Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-22 / 3. szám

Földműves 1956. jariuár Mi. i----MÉHÉSZÉT Szocialista versennyel a téli gépjavításért! Méz keverése viaszba műlép-készítéskor E.qy régebbi méhészkönyvben azt olvasom, hogy műlépkészítéskor az olvadt viaszba egy kanál mézet kell keverni. Helyes-e ez a tanács. Mi a méz rendeltetése a viaszban? Válasz: ezt a tanácsot öntött mű­­lépre adták. Az öntött műlép merev, hűvösben pattan, mint az üveg, külö­nösen akkor, ha forró viaszból hir­telen lehűléssel (a tálca vízbemeríté­sével) készült. A mülépnek elég me­revnek és szilárdnak kell lennie, de a túlságos merevség nem kívánatos. A méz és viasz „emulziót” alkot egy­mással. Azt jelenti ez, hogy egyik sem oldódik a másikban, hanem a méz finom cseppecskéi elosztanak a viaszban. A meghűlt viasz tehát számtalan parányi mézcsöppet zár magába. Az a műlép merevségét csökkenti. A víz is emulziót alkot a viasszal. Olvasztáskor, a sonkoly fő­zésekor szokott bejutni. Ez azonban helyes kezeléskor sem sok. A közön­séges hengerelt műlép nem olyun szilárd, mint az öntött, készítésekor tehát arra törekednek, hogy csök­kentsék az emulzióban a víz arányát. Géppel a műlép nemcsak nagyobb nyomással készül, hanem a különleges kezeléssel az emulziót is megbontják, a viaszt a lehetőségig megtisztítják a víztől. Az ilyen hengerelt műlép szi­lárdabb, átlátszó. A műlép készítésé­nek módja szerint tehát az emulziót tűrhető .hasznos, vagy . káros. Ma már tálcás műlépöntéskor is alig ajánlják a mézezést. Alanyás család kezelése Tájékoitatást kérek arról, hogyan kezelik a Szovjetunióban az álanyás családot. Válasz: a Szovjetunióban az álanyás család feloszlatásán kívül a követke­zőket ajánlják: a) Az álanyás családnak nyílt Ha­sítást adnak, hogy a petéző munká­sok táplálékát elvonják és megpró­bálkoznak anyásításával. b) A fiatal méhek az anyát szíve­sebben fogadják. Az anyát tehát ál­­cás lépen, kalitkába rekesztve a Ha­sítást ápoló munkásokkal együtt ad­ják be. Csak 2 nap múlva bocsátják* szabadon. c) A kijárón estefelé mézbemártott idősebb anyát bocsájtanak be, szaba­don, kalitka nélkül. Fiatal, nem pár­zott anya bebocsájtását is ajánlották. (Perepelova) és sokféle jó tapaszta­latot szereztek vele. d) Dernovra hivatkozva családcse­rét ajánlanak. Melegben, amikor a méhek jól röpködnek, közepes család anyját kalitkában 2 födött fiasításás léppel az álanyás családnak adják. Az álanyáktól származó herefiasításos lé­­peket clszedik. A meganyátlanított család kalitkában tartalékanyát kap. A két családot ezek után kicserélik. A rendes család kijáróméhei saját anyjukhoz, de az álanyás néphez jut­nak, az álanyás család kijáró méhei sok fiatal méh és fiasítás közé. Az anyákat a következő nap estefelé ki kell bocsajtani. Módosulata: a meg­anyátlanított rendes család nem kap anyát, hanem maga nevel fiasításából. Nem „csoda" Az alábbi sorokban „nem minden­napos” esetről szeretnék méhésztár­saimnak beszámolni. Egy ismerősöm a múlt nyáron per­­getést látott és attól olyan nagy ked­ve támadt, hogy mindjárt elhatároz­ta, hogy ő is méhész lesz. Szerzett is néhány méhcsaládot különböző méretű kaptárakkal. A méheket a múlt év novemberében hazaszállította és minden családot tüzetesen átvizs­gált. Az egyik családnak kevés volt az élelme. Ezért ismerősöm úgy dön­tött, hogy még e télen feleteti. De hogyan? Felvetődött a kérdés. Any­­nyit már hallott, hogy a méheket cu­korral szokták etetni. Persze a na­gyobb tapasztalatokkal rendelkező méhésztársait mellőzte s gondolt egy merészet. December elején a családot bevitte a konyhába és a tűzhely