Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-27 / 21. szám
12 ttldmüres 1958. május 27. A szovjet-francia tárgyalások eredménye A szovjet—francia tárgyalások, két nagy ország vezető államférfiainak tárgyalásai sikerrel zárultak. Csődöt mondtak azok a kísérletek, amelyek már a tárgyalásokat, de legalábbis azok sikerét meg akarták akadályozni. Eredménytelen volt. az a politikai és sajtókampány, amely a francia államférfiakat „óvta“ a Szovjetunióval való barátkozástól. Az emberiség új fontos eredményt könyvelhet el magának: a béke ügyének új- sikerét. Guy Mollet francia miniszterelnök is erről beszélt a moszkvai rádióban: meggyőződésem, mélységes meggyőződésem -— mondotta, — hogy ez az utazás világszerte elő fogja segíteni a barátság és a béke megszilárdulását. A moszkvai tárgyalások szombaton aláírt zárónyilatkozata úrja megmutatta, hogy lehetséges jobb megértés az államok között, még akkor is, ha politikai, gazdasági és szociális rendszerük különbözik egymástól. Csupán az szükséges, hogy a tárgyalófelek vessék el a fenyegetőzés, az erőszak, a gazdasári és politikai nyomás eszközeit, s egymás nemzeti függetlenségét. szuverenitását, területi sérthetétlensérét tiszteletben tartva, egymás belügveibe nem avatkozva törekedjenek a kölcsönös megértésre. A bizalom megteremtésére törekvő tárgyalások- olyan pozitív eredményeket hozhatnak — s ezúttal is hoztak, — amelyek mind a két fél javát szolgálják. A Szovjetunió és Franciaország képviselői a moszkvai tárgyalásokon nyíltan és őszintén megbeszélték a leszerelés kérdését. A közös nyilatkozat kiemelte, hogy a Szovjetunió és Franciaország kormánya az Egyesült Nemzetek Szervezetében folytatja erőfeszítéseit a leszerelés megoldásáért és az atomerő kizárólagosan békés célokra való felhasználásáért. Fel kell figyelni arra a tényre is. hogy Franciaország kormánya a záróközleményben elismerte, milyen hatalmas jelentőségű a Szovjetunió kormányának a fegyveres erők csökkentéséről hozott legutóbbi határozata. A tárgyalásokon szóbakerült a gazdaságilag fejletlen országok megsegítésének problémája is. Mindkét fél megegyezett, abban, hogy. a gazdasági és technikai segélynyújtás igen fontos kérdés, s a tárgyaló felek rokonszenvvel fogadták egyes, javaslatait. A Közel- és a Közép-Kelet, továbbá a délkelet-ázsiai országok problémáiról a záróközlemény azokat az alapvető célokat jelölte meg, amelyek elérésére mind a két fél törekszik. A moszkvai megbeszélések igen fontos részét alkotta a szovjet—francia kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. Megegyezés jött létre, hogy 1956 szeptemberében kereskedelmi tárgyalások kezdődnek Párizsban, s a megkötendő megállapodások három évre szólnak. A Szovjetunió képviselőinek meggyőződése szerint a három év alatt a Szovjetunió és Franciaország közötti áruforgalom három-négyszeresére növekedhet. Különösen jelentősek azok az eredmények, amelyeket a két ország képviselői a kulturális kapcsolatok kiszélesítésében elértek. A Szovjetunió és Franciaország képviselői megegyeztek abban, hogy a kölcsönösség elve alapján maximális együttműködést teremtenek az irodalom, a művészet, a tudomány, az egészségvédelem, stb. területén. Kiállítások, tankönyvesére, taneszközök, tudományos és technikai irodalom, színházak, művészeti kollektívák kölcsönös vendégszereplése erősíti majd a két nép kulturális kapcsolatait. Elhatározták, hogy a moszkvai Nagy Színház balettkara Franciaországba látogat vendégszereplésre. Szorosabb együttműködést létesít egymással a szovjet és a francia rádió, a televízió. Nagy fejlődésnek indul a turisztika, csoportos és egyéni látogatások formájában. A közeljövőben megegyeznek a filmcseréről. Elhatározták azt is, he ту a Szovjetunióban francia folyóirat jelenjék meg. S hogy mindez mennyire a francia nép szívéből fakad, azt a francia miniszterelnök szavai is bizonyítják: A francia szenvedélyesen kívánja, — mondotta, — hogy a legszabadabb, legközvetlenebb, legnyíltabb, legszívélyesebb kapcsolatok alakuljanak ki köztünk és önök között. Biztosíthatom önöket, bogy a francia nép elő fogja ezt segíteni a legszélesebbkörű