Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-20 / 20. szám
1958. május 20. /We** Féldmüve! HARMINCÖT HARCOS ČV EREDMÉNYE Jövőnk adataiból 25* Minden nap szebb az életünk. A felszabadulás utáni 11 év népünk hatalmas győzelmi diadalmenete. A szocialista országépítö munkánkban elért eredmények, amelyek megnyilvánulnak a népgazdaság fejlődésében, a nép anyagi és kulturális színvonala emelésében és a népi demokratikus rendszer szilárdításában, bizonyítják Csehszlovákia Kommunista Pártja által a szocializmus építése szakaszán kitűzött vezérvonal helyességét, bezonyítják népünk öntudatosságát és alkotó igyekezetét. Az 1949-es—1953-as években az ipar felépítésével és átépítésével, valamint a nehézipar elsődleges fejlesztésével sikeresen teljesítettük a szocialista iparosítás alapvető feladatait. Az első ötéves terv végén a termelőeszközök termelése 2,3-szorosára nőtt. A gépipar a háború előtti termelési szintnek, majd négyszeresét érte el. Gazdaságunk válságok és munkanélküliség a kapitalizmus kisérő jelenségei nélkül fejlődött. Az első ötées terv sikerei után dolgozó népünk nagy optimizmussal indul a párt vezetésével a II. ötéves terv gyönyörű távlatainak teljesítésese felé. A rimaszombati állami gazdaság dolgozói mélyreható vita után elhatározták, hogy 1960-ig a búza tervezett hektárhozamát 3, a rozsét 2 mázsával emelik. Négy év alatt kitermelik az öt évre tervezett tejet. Gotier József, a širkovcei részleg vezetője kijelentette, hogy részlegének dolgozói már ebben az évben elérik az 1959-es évre tervezett hektárhozamot. Az 1960-as évben pedig 10 százalékos emelkedést érnek el a növénytermelésben. Az ötéves terv utolsó évében 1050 mázsa búzát, 580 mázsa rozsot, 690 mázsa árpát, 640 mázsa kukoricát, 1625 mázsa cukorrépát és több, mint 130 ezer liter tejet termelnek terven felül. j~4itlünk - és győztünk... Száméi elvtárssal, a nagymegyeri nemzeti bizottság alelnökével beszélgetünk a pártról, régi harcokról, mostani tervekről, problémákról, amelyek a járásban megoldásra várnak. Száméi elvtárs szerény ember. Beszéde tömör, velős, minden szava úgy hangzik, mint egy komoly vádb'eszéd a régi kapitalista, kizsákmányoló társadalmi rendszer ellen. — Cseléd... kommenciós, uradalmi cseléd voltam már zsenge legénykoromban. Kertész, eg•• nagybérlő szakállast birtokán, — mondja Száméi elvtárs. Majd emlékezik a múlt harcairól. 1919-ben tudatára ébredt osztálya lealázó helyzetének és az idősebb elvtársakkal gyakran eljárt a szociáldemokrata agitátorok által rendezett gyűlésekre és szentül hitte akkor még, hogy ezek a rendszer ellen lázító nagyhangú frázisok elégségesek a gazdagok uralmának megdöntésáre. Belépett a szociáldemokrata pártba. Ebben az időben több politikai sztrájkban vett részt. Jól emlékszik a délsdovenszkót hatalmas földművessztrájkra és az 1920-as nagy országos sztrájkra, amely a kollektív szerződés megkötéséért és a munkaidő betartásáért harcolt. A sztrájkok győzelemmel fejt ződtek be, de ezek a látszatsikerek csak rövidéletűek voltak és Száméi elvtárs a többiekkel együtt kezdte elveszíteni bizalmát a szociáldemokrata párttal szemben. Erős mozgalom indult, mely kenyeret és mun-Példás kezdeményezés: kát biztosít. Az 1921—22-es években véglegesen szakítottak a megalkuvó „óvatos" szociáldemokrata vezetők politikájával és az 1922. június 10-én összehívott komáromi nagy népgyülés után többen elhatározták, hogy a kommunista párt soraiban harcolnak majd, — ügyük, a lenini eszme győzelméért. Sok nehézséggel kellett megküzdeniök. De az újtípusú párt harcosai győzelembe vetteti hittel küzdöttek. Sok megpróbáltatás