mellett kezdte etetni. Elbeszélése szerint 5 deci forralt vízhez 1 kg cukrot ön­tött és a keveréket felforralta. Ilyen keverési arányban készített el 5 kg cukrot és teletette a családot. Az a méhésztárs, akiről a cikk szó, nem is olyan tapasztalatlan, mint ahogy Berka méhésztársunk bemutat­ja. Ha olyan méhcsalád kerül birto­kunkba, amelynek nincs élelme, nincs más mód, mint íeletetni még télen is. Hasonló módon íeletetett családot már több helyen láttam, én is kísér­leteztem ilyennel. A telelés sikerült. Ez nem csoda, hanem kényszermeg­oldás. Az ismeretlen méhésztárs he­lyesen cselekedett, hogy kevés vizet és forralva adta a cukorhoz. Továbbá, hogy etetés után fűtetlen szobába vitte a családot. Így a család vissza­húzódik a téli fürtbe és az anya nem kezdi meg a petézést. A család a veszélyt még nem élte túl, de remélhető, hogy áttelel. Ez­után az a legfontosabb, hogy a mé­heket teljes nyugalomban hagyjuk. Ismerősöm mikor ezt a „csodát“ elmesélte, kíváncsi lettem és elmen­tem hozzá. A kaptár akkor is a tűzhely mellett volt. A méhek nagy zűqást csaptak és ki akartak törni a kaptárból. Arra | a megjegyzésemre, hogy az ilyesmi a család biztos pusztulását okozza, is­merősöm nyugodtan válaszolt, fii^gy attól aztán igazán nem fél. A gsaládot a feletetés után fütet­­len helyiségbe vitte. Január 2-án újból meglátogattam méhésztársamat. A család már akkor megnyugodott, bár a szokottnál kis­sé élénkebben zsongott. A koppintá­somra azonban felzúdulva válaszolt. Ezek szerint úgy gondolom, hogy a „krízisen” már túl van. Bár előre nem tudható, de ha mégis sikeresen áttelel, (ami szinte hihetetlen), úgy felvetődik bennem három kérdés: Gondos betelelés, teljes nyugalom te­lelés alatt, és a megfelelő szellőzte­tés. Berka István Padány. Tartózkodjunk a kaptár megkopogta­­tásától, a röplyukba való befúvástó! és egyéb zaklatásoktól. Tél derekán pedig, ha az időjárás kirepülésre a­­kalmas, a családot ki kell vinni a szabadba és a kaptárt meleg téglával melegítjük, hogy minél több méh ki­repüljön. Még ha rendkívüli kirepü­lés nem is következik be, a méhcsa­lád akkor is áttelelhet. De amint már említettem, a családnak nyugalomra van szüksége. Ebből a rendkívüli esetből pedig nem alapozhatunk meg egy új mód­szert a betelelésre .nyugalomra, szel­lőztetésre. Vitathatatlan, hogy ez a család sokkal nagyobb veszteséggel érheti meg a tavaszt, mint az, ame­lyiket időben beteleltük. Csurilla József Panasz-levél Árvíz után 1954-ben a szúnyogok ellen permeteztek. A járási hatósá­gok rendelkezésére méheinket védett területre szállítottuk. A rendelet ér­telmében a szállítási költséget a já­rás megtéríti. A felmerült kiadásokat nyugtával igazoltuk és a kérvénnyel mellékelve elküldtük az illetékeseknek. Hónapok elteltével azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az iratok elvesztek, újra adjuk be kérelmünket. Többszöri érdeklődésre azt a vá­laszt kaptuk, hogy a kérvénnyel el­késtünk. Kérjük a szerkesztőséget, hogy ír­jon érdekünkben a hurbanovoi járási bizottságra. Pathi méhészek. Szerkesztőségünk a pathi méhészek kérésére levelet küldött a hurbanovoi járásra. A járásról eddig nem vála­szoltak. Világhy méhésztársunk azon­ban a következő sorokban értesít az ügyről: Köszönjük a segítséget, a szállítási költséget a múlt héten megkaptuk. Világhy Árpád Path Fehér méh tetű Méheimen a megszokott vöröses­barna méhtetveken kívül néhány fe­­*'héret is láttam. Ugyanolyan nagyok, min a barnák, alakjuk is egyező. Mi­lyen fajtához tartoznak ezek? Válasz: Az egészen fiatal méhtetű még fehér, páncélja puha. Egy nap alatt megsötétedik