Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-22 / 3. szám

svMfflűves a technika és a tudomány világából A KU-2 MINTÁJÚ KUKORICAKOM - BÄJN. Az „Agrostroj” nemzeti vál­lalat dolgozói az idén újabb nagytel­jesítményű gépet gyártottak. A gép két oldalra hajtja a kukoricaszára­kat, majd működésbe lép az aratómű. A vágás magasságának beállítását kü-> lönleges szerkezet látja el. A vágó­szerkezet éles kései belevágnak a hú­sos kukoricaszárba s könnyedén el­metszik azokat. A lemetszett kuko­ricaszár csövestől a mozgó láncsza­lagokra hull amelyek továbbítják a csötépö hengerhez. A hengerek a ku­koricaszárakat alsó végüknél fogva behúzzák. A kukoricaszár a hengerek között könnyedén átjut, a kukorica­csövek azonban fennakadnak. A hú­zás következtében a csövek letöre­deznek s a szállítószalagra hullanak. Innen a csigába kerülnek, amely az elevátorra szállítja őket. Az elevátor­ról a gép balkereke fölött elhelyezett tárolóba hullanak a csövek. Amint a csöveiktől megfosztott ku­koricaszár kikerül a gép hengerei kö­zül, a silózódob metszőkései apró da­rabokra metélik a szárat. A vagdalt anyag a vágódobról a serleges elevá­torra hull. Az elevátor az 5 köbmé­ter ürtartalmú tárolóba szállítja az anyagot. A tárolóból megfelelő idő­közökben az anyag a kivezető csator­nákba kerül. A csatorna alatt álló tehergépkocsi szállításra készen vá­rakozik. A silózott anyagnak gépko­csiba való továbbítása menet közben történik. Az elevátor alatt elhelyezett zsákok a kipergett mag felfogására szolgál­nak. A kombájn traktortól kapja a meg­hajtást. A sebességváltómü egyik ten­gelye a csőtépő hengereket, a siló­dobot és a szállító láncok mozgatását végzi. A sebességváltó-mű másik ten­gelye a kukoricacsövet szállító ele­vátort és a vagdalékot szállító má­sik elevátort tartja működésben. A póttároló csuklós meghajtású. A kom­bájn kezeléséhez három ember szük­séges. ÚJ NYOLCHENGERES DIESEL-MO­TOR. A gépkocsik gyorsütemü fejlő­dése egyre nagyobb követelményeket támaszt a motorokkal szemben. Ma­gyarországon a Járműfejlesztési In­tézetnek feladata, hogy a fejlődés távlatait figyelembe véve, idejében gondoskodjék korszerű motorok ki­alakításáról. így került sor egy nyolc­­hengeres motor szerkesztésére. Nyolchengeres Diesel-motort ré­gebben már gyártott a Ganz-gyár. De ezeket a Ganz—Jendrassik-féle mo­torokat csupán vasúti közlekedésben használták, motorvonatokba építették. Közúti járművet még nem szereltek fel magyar gyártmányú nyolchenge­res Diesel-motorral. Egy esztendeje kapta a feladatot a Járműfejlesztési Intézet nyolchenge­res motor szerkesztésére. A feladatot Murai Tibor gépészmérnök oldotta meg. Az eddigi szokványos típusok­tól eltérően újrendszerü motort szer­kesztett. Az új Diesel-motor nyolc­­hengeres, fekvő elhelyezésű, 2200 percenkénti fordulatszámnál 160 ló­erő teljesítményű. Gyártásának szá­mos előnye van. Az eddig szériában gyártott 4-6 hengeres Csepel-moto­rok alkatrészeinek nagy részét fel le­het használni hozzá. Alkatrészeinek megmunkálása könnyű, egyszerű da­rabokból áll, ezért a gyártási selejtet a minimumra lehet csökkenteni. Könnyen szerelhető és a szerelvények jól hozzáférhetők. TÖKÉLETESEBB MÜTRÄGYÄZÖ GÉP A Prága melletti Žeby Mezőgazda­­sági Kutatóintézet gépesítő osztálya január 12-én elkészítette az új víz­mentes Ammóniák műtrágyázó