volt. Száméi elvtárs előtt megelevenült az 1931-es év, a kosúti sortüz, amikor Masaryk álhumanista emberei belelőtlek a tömegekbe, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy követetni merték jogaikat, munkát kértek és kenyeret családjuknak. Major István elvtárs, a párt hű harcosa vezette akkoriban a földmunkások harcát, mindenfelé ismerték, mert tudták, hogy a párt egy boldogabb jövőért harcol, egy olyan országért, ahol a falu parasztjait nem gyötrik a végrehajtók és minden földmunkásnak biztosítva van a munkához való joga. A munkanélküliség^ alacsony bérek, rossz szociális viszonyok ellen éhségfelvonulásokat rendeztek, amelyeket a párt járásonként megszervezett. Ebben a harcban kivették részüket a nagymegyeri járás kommunistái. Az első sorokban harcolt Árvái elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács mostani képviselője. Továbbá Füsi Gyula, Lantódi Sándor, Esztergályi János, Szabó József, Varga Imre, a nagymegyeri EFSZ mostani tagja és sokan mások — A Horthy rendszerre gondolni is rossz. A csendőrök tudták, hogy a kommunisták nem jó szemmel nézlek a müncheni diktátumot és ezért lépten-nyomon üldözték őket. A csendőrszoba, a verés, a sok kínzás nem törte meg a kommunistákat, hittek a győzelemben, hittek abban, hogy a dicső szovjet hadsereg szétzúzza a fasiszta bitorlók uralmát. — Hittünk és győztünk — mondja Száméi elvtárs. Boldogan sorolja, mi mindent tettek járásukban. A múlt nélkülöző földmunkásai és parasztjainak nagy része a szövetkezeti gazdálkodásba tömörült, évről évre több a jövedelem. Míg a múltban a parasztság nagy része eladósodótI, most a betétkönyvek egyre szaporuló száma arról beszél, hogy ilyen gondjai a mai embernek már nincsenek. Fejlődik a járás kulturális téren is. Nemsokára egy 11 éves iskolát építenek, fogyasztási szövetkezeti raktárt, modern, híják a csatornázást, egyre több közgénikus munkáslakásokat, megvalósítják a csatornázást, egyre több községbe bevezetik a villanyt. A kommunisták vezetésével harcoltak a nagymeuyeri járás dolgozói a múltban, és ma is követik őket а П. ötéves terv időbeni teljesítésének útján, amely az egész dolgozó nép még nagyobb méretű életszínvonalának emelését jelenti. V. B. • • Ötéves tervet négy év alatt Az est még alig bontogatta szárnyait, amikor a nádszegi nemzeti bizottság tanácsterme megtelt emberekkel. A fiatalok üdén, májusi hangulatban, az öregebbek pipázva, beszélgetve lépnek a terembe. Már ülőhely sem akad, a szomszéd szobából kell székeket áthurcolni, ügy látszik, a falu élharcosai, kommunistái kevés kivétellel mind- megjelentek. Fontos dologról — a második ötéves terv irányelveiről — lesz itt szó. Pártunk hatalmas programot terjesztett a nép elé. Lehet róla beszélni, mindenkinek hozzá kell szólni. Nagy Alajos, a párt elnöke először a párt 35. évfordulójáról beszélt: — — Harmincöt évvel ezelőtt alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a harcokban megedzve törhetetlenül, 35 év óta áll a munkásosztály élén. Harcunk a Szovjetunió segítségével győzelemmel végződött. Ezt a győzelmet tovább kell vinnünk. Virágzóvá kell tennünk szövetkezetünket. széppé falunkat, jómódúvá dolgozó népünket. Az ipar kitett magáért, most a mezőgazdaságon a sor. — Igen. A mezőgazdaságon — szólalt fel a járás küldötte. — Az ötéves terv nagy feladatok megvalósítása elé állít bennünket. A mezőgazdasági termelés egész nyers terjedelmét 30 százalékkal fokozzuk, az állattenyésztési termelés gyorsabb ütemű nö' -lése mellett... Harminc százalékkal! Szóljatok hozzá elvtársak, adjatok javaslatot. Bartalos Lajos, a szövetkezet elnöke az