és megkeménye­dik. Fehér színe előbb szalmasárgá­ra. majd barnára változik. Már a fe­hér méhtetű is rákapaszkodik a mé­­hekre. Az a fehér állatka tehát, me­lyet a barna méhtetvek között lá­tott, nem külön faj. A verseny győztese a topofeany*! traktorállomás A topoľčany-i gép- és traktorállo­más központi javítóműhelyéből január 15-én elindult az utolsó kijavított traktor. E gépállomás dolgozói kez­deményezték a gépek jóminőségű és idejében való kijavításának szlová­kiai versenyét. A topoľčany-i gép- és traktorállomás szerelői a traktorok téli javítási munkálatait a tervezett határidő előtt 44 nappal — vállalá­sukat 13 nappal túlteljesítve — fejez­ték be. Ezzel a szlovákiai gép- és traktorállomások között az első helyre jutottak. Negyedik fokú karbantartási munkát és generáljavítást 61 trak­toron végezték el. A. téli javítások tervének határidő előtt való teljesíté­sében nagy érdeme van. Ľudovít Gáb­­■ fisnak, a Lukács testvéreknek, vala­mint Michal Sedlár esztergályosnak, akik a kerekes traktorok javításainál napi normájukat 180 százalékra telje­sítették. » * * * A nagykürtösi traktorállomás javí­tóműhelyében egyre szorgosabb a munka. Eddig megjavítottak 18 kere­kes és 15 lánctalpas traklort. A szo­cialista munkaverscnnvel a tervezett batáridőt az említett gépek javításá­nál három nappal lerövidítették. A javítóműhelyek dolgozóinak ver­senyében Borik Géza és Ján Frečka jár az élen. Napi feladatukat 180 szá­zalékra teljesítik. Nem maradnak el azonban a többi javítómunkások sem, akik a tapasztaltabbak példáját kö­vetve, azon fáradoznak, hogy minél jobban kijavítsák a gépeket s hozzá­járuljanak a téli gépjavítások határ idejének lerövidítéséhez. * * * A kassai kerületben a gépjavítási munkákkal a Spišská Nová Ves-i trak­torállomás dolgozói járnak élen. Ez ideig a gépjavítási munkák tervét 41 százalékra teljesítették. A traktorok mellett a többi gazdasági gépeket is javítják. Előtérbe helyezik azoknak a gépeknek javítását, amelyekre már a tavaszi munkáknál szükség lesz. Ed­dig a tavaszi munkákhoz 380 külön­féle gazdasági gépet készítettek elő. A gépjavító csoportok a téli javítá­sok ideje alatt 30 ezer korona megta­karításra tettek kötelezettségvállalást. Az alkatrészkészítők pedig 21 ezer ko­ronát takarítanak meg. Ebben nagy résié van Bartos József esztergályos­nak, aki mimkatcrvét állandóan 160 százalékra teljesíti. A traktorállomáson a legjobb trak­torjavító csoportot a Lorka-testvérek alkotják. Egy kerekes traktor javítá­sát 5—6 nap alatt elvégzik. * * * A tornaijai traktorállomáson a gép­javítási munkák mellett szemmel tart­ják az egész évi tervek kidolgozását is. Az ötéves terv első évében a 27 százalékra felemelt gépesítési tervük teljesítésére alaposan felkészültek. — Legnagyobb feladatok: a gabonafélék és a takarmányok vetése, hiszen az EFSZ-ek tervezett vetésterületének 90 százalékát traktorvontatású gépekkel vetik be. A sorközi növénvápolást 3200 hektárral nagyobb területen kell elvégezniök. mint a múlt esztendő­ben. Az idei tervben tekintetbe veszik az Az elmúlt évek során az a nézet alakult ki, hogy a téli gépjavítás ki­zárólag a műszaki szakemberek fel­adata. Ez a szemlélet helytelen és sürgősen fel kell számolni. Igaz, liogv a gépjavítás technikai része a műsza­ki szakemberek feladata, azonban a gépjavítás minőségének elbírálásából az agronómusoknak is ki kell venni a részüket. Egyetlen agronómus számára sem lehet közömbös, hogy a gépek — elsősorban a munkagépek — javítá­sának milyen a minősége. Mert nem mindegy az agronómusnak, hogy ta-Traktorállomásaink is hozzáláttak az idei év