Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-06-03 / 22. szám
10 F$ídmfives MÉHÉSZÉT ANYANEVELÉS Ha csak kevés családunk van, akkor a tenyész- és nevelőcsalád ugyanaz lehet. Nevelhetünk anyát költőűrben, mézkamarában s az öreg anya jelenlétében is. Én a költöürben való nevelést előnyben tartom. Lehetőleg családaink egyike legyen a nevelőcsalád. Az anyanevelésre kiszemelt család költőűréből az anyát a kereten ülő méhekkel együtt kiemeljük és a mézkamrában helyezzük el, 1—2 mézeslép közé. A költőűrből kivett lép után üres hely marad. Ezért a kereteket összébb rakjuk, oldalt mariid egy keretnyi távolság, oda válaszdeszkát csúsztatunk be. Ekkor a költőűrre anyarácsot s erre mézkamrát, a mézkamrába az anyás keretet és két mézes keret közé helyezzük el. Ezeket is oldalt válaszdeszkával jól elkülönítjük s a maradt üres helyet a’aposan ruhával kitömjük. Esténként a családot két deci mézszörppel (1:1) az egész anyanevelés idején alulról a röplyukon át, az etetőtálcáról sörélfesztő és szójaliszt hozzákeverésével etetjük. Ettől a család jó hangulatot nyer és az anyát jó erőben neveli fel. Ezt a munkát mondjuk május 25-én kezdjük. A költőűrben a méhek anyabölcsöket húznak. Hat napra rá, vagyis május 31-én a mézkamrában 1-2 szűz lépet helyezünk el a további Hasítás részére. Kilenc nap múlva, vagyis június 4-én levesszük a mézkamrát és félretesszük, de a mézkamrán is legyen röplyuk, hogy a méhek kirepülhessenek. A költőűrt egyidejűleg alaposan átvizsgáljuk. Vannak-e benne anyabölcsők? Azokat mind eltávolítjuk. Hogy egy se maradjon, ezért a keretsarkakat is jó' meg kell vizsgálnunk. Ha jó az idő ezen munka befejezése után másfélóra múlva a mézkamrából a legfiatalabb petékkel bíró sejtből egy jó darabot melegített késsel kivágunk. A sejteket óvatosan úgy felszeleteljük, hogy cgv-egy petét tartalmazzanak. Ezeket ecset segítségével, meleg viasszal az anyanevelő keret középső lécére ragasztjuk. A választó deszkát kivesszük és a peteszemeket a költőűr közepében függőlegesen helyezzük el. Most már a költöürt teljesen elszigeteljük a mézkamrától. Az anyarácsot elvisszük és borítódeszkával hézagtalanul pontosan lefödjük. A mézkamrákat további egy-két léppel kitöltve a költőürbe helyezzük. De más helyre is tehetjük, mert saját röpnyilása van. A költőtér árván maradt méhei anyabölcsőket húznak. Két nép múlva, vagyis június 6-én újból viszszatesezük a költőűrre az anyarácsot s miután a fedődeszkát eltávoiítottuk a mézkamrát is eredeti helyére teszszük. Így az egész Családot újból érintkezésbe hoztuk. A megkezdett anyabölcsőket a méhek tovább nevelik. Az anyanevelésnél az öreg anya is jelen van. Június 8-án az anyabölcsőket átvizsgáljuk a befedett öreg bölcsöket eltávolítjuk. Csak a nyitott fiatal bölcsőket hagyjuk meg, mert ezeknek anyái bőséges anyának való táplálékban részesülnek. Június 10-én vagyis 11 napra az anyabölcsöket zárkákban, (zárka sarkába cukrozott mézdarabkát teszünk, a fiatal anya élelme gyanánt), keretbe betéve a költőűrben tovább neveljük, nehogy a kikelt fiatal anya kirághassa a többi anyabölcsőt. A bölcsöket nem szabad megfordítani, vagy rázni. Nagyon óvatosan bánjunk velük. Június 15—16-án az anyák kibújnak. Ez esetben a fiatal anyákat márts felhasználhatjuk az öreg anyák kicserélésére vagy a pároztatóba saját méheivel helyezzük el. Knopp Lőrinc Bratislava. Veszélyes nászút A sűrű sorban felállított