Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-13 / 19. szám
yfz.a(ŕ^ä A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVEL ESUGYI MEGBÍZOTTI Hl 1 VA TÁL LAPJA Bratislava, 1956. május 13. | Ára 40 fillér | VII. évfolyam, 19. szám Dicsé évforduló 1921. május 14-ike történelmi esemény volt a csehszlovák munkásosztály s az egész csehszlovák dolgozó nép életében. Harcmincöt esztendővel ezelőtt ezen a napon alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely felvértezve a marxizmus-leninizmus tanításával, immár 35 esztendőn keresztül tölti be a munkásosztály élcsapatának szerepét. Világító fáklya volt szeretett pártunk egész eddigi történelme folyamán minden dolgozó előtt, mely megvilágította előttünk az utat a munkások és parasztok államának megalakítása, a szocializmus felépítése felé. Pártunk megalakításával munkásosztályunk és dolgozó népünk vezércsillagot kapott, mely tündöklő, tiszta fényével mindig reménysugárt jelentett számunkra a kapitalista elnyomatás, majd a legsötétebb fasiszta terror idején is. A marxizmus-leninizmus tündöklő fénye volt ez, annak halhatatlan tanítása a társadalom fejlődésének törvényszerűségéről, melynek során minden népnek előbb-utóbb el kell jutnia ahhoz a ponthoz, mikor lerázza magáról az elnyomó kapitalista rendszert. Pártunk megalakulásától kezdve ennek az eszmének szószólója és gyakorlati szervezője volt hazánkban. Pártunk egész története azt igazolja, hogy határtalanul hitt a tömegek alkotóerejében, mindig rájuk támaszkodott, mert tudta, hogy csakis a tömegek akarata formálja át a történelmet. Az első pillanattól kezdve a tömegek nevelője és tanítója volt. Ma, mikor visszatekintünk pártunk történetére, még magasabbra emeljük azt a vörös zászlót. mely alatt győzelemre jutott Csehszlovákia munkásosztálya a hatalomért folytatott harcban és ezzel aranybetükkel írta be nevét, nemcsak Csehszlovákia népeinek történelmébe, de a dolgozók szívébe is. Pártunk megalakulása az Októberi Szocialista Forradalom közvetlen eredménye volt, mely győzelmével nemcsak abban nyújtott példát Közép- Európa nemzeteinek, hogy hogyan kell kiharcolni nemzeti függetlenségüket, de megmutatta azt is, hogy az igazi nemzeti függetlenség csakis a munkásosztály hatalmával, szocialista forradalommal biztosítható. Ezenkívül az Októberi Szocialista Forradalom azt is megmutatta, hogy a szocialista forradalom győzelméhez szükséges, hogy a kizsákmányolt és elnyomott tömegek élén olyan párt álljon, mely öntudatot visz a tömegek harcába. A csehszlovák munkásosztály saját bőrén érezte az 1918—1920-as években egy ilyen párt hiányát. Ezekben az időkben megvolt minden lehetőség, hogy a munkásosztály magához ragadja a hatalmat, de a szociáldemokrata párt vezetőségének árulása ezt megakadályozta és lehetővé tette, hogy a burzsoázia hatalomra kerüljön Csehszlovákiában. Mindezek a tények szinte napirendre tűzték egy olyan párt megalakulását, mely minden megalkuvás nélkül következetesen fogja vezetni a dolgozó tömegek harcát a kapitalizmus ellen. Ebből a szükségszerűségből alakult tehát meg Csehszlovákia Kommunista Pártja. A burzsoázia már az orosz példán okulva, természetesen mindjárt látta, hogy itt nem egyszerűen a pártok mennyiségi szaporodásáról van szó, de érezte azt, hogy a párt megalakulása minőségi munkát jelent a munkásmozgalomban. Hogy a munkásosztály benne új vezetőt kapott, forradalmi vezetőt. A