gép első mintapéldányát. A gépet úgy szerkesztették meg, hogy a sorok megtrágyázását egy keretre felsze­relt csoroszlyasorozat végzi, amelyet a pótkocsin elhelyezett ammoniákot tartalmazó tartállyal kötöttek össze. A gépnek az előző hasonló gépekkel szembeit az az előnye, hogy kezelé­sére teljesen elegendő egy ember, vagyis a traktor vezetője. A gép a kísérletek folytán nagyon jól bevált. Naponta 10-12 hektár földet is meg lehet vele trágyázni. A FINOMABB ALKATRÉSZEK cso­magolására külföldön egyre gyakrab­ban alkalmazzák az olvadt cellulóz­­butirátba való mártást. Az olvadékba újabban rozsdásodást gátló anyago­kat is kevernek. Az így csomagolt gépalkatrészeknek több éves tárolás és durvább kezelés sem árt. A rájuk tapadt filmborítás lehúzása után min­den tisztítás nélkül beszerelhetők. Az átlátszó, nehezen gyulladó, ned­­vessgének ellenálló, nagy szilárdságú csomagoló bevonat drága ugyan, de felolvasztása után újra felhasználható. MINDMÁIG vitatott volt a csillagá­szok előtt az a kérdés, hogy Nap­rendszerünk második bolygója, a Ve­nus, mennyi idő alatt fordul meg tengelye körül, s hogy forgástengelye mekkora szöget zár be a pálya sík­jával. A legújabb, ibolyántúli sugarak segítségével készített fényképek há­rom sötét és három világosabb sávot mutatnak a bolygó felszínén. Felté­telezve, hogy ezek a sávok párhuza­mosak a Venus egyenlítőjével, meg­állapítható, hogy az egyenlítő síkja és a bolygó pályája közötti szög 32 fok. A sávok tanulmányozása azt is kimutatta, hogy a bolygó néhány hét alatt fordul meg tengelye körül. ÚJ EJTŐERNYŐT mutattak be Len­gyelországban, amely abban különbö­zik a régebbi típusoktól, hogy a ku­pola alsó peremét szövetszeletekkel hosszabbították meg. Ezek már az ernyő teljes szétnyílása előtt fékező hatást fejtenek ki. Az ernyő süllye­dési sebessége 20—25 százalékkal ki­sebb, mint a régi' típusoké. Hétszáz km/óránkénti sebességgel haladó re­pülőgépből is hajtottak vele végre sikeres ugrásokat. 60 éves az autó 1903. évben megjelentek Berlin ut­cáin az első autóbérkocsik. Nem vol­tak sem gyorsabbak, sem kényelme­sebbek, mint a fogatoskocsik, de az­ért mégis csak haladást jelentett a közlekedés terén. Adolf Baader, az első kocsik sofőré még ma is él, és az akkori viszonyokról a következő­ket mondja: „Ahogy emlékszem, 1896-ban gyártották az első gépko­csit. Az első járművek minden jelzés, vagy szám nélkül szaladtak a váro­sok utcáin. A sofőröktől a hatóságok hajtási engedélyt sem követeltek. Amerre elhaladtam kocsimmal, min­denütt csodálatot keltettem. Az öreg­asszonyok keresztet hánytak maguk­ra, a lovak megbokrosodtak és a ko­csisok szidalmak közepette köveket hánytak felém. A gépkocsit „ördög szekerének“ nevezték. Ma már a lovak sem félnek az au­tótól. Az emberek sem tartják „ör­dög szekerének” és az öregasszonyok sem hánynak magukra keresztet, ha autót látnak. Igaz, hogy azóta már 60 év télt el. „Wochenpost" Szlovákia munkásosztályának leg­jobbjai 35 évvel ezelőtt, a Rózsahegy melletti Lubochňán — a proletár nemzetköziség szellemében — lerak­ták alapját népeink legdicsőbb párt­jának, a kommunista Pártnak: a szlo­vákiai marxista baloldal konferenciá­ján 35 évvel ezelőtt elfogadták a V. I. Lenin által alapított Kommunista Internacionáléba való belépés 21 fel­tételét és elhatározták, hogy a cseh proletáriussal