kaptáraknái éppen nem ritkaság, hogy a fiatal anyák közül 20—25 százalék is elpusztul a párzás alkalmával; de a méhész ezt rendszerint annak tulajdonítja, hogy az anyát párzás közben érte a baj: pedig ez a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A legtöbb anya megjött a nászútról s azáltal pusztul el, hogy idegen lakásba téved, ahol azonnal leszúrják a méhek. A sűrű tömegben felállított kaptárakból alkotott méhes-, és pavillonrendszeiuiél ez képezi a legérzékenyebb, sokszor éppen pótolhatatlan veszteséget. Ez az a kérdés, amelyre a méhész sok esetben nem találja meg az elhihetö feleletet. Mert mindnyájunk tapasztalása szerint a párzásra induló anya, mielőtt tova repülne, rendesen megtájol, megnézi a saját lakását, hogy abba visszataláljon. Ez igaz. De a sűrű felállításnak olyan következményei is lehetnek, amiket a méhész teljesen figyelmen kívül hagyott; így: „amely családnak az anyja párzásra indul, az a család a nevezetes pillanatot már jóval megelőzőleg olyan mozgalomban van, mint a lakodalmas ház. Hangosan zümmögnek, ki- és befutkosnak, erősen tájolnak, ami magában véve semmi bajt sem okozna; de a sűrű tömegben felállított méhcsaládoknál azt * * * Műlépragasztás A kislépeknél felesleges is ez a behálózás, de a nagyiépeknél, — különösen pedig azoknál .amelyek lágy viaszból készültek, — nagyon is előnyös. Mert a nagy műlépnél gyakran előfordul, hogy máskor nem is, de gazdag gyűjtés alkalmával — amikor a műlép hirtelen épül és terhelődik — hogy a lép leszakad és ezért célszerű, a kereteknek előzetes behálózása. Ha már behálóztuk a keretet, elővesszük a műlépragasztó deszkát: ráfektetjük az egész műlépet, erre pedig a behálózott keretet. A sarkantyú-kereket kissé megtnelegitjük és ezzel behengereljük a sodronyt a műlépbe. Vigyázzunk azonban, hogy a sarkantyú-kereket túlságosan meg ne melegítsük, mert akkor a hengerelés nyomán megolvad a műlép. eredményezi, hogy ennek a családnak nagy zümmögése és erős repkedése a szomszédos családokra is átragad. — (Hiszen tudjuk, hogy egy család kirajzása nem ritkán azokat a szomszédos családokat is rajzásra bírja, amelyek arra még készületlenek). A párzás esetében is ugyanez történik. A többi családok is megfújják a riadót; ezek is erősen tájolnak, ki- és befutkosnak; így esik meg, hogy a párzásról hazatérő anya olyan zenebonát talál a méhes egész homlokrészén, hogy valóban megtéved, belesodródik egy erősen tájoló tömegbe, mely macával ragadja az idegen lakásba, ahol aztán menthetetlenül leszúrják a méhek.“ Szálláscsináló méhek A. Ivanov kolhozméhész egy elpusztult család kaptárát — némi mézet is tartalmazó — lépekkel együtt a helyén hagyta. Amikor a környező méhészetekben megindult a rajzás, az üres kaptárban méhek jelentek meg. 25—30 méh röpködött ki-be, mintegy két héten át reggeltől estig. Közben kitisztogatták a lépeket, kirágták a beszáradt virágport s őrködtek a kijárónyílásban. Az utolsó napokban néhány méh már éjjelre is ott maradt. Ivanov közben kitakarította a kaptárt, rendezte a fészket és műlépeket is rakott bele. Egy reggel zúgó méhraj jelent meg az udvar fölött. Kissé körözött a kaptár körül, majd letelepedett a homlokfalára. 