megértés és barátság szellemében. A tárgyalások eredménye tovább erősíti a Szovjetuniót, növeli tekintélyét mint a béke nagyhatalmát. — Ugyanakkor megerősíti Franciaország pozícióit. Franciaország a Szovjetunió mellett az. európai kontinens másik nagyhatalma. Kétségtelen azonban, hogy különböző kormányainak sokszor önállótlan politikája, amely Franciaországot az Egyesült Államok külpo-NAfMHAGBOL • A görög parlamentben — a londoni rádió jelentésé szerint— ellenzéki képviselők bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen. A bizalmatlansági indítvány azt veti a kormány szemére, hogy helytelenül kezeli a_ ciprusi kérdést. • Truman az Egyesült Államok volt elnöke az elmúlt hét péntekén Párizsból Rómába érkezett. Az újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy ha a szovjet államférfiakat meghívnák az Egyesült Államokba, az amerikai nép részéről azzal a hagyományos vendégszeretettel találkoznának, amellyel minden nagyhatalom képviselőit .fogadják. • Nagykövetségi rangra emelik a Szovjetunió bangkoki és Thaiföld moszkvai diplomáciai képviseletét. • Bandaranaike, ceyloni miniszterelnök elfogadta a szovjet kormány meghívását, s a nyár folyamán a Szovjetunióba látogat. • Hatvankét tagú össznémet küldöttség vesz részt a dolgozó nők Budapesten tartandó első nemzetközi értekezletén. Az NDK 17, Nyugat- Németországot ^0 nő képviseli. • Az amerikai képviselöház külügyi bizottságának tagjai elhatározták, hogy jelentősen csökkentik a kormány külföldi segélyprogramjának összegét. • Rádiójelentések szerint a pakisztáni elnök közölte, hogy Pakisztán a legközelebbi jövőben elismeri a népi Kína kormányát. Az Egyesült Államoknak — mondotta — tudomásul kell vennie a befejezett tényt, és ugyancsak el kell ismernie a Kínai Népköztársaságot. • Norodon Szihanuk kambodzsai miniszterelnök hivatalosan elfogadta a Szovjetunióba és Csehszlovákiába szóló meghívást. A csehszlovák kormány és a kambodzsai királyi kormány elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít, s követet cserél. • Ljubljanában épül az első jugoszláv televíziós adóállomás, amely még az idén megkezdi működését. • A Dán-Magyar Társaság rendezésében, Koppenhágában bemutatták a Fel a fejjel és a Cigánytánc című magyar filmeket, a dán televízió bemutatta az Ecseri lakodalmas című filmet. • Tíz csehszlovák gyártmányú szövőgépet kapott a Budakalászi Textilművek. Az ELITEX gyártmányú Jacquard-szövőgépen kívül két vetülék-, csévélőautomatát is kapott a gyár. • Mint az Unitá közli, Livornóban, ahol amerikai katonai támaszpont van, négy amerikai katona letépte a kommunista párt választási plakátját és lábbal taposta azt. Az amerikai katonák arcátlan tette — írja a lap — felháborodást keltett a város lakosságának körében. • Az United Press santiagói jelentése szerint a rendőrség május 19-én letartóztatta Elios Lafertét, Chile Kommunista Pártjának elnökét. • Szamir Rifai jordániai miniszterelnök benyújtotta kormányának lemondását Husszein királynak, aki a lemondást elfogadta. Áz uralkodó Szaid el Muftit kérte fel az új kormány megalakítására. litikai elképzeléseinek másolására és puszta végrehajtására szorította, nem használt e nagymultú, a nemzetközi életben fontos szerepre hivatott hatalom tekintélyének. Franciaországtól azt várja a világ, hopy azon a nyelven beszéljen a népekkel, amelyen történelme során annyiszor: a szabadság. a függetlenség, a haladás eszméinek nyelvén. A francia külpolitikában egv idő óta érlelődő változások most nagy ösztönzést kaptak a szovjet—francia tárgyalások eredményétől, s remélni lehet, hogy a további fejlődés ebbe az új irányba mutat. A tárgyalások más tekintetben is javára válnak a két országnak. Nyilvánvaló például, hogy a gazdasági és kultúrális kapcsolatok fejlesztése egyaránt érdeke mind a két államnak. Angol és francia józanabb politikusok és gazdasági szakértők tárgyilagosan elismerik, hogy az eddigi kereskedelmi korlátozások többet ártottak a Nyugatnak, mint a szocialista tábornak. Helyesen kell értelmezni azt a tényt, hogy mind az angol—szovjet, mind a francia—szovjet tárgyalások záróközleménye főleg a gazdasági és kultúrális csere útjait rajzolja meg konkrétabban, míg a kölcsönösen elfogadott politikai elvek fogalmazása általános. Ez kétségtelenül tükrözi az érdekelt hatalmak közti ideológiai és politikai különbségek is. A gazdasági és kulturális csere fejlesztésének elfogadásában azonban igen fontos és nagyon gyakorlati politikai eredmények is kifejeződnek. A szovjet—francia tárgyalások nyomán erőteljesen megjavulnak a gazdasági és kulturális kapcsolatok a két ország között — miközben mind a két fél ünnepélyes kötelezettséget vállal arra, hogy tovább fáradozik a bonyolultabb nemzetközi problémák megoldásán is. Ezért a szovjet-francia tárgyalások záróközleménye minden bizonnal abba az irányba fog hatni, hogy az Egyesült Államok külpolitikájába változások következzenek be: a megváltozott idők s a váltqzó szövetségesek ugyan úoy ezt követelik, mint Amerika népének érdekei. A szovjet—francia tárgyalások záróközleménye tehát ebből a szempontból is nagyjelentőségű hozzájárulás a békéhez: figyelmeztetés, intés minden ország kormányához, hogy nincs más eszköz a béke biztosítására, csak az őszinte és jóakaratú tárgyalások. S aki kivonja magát a különböző rendszerű államok fejlődő kapcsolatainak rendezéséből, a kibontakozó nemzetközi együttműködésből, az előbb utóbb elszigetelődik. Az írásban lefektetett elvek és megállapodások mellett ez az íratlan tanulság a francia—szovjet tárgyalások legfontosabb eredménye. Sz. N. Hazautaztak a Német Demokratikus Köztársaságból a leszerelt szovjet katonák első csoportjai A Szovjetunió kormányának ismert határozata értelmében több mint 30 000 fővel csökkentik a Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet csapatok létszámát. A német demokratikus sajtó közli, hogy a leszerelt szovjet katonák első csoportjai már hazautaztak a Német Demokratikus Köztársaságból. A herzbergi kerületben lévő Falkenbergben a lakosság ünnepélyes külsőségek között vett búcsút a leszerelt szovjet katonáktól. A városka pályaudvarát ez alkalomból a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió zászlóival, valamint békejelszavakat hirdető és a német-szovjet barátságot éltető transzparensekkel díszítették fel. Kirszenyev szovjet ezredes a rögtönzött ünnepségen kijelentette: „A szovjet kormánynak a hadsereg létszámcsökkentéséről hozott határozata újra megmutatta, hogy a Szovjetunió eltökélten és tervszerűen munkálkodik a béke megszilárdításán”. Az ezredes és a hazautazó szovjet katonák képviselői hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió népei továbbra is hű barátságot kívánnak a német népnek. A lakosság nevében Hans Müller, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja járási bizottságának titkára mondott köszönetét azért a nagy segítségért, amelyet a szovjet katonák a német népnek a békés építőmunkában, valamint az első német munkás-paraszt állam megerősítése és megvédelmezése terén nyújtott. A falkenbergiek szívélyes kézszorítással és kendőlobogtatással búcsúztatták a hazatérő leszerelő szovjet katonákat. A német demokratikus sajtó jelentése szerint május 19-én Brandenburgból elindult a Szovjetunióba a szovjet kormány határozata alapján leszerelt szovjet katonák újabb csoportja. A szovjet katonák búcsúztatására Brandenburgnak és környékének háromezer dolgozója gyűlt össze. Eltérő vélemények az Egyesült Államokban a szovjet leszerelésről Litosko a Pravdában „Csődöt mondanak azok a kísérletek, amelyekkel diszkreditálni akarják a szovjet kezdeményezést“ címmel ír a véleményeknek arról a harcáról, amely az Egyesült Államokban a szovjet leszerelési nyilatkozót körül folyik. A cikk bevezetőjében megállapítja, hogy a szovjet kormány leszerelési nyilatkozatát világszerte nagy érdeklődéssel és a Szovjetunió őszinte békevágya bizonyítékaként fogadták. — Csak az Amerikai Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban akadtak magas állású személyiségek, akiknek nem tetszett a Szovjetunió úi békeszerető aktusa —- jegyzi meg Litosko, Mint ismeretes, Dulles külügyminiszter légből kapott, bizonyítékokat nélkülöző kirohanást intézett a . szovjet kormány határozata