együtt megalakítják Csehszlovákia egységes kommunista pártját. A 35 évvel ezelőtt Iángralobban­­tott forradalmi tűz elsöpörte a nép ellenségeit — a burzsoáziát és annak kiszolgálóit, az áruló szociáldemokra­ta vezéreket. A lubochňai konferencia nagy jelentősége és érdeme, hogy az 192Ó-as nagy decemberi sztrájk ku­darca után — amikor a burzsoázia javára dőlt el a hatalom kérdése — felismerte azt a lenini igazságot, hogy az uralkodó tőkésekkel szemben a hatalomért való harcot csak akkor nyerheti meg a proletariátus, ha az osztály élén új típusú párt, olyan párt fog állani, mint a Szovjetunió­ban a Lenin és Sztálin által megte­remtett kommunista párt. Ennek a döntő ténynek felismerése siettette hazánkban a Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának annak a győztes párt­nak megalakítását, amelynek 35 éves fennállását ebben az évben ünnepel­­jük. Szlovákia dolgozó népe mély büsz­keséggel tekint vissza a 35 év előtti elindulásra arra a nevezetes napra, amikor a néphez igazán hű, a nép érdekeit eláruló szociáldemokrata ve­zéreket megvető, és azoktól elkülö­nülni akaró szlovákiai forradalmi marxisták már akkor felismerték az orosz proletariátus forradalmi harcá­nak világtörténelmi jelentőségét, s eszánták magukat arra, hogy követik példájukat. Ezzel született meg az a sorsdöntő elhatározás, hogy Csehszlo­vákia Kommunista Pártja tántorítha­­tatlanul halad a Szovjetunió Kommu­nista Pártja által kijelölt úton, meg­teremtve Csehszlovákia népeinek a Szovjetunió hős népeivel való örök és megbonthatatlan szövetségét. Kiss Józsefné, a Szabad Földműves régi olvasója kérdezi: zsába? Mi az ideg-Az idegzsába (neuralgia) valamely környéki ideg megbetegedése: leg­többször reumatikus eredetű, de okozhatja sérülés, fertőzés vagy mér­gezés is. Gyógyítása attól függ, hogy milyen idegről van szó, és az ideg­­zsábát mi okozza. Az arcidegzsábánál (ez a leggyakoribb) különböző fájda­lomcsillapítókkal, vitaminokkal (B), meleg alkalmazásával próbálkozunk. Ha mindez nem segít, az idegdúcba adott alkoholinjekciót alkalmaznak és különböző műtéti eljárásokat vesznek igénybe, Ezeket a műtéteket sebész végzi. Czakó Mátyás, bratislavai olvasónk kérdezi: Tekintettel a dohányzás ár­talmaira, hogyan lehetne gyorsan leszokni a dohányzásról? Van-e vala­milyen dohány-elvonó kúra, amely eredményre vezet? A dohányzásról csak erős akarattal lehet leszokni. Megkönnyíti a dolgot, ha tudatában vagyunk annak, hogy bizonyos esetekben súlyos következ­ményei lehetnek a dohányzásnak A dohány elvonó-kúrát úgy szok­ták végezni, hogy a beteg kámfor­vagy eulysinol injekciókat kap. A szájnyálkahártyán, a tüdőn keresztül kiváló komforos-éteres szag igen kel­lemetlen, sőt undorító ízt ad a do­hányfüsttel keverve. Másik módja az elvonásnak a szájnyálkahártyának ezüstnitrátos ecsetelése. Ennek az a következménye, hogy dohányzáskor kellemetlen fémízt érzünk és megun­dorodunk a dohányzástól. Az első mezőgazdasági verseny visszhangjaként több olvasónk azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkh’ z. hegy lehet-e a sertéseknek az egy­szerűség kedvéért nyers burgonyát adni, nincs-e az állatokra káros ha­tással? A nyers burgonyának nincsen az állatokra különleges hatása, csak a csírában található szolanin nevű mé­reg hat kedvezőtlenül. Egészséges, érett burgonyában 10 