10—15 perc alatt pedig valamennyi méh szépen bevonult a kaptárba. A következő napon Ivanov már petéket talált a középső lépben. A család 9 lépet borított. A rajzásra készülő méhek tehát, úgy látszik, már jóval kivonulásuk előtt helyet keresnek maguknak és rendbehozzák azt. A méhek hasonló viselkedéséről már sok megfigyelés van. Különösen gyakori a szálláscsinálók megjelenése a fák odvaiban. A méhek az így kiszemelt új otthonhoz annyira ragaszkodnak, hogy a raj a befogás után a kaptárból is megszökik. Valószínűleg ezzel magyarázhatók azok az esetek, amikor a raj többszöri befogás után is odébb áll. A méheknek ezt a tulajdonságát használják ki a méhészek akkor, amikor otthonuk közeiében, vagy az erdőben ládákban lépeket helyeznek ki a fákra, rajcsalogatónak. Ezekbe a ládákba gyakran költöznek be rajok. A kóbor rajok befogásával különben óvatosnak kell lennünk, mert betegségek továbbhurcolói lehetnek! Meddig gyarapítsuk a méhállományt ľ A méhészkednl akaró, illetve kezdő rendszerint azt mondja, hogy két-három család méhnél nem akar többet. Csak annyi mézre van szükségem, ami a háztartásban elég. Sokkal nehezebben határozza meg ezt a gyakorló méhész. Valamikor én is úgy gondoltam, hogy egy két család méhvel beérem a terveimet, de a gyarapítás szükségességét nemcsak én határoztam meg, hanem maguk a méhek is. A kasos méhészkedésben a raj az alapja a méztermelésnek. Ha több a család, több a méz. A kaptáros méhészetben is nagy szerepe van a rajnak. Még ott is, ahol a tervezett állományt már elérték, vagy túllépték. Ez évben már nem akartam méhállományomat gyarapítani. Minden igyekezetemet a méztermelésre fordítottam. Méheim a serkentő etetés következtében jó erőben vannak, nagyrészük már szépen gyűjt a mézkamrában. A legerősebb 15 család között azonban már háromnak a munkáján visszaesés mutatkozik. Népben ugyan gyarapodtak, de szorgalmuk felére csökkent. Ezt abból állapítottam meg, hogy reggel a virágzó baltacímre nem szállnak annyian és visszafelé nektártól megterhelve sémi potyognak annyian a röpdeszka alá mint más kaptáruk méheiből. Ez már a rajzási ösztön felébredésének a jele. teehet, hogy természetesen nem rajzanának meg még fákkor sem, ha én Is úgy akarnám, hogy rajozzanak, de meddővé válhatnak. Az ilyen családoktól két-két fedett fiasítésos lépet elveszek és helyükre mülépes keretet teszek. A méhek ezáltal újból szorgalmasan dolgoznak, több mézet hordanak és a költőtér új Hasításra alkalmas lépekkel gyarapodik. De hová tegyem az elvett fiasltásos lépeket. Minden -költötér és mézür megtelt kiépített lépekkel. Nincs más hátra, minthogy böngészet rajt csináljak belőle. A hat fiasításos kerethez, amit a három családtól elveszek könnyű szerezni egy mézes lépet is és műléppel is kibővfthetem a költőteret. Ez a raj már nem is raj, hanem törzscsaládnak is beillik, mert a kereteket néppel együtt veszem el, sőt más családoktól is söprők hozzá mehet és anyát vagy anyabölcsöt edok a rajnak. Az anyát attól a családtól veszem el, amelyikben felébredt a rajzási ösztön. Az anyabölcső elszedése nem vezet célhoz, ha az anyát el nem vesszük, mert a méhek új bölcsőket építenek. Ha pedig elvettük és fiatal anyát neveltetünk, a család egész éven jő mézelővé válik és semmi esetre sem rajzik. Az így nyert új család nem okoz nagy gondot, mert még egy mézkamrát is képes meghordani és eladásra értékes, tehát a gyarapítás eladás útján hasznosan elkerülhető. Csurilla Gábor 1956. június 3. Az ígéret szép szó. ha megtartják, úgy jó. Nemrég bíráltuk a nyitrai Kovosrot igazgatóságát, hogy a kálnai iraktorállomásról nem szállítják cl az ócskavasat. A cikk