technikai-szervezési tervé­nek kidolgozásához: Az idén sokkal nagyobb felelőséggel tekintenek erre a tervre, mert tudják, hogy a terv összeállításánál nem elég, ha csak megszabják a feladatokat mit kell tenniök, milyen eredményeket kell elérniök, hanem arra is "nagy gondot fordítanak, hogy milyen formában, milyen alapon tudják biztosítani a terv teljesítését. Ezért úgy állítják össze a terveket, hogy megteremtsék az állami terv teljesítésének alapjait. új módszerek egyre szélesebbkörű al­kalmazását. A traktorállomás agronó­­musai egész évben segítenek az EFSZ- eknek a rétek komplex trágyázásának kísérletezésében. A bevált tapasztala­tokat népszerűsítik, hogy minden egyes szövetkezetben hasznát vegyék az új módszernek. * * * A rozsnvói triktorállomáson is jól halad a gépek téli javítása. Eddig 13 db kerekes, 6 db lánctalpas traktort, 17 db vetőgépet, 20 db cséplőgépet javítottak ki. A javítóműhely dolgo­zóinak igyekezete azt bizonyítja, hogy a gépek javítását a tervezett határ­időre befejezik. K. F. levelezőnktől vasszil jól, vagy rosszul dolgozik a gép, hisz ez befolyásolja a termés­hozamokat is. A gépjavítás minőségét a folyama­tos munka közben kell ellenőrizni. A gépet olyan munkában próbáljuk ki, amelynek elvégzésére gyártották. En­nek érdekében az agronómusok, a ja­vítóműhelyek közelében már most je­löljenek ki fSróbateriileteket, ahol a gépekeet kipróbálhatják. A gépej a legpontosabb beállítás mellett kell dolgoztatni és csak akkor készítsék el az átvételi jegyzőkönyveket, ha tökéltetes munkát végez. A terv első alapfeltételét, a pénz­ügyi termelési tervet a múlt eszten­dőben Szlovákia minden traktorállo­mása teljesítette. A póstyéni traktor­állomás a múlt évi tapasztalatokat fi­gyelembe véve állítja össze a tervet. A csallóközcsütörtöki traktorállomá­son a terv összeállításánál nagy gon­dot fordítanak arra, hogy az istálló­trágyát a lehető leggazdaságosabban használják fel a szövetkezetek s na­gyobb mértékben vezetik be e téren a gépesítést. Agronómusok feladata a gépjavításban Hozzáláttak a technikai-szervezési terv kidolgozásához A járási újságok szerkesztőinek országos konferenciájáról Január 10-én Besztercebányán tar­tották meg a járási mezőgazdasági újságok szerkesztőinek országos kon­ferenciáját. Az újságírók már előző nap meg­érkeztek. Városnézésük alkalmával hamar megismerkedtek egymással. A város gyönyörű téli képe nem tudta teljesen lekötni figyelmünket, még séta közben is az újságról és annak feladatairól beszélgettek. Este a va­csoránál és azután a szobákban szin­tén az újságírásról esett a legtöbb szó. Több szrekesztő magával hozott néhányat lapja legújabb számából. Ezeket a .lapokat a járásokban heten­ként értékelik, de olyan alapos bírá­lat alá, mint most nem kerültek még soha. A konferenciára az egyes újságok­ról már kialakultak a nézetek. Urban elvtárs a földművelési megbízott he­lyettese azonban még részletesebben feltárta a hibákat. Az eredmények­ről és azokról a feladatokról beszélt, amelyek a II. ötéves tervben a járá­si mezőgazdasági újságokra hárulnak. Ez évben fokozottabb gonddal kell szerkeszteni a járási újságokat — mondotta. Már eddig is javulás mu­tatkozik az előző évekhez viszonyít­va, de még szebb eredményeket kell elérnünk, hogy teljesíthessük minda­zokat a feladatokat, amelyek falvaink szocialista építése terén a sajtóra a járási újságokra hárulnak. A bratislavai kerület járási újságai 1954-ben átlag 34-szer, 1955-ben pe­dig 50-szer jelentek meg. Azonkívül a tavaszi munkák, az aratás és az őszi munkák időszakában külön szá­mokat is adtak ki. A zsolnai és