Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-06 / 18. szám
4 Földműves 1956. május 6. Készítsük elő az állatokat a legeltetésre Az átmenet nélküli takarmány- és környezetváltozás mind erősen megviseli az állatokat. Különösen a téli gyengébb száraztakarmányok "etetéséről a zöidetetésre való áttérés ideién szokott a takarmány- és környezetváltozás súlyosabb zavarokat okozni. Még súlyosbítja a helyzetet, ha az állatok legelőre való kihajtása leromlott kondícióban és hűvös vagy éppen szeles, esős napokon történik. Ilyenkor az emésztési zavaroktól eredő r '■gbetegedések (hasmenés) mellett az állatok könnyen el is pusztulhatnak. A téli gyenge táplálkozás mi. t a szervezet legyengül és az állatok ellenállóképessége a betegségekkel szemben, erősen lecsökken. — Ezért az állatok legeltetésre való előkészítésére különösen fokozott figyelmet kell fordítani. Az állatok előkészítését mar jóval a kihajtás előtt meg kell kezdeni Az állatokat először a levegő- és környezetváltozáshoz kell hozzászoktatni. Az istállót fokozottabban kell szellőztetni és később az ablakokat az istálló egyik oldalán éjszakára mindig huzatmentesen ki kell -nyitni. Azután, mihelvt az idő megengedi, meg kell kezdeni az állatoknak szabad legelőn való tartását, jártatását. Az állatokat kezdetben csak a melegebb déli órákban Уг—1 óra hoszszáig járassuk, majd az idő felmelegedésével fokozatosan emeljük a szabadon való tartás, mozgatás időtartamát. A levegő- és környezet-változtatásához való szoktatással, a szabad levegőn tartással egyidejűleg, de a kihajtást megelőzően legalább 10—14 nappal meg kell kezdeni az állatok nak a zöldetetésre, legeltetésre való előkészítését is. A száraz, szálastakarmányok etetése mellett meg kell kezdeni az e célból tartalékolt lédús (répa, vermelt répaszelet, siló) takarmányok etetését A lédús (vizenyős) takarmányok mennyiségét fokozatosan emelni kell. A kihajtás előtti napokban, ha mar kaszálható zöldtakarmányunk van. etessünk szalmával keverve szecskázott zöldtakarmányt is. A szecskázással egyrészt elkerülhetjük a takarmányszóródásokat, másrészt biztosihatjuk a zöldtakarmánynak a szalmával, száraz takarmánnyal vakegyenletes feletetését és ezzel emésztési zavarok (hasmenés) előidézése nélkül tudunk áttérni a zöldtakarmányok etetésére. Kihajtás előtt 3—4 héttel végezzük el az állatok körmözését is A tél folyamán, az állandó istállóbantartás következtében az állatok körme rendszerint erősen megnyúlik. A szabad levegőre, mozgásra, legelőre vágyó állat, amikor az istállóból kiszabadul, fékeveszetten ugrálni kezd, ugrálás közben a megnyúlt papucsköröm letörik és az állat lesántul. Ezért nem szabad a körmözést kihajtás előtt elmulasztani. — Emellett fordítsunk figyelmet, különösen a kihajtás előtti napokban, az állatok fokozott ápolására, tisztántartására, a téli szőr eltávolítására A kihajtást meleg, napsütéses időben kezdjük Ha már az állatokat az elmondottak szem előtt tartásával kihajtásra előkészítettük és a legelő talajának szikkadtsága, továbbá a legelőfű fejlődése a kihaitást lehetővé teszi, meg kell kezdeni a legelőre való kiha,tást. A kihajtást lehetőleg meleg, napsütéses napon a délelőtti órákban kezdjük el, amikor az idő már kissé felmelegedett. Az első napokban a haza- vao-y behajtást is korábban fejezzük be. Behajtás után pedig párnapon át adjunk a legelőre iáró állatoknak kevés szénát, vagy szalmát a mohón fogyasztott zöldfű hatásának ellensúlyozására. Jó előkészítés mellett az állatok termelése a legelőn nem csökken, hanem emelkedik. A növendékállatok erőteljesen fejlődnek, a tejelőállatok tejtermelése pedig megsokszorozódik. Minden rizsien vésztő / A rizstelepek az egész tenyészidő folyamán, tehát májustól szeptemberig víz alatt állnak, úgyhogy a rizsparcellákat tulajdonképpen sekélyvizü mesterséges halastavaknak tekinthetjük. A rizstelepeken főleg pontytenyésztéssel foglalkoznak. A rizstelepen folytatott haltenyésztés csupán melléktermelési ágazatnak tekinthető, mégis szép hasznot hajt, mivel nemcsak jó minőségű halhússal lát el bennünket, hanem a rizstáblák terméshozamát is fokozza Az elmúlt esztendők tapasztalataiból tudjuk, hogy a rizstelepek minden hektáráról kb. 100 kg pontyot halászhatunk. Ez talán nem is olyan sok, mégis tény az, hogy a szlovákiai rizstermelők ma már kb. annyi pontyot tenyésztenek, mint amennyit pontygazdaságaink együttvéve. De gazdasági szempontból még nagyobb jelentőséget tulajdoníthatunk annak, hogy a .rizstelepek halai fokozzák a rizshozamot. A rizstelepek vize ugyanis sok tápsót tartalmaz, ennek következtében erős a gyomosodás, ami akadályozza a rizs zavartalan fejlődését. A haszontalan növényzet elvonja a talaj tápanyagát s megakadályozza, hogy az oxigén a rizs gyökérzetébez jusson. Különösen a zöld és zöldeskék moszatok ártalmasak, amelyek körülfonják legyen haltenyésztő is a rizs szárát és azonkívül sűrű hálójukban kártevők találhatnak menedéket. A rizsföld alján táplálékot kereső pontyok áttörik a moszatok összefüggő szövedékét s ezzel akadályozzák fejlődésüket, de a pontyok felfalják a rizs egyéb kártevőit is, mint amilyenek a csigák, rizsszúnyog hernyói és lárvái. A ponty a gyomnövények, — főleg a kakaslábfü — magját is szereti és ezáltal rendkívül veszedelmes gyomtól szabadítja meg rizskultúránkat. Maláriás környékeken a pontyok ugyancsak hasznos szolgálatot tesznek, amennyiben az anopheles néven ismert maláriaterjesztő szúnyog lárváit pusztítják. Bebizonyosodott tények alapján állíthatjuk, hogy a halak segítségével a rizsföldek termését 10—15 százalékkal emelhetjük. Ez nem kicsiség .hiszen ez azt jelenti, hogy 4—6 mázsával több rizst takaríthatunk be. S ha ehhez még hozzá adjuk a halak eladásából származó jövede'met, nem nagy tudomány kel' annak a kiszámításához, hogy hektáronként több mint 2000 koronával gyarapíthatjuk a rizstelepek jövedelmét. Ez az összeg komoly mértékben fedezi a rizsföldek kezelésére fordított költségeket. Palóka Endre Termeljünk több tejet A tejtermelésben nemcsak a tőgy, hanem az állat egész szervezete részt vesz. Az emésztőszervek, gyomor, belek) szállítják a táplálóanyagokat. A szív a vérkeringés útján ezt eljuttatja a tejmirigyhez. A tüdő, a vese gondoskodnak a szervezetben elhasznált anyagok eltávolításáról. Az említetteken kívül az érzékszervek, (szem, fül) is befolyásolják a tejtermelést. Ezek az idegrendszeren keresztül hatnak a belső elválasztási mirigyekre, melyek váladékai a hormonokat szabályozzák, s ezek a szaporodási szerveket s a tőgy tejmirigy működését. A nagy tejtermelésnek alapfeltétele a jó tejtermelő képességű, egészséges, szilárd szervezetű, jó étvágyú, fejlett