Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-06-03 / 22. szám
t 2 Földműves 1956. jénrás 5. k.A nemzeti bizottságok jogkörének bővítéséért Csak 16 járás teljesíti időbeni tojásbeadását Dt. V. Skoda miniszterelnökhelyettes a CTK felkeresésére válaszolt a bürokratikus centrali .mis okairól és a NB-ок jogkörének kibővítéséről. — ,,Az írásbeli utasítások, körlevelek és határozatok özöne a centralizmus rendszerében gyökerezik — mondotta a miniszter, mely, — mint a CSKP KB határozata kiemeli — nem felei meg a felé. légi fejlődés szükségleteinek. A NB-ról szóló alkotmánytörvény széleskörű jogkört biztosít a nemzeti bizottságoknak a szocializmus gazdasági és kulturális kiépítésében. Az eoyes rezertok irányító tevékenységét azonban olyan részletes előírásokkal korlátozták az egyes ügyek intézésénél nemcsak országos, hanem heh1 jelentőségű dolgokban felülről lefelé, hogy ezzel korlátozták a nemzeti bizottságok alkotmánytörvénnyel biztosított jogkörét. A hibák jóvátételét részben a nemzeti bizottságoknak alárendelt gazdasági hatáskör kiterjesztésében láthatjuk, melyben, mint a CSKP KB második ötéves tervre vonatkozó irányelvtervezetéből következik, a nemzeti bizottságok végérvényesen dönthetnek. A tervek és költségvetések összeállításánál az öszszes helyi forrásoknak és a dolgozók széleskörű kezdeményezésének kihasználása érdekében biztosítani kell a nemzeti bizottságok nagyobb részvételét. Az utolsó kérdésre, milyen feladatok hárulnak a nemzeti bizottságok tatjaira a jogkörök kibővítésével és decentralizálásával kapcsolatban, dr. V. Skoda ezeket mondotta: A decentralizálás mindenekéit f azt jelenti, ho у a második ötéves terv feladatainak teljesítésében a különféle fokú i nemzeti bizottságok viselnek majd jelentős felelősséget. A nemzeti bizottságok gazdasági-szervezési és kultu-1 rális-nevelö funkcióját még sokka! nagyobb mértékben kell kifejleszteni. A nemzeti bizottságok és állandó bizottságaik köré még szélesebb körű aktívát kell kiépíteni és alapvetően megjavítani a nemzeti bizottságok tagjainak munkáját a választókörzetekben, főleg, ami a választóknak való rendszeres beszámolást illeti ... A nemzeti bizottságoknak mindjobban tudatosítaniok kell. Iiogv erejük nem a nagyszámú apparátusban, hanem a legszélesebb tömegeknek a gazdasági és kulturális építés egyes feladataiban való bekapcsolásban van. Csak ilvmódon harcolhatnak a nemzeti bizottságok a bürokratizmus ellen és csak így teljesíthetik a második ötéves terv nagy feladatait, melyek a CSKP KB-nak a decentralizációval kapcsolatos előkészületben lévő határozata értelmében várnak rájuk. Az utóbbi hetekben elért tojásbeadási eredmények azt bizonyítják, hogy ahol a felvásárló szervek hivatásiik magaslatán állnak, egymáskozt versenyeznek, jó eredményeket érnek el. Szlovákiában nagyon sok olyan szövetkezetünk van, amely nemcsak teljesíti a négy fő termék időbeni beadását. hanem azt jelentékeny mértékben hónapokra előre is túlteljesíti. Ezek közé tartozik Patas (nagymegyeri járás), amely versenyre hívta a tojás időbeni beadásában a szomszédos falvakat. Hasonló jó példával jár elől a trencséni járásban lévő Zamarov község is, ahol a tojásbeadáson kívül egész évi sertéshúsbeadásukát is teljesítették. Nap mint nap olyan híreket kapunk, melyek szerint Szlovákia minden részéből egyéni dolgozó pa•rasztjaink a megszervezett szocialista verseny alapján teljesítik az állammal szembeni kötelességüket. A 16 járás közé, — amely nemcsak a tojásbeadását, de más terményekét is időben teljesíti —, tartozik a nagy-megyeri, galántai,- vágújhelyi, somorjai, bánovcei, komáromi, prievidzai, vág- 6ellyei, rozsnyavai stb. járás. Egyes járások azonban dacára annak, hogy sok esetben még kedvezőbb gazdasági körülményekkel rendelkeznek mint az előbb említett járások, beadási kötelességüknek még sem tesznek eleget teljes mértékben. Ez részben a felvásárló szervek hiányos munkájának következménye, melyek nem szervezik meg a falvak közti beadási versenyt, és így a felvásárlás nem hozza meg a hozzáfűzött reményeket. Közlemény a kormány teljes üléséről A kormány 1956. május 25-én, pénteken tartotta meg teíjes ülését. Az ülést V. Široký miniszterelnök irányította. A kormány elsősorban O. Sftnunek miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének, a népgazdaság 1956. évi első negyedévére vonatkozó fejlődési tervének teljesítéséről szóló beszámolójával foglalkozott. 