írásakor a Kovosrot vezetője Kovács elvtárs kijött a helyszínre és a traktorál lomás szerint legalább tizedszer ígérte, liogv rövidesen elszállítja az ócskavasat. Kovács elvtárs szavát adta, liogv május elsejére egy darab ócskavas sem lesz a traktorállomás udvarán. Amikor a cikk megjelent, valaki gúnyosan jegyezte meg: „Nem, szeretném én azt megenni, ami még elseje után a traktorállomáson marad“. A vicc sajnos igaz és Kovács elvtárs ígérgetése csak ígéret maradt és az ócskavas most itt hever a kálnai traktoraitól:.ás udvarán. Kérdezzük, mikor szállítja már el a nyitrai Kovosrot az ócskavasát, vagy talán a traktorállomás udvarát akarja berendezni raktárnak? Kolbász kerestetik. sekújváron az állomási vendélőben ebédeltünk, káposztalevest kértünk kolbásszal. A bratislavai Magvar Vendéglőben ezt korhelylevesnek hívják és dicséretére váljék ennek az üzemnek, nagyszerűen készítik el. Érsekújváron azonban fel kellett csapnunk halásznak, hogy találjuk az említett levesben cgv karika kolbászt is. De a hálónkat elhagyta a szerencse és egy se akadt bele. Ugyanaz nap szintén volt egy esetünk a kolbásszal. A bratislavai állomási ve,.rlélőben nagv étlapböngészés Után elhatároztuk, hogy lecsót kérünk kolbásszal. A hálónkat megint kivetettük, de a szerencse megint elhagyta, mert egyetlen egy karéj kolbászt sem találtunk az említett lecsóban. Kérdezzük a két vendéglátó üzemet, miért csinálják az étlaDot. Hogy az ember szórakozásból olvassa, vagy pedig bosszankodjék felette. Miért nevezik el a levest káposzta leves kolbásszal, és miért í.’ék, liogv lecsó kolbásszal" ha egyszer a leggondosabb halászat ellenére sem találtatik 'abban egy darabka sem. „A munkanélküli mosógép”. Nemrég bíráltuk, hogv Rétén a szövetkezet nem akarja üzembe helyezni a mosógépet, ami lényegesen megkönnyítené a falusi asszonyok munkáját. Bíráló cikkünkre a rétéi helyi nemzeti bizottság azt válaszolta, hogy május 16-án foglalkoztak az ü 'gyei és határozták, hogv az említett mosógépet június végéig üzembe helyezik. Ha az ember a vendéglőben leül ebédelni, elsősorban is a kezébe nyomnak egy terjedelmes étlapot. Megtalálhatók rajta földrajzi adatok és egyes, a történelemben kiemelkedő alakokról elnevezett ételfélék. Hovatovább, ha az ember gyakran jár vendéglőbe, megismerkedik Rákóczival, Eszterh'ázyval, üjházyva! és a történelem más alakjaival. A káposztát Is sokféleképp elnevezik, kolozsvári, szegedi, stb. Az elnevezésekkel éppen nem is volna talán baj, bér semmi közük sincs az illető személyekhez, vagy földrajzi elnevezésekhez. A hiba ott va hogv a nagy név alatt sokszor az emKcr silány ebédet kap. Ennek voltunk tanúi a napokban is. Ér„Magukra találtak”. Foglalkoztunk lapunk hasábjain a szécsénkei szövetkezet munkájával is. Az ipolysági járási nemzeti bizottság bíráló cikkünkre azt válaszolta, hogy szerkesztőségünk állásfoglalása helyes volt és teljesen egyetért a bíráló cikkel. A szécsénkei helvi nemzeti bizottság munkája a cikk megjelenése„óta lényegesen javul. A szövetkezet életében is változás állt be. A munkák minden szakaszon megjavultak. A hiányosságokat máról-holnapra még nem tucľ'.k kiküszöbölni, de a járási nemzeti bizottság mélyebben foglalkozik az üggvel és a cikk bírálata nyomán megteszik a kellő intézkedést. GAZDAKALENDÁRIUM Silózás. A mezőgazdasági gyakorlatban sokszor nagy , veszteségeket okoz, hogy nem ismerjük a stlózott takarmány