eredményeikről beszélt, de vajmi keveset a hiányosságokról. Sándor Adolf állattenyésztési csoportvezető fején találta a szöget. — Nálunk még sok, az egyénileg gazdálkodó. Itt szorít a csizma. Jobb meggyőző munkával ke1 lene valamit csinálni. Farkas Rudolf a kertészetről, Molnár Károlv tanító az új iskolákról, a tanító lakásokról, Gombos János. CSISZ-elnök a kultúráról, Lovas István a növénytermelésről beszélt, de konkrét javaslatok nem hangzottak el. Czedjük szét aprólékosan azirányelvek mezőgazdasági részét s úgy vitassuk meg — szólalt fel Czafik Sándor, a HNB titkára — s az előtte lévő Szabad Földművest fellapozta. — A kenyérgabonát 22 százalékkal kell emelni 1960-ig. A takarmánymagvakat 40, a kukoricát 126, cukorrépát 11, a sertést 35, és 46 százalékkal, több tejet kell kitermelnünk, mint ahogy azt 1955-ben tervünk előírta. Vegyünk kezünkbe papírt, ceruzát és számoljunk. Tavalyi tervünk gabonafélékből 19 mázsa volt hektáronként. Mi 27 mázsát értünk el átlagosan. Sokkal többet, mint azt a második ötéves terv előírja. Hát hol van itt a nehézség? Vegyük a cukorrépát. Állami tervünk 190 mázsa volt hektáronként s mi 340 mázsát takarítottunk be. Már tavaly nem 11 százalékkal, de majdnem 100 százalékkal termeltünk többet s így van ez nálunk majdnem minden terménynél. Én ajánlom, hozzunk határozatot, hogy az ötéves tervet 4 év alatt teljesítjük. A teremben a tetszés moraja futott végig. A kezek a magasba lendültek. A szövetkezet elnöke kapott szót. "C1 Ívtársak! Minden lehetőségünk megvan arra, hogv az ötéves tervben előirányzott számokat 4 év alatt elérjük. Ha belenézünk a hároméves fejlődési tervünkbe, az ottani számok is ezt igazolják. Mindannyian jobb módban akarunk élni, ezt pedig csak úgy érjük el, ha fokozzuk a termelést. Ennek már megtaláltuk a for - máját. Tavaly a négyzetes kukorica termelésében elsők lettünk az országban. Azon leszünk, hogy más növényeknél is hasonló eredményt érjünk el. Ha azt látjuk, hogy az őszi vetések gyengék, másodszor, sőt harmadszor is fejtrágyázunk. Ez áll fenn az állattenyésztésben is. Már félévre teljesítettük sertés- és. marhahús-beadásunkat. Évvégéig pedig 150 darab hízósertést, 200 mázsa marhahúst és 100 000 liter tejet adunk el szabadáron. ügy kell gazdálkodnunk, hogy a kívül álló kis- és középföldművesek lássák meg a különbséget a két gazdálkodás között. Az eredmény, a szövetkezeti tagok jóléte lesz a legjobb meggyőző bizonyíték s reméljük, rövidesen egy közös család lesz az egész község s teljesíteni tudjuk vállalásunkat. Ehhez mi is sok sikert kívánunk a nádszegieknek! S. 1955 1960 Az első atomerőmű üzembehelyezésével az ötéves terv végén megkezdődik nálunk az atomkorszak. Az atomerő fejlesztése alapján a technika mérföldes léptekkel halad előre. Köztársaságunkban soha nem ismert távlatok bontakoznak ki azzal kapcsolatban, hogy felépítjük az első atomerőművet és további ilyen erőműveket tervezünk. Számítunk arra, hogy a III. ötéves tervben az energiatermelés növekedésének egytiarmadát az atomvillanyerőművek fogják fedezni. * * * A második ötéves tervben további duzzasztógátak építése eredményeképpen növekedni fo** a vízterület. — 1965 végéier majdnem két és félszeresére nő a víztartályok űrtartalma. Ez egyben lehetővé teszi, hogv egész sor rekreációs hely létesüljön. A duzzasztógépek építésével párhuzamosan emelkedik a villanyerőművek száma. Villamosenergia termelésünk 1960-ban az 1955-ös évvel szemben 68 százalékkal emelkedik, «mi azt jelenti, hogy 10,34 19 55 1960 milliárd kw energiával termelünk többet. * * * A második ötéves tervben a mezőgazdaságban a szocialista szektornak túlsúlyra kell jutnia. Ezért folytatni fogjuk a gépállomások építését. A traktorok gyártását 1960-ban jelenlegihez viszonyítva, 230 százalékkal emeljük. Mezőgazdaságunk a II. ötéves tervben 36 300 traktort, 28 900 gabona-, burgonya-, répa-, kukorica-, komló- és silókombájnt, valamint sok más mezőgazdasági gépet kap. Gépállomások épülnek a köztársaság valamennyi kerületében, hogy megkönynyítsük a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok munkáját, s lehetővé tegyük a termelés és ezzel a jövedelem lényeges növelését. 1960-ban 13-szor annyi televíziós készüléket fogunk gyártani, mint jelenie**. s ilyen készülékek további behozatalával lehetővé válik, hogy az ötéves terv végén köztársaságunkban minden hatodik család televíziós készülékkel rendelkezzék. Természetesen, ez megköveteli a televíziós államások na~yméretű kiépítését. A II. ötéves terv végén a televíziós állomások a köztársaság területének 4/5-dét fogják felölelni. * * * 1960-ban évenként 55 ezer személygépkocsit fogunk gyártani és 1960 után évente hozzávetőlegesen 100 ezer népautót. 1960-ban 320 százalékra emeljük a motorkerékpárok gyártását. Amíg 1937-ben Szlovákiában csak 232 alsóbbfokú iskola volt, addig 1955-ben a nyolcéves középiskolák száma elérte a 927-et. A tanulók száma négyszeresére nőtt. A háború előtt Szlovákiában csak egv főiskola volt, ezzel szemben 1955-ben népi értelmiségünket 12 főiskola nevelte. A főiskolai hallgatók száma ötszörösére emelkedett. A II. ötéves terv folyamán 3 és félszer több általános iskolai tantermet nyitnak, mint az elmúlt öt évben, több mint 90 ezer tanuló számára. A II. ötéves terv során csak Szlovákiában további három főiskola építését kezdik meg. A II. ötéves terv végén a főiskolai hallgatók száma a háború előtti színvonalhoz hasonlítva, több mint hatszorosára emelkedik. Sty“ * * * РоатлЛш* лей nitwím mJ-AL \fSSj hái К A vágsellyei nitrogéngyártó üzem felépítésével és más nitrogéngyártó üzemek rekonstruálásával annyi nitrogéntartalmú műtrágyát fogunk gyártani, hogy míg eddig egy hektárra 16 kg jutott, addig 1960-ban 25,3 kg fog jutni. Lényegesen emeljük a foszfor-műtrágyák termelését is. А II. ötéves tervben a mezőgazdasági termelést Szlovákiában 39,8 százalékkal emeljük. Ez nem könnyű feladat, de ha a lehetőségeket reálisan figyelembe vesszük, akkor megvalósítható. Soroljunk csak fel egy pár adatot, amelyről az ötéves terv beszél. A búza hektárhozamát 29 százalékkal kell emelni. A megállapítás szerint Szlovákiában egy hektáron 5,8 mázsa búzával kett többet termelni. Ez egész szlovákiai méretben kb. 2 millió mázsa mag, mely megközelítőleg 400—450 m.illió koronával emeii a búzatermelők jövedelmét. Az ötéves terv végéig a rozs hektárhozamát 32,3 százalékkal kell emelnünk. Ez kb. 1,25 millió mázsa többtermelést jelent, és a termelők megközelítőleg 300 millió korona jövedelemhez jutnak. Az árpa hektárhozamát 26,1 százalékkal kell emelnünk. A többiermeiéssel 2,5 millió mázsa magot nyerünk, amely a földművesek és a szövetkezeti tagok jövedelmét ki. 350—400 millió koronával emeli. A második ötéves terv irányelvei meghatározzák, hogy 1960-ig hánv százalékkal kell növelni a kukorica termelését. Ez különösen állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából nagyjelentőségű, Mi sem bizonyítja ezt mbban, mint az, hogy a sertéseknél 100 kg szemcskukorica elfogyasztása kb. 20 kg-os súlygyarapodást jelent, így tesz a kukoricából hús és zsír, amely dolgozóink asztalát fogja gazdagítani. A burgonya hektárhozamát 28.1 százalékkal emeljük, amely szlovákiai méretben 6 millió mázsa többtermelést jelent.