belső szervekkel, és élénk működésű tejmirigyekkel bíró állat. Csak az ilyen szervezet bírja a nagy tejtermeléssel járó megerőltetést. Természetesen ehhez biztosítani kell a jó takarmányozást, elhelyezést, ápolást. Ezek nélkül a legjobb képességű tehénnel sem tudunk eredményt elérni. Barci Ambrus, a királyrévi EFSZ fejőgulyása, ahogy ő mondja: kitapasztalja a teheneit. Megfigyeli szokásaikat. Frissfejős korában egy két marék abrak-többlettel próbálja meg, milyen nagy tejtermelésre képes tehene. Ügyel az önitatók tisztaságára is. Ez a gondos kezelés eredményezte azt, hogy a gondjaira bízott tehenektől az 1955-ös évben 29 ezer kg tejet fejt ki 13 db tehéntől. Csak az egyedi tulajdonságok alapos ismeretével tud a fejő megfelelő módon alkalmazkodni, így tudja a tehenet legmegfelelőbb takarmányozásban, ápolásban részesíteni, amelyet a tehén nagy tejterméssel fizet vissza D. I. Jobb iakarményozás — nagyobb súlygyarapodás A tornaaljai járásban levő lénárdfalvai szövetkezetben ez év februárjában a sertéseknél bevezették a Surikov-féle gyorshízlalási módszert. A kenyeret kukorica- és árpadarából, burgonyából és egyéb takarmányból sütik. Az úi módszer alkalmazásának eredménye már az első hetekben megmutatkozott. Tizenegy hízósertésnél pontosan ellenőrizték az új takarmányozási módszer eredményeit és bebizonyosodott, hogy március folyamán 1 kg napi súlygyarapodást értek el darabonként. Ez csaknem kétszerese a múltban elért súlygyarapodásnak. Molnár Barnabás és Ragai Barnabás, a szövetkezet sertésgondozói jelenleg 100 db sertést hizlalnak ezzel a módszerrel. A nagyobb súlygyarapodás lehetővé teszi, hogy június végéig több mint 80 mázsa sertéshúst adhatnak be szabadáron. Tenyésszünk angóranyulat Az angoranyúl külseje lényegesen eltér a házinyúlétól. A fej rövid, homloknál és orrnál szélesedő. A jó származású egyedek füle dús gyapjúval van benőve, a fülhegyen bojtos pamacsképződményt, a fej kétoldalún 4-5 cm-es sokszor még hosszabb pofaszakáit, s a két szem között ugyancsak dús, úgynevezett homlokpamacsot találunk. A test rövid, a hát erősen gömbölyödik. Az angoranyúl értékét főleg a gyapjúszálak finomsága és tömöttsége adja meg. Igénytelensége szinte bámulatos. Mielőtt a kezdő tenyésztő a tenyészállatokat beszerezné, tenyésztelepről, ketrecekről kell gondoskodni Legcélszerűbb a ketreceket kertekben, vagy gyümölcsösben elhelyezni. A kertgazdálkodásból eredő hulladékot felhasználhatjuk az angoranyulak takarmányozására. Az angoranyulak trágyáját pedig felhasználhatjuk a kertekben. A ketreceket úgy helyezzük el, hogy tágas és szellős helyen legyenek, — de semmiesetre sem huzatos helyen. Az angoranyúl a hideget sokkal jobban bírja, mint a meleget A melegtől nemcsak szenved, hanem az a gyapjú fejlődését is gátolja. Ezért szükséges a ketreceket hűvös helyre tenni s a nagy hőségben vízzel locsolni. Amennyiben a telephely nem engedné meg, hogy szélmentes helyén legyenek, akkor télre védőfalról kelll gondoskodni (deszka, kukoricaszár. zsák, vagy ponyva). Ennek elhanyagolása sokszor megbosszulja magát. Az angoranyulak télen is a ketreceikben maradnak. A gyapjú növésére a hideg nem ártalmas, sőt elősegíti azt. Nem kell félteni a kicsinyeket sem a hidegtől, az anya gondoskodik róluk Természetesen ez nem vonatkozik г különösen zord télre. Az angoranyulak ápolása és egészséges Tejlodése szempontjából leglényegesebb a ketrecezés. A szűk és nehezen kezelhető ketrec az állatok egészségét és fejlődését veszélyeztetheti és éppen ezért már Kezdetben fordítsunk nagy gondot a ketrecek építésére. Majerszky Márton. % Pusztítsuk növényeink ellersngeit Az emberi és állati betegségek leküzdésére régi időktől kezdve nagy gondot fordítottak, de a növények egészMgügyi gondozására már kevésbé. Hazánkban is meglehetősen újkeletű a növényi betegségek elleni küzdelem. Az óriási károk elhárításának érdekében azonban mindent meg kell tenniök a gazdáknak. Tűzzel-vassal irtani kell a rovarkártevőket és meg kell akadályozni mindennemű pusztítást. Elég csak néhány példát felhozni, hogy mennyire elsza porodhatnak a kártevők, ha elhanyagoljuk a védekezést. f?v például egy elhanyagolt répaföldön, — mondjuk egy katasztrális holdon, — kb. 10— 12 000 répabogár élősködik. Egy katasztrális holdon 1 300 000 zsenge répanövény kel ki. Ebben az időszakban egv éhes répabogárra 90—100 répanövény jut s igy nem csodálkozhatunk, hogy ha nem védjük meg a növényt, azt egy-két nap alatt egyszerűen elpusztítják. A hazánkba behurcolt burgonyabogár nősténye 700—800 tojást is rak. Meleg vidékeken a burgonyabogárnak 3—4 nemzedéke is felnő. A burgonyabogár szaporodási képessége igen nagy. Ez azt jelenti, hogy egész évi szaporulatával 100 ember egész évi burgonyaszükségletét elpusztíthatja. Ha ez a bogár hazánkban véglegesen meghonosodna, akkor a gazdáknak évente 500 vagon permetezőszert kellene vásárolni, a védekezéshez szükséges vízhordáshoz 70 000 fogatra, a permetezéshez 3 200 000 napszámra volna szükség. A példaként felhozott adatok bizonyítják, a növényvédelmi munka nagy jelentőségét, s ezért forduljon mindenki bizalommal a községekben megalakult növényvédelmi bizottságokhoz. ha segítségre van szükség. Drexler Béla A bundásbogár kártétele Gyümölcsöseink egyik legnagyobb ellensége a bundásbogár. A rovar már augusztusban kifejlődik, de áprilisig még a földben marad. Kora tavasszal a virágzó, vadon növő növényeken, vadrepcén, gyermekláncfüvön cl. Később aztán a virágzó gyümölcsfákat támadja meg. Elrágja a virág belső részeit, sőt még a fej - lődő termést sem kíméli meg. Elszáll a virágzó rozstáblákra is és kárt tesz a kalászokban Г rajzási ideje: május. Rendszerint reggel 8-tól délután 5 óráig röpköd. Az első kirepüléskor megtörténik a párzás és négy-nyolc nap után rakja le tojásait a földbe. A rovar lárvája kezdetben fehér, néhány óra múlva fekete-szürke és csak a feje marad sárga. — Nagyon nehéz ellene a védekezés. Eddig csak a naponta végzett fáradságos, egyenkénti szedéssel irtották, mert a bogarakat közvetlenül érintő vegyiszert a virágokat látogató méhek miatt alkalmazni nem szabad. (A DDT keverék nem hat a rovarra). Legalkalmasabb korán reggel a gyűjtés, mert ha a fát erősen megrázzuk, a rovar könnyen lehull a földre. A gabonán csak akkor szedjük, ha az még nincs kivirágozva, mert különben több kárt tennénk, mint hasznot. D. B. A JÓL KIÜLTETETT RÉPADUG VANYOK gyorsan kihajtanak. Amint az első négy levélpár kihajt, azonnal póttrágyázzfunk nitrogénes trágyával. A magrépának kb. 65 kg tiszta nitrogénre van szüksége, hektáronként. Ha ennél kevesebbet szórtunk el a kiültetés előtt, a még hiányzó menynyiséget feltétlenül pótoljuk fejtrágyaként. A fejtrágyaadagot osszuk el három részre úgy, hogy a harmadik adagot akkor szórjuk, mielőtt a levelek takarnák a talajt. Amint a sorok már pontosan láthatók, sürgős a gyors sarabolás. Mégpedig azért, mert ültetéskor eléggé összegyúrták a talajt az ültetők. A porhanyítás a szükséges átlevegőzést, a talajtevékenység fokozását és a gyomnövények megsemmisítését célozza. Az első sarabolással Gondosan ügyeljünk arra, hogy a kapa, vagy a sarabolókés ne érje a dugvány körüli tányért, tehát minden oldalról kb. 8 cm-nyi terület érintetlen maradjon. DOHANYPALANTÄZÁS. Most már igen fontos, hogy a dohány palántázását mielőbb befejezzük. A korán kiültetett egészséges palánta, sikerünk első feltétele. A fiatal dohánypalánták első veszedelmes ellensége a drótféreg, amely jelentős károkat idézhet elő. — Nagyon hatásos védőszernek bizonyult ellene a HCH (hexaklórciklohexán). Ahol a megfelelő készítménnyel nem rendelkezne’: ott a következő védekezést kell alkalmazni, ha drótféreg támadást észlelünk! Mindjárt a dohánypalánta kiülte tésekor 6—8 cm távolságban a dohánypalántától kb. 8—10 cm mélv ségbe egy szem kukoricát nyomunk a földbe. A drótféreg szívesebben vo nul a kiii\oricamagba. mint a dohánypalántába. Amikor a kukorica kikel és eléri a 4 úji magasságot, a mag gal együtt kihúzzuk és. a gvökérz( ten vagy a magban levő drótférgeket megsemmis tjük. Ha a várható drótféregkár nagyobb, akkor két szem kukoricát is lehet így elhelyezni, mégpedig a palánta két oldalán. — Előnyös a kukoricamagot előzőleg 24 órára beáztatni. A KUKORICÁT A LEGTÖBB helyen már elvetették és az első vetések már kelőfélben vannak. Ilyenkor pedig nem szabad elmulasztani a kukorica boronálását. A könnyű borona a kukorica legjobb kapája. A boronálást, — különösen eső után — feltétlenül ismételjük meg. A kukorica minden aggodalom nélkül, bátran boronálható 10—15 cm magasságig. A CUKORRÉPA GONDOZÁSA. Amint a cukorrépa kikelt és a sorok már láthatók, sürgőssé válik a gyors sarabolás. A gyomirtás, a téli nedvesség megőrzése és a talaj átlevegőzése a célunk. Ha kézzel sarabolunk, akkor szorosan a sorokig kaeggszen a sorokhoz vág. Gépi sapálunk, úgy, hogy a kapa majdnem rabolással olyan közel igazítsuk a sorokhoz a késeket, amennyire csak lehet. Ügyeljünk arra. hogy a gépkapa nyoma a vetőgép nyomával egy sorba járjon, mert csak akkor tudjuk a gépkapát úgy beállítani, hogy kártétel nélkül igazíthasuuk a sorok melletti szoros kapálásra. A sarabolást végezzük el mielőbb, mert néhány meleg nap után itt az egyelés ideje, amellyel nem szabad késlekedni. ÜTSZÉLEN, ÁRKOKON, MEZSGYÉKEN most már kikelt a gyom. Az ilyen helyeken sohasem pusztulnak el kultúrnövényeink ellenségen Magvaik eljutnak a szántók szélére és onnan továbbterjednek. De nemcsak a gyommagok tartalékolói ezek a helyek, hanem számtalan állati kártevő is itt talál biztos menedéket. Tehát koratavasztól kezdve állandóan kaszáljuk le az útmenti és az árokszéli pázsitot. Ugyanez vonatkozik a mezsgyékre is. Állandóan ismételt kaszálással meg kell akadályozni, hogy a gyom virágot fejlesszen, vagy magot kössön. Ezért is érdemes minden gazdaságban juhokat tartani, mert azok . nemcsahogy legelik az ilyen helyeket, hanem taposásukkal a kártevők bábjait "és álcáit is tönkreteszik. Fekete Mihály.
