Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-27 / 21. szám
10 Föídműves 1956. május 27. MÉHÉSZET Olvasóink kérdeznek — olvasóink felelnek Tisztelt Szerkesztőség! Mivel úgy látom, hogy kérésemre felvetett vita befejeződött, úgy érzem, hogy ehhez még nékem is kötelességem hozzáfűzni néliány szót. Erre kötelez az az önzetlen segítség, az a jó szándék, az a kezdeti nehézségektől megóvni akarás, amellyel a kuliszatitkokat őszintén feltáró (ha szabad így neveznem) jövendő méhésztársak mind az enyém, mind sok más méhészkedni vágyó társamnak igyekeztek egyengetni a számukra még kövezetlen utat. Őszinte szívből mondok köszönetét mindazoknak, akik hozzászólásaikkal, tanácsaikkal segítettek bevezetni a méhészkedés mesterségébe. Egyúttal köszönetét mondok a Szabad Földműves szerkesztőségének mivel kérésemnek helyt adva a lap hasábjain, igen alkotó módon hozzájárult ahhoz, hogy ezt a sokakat érdeklő kérdést ilyen nyilvánosan beszélje meg a lap olvasó és levelező tábora. őszintén bevallom, hogy a kérdés feltevésekor nem bíztam nagyon abban, hogy ennyi jó szándékkal és segíteni akarással találkozom majd a válaszokban. Izgatottan vártam az első hozzászólást. Nem kellett soká várnom. Amikor aztán elolvastam az első ajánlatokat, mindjárt elhatároztam, hogy rövidesen meg is kezdem a méhészkedést, mert pl. Világhy Árpád szabta feltételeket — ügy gondoltam — könnyen teljesíteni lehet. A méheket szeretni — ezt természetesnek vettem, a befektetés sem lehetetlen, ha akarat van hozzá, a hely, mivel faluvégen lakom, úgy gondolom, szintén nem probléma. A negyedik ponttal, a tudással nincs baj — gondoltam — mert tudom azt, hogy a méh szorgalmas rovar, sőt azt is, hogy szorgalmával annyi mézet gyűjt, hogy abból még elvenni is lehet, ha másképp nem, nát a család kifojtásával. Így csinálták ezt mifelénk a méh „műkedvelők”. Határoztam tehát, hogy az első javaslatok szerint 2 kiépített méhcsaláddal kezdek, mivel Világhy Árpád cikke nyomán meggyőződtem, hogy ez a legjobb, mert ezzel még az idén megtérülhet valami a befektett tőkéből és tudás sem kell annyi, mint az építő rajhoz. Szóval a határozat megszületett, de ezzel szemben egy bizonytalankodó érzés is. Ez abból, hogy az elvtársak ajánlanak ilyen vagy olyan családot. Hát én honnan ismerjem meg az építő, vagy kiépített családot, avagy az 1 vagy több éves anyát? De fűtött a vágy a méhészkedés mesterségének elsajátításához, hát feljegyeztem minden új dolgot, hogy alkalomadtán majd megkérdem valamelyik hozzáértőtől. Lehet, hogy a tapasztalt méhészeknek ma már nevetségesek ezek a naivságok, mert nekik már minden olyan természetes. Én azonban még szakmámban is másképp állok ma már a természetessel, mert megtanított gondolkodni a szomszédék 3 Egy anyaváltó család födött bölcsői közül egyet kispároztatóba helyeztem. A kis család gondosan takargatta. Az anya azonban nem kelt ki rendes időre. A kelés idejének elteltével egy hétig mindennap ellenőriztem, de csak nem kelt ki az anya. A bölcső végét levágtam és kifejlett, holt anyát találtam benne. Meglepődve láttam, hogy potrohúval a bölcső csúcsa felé, éves fiacskája. Mégpedig úgy, hogy ő is szereti a traktort meg én is. így hát, ha megállók valahol, akkor már ott terem és mindjárt kérdez. Ez mi, az mi, mire kell ez, meg amaz ? És én most már szakértelemmel vágom rá azt, amit a sofőrvizsgán még bizonytalanul nyögtem Mert most minden olyan természetes, de neki bizony nem. így voltam én is az első ajánlások, illetve válaszok után. Később méginkább beljebb csaltak az ismeretlenség erdejébe. És már félteni kezdtem leendő rajaimat. Szerencsémre segítségemre siettek a további jó