Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-22 / 16. szám

1958. április 22. fSídnifives 5 Gazdaságosabb állattenyésztést a nagymegyeri járás szövetkezeteiben Alsó-Csallóköz termékeny rónáin terül el a nagy­megyeri járás. Egyik oldalát az öreg Nagy-Duna, a má­sikat a kanyargós Kis-Duna mossa. Dolgozóparasztjai — kevés egyéni gazdálkodó kivételével — 29 EFSZ-be tömörülve alapozzák meg nyugodt, jómódú életüket. A szövetkezetek természeti adottságai tág teret nyitnak a nagyüzemi, szocialista állattenyésztés fellendítésére. Dolgozó népünk joggal várja, hogy a többi járások közt ez a járás páldát mutasson. Ehhez. azonban sokkal jobban ki kell használnia az állattenyésztési munkák gépesítésének lehetőségeit, be kell hozni, az állatállo­mány tervezett létszámában mutatkozó lemaradását, ugyanakkor emelni,' kell az állatok hasznosságát. Örökké elfoglalt ember Štefan Nestína, járási zoo­­technikus. Mindamellett szakít időt a szövetkezeti ta­gok, dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgainak elinté­zésére is. Éppen Tamássy Zsigmond izsapi gazdálkodó felesége van nála'. Az egyik lónak iker-csikai születtek, azt jött bejelenteni,, s a legyengült állat részére erőta­karmány kiutalást kérte. — A tervezett állatlétszám? Hát bizony hiányos — vallja be kényszeredetten Neština elvtárs. — Hatszáz­­hetvennégy darab tehén, és 1559 darab sertés hiányzik az EFSZ-ekben. Ez, akárhogy vesszük mindenképpen sok. Az egy tehénre eső napi 4,7 literes negyedévi átlagot alapui­­véve száz napra ez 316 780 liter tejkiesést' jelent. A tehénállomány-tervét a szövetkezetek közül, csu­pán a szilasi és a tanyi teljesítette tűi. Két szövetke­zet; a padányi és a rakottyási érte el a 100 százalékot, a többi pedig ezen alul maradt Sereghajtó szerepét a, medvei EFSZ tölti be, ahol a tehenek tervezett létszá­ma még ciz ötven százalékot sem éri el. Ugyanakkor a napi tejátlag is a legkisebb. A sertések esetében valamivel jobb a helyzet. Tíz EFSZ túlteljesítette sertésállomány-tervét. Mint pél­dául a izsapi, tanyi, lipovéi, stb. Leghátul kullog a túzoki EFSZ a maga 55 százalékával. — S mivel magyarázható ez a lemaradás? — Az EFSZ-ek fejlődésben vannak. Nincs elegendő istállójuk. Hetven százalékban új és adaptált istállók­ban vannak az állatok elhelyezve, a többi szanaszét — feleli a járási zootechnikus. Gyors intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a hi­ányzó állatokat mielőbb pótolják a nagymegyeri járás szövetkezetei! Az állattenyésztési dolgozók kerületi ak­tíváján részvevő funkcionáriusok és állatgondozók arra tettek kötelezettségvállalást, hogy június 15-ig feltöl­tik állatállományukat. Kell, hogy adott szavukat, foga­datom tételüket mielőbb tett kövesse. Több és olcsóbb állati terméket Az állatállomány számbeli növekedését követnie kell a minőségi növekedésnek. Fajtajavítással, az állomány helyes kiválasztásával és a nagyhasznosságú állatok gondos felnevelésével ez növelhető. A siker nagymér­tékben függ a termelés pontos tervezésétől, a takar­mányozástól, a munkaszervezéstől és a gondozók ju­talmazásától. Nézzünk körül Nyárasdon a járás egyik legjobb - szövetkezetében, hogy, s mint tartják be a gazdaságos­ság elvét? Forró Géza, az EFSZ zootechnikusa könyökig olajos. A motorkerékpár körül forgolódik, melynek alkatrészéi szanaszét hevernek. Nagy munkáltán találtuk. Helyet­tese kísért el berniünket. A takarmányelőkészítő helyiségben első, ami szem­betűnt: a függővasút takarmányszállító csilléje. Pihe­nésre kárhoztatva hevert. — Elromlott a 'csigája. Nem tudjuk használni — eiőzködött kísérőnk, a kérdést nem is várva. A motorkerékpárt javító „szakember“ szerint Ma­lackára kellene elmenni csigáért. Kár volna a fárad­ságért. Közelebb van annak az grvo&lója: a Nagyme— gyeri Gépállomás. Az állattenyésztésben használatos gé­pek javítására ö az illetékes. Sokszorosan megtérül a javítási költség, ha a csillék üzemképesekké válnak. Ezzel könnyebbé válik az állat­gondozók munkája, ugyanakkor időmegtakarítást is' nyernek. Általa a tejtermelési önköltség is csökken. Az állatok minőségének javításával igen is, törődnek i nyárasdi EFSZ-ben. # — Eddig 41 darab tehén van vizsgálat alatt — mon­dotta Németh József körzeti zootechnikus. — Törzs­könyvezést illetően a nyárasdi EFSZ a második helyen át! a járásban. üröm ránézni a szebnél-szebb szimentáli,, vörös­­tarl\ és hollandi fajtájú tehenekre. Hiba az, hogy ez a szövetkezet sem tartja be a tehenek tervezett lét­számát. Tizenöt' tehenünk hiánysíik. Г-—' Nincs hely — ez a indokolás Forró Géza részé­ről is. — A tyúkfarm épületeiben is nem tyúkok, ha­nem hizómarhák vannak — mondja. — Jövő tervünk az, hogy négy istálló tehenünk legyen. Negyedévi tejátlaguk több mint 7 lit«- egy-egy te­hénre naponta. Ebben a hónapban már 10 literes tej­átlagról beszélnek. — Itt van ez a 126-os — mutat Grümyald állatgon­dozó a sor végén álló tehénre. — Senki nem akarta gondozásba venni, mert csak 4—5 liter tejet adott. Ja­nuár 9-én borjazott és még most is fejek tőle 28—30 litert naponta. Hasonló bő tejélő nem ritkaság ebben a szövetkezetben. Annál nehezebb megértem, miért kerül a tej-önköltségi árát számítva — 35 fillérrel töb­be, mint az eladási ár. Az alábbiakban ismertetjük 1 drb. tehén napi takarmányadagját 8 liter tej kiter­meléséhez: Here 4 kg á 0,60 Kčs 2,40. Kčs Silótakarmány 25 kg á 0,12 Kčs 3,— Kčs Так. szalma 4 kg á 0,30 Kčs 1,20 Kčs Gondozás 0,27 munkaegység 6,75 Kčs Állatorvosi költségek 0,75 Kčs Egyéb költségek 0,10 Kčs Erőtakarmányok 3 kg á 1,25 Kčs 3,75 Kčs Alomszalma 1 kg á 0,16 Kčs 0,16 Kčs 18,11 Kčs 1 liter tej kjtermelési költsége 2,27 Kčs. 1 liter tej eladási ára március 31-ig 2,40 Kčs volt. Olcsóbbá tehetjük a tejtermelést, ha az öszes borjaknál itatásos nevelési módszert alkalma­zunk. A szoptasásos neveléssel a felnevelésig többszáz liter tej elpocsékolódik, kárbavész. Itatással mindezt megtakaríthatjuk. A régi módszer alapján a borjú a mértéktelen tejfogyasztással és a csecsbimbó-nyílásba rakódott baktériumok kiszopása folytán betegség áldo­zatává válhat. Egyben rontja a tehén tőgyét, nyugtala­nítja az anyját, ami által csökken a tejhozam Itatásos borjúneveléssel egy borjú 300—400 liter tel­jestejet és 500—600 liter fölözött tejet kap, amely kie­légítő a nevelésre. A gépi fejés a mi viszonyaink között egyharmadá­­vai szállítja le a fejési munka idejét a kézi fejéssel szemben. Három készülék kezelésével történő fejésnél pedig a felére csökkenti. Száz tehénnél a gépi. fejés 18 órával csökkenti a fejés idejét, ami évente #6370 mun­kaóra megtakarítást jelent. Ettől nem áll be „munkanél­küliség“ a szövetkezetben, mint ahogy Forró zootech­nikus mondotta. Tegyék félre a fejőgéptől való idegen­kedést! Ez lehetővé teszi a tehéngondozók jobb törő­dését az állatokkal, fokozhatják azok hasznosságát, nö­velhetik a tej zsírtartalmát. A termelés fokozásával, helyes jutalmazás mellett növekszik a fejők jövedelme. A nyert idő felhasználható a dolgozók szakmai képzett­ségének fejlődésére. A fejlett zootechnika magasabb szaktudást követel Bebizonyosodott tény: ahol szakképzett, tapasztalt dolgozók vannak az állattenyésztésben, ott az eredmé­nyek is jobbak. Ez az eset áll fönn Nyárasdon, ahol Vida István zootechnikus szaktudása mellett már több éves tapasztalatra tett szert. Vagy ott van Tanyon Farkas Gyula, aki szintén derekasan megállja helyét, ezt bizonyítják az eredmények, amelyeket az állatgon­dozók hatékony segítségével felmutat. De semmi esetre nem helyeselhető az, ami egyné­mely helyen tapasztalható. És ez a szakkáderekhez való helytelen viszonyulás. A bogyai EFSZ elküldte Kürthy Lászlót 1 éves zootechníkai tanfolyamra a kövecsesi mezőgazdasági iskolába. Kürthy elvégezte a tatífolyá­­mot, haza ment, de a szövetkezetben sehogy sem akadt számára hely, ahol hasznosíthatta volna szaktudását. Mit tehetett mást, foglalkozás után nézett. A Járási Nemzeti Bizottság állattenyésztési osztályán kapott be­osztást. Az EFSZ-ben, amikor rájöttek, hogy hibát követtek el — visszahívták a járásról. Nyárasdon előfordult például az, hogy az állatgon­dozókat senki nem világosította fel a szövetkezeti mun­kaiskola jelentőségéről. Pedig szívesen elment volna Katona Gábor, Dömény Géza és a többi állatgondozó, hogy szaktudását gyarapítsa. így hát a növénytermelők hallgatták meg az állattenyésztési előadásokat is. Indokolatlanul ne cserélgessük az állatgondozókat Tany és Nyárasd kivételével csaknem minden EFSZ-ben felüti fejét egy különös „gyermekbetegség“, vagyis az állatgondozók cserélgetése. Előfordul az is, hogy olyan egyéneket osztanak be állatgondozóknak, akiket csu­pán a pénz és a természetbeni járandóság érdekli. Vétkes könnyelműség az ilyen embereket állatgon­dozónak beosztani. Ebből több a kár, mint haszon. Arra törekedjünk, hogy a legjobb, legbecsületesebb, állat­szerető dolgozókat osszuk be ebbe a nagyon felelős munkakörbe. Az alistáli EFSZ példája is ezt bizonyítja. Két te­hénistállójuk van. Az egyikben 96, a másikban 90 tehén van. Jtlőbbiben két fejő és két takarmányozó, az utób­biban négy állatgondozó van. A „kilencvenes“ istállóban 1951 óta ugyanazok az állatgondozók vannak, a „ki­­lencvenhatosban" váltakoztak. A napi átlag ott több, — 463 liter — ahol nem váltakoztak az állatgondozók, ugyanakkor a tehenek száma is kisebb. A másik istál­lóban több a tehén, kevesebb a tej. 435 hektáron zöld futószalag Az alistáli EFSZ legnagyobb a nagymegyeri járásban. Nagylétszámú állatállománya részére nagyon sok takar­mányra van szükség. Éppen ezért a kevés legelőt zöld futószalag létesítésével igyekeznek pótolni. Váin 156 ha füves-heréjük, 70 hektár őszi bükkönyt vetettek. Több mint 100 hektár a tavaszi bükkönyük, 72 hektár siló­kukoricát és csalamádét is vetnek. A 36,5 hektáron — ahol jelenleg még a bíbicek tanyáznak — köleses­­muhart fognak vetni. E nagy takarmányterület földterületüknek csak 18 százalékát teszi ki. Szükséges, hogy a 68 hektár fel­szántott, de be nem füvesített legelő helyett is vesse­nek évelő takarmánynövényeket. A here, vagy luperna száraz állapotban lisztté őrölve kiváló, bő vitamintar­talmú takarmány, mellyel bizonyos mértékben pótolhat­juk' az erő-takarmányokat. A nagymegyeri járás EFSZ-ei előtt nagy feladatok állanak, amit aránylag rövid idő alatt keli teljesíteniök. Kötelezettségvállalásuk alapján június 15-ig ki kell egészíteniük tehén és sertésállományukat. Gazdaságo­sabb állattenyésztés érdekében szükség van az állat­­tenyésztési munkák fokozottabb gépesítésére. Jobb mun­kaszervezéssel, a haladó zootechníkai módszerek szé­leskörű alkalmazásával, bőséges takarmány biztosításába; és a fajállattenyésztés # kifejlesztésével növelhetik a munka termelékenységét,'csökkenthetik az önköltségei; Kovács István ? / Érdemes ezen elgondolkozni... [Bármilyen mezőgazdasági ágat vizsgálunk a nagyüzemi gazdálkodás fölénye mindegyiknél megmutatkozik. Ez érthető is, hiszen nagy táblákon jobban halad a munka, kihasználhatók a gépek, keve­sebb idő, kevesebb erő szükséges egyéb munka elvégzéséhez és mégis nagyobb a termelési eredmény. Ugyanezt mondhatjuk az állat- i tenyésztési munkára is. A termelési előnyökön kívül megmu>atko­­í zik a nagyüzemi gazdálkodás, fölénye abban is, hogy a termelés ; biztonságosabb. Tudjuk, hogy a gazdálkodás bizonyos kockázattal • jár. Előfordulhat elemi kár, állatelhullás, vagy más körülmény szól- I hat bele a gazdálkodás menetébe. ! Vegyük például az állatelhullást. Ha kis gazdaságban, ahol két : lovat tartanak és az egyik ’ó elpusztúl, jelentős kár éri a gazdat. I Ugyanakkor kár ez — mondhatná — ha a szövetkezetei éri ilyen t balszerencse. Spt ott több állatot tartanak és ennek arányában na- I gyoöb lehet egy évben az állatelhullás is. Ez igaz. De míg a kisgaz­­• daságot egyetlen- állatelhullása is igen súlyosan érint, s különösen a j kár évében nehezíti a család megélhetését, sőt megakaszthatja a í gazdálkodás folyamatos menetét is, addig a nagyüzemben könnyebben • elviselhető az ilyen károsodás és az nem okoz zavart sem a gazdál- 1 kodás folyamatosságában, sem egy család megélhetését nem nehezíti ? meg annyirg, mint kisgazdaságban, Láthatjuk tehát, hogy a nagy- I üzemben összehasonlíthatatlanul nagyobb a termelés biztonsága, mint j a kisgazdaságban. Negyedmillió liter tej A Skalica járásbeli kopéani szövetkezetből majdnem 1400 liter tejet szállítanak naponta a begyűjtőhelyre. Teheneik száma 186, melyektől 600- 700 liter tejet adnak mindennap terven felül a közellátásnak. A magas tejhozam titka az állatgondozók lelkiismeretes' munkájában, de mindenek­előtt a bő takarmányalapban rejlik. Már a múlt év őszén gondoskodtak a szövetkezet tagjai, hogy ele­gendő takarmányuk legyen a hosszú téli időszakra. Közös megvitatás után 176 vagon takarmányból silót készítettek, amely még a legbővebb adagolás mellett is kitart legalább május közepéig. Azonkívül bőven van száraztakarmányuk is. Az állattenyésztési intézkedések betartásával és a rendszeres, tervszerű takarmányozással elérték, hogy még a téli hónapok­ban is állandóan emelkedett a tejhozam. Ez év kezdetétől március végé­ig 6,8-ról 7,5 literre emelkedett a tehenek átlagos tejhozama. Ez pedig mindenekelőtt a bő takarmányalapnak köszönhető. A nyári időszakban ki­lenc literre akarják emelni a tehenek napi tejhozamát. Az első negyedév­ben 43 ezer liter' tejet adtak be terven felUlV az év végéig pedig további 207 ezer litert szándékoznak beadni, ugyancsak terven felül. Ez összesen 250 ezer liter tej, a kötelező beadáson kívül. E szép eredmények elérésében nagy részük van az. állatgondozóknak és a fejőknek, akik állandó mumkaversenyben vannak egymással. Az első csoportban Dubecká Ilona fejőnő érte el a legjobb eredményt, aki a gond­jaira bízott 16 tehéntől 110—115 liter tejet fejt ki naponta. HÉTRŐL TÍZRE A falutól alig 100 lépésre vannak az istállók. Az épületek még nem korszerűek, ennek ellenére az állat­­tenyésztésben szép eredményeket ér­nek el a kecőtei dolgozók. A tehén­istállóban Földes István és Nagy Ká­roly tehéngondozókkal találkoztam. Hozzáértően végzik munkájukat. Ezt bizonyítja a 7 literes tejátl^ is, amit rövidesen 10 literre akarnak emelni. Az ő munkájuk eredménye is, hogy a szövetkezetük már az első negyed­évben 7042 liter tej helyett Í4 400 litert adott be. A sertésólaknál Sípos József ser­tésgondozót etetés közben találtuk. Muká.ja elvégzése után módot talál­tunk arra, hogy beszélgessünk véle. — 150 darab sertést gondozok. Megvagyok elégedve munkám ered­ményével. Nyolc tagú családom van, de jól élünk. Feleségem is dolgozik, a kecskéket gondozza. — Kecskét is tartanak ? — szólok közbe. — Igen kecsketejet használunk a malacok neveléséhez. Továbbiakban a malacnevelésről be­szélgettünk. Szavaiból kitűnik, hogy nem sajnálja a fáradságot, sokszor éjjel is talRon van. Egy anyadisznó­tól átlagban 10—12 malacot választ el. A malacokat 6 hét után választja el az anyjától. A gondjaira bízott 150 sertés kö­zött hízók is vannak. Naponta 70— 90 dkg-os, a fiatalabbaknál 40 dkg-os súlygyarapodást ért el. Silójuk még mindig van s ebben az évben burgo­nyát is szeretnének silózni. Nem fe­ledkeznek meg a mész, a foszfor és a vitaminok adagolásáról sem. A vi­­taminokatf főként sárgarépával pó­tolják. A sertésbeadási kötelezettsé­güket áz első negyedévben túlteljesí­tették, s ez a jő állatgondozás érde­me. Szép a baromfiállományuk is. Az első negyedévre 2981 darabot kellett beadni, ők azonban 3400 darabot ad­nak be. A szövetkezet még nem rendelke­zik a legkorszerűbb berendezéssel, de ezt pótolja lelkesedésük, addig amíg kibővítik s felszerelik gazdaságukat. Illés Bertalan 103 malacot már a jövő évi beadásra legyeztek elő Eddig azokban a szövetkezetekben értek el szép eredményeket, ahol a növénytermesztés mellett az állatte­nyésztés is magas színvonalon van. Ebből a szempontból vizsgáljuk meg a karvai EFSZ fejlődésének irányát. 1955-ben az összes bevételük 1 553 000 korona volt, ebből 434 000 származott az állattenyésztésből. A munkaegysé­gek értéke 800 000 koronát tett ki. Ez évben magasabb bevételt ter­veztek s ennek arányában a munka­egységek értéke is nagyobb. Eves tervük összbevétele 1 751 000 korona, ebből az állattenyésztésre 633 000 ko­ronát terveztek. És a munkaegységek értéke 996 000 koronára emelkedik majd terv szerint Hogy a terv helyes és_ teljesíthető, azt az eddigi ered­mények is bizonyítják. Az első ne­gyedévre tervezett összbevétel 118 000 korona, ebből az állattenyésztésre 67 000 korona jut. Az elért eredmény az első negyedévben a következő: összbevétel 232 000 korona, ebből 1.69 000 koronát az állattenyésztésből elért jövedelem képezi. Az első negyedév pénzügyi tervé­nek közel 100 százalékos túlteljesí­tése kizárólag az állattenyésztési ter­melésből származik. A karvaiak az eddigi eredményeknél nagyobb és gyorsabb súlygyarapodást értek el. Sertéseknél az ez évre tervezett 228 mázsa húsból, tervezett időre már be­adtak 55 darab sertést, összesen 68 mázsa súlyban. Ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy az állatgon­dozókat hasznosság szerint jutalmaz­zák. A hízókat havont. háromszor is mérik és súlycsoportok szerint figye­lik az §gy darab állatra eső egy napi súlygyarapodást. Különösen ügyelnek arra, hogy a legmagasabb súlycsoporthoz tartozó sertések csak addig maradjanak a hizlalóban, amig súlygyarapodásuk arányban áll az el­fogyasztott takarmány értékével. A gazdaságos termelésnek ezt a fontos elvét maguknak nyugodtan megenged­hetik, mert már 103 malacot az 1957. évi beadásra jegyezték elő. Gábris József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents