Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-22 / 16. szám
A szócialista faluért! yľiiaU^íei Földműves • * A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. április 22. Ára 40 fillér VII. évfolyam, 16. szám Használjunk ki minden órát; Nincs megállás A legutóbbi napokban a kövező időjárás lehetővé tette, hogy földműveseink a gépek és az idő kihasználásával behozzák az eddigi lemaradást. E hónap 17-ig a tavasz; búzának 57, az árpának 70, a cukorrépának és a zabnak pedig 32 °/o-át vetették el. Ez az eredmény mindenekelőtt a traktorosok és általában a . földművesek szorgalmas munkájának köszönhető. Mióta a tavaszi munkák megkezdődtek, egy percre sem szűnik meg a határban a traktorok bugása. A múltban még sohasem szántott, boronáit és símítózott annyi traktor éjszaka, mint ezen a tavaszon. Közel 700! Ilyen igyekezet aztán bizonyosan meghozza a várt eredményt. ' A nyitrai kerületben már több mint 32 ezer hektár területen végezték el a vetést. A kerület 12 járásában már rég befejezték a kalászosok vetését. Ha a lévai és a’ nyitrai járásban jobban menne a munka, a kerületben már befejezhették volna a vetést. — sürget az idő A besztercebányai kerületben a tervezett területnek több mint felén végezték el a vetést a gépállomások. Amellett nagy segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó parasztoknak is, akiknek 300 hektárnyi területet előkészítettek és el is vetettek. Ez kívánatos lenne minden gépállomáson, mert csak így várhatunk bő termest A zsolnai kerületben és az eperjesi kerület északi járásaiban még csak most kezdődnek meg a tavaszi munkák. A nagykaposi gépállomáson jobb munkaszervezésre lenne szükség, nehogy aztán, úgy legyen, hogy elsősként kezdték és utolsóként fejezik be a tavaszi munkákat. A bratislavai kerület sokkal előbbre lehetne a tavaszi takarmányok vetésével. Ezen a téren komoly lemaradás mutatkozik egész Szlovákiában. Egy órát sem lehet várni, mielőbb földbe kell tenni az utolsó szem vetőmagot. Az első negyedév utolsó napján történt, hogy benéztünk egy pillanatra a m.álasi állami gazdaság irodájába. Ilyenkor ott is lázas munka folyik. Hatalmas papírlapokra számok ezreit rajzolja a könyvelő, és amikor az utolsó számokat kettős vonallal áthúzza, felhangzik a telefon csengő hangja és a könyvelő mosolygós arccal diktál: „A tavaszi gabonák,, hüvelyesek és takarmányok vetését 170 hektáron befejeztük. Megkezdtük a cukorrépa vetését is. A tejbeadás egész évi mennyiségének 20%-á't, a marhahúsnap 67%-át, sertéshúsnak 20%-át adtuk be az első negyedévben.“ S erre mintha válasz lett volna kormányunk bejelentése az árleszállításról. Örömmel fogadtuk a hírt s. az arcokon megjelenő boldog mosoly elárulta, bogy valóban helyes út, amelyen haladunk. Az árleszállítás a múlt évi munkánk méltó eredménye. Rajtunk múlik az is, hog" ez évi munkánk is hasonló gyümölcsöt hozzon. i Obert János A Földművelésügyi Minisztérium felhívása 'A Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma felhívja az állami gazdaságok és szövetkezetek dolgozóit, valamint az egyénileg gazdálkodó földműveseket, hogy haladéktalanul részesítsék kellő ápolásban a fagykárt szenvedett vagy egyéb okokból rosszul áttelelt vetéseiket. Ezekre a vetésekre mészsalétromot, osztravai salétromot, vagy pedig ammoniumnitrátot szórjunk. Ezek a műtrágyák rövid idő alatt feljavítják a gyenge növényzetet és elősegítik további fejlődését. Legelsősorban az őszirepcét, továbbá a rozsot, őszi árpát és az őszi búzát kell fejtrágyázni. A fagykárt szenvedett őszi árpa, rozs- és őszi búza vetéseket hengerelni kell, hogy a tömött talajban rövidesen fejlődésnek