1956. első negyedévében a februári kedvezőtlen időjárás ellenére is általában jól te.'esítették a tervezett feladatokat az ipari termelés és a mezőgazdaság szakaszán. Ezzel szemben azonban a beruházási építkezés tervének teljesítésében nem kielégítő a helyzet. A mezőgazdaság fejlődését az első negyedévben elsősorban az úi EFSZ- ek megalakítása jellemzi, amihez az EFSZ-ek múlt évi jó -»azdálkodása járul hozzá. Az állattenyésztési termelésben jó eredményeket értek el a begyűjtési terv teljesítésében, különösen a sertéshús és tejbeadás szakaszán. A növénytermelésben a mezei munkák eddigi menete nem egészen kielégítő és íöleg a cukorrépa vetése és a burgonyaültetés maradt el. Az életszínvonal további emetkedé-Az indonéz parlament tagjai Csehszlovákiában Dr. R. M. Sartano, az Indonéz Köztársaság nemzetgyűlési elnöke, továbbá Z. A. Achrgad, H. A. Achsien és S. Latiéi képviselők szombaton, május 26-án este Moszkvából Prágába érkeztek. Viliam Široký miniszterelnök hétfőn, május 28-án fogadta az indonéz parlament tagjait. A vendégeket Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke és Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője kísérte. A fogadtatáson jelen volt Marzuki az Indonéz Köztársaság prágai ügyvivője is. A fogadtatás után a vendégek megtekintették Prága nevezetességeit, majd hétfőn, május 28-án délután rövid tartózkodás után elhagyták hazánkat. sét a kiskereskedelmi for nalom tervének teljesítése jellemzi, amely a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 8,5 százalékkal emelkedett. A lakosság takarékbetétjei az első negyedév folyamán több mint egymilliárd koronával növekedtek. Ezzel szemben nem kielégítő a helyzet a lakásépítés tervének teljesítésében. A szövetkezetek központi tanácsa javaslatot terjesztett a kormány elé a népi szövetkezetekről és a szövetkezeti szervezetekről 1954-ben kiadott törvén^ kiegészítésére és megváltoztatására. Az indítványozott módosítás lényege megerősíteni a kollektív szervek helyzetét és tovább mélyíteni a kollektív vezetés alapelveit a termelő- és fogyasztási szövetkezetekben. A kormány elhatározta, hogy a szövetkezetek központi tanácsának javaslatát a nemzetgyűlés elnöksége elé terjeszti mint törvényjavaslatot. V. Krutina földművelésügyi miniszter javaslatára a kormány jóváhagyta a gép- és traktorállomásokon az igazgatói alapok létesítéséről szóló törvényjavaslatnak a nemzetgyűlés elnökége elé való terjesztését. Az igazgatói alapok célja, h "v a gép- és traktorállomások dolgozóit anyagilag érdekelte tegyék a feladatok tökéletes teljesítésében. Az igazgatói alaphoz való hozzájárulás összege főleg a gép- és traktorállomások munkájáért (a végzett munkáért) járó jutalmak magasságától, a gép- és traktorállomások és az egységes földművesszövetkezetek között a mezőgazdasági növények hozamáról kötött szerződések teljesítéséről és a gép- és traktorállomásokon az önköltség csökkentéssel elért megtakarított összegek magasságától függ. Az igazgatói alaphoz való hozzájárulás összegének megszabásakor tekintetbe veszik azokat a jutalmakat is, amelyeket ez év első felében végzett munkákért fizettek ki. Az igazgatói ala i létesítése alkalmas serkentője lesz a munka további megjavításának és a gép- és Traktorállomások feladatai sikeres teljesítésének. / StloVÓKiO^ HAZÁNK ÉLETÉBŐL A marhahús beadásának teljesítése kerületek szerint CSÚCSTELJESÍTMÉNY A SZÉNIPARBAN, Az. észak-csehországi