Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-13 / 19. szám

1956. május 15. t?ÍNoafiv®s A CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervére (Folytatás a 2. oldalról) években. Mivel a mélyebb szintek jobb eredménnyel kecsegtetnek, há­romezer méteres, sőt nagyobb mély­ségekben is kell kutatni. A kutató fúrások gyorsaságát legalább 46 szá­zalékkal kell növelni és e munkálatok legalább 25 százalékát turbinás fúrók­kal kell végezni. 7. Az energetikai iparban elegendő mennyiségű villanyenergiát kell bizto­sítani az ipari, a mezőgazdasági ter­melés és a közlekedés fejlesztése, va­lamint a lakosság növekvő szükségle­teinek kielégítése érdekében. Villany­energia juttatásával meg kell terem­teni a feltételeket az új technikának a népgazdaság minden ágazatában való gyors bevezetésére, lényegesen növelni kell a munkálatoknak energiá­val való ellátottságát és ezzel meg kell teremteni a munkatermelékenység gyftrs növekedésének feltételeit. A vil’.anyenergia termelését legalább 68,5 százalékkal és a villanyművek felhasználható teljesítőképességét le­galább 75 százalékkal kell növelni. Üzembe kell helyezni legalább 2300 MW új kapacitást. Az üzemi villanyerőművekben üzem­be kell helyezni hozzávetőlegesen 500 MW teljesítményű berendezéseket. Üj vízierőművek építésével 80 szá­zalékkal kell emelni a vízierőművek eddigi teljesítményét. Be kell fejezni a nosicei, skalkai, krpel’anyi és suča­­nyi 146 MW összteljesítményű vízi­erőmüvet és a lipnói 120 MW telje­sítményű vízierőművet. Meg kell kez­deni és üzembe kell helyezni a lipo­­veci és madunicei vízierőműveket. Folytatni kell az Őrlik vízierőmű épí­tését úgy, hogy az első két agregát 1961-ben üzembe helyezhető legyen. Folyamatosan ki kell fejleszteni a Hricov—Mik.sová—Pov. Bystrica-i Vág­­lépcsőzet felépítését, a Kamyk és Ružin vízierőmű építését és legké­sőbb 1959-ben meg kell kezdeni a dunai vízierőmű építését. Lényegesen növelni kell a hó és vízierőművek, valamint az elosztó há­lózat üzemeltetésének műszaki szín­vonalát és ezzel lényegesen csökken­teni kell a kezelő személyzet számát. Az Energetikaügyi Minisztérium hő­erőműveiben legalább 18 százalékkal csökkenteni kell a ki nem használt kapicitás részesedését. Meg kell javítani a villanyművek termelési kapacitásának, különösen a nem teljes értékű fűtőanyagot fo­gyasztó villanyművek termelési kapa­citásának kihasználását. El kell érni, hogy az új villanyerőművekben az ipari üzemeltetés megkezdése után a meglévő kapacitást évente legalább 6500 órán keresztül kihasználják. A villanyenergia és a gőz előállítá­sához szükséges fűtőanyagot arányo­san csökkenteni kell — az Energeti­kaügyi Minisztérium villanyeröművei­­ben legalább 15,6 százalékkal. A villanyműveket, az elosztó háló­zatot és az állami diszpécser-rendszert a legfejlettebb technikával kell ellát­ni. E célból az Energetikaügyi Minisz­térium villanyműveinek valamennyi katlanánál 80 százalékra növelni kell az égetési folyamatok automatizálását. A vízierőmüveknél 80 százalékos au­tomatizálást kell elérni, ki kell építeni a moldvai vízierőművek távolsági meg­terhelését. További, körülbelül 900 kilométer magasfeszültségű vezetéket kell épí­teni, meg kell kezdeni a 380 KW-os vezetékek építését. A szomszédos or­szágokkal ki kell bővíteni a villany­energia cseréjét a kölcsönös előny­­nyújtás alapján és e célból meg kell teremteni a szükséges vezeték­­rendszert. Be kell fejezni a községek villamo­sítását, és jelentősebb mértékben biz­tosítani kell az alacsony és középfe­szültségű hálózat rekonstrukcióját és kiegészítését. Legkevesebb 90 százalékkal növelni kell a villanyenergia-szolgátatást a lakosságnak és a kommunális lakás­­gazdálkodásnak. 8. A vízgazdálkodásban az iparnak és a lakosságnak vízzel való ellátása érdekében üzembe kell helyezni a žer­­manicei és az Ostrava vidéki terückai, a flaji és a krimovl duzzasztógátakat, meg kell kezdeni a hracholuski, jese­­nicei, oslii, mostištei, roskošei és hri­­r'íovai duzzasztógátak építését. A víztartályok térfogatát 50 száza­lékkal kell növelni, beleértve a vízi­erőművek víztartályait. További duz­zasztógátak építését úgy kell folytat­ni, hogy 1963 végéig a víztartályok térfogata az 1955-ös évhez viszonyít­va 140 százalékkal növekedjék. Ostrava. Ostí, Sokolovo, Beszterce­bánya és Losonc vidékén be kell fe­jezni a megkezdett vízvezeték-rend­szer építését. További legfontosabb vízvezetékrendszerek építését kell megkezdeni. Be kell fejezni a prágai vízmű épí­tését, nagy csatornatisztítókat kell építeni, különösen nagy települések mellett és gondoskodni kell víztisztító berendezések építéséről az ipari üze­meknél. Az Odrán, a Latorcán, a Nyitrán és a Zsitván meg kell kezdeni a meder­szabályozási és gátépítési munkálato­­kat. 9. A kohóiparban biztosítani kell a nyersvas, az acél, s különösen a ne­mesacél és a hengerelt anyag terme­lésének gyors növekedését. Az acél termelését az eddigi kapa­citások jobb kihasználásával kell első­sorban növelni. Fokozni kell 30 szá­zalékkal a Martin-kemencék kihaszná­lását. Üj acéltermelő kemencéket kell üzembe helyezni 1160 ezer tonna összkapacitással. Biztosítani kell, hogy az acél termelésének növelését lega­lább felében az új technika általános bevezetésével, különösen az eddigi acéltermék) kemencékben a folyamat intenzifikálásával érjük el. 1960-ban teljes mértékben automatizált hő.-za­­báíyzó berendezéssel elltátott Martin­kemencékben kell kitermelni qg. acél 60 százalékát. Az acéltermelésnél be kell vezetni az oxigén adagolását úgy, hogy 1960-ban az acélnak legalább 30 százalékát oxigénadagolás segítségével nyerjük. A színes fémkohászatban növelni kell a réz, az ólom és a cink kon­centrálok termelését körülbelül 50 százalékkal. Az ércdúsításnál meg kell javítani a technológiát és növelni kell az érckiválasztást. Be kell fejezni a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés-üzem felépítését, és üzembe kell helyezni az aluminiumoxidot ter­melő berendezést, hogy az aluminium termeléséhez szükséges mennyiséget 1958-ig saját forrásunkból biztosítsuk. Körülbelül kétszeresére kell növelni az alumínium termelését. Az értékes, valamint a csak nyo­mokban fellelhető elemeket tartalma­zó ércek felkutatását és feldolgozási technológiáját intenzívebbé kell tenni. 10. A gépipart az ipar legfontosabb ágazataként kell fejleszteni. A gépek és gépi berendezések gyártását mint­egy 83 százalékkal kell növelni. E nö­velést elsősorban a meglevő kapacitás kihasználásával és a munkatermelé­kenység fokozásával, nevezetesen or­szágunkon belül a szakosítás elmélyí­tésével és célszerű kooperációval, to­vábbá a szocialista tábor országai közti munkamegosztás kiszélesítésével kell elérni. a) energetikai berendezések gyártá­sa vízi- és hőerőművek számára. Hő­erőművek céljaira 100 MW-ig terjedő teljesítőképességű áramtermelő blok­kok előállítása. Kísérleti áramfejlesztő berendezés üzembehelyezése 100 MW teljesítőképességű turbinával, 135 at­moszféra gőznyomással, 560 C gőzhő­fokkal. Olyan áramfejlesztő berende­zés megszerkesztése, amely 360 at­moszféra nyomással, 650 C hőfokon dolgozik. Biztosítani az atomerőművek számára szükséges berendezéseket, stabil gázturbinák terve^sét és gyár­tását, valamint 2000 lóerőig terjedő teljesítőképességű stabil hajó- és egyéb nyersolajmotorok gyártását; b) erős áramú elektrotechnika. 100 MW-ig terjedő teljesítőképességű hid­­rogénhűtéses turboalternátorok meg­szerkesztése és gyártásának beveze­tése. A 220 kW-ig terjedő transzfor­mátorok előállításának további mű­szaki tökéletesítése. Elektromotorok gyártásának fejlesztése, elsősorban olyan motoroké, amelyeket vasúti vontatókba építenek be, valamint ame­lyek nehéz gépek és gépi berendezé­sek meghajtását szolgálják (henger­székek, vontatók stb.). Ezzel egyide­jűleg fejleszteni kell a szükséges mű­szerek gyártását; С) a gépipar számára szükséges gé­pek gyártása. A fémmegmunkáló gé­pek szakaszán elsősorban nagy terme­lékenységű szakosított, összetett, ne­héz és legnehezebb gépeket kell elő­állítani, amelyek biztosítják a gyár­tási folyamat automatizálását. A for­máló gépek szakaszán mindenekelőtt a nehéz és legnehezebb sajtológépek, gépkalapácsok, vízny omású sajtók (12 000 tonna nyomásig) fémek saj­toló öntését szolgáló hidraulikus sajtó és nyomósajtók fejlesztésére kell összpontosítani a munkát; be kell fe­jezni a maxisajtókhoz tartozó ková­csoló hengerek fejlesztését. Fokozni kell az öntődesorok számára szüksé­ges gépek gyártását, nevezetesen az öntvényformák és öntecsek előállítá­sára szolgáló legnagyobb méretekben automatizált gépeket, valamint a kü­lönleges hegesztőgépek gyártását. A forgácsolók és formálógépek tö­kéletesítésében a legnagyobb súlyt a munkadarabok beállításához, rögzíté­séhez és méréséhez szükséges idő csökkentésére kell helyezni: d) a kohóipar számára szükséges berendezések gyártása, nevezetesen olyan hengerszékek előállítása, ame­lyek biztosítják a munkafolyamat ma­ximális meggyorsítását és automati­zálását. Biztosítani kell az ércek fel­dolgozását és dúsítását szolgáló be­rendezések technológiai fejlesztését és gyártását; e) bányaberendezések gyártása. Nagy teljesítőképességű gépi berendezések, elsősorban legnagyobb dobméretű fel­vonógépek gyártása és műszaki to­vábbfejlesztése ; többsodronyos gépek kipróbálása és gyártásának megkezdé­se. Tovább kell tökéletesíteni az osz­­tályozók, szénmosók — elsősorban a nehéz folyadékokkal működők. — a Grelius-típusú fúróberendezések, front­fejtő kombájnok, szén és meddő­­közetrakodók, különleges rétegekben dolgozó fejtőgépek, az altárok felszíni munkájának gépesítését szolgáló be­rendezések és barnaszéntárok számára készítendő gépi berendezések gyártá­sát és tökéletesítését; f) az építőanyagipar számára gyár­tandó gépi berendezések, nevezetesen cementgyárak berendezései (egészen 800 tonna napi teljesítőképességű ke­mencék részére), valamint kerámiai és téglagyári gépek; g) vegyiipari gépek gyártása. Ne­hézelemek feldolgozását szolgáló gépi berendezések műszaki fejlesztése és gyártásának bevezetése; a nagy nyo­máson történő szintézist biztosító gépi berendezések továbbfejlesztése, neve­zetesen a barnaszén feldolgozásánál; olyan gépi berendezések tökéletesíté­se, amelyek alacsony hőfokon bontják fel a gázokat és óránként több mint 1500 köbméter teljesítőképességet ér­nek el, nitrokémiai, viszkozafonalgyár­­tó és műkaucsukgyártó berendezések előállítása és tökéletesítése; h) az élelmiszeripar gépi berende­zéseinek gyártása. Emelni a cukor­gyárak gépi berendezésének műszaki színvonalát, nevezetesen befejezni a folytatólagos diffúzió és centrifugali­­záció tökéletesítését. Sürgősen beve­zetni az élesztőipar korszerű gépi be­rendezésének gyártását. Olyan gépe­ket megszerkeszteni és gyártani, ame­lyek lehetővé teszik a vágóhidak fo­lyamatos munkáját, a hús gépsoron történő folyamatos feldolgozását, a folyamatos munkamódszerű kenyér­gyártást, hozzáfogni továbbá a