Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-15 / 2. szám
6 FcTídmüves 1956. január ÍS. SÍDI „RÁKFENE Fél évtizeddel ezelőtt bimbózott ki a szövetkezeti élet Siden. Több mint félszáz dolgozó paraszt hagyott fel a hátgörnyesztö, kisparcellás gazdálkodással, hogy gépek segítségével könynyítsen terhén, édesítse hétköznapjait. Az első évek azonban kezdeti nehézségekben bővelkedtek. Ezt betetőzte az akkori vezetők gondatlansága. A hibák csak tornyosodtak — kellő orvoslásuk elmaradt. De elmaradt évről évre a gazdag zárszámadás is A sovány eredmények sovány gyümölcse nem duzzaszthatta a pénztárcákat, a zsákok sem teltek meg az évvégi természetbeni járandóságból, új családi házak sem épültek. A szövetkezet megcsökött, erősen visszamaradt a fejlődésben. Mondhatnánk azt is, jóformán még „gyermekcipőit“ sem rugdosta le ... Pedig öt év elég idő arra, hogy egy szövetkezet megerősödjön, tagjainak a szorgos munka után, nyugodt, jómódú életet biztosítson. Mik hát a szembeötlő lemaradás okai? Ifjú Tőre Antal, a szövetkezet immár hatodik elnöke így vélekedik: — A múlt években egypáran „jóllaktak“ a húsosfazék körül. Naprólnapra dorbé^pltak, részegeskedtek, mit sem törődve a szövetkezet vezetésével, gondjával, bajával. Prédikálták, lopkodták a közös vagyont. Ezt sínyljük most is .. Továbbá elmondta, hogy ún. „szimuláns“ betegek is vannak a szövetkezetben, akik a nap bármelyik percében elmennének a dolog temetésére. — Lukács István, kertészeti csoportvezető — mondotta az elnök - például a múlt év őszén alig dolgozott négy—öt napot. Télen feltűnően sokat „betegeskedik“. Kifogást talál garmadával. Ezek az okok volnának csupán a •szövetkezet előrehaladásának kerékkötői? Távolról sem! Az osztályellenséggel való megalkuvás, az osztálvharc elkenése sok-sok hiba előmozdítója. Mi bizonyítja ezt. Az, hogy a kulákok rákfene-ként beették magukat a szövetkezet testébe és kizárásuk mindezideig csak részben valósult meg. Ilyen például a 39 hektáros Tőre István, a 24 hektáros Darabos János és az ugyancsak 24 hektáros Lukács József kulákok, akik mindent elkövetnek, hogy aláássák a szövetkezetét. megbontsák a tagok egységét elégedetlenséget, meg nem értést Szítanak. Káros tevékenységük kihat á szövetkezet gazdálkodásának egész menetére. Lopkodják a közös vagyont, dívik a túlméretezett háztáji gazdaság, a nyolcórásdit hangoztatják, pazarolják a munkaegységet. De megmutatkozik ez a szövetkezet helytelen tervezésében, a munkaszervezésben egyaránt. Nincsenek állandó munkacsoportok, már októberben kimerítették a múlt évi munkaegységet. Az elnök szavai szerint egyéni tulajdonban vannak még a szőlők, amelyeket eltitkoltak. Veszelka Anna, szövetkezeti tag például 78 ár háztáji földdel rendelkezik, ebből 21 ár szőlő. Hasonió eset áll fenn a többi tagoknál is. Ez persze olyan hangulatot teremtett a szövetkezetben, hogy a háztáji gazdálkodásból van a haszon. A háztáji földet szinte évente trágyázzák a tagok, ugyanakkor a szövetkezetnek vannak olyan földjei, hogy amióta az fennáll, egyízben sem trágyázták. — Hogy várhat így termést a szövetkezet tagsága? Lukács Istvánnál nem különb Varga István sem. ö volt ,1952-ben a szövetkezet elnöke. A népbíróság őt is elitélte és még ma is a szövetkezetben van. Bontja a munkafegyelmet. Visszatértek a A tornaijai járás EFSZ-einek az 1953 —54-es években bizomj több kis- és középparaszt hátat fordított. Egyrészt a szövetkezetek vezetőségének hibájából, másrészt a tagok helytelen politikai nézetének következtében. — Azok a tagok, akik a kezdeti nehézségeket szilárd elhatározással és kitartó munkával legyűrték, ma is becsületes, hű tagjai maradtak a közös gazdálkodásnak. Vannak olyan tagok is, akik félreállnak, úgy gondolják: a könnyebbel választjuk. Később azonban látva a.i A nádszegi EFSZ tagjai nagy gondot fordítanak a szárnyasállatok — libák, kacsák, pulykák — tenyésztésére. Dicséretükre válik, hogy már a múlt évben 330 db libájuk tisztafajú állományként szerepelt. Hasonló szép eredményeket érnek Az év végén minden jó gazda értékeli, hogyan gazdálkodott az elmúlt évben. Sorba vesz mindent, mit végzett jól, mit rosszul, és ebből okulva a következő évben jobban, eredményesebben végzi munkáját. Én szintén elmondhatom, hogy az 1954-es évhez viszonyítva az 1955-ös évben sokkal jobban éltem. S mindez azért, vált lehetővé, mert jobban dolgoztunk, többet termeltünk. Tehát a gyakorlat igazolta: többet termelj, jobban élsz! Egész év folyamán, de különösen az ünnepek előtt olyan bőség tárult szemünk elé, hogy még a legrosszabb A múlt év őszén, ő volt annak a hangadója, hogy a szövetkezet takarmányalapját osszák szét a tagok között. Mindezek összhangban vannak azzal, hogy a szövetkezetben az 1955-ös évben sem lesz osztalék. (— Szó sem lehet ilyesféléről, — mondotta az EFSZ elnök.) Miért nem zárják ki tehát soraikból azokat az elemeket, akiknek nem érdekük a szövetkezeti tagok boldo• lása? A szövetkezet tagsága né csak a jogait ismerje, ami az alapszabályzatból származik, hanem tartsa be a kötelességeket is. Ha a -zövetkezet minden egyes tagja sérthetetlen törvényének tartja az alapszabályzatot. ez lesz a bonckés, amely lépésről lépésre kiírtja a szövetkezet rákfenéjét. К. I. szövetkezetbe EFSZ fejlődését, a tagok életszínvonalának állandó emelkedését, magukbaszállnak és elgondolkoznak: vajon nem tennénk-e helyesebben, ha ismét szövetkezeti tagok lennénk? _ Így cselekedtek a felsőkálosi kis- és középparasztok is, akik 1954-ben kiléptek a szövetkezetből. — Cserbehagytuk a szövetkezetei, de megbántuk — mondotta Tóth István, tßodi Jolán, Repcsan József, Juhász János és Máté Miklós, amikor újra kérték felvételüket az EFSZ-be. Sólyom László el az alsószeli szövetkezetben is a viziszárnyasok tenyésztésében. Ezt igazolja az a példa, hogy 80 fajtiszta liba, 130 kacsa és 70 pulyka adja majd a tojást a keltetők részére. Az ebből eredő jövedelem egyre gazdagabbá teszi a szövetkezetét. K. szándékú ember sem mondhatta: ez nincs, vagy az nincs. Hús, zsir, kenyér, liszt, szpbbnélszebb ruha, lábbeli áll dolgozó népünk rendelkezésére. Mosolygó arccal jártak, keltek az emberek az utcán, nem volt panasz, nem volt elégedettlenség. A karácsonyi vásár pedig betetézője volt egész év folyamán elénk táruló jobb életnek. Papp János Zárszámadáskor 10 ezer koronát kaptak A soli szövetkezet tagjainak jó munkája gazdag gyümölcsöt hozott. Munkaegységenként — a tervezett 20 korona helyett — 22 koronát fizetnek ki. A Tripák házaspár a szarvasmarhákat gondozza. Egész évben 1004 munkaegységet dolgoztak le. Munkájukkal elégedett a szövetkezet. Az állatok tiszták, a tejhozam állandóan emelkedik. Becsületes munkájuk után — az előlegen kívül zárszámadáskor 10 ezer koronát kapnak. Az EFSZ fő bevétele a terven felül beadott állati termékekből ered. 25 ezer liter tejet, 150 mázsa sertéshúst, 40 mázsa marhahúst adott be terven felül a szövetkezet. Az idén még szebb eredmények elérésre törekszenek. flz összpontosítás eredménye: 400 liter tej Szép eredményeket hozott a munkaverseny A kékkői járásban 38 EFSZ szocialista munkaversenyben áll egymással. Az eddigi értékelés szerint a verseny keretén belül a zsélyi, nyényei, szelestyényi, kisdelői, luboriečkai szövetkezet tagjai érték el a legjobb eredményeket. Príbeh Mihály a szelestyéni szövetkezet mezei csoport vezetője helyesen értelmezte, és a tagokkal is megértette a verseny célját — amely a többtermelésért folyik — és annak gyakorlati jelentőségét. Erről tanúskodik az is, hogy a szelestyéni EFSZ növénytermelő csoport tagjai, a burgonya tervezett hektárhozamát 93 mázsával túllépték, vagyis Ili mázsa helyett 204 mázsát termeltek. Ugyancsak túllépték a kukorica tervezett hektárhozamát is. 25 méZsa szemeskukorica helyett 49 mázsát értek el hektáronként. A takarmányrépa hektárhozamát pedig a tervezett 310 mázsáról 550 mázsára emelték. A zsélyi EFSZ-ben Michalička Mihály, a luboriečkai szövetkezetben pedig Francsok Borbála sertésgondozók a verseny kitüntetettjei. Nagy részben Francsok Borbála jó munkájának köszönhető, hogy a luboriečkai szövetkezet a verseny járási kiértékelésénél a második helyre jutott. Az első helyre a nyényei EFSZ került. S. L. Dicséretükre válik . . . Gazdagok vagyunk Bevált az érdemszerinti jutalmazás A szeszélyesen kanyargó Latorca elrohan a sötét erdő alatt és kettészeli a battyáni határt. Az ártatlannak látszó szelíd folyó sok gondot okozott a'múltban a rögtörő parasztnak. Gyakori esőzésektől megáradt vize elárasztotta a földeket, elvitte a termést. Ma azonban az emberi akarat megfékezi az ár erejét, gátak közé szorítja a Latorcát s virágzó kertészetek létesülnek a folyó mindkét partján. Ennek a battyáni szövetkezet tagjai is örülnek, hiszen sikeresen leküzdötték a kezdet nehézségeit és közös gazdaságuk most találta meg a boldogulás útját. A battyáni szövetkezet ebben az évben ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját, de még egyszer sem értek el olyan eredményeket, mint a múlt évben. Különösen az állattenyésztésben voltak hiányosságok, nem voltak közös istállók, betegségek tizedelték и több, egészségtelen istállóban elhelyezett állatok sorait. Ma azonban más a hely ezt. A fplu mellett szép, egészséges istállók épültek, melyekben állandóan példás tisztaság uralkodik. Az elmúlt évek folyamán a szövetkezet a kötelező beadását sem tudta teljesíteni. A múlt évben pedig már 210 mázsa sertéshúst adott be terven felül. Ez a szép eredmény az állattenyésztési dolgozók, illetve a sertésgondozók jó munkáját dicséri. Jutalmukat a kitermelt mennyiség szerint kapják. Ennek köszönhető a terven felül beadott 210 mázsa sertéshús, és az, hogy a malacok elhullása 1 százalékra csökkent. Ezek, a battyáni szövetkezetben eddig ismeretlen eredmények azt bizonyítják, hogy a lelkiismeretes gondozókon kívül bő takarmányalapja is van a szövetkezetnek. Nemcsak a szarvasmarhák, hanem a sertések részére is készítettek silótakarmányt. Ez év végéig 30 darabbal emelik a tcnyészkocák számát. Ezzel nagyobb malacszaporulatra, többi terven felül beadott sertéshúsra és nagyobb jőve-1 delemre számíthat a battyáni szövetkezet. Szegi József A poltári járáshoz tartozó Slana Lehota-i szövetkezeti tagok már most készülnek^, hogy eredményesen tudják teljesíteni' az állattenyésztési feladataik tervét a második ötéves terv első évében. December elején befejezték az istállók építését, amelyeket maguk építettek fel. Ezzel közel 650 ezer koronát takarítottak meg. A korszerű istállók felépítése azt is eredményezte, hogy az állatok összpontosításával munkaerőt és takarmányt takarítottak meg. Ugyanis a szétszórt állatállományt 6 szövetkezeti tag gondozta, most pedig ugyanezt a munkát három ember végzi. így az állatok ápolására is nagyobb gondot tudnak fordítani, ezáltal nagyobb lesz a hozam is. Ezt bizonyítja az, hogy a tejhozam már az első napokban több mint 400 literrel emelkedett. Érdekes, hogy az istállók építésének megkezdése előtt többen azt hajtogatták, hbgy az építkezés a szövetkezet sírásója lesz. Most azonban az eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy a korszerű épületek nem tönkreteszik, hanem fellendítik a szövetkezetét. r-S— A vécsi szövetkezet példás dolgozói A széles királyhelmeci rónaságot jor кап nevezhetnénk Kelet-Szlovdkia Csallóközének. A Bodrog, Latorca és a Tisza partjain termékeny földek húzódnak s ebész éven keresztül ontják .ümölcsüket a föld fiainak. A f yók völgyében egyformán bő termést ad a cukor dinnye és a kukorica, r búza és a burgonya. A dombok hepehupás lejtőin érett szölőfürtök mosolyognak szeptember végén a kanyargós Bodrog tükrébe. Ilyen földeken öröm a munka, különösen a széles táblájú szövetkezeti földeken. A környékbeli szövetkezetek nem is panaszkodnak a termésre, bőven van mindenek. A jó földekhez azonban szorgalmas kezekre is szükség van, olyanokra, mint amilyenek a vécsi szövetkezetben vannak. SZEMAN MIHÁLY,/a zöldségtermelő csoportban dolgozott. Az összes zöldségfajtákból többet termeltek, mint a terv előirányozta Mivel azonban a kertészetben befejeződött a munkaidény, most ott dolgozik, <nol a legnagyobb szükség van rá. A múlt ny: • folyamán derekas munkái végzett a kertészetben s nagyban ;ozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezetben minden munkegységre 7 korona ősz- L 'ékot fizethetnek ki. HORNYAK ISTVÁN az állattenyésztőben dolgozik. Huszonkét darab szarvasmarhát gondoz, melyektől 20 drb. tarka borjút választott el a múlt évben. Ezzel nagyban hozzájárult a 'ivetkezet állatállományának kiegészítéséhez. Szorgalmas munkájáért 812 . unkegységet szerzett, melyért 9000 korona előlegét kapott. Az évvégi zárszámadást is nagy örömmel várja Pista bácsi, hiszen közel hatezer korona üti a markát. ★ ★ BANYACSKI ANDRAS büszke arra, hogy a vécsi szövetkezet alapító tagjainak egyike. Most mint kocsis végzi munkáját, azonkívül 3 pár lovat gondoz. Munkája ellenértékével — az előleggel, a sok gabonával, no meg az osztalékkal — nagyon meg van elégedve. Sokat méltatlankodik, honv miért nem alakítanak minden községben szö.etkezetet. — A szövetkezetben legalább tíz évvel tovább él az ember. De íicsoda élet ez! — N о is lehet összehasonlítani az egyénileg dolgozó parasztok életével. A legnehezebb munkát gépek végzik, nem görnyed reggeltől késő estig az ember. Egvszóval: nincs mása a szövetkezetnek. ★ ★; — MIKLÓS DANIEL még alig 16 éves, de тд ő is példás dolgozó. A seri'^tenyészetben végzett jó munkájával kivívta az egész tagság elismerését. Keresete az év elején még az apjáét is meghaladta. A múlt év december végéig 880 munkaegység zerzeft. — A jövőben még jobban fogok dolgozni. Be akarom bizonyítani, h gy mi, fiatalok is megálljuk helyünket a mezőgazdaságban. — A Í5 éves Miklós Dániel versenyben van apjával, — aki a szövetkezet példás к csisa, — hogy melyikük szerez tibb munkegységet ebben az évben. Haraszti János Elén jár a munkában Á tósnyárasdi EFSZ növénytermelő csoportja időben és pontosan végzi a mezei munkálatokat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a hektárok hozamának állandó növekedése. A múlt évben például búzából hektáronként 24,6 mázsát, árpából 27,4 mázsát takarítottak be. Magasan túllépték a kender és a cukorrépa hektárhozamát is: Kenderből 11,7 mázsával termeltek többet hektáronként, cukorrépából pedig 2191 mázsát adtak be terven felül a közellátás részére. Mindezen eredmények elérésében nagy része van Gyurik Andrásnak a mezei csoport egyik szorgalmas tagjának is. Gyurik elvtárs a munkában való pontos részvételével — ezt bizonyítja a ledolgozott 470 munkaegysége — a szövetkezet iránti hűségével és odaadó készségével példát mutat