párt megalakulása tehát ezzel párhuzamosan űj ideológiai áramlat kezdete is volt hazánkban, mely azt jelentette, hogy a párt propaganda és agitációs munkáján keresztül a marxizmusleninizmus a széles tömegek birtokába kerül, melynek elméletén és gyakorlatán az edzett bolsevik káderek százai nevelődtek ki a munkásosztály soraiból. A burzsoázia mindjárt a párt megalakulása után támadásba indult a párt ellen. Támadását két fronton folytatta. Egyrészt kivülről, nyíltan támadta a pártot, melynek során a funkcionáriusok és tagok egész sorát börtönözte be és belelövetett a sztrájkoló tömegekbe. Másrészt megkísérelte, hogy a párt egységét belülről bontsa meg. Äm sem az egyik, sem a másik módszer nem járt sikerrel. A párt visszaverte ezeket a támadásokat, leleplezte a kapitalista társadalom igazi célkitűzéseit, melynek végső célja az volt, hogy megsemmisítse a pártot, a dolgozók vezetőjét. Ugyanakkor a párton belül is leleplezte azokat az elemeket, akik el akarták ferdíteni a párt irányvonalát. A párt megalakulásának első évei tehát az opportunizmus és a kapitalizmus nyílt támadása elleni harc jegyében folyt le. Ezekben a nehéz években edződött és acélozódott meg pártunk és nyerte el dolgozó tömegeink feltétlen bizalmát is. Ezekben az években a kommunisták ott voltak mindenütt, ahol a dolgozó tömegek érdekeit kellett védeni. Nem kímélték testi épségüket sem. Jól emlékeznek erre Kossuti dolgozó parasztjai, a csallóközi mezőgazdasági munkások és a füleki munkások is. A magyar munkásság és dolgozó parasztság gondolatai ezekben a napokban visszaszállnak ezekbe az időkbe és a büszkeség érzése tölti el őket azért, mert részesei voltak a párt harcának, melynek eredményeképpen ma boldog hazában, boldogan építhetik és formálhatják saját boldogabb életüket. Csehszlovákia Kommunista Pártja a dolgozó nép érdekeiért folytatott harccal párhuzamosan mindig elszánt harcot folytatott a köztársaság függetlenségéért a hitleri fasizmus ellen. És amikor a burzsoázia árulása következtében mégis bekövetkezett hazánk fasiszta megszállása, egyedül a párt volt az, mely ezekben a nehéz években nem hagyta cserben a dolgozó népet. Megalakultak az illegális központi bizottságok és pártunk megkezdte a fasizmus elleni ellenállási mozgalom széles, nemzeti alapokon való szervezését. Ezekben a harcokban több, mint 25 ezer kommunista áldozta életét. A kommunisták áldozatos munkája azonban megszerezte azt, ami pártunk számára mindig a legdrágább volt, a tömegek bizalmát és támogatását. Pártunk 55. évfordulóján soha el nem múló szeretettel és hálával gondolunk azokra a kommunistákra, akik életük utolsó leheletéig hűek maradtak a néphez, nem sajnálták feláldozni azt sem, ami mindenki számára legdrágább, az életüket. Emlékezzünk Július Fuéíkra, akinek utolsó szavaiból is a kommunista emberszeretet sugárzott ki. Aki társaival, együtt a biztos halál tudatában is kitartott azon a poszton, ahová pártunk és a munkásosztály állította. Emlékezzünk Steiner Gáborra, akit egész életében, különösen a magyar dolgozók határtalan szeretete övezte körül. Ö volt az, aki még a fasiszta haláltáborban sem saját magára gondolt, hanem arra, hogy milyen sors vár a többi és főleg a fiatal elvtársakra. Egész sor ilyen nagy hőst sorolhatnánk fel, akik törhetetlen elszántsággal harcoltak az igaz ügyért. Tanuljunk tőlük! Tanuljuk meg ügy szeretni a népet, mint ahogyan ők szerették. Tekintsünk olyan határozott bizalommal a jövőbe, mint ahogy ők tekintettek. S ha valóban méltók akarunk lenni emlékükhöz, akkor úgy szeressük drága pártunkat, ahogy ők szerették. Tanuljunk dicső történelméből és a tapasztalatokat használjuk fel a szocializmus építésére. Ebben a harcban tömörüljünk még szorosabbra pártunk körül, és emeljük még magasabbra a marxizmus és leninizmus legyőzhetetlen eszméjének zászlaját. Varga J. A csallóközcsütörtöki gépállomás dolgozói kimagasló eredményeket értek el a tavaszi munkák első szakaszában. Kukoricából kétszer annyit vetettek négyzetes-fészkes módszerrel, mint azt tervük előirányozta, a tavaszi kalászosok vetésében pedig Szlovákia legjobbjainak egyike. Az első negyedévben elért munkasikerekért e Jiónap 5-én Vratislav Krutina földművelésügyi miniszter átadta a gépállomás dolgozóinak a kormány és a szakszervezetek Vörös zászlaját. Az átadásnál jelen volt Michai Chudík földművelésügyi megbízott is. Ez alkalomból kitüntették a gépállomás legjobb traktorosait. Képünkön Miklós István, a csallóközcsütörtöki gépállomás igazgatója átveszi a zászlót Vratislav Krutina elvtárstól. Fogjunk papírt és ceruzát! Négy év alatt teljesítik, az ötéves tervet az állattenyésztésben Szerte, a felsőpatonyi határban serény munka folyik. Az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok is iparkodnak, hogy ma hamarább befejezzék a munkát. Este a szövetkezet taggyűlésén nagy dolgokról lesz szó, a második ötéves terv irányelveit vitatják meg. Az emberek kisebb csoportokban latolgatnak, beszélgetnek a lehetőségekről. Napnyugta után a kultúrterem benépesedik. Eljött a szövetkezet apraja-nagvja. Helyszűke miatt, sokan állva hallgatják a beszámolót, amely a nagy feladatokról beszél. A munkacsoportok már előzőleg megvitatták, most közösen az egész tagság szól a javaslathoz, amelynek egyik pontja azt tartalmazza, hogy az állattenyésztésben négy év alatt teljesítik az ötéves tervet. Ezt az állatállomány hasznosságának fokozásával és a darabszám növelésével érik el. A szarvasmarha-állománv 1959-ig 110 darabbal növekszik. Minden száz hektárra 50 db szarvasmarhát, ebből 22 tehenet tartanak. Különös gondot fordítanak a borjúnevelésre. »Már 1955- ben 80 borjút választottak el 100 tehéntől; az ötéves terv negyedik évében 84-re emelik az elválasztott borjúk számát. A múlt évben 3620 kg marhahúst termeltek 100 hektáronként. Ebben az évben ezt még túlszárnyalják. 1958- ban már 4300 kg-ot termeinek. Ezt úgy érik el, hogy a növendékállatokat 420 kg-os átlagsúlyban adják be és a hízómarha legkisebb súlya az eladásnál 750 kg lesz. A kiselejtezett tehenek 6 mázsás súlyban kerülnek eladásra. 1958-ban 50 ezer liter tejet termelnek 100 hektáronként. Ez 2600 literrel több, mint amit az ötéves terv előír. Egy tehéntől évenként 240Ü liter tejet fejnek. A sertéstenyészetben nem emelik a darabszámot, rátérnek a minőségre. Az anyasertéseket gondosan kiválogatják és csak 110 kg-on felül búgatják be. 1957-ben tizenkét. 1959-ben pedig tizennégv malacot választanak el egv-egy anyától. 