barnaszénkprzet szerdán május 23-án fennállása óta a legnagyobb teljesítményt nyújtotta. — Bányászaink 103 272 tonna szenet fejtettek. Az eredményhez legjobban a komoranyi Bilina tröszt bányászai járultak hozzá. ÉPÜL AZ ELSŐ ÉPÜLETELEMET GYÁRTÓ ÜZEM. Az opavai magasépítészeti nemzeti vállalat dolgozói a napokban elkezdték a volt kiállítási területen a kerület első épületemet gyártó üzemének építését. VÍZZEL FEJTIK A SZENET. A karvinai Csehszlovák Hadsereg Bányában nemrégen megkezdték a vízzel való fejtést. Most az osztravai Hlubina-bányában folynak az előkészületek a vízzel való fejtés megkezdésére. A bányászok és technikusok itt két víziágyút heh**nek üzembe. A PRÁGÁI KERÜLETBEN 79 ÜJ EFSZ ALAKULT. Ez idén a prágai kerületben 79 új egységes földművesszövetkezetei és előkészítő bizottságot alakítottak. A szövetkezetek közül 69 III. típusú. Az új szövetkezetekben 1664 tag mintegy 9000 hektárnyi földterülettel lépett be. A TELEVÍZIÓ FEJLŐDÉSE AZ ÖTÉVES TERVBEN. A második ötéves terv a televízió hatalmas fejlődésének időszaka lesz, mivel a cseh és szlovák országrészekben 7 újabb leadóállomást építenek. A Zérgé-hegyen már ez idén üzembehelyezik a bratislavai adót. A bratislavai stúdió felépítésével egyidejűleg Szlovákiában lerakják a televíziós állomás alapjait. BOLGÁR TURISTÁK SZLOVÁKIÁBAN. Vasárnap, május 27-én Bratislavában tartózkodott a bolgár turisták 44 ta-ú csoportja, akik a Csehszlovák Köztársaság és Bolgár Népköztársaság közötti turista-csereakció keretében jöttek hazánkba. KORSZERŰ FORRASZTÁS. A kassai Műszaki Múzeumban „A korszerű forrasztás példái“ címen kiállítást rendeztek, melyet két nap leforgása alatt 800 látogató tekintett meg. SZÁZ MÉTER MAGASSAOBAN ÉPÍTENEK. A Termostav dolgozói, akik a Nováky-i П. hővillanytelep gyárkéményét építik, csütörtökön megkezdték 1Ó0 méter magasan a gyárkémény betonozását. Május 28-íg befejezték a másfélméter vasbetonfej építését a gyárkéménven. A DUNASZERDAHELYI Hús- és zöldségfeldolgozó üzemben 160 újítási és ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be. A javaslatok közel egymillió korona megtakarítást jelentenek. аваааввваавваяаававввавааавваввввваввввввввавввваввваваававвваавввввввавааввввввввавввававвввввашввввавввваввввв ввававаявавааавааваааааааавааааававвваааа többet — olcsóbban Mezőgazdaságunk rég vajúdó és mindig időszerű kérdései közé tartozik a termelés emelése és ezzel egyidejűleg az előállítási költségek leszállítása. Ettől függ egész mezőgazdaságunk jelene és jövője. Nem is olyan régen még a növénytermelésben csak a magas hektárhozamok elérésére törekedtünk, de ugyanakkor nem vettük számításba mibe kerül 1 q kitermelt búza, rozs, árpa, vagy cukorrépa. Az állattenyésztésben is sok szövetkezet, állami gazdaság eleinte minél több szarvasmarha és sertés kihizlalására vagy csak magas tej- és tojáshozamok elérésére törekedett. Látszólag ez helyes álláspont, de csak látszólag. A magas hozamok mellett azonban fontos, vajon mibe kerül egy mázsa kitermelt gabona, 1 kg hús, vagy liter tej stb. A szlovákiai állami gazdaságok 1955. éri kimutatása szerint a surányi állami gazdaság gazdálkodik a legolcsóbban és ebben a gazdaságban legalacsonyabbak a termelési költségek. Még mielőtt a termelési költségekről beszélnénk, tisztába kell lennünk azzál, hogy mit is értünk termelési, illetve előállítási költségek alatt. A termelési költség alatt értendő nemcsak annak a bizonyos terméknek saját előállítási költsége, tehát például a búzánál a trágyázási, szántási, Termelj vetési, növényápolási és egyéb költségek, hanem idetartozik az igazgatási költség (éjjeliőr, könyvelő, igazgató fizetésének stb.) bizonyos hányada is. Más szóval a növénytermelési, állattenyésztési és egyéb ágazatok termékei arányos mértékben közösen viselik az egész gazdaság kiadását és így alakul ki valamely terménynek mázsánkénti, vagy kilogrammonkénti előállítási ára. Hogy áttekintést nyerjünk