Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-02-05 / 5. szám

1956. február 5.

Földműves

5

A Leleszi Május 1 EFSZ

Két és negyed millió koronát osztott szét

a zárszámadáson

Az oroszkai cukorgyár versenyfelhívása

j Az oroszkai cukorgyár alkalmazottai a múlt évi cukorkampány ; idején nem teljesítették tervezett feladataikat, mivel a gyárhoz tar- :

to zó községek egyénileg dolgozó földművesei nem vetették be cukor- ■

répával a tervezett területet. így aztán természetes, hogv a cukor- j

gyár nem kapott annyi nyersanyagot, amennyire szüksége lett volna :

Ezért tehát ebben az évben maguk a cukorgyár alkalmazottai is ■

hozzá akarnak járulni a cukorrépa mennyiségének növeléséhez. Be :

akarják bizonyítani, hogy a helyes agrotechnikai intézkedések betar- ■ tásával magas hektárhozamokat lehet elérni.

Ebből a célból a helyi nemzeti bizottság 15 hektár szántóföldet :

bocsátott a cukorgyár rendelkezésére. A gyár dolgozói elvégezik a j

földek gazdasági-műszaki rendezését és a tavasz folyamán bevetik •

cukorrépával. A föld megmüvelői kötelezettséget vállaltak, hogv a lő :

hektárnyi területen 350 mázsás átlagos hektárhozamot érnek el, ami •

52,5 vagon cukorrépát jelentene. Ezzel egyidejűleg versenyre hívják j

Szlovákia összes cukorgyárainak alkalmazottait az elhanyagolt földek :

bevetésére és a minél magasabb hektárhozam elérésére.

Az oroszkai cukorgyár dolgozói ezzel a kötelezettségvállalással és ■ versenyfelhívással a cukorrépatermelés és a takarmányalap kibővítését akarják elősegíteni. Szorgalmas munkájuk eredményeként több cukor, tej és hús kerül városi dolgozóink asztalára.

Egyre gazdagabbak a szövetkezetek

Januárvégi, csípős szél nyargalt végig Lelesz utcáin. Az ünneplőbe öltözött szövetkezeti tagok, akik a zárszámadási taggyűlésre igyekeztek, rá se hederítettek a hidegre. Fűtötte őket a jólvégzett munka tudata ...

A fényárban úszó hatalmas kultúrterem zsúfolásig telve volt. Itt szorongott a falu aprja-nagyja. Nagynehezen bejutottunk. A szövetkezet tagjainak figyelmét a középiskola és a mezőgazdasági technikum tanulóinak váltakozó műsorszámai kötötték le. Az utóbbiak által szerkesztett és előadott rigmus nagy visszhangra talált a tagok körében. ízelítőül pár sort közlünk belőle:

„Szép az élei Leteszem, vígan megy a munka,

Figyeljenek jól ide, a mi rigmusunkra.

Jól működik az „ejesz", büszkék vagyunk rája.

Járásunkban seje-haj, alig akad párja.

Megdicsérjük azokat, akik az éten

, jártak,

Hétköznap és ünnepnap, egyformán

helytálltak.

Sápos bácsi öreg már, s munkaérdemrendes,

Tizennégy kövér malac, kocánként — az rendes.

Itt van Lévai Emil, az özvegyek gyámja.

Küldhetik öt tűzbe is, bíz’ csöppet se bánja.

Becsületes, jó munkás, ennyit tudunk róla.

Mind két szeme fényére, úgy vigyáz a tóra.

De a dicséretből tán elég is, nézzük meg, mit mondanak a rigmus :sipkelödö sorai:

Kasmír János csapata, vajon a múlt évben,

tói gazdálkodott-e a zöldségtermelésben?

Csapattagok megtömtek: táskát, zsebel, szatyrot,

Még mielőtt napocska deletön áthajtott.