cukortartalmát. A cukortartalom ugyanis a silózás legfontosabb eleme, és a megfelelő cukor hiánya elértékteleníti a máskülönben gondosan silózott takarmányt. A legújabb kísérletek megállapítot-Ezek a számok a következők: Őszi bükkönykeverék, teljes v rágzásában, alsó hlivelyek к fejlődve Réti fű, édes, első kaszálás Réti íű, savanyú Lucerna, teljes virágzásban Kukorica, fiatal A táblázatból kitűnik, hogy a lucerna silózásánál pótolni kell a hiányzó cukrot. A hiányt pótolhatjuk úgy, hogy a lucernát fiatal kukoricával keverjük, mégpedig 1:3 arányban, vagy megfelelő melaszadag hozzáadásával. Előnyös a melaszt frissen párolt burgonyával keverni és ezt a keveréket adagolni a silóhoz. A négyzetesen vetett kukorica ápolása. Amint a kukorica két levelet hajtott, megkezdjük sarabolását, A sorok irányában végzett sarabolás után a keresztirányú sarabolást csak C—8 nap múltán végezzük, nehogy a talajt „agyonsaraboljuk”. Közben gyomtalanitjuk a kukorica körüli sávot, amelyet a saraboló nem ért el. Az egyelést négy leveles korban végezzük. A fűszerpaprika termesztésénél legjobbnak bizonyult fészkenként 3 palánta kiültetése. Csak jól fejlett, egészséges palántát ültessünk, a palántát lehetőleg a hozzátartozó komposztlabdaccsal vigyük ki a táblára és gondosan ügyeljünk, hogy a gyökerek egyenesen, merőlegesen és ne mégha jlottan kerüljenek elültetésre. Amint a palánta legalább annyira megfogamzott, hogy feláll a sorokban, azonnal saraboljuk, hogy az ültetéssel összetaposott földet porhanyósítsuk. Sarabolás közben nem szabad közel érni a palántához, egy kb. 10 cm átmérőjű tányér maradjon érintetlen. A megeredt dohánypalánták sarabolását minden gondos dohányos azonnal elvŕoev+е, mihelyt befejezte a dó-I6k azt a cukorminimumot, mely biztosítja a kellő mennyiségű tejsav képződését ahhoz, hogy a további mikrobális folyamatok megszűnjenek, és az anyag tökéletesen konzerválódjék. Ha ismerjük a takarmány átlagos cukortartalmát, akkor egyszerű a cukorpótlék kiszámítása. Cukor-Cukor-Pótlandó tartalomszükségletkülönbözet 2,78 1,97— 4,54 1,51 ______ 1,87 1,70 — 1,21 1,48 0,27 0,05 3,60 2,65 1,99 1,03— hány ültetését. Röviddéa sarabolás után a dohányt alaposan megkapáljük. A dohány kedveli a jől átlevegözött, porhanyó talajt, azért előnyös, ha az első kapálás jó mélyen jár, s a földet a palánta felé húzzuk, mintegy töltögetést végezve. Azért legyen jó mély az első kapálás, mig ezek a sekély gyökerek még nem terjednek messzire. A cukorrépadugványok kapálását és fejtrágyázását befejezzük, mert a fejlődő levelek rövidesen annyira befedik a földet, hogy károsításuk nélkül nem lehet bennük járni. Utolsó simítás még a teljes és tökéletes gyomirtás, mert az esetleges elhanyagolás nagyon megbosszulja magát. Á megmaradt gyom nemcsak az idei termésben tenne kárt, hanem magot köt a magrépában, mert. az későn kerül le a földről, és hosszú időre elgázosítja a máskülönben kiváló szerkezetű talajt, amely a magrépa után marad. Amint a dugványok magba szöknek, rövidesen jelentkeznek a levéltetvek, amelyek veszedelmesen károsítják a termést, A tetvek először mindig a forgókon jelentkeznek, alig észrevehetően és elvétve, majd onnan terjednek azután, olyan gyorsan. Védekezésként a forgókat naponta figyeltetjük. Az ott jelentkező tetűfészkeket le kell nyesni, a szomszéd levélzettel együtt, zsákokba gyömöszöljük és a táblától távol semmisítjük meg. Kürty Mihály