egyes állami gazdaságok eredményeiről, öt olyan állami gazdaságot választottunk ki, melyek termelési feltételei (éghajlati és talajviszonyok) körülbelül egyenlők. A szeredi állami gazdaságban például egy kilogram marhahús előállítási ára 11,11 koronába kerül, Palárikovón 12,24, Szencen 13,36, Galántán 13,73, Csallóközaranyosan pedig 14,60 Kčs-ba. Tehát Aranyoson 3,51 koronával, Galántán 2,62, Szencen 2,25, Palárikovón pedig 1,10 koronával kerül a marhahús kg-ja többe, mint Szereden. Tízezer kilogram marhahús termelési költségének különbözete a .izeredi és az aranyosi gazdaság között tehát 35 100 korona, ami minden bizonnyal tekintélyes összeg. Valamivel egyenletesebb a sertéshús kg-kénti költsége, az említett öt állami gazdaság között. Ebben az ágazatban is Szered vezet 7,69 Kčs előállítási árral. Legmagasabb Szencen, ahol 9,80 Kčs-ba kerül kg-ja. A palárikovói ÄG — amely pedig eddig Szlovákiában a legjobb gazdaságok közé tartozott — 1,07 koronával termel drágábban Szerednél. Palárikovó viszont a tejet olcsóbban állítja elő, mint valamennyi felsorolt ÄG. Itt a tej literje 1,87-be kerül, míg a szenciek túlmagasan, 2,14 Kčs költséggel állítják elő literjét. Az aranyosiak viszont a tojás előállításában vezetnek, ahol 0,97 Kčs-ba kerül darabja. Külön cikkben lehetne foglalkozni például azzal, hogy miért kerül Szereden a kukorica métermázsánkénti termelési költsége csak 76,92 Kčs-ba, míg Galántán — ahol pedig hektáronként 2,56 mázsával magasabb hektárhozamot értek el, — 207,07 Kčs-ba. Ellentét mutatkozik a cukorrépa termelése terén is. Az öt állami gazdaság közül a galántaiak termelnek legolcsóbban cukorrépát. A múlt évben 313 mázsát értek el átlag hek- I táronként, 25,19 koronás mázsánkénti költséggel, de ugyanakkor Palárikovón — ahol 318 mázsa átlaghozamot értek el, vagyis 5 mázsával többet — a termelési költségük mázsánként mégis 29,47 korona, vagyis 4,28 koronával magasabb, annak ellenére, hogy magasabb hektárhozamot értek ei. Az imént elsoroltakbó! az tűnik ki, hogy ha valamelyik ÄG, vagy EFSZ nagyobb hektárhozamot is ér el, még távolról sem jelenti azt, hogy olcsóbban termel. A magas hektárhozamok elérése mellett tehát döntő szerepet játszik a termék minél olcsóbb előállítása. Az utóbbi időben sok szó esik egyes termelési munkamódszerek alkalmazásáról, amelyek nem váltották be a hozzáfűzött reményeket. Sokan kérdik: milyen munkamódszert alkelmaz.zanak? A válasz egyszerű: amely a legmagasabb hozamot biztosítja, de ugyanakkor a termék előállítási költsége a legalacsonyabb. Amikor Kostái elvtársat a szeredi állami gazdaság vezetőjét^ és az ottani igazgatóság főkönyvelőjét Néma elvtársat megkérdeztük: minek köszönhetik azt hogy az öt gazdaság közül nekik sikerült egyes termékeket a legolcsóbban előállítani, egyöntetűen azt válaszolták, hogy elsősorban annak, hogy a gazdaságot nem terhelik fölösleges igazgatással, továbbá, hogy a munkaerőhullámzás náluk ismeretlen fogalom. Állandó munkásokkal dolgoznak és idénymunkásokat egyáltalán nem alkalmaznak. Megtudtuk azt is, hogy maga az igazgató, intéző, főkönyvelő, a gépészek, valamint az állami gazdaság majdnem valamennyi dolgozója már a gazdaság megalakulása óta egy helyen dolgozik. Megtudtuk azt is, hogy csak olyan munkamódszereket alkalmaznak, amelyek a magas hozamok mellett az _ olcsó termelést is biztosítják. Bevezették az állattenyésztési munkák gépesítését és fokozatosan, a legnagyobb ésszerűséggel minden mezőgazdasági munkát a lehetőség szerint gépesítenek. Második ötéves tervünkben mezőgazdasági dolgozóink a munka termelékenységére fordítanak nagyobb gondot. Kísérjék figyelemmel egyes- termékek előállítási költségeinek alakulását. A magas hektárhozamok elérése önmagában még távolról sem jelent gazdaságosságot. A hozam és az előállítás költségének összehangolása jelenti számunkra a leghaladóbb munkamódszert, melyet valamennyiünknek követnünk kell. Füri József