tanácsokkal s megvilágosodott újra a látóhatár. Hreuszik Vince például megírta, hogy előre tanulmányozni kel! valamilyen méhészkönyvet és szaklapot. Ezzel egyetértettem. De jöttek új problémák, Ilyen, meg olyan kaptár. Aztán a legelő kérdés stb. így jöttek a problémák nyakrafőre és lassan rájöttem, hogy milyen másképpen kell a méhészkedést megkezdeni, mint előzőleg elképzeltem. De azért egyre érdekesebbé vált előttem a dolog, mert akár Knopp Lőrinc, akár Hajmás Béla vagy Nagy Bertalan cikkét olvastam, mindből tanultam valami újat, ha ez nem is volt még tudás, csupán sejtelem. Eddig rendben is lett volna, minden. Már tudtam, hogy 2 kiépített családdal kezdek, hogy szlovák normalizált kaptárt használok és azt is láttam, hogy sok mindent meg kell még tanulnom, sok mindenre fel kell készülnöm, De bíztam a további segítségben és az bátorságot adott. Akkor jelent meg aztán Csurilla Gábor méhész cikke, amely nagyon elgondolkoztatott. Az a kalapbafogott raj igen megingatta elhatározásomat. Mert úgy morfondíroztam, hogyha igaz a kiépített családról eddig hitt nézetem, igaz az is, hogy a késői raj a természetes anyabölcsőben kelt fiatal anyával olyan erősre fejlődhet, mint ahogy Csurilla Gábor írta, akkor érdemes azon gondolkodni, hogy nincs e még harmadik, meg további fejjel befelé fordulva volt a bölcsőben. A sok viaszmorzsalék arról tanúskodott., hogy a kifejlett anya szabadulni szeretett volna, rágta a bölcső falát és alját, de nem tudta felnyitni. A kis pároztatóban a méhek még akkor is várták a kibújását; sem a bölcső kirágásához, sem a anyabölcső építéséhez nem fogtak. G. L. igaz is, amelyekkel még többet lehet elérni, mint így az egyesekkel. A kas vagy' kaptár választása már nem okozott volna problémát. A legalább három családdal való kezdést is helyesnek találtam, de a családok faját illetően eljutottam a kiúttalanság kellős közepébe. Vártam egy ideig, hogy amint azt Csurilla Gábor, felvetette, majd tovább vitatják a kérdést. Azóta» azonban nem írtak róla. Az idő pedig halad. Döntenem kellett tehát, hogyan kezdjem. Nehezen ment. Végre úgy határoztam, hogy két kaptárral és két kassa' »kezdek. A kaptárakba erős májusi rajokat, a kasba késői rajokat szerzek. mert úgy gondoltam, hogy a fiatal anyának nagy jelentősége van és a kasokat rajzásra felhasználom, s mire cserélni kell az anyákat, akkora bizonyos gyakorlati tapasztalatot szerezhetek. És felhasználom továbbra is a tapasztalt méhészek tanácsait. Nem vagyok hivatott arra, hogy szakszempontból értékeljem a nyilvános vitát. Erre tudatlanságom, illetve e téren való tapasztalatlanságom miatt nem is lennék képes. De. hogy ez egy kezdőnek mennyit segített, azt csak mi, kezdők tudjuk értékelni. Elmondhatjuk, hogy sokat tanultunk belőle É6 ez nem abban nyilvánul meg, hogy már megtanultunk méhészkedni, mert éppen a hozzászólások győztek meg arról, hogy a szaktudás elsajátítása csakis a gyakorlatban lehetséges. De megtanultam azt, hogy a sikeres méhészkedéshez a méhészkedés rejtett berkeinek feltárásához szükséges a méhek szeretete. Épp a vita mutatta meg, hogy a méhészet terén is vannak még olyan rejtett tartalékaink, amelyeket a továbbiak során épp az ilyen nyilvános megbeszélések hozhatnak napvilágra. Mindezért hálás köszönetét mondok . az összes közbenjáróknak. Polóka András traktoros, Bodrogmező * * * Méhészeti kiállítás Prágában E hónap 20-án a prágai Strelecký Ostrovon megnyílt a méhészeti kiállítás. A kiállítás szemléltetően bemutatja a méhészet múltját, a méhek életét, élettanát és munkásságát. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a méhészkedés nemzetgazdasági jelentőségével, a méhészet hasznossága fokozásának alapelveivel, valamint a méhek kártevőivel és betegségeivel. A kiállításon többféle típusú kaptár látható, melyeknek belső összetételét tökéletesen látni engedik az üvegfalak. Ezenkívül mézkészítményeket, méhmérget, viaszt és egyéb méhészeti terméket mutat be a kiállítás. A kiállított tárgyakat filmelőadásokkal kötik össze, s így az érthetőbbé válik a látogatók számára. A kiállítás június 3-ig tart. Bölcsőben fejjel befelé fordult anya Hizlalt lép építése A méhek a mézeslépek sejtjeit jó_ bordáskor ^ megnyújtják, ha helyük van. A kasok csúcsában széles és vastag, mézzel telt léprészeket lehet találni (befelé). A méheknek ezt a szokását kereteskaptárban is értékesíthetjük. Az anya a hizlalt lép mély sejtjeibe nem petézik. ■ A hizlalt lép előnyei: körülbelül 1 ötöddel kevesebb tép kell a mézkamrában, tehát műlépet, pénzt, és kezeléskor, — a méhek lesöprésekor a födött sejtek felnyitásakor, pörgetésekor, — időt takarítunk meg. A méheknek kevesebb sejtet kell befödniök. Közvetlenül bejuthat a mézkamrába, a közlekedés könnyű és gyors, a herék sem rekednek meg. A fiasításra nem használt hizlalt sejtek a viasz-molyhernyók táplálására nem alkalmasak, a mézkamra lépjei tehát kevés védelmet .kívánnak. A méhek a mély sejtekbe virágport nem raktároznak, a virágpor a méz minőségét nem befolyásolja. A fiasításra nem használt sejtekben bábing nincs, a méz tehát csak tiszta viaszfalakkal érintkezik. Szűkfcszkű kaptárban a méhek lerághatják a mély sejteket, hogy a fészekben megszorult anyának petézésre helyet juttassanak. A kiskaptáros méhészek sokszor panaszkodnak emiatt. A nagy kaptárakban ritkaság. ,, . , „ A sikeres hizlaltatás föltételei: щ lep a felső mezkamrában legyen, 15—20 cm-nél ne legyen magasabb, és a méhek bőségesen gyűjtsenek. Legalkalmasabb tehát az alacsony mézkamrás rakodókaptár. A magas léfelső mézkamrában pet nem hizlalják egyenletesen. Oldalsó mézkamrában is gyakran ez a baj. A hizlalt lép építtetése nem ördöngösség, de gondot igényel. A lépeket időnként meg kell vizsgálni, a szabálytalanságokat helyreigazítani, A rendes 2,5 cm vastag helyett leginkább 4—5 cm-re hizlaltatják a lépeket. A lép szerint a keretlécnek is 4 vagy 5 cm szélesnek kell lennie. Az építkezésnek két módja ajánlatos. Mindkettő azon alapszik, hogy a méhek nem tűrnek rendesnél tágasabb utcákat a mézeslépek között, tehát megnyújtják a sejteket, ha nagy a hézag. 1. ) A keretekbe rendes vastagságú lépeket szabunk be és tágasabb utcákat hagyunk közöttük. Mérsékelt vastagsághoz mindjárt végleges távolságra is húzhatjuk egymástól a kereteket, különben azonban fokozatosan, a méhek sejtnyújtó munkájához igazodva, növeljük a hézagot, mert a méhek a túlságosan tág közökben keskeny lépnyelveket (zugépítmény) kezdenek. 2. ) A kereteket csak iépkezdéssel vagy műléppel szereljük föl. Az alsó léc keskeny, például csak 2 cm. A kereteket összetoljuk. Léceik fölül és oldalt érintkezhetnek, a méhek alúlról feljárhatnak. Később a kereteket fokozatosan szét kell húzni. A keskeny alsó lécet egy léc odaszegezésével ki is lehet egészíteni, de nem szükséges. Sokan mindjárt távolabbra helyezik a kereteket, de az építkezést gyakran ellenőrzik és a zugépítményt szorgalmasan leszedik. Ha a keretekben csak kezdés van', ajánlatos két teljes lépet létrának betenni. A bírálat nyomán ... Nemrég a Szabad Földműves bírálta az egyházfai szövetkezetét, hogy az állatok nincsenek összpontosítva. Azóta már elkészült az első közős istálló a marhaállomány részére. Ez év március elsején a teheneket és az egyes növendékállatokat az újonnan épített istállóban összpontosították. Az ezt megelőző