tej­üzemek, sajtgyárak számára szüksé­ges gépek gyártásához. Fejleszteni a hűtőberendezések, elsősorban a mély­­hűtéses berendezések gyártását, az üzleti hűtőszekrények és hűtőjármű­vek előállítását; i) építőipari és útépítő gépek gyár­tása. Nevezetesen 0,3 köbméter, 0,5 köbméter, 1 köbméter és 2,5 köbmé­ter kanálűrméretü kotrógépek, útépí­tő és vasútépítő, valamint javító és karbantartó gépek gyártása. Üj típu­sú útépítő és építő gépek megszer­kesztése és gyártása, beleértve az univerzális rakodógépeket is, azzal a céllal, hogy biztosítsuk a közlekedési vonalak építésének és fő javításainak komplex gépesítését. Előgyártott épü­letelemek előállításához szükséges és a folyamatos gyártási eljárást bizto­sító gépek megszerkesztése és gyár­tása, továbbá olyan gépeké, amelyek a betonozás és az építőipari befejező munkák gépesítését szolgálják; j) vasúti berendezések gyártása. Üj típusú motoros mozdonyok meg­szerkesztése és gyártása a vasúti fő­vonalak szükségleteire (1100, 1650 és 2000 lóerő teljesítőképességgel), lé­nyegesen fokozni kell továbbá a vil­lanymozdonyok gyártását (4200 lóerő teljesítőképességű), az ipar és vasúti fővonalak számára. Növelni a nagy­űrméretű négytengelyű billenő, önkiü­rítő vagonok gyártását; k) emelő és szállító berendezések gyártása. Nevezetesen 15 tonna te­herbírású portáldaruk, vasúti daruk (gőz- és motormeghajtású), sodronyos daruk Ó6 sodronypályák gyártásáról van szó. A nagy vízierőművek építke­zése és felszíni tárok számára feltáró és kotrógépeket kell gyártani, ame­lyek elérik az óránkénti 1800 köbmé­ter teljesítményt, az építőipar céljai­ra pedig 30 méter szállítómagasságú darukat," valamint a nehéz- és erőfo­gyasztó munkák gépesítését szolgáló berendezéseket; l) hajóépítés: tavi és folyami hajók, személyszállító, vontató és teherhajók építése; m) turbokompresszorok, nehéz du­gattyús kompresszorok és szivattyúk gyártása. Biztosítani kell tengelyes turbokompresszorok, mérgező anya­gok, rádióaktív és ártalmas vegyüle­­tek elvonását szolgáló berendezések, nagy hőfokon és nagy nyomással mű­ködő anyagszállító berendezések, va­lamint mínusz 250 fokig terjedő ala­csony hőfokon működő anyagszáPító berendezések megszerkesztését és gyártását; n) könnyűipari gépek és berende­zések gyártása. Lényegesen meg kell javítani a fonodái gépek, szövőszékek, kötőgépek, konfekciós ipari varrógé­pek, festő- és csinozógépek, bőrmeg­munkáló és cipészgépek műszaki szín­vonalát. E gépek tökéletesítése során fel kell használni a finomgépipar ka­pacitását, szakmunkásait és techniku­sit. Figyelmünket elsősorban a gyenge­áramú elektroipar és műszergyártás következő ágazataira kell összponto-_ sítanunk: a) rádió- és televíziós berendezé­sek gyártása: Elsősorban nagyteljesí­tőképességű, léghűtéses rádióadók és frekvencia-modulációs ultrarövidhul­­lámú adók gyártása. Hozzá kell fogni a rádió- és távolbalátó stúdiók be­rendezéseinek, ipari televíziós szer­kezeteknek, valamint a televíziós adás nagy távolságra történő átvitelét szol­gáló berendezéseknek gyártásához. Ki kell dolgozni és meg kell valósítani a kísérleti színes távolbalátó adásokat; b) a gyártási folyamatok önműködő szabályozását szolgáló műszerek és berendezések gyártása: Elsősorban az energetika, a kohászat, a vegyiipar és a nehézipar egyéb ágazatai részére. Meg kell szerkeszteni és gyártásba kell venni a gépipari gyártási folya­matok automatizálását szolgáló be­rendezéseket, az ipari elektronika és a jelszavas irányítás kihasználásával; c) elektron- és elektromos mérő­műszerek gyártása. A gyártást az au­tomatizálás feladataival összhangban, nagy frekvenciájú berendezések elő­állításával