Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-05 / 5. szám
8 földműves 1956. február 5. Fiatalok a kongresszus előtt A CSISZ tagok örömmel készülnek a CSISZ szlovákiai kongresszusára. A kongresszus előtti kampányban az eddiginél lényegesen jobban működnek az alapszervezetek. Például a trencséni járásban 55 politikai kört alakítottak, amelyben 666 fiatal tanul. Legtöbben a trencséni Odevaüzemben látogatják a politikai iskolázást. Az üzemben 15 alapfokú politikai kör van 252 taggal. A nagyszombati Figaro csokoládégyárban a fiatalok ifjúsági műhelyt alapítottak. Itt 34 fiatal dolgozik s mindannyian példás munkások.^ Ezért nevezték el őket „példás brigádnak". Most -a Mladá Boleslav-i AZMP üzem fiataljai versenyeznek a nagyszombatiakkal a gyártási minőség további javításáért. A hačavai Magnezit-üzem minden fiatal dolgozója tagja a CSISZ-nek. Az üzem az elmúlt évben 107 százalékra teljesítette a termelési tervet. A CSISZ szlovákiai kongresszusa előtt a fiatalok azonban nagyobb munkalendülettel azt akarják elérni, hogy az idei tervteljesítés magasabb legyen a tavalyinál. Ojítójkvaslatokat adü'k az üzem vezetőségének s ezek közül már többet hasznosítottak Ezáltal az idén 10 824 koronát takarítottak meg. A puchovi Makyta-üzem dolgozóinak 60 százaléka CSISZ tag. Az üzemben a tervet 101 százalékra teljesítették, de a fiatalok úgy határoztak, hogy a tervet folyamatosan és jobban teljesítik. Ezért új munkamódszereket vezetnek be és az üzemrészlegek között kiterjesztik a szocialista munka .versenyt. A munkaverseny fellendítse érdekében ifjúsági műhelyt alakítottak, amely példát mutat a többi üzemrészlegnek. Az eperjesi húsfeldolgozó üzemben 58 fiatal dolgozik. Állandóan arra törekednek, hogy jobb minőségű gyártmányt állítsanak elő. Kifejlesztették a munkaversenyt és ennek köszönhető, hogy a tervet jelenleg 106,8 százalékra teljesítik. A CSISZ tagok kötelezettséget vállaltak, hogy munkahelyükön időben megjelennek. S azóta az üzemben jelentősen megjavult a munkafegyelem. U. I. A királyhelmeci járás dolgozói a földműves-sajtóért Jelentős értekezlet színhelye volt pár nappal ezelőtt a királyhelmeci gépállomás kultúrterme. Szövetkezeti elnökök, agronómusok, brigádvezetők jöttek össze, hogy a gondos gazda módján megbeszéljék a tavaszra készülődéssel járó teendőket, s egyben azt is, hogyan segítheti őket a mezőgazdasági sajtó feladataik teljesítésében. Lefkovics eivtárs, a JNB mezőgazdasági szakosztályának vezetője beszámolójában a többi között hangsúlyozta : — A múlt év gazdag eredményei megcáfolhatatlanul bizonyítják pártunk és kormányunk mezőgazdaságpolitikájának helyességét. Például a júniusi párthatározat kibocsátása óta járásunkban 20 harmadik típusú szövetkezet alakult. A szövetkezetek szervezeti és gazdasági téren megszilárdultak. Taglétszámuk most a téli időszakban is szaporodik. Sőt Szinyér községben a dolgozó parasztok új VERSENYFELHÍVÁS Lapunk múlt heti számában megjelent versenyfelhívás egyre nagyobb méreteket ölt és nagy visszhangra talál olvasóink és levelezőink között. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy szinte ezzel a felhívással, párhuzamosan Badonics olvasónktól is levelet kardunk, aki a sajtó terjesztést illetően versenyre hívja a földműves sajtó olvasóit és levelezőit. Az alábbiakban közöljük Badonics Mihály olvasónknak mind a szerkesztőséghez, mind az olvasókhoz és levelezőkhöz intézett felhívásának teljes szövegét: Tisztelt szerkesztőség ! r Tekintettel arra, hogy egyes községekben a földművesek nem értékelik eléggé a számunkra felbecsülhetetlen értékű földmüvesújságot, elhatároztam, hagy részt veszek a lapterjesztésben és egyben versenyre hívom a Szabad Földműves minden olvasóját és levelezőjét. Kérem a szerkesztőséget, hogy felhívásomat szíveskedjenek a lapban közölni." Tisztelt olvasók és levelezők! Megjelenésétől olvasója vagyok a Szabad Földművesnek. Úgy megszerettem a lapot, hogy mondhatom, ma már nélkülözhetetlen számomra. Értékes és tudományos cikkeiért lettem híve. És főleg azért szeretem, mert mindig helyes gyakorlati útmutatást ad a mindennapi munkánkban felvetődő kérdések megoldására. Sokat tanultam a lapból. És csodálkozom, hogy mégis vannak olyan községek, ahol a földművesek nem olvassák a Szabad Földművest. Természetes, hogy az ilyen községekben a szervezésben és az eredményeken meg is látszik, hogy a szövetkezet tagjai, valamint az egyénileg gazdálkodók nem olvassák a földmüvessajtót. Földműveseinknek lehetőségük van ahhoz, hogy a íöldművessajtón keresztül elsajátítsák azt a szükséges tudást, amellyel eredményesebbé, könnyebbé tehetik munkájukat. Ezért tegyük magunkévá a „Földműves-újságot, minden földműves kezébe” jelszót. A lap alacsony ára lehetővé teszi, hogy mindenki hozzájusson. Tőlünk függ, hogy ez valóra is váljon. Ennek érdekében elhatároztam, hogy ehben az évben 50 földművest megnyerek a Szabad Földműves új előfizetőjének és olvasójának. Ebben a munkában versenyre hívom a lap minden olvasóját, és levelezőjét. Remélem, hogy a lapterjesztésbe sokan bekapcsolódnak, s és minden versenyző társamnak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Badonics Mihály, Košice a Szabad Földműves régi olvasója szövetkezet alakítását tervezgetik .. . A dolgozó parasztok soraiban végzett felvilágosító munka, az okos, meggyőző beszélgetés most a tél folyamán sem szünetel a járásban. Ehhez bőven nyújtanak megdönthetetl^i J érveket a mostani zárszámadások szebbnél-szebb eredményei, amelyek kézzelfoghatóan a szövetkezet: gazdálkodás mellett szólnak. Az a több, mint tízmillió korona, amit a járás szövetkezeteiben a most .folyó zárszámadások során kiosztanak, szinte naponta érezteti jó hatását. Gazdag vitára alkalmat adó beszéd hangzott el ezen az értekezleten a Szovjetunió mezőgazdaságáról is. Az előadó a végtelen szovjet földön szerzett tapasztalataiból nyújtott át az értekezlet részvevőinek egy csokorra valót, hogy azokat már a tavaszi munkák során hasznosíthassák. Többek között kiemelte, mennyire becses növény a szovjet ember számára a kukorica. Példának hozta fel, hogy a Csuva.s Köztársaságban tudományosan bebizonyították: egy hektár kukorica 15 600 takarmányegységet képes nyújtani, míg zabból 20 hektárt kellett volna bevetni, hogy ezt a takarmányegységet elérjék az ottani talaj- és éghajlati viszonyok mellett. • Beszéde további részében kitért arra, hogy a szovjet ember száméra mennyire nélkülözhetetlen az újság, a könyv. Az ebből nyert tapasztalatokat munkája megkönnyítésére, a termelés fokozására használja fel. — Falvainkban — folytatta még sajnos nem mindenütt látnak segítő eszközt a mezőgazdasági sajtóban. Pedig az előttünk álló hatalmas feladatok megvalósításához, mint épülő házhoz az állvány, elengedhetetlenül szükséges. A beszámolókat vita követte. Palágyi János, a leleszi EFSZ agronómusa — aki ezen az értekezleten értesült arról, hogy az ipolyviski Vörös Lobogó EFSZ földművessajtó előfizetési versenyre hívta fel szövetkezetüket — így válaszolt: —Becsületes versenynek tartom az ipolyviskiek felhívását, mely mindkét részről csak hasznos lehet. A földműves-sajtó rendszeres olvasása bővíti a szövetkezeti tagok szakismereteit, segít a szovjet és hazai termelési módszerek széleskörű elterjesztésében, a feladatok megvalósításában. Ezért a verenyfelhívést szövetkezeti tagjaink nevében elfogadom. Élenjáró szövetkezetét képviselt Palágyi elvtárs. Hírnevükhöz méltóan adott választ. Nem elégedett meg a verseny puszta elfogadásával, hanem javasolta az értekezlet részvevőinek, hívják versenyre az ipolysági járás EFSZ-eit, traktoros-brigádjait, az állami gazdaság üzemegységeit és egyéni gazdálkodóit a földműves-sajtó előfizetésében és terjesztésében. Majd bírálta a postai újságszolgálat munkáját, ami az újságkézbesítés idejének meggyorsítását illeti. Vitafelszólalásában rákapcsolt a szovjet tapasztalatokra is. Megjegyezte, hogy például négyzetes-fészkes módszerrel ültetett burgonyából, — amelynél kétszeri gépi kapálást eszközöltek, — 5 hektáron 480 mázsás csúcstermést, 70 hektáron pedig átlagosan 200 mázsás termést értek el. — Addig nem nyugszunk — míg míg csúcsterméseinket nagy területeken el nem érjük. Pokol Gyula, a zétényi EFSZ elnöke vitafelszólalásában azzal lepte meg az értekezlet részvevőit, hogy a királyhelmeci járás EFSZ enökeit, traktoros brigádvezetöket, állami gazdaság vezetőit és az egyéni gazdálkodókat hívta versenyre a szövetkezet nevében, ki szerez több földművessaj tó-előfizetőt. A munkaértekezlet részvevői egyhangúlag jóváhagyták Palágyi János javaslatát s a következő versenyfelhívást bocsátották ki: (K. I.) Ipolysági járás EFSZ-elnökei, traktoros brigádok, állami gazdaságok dolgozói, egyéni gazdálkodók! Mi, a királyhelmeci járás EFSZ elnökei, traktoros brigádok vezetői w,|rtekezletre jöttünk össze, hogy megvitassuk a reánk váró komoly feladatokat. Tudatára ébredtünk, hogy e hatalmas feladatok megvalósítása áldozatkész, szorgos munkát és szakképzettséget kíván mindnyájunktól. Szakképzettségünk emelését, munkánk megkönnyítését tevékenyen elősegítheti a földműves-sajtó. Elhatározzuk tehát: nemcsak népszerűsítjük a földműves-sajtót, hanem fokozott felvilágosító munkával oda hatunk, hogy az eljusson minden dolgozó kezébe. Ügy gondoljuk, Ti is hasonlóan értékelitek a földműves-sajtót, segítő társatok a mindennapi munkában. Éppen ékért versenyre hívunk benneteket. Vállaljuk, hogy a földműves-sajtóra március 15-ig járási viszonylatban 400 új előfizetőt szerzünk. Válaszotokat várjuk, amelyet a Szabad Földművesen keresztül közöljetek velünk! Királyhelmec, 1956. jan. 29. Üdvözlettel: Az értekezlet 80 részvevője. A szövetkezeti káderek szakmai nevelése Ögyallai járásunk kizárólag mezőgazdasági járás, vagy 36 ezer hektár földterülettel rendelkezik, amelyen 28 százalékban a bajcsi állami gazdaság gazdálkodik, 61 százalék földet az egységes földművesszövetkezetek, és a fennmaradó 11 százalékot az egyénileg gazdálkodó parasztok művelik meg. Egységes földművesszövetkezet minden községben van. Figyelemreméltó gazdasági eredményeket ér el az állami gazdaság, amely a múlt év III. negyedében elnyerte a kormány vörös zászlaját. Bár a feltételek hasonlóak, mégis egységes földművesszövetkezeteink csak szórványosan érnek el olyan eredményeket, mint az állami gazdaság. Mi az oka annak, hogy földművesszövetkezeteink lemaradoznak ? A szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemi termelés helyes irányítását csak rátermett szervezőerők és szakmai képzettséggel rendelkező emberek tudják ellátni. Mig a szervező képesség veleszületett