Az iskolák tanulóinak kultúrfellépéséért, — amely emelte az évzáró gyűlés ünnepélyességét — Dobos Imre EFSZ-elnök, nemzetgyűlési képviselő mondott köszönetét. Majd beszámolt a szövetkezet múlt évi eredményeiről

és bírálta az egyes fogyatékosságokat. A növénytermelésben csaknem minden növénynél túllépték a tervezett hektárhozamokat: például az árpából

5,5 mázsával, kukoricából 20, burgonyából 68, cukorrépából pedig 93 mázsával.

— Egyáltalán nem vagyunk megelégedve — jegyezte meg többek között Dobos EFSZ-elnök — állattenyésztésünk színvonalával. Nagyon sok tennivalónk van még a szarvasmarha-állomány hasznosságának fokozása terén. Annak ellnére, ,-hogy itt a létszám teljes, tehenekből mégis 50 hiányzik. A takarmányozó csoportnak gazdaságosabban kell felhasználnia a takarmányt. A fogatosok gyakran túlméretezték lovaik számára a takarmányadagot.

Az elnök önkritikájában elismerte, hogy nem őrködött minden esetben az alapszabályzat betartása felett. így néldául 8 szövetkezeti tag háztáji gazdaságában több állat van a megengedettnél.

Ezt a hibát mielőbb ki kell küszöbölnie a leleszi szövetkezetnek, hogy' jó hírnevén csorba ne essék.

Dobos EFSZ-elnök és Kiss József könyvelő beszámolója után az évzáró taggyűlés Palágyi János személyében új elnököt választott, mivel Dobos e'vtársat a Királyhelrrteci Állami Gazdaság igazgatójává nevezték ki.

Az új EFSZ-elnök megköszönte a tagság bizalmát, s kérte, hogy becsülettel támogassa felelősségteljes munkájában mind őt, mind a vezetőség többi tagját. Majd üdvözölte az évzáró taggyűlésen vendégként jelenlevő terebesi járásibeli nyolc egyéni gazdálkodót.

— Táncolják végig az éjszakát,— mondotta, — vigadjanak együtt szövetkezetünk tagságával. Szívből kívánom, hogy egy év múlva ugyanígy mint mi — mulassanak Kašó községben is saját szövetkezeti évzáró tag-Az évzáró gyűlés részvevői egyhangyűtésükön.

gúlag elfogadták az Ipolyviski Vörös Lobogó EFSZ földművessajtó előfizetési versenyfelhívását.

A leleszi szövetkezeti tagok szorgos munkájuk után munkaegységenkénti 13 koronás évvégi részesedésként öszszesen kétmillió 262 ezer 432 koronát

osztottak fel a ledolgozott munkaegységek arányában.

Nézzük meg, mire vitte Hornyák József, leleszi kisparaszt — egykori jobbágy-ükunoka — a szövetkezeiben. Három és fél hektár földjét, két lovát és egy tinóját adta be a közösbe. Negyedmagával dolgozott a múlt évben a szövetkezetben. Csupán osztalékként 23 ezer koronát kapott.

— Mibe fekteti ezt a 230 darab százast?

— Lányaimnak bútor, ágynemű, bunda kell. Magdának is megveszem a staférungot, habár ö még csak 17 éves.

Hornyák József szövetkezeti tag annyi gabonát kapott családjával együtt természetbeni járandóságként, hogy most is van még 10 mázsa búzája eladó.

Megkérdezte Michal Uhrin kálói egyéni gazdálkodó is, — aki mint vendég vett részt a leleszi ^ EFSZ zárszámadásán, — hogy 6 hektár földje és állatállománya a múlt évben mennyi jövedelmet hozott a házához. Bizonyára jövedelme oly csekély lehetett, hogy szégyelte megmondani és így titok marad számomra. Enynyit mondott mindössze:

'— Elhullott egy tehenem, amely rokonok között is megér 7000 körömit, három sertésem és 64 tyúkom is erre a sorsra jutott.

Uhrin egyéni gazdálkodó e pár szava is meggyőzően bizonyítja, menynyire ki van szolgáltatva a természeti csapásoknak, az elszegényedésnek, aki egyedül küszködik.

Amíg beszélgettünk, közben kihordták az asztalokat, padokat, a zenészek felhangoiták hangszereiket, s húzták a jobbnál-jobb talpalá valót. Uhrin bátya, Ondrej Rešetár és a többiek is „felöntötték a garatra“ a tüzes tokajhegyaljaiből, melytől szélesre táruló jó kedvük támadt. Először csak danolásztak a maguk módján, majd lábukban is megmozdult a vér ... bokáztak csaknem éjfélig.... Ha pár órára is, de elhessegették maguktól életgondjaikat, összemelegedtek a jómódú élet küszöbén álló leleszi szövetkezeti tagokkal, akiket a nagyüzemi közös gazdálkodás tesz igazán emberré.

Kovács István

Ezek! n a napokban Szlovákia számos s.ö etkezetében befejezték a múlt évi gazdasági eredmények öszszesítését. Az eredmények azt mutatták, hogy ebben az évben több osztalékot tudnak kifizetni a tagoknak, mint az előző évben. így például a komáromi járásban levő gadóci szövetkezetben 16 korona volt a munkaegység tervezett értéke, ezzel szemben 21,40 koronát értek el. A besztercebányai járásban levő skubini szövetkezetben 9 koronával túllépték a munkaegység tervezett értékét, az ipolyviski EFSZ-ben a tervezett 26 korona helyett, 33 koronát fizetnek ki minden ledolgozott munkaegységre. A radványi szövetkezetben 30 koronára emelkedett a munkaegység értéke, azonkívül minden EFSŽ-ben gazdag természetbeni -járulékot is kaptak a tagok.

A bratislavai kerület 238 szövetkezetében a múlt évben ledolgozott munkaegységekre 43 millió korona osztalékot fizetnek ki, az eperjesi kerület 66 szövetkezetében pedig 5 millió korona osztalékot kapnak a tagok.

A szövetkezeti tagok egyre inkább meggyőződnek arról, hogy csakis a szövetkezeti alapszabályzat betartása és az igazságos jutalmazás révén lehet elérni jó eredményeket. Ennek tudatában ezekben a hetekben további ötven szövetkezetben megtárgyalták a szövetkezeti alapszabályzat egyes pontjait, 75 szövetkezetben jóváhagyták a házirendet, 85 szövetkezetben pedig állandó takarmányozási csoportokat alakítottak. Ezenkívül számos szövetkezetben bevezették az érdemszerinti és a pótjutalmazást.

A szövetkezeti tagok magas jövedelmét látva sok kis- és középparaszt kéri felvételét a szövetkezetekbe. így néhány nap alatt Szlovákia EFSZ-eibe 380 kis- és középföldműves lépett be, több mint 800 hektárnyi földterülettel. A Sabinov járási Lutina községében a kis- és középparasztok előkészitő bizottságot alakítottak. Ez annak az eredménye, hogy a szövetkezetek évről évre gazdagabbak, ez bizonyítja a közös gazdálkodás előnyét.

EGY LÉPÉST ELŐRE

Eredményesen fejeződött be az EFSZ-elnökök részére

rendezett tanfolyam

A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal a szövetkezeti elnökök politikai és szakmai tudásának továbbfejlesztésére Királyfiakarcsán háromhónapos tanfolyamot rendezett. A múlt év november 1-én megnyílt tanfolyamra Szlovákia minden részéből 52 szövetkezeti elnök jelentkezett. A záróvizsgákat 1956. január 25—28. között tartották meg. A vizsgák eredményei azt mutatják, hogy a szövetkezetek vezetősége a múlt évvel szemben ezúttal sokkal nagyobb súlyt fektetett a tehetségesebb emberek kiválasztására. Csupa olyan tagot küldtek, akiknél meg volt az előfeltétel az előadott anyag elsajátítására.