párhuzamosan kell fejlesz­teni. Csökkenteni az elosztó-szerke­zetek súlyát és méreteit, fokozni fel­­használásuk lehetőségeit; d) elektroncsövek és gyöngeáramú elektrotechnika céljait szolgáló egyéb alkatrészek gyártása. Egységesíteni kell ez alkatrészek típusait, befejezni miniatűr változataik kidolgozását. Fej­leszteni kell a félvezető-elemek gyár­tását. Megszerkeszteni az érzékeny televíziós felvevő elektroncsöveket és megkezdeni gyártásukat; e) tökéletesíteni a távbeszélőtech­nikát elsősorban a helyi távbeszélő hálózat és a helységek közti távbe­szélőkapcsolat automatizálását szolgá­ló berendezések gyártásával, valamint a különféle kábelek kihasználását cél­zó nagyfrekvenciájú szerkezetek elő­állításával: 1) laboratóriumi- és fizikai műsze­rek gyártása. Biztosítani az olyan mű­szerek továbbfejlesztését és lehető legmagasabb műszaki színvonalának elérését, amelyek az anyagot felszíne megsértése nélkül vizsgálják: ugyan­ez vonatkozik az izotópok felhaszná­lásán alapuló 'egyéb műszerek fejlesz­tésére is; tovább kell fejleszteni a rá­dióaktív sugárzást mérő műszerek gyártását; g) statisztikai és számológépek gyártása. Lényegesen fokozni kell a statisztikai gépek gyártását, be ke’l fejezni az új géptípusok fejlesztését. Sürgősen meg kell kezdeni az önmű­ködő analog- és számszerinti mate­matikai gépek gyártását; h) optikai—mechanikai műszerek gyártása. A fejlesztést és gyártást tudományos műszerekre, elsősorban elektronrendszerű tudományos mű­szerekre kell összpontosítani. Gyárta­ni és tökéletesíteni kell elektronmik­roszkópokat, va’amint a spektrum lát­hatatlan részét vizsgáló színképelem­ző készülékeket. Tovább kell fejlesz­teni a filmkészülékek gyártását, vala­mint meg kell kezdeni a szélesvá­szonra való vetítéshez alkalmas új berendezések előállítását; i) orvosi műszerek, valamint egész­ségügyi kutatások céljait szolgáló mű­szerek gyártása. A további kísérlete­ket mindenekelőtt a virus-, rákkuta­tás, továbbá az idegrendszer és vér­keringés kutatását szolgáló műszerek­re kell összpontosítani. A nagy sorozatokban és tömegesen történő gyártásban tovább kell fej­leszteni és tökéletesíteni: a) hét és tizenkét tonna teherbírá­sú tehergépkocsik és V3S terepjáró­kocsik gyártását. Elő kell készíteni négy tonna teherbírású útijármű so­rozatgyártását, amely műszaki tekin­tetben eléri a világszínvonalat, előál­lítása kevés munkát és kevés acél­öntvényt igényel; a jármű típusa két változatban szerkesztendő, egyrészt benzinmotorral, másrészt léghűtéses nyersolajmotorral; ugyanakkor elő kell készíteni célszerűen alkalmazott tehergépkocsik gyártását, amelyek al­vázára daru és kotrógép szerelhető, továbbá különleges járművek előállí­tását, amelyek az építőipar céljait szolgálják, végül a helyi gazdálkodás szükségleteit és egyéb speciális célo­kat szolgáló jármüveknek szerkeszté­sét; b) kb. 1 liter hengerűrtartalmú sze­­mélygépkocsik gyártását. Lényegében előállításukat úgy kell előkészíteni, hogy 1960 után évente 90—100 000 népautót gyárthassunk. Be kell vezet­ni a kis népautók gyártását, tovább kell tökéletesíteni a motorkerékpárok, motoros kerékpárok és motor-rollerek gyártását; c) traktorok. Meg kell szerkeszteni egy 25 lóerős könnyű traktortípust, még pedig kétféle — lég- és vízhű­téses motorral. Tovább kell fejleszte­ni a Z 35 típus gyártását, kerekes és hernyótalpas kivitelben. Föld- és épí­­tómunkák céljait szolgáló speciális traktorokat kell gyártani; d) mezőgazdasági gépek, elsősorban a gabonaneműek, kapás- és takar­mánynövények komplex ápolását és betakarítását szolgáló gépek gyártá­sát, vontatott motorgépeket is bele­értve ; e) hengercsapágyak