tulajdonság, vagy gyakorlat útján megszerezhető dolog, addig szakképzettséget az ember csakis hosszantartó tanulás révén érhet el. A mezőgazdasági káderek szakmai neveléséről való gondoskodás — vagyis hogy a szövetkezetek elegendő számú tanult elnököt, agronómust és zootechnikust kapjanak — a pártszervezetek egyik legfontosabb kötelessége. Egyelőre sajnos csak részben teljesítik feladatukat. Az EFSZ-ek 18 elnökéből csak felének van szakmai képzettsége. Hasonló a helyzet az agronómusoknál, zooteehnikusoknál, munkacsoport-vezetőknél és más kádereknél is. Annak bizonyítására, hogy csak olyan szakmailag képzett káderekkel érhetünk el sikereket, akik természetes, szervező tehetséggel és politikai áttekintéssel is bírnak, példa az izsai egységes földművesszövetkezet, ahol a szövetkezet elnöke, két agronómus, a, zootechnikus és a munkacsoportok néhány vezetője, sőt a szövetkezeti tagok is magasabb, vagy alsóbbfokú szakképzettséggel rendelkeznek. A szövetkezet gazdálkodása mintaszerű. A múlt évben a búza hektárhozama 4,36 mázsával magasabb volt, mint az EFŠZ-ek átlaga. Rozsból 5,30 mázsa a hektárhozam-többlet. Viszont azokban a szövetkezetekben, ahol az elnökök, agronómusok, zootechnikusok és más gazdasági vezető káderek szakmai nevelésének nem szentelnek kellő figyelmet, ott alacsonyabb gazdasági eredményeket érnek el. Például a 2307 hektár földön gazdálkodó Komárom-Szentpéter-i szövetkezetben sem az elnöknek, sem az agronómusnak — a többi káderekről nem is beszélve — nincs semmi szakképzettsége. Ennek megfelelőek aztán az elért eredmények is. Például a múlt évben \ 13,75 mázsa búzát, 12,72 rozsot és 6 mázsa zabot értek el hektáronként. Ez sokkal kisebb eredmény, mint az egységes földművesszövetkezetek járási átlaga, ilyenek az erdemények. ha a szövetkező tagok a régi módszer szerint dolgoznak. Csávázatlan vetőmagot vetettek. úgyhogy a gabona üszkös lett, amit csak takarmány célokra használhattak fel. Ha az agronómus csak egy kissé a szívén viselné a rábízott gazdaság sorsát, nem követhetne el ilyen hibákat, és nem bízná magát csupán a véletlenre. Abban, hogy földművesszövetkezeteink nem rendelkeznek elegendő szakmailag képzett káderekkel, jelentős mértékben a járási nemzeti bizottság a hibás. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági szakosztályai, amelyek hivatottak közvetlenül törődni szövetkezeteink funkcionáriusainak szakoktatásával, nem végzik kötelességüket felelősségük tudatában. Nincs elegendő áttekintésük és munkájukat inkább adminisztratív eljárásnak, mint politikai feladatnak tekintik. Ahelyett, hogy következetesen meggyőznék az elvtársakat a szakmai oktatás szükségességéről, megelégednek azzal, hogy értesítik ezt, vagy azt a szövetkezeti tagot, hogy szakiskoláztatás céljából itt, vagy ott jelentkezzen. Az ilyen „toborzásnak" aztán az az eredménye, hogy kevesen vesznek részt az iskoláztatáson. A szövetkezeti tagok, akik előtt nem világos a szakmai oktatás jelentősége, nincsenek tisztában azzal, milyen követelményekkel állanak majd elő az oktatás folyamán, milyen előnyöket biztosít számukra a szakmai képzés, nem tudnak hangárjában dönteni és határozatlanságukban inkább otthon maradnak. Gyakran a félelem az oka, az egyes elvtársak meghátrálásának, akkor is, ha már rászánta magát az illető, hogy elmegy az oktatásra. A pártszervezeteknek és a felelős gazdasági szerveknek nem szabad e tényről megfeledkezniök, ellenkezőleg igyekezniük kell megszilárdítani az elvtársak hitét a tanulás sikerében, meg kell győzniök őket elhatározásuk helyességéről. A földművesszövetkezetek nagy tartaléka a fiatalság. Az ifjúságnak van meg a legjobb előfeltétele, hogy szakszerűen elsajátítsa a mezőgazdasági termelést A falusi pártszervezetekre az. a nagy n fontos feladat hárul, hogy oktassák a fiatalságot és a mezőgazdaság szere-1 tetére neveljék őket, minden eszközzel támogassák a falu kulturális fejlődését, hogy a fiatal szövetkezeti tagokat bízzák meg a szövetkezet felelősebb feladataival. Egyben gondoskodnak a fiatalság szakmai műveltségéről, azzal, hogy gazdasági iskolákba és szaktanfolyarťťokra küldik ki őket, vagy nyerjék meg őket a szövetkezeti munkaiskolának. Egységes földművesszövetkezeteinkbe már sok végzett fiatal jött a mezőgazdasági mesteriskolákból. De mivel magukra hagyták őket, közülük eredeti helyükön már édes keveset találunk. A falusi pártszervezetek feladata, hogy jobban törődjenek a fiatalsággal, hogy irányítsák őket, sorozzák a fiatal szakembereket megfelelő munkakörbe. Segítsenek a fiataloknak a munkában felhasználni mindazt, amit az iskolában tanultak. Eddig a mezőgazdasági mesteriskolába és tanonciskolába való toborzást nagyrészben gépiesen végezték. A helyi rádióra, hírek és közlemények megírására szorítkoztak csupán. Persze aztán csodálkozással vesszük tudomásul, hogy a toborzásnak nincs meg a kívánt eredménye. Amikor a járási pártbizottság látta, hogy földművesszövetkezeteink fejlesztésében hiányosságok vannak, több intézkedést foganotositott meg a múlt évben. A Bajcsi Állami Gazdaságból áthelyezett néhány dolgozót a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályára, hogy képességük és tapasztalataik felhasználásával segítsenek szövetkezeteinknek. Ez helyes volt. Helytelen volt azonban, hogy a járási pártbizottság nem foglalkozott többé ezzel a kérdéssel. így pár hónap .múlva bebizonyosodott, hogy jóllehet a Bajcsi Állami Gazdaságban dolgozó elvtársak, jó szakismeretekkel rendelkeznek, de nem ismerik az EFSZ-ek viszonyait s ebben senki sem segített nekik. így történt aztán, hogy a régi hibába estek, ugyanúgy, mint elődjeik. Csak különféle jelentések kidolgozására szorítkoztak. Ugyanakkor más funkciókkal 's megterhelték őket. Ez a tanulság arra az elhatározásra késztette a járási pártbizottságot, hogy fokozottabb figyelmet szenteljen e kérdésnek. Nem használják ki például az állami birtokok szakembereinek tapasztalatait arra, hogy előadásokat tartsanak a nemzeti bizottság dolgozóinak, tanácsokkal lássák el a tervek kidolgozásában és a helyszínen vitassák meg velük a szakmai kérdéseket. Ez a segítség hatékonyabb lenne és az állami gazdaság sem vesztené el bevált kádereit. Járási földművesszövetkezeteink feladatai nagyok. E feladatokat csak akkor fogjuk tudni teljesíteni, ha lényegesen emeljük földművesszövetkezeteink elnökeinek, agronómusainak, zootechnikusainak és a többi szövetkezeti káderek, valamint a járási nemzeti bizottság és a gépállomások kádereinek szakismeretét. Hogy ezt meg is valósítsuk, az a járási pártbizottságoktól is függ, hogy jelentősen megjavítsa gondoskodását a káderek nevelése iránt. Több segítséget kell nyújtania majd a kommunistáknak a mezőgazdasági igazgatás szakaszán, arra kell törekednie, hogy megjavítsák a káderek kiválasztását a mezőgazdasági szakiskolákba és tanfolyamokra. Csak íg.y biztosítható a szövetkezeti mezőgazdasági termelés szakszínvonlának emelkedése, ami a mezőgazdasági termelés fokozásának egyik alapvető feltétele. Anton Frone, az ögyallai járári pártbizottság tagjának cikkéből.