A háromhónapos tanfolyamot a falu volt földbirtokosának kastélyában tartották meg, amelyet a jelenlegi és a további rendszeres tanfolyamok megtartása végett átalakítottak. A résztvett hallgatók szintén ott nyertek elhelyezést. A szövetkezeti tagok beszédjéből kitűnik, hogy az iskola vezetősége a hallgatók ellátásáról és élelmezéséről példásan gondoskodott.

A záróvizsgák barátságos légkörben — a járási küldött, a népi szervek, a sajtó és rádió képviselőjének részvételével — zajlottak le.

Szlovákiában több helyen foglalkoznak a szövetkezeti tagok rendszeres oktatásával. Az eddig megrendezett tanfolyamok közül sehol sem könyvelhettünk el olyan eredményeket, mint amilyet a királyfiakarcsai hallgatók elértek. A hallgatók nemcsak a kihúzott szelvényekre írt kérdésekre tudtak határozott választ adni, hanem a meghívott vendégek kérdéseire is. Az alaposan megszervezett előadások sikere a záróvizsgákon csúcsosodott tki, amikor is a hallgatók a feltett kérdésekre egyenesen válaszoltak és a tárgytól egyízben sem tértek el. Különösen kielégítő volt a szövetkezeti elnökök politikai és szaktudása, amelyet a háromhónapos tanfolyamon sajátítottak el.

Öröm volt hallgatni Papp Ignácot, a vásárúti EFSZ elnökét, amint a vizsgán arról beszél: hogyan kell elosztani a szövetkezet termését, hogy jusson az államnak, a szövetkezetnek, no meg a szövetkezeti tagoknak. Látszik rajta, hogy tapasztalatból és meggyőződésből beszél. Maiina Károly, a felsővámosi EFSZ elnöke a proszenicei mozgalom célkitűzéséről beszél.

A szövetkezetükben is termelnek cuj korrépát, illik tehát tudni: hányszor kell a cukorrépát megkapálni. Maiina , Károly nem mond számot, mégis jól j felel: — annyiszor, ahányszor szűk- i séges, — hangzik a helyes és talpra- | esett választ. Mennyi volt a tavalyi j termés cukortartalma — hangzik a további kérdés. — 1955-ben 15—17 százalék között mozgott. Varsányi igazgató és Tóth István szakoktató külön-külön osztályozzák a feleleteket és Maiinának a rovatába a legjobb minősítést — egy aláhúzott egyest rajzolnak. Most Nagy Árpád, a hegyétei szövetkezet elnöke van a soron. Szép szabályos, kerek mondatokban termelési sorrendben felsorolja a különféle takarmánynövényeket. Tisztában van azzal is, hogy a heretakarmányok hozama öntözéssel jelentős mértékben emelkedik és az eddigi két kaszálás helyett 4—5-ször is lehetne kaszálni.

A királyfiakarcsai mezőgazdasági szakiskola kitűnő és nagytudású igazgatója dr. Varsányi Gábor mérnök azonban szeretné, ha a szövetkezeti

tagok továbbra sem idegenkednének a tanulástól. — Szövetkezeti tagjaink csak nehezen szánják rá magukat a tanulásra, de ha megszokják, akkor már nehéz elválni az iskolától és szívesen itt maradnának továbbra is, ha a háromhónapos tanfolyam nem érne véget — mondja Varsányi Gábor, a szakiskola igazgatója.

A záróvizsgák sikerében osztozik Tóth István mezőgazdasági szakoktató is, aki közvetlen modorával, rendkívüli szaktudásával nagyban hozzájárult a szövetkezeti elnökök politikai és szakmai fejlesztéséhez.

Kivántos azonban, hogy a szlovákiai EFSZ-ek magyar tagjai nagyobb érdeklődést tanúsítsanak a királyfiakarcsai mezőgazdasági szakiskola Iránt. Ma a rohamos fejlődés egyenesen megköveteli, hogy szövetkezeti tagjaink tudásukat minél jobban fejlesszék. Ezzel hozzájárulnak nemcsak saját szövetkezetük megszilárdításához, hanem maguk és családjuk életszínvonalának emeléséhez is.