nyitrai kerületekben is többször jelennek meg az újságok, mint az előző években. Viszont egész sor járás nevét lehetne felsorolni, ahol nem követték a jó példát, ha­nem elhanyagolták a mezőgazdasági sajtó pontos kiadását és terjeszté­sét. A galgóci járásban egész éven lő-szor, az ógyallaiban öt hónapon keresztül egy-egy számot adtak ki, szeptemberben pedig egyet sem. Byt­­csán 15, Haván 17, Púchovon 19 szám jelent meg a múlt évben. A kiadás körül nagy hibák merültek még fel az aranyosmarőti, zselízi, íüleki, brez­­nói, kékkői, rajeci, Turčianské Tepli­­ce-i járásokban. Továbbá Martin, Kassa, Rozsnyó és az utóbbi időben szepsi, sabinovi, snínai. Spišská Stará Ves-i és a stropkovi járásokban is rendszertelenül jelentek meg az új­ságok. — Amint látjuk, ezen a téren so­kat kell tennünk a hiányosságok el­len — jegyezte meg Urban elvtárs. — De a lap színvonalának emelésé­ben még nagyobb feladatok várnak a járási újságok szerkesztőire. Urban elvtárs beszédét heves vita követte. Több szerkesztő azzal ér­velt, hogy náluk az újságírás másod­rendű feladat, 10-12 funkció mellett kell végezni. Nincs elég levelező, so­kat kell a gyűlésekren járni és ha­sonló kifogásokat emlegettek. Busák elvtárs, a bardejovoi járás újságszerkesztője, hasonló nehézsé­gekkel küzdött, mégis segített a ba­jon. Most már minden héten rend­szeresen kiadja az újságot és azon­kívül hét szövetkezeti dolgozót, öt magángazdálkodót és 28 funkcioná­riust megnyert aktív levelezőnek. Öt elvtárs szakcikkeket ír és több olva­só levelezik a szerkesztőséggel. A dunaszerdahelyi járási újság le­velezőtábora, amelyet Dukan Ferenc szerkeszt, szintén egyre bővül. Du­kan elvtárs a levelezők segítségében bízva, kérte, hogy lapja ezután ríé két, hanem négy oldalon jelenne meg. Az engedélyt megkapta. Ö is minden héten pontosan kiadja az újságot. Hronec János ,a poltári járási új­ság szerkesztője pedig versenyre hív­ta ki valamennyi járási újság szer­kesztőjét. Versenyfeltételei a követ­kezők: 1. ) Az újság hetenkénti pontos megjelenése, csúcsmunkák idején kü­­lönszámok kiadása. 2. ) A lap színvonalának növelése és jobb technikai kivitelezése. 3. ) A szerkesztés tömegalapokra való helyezése. Beszélgetések szerve­zése az olvasókkal és levelezőkkel. 4. ) Tervszerint végzett szerkesztői munka, és több élőanyag. Kúgyela János, a tapolcsányi járási újság szerkesztője elsőnek fogadta el a versenyfelhívást. Példáját sokan követték. S végén az újságszerkesz­tők közösen elhatározták, hogy ez­után minden héten pontosan kiadják az újságokat. Azonkívül .többen ígé­retet tettek, hogy a Roľnícke noviny­­val és a Szabad Földművessel is fel­veszik a kapcsolatot s ezeket a lapo­kat is terjesztik. Sutková Edit elvtársnő, azt a meg­jegyzést tette, hogy a tíz ujján meg tudná számolni azokat a járási me­zőgazdasági dolgozókat, akik előfize­tői valamely mezőgazdasági lapnak. A konferencián ml is megállapítot­tuk, hogy a járáson nagyon kevés funkcionárius és szerkesztő olvassa a Roľnícke noviny-t és a Szabad Földművest. Már pedig az nagyon fontos feladat, hogy a járási újságok szerkesztői ezekből az újságokból Is tanuljanak, hogy ezek mintájára emeljék a járá­si újságok színvonalát. A funkcioná­riusok pedig az újságolvasás segítsé­gével még jobban megismerkedhetnek a falusi dolgozók életével. Az ő se­gítségük is szükséges, hogy az új­ságban feltárt hibák orvosolva legye­nek. Reméljük, hogy e konferencia után az eredményekből tanulva és a hibákon okulva a járási újságok szer­kesztésében és a funkcionáriusok munkájában is lényeges javulás áll be.. Cs, Js

Next

/
Thumbnails
Contents