dekánként 2— 20 miligramm szolanin található, ez azonban a kicsiny, be nem érett gu­mókban körülbelül a tízszeresére is emelkedhet. Sok a szolanin a burgo­nyacsírában, ezért tavasszal, mikor csírázni kezd a burgonya, ezeket a hajtásokat el kell távolítani. Míg a szarvasmarhával, lóval és juhval nyersen is etethetünk burgo­nyát, sertéseknek inkább csak főzve, vagy párolva adjuk. Ennek oka egy­részt az, hogy a nyers burgonyának éles, kesernyés íze van (amelyen ugyan áztatással segíthetünk), más­részt a sertések a főtt burgonyát sokkal jobban értékesítik, mint a nyerset. Példás fiatalok Szlovákia legjobb CSISZ-szervezetei közé tartozik a zselízi járásban lévő A Nový Bydžov-i új tejfeldolgozó üzem feladata az ötéves tervben A Nový Bydžov-i új tejfeldolgozó üzem dolgozói az 1956-os évben többféle tejtermék előállítására törekednek. 1955. november 25-én már tejesítették a termelés bruttó tervét és a tej felvásárlását, az év végéig pedig 2 millió liter tejjel többet feldolgoztak. A tejüzem dolgozóinak a terv teljesítésében nagy segítséget jelentett a földművesekkel való köz­vetlen együttműködés. A földművesekkel megértették, hogy több tejet ad­janak a szabad piacra és hogy szárított savóval etessék állatjaikat. Az üzem dolgozói védnökséget vállaltak a Staré Smrkovici EFSZ fölött és tár­sadalmi munkában 6000 órát ledolgoztak. A Nový Bydžov-i tejfeldolgozó üzem többféle minőségű száraz tejet, gyermektejet, túrót és etetésre al­kalmas szántott savót állít elő. 1956-ban a száraz tejfel előállítását terve­zik. A szükséges helyiségek építésének befejezése után az év második felében a gyógyszeripar részére megkezdik a tejescukor gyártását. Damásd község 36 tevékeny ifjúból álló szervezete. A fiatalok példásan dolgoznak munkahelyeiken. Harminc­­ketten a helyi egységes földműves­szövetkezet növény- illetve állatte­nyésztési csoportjában dolgoznak. A fiatalok lelkes munkakedve vissza­tükröződik az egész gazdaságban. Az elmúlt év őszén ők voltak a szlová­kiai CS1SZ szervezetek között meg­szervezett silózási verseny kezdemé­nyezői. Vállalásukat becsülettel telje­sítették. A tervezett 1100 köbméter helyett 1700 köbméter silót készítet­tek. Most a szövetkezetnek elegendő jó minőségű silótakarmánya van, ami meglátszik az állatok egyre fokozódó hasznosságában. Nagy érdemeket sze­reztek a cukorrépa gondos ápolásában is, ami viszont a 380 mázsás hektár­hozamokban mutatkozott meg. Szép és hasznos munkát végeznek a kultúrnevelés terén is. 1956. január 22. HÍREK A DICSŐ ÉVFORDULÓ Ahol a csecsemők számára a Sunar-gyermektáplálékot csomagolják, ott a nőknek csak tisztalehér köpenyben szabad dolgozniok. A damásdi fiatalok a szövetkezeti termelésben a haladó módszerek út­törői. Legjobb bizonyítékai ennek a CSISZ szlovákiai kongresszusa tiszte­letére tett kötelezettségvállalásaik. Kötelezték magukat, hogy 15—20 hektáron négyzetes-fészkes ültetéssel vetik el a kukoricát. Most első ízben alkalmazzák ezt a haladó agrotechni­kai eljárást a damásdi szövetkezetben. A damásdi fiatalok közül 18-an most egész évi szorgalmas munkájuk Drahomíra Drobná a tej zsírtartalmát új műszerrel, az ún. „fotokolorimé- jutalmául a luhačovici „Praha” üdü­ter”-rel ellenőrzi, anjely a minőséget ezrednyi pontossággal megállapítja. löhelyen töltik szabadságukat.

Next

/
Thumbnails
Contents