ellen, úgy próbálta feltüntetni azt, mint semmit sem jelentő „propagandagesztust“. A legtöbb amerikai lap eleinte Dulles példáját követte és a legvadabb, legértelmetlenebb elmefuttatásokat közölte a szovjet fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. De a zajos kampány, amely a fontos szovjet intézkedés diszkreditálására irányul, a legutóbbi napokban szemmelláthatóan leapadt Walter George befolyásos demokratapárti szenátor élesen bírálta azt a rosszindulatú módot, ahogy Duties a szovjet leszerelési intézkedésre válaszolt. Még figyelemre méltóbb Harold Stassennek, az amerikai elnök leszerelési tanácsadójának nyilatkozata. Figyelemreméltó elsősorban azért, mert Stassen egészen másképp értékelte a szovjet nyilatkozatot, tmnt például Dulles. Stassen egyetértve George szenátorral, hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban az az irányzat észlelhető, hogy kedvezőtlenül reagálnak a Szovjetunió minden kezdeményezésére és minden szovjet kezdeményezést „az Egyesült Államok szempontjából“ károsnak tartanak. Stassen szerint az Egyesült Államoknak üdvözölnie kell az olyan kezdeményezéseket. amelyek használnak az általános békének. Stassen azonban hallgat arróí a kérdésről, amely jelenleg a nemzetközi közvéleményt leginkább foglalkoztatja: arról, hogy követni akarja-e az Egyesült Államok a Szovjetunió példáját és hajlandó-é a leszerefési program gyakorlati megvalósításának útjára lépni. A nemzetközi feszültség további enyhülésének ellenfelei manapság egyre nehezebben tudnak a népek atkarata ellenére cselekedni •— fejezi be Litosko. — Ennek szembetűnő bizonyítéka a véleményeknek az a harca, amely jelenleg az Egyesült Államokban a szovjet leszerelési nyilatkoziat körül folyik. LAj élet a J4ílus pa rljá n Felszabadulása, de különösen a bandungi értekezlet óta jelentős változások mentek végbe Egyiptom népének életében. Megváltozott az ország belpolitikája. Folytatódik a földreform, januártól kezdve az ország fokozatosan áttér a parlamenti demokráciára, márciusban pedig az egyiptomi kormány elfogadta az új választási törvényt, mely szerint Egyiptom történetében először a június 23-i választásokon szavazni fognak a nők is. Megváltozott az ország külpolitikája is. Ennek egyik jellegzetessége a békeövezet országaival való kapcsolat fokozatos megszilárdítása. Nasser elnök a múlt évben elfogadta a Az egyiptomi nők ez év június 23-án először gyakorolják választói jogukat. A képen egy fiatál népnevelő az újválasztási törvényt magyarázza a falusi asszonyoknak. Szovjetunió kormányának meghívását és ebben az évben Moszkvába utazik. A múlt év augusztusában létrejött az egyiptomi—kínai kereskedelmi szerződés, Nasszer elnök Nehru indiai miniszterelnökkel és Tito jugoszláv elnökkel közös nyilatkozatot tett közzé; ebben leszögezte, hogy Egyiptom politikája a békés egymás mellett élés elvén alapul. Ez év februárjában Egyiptom és a Szovjetunió képviselői tárgyalásokat folytattak az atomenergia békés felhasználásáról. Ar-Szovjetunió tudományos és műszaki segítséget nyújt Egyiptomnak a kairói magfizikai laboratórium megteremtéséhez. Az egyiptomi külpolitika másik vonala a bagdadi paktummal szembenálló arab országok védelmi tömöri tése. 1955. október 27-én Egyiptom és Szaud-Arábia védelmi egyezményt írt alá, létrehozták a közös katonai parancsnokságot. A védelmi egyezményhez később Szíria is csatlakozott. Napjaink legfontosabb külpolitikai eseményei közé tartozik az a tény is, hogy Egyiptom kormánya hivatalosan elismerte a Kínai Népköztársaságot. Az Egyiptom vezette arab összefogás jelentős szerepet játszott a jordániai eseményekben és nagy vonzást gyakorol az észak-afrikai nemzeti mozgalmakra is. Természetes, hogy az ország bel- és külpolitikai helyzetének megváltozása magával hozza a nép anyagi és kultúrális életének megváltozását is. A felszabadult nép új életet kezd a Nílus partjain. SZABAD FÖLDMŰVES -— a Földmű , úésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. - Szerkesztőség Bratislava, Križková 7. — TeL: 24346. — Főszerkesztő Mi,or SánHnr kw o i äü*""0* •- "■* ’• v-B,,"slava- «"*•"7- - ä* n”- .«.