Füry József

Látogatás a gelléri szövetkezetben

Közel van egymáshoz Bogya és Gellér. a nagymegyeri járás két kis faluja. A vasútállomást is közösen használják, és a vonattal érkező Idegen jobb felé Geilérre, bal felé pedig Bogyóra mehet. De most menjünk inkább Geilérre, hiszen ott sokkal több érdekességet találunk, mint Bogyón.

A falu határában jó termőföldek vannak, parasztsága pedig szorgalmasan dolgozik. A szövetkezeti mozgalom elég rövid idő alatt kibontakozott s ma már csak 8 egyénileg dolgozó egyhektáros földműves van a faluban. Azok is az iparban dolgoznak. A kultűrház mellett megtaláljuk a szövetkezet irodáját. A sarokban álló terebélyes kályha szinte ontja magából a meleget. Érdemes leülni, elbeszélgetni ilyen kellemes melegben. Be is jönnek a szövetkezeti tagok minden ügyes-bajos dolgukkal, sőt akkor is, ha csak erre vezet útjuk. Futtában átnézik az újságokat, kissé megmele- j gítik fázó kezeiket és néhány barátságos szót váltanak Lelkes Bélával, a szövetkezet könyvelőjével, meg Gelle Guszti bácsival, a szövetkezet pénztárnokával, akik hosszú számoszlopok fölé hajolva Összegezik a múlt év gazdasági eredményeit.

Ezt a számadást örömmel végzik, hiszen mind a növényi, mind az állati termékek beadását túlteljesítette a szövetkezet. Nem kevesebb, mint 62,5 mázsa marhahúst, 39,6 mázsa sertéshúst, 21,115 liter tejet 3840 drb. tojást és 21 vagon cukorrépát adtak be terven felül. így a munkaegység értéke elérte a 21,5 koronát. Például Kotton István kocsis a 16 000 korona előlegen kívül 31 mázsa búzát is kapott a szövetkezetben. A múltban cseléd volt, a gazda mérte ki szűk komenclóját, melyből bizony vékony karéj kenyeret szelhetett magának. Ma bőven van kenyere és nem kell új előtt hajlongania egy zsák előlegért.

De nemcsak Kotton István, hanem a s- tkezet minden tagja meg van elé íve a szövetkezetben. Az a hóori, család, amely 1954-ben kilépett a szövetkezetből, most újra kérte felvételét Látják, hogy jobb a szövetkezető n.

Végh Gusztáv

Avágkirályj/ai utcákon szokatlanul nagy a forgalom. Az emberek csoportokba verődve tárgyalnak valamiről. Fél füllel hallgatom a beszélgetést s egy-két elejtett szóból megtudom, hogy a szövetkezetről, illetve a zárszámadásról folyik a szó.

Ez még sohasem történt meg, hogy ilyen gazdag zárszámadás legyen a szövetkezetben —, hallom az egyik csoportból.

— Bizony sokkal jobban sikerült a szövetkezet! tagoknak, mint nekünk, — toldja meg a másik: 5,50 koronát kapnak minden munkaegységre.

Ebből a néhány szóbói megtudom, hogy a falu egyénileg dolgozó parasztjai tárgyalnak a szövetkezetről. De nemcsak az egyénileg dolgozó parasztok, hanem a szövetkezeti tagok Is örömmel beszélgetnek a zárszámadásról. Nem csoda tehát, ha már hosszabb ideje lázas izgalomban él a falu. A szövetkezet irodája talán sohasem volt ilyen látogatott, mint most. Férfiak, asszonyok, fiatal lányok és serdülő legények adják egymásnak a kilincset.

C z az első eset a vágkirályfei -*-* szövetkezetben, hogy a tagok osztalékot kapnak a ledolgozott munkaegységekre. A múltban arról volt hires a szövetkezet, hogy az utolsók között kullogott a vágsellyei járásban. Beadási kötelezettségeit nehezen tudta teljesíteni, húsból, tejből és tojásból pedig fennállása óta csak a múlt évben teljesítette elsőízben kötelező beadását. Takarmányuk mindig kevés volt s így nemhogy az állatállományból származott volna legfőbb jövedelmük, hanem éppen csak, hogy rá nem fizettek az állattenyésztésre. A takarmányt drágán vették, az állatok hasznossága pedig alacsony volt.

Az 1955-ös évben azonban végét vetették ezeknek a hiányosságoknak. Gyökerestől megváltozott a helyzet a szövetkezetben, A helyes munkaszervezéssel és az új munkamódszerek alkalmazásával a múlt évben maisokkal jobb eredményeket értek el a szövetkezet tagjai: búzából 29, árpából 27,5 zabból pedig 46,5 mázsát termeltek minden egyes hektáron. Ez annyit jelent, hogy gabonaneműekböl csaknem 9 mázsával termeltek többet hektáronként, mint az eoyénileg dolgozó parasztok. így beadási kötelezettségét magasan túlteljesítette a szövetkezet, amelyért szép pénzösszeget kapott.

Az állattenyésztésben hasonló ered menyeket tudnak felmutatni, ami jórészt az érdemszerinti és a pótjutalmazás bevezetésének köszönhető. Az

állatgondozók háromról hat literre emelték a tehenek átlagos napi tejhozamát. így aztán a szövetkezet a múlt évben nemcsak, hogy teljesítette tejbeadási kötelezettségét, hanem 48 ezer litert értékesített szabad áron. A sertések és a vágómarhák hizlalásában ugyancsak szép eredményeket érnek el s így sertéshúsból 78, marhahúsból pedig 52 mázsát adtak be terven felül. Gyűlt tehát a pénz a szövetkezet pénztárába, aminek most minden becsületesen dolgozó szövetkezeti tag hasznát látja. Aki egész éven keresztül szorgalmasan dolgozott a közösben, sok pénzt kap az évzáró taggyűlés napján. így például Csizmadia Miklós, aki mint fejő a szövetkezet legjobb dolgozója, a múlt esztendőben 1484 munkaegységet szerzett. Erre 10 388 korona előleget kapott, a zárszámadásból pedig 8162 koronában részesült. Ha ehhez hozzászámítjuk a 60,5 mázsa gabonát és a fél hektár föld jövedelmét, a múlt évi keresete meghaladja a 40 ezer koronát.

ПР óth Istvánná már nem éppen fiatalasszony, de mivel mindennap becsületesen dolgozott a szövetkezetben, a múlt esztendőben 618 munkaegységet szerzett. Erre 4320 korona előleget és 3599 korona osztalékot kap. A 30 mázsa gabonával együtt több mint 17 ezer koronát tesz ki múlt évi keresete. Kiss József két családjával dolgozik a szövetkezetben és jó munkájáról volt híres a növénytermesztő csoportban. Harmadmagával 1643 munkaegységet szerzett, amelyért 11 500 korona előleget és 66 mázsa gabonát kapott. A zárszámadás napját is örömmel várja, hiszen több mint 9000 korona osztalékra számít. Családja múlt évi jövedelme közel 50 ezer korona.

Számtalan becsületesen dolgozó szövetkezeti tagot sorolhatnánk fel, aki sok gabonát és pénzt kapott múlt évi munkájáért. Ezek az eredmények világosan bizonyítják, hogy még a legjobban gazdálkodó középparaszt sem ért el olyan jövedelmet, mint a szövetkezet tagjai. Pedig igen nagy különbség volt munkájuk között. Míg az egyénileg dolgozó parasztok kézzel végezték a legnehezebb munkákat, azzal szemben a szövetkezeti tagok korszerű gépekkel dolgoztak. A szövetkezetesek elhatározták, hogy ebben az évben rúég becsületesebben végzik munkájukat, hogy az egyénileg dolgozó parasztok előtt még világosabban bebizonyítsák a közös gazdálkodás előnyét.

Halász Ambrus