1959-ben 14 100 kg sertéshúst termelnek 100 hektáronként. A súlygyarapodást 48 dekáról 60-ra emelik, amivel lényegesen lerövidítik a hizlalás idejét, munkaegységet takarítanak meg és csökkentik a termelés önköltségét. Az állattenyésztés gazdaságosságának fokozása nem képzelhető el a hektárhozamok növelése nélkül. Ezért az ötéves terv végéig búzából 27, rozsból 24, árpából 26. kukoricából 35, cukorrépából pedig 400 mázsás hektárhozamot érnek el. Lényegesen több silókukoricát termelnek és általában emelik a silózásra kerülő növények vetésterületét. A tagok figyelmesen hallgatják a számokat, amelyek arról beszélnek, hogy a felsőpatonyi szövetkezetesek nagy feladatok előtt állnak. Alig hangzik el a beszámoló, máris hozzászólnak a tagok. — Pártunk és kormányunk megtanított bennünket gazdálkodni, de még sok hibát orvosolnunk kell. Fogjunk csak papírt és ceruzát, mennyi érték ment tönkre tavaly, mert a szalmát nem takarítottuk be időben. Ez egyrészt a traktorállomás hibája is, amelynek mi megfizetjük munkája után a bért, viszont a traktorosok sokszor rosszúl dolgoznak. Ha körülnézünk, szövetkezetünk házatáján, ha mindenki gazda lesz a maga helyén, könnyen teljesíthetjük az ötéves terv ránk eső részét — mondotta Tóth elvtárs. Ehhez hasonlóan szóltak a többi tagok is. Szűcs elvtárs arról beszélt, hogy a' traktorosok most is rosszúl szántanak, ezen rövidesen változtatni kell. — Sokkal többet termelhetünk, mint amit az ötéves terv irányszámai előírnak. — szólalt fel Szarvas Gyula. — Minden anya érdeke, hogy az ötéves terv maradék nélkül teljesüljön — szólalt fel a vitában Miklós elvtársnő, a nőbizottság elnöke. Beszélt arról is, hogy az asszonyok is kiveszik részüket a tervfeladatok megvalósításából. A nőbizottság gyűlésén 220 asszony vállalta, hogy minden erejükkel hozzájárulnak a kapásnövények ápolásához A gyűlésre jellemző volt Tóth elv* társ felszólalása. fiatalok öregek papírt és ceruzát vettek kezükbe és gazda módjára Szóltak hozzá, az ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. Egyöntetűen szavazták meg a javaslatot. Egy kérdés felett azonban elsiklojt a taggyűlés. A beszámoló megemlítette, hogy a következő években bevezetik az érdemszerinti jutalmazást Ezt hamarabb is életbe léptethetnénk, mert hiszen ennek nincs semmi akadálya és ez hozzájárul a munkafegyelem megszilárdításához, amely okvetlen szükséges a feladatok teljesítéséhez. B. ii Leleszen is megtárgyalták .„ ♦ A leleszi EFSZ tagjai május 5-én megtárgyalták és jóvá hagyták a második ötéves tervből eredő feladatokat, amelyek szövetkezetük előtt állanak a termelésben. A taggyűlésen a tagok egyetértettek az elkészített tervekkel, melyek a CSKP KB irányelvei alapján készültek s amelyek reálisak és megvalósíthatók. A leleszi szövetkezet egyike a legnagyobbaknak a kassai kerületben, ezért nagy súlyt helyez a tervek elkészítésére. E tervek szerint a második ötéves tervben főképp a takarmányalapot bővítik, olyképpen, hogy a kukorica vetésterületét 190-ról 209 hektárra emelik s az eddigi 25 helyett 35 q szemeskukoricát termelnek hektáronként. A burgonya vetésterületét, 23, a silókukoricáét 36 hektárral bővítik. Az állattenyésztésben egész sor fogyatékosságot állapítottak meg. A szarvasmarha rovására több sertést tartottak. A tervek jóváhagyása után ez az aránytalanság megszűnik, elérik, hogy minden 100 hektár területre 50 szarvasmarha jusson. A terv szerint a hústermelést 100 hektáronként 3008 kg-ról 4440 kg-ra, az átlagos tejhozamot pedig az ötéves terv végéig 44,25 %-kal növelik. Több feladatot négy év alatt akarnak megvalósítani. Képünkön (balról jobbra) Szabó János, Papp Imre, Helmeci Sándor, Bartko Pál tervező és Palágyi János, a szövetkezet elnöke tanulmányozzák a CSKP KB irányelveit.