induljon a növény gyökérzete. Kibővítik a juhtenyésztést Ebben >ez évben több mint 54 000 darabbal kell emelni Szlovákia szövetkezeteinek juhállományát. Ez nemcsak több gyapjút, juhsajtot és húst jelent, hanem magasabb jövedelmet azon szövetkezetek számára, amelyek kellő súlyt helyeznek a juhtenyésztésre. A poltári járásban levő kalinovói ' szövetkezetnek^ az elmúlt évben 186 / ezer koronát jövedelmezett a juhtenyésztés. Jelenleg 205 anyajuhot tartanak. A kisbárányokról Kassai György, a szövetkezet juhásza gondoskodik. Ebben az évben 180 kisrbárányt meghagynak további tenyésztésre, a többit pedig eladják. A szövetkezetnek ebben az évben 1530 kg juhsajtot és 130 000 korona értékű gyapjút kell kitermelni. Ezenkívül április folyamán 122 .vágóbirkát és 37 fajbárányt értékesítenek. A kalinovói szövetkezetben azzal 'számolnak, hogy a juhtenyésztésből eredő jövedelem ebben az évben megközelíti a negyedmillió koronát. 835 új szövetkezet ebben az évben A jó gazdasági eredmények következtében évről évre emelkedik a szövetkezeti tagok anyagi- és kulturális színvonala. Ha a szövetkezeti tagok jövedelmét átszámítjuk egy hektár mezőgazdasági területre, láthatjuk, hogy 1951-ben 327 koronát tett ki, 1954-ben viszont már 958 koronára emelkedett. A múlt évi gazdasági eredmények további lényeges emelkedést mutatnak. A szövetkezeti tagok összjövedelme 1955. szeptember végéig 22 százalékkal volt magasabb, mint az 1954-es év ugyanazon időszakában. Az egységes földművesszövetkezetek sikereit élénk figyelemmel kísérik az egyénileg dolgozó földművesek. Annak tudható be, hogy — a szocializmus ellenségeinek legnagyobb bánatára — ebben az évben nagyon sok helyen teljes egészében kibontakozott a szövetkezeti mozgalom, és -országszerte naponta alakulnak az új szövetkezetek. Ez. év március végéig 835 új szövetkezet alakult hazánkban, a szövetkezetek taglétszáma több mint 33 ezerrel emelkedett és több mint 150 eter hektárnyi területtel bővült a szövetkezetek földalapja. Ezenkívül 121 községben előkészítő bizottságot alapítottak a kis- és középparasztok. Hétezer hektár új erdő Április elején a kassai kerületben is megkezdték az erdősítést, ahol az erdőgazdaságok dolgozóinak 7000 hektárnyi területet kell befásítaniok. Ebből a területből 811 hektár jut a szlaneci erdőgazdaság dolgozóinak. Feladatuk sikeres megvalósítása már azért is nagy jelentőségű, mivel ez a 811 hektárnyi terület a kassai kerület délkeleti körzetében, vagyis a királyhelmeci járásban terül el. Ebben a járásban az évtizedek óta elhanyagolt, kopár területek következtében kevés az erdő és nagyrészt ez okozza a csapadékhiányt és a szárazságot. Képünkön a szorgalmas erdőgazdasági dolgozók ültetik a csemetéket. Sarabolják a cukorrépái A Zselízi éillami gazdaságban elsőként vetették el a cukorrépát. A járás szövetkezeteiben még az árpa és a zab vetésével sem végeztek, amikor, a zselízi részlegen már a cukorrépa magot vetették. A 13 hektárnyi területre jó minőségű magot vetettek, amely hiánytalanul kikelt. E hónap 16-án az állami gazdaság dolgozói megkezdték a cukorrépa sarabolását. A karolinai részlegen 10 hektárnyi területen jarovizált magot vetettek. Itt is jól kikelt a mag s ezekben a napokban . ezen a részlegen is megkezdik a sarabolást. Nagy hasznot hoznak a parlagföldek A rimaszombati állami gazdaság dolgozói több mint 1100 hektárnyi parlagon heverő földet műveltek meg a múlt évben. Már a múlt év őszén 247 hektáron kenyérgabonát, 62 hektáron pedig takarmánykeveréket ve^ tettek. Ebben az évben, illetve ezen a tavaszon további 148 hektár ilyen területet műveltek meg. Az elhanyagolt parlagföldek megművelésével sok százezer korona értékű terményhez jutnak. 115 hektárnyi területre kenyérgabonát vetettek, amelyből' 60 vagon termésre számítanak. Az újonnan megr művelt 'terület nagyban elősegíti a takarmányai^ kibővítését. 250 hektár újonnan megművelt1 területet kukoricával és egyéb takarmányfélével vetnek be. A stupavai szövetkezetben bő termést adott a múlt évben az előcsíráztatott burgonya. Ebben až évben ötször akkora területen ültetnek elöcsíráztatott félkorai burgonyát. Ennél .a munkánál aranyat ér az ügyes asszonykéz. Most az agronómusoké a szó A nap jótékony melege szinte szemlátomást húzza felfelé a vetéseket, melyek haragoszöld szőnyegként borítják a határt. A falvak népe kitartó szorgalommal dolgozik a határban. Szükség is van a lankadatlan munkára, hiszen minden perc késedelem, vagy halogatás a hektárhozamok csökkenését hozza maga után. A tavaszi munkák első szakaszát, illetve a kalászosok vetését már befejezték országszerte. Ahol időben földbe került a mag, ott már szépen zöldéi a tavaszi vetés. A szövetkezetek minden egyes tagja és általában minden földműves örül a bő termés, az új kenyér. Ígéretének. További szorgalmas és fáradságot nem ismerő munkára van szükség, flbgy necsak gabonából, hanem mindenből megteljenek a kamrák, a vermek és a szérűskertek. Ennek biztosításáért pedig sokat, nagyon sokat tehetnek az agronómusok. A további munkák folyamán' jelentős szerep jut az agrohómiai szolgálatoknak. a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal fő agronómusától kezdve egészen a körzeti és a szövetkezeti agronómusokig. Számtalan gyakorlati példa igazolja, hogy a szakszempontból jól felkészült agronómusok sikeresen irányíthatják a növénytermesztést, és nagyban hozzájárulhatnak a terméshozamok emeléséhez. A gazdag tapasztalatokkal rendelkező agronómusaink egyike Kovács György az ipolyviski EFSZ agronómusa. A múlt évben általában 6 mázsával több gabonája termett hektáronként a szövetkezetnek, mint azt a terv előírta. Cukorrépából 434 mázsa volt az átlagos hektárhozam, burgonyából 242, takarmányrépából pedig 1600 mázsás hektárhozamot értek el a kísérleti parcellán. Ezek a kimagasló eredmények, melyek eléréséhez hozzájárult a szövetkezet valamennyi .tagja, nagyrészt a szövetkezet agronómusának is köszönhető. Kovács elvtársnak szívügye a sűrűsoros vetés, a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetése. Nem vár parancsra, tudja, mikor mit kell tennie, meg tudja győzni' és nyerni a tagságot minden új végrehajtására. Most a kukorica vetésén és a burgonya ültetésén van a sor. A kukorica, mint takarmánynövény előnyét és jelentőségét jól ismerjük. Amellett azonban a burgonya is fontos szerepet játszik, mind a közélelmezés, mind az ipari nyersanyag bázis terén. A burgonyának az állattenyésztés szempontjából is nagy jelentősége van, mert ez a termény a legtöbb fehérjét tartalmazó növények egyike. S ezen a téren is fontos szerep jut a szövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint a kerületi és a járási nemzeti bizottságok agronómusainak. Mint szakembereket, őket terheli a felelősség a terméseredményekért, rajtuk múlik a haladó módszerek alkalmazása és a vetésforgók betartása. S mivel a kapásnövények — bármelyikéről is beszélünk — az állattenyésztési termelés növelésének fontos alapját képezik, nagy gondot kell fordítani arra, hogy jó földbe vessük. Különösen jó talajt, jó magágyat kíván a cukorrépa, s habár több szövetkezetben már elvetették, mégis szükségesnek tartjuk, hogy beszéljünk róla. Most már kedvező az időjárás a vetésre, s ahol még nem vetették el a cukorrépát, többszöri símítózásr.al, boronálással olyan finommá tehetik a földet, mint a hamu. Ez az egyik alapfeltétel a jó termés elérésére. Most az a legfontosabb, hogy minél előbb földbe kerüljön minden vetőmag. Számolni kell azzal, hogy aratásig legalább háromszor m'gsaraboljuk, megkapáljuk a földet. Hogy a többszöri kapálás milyen fontos, ahhoz nem kell sok magyarázat. A falusi szólás-mondás szerint minden kapálás felér egy esővel. Ezzel kapcsolatban is az agronómusok mondják ki a döntő szót. Természetes azonban, hogy az agronómusok egyedül képtelenek megoldani a rájuk háruló feladatokat. Hiába lenne jó agronómus a somorjai és nagymegyeri járási nemzeti bizottságon, ha nem sorakozna fel mögéjük a járás valamennyi szövetkezeti tagja, földművese. Barancsik és Táncos elvtársak azonban állandóan a járás egyes községeiben tartózkodnak. Helyes, meggyőző szóval megnyerték a földművesek bizalmát s ennek köszönhető, hogy mindkét járásban időben befejezték a kalászosok vetését, fejtrágyázták azVőszi vetéseket, az évelő takarmányokat, befejezték a rétek és legelők ápolását. Ahol jó agronómus van, ott minden előfeltétel adva van, hogy a tavaszi munkák második szakaszában is biztosítsák az összes munkálatokat, különösen a növényápolást. Szlovákiában ma már egész agronómus hadsereg van a járási nemzeti bizottságokon, a gépállomásokon, a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a feldolgozó üzemek gazdaságaiban. Létszámukhoz viszonyítva azonban nem eléggé mutatkozik meg munkájuk eredménye a növénytermelésben. Gyakran hiba van munkabeosztásukban is, melyeket a fölöttes szervek irányítanak. így például a JNB-ok agronómusai sok esetben kénytelenek statisztikai kimutatásokat készíteni a JNB tanácsa számára, holott hatáskörük elsősorban a falu, a mező. A számoszlopok kidolgozása elvonja tőlük a legtöbb időt s emiatt alig jutnak ki a járás községeibe. Ennek következtében nincs áttekintésük a végzett munka minőségéről, a vetési tervek betartásáról, különösen a szövetkezet nélküli községekben. Pedig ott is fontos a gabona, meg a kukorica és a burgonya, azokra is vonatkozik pártunk határozata a mezőgazdasági termelés lényeges emeléséről. Vajon elgondolkoztak-e a JNB-ok vezető dolgozói az ilyen munkamódszer felett? A gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem. Többnyire vakon, gépszerűen átveszik az elavult és megszokott bürokratikus munkamódszereket, amelyek letörnek minden kezdeményezést. Az agronómusok tudják, hogy időnként papírra kell vetni a munkák menetét a járásban, hogy az irányítószerveknek is legyen áttekintésük, de gyakran tiltakoznak a fölösleges papírháború ellen. Az agronómusoknak a határban van a helyük, a szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjén, ahol most dől el az idei termésért folyó harc. Fontos a kimutatás is, de ennél sokkal fontosabb a vetési tervek betartása, a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetése, hogy bőven legyen takarmány növekvő állatállományunk számára. A bürokratikus mi*ikamódszer rossz fényt vet a mezőgazdasági irányító szervek munkájára. így például a nyitrai KNB főagronómusa szerint fotosabb a papírmunka, mint a cukorrépa vetésterülete betartásának ellenőrzése. A múlt évben viszont 1700 hektárral kevesebb cukorrépát vetettek a nyitrai kerületben, mint a terv előirányozta. Ebben az évben ennek nem szabad megismétlődnie. Legfőbb ideje már, hogy az ilyen bürokratikus eljárásokat véglegesen felszámoljuk, mivel fékezik az agronómusok munkáját. A termények betakarítása majd megmutatja, milyen munkát végeztek a mezőgazdaság irányító szervei, az agronómusok és minden mezőgazdasági dolgozó.