időszakban a napi tejhozam alig haladta meg a két litert. Ma ugyanazon tehenektől 5 liter a napi átlag. r'z az első kézzelfogható eredménye a közös istállózásnak. Természetes az etetők és a fejők is elégedettek. A tejhozam emelkedéséből nekik is van hasznuk, hiszen a tej után amit terven felül adnak be, jutalmat kapnak. A múlt hónapban is pót jutalmazás címén 465 koronát kaptak az etetők és 117 koronát a fe jők. Most már nem okoz gondot a további építkezés. Eddig a tagság nem akart építkezni, most pedig már sürgetik a sertésólak építését. De van a közös istállónak egy másik előnye is. Amellett hogy sokkal kevesebb takarmány kell, nincs szükség annyi munkaerőre sem. Régebben mindenki a saját istállójában etetett és ott is fejt. Ebben az időben összesen huszonötén dolgoztak a tehenekre. Ekkor alig volt szabad tej. Ma a közös istállóban az állatok nagy részét négy etető és négy fejő gondozza. Ezenkívül a növendékállatoknál van még három etető. Összesen tizenegyen vannak. Ez annyit jelent, hogy tizenegy munkaerő felszabadult más munkára. Ha mindezt összegezzük, akkor helyesnek tarthatjuk azoknak a tagoknak a nézetét, akik azt mondják, hogy az istálló költsége majdnem egy év alatt megtérül a szövetkezetnek. Csandal István, Szene Eső után a határban A hirtelen támadt szél felborzolja a vetéseket és a virágdíszbe öltözött fák lombjait. Az égen tűzcsóvák cikáznak és a kotlós féltve rejti szárnyai alá a pelyhes csibéket. Vihar van kitörőben. A virágillatos levegőben „lóg az eső Iába“. Minden élőlény védett helyre menekül. Pedig nincs ok a félelemre, mert a szél ereje lassan alábbhagy és nagy kövér cseppekben megered a langyos májusi eső. Aranyat ér minden cseppje, ettől nő nagyra a vetés, ettől hízik a cukorrépa és a zsenge lucerna. De tőle növekszik, bokrosodik és terjeszkedik a kultúrnövények esküdt ellensége — a gyom is. Eső után nagy a sürgés-forgás az érsekújvári növényvédelmi brigád udvarán. A traktorosok átvizsgálják a gépeket és kijavítják az esetleges hibákat, hogy aztán tovább folytathassák a cukorrépa porzását a gyomok ellen. . — Mihelyt kikelt a cukorrépa, azonnal megkezdtük a pofzást. — mondja Mellcharek Severin, a növényvédelmi brigád vezetője. — Ez ideig közel 500 hektárt poroztunk be. A palárikovói szövetkezetnek 136, ez andódinak 70 és az érsekújvári II. szövetkezetnek is az egész cukorrépával bevetett területén elvégeztük a porzást. Most a tardoskeddi, a .intői és soriában a járás minden szövetkezetében beporozzák a cukorrépát, közel 2500 hektárt. — Hogán István traktoros és Molnár László gépkezelő „Buffalo turbina“ géppel átlagosan 50 hektárt poroznak be egy nap alatt. Persze ni-., ragaszkodnak a nyolc órás munkaidőhöz. A felkelő nap már a határban találja őket, este pedig a csillagok sziporkáznak az égen, amikor abbahagyják a munkát Adamec Imre, a gépállomás igazgatója nagy súlyt helyez a brigádra. Különösen is olyan ember hírében áll, aki minden jogos és helyes kérelmet támr at. S mindezt a gépállomás, a géni munka népszerűsítése érdekében teszi. Mert nagyon fontos ám. hogy jó munkát végezzenek a szövetkezetekben. A palárikovói szövetkezet répaföldjén például az agronómus meg a mezei csoportvezető nyomban a gép után mentek és megvizsgálták, vajon ellepte-e tökéletesen a Dynocid-por a növényeket. A két álarcos azonban nem végez „fele“ munkát. Arcukat és légzőszervüket álarccal védik a mérgező hatású por ellen. Nyomukban szürke porfelleg száll az ég felé, aztán aláhull, hogy kiirtsa a növényi kártevőket. Akik a gép után rnegvizsgálják a porral belepett gyomokat, elismerően bóli anak: „Finom munkát v'gez ez a két ember, meg a gűp.\ A gyomirtáson kívül a répabolha irtására is felkészüllek. A porzáshoz és a permetezéshez szükséges anyagokat időben biztosították. De bár ne lenne rá: ' szükség, — jegyzi meg a brigádvezető. A cukorrépa után az országút mellett lévő gyümölcsfák kerülnek sorra. Több ezret permeteznek a közeljövőben Dynol-oldattal, hogy sok egészséges gyümölcs kerüljön a piacra. Mindkettő — a gyümölcs és a cukor — nélkülözhetetlen a közélelmezésben. Ami a cukrot illeti, jogosan nevezzök „fehér aranyunknak“. Azért igyekszik és dolgozik szorgalmasan az érsekúivári GTÁ növényvédelmi brigádjának minden tagja. Iiogy minél több cukor jusson a hazai és a külföldi piacra. Tamás GAZDA KALENDÁRIUM Gyomirtás a gazda egyik legsürgősebb feladata napjainkban. Vegysze-, rekkel való gyomirtásnál a permetezést legelőnyösebb olyan gabonábart végezni, amely 15—25 cm-nél nem magasabb és amikor a gyomnövények körülbelül 3-4 levelet növesztettek. Ott, ahol hereféléket vetettek az árpába, ott természetesen nem alkalmazható a permetezés. Ahol vegyszeres gyomirtó gépek nem állnak rendelkezésre, a kézi vagy gépkapa végezze ezt a hasznos munkát. Vizet, levegőt és Г napfényt von el a gyom a kultúrnövényektől. Ne tűrjük tehát földjeinken, de még a közelükben sem! * * * A répa fejtrágyázását azonnal az egyelés után kezdhetjük. Amint a, tábla egyik végén elvonulnak, az egyelők, a másik végén már hozzáfoghatunk a fejtrágyázáshoz. Fejtrágyaként vagy könnyen oldható nitrogéntrágyát szórunk — hektáronként 75- 100 kg-ot — vagy egyötödére hígított húgylevet alkalmazunk. A húg.ylé harmonikus tápanyagöeszetételén kívül növekedést serkentő hormonokat tartalmaz. Alkalmazása ezért olyan nagyjelentőségű és szembetűnően gyors a hatása. * * * A lucerna első kaszálásakor jelöljük ki azt a részt, ahol a második kaszálásból magot akarunk fogni. Szem előtt kell tartanunk, hogy a kártékony rovarok nagy kárt tehetnek a lucernamag termesztésében. Ezért ahol nincsenek bogárfogó berendezések, azonnal a rendek felszedése után boronáljunk és Dynociddal porozzunk. Nagyon ajánlatos a szakaszos kaszálás. Egy-egy szakasz között négyhat napot hagyjunk. A rendes magkötés előfetétele a jó meleg időben történő virágzás, illetve termékenyülés. így remélhető, hogy kedvezőtlen évadban is sikerül valamelyik szakaszból magot nyerni. * * * Amint elkezdődik a lucerna etetése, azonnal lássunk hozzá az őszi bükköny-keverék silózásához. Előnyösebb a teljesen friss takarmányt azonnal íelaprítani, szecskázni és fonnyadás, de főként bemelegedés nélkül silózni. A jó! fertőtlenített siló térségben a szecskázott takarmányt alaposan tapossuk le, hogy minden levegőt ki szorítsunk belőle. Ahol elég nagy a silótérség, a tapozást állatokkal végeztethetjük el. De ügyelni kel! arra, hogy a silógödröt egyenletesen töltsük meg és ne csak a silóanyag közepe, hanem szélei is meglegyenek taposva. A silót töltése után szalmaréteggel vagy kátránypapírral és 50- 60 cm vastag földréteggel takarjuk le. Megülepedéskor a földtakaró repedéseit tömjük ■he, hogy se levegő, se esővíz ne hatoljon rajta keresztül. * * * A borjú is, meg a bárány is könynyebben rászokik az evésre, ha zsenge fűből készült szénát tesz elé a gazda. A borjúszéna készítésének itt az ideje. A rét legjobb szénatermő részéről kaszáljuk külön a zsenge füvet és villahegyen szárítsuk azt szénává. Ügyeljünk, hogy a borjúszénát ne érje eső és ne égesse feleslegesen a nap. A szárítás után pedig nyomban hordjuk pajtába. A borjúszénából kiváló szénateát is készíthetünk, amely jó gyógyszere az állatok gyomorhurutjának. de igen jól használható az anyatej nélkül maradt fiatal állatok felnevelésére is. —fm—
