltovói járás számos földművese. A vágsellyei já­rásban lévő deáki és más szövetke­zetek is negyedévi beadási tervüket csaknem 200 százalékra teljesítették, A szentmáriaiak győztek a beadási versenyben Még az elmúlt év kezdetén Szent­­mária község magángazdái a Felvá­sárlási Minisztérium járási megbízott­jának, Magyar elvtársnak jelenlété­ben versenyre hívták a színyéri ma­gángazdákat a hektárhozamok emelé­se, valamint a növényi és állati ter­mékek beadásának teljesítésére. Az év eltelt és elérkezett a kiérté­kelés napja, amely január 17-én Szentmérián, január 18-án pedig Szí­­nyérben történt meg. Szentmarján a helybeliek közül 59 szövetkezeti tag és 12 vendég jelent meg, míg más­nap Színyéren 110 szövetkezeti tag és 19 vendég volt. A bizottság tag­jai, akik a versenyt kiértékelték, ma­guk is a község példás teljesítői kö­zé tartoztak. A kiértékelést Magyar elvtárs vé­gezte. Bevezetőjében a felvásárlás időszerű kérdéseiről, valamint a nagy­üzemi szövetkezeti gazdálkodás kere­tén belül elért eredményekről be­szélt. Az értékelés mindkét helyen ünnepélyes keretek között folyt le. A színyériek jobban kitettek magukért, mert a kiértékelés után dallal, zené­vel üdvözölték a jelenlevőket és nem maradt el a „vendéglátás” sem. A kiértékelés eredményeként Szent­­mária első helyen végzett a sertés­hús, szarvasmarha, tojás és termény beszolgáltatással, míg Színyér a tej, burgonya és szénabeadás terén ért el jő eredményeket. Ennek alapján tehát a versenyt a Szentmáriai-ak nyerték meg. Húsból aránylag mindkét község jól teljesítette feladatát, valamint a ter­mény és burgonya beadása terén is, lemaradás mutatkozik azonban a tej­ből és tojásból. Az értékelés után élénk vita indult meg, amelynek keretében többen fel­szólaltak. Bagos András, színyéri gazda arról beszélt, hogy nem volt hiábavaló ez a verseny a két község között és azt tanácsolta, hogy ezt a versenyt nem kell abbahagyni, ha­nem a jövőben is folytatni kell. „Ez’ évben a. színyéri gazdák nevében én tolmácsolom a versenyfelhívást az 1956-os évre” — fejezte be beszédét Bagos András. A felhívást Szentmária elfogadta. K. G. A szocialista munkaszervezés for­mája az EFSZ-ek növénytermesztésé­ben — amint ezt az EFSZ-ek minta­­alapszabályai hangsúlyozzák — az ál­landó munkacsoport, amely legalább egy vetésforgó időtartamára alakult meg és részére a vezetőség dűlőket, vagy dűlőrészeket jelölt ki, továbbá eszközöket, igaerőt, szövetkezeti gé­peket és gazdasági épületeket juttat. Az ilyen módon megszervezett mun­kacsoportban maradéktalanul kifejlőd­het a csoport állandó tagjainak mun­kaigyekezete, amely esztendőről esz­tendőre a talaj termelő erejének fo­kozására irányul. Tekintettel a ter­melés arányaira, ésszerűen kihasznál­hatók az EFSZ-ek és a gépállomások gépei is. Az EFSZ-ek egész évi ter­melési tervének keretében minden munkacsoport önálló termelési tervet készít, éspedig a konkrét termelési körülmények figyelembe vételével. A terv teljesítése képezi a munkacso­port jutalmazásának alapját, közös gazdasági érdeket jelent és egybekap­csolja a munkacsoport tagjait. Miután az állandó munkacsoportok rendsze­resítése lehetővé teszi és meg is kö­veteli, hogy minden szövetkezeti dol­gozó teljesítményét különösen a mennyiséget és minőséget illetően, pontosan megállapítják, ezáltal kiala­kul az érdemszerinti jutalmazás meg­bízható alapja és ez a jutalmazási mód legjobban megfelel a lelkiisme­retes szövetkezeti dolgozók érdekei­nek. A munkacsoport sikeres tevékeny­sége részint a szövetkezeti dolgozók szorgalmától függ, tehát attól, miként vesznek részt a közös szövetkezeti feladatokban, hogyan biztosítják a feladatok minőségi és idejében való végrehajtását, de a munkasikerek döntő mértékben az irányítás módjá­nak is függvényei. Élenjáró EFSZ- eink tapasztalatai kétségtelenül iga­­aolják, högy ha a munkacsoport élén SJkalmasi, akaraterős és szakmailag Alakítsunk állandó munkacsoportokat az EFSZ-ekben képzett dolgozó áll, ilyenkor a mun­kacsoport lényegesen jobb eredmé­nyeket mutat fel, mint az a munka­­csoport, amelynek éléről az ilyen ve­zető és munkaszervező hiányzik. Kép­zett vezető irányítása mellett igen szép eredményeket ért el például Lackó elvtárs munkacsoportja, a csú­­zi EFSZ-ben, Balázs elvtárs csoport­ja a derzsenyi EFSZ-ben és sok más munkacsoport. A mezei munkacsoport vezetőjének kijelölése tehát mind a szövetkezet, mind a munkacsoport tagjainak szempontjából elsőrendű fontosságú. A munkacsoport-vezető feladata ш Tekintettel arra, hogy a munka­csoport-vezető a szövetkezeti tagok nagyobb számának munkáját szervezi és a szövetkezeti vagyon nagy ré­szével gazdálkodik, ennek következ­tében komoly felelősséggel tartozik a . szövetkezeti közösségnek. A csoport­­vezető helyes kiválasztása és feladat­körének elvi meghatározása érdeké­ben előre is hangsúlyozni kell azt a különbséget, amely a munkacsoport vezetőjének feladatai és a szövetke­zeti agronómus feladatköre között fennáll. A munkacsoport vezetője felelős a munkacsoport számára kijelölt terme­lési feladatok teljesítéséért és első­sorban ő a csoporttagok munkájának szervezője. Törődik a munkaerő he­lyes beosztásával, gondoskodik a cse­­port termelési eszközeinek céltudatos elosztásáról és felhasználásáról az agronómus szakszerű termelési útmu­tatásait pedig átviszi a gyakorlatba. Ugyanakkor 'feltétlenül együtt kell működnie az agronómussal a megfe­lelő agrotechnikai módszerek megvá­lasztásában és érvényesítésében, mivel jól kell ismernie annak a talajnak minőségét s igényeit, amelyet mun­kacsoportja művel. Tevékenysége so­rán azonban a munkacsoport-vezető közvetlenül az EFSZ elnöke alá tar­tozik. A munkaerő felosztása munkacsoportokban Ha a munkacsoport-vezető jól akar­ja irányítani csoportját, fontos, _hogy ismerje csoportjának tagjait, közvet­len kapcsolatban álljon veíük és mun­kafeladataikat helyesen állapítsa meg. A munkacsoportokban a férfiakat és nőket, valamint a fizikailag erősebb és gyengébb dolgozókat egyenlő arányban kell beosztani, továbbá a tapasztalt szakismeretekkel rendelke­ző szövetkezeti dolgozók mellett he­lyet kell kapnlok a fiatal szövetke­zeti tagoknak is, akik az együtműkö­­dés során megszerzik a szükséges szakképzettséget és tapasztalatokra tesznek szert. Az EFSZ-ek mintaalap­szabályzatai e végett teszik a mun­kacsoportok vezetőinek kötelességévé a következőket: „A csoport egyes tagjainak mnkafeledatait a munka­­csoport vezetője határozza meg, aki­nek kötelessége, hogy a csoport min­den tagjának képességei és tapaszta­latai a lehető legcélszerűbben juttas­sa érvényre: ugyanakkor nem szabad baráti, vagy rokoni befolyás alá ke­rülnie, tehát kizárólag a szövetkezeti dolgozók képesítését tapasztaltságát és rátermettségét veheti tekintetbe. A munkacsoportokat a munka jobb megszervezése szempontjából munka­csapatokra oszthatjuk. A munkacsa­pat vezetője közvetlenül a munka" csoport vezetője alá tartozik és azt a szövetkezet vezetősége a munka­­csoport vezetőjével történt előzetes megállapodás alapján jelöli ki. A munkacsoport vezetőjének tudomása nélkül az elnök, vagy az EFSZ egyéb funkcionáriusa nem adhat rendelke­zéseket a munkacsapat vezetőjének, mivel ez a szövetkezeti dolgozók munkafegyelmének gyengüléséhez ve­zetne. Ha a munkacsoport vezetője helye­sen akarja megállapítani a szövetke­zeti dolgozók feladatait, ki kell szá­mítania az egyes feladatok munka­erő-szükségletét, hogy a munka a tervezett határidőre végződjék. Szocialista versenyek a munkacsoportban A szocialista munkaversenyek élet­re hívják a szövetkezeti dolgozók kezdeményezését és felkeltik anyagi érdeklődésüket a szövetkezet gazda­sági eredményei iránt. Az élenjáró dolgozók példája azokat is a felada­tok teljesítésére ösztönzi, akik a munkában lemaradnak. Kétségtelen, hogy a szocialista munkaversenyek sikeres kiszélesítése jelentős segítséget nyújt *a csoport­­vezetőnek a munka szervezésében, valamint a csoport feladatainak mind mennyiségi, mind minőségi teljesíté­sében. A csoportvezető tehát a cso­porttagok versenyeit a kérdéses mun­kaidény legfőbb feladataira irányítsa (pld. répakapálás, takarmány-félék be­takarítása). A munkacsoport-vezetők a szocia­listaversenyeket olyképpen szervezik meg, hogy a szövetkezeti dolgozók szocialista vállalásokat írnak alá. Eb­ben nemcsak a kitűzött termeié» eredményeket tűnteti fel, hanem fel­sorolják a vállalások teljesítését biz­tosító intézkedéseket is. Ezek aztán elősegítik a kitűzött feladatok rend­szeres ellenőrzését s közben a felme­rülő hiányosságok is elháríthatok. Az ipolysági járásban levő ipolyviski EFSZ pld. a munkacsoportok verse­nyének menetét olymódon ellenőriz­te, hogy a munkacsoport szombaton­ként megtartott összejövetelén érté­kelte az elmúlt hét folyamán elért eredményeket, valamint a csoportta­gok között megrendezett verseny ál­lását. A két legjobb csoporttag nevét elért eredményeikkel együtt a ver­senytáblán hozzák nyilvánosságra. Ugyan ilyen a versenyeredmények ellenőrzésének módja egyes munka­­csoportok, esetleg egyes szövetkeze­tek között megrendezett versenyek esetében is. A versenyek helyes cél­jának és irányításának példájaként említhetjük meg a felsőpakai és der­­zsenyei EFSZ-ek versenyét. Miután a felsőpakai szövetkezeti dolgozók a verfenyfeltételekből eredő valamennyi feladatot megvitatták, úgy döntöttek, hogy az elnök agronómus, zootechni­­kus, könyvelő és munkacsoport-veze­tő naponként, az EFSZ vezetősége hetenként és a munkacsoportok pedig kéthetenként értékelik a feladatok teljesítését. A szocialista vállalások teljesítésének kölcsönös ellenőrzése ilyen módon válik a legjobb tapasz-’ tálatok megszerzésének iskolájává, és a munkában mutatkozó hiányosságod kiküszöbölésének eszközévé. A munkacsoportok megszervezésére különösen a téli időszakot használjuk ki. Ugyancsak már most gondoljunk csoportvezetők téli iskoláztatására és a munkaversenyek megszervezésére. A munkacsoportok megalakításával, a munkafegyelem megerősödik, bizto-: sítjuk a növényápolási és más egyéb munkák időbeni elvégzését, A szenei járás falvait télen is szépítik A szenei járásban az elmúlt héten értékelték a falvak szépítés! munká­latai folytán elért eredményeket. A járás polgárai hazánk felszabadulásá­nak 10. évfordulójára nagyszabású szépítő akcióba fogtak. Részt vettek az utcák, járdák, parkok és terek helyrehozásában, fákat, bokrokat ül­tettek, épületeket, kerítéseket és utakat javítottak. Nem feledkeztek meg a gyermekjátszóterek és sport­pálya létesítéséről sem. Társadalmi munkában 71610 egyén vett részt, akik összesen 614 661 órát dolgoztak le. Az elvégzett munka értéke meg­haladja a 6 477 319 koronát. A Megbízotti Testület által kiírt nagy hazafias versenyben, a szenei járást szülészeti otthon építésével ju­talmazták meg. A járás szlovákiai vi­szonylatban a 22. helyen végzett. A szépítési munkálatok a téli idő­szakban sem szünetelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents