Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-05 / 5. szám
/iafmt Í956. febražŕ S. Termeljünk minél több korai burgonyát Vannak egyes községek, sőt vidékek, ahol nem foglalkoznak a korai burgonya termesztésével. Pedig az a fáradság és munka tízszeresen, busásan megtérül. húzunk barázdákat, melyeknek mélysége 18—20 cm legyen. Ha trágyát adunk az árkok fenekére, akkor a keverési arány: 1/3-trágya, 2/3 föld. A trágya érett legyen. A burgonya különböző csírái: 1. 2. 3. 4. 1. ) Erőteljes, jó csíra. Ültetésre alkalmas. 2. ) Gyenge csíra. Nem ültethető. 3. ) Cérna csíra. Nem ültethető. 4. ) Pincecsíra. Ültetésre nem való. Február második felében kell kiválasztani a közepes nagyságú, teljesen ép burgonyákat és lapos ládákba, vagy kosarakba rakni, legfeljebb négy sorba. A ládikak feneke és oldala hézagos legyen, hogy minden burgonyát a levegő és a világosság egyformán érjen. Az így előkészített burgonyát világos helyiségbe kell elhelyezni, ahol 10 C foknál ne legyen kevesebb a hőmérséklet. Ha egymásra rakjuk a ládákat, úgy helyezzük el, hogy legalább 15 cm hézag legyen a ládák között. Szoba, üvegház, istálló, vagy bármely más helyiség alkalmas, ahol az előfeltételek (világosság, hőfok) megvannak. Hely kihasználás szempontjából nagyon alkalmas a gerendázatra csavart kötelekre, drótokra, vagy lécállványzatra függeszteni a ládákat vagy kosarakat. Sötét helyen a csírázás gyorsabb, de a csírák, illetve hajtások nagyon hamar felnyurgulnak, elvékonyodnak, így munkánk kárbavész. Világos helyen a fejlett csírák zömökek, erősek s így életképesek lesznek. Amint a föld fagya kiengedett, vagyis amikor a föld művelhető, azonnal ültethetünk. 60 cm sortávolságba £ l<3CSÍRÁZTATOTT VETÖ-8URCONVA Az ültetéshez a helyszínre kivisszük ládástól az előcsíráztatott burgonyát és egyenként szedjük ki, nagyon vigyázva a csírákra, hogy le ne törjenek, mert a korai termelésnek ez az alapja. A gumókat 60 cm tőtávolságra helyezzük el s ügyeljünk arra, hogy közvetlen ne érintkezzék a gumó a trágyával. Nagyon gyakran előfordul, hogy a kései fagyok miatt nem tudnánk megmenteni a nagy erővel előtörő hajtásokat —, ezért tehát bakhát szerűen fedjük a sorokat. Ha még így is fagyveszély áll fent, „akkor a földből kitörő hajtásokra újabb földet húzunk, mindaddig, amíg a fagyveszély elmúlt. Az ilyen állandóan föld alatt levő hajtások megerősödnek, meggyökeresednek a szabad levegőre kerülve erőteljes növényekké fejlődnek, és május végére, június elejére igen bőséges termést adnak. Természetesen, ilyen korai termelésre az egyébként is korai burgonyák alkalmasak, úgymint a korai sárga, Száznapos, Hólabda, Hollandi korai, korai Rózsa és a nálunk legismertebb nyári Rózsaburgonya. Feszty István, Izsa TRÁGYÁVAL KEVERT FÖLD A 20 cm. mély barázda fenekére trágyával kevert földet rakunk, hogy a csírázó burgonyának alsó meleget adjon. • • Ötvenezer gyümölcsfa-csemetét ültettek el Hazánk nagy része gyümölcstermelésre alkalmas. Olyan területekre is érdemes gyümölcsfát ültetni, ahol más növények termesztése költséges és kevés eredménnyel jár. Ha az eddig parlagon heverő földeket, utak szélét, patakok és folyók partjait, domboldalakat, hegylábakat gyümölcsfával beültetnénk, nemcsak a hazai fogyasztást tudnánk kielégíteni gyümölccsel, hanem külföldre is szállíthatnánk bőven. Pártunk és kormányunk határozata értelmében 1963-ig 20 millió gyümölcsfát kell elültetnünk, leginkább a téli almafajtából (75 százalékot). A szőlő területét 3600 hektárral kell kibővíteni. Ezeknek a nagy feladatoknak megvalósítása közös érdekünk. Erről minden becsületes dolgozó meggyőződött, mégis sok gondot okoz. A kassai kerületi nemzeti bizottság gyümölcsészeti tanácsadója is meghökkent, amikor meglátta a 30 ezer gyümölcsfa kiültetéséről szóló tervet. Egy év alatt ennyit elültetni és emellett a többi munkát is elvégezni szinte lehetetlen... A meggyőző munka és a jó munkaszervezés eredményt hozott és a tervezett 30 ezer gyümölcsfa-csemete helyett a múlt évben a kassai járásban 50 ezret ültettek el. Ebből csupán a színai szövetkezet 2000-et ültetett. (Ez évben szintén 2000 darab gyümölcsfa elültetését tervezték, 1500 diót és 500 szilvafát), Kenyhec, Migléc, Csadca, Nová Polhora szövetkezetei együtt több mint 4000 gyümölcsfát ültettek el, Szaláncon a régi gyümölcsöst fiatal csemetékkel frissítették fel és hozzákezdtek egy négyhektáros parcella betelepítéséhez is. A KASSAI JÁRÁSBAN csaknem az összes szövetkezetek bekapcsolódtak a gyümölcstelepítési munkálatokba. A múlt évi sikerektől felbuzdulva, ez évben még nagyobb igyekezettel fognak hozzá a gyümölcsfatelepítéshez. A nagyidai EFSZ 5 hektár területet akar beültem. A kassai járás 16 szövetkezete kötelezettséget vállalt, hogy három éven belül befásítják az összes mezei utak szélét, a baromfifarmok udvarát, a gazdasági épületek környékét és a patakok és folyók partján a nyírfák helyére is gyümölcsfát ültetnek. Sok község saját részére nevelt gyümölcsfa-csemetéket. Jó példát mutattak Zdoba község dolgozói, akik egy vasárnapi brigád alkalmával 400 darab vadócot oltottak be. Külön dicséretet érdemelnek a vieskai Micsurin-követők, akik közséí gük részére 1200 darab gyümölcsfacsemetét nevelnek. ANNYI GYÜMÖLCSFÁT, mint a múlt évben, még sohasem ültettek a kassai járásban. A párt és kormány határozata serkentőleg hatott a járási funkcionáriusokra, és az ő meggyőző munkájukat a dolgozók örömmei fogadták. Sokan már azt is számolgatják, hogy munkájuk révén milyen eredményeket Ígér a jövő. A múlt évben ültetett fák, ha 15 év múlva átlag 50 kg gyümölcsöt teremnek,ez 250 vagon gyümölcsöt jelent. Kétszázötven vagon gyümölccsel lesz több a kassai járásban, 250 vagonnal kell kevesebbet behoznunk külföldről. De nemcsak a múlt évben elültetett fák teremnek akkora, hanem azok is, amelyeket ez évben és a következő években elültetünk. Ez azt jelenti, hogy nemcsak kevesebbet kel! behoznunk, hanem kivitelre is számíthatunk. A kassai járás példáját kövessék a többi járások is, hogy minél több gyümölcs kerüljön dolgozóink asztalára. Badonics Mihály Kassa Fogjuk fel a havat vetéseinken A hófelfogás jelentősége a Szovjetunióban széles körben elterjedt, sőt egyes kerületekben kötelező agrotechnikai eljárás. A hófelfogás jelentősége két szempontból rendkívül fontos. 1. A felfogott hó közvetlenül megvédi őszi vetéseinket a megfagyástól. 2. A felfogott és olvadó hó vize beivódik a talajba s ezáltal nagymértékben növekedik a talaj nedvesség készlete. A víz, a nedvesség pedig tavasszl és nyáron a legfontosabb tényező a jó termés kialakulásában. A'hófelfogás módja a helyi adottságok szerint különféle lehet. Az ötletességnek, találékonyságnak bölcs forrása lehet a hófelfogás alkalmazása. A Szovjetunióban a havat úgy fogják fel, hogy gallyakat, magas növényszárakat, (napraforgó, cirok, kukorica stb.) nád- vagy szaimakévéket, illetve pajzsokat raknak szét a mezőn. Nagyon fontos, hogy a hó egyenletesen rakódjon le. Ezért úgy állítjuk fel a sorokba a hófogókat, hogy a sorok ne kerüljenek messzebb egymástól, mint az akadály magasságának húszszorosa. Például, ha a gally magassága 1 méter, akkor a gally és a sorok közti távolság nem lehet több, 20 méternél. A pajzs-sorok készítésekor hagyjunk hézagokat, úgyhogy a hézagok a pajzs felületének fél-háromnegyed részét tegyék ki. A hézagos pajzsok a hó egyenletes lerakódását váltják ki, míg a tömör, teljesen befont pajzsok mögött hóbuckák képződnek. A hófogók elkészítésével járó munka többszörösen megtérül a nagyobb terméseredményben, amit a hófelfogás által érünk el. JÓ TANÁCSOK GAZDÁLKODÓINKNAK Mikor ősszel kifordul az eke a barázdából, és a beállott fagy. vagy a kitartó őszi esőzések a gazdát a határból az udvarba szorítják, akkor nem szűnik meg a munkája. Kezdődik a komoly mérlegelés, melyik munka az, ameiyet lehetőleg még a tél folyamán kell а до időjárás kihasználásával pótolni tavaszig. Mert a helyes gazdálkodás, az agrotechnika abban áll, hogy a munkát a maga idejében végezzük el. A tervgazdálkodás nélkülözhetetlen eleme a tervszerű munkavégzés. Azok a gazdálkodók, akik elmulasztották az őszi mélyszántást, trágyabeszántást (talán még a trágyakihordást is) — tavasszal lesznek kénytelenek ezt elvégezni. Ezáltal nemcsak azzal fizetnek rá a késedelemre, hogy tavaszszal mindez több munkába, költségbe kerül, hanem tetemes hozamveszteséggel is jár. Ezenkívül a bekövetkezett munkatorlódás következtében a tavaszi munkákban is megkésnek s emiatt újabb veszteségek érik őket. Az idei tél nagyon kedvező az elmaradt őszi munkák befejezésére Egyúttal lehetőségeket nyújt részben a tavaszi munkák megkezdésére is. A gyenge éjjeli fagyok után helyenként a déli órákban a felengedett föld megpirkad és meglehetősen érett a boronálásra. A jó gazda ezeket a földeket szemmel tartja és minden órát kihasznál a boronálásra. Az enyhén megszáradt barázdák ilyenkor omlósak, és a gyúrási nyomokat a rákövetkező éjjeli fagyok nyomtalanul megjavít'ák. A boronálással nemc'ak egyengetést végzünk, hanem a felszakított réteg alatt egyenletesen nedvesedik át a föld, és kitünű vetőin gággyá érik meg. Nem tudjuk eléggé ajánlani a vetési terület ilyen előkészítését, amely a leírt előnyökön kívül nagy munkamegtakarítást jelent a beköszöntő Dohánytermelőinknek nemsokára a melegágyak kezelése ad rövidesen munkát. Ahol a palánták nagy részét pikírozzák, már február 15-én kell a magot a melegágyba vetni. Ahol pikírozásra nem kerül sor — ott a legkésőbbi határidő március 1. A sikeres palántanevelés előfeltétele a rendesen elkészített melegágy és az idejében végzett vetés. A melegágy készítéséhez első sorban trágya és komposzt kell. A melegágyakhoz szükséges szalmás istállótrágyát már december második felében kell melegágyakhoz hordani, ahol jól felrázva lazán tároljuk, amíg alkalmazására sor kerül. Ha kevés szalmástrágyával rendelkezünk, az pótolható almozásra kevésbé alkalmas maghozó szalmával, nem etethető kukoricakóróval s egyéb almozásra nem alkalmas rothadó szalmával, melyeket lazán, rétegekben a melegágyakba ágyalunk és forró vízzel jól megáztatunk. Az így kezelt anyagot egy réteg szalmástrágyával letakarjuk s ezután egy-két nap múlva jól megtapossuk. Ezeknél az anyagoknál a höfejlődés nem olyan intenzív, mint az istállótrágyánál, de a melegágyak szakszerű kezelése mellett,, nem túl hideg időjárás esetén kielégítő eredmény érhető el. Az érett komposzt - -feltételezzük, hogy kellően kezelve, - már készen áll. Ilyenkor legfőbb ideje, hogy középdurva kavicsrostákon átdrbálják, átszitálják. Az így nyert komposztot szalmatakarókkal kell letakarni vagy fedett helyre rakni, hogy át ne fagyjon és ne ázzon meg. A nedves és fagyos komposztot nem lehet egyenletesen a melegágyba elegyengetni, s ezenkívül höveszteséget is okoz, ami nem kívánatos. Fekete Mihály A gyümülcsfák permetezése AZ ALMAFA PERMETEZÉSE HÁZI KERTBEN. Házi kertben kisebb hatásfokú permetezéssel is megelégedhetünk. Különös gonddal végrehajthatók a tisztogató munkák. Azonkívül szükséges: 1) a nyugalmi állapotú permetezés, 2) egyszeri permetezés zöldbimbós stádiumban, 3) permetezés sziromhulláskor és 4) két héttel később. Májusban a vértetves részeket denaturált szesszel, vagy denaturált szeszben oldott egy százalékos terpentinnel ecseteljük. A hulladék részeket feltétlenül égessük el. A DIÖFA legfőbb betegsége a barna levél foltosság. Nyugalmi állapotú mészkénfözeten kívül ajánlatos elvirágzás után V2 százalékos, két hét múlva 1 százalékos bordóilével permetezni. Az utóbbit két héttel később megismételjük. Minél több lesz a dió, annál több panasz várható a „férgesedés” miatt. Ennek túlnyomó részét az almamoly okozza. Gyakorlati védekezésünk színtere az almafa. A diófa törzsén nyáron se hiányozzon a hullámpapír. Az ŐSZIBARACKFÁT kora tavaszszal, mielőtt a rügyek duzzadnak, két százalékos bordóilével, vagy pedig téli erősségű mészkénfözettel kell permetezni. Elvirágzás után főfeladat a levéltetvek irtása, 1 százalékos szappanos oldathoz adott 0,1 százalékos erősségű nikotinnal. Bordóilé és arzénes szerek perzselés miatt nem használhatók. A KAJSZIBARACKFÁNAK nyugalmi állapotban mészkénfőzet szükséges. Később még rézgálic hiány esetében sem jön tekintetbe a mészkénlé, mert gyümölcshullást és perzselést okoz. Rendes viszonyok között ajánlatos a bimbók felnyílása előtt, elvirágzás után és még egyszer tíz nap múlva egy százalékos bordóilé. Nagy gondot kell fordítani a száraz részek eltávolítására. A tavaszkor leszáradt hajtásokat június 1-ig okvetlenül le kell szedni. A CSERESZNYEFA nyuqalmi állapotú permetezése különösen fontos. A hernyóenyves gyűrűk téli alkalmazásának az elmulasztása az araszoló hernyók garázdálkodásában és a levéltetvek elhatalmasodásában boszszúlja meg magát. Amikor már. a levelese a tetvektől összezsugorodtak, a téli mulasztást még a nikotínozás sem képes jóvátenni. Lombos állapotban gombaölöszerre csak kivételesen lesz szükség. A RIBIZKE. A ribizke a kaliforniai pajzstetű fészke, ezért téli permetezése különösen ajánlatos. További kezelése egy virágzás előtti és egy virágzás utáni permetezés, 1 százalékos bordóilével. Gyümölcsszedés után újabb egy százalékos bordóilé következzék. A kaliforniai pajzstetű miatt a ribizke nem maradhat ki a nyári nikotínozásból. A KÖSZMÉTE PERMETEZÉSE. Fő cél a lisztharmat leküzdése. Ezt szolgálja az őszi visszavágáson kívül 1.) a nyugalmi állapotú mészkénlevezés, 2.) a virágzás után kéthetenként háromszor nyári permetezés, sőt ötször nyári higítású mészkén főzettel, vagy más kéntartalmú szerrel. Gyümölcsszedő-létra A házilag összetákolható gyümölcsszedő „csikólétra”. A téli favágásnak, botolásnak most van az ideje. Ilyenkor szoktuk a kézi szerszámoknak alkalmas nyeleket kiválasztani és eltenni. Az itt közölt gyümölcsszedö „Csikó létra“ elkészítéséhez is most a legalkalmasabb kiválasztani a hármas, vagy négyes elágazású fát. Ajánlatos a hágcsó fokokat „félvállra” befűrészelni és azután megszegelni. A tetejéhez egy kampós ágat szegelünk, amelyre a szedő kosarat akaszthatjuk. Nagy előnye, ennek az egyszerű szerkezetnek, hogy mind a két kézzel szabadon tudunk dolgozni Egyéni ötlet szerint lehet a tetejére nagyobb deszkalapc,. erősíteni, amelyre felállhatunk. Gyümölcsösben nélkülözhetetlen, mert nemcsak a szedést végezhetjük el vele, hanem a fa kezeléssel járó egyéb többi munkát is. Feszty István, Tanulnak, hogy taníthassanak! Szálkán a múlt év novemberében 24 hallgatóval megnyílt a téli mezőgazdasági iskola. Az iskola megnyi tása nem ment könnyen. Több nehézséget kellett leküzdeni. A legnagyobb akadály a földművesifjúság passzivitása volt, amelyet az iskolával szemben tanúsítottak. Izrael Imre, az iskola igazgatója állandó meggyőzéssel ezt is eredményesen leküzdötte. Huszonnégy parasztifjú és leány hetenként egyszer rendszeresen látogatja az iskolát. Nem bánták meg, akik jelentkeztek az iskolára, mert alkalmuk nyílik elsajátítani a növénytermesztés és az állattenyésztés új módszereit. Az iskola növendékei a kultúrmunkából is kiveszik részüket. A leányok magyar népi táncokat tanultak, amelyeket ünnepélyek alkalmával már több esetben sikerrel előadtak. A szálkái- mezőgazdasági iskola tanulói jó úton haladnak: tanulnak, hogy ta níthassák a népet. Majerszký Márton, Szalka