gyártása. Töké­letesíteni kell a miniatűrcsapágyak, nagy szabatosságú csapágyak és nagy­méretű csapágyakat, és meg kell kez­deni gyártásukat; f) közszükségleti cikkek gyártását meg kell kezdeni új, kiváló minőségű fémből készült közszükségleti cikkek, nevezetesen újtípusú vilíanymosógé­­pek, hűtőszekrények, takaréktűzhe­lyek, kis konyhagépek stb. gyártását. Fokozott figyelmet kell fordítani a minimális áramfogyasztású háztartási gépekre. A munkatermelékenység emelésére és a gazdaságosság növelésére min­denekelőtt fokozni kell a gépgyártás technológiájának színvonalát, a hala­dó gyártási technológia alapján kor­szerűsíteni kell az üzemeket és növel­ni kell a gépi munka részét a terme­lésben. Minél nagyobb mértékben al­kalmazni kell a gépsorok szerinti ter­melést, e gépsorokat részben automa­tizálni kell, át kell térni az alkatré­szek sajtolás útján történő megmun­kálására, valamint a fémporok fel­­használására. Lényegesen növelni kell a műtrá­gyák és egyéb, a mezőgazdasági ter­mékek nagyobb hozamait biztosító gyártmányok előállítását. Az ammó­niák termelését 2,8-szeresére kel! emelni. A Thomas-liszt gyártását leg­alább 93 százalékkal kell növelni és bevezetni a foszfortrágyák gyártását. Sürgősen növelni kell a kénsavgyárak kapacitását, biztosítani kell a koksz- és pörkgázokból származó kén fel­­használását. Be kell vezetni a mező­gazdasági termények kártevői és kór­okozói, valamint a gyom leküzdésére szolgáló új, hathatósabb vegyianyagok ipari gyártását, egyben a többi gaz­dasági ágakban az élösdiek ellen al­kalmazandó szerek gyártását. A legfontosabb feladatok egyikének kell tekinteni a szintetikus kaucsuk előállítására szolgáló üzem mielőbbi gazdaságos felépítését. Hozzá kell fogni egy uránfeldolgo­zó és nehézvizet előállító üzem fel­építéséhez és el kell sajátítani a rá­dióizotópok gyártását. Messzemenően meg kell javítani a vegyiipari üzemek kiépítésének elő­készítését és irányítását, nevezetesen a Sztálin-művekben, a lovosicei és nyitranovákyi üzemekben, a bratisla­­vai, kralupyi és homonnai ú.i gyárak­ban, valamint a szlovákiai új nitro­géngyárban. 12. Az építőanyagiparban mindenek­előtt azoknak az anyagoknak a gyár­tását kell fejleszteni, amelyek lehe­tővé teszik az építészet iparosítását: nevezetesen könnyű építőanyagokról, különleges habarcsanyagokról, nem égetett falanyagokról van szó, vala- , mint olyan anyagok és gyártmányok előállításáról, amelyek a népgazdaság más ágazataiban szükséges anyagokat, nevezetesen a fát helyettesíthetik. Fel kell építeni a korszerű mész- és kőfeldolgozó ipart. Minél nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi nyersanyagforrásokat, főleg az ipari hulladékokat építőanyagok gyártására. Az őrölt mészkő gyártásának lénye­ges növelésével elegendő mennyiségű mésztartalmú anyagot kell biztosíta­ni a mezőgazdaság számára. Fejleszteni kell a nagy fa!-, "lép­cső-, mennyezet-, tető- és egyéb ele­mek, illetve tömbök gyártását olya­­ténképpen, hogy 1960-ban az állami lakásépítés keretében legalább 21000 szerelt lakásegység legyen felépíthe­tő, ebből 7000 kizárólag nagy, komp­lett elemekből és panelekből. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdasági épít­kezések, iskolák, családi házak, gará­zsok és üdülőtelepek építéséhez szük­séges előgyártott elemek előállítását. Az előfeszített betonból és vasbeton­ból készült épületelemek gyártását 226 százalékkal kell növelni. Az épü­letelemek össze mennyiségének lega­lább 30 száz'r'k u Könnyű anyagok­ból kell előállítani. 15. A fafeldolgozó és papírgyártó iparban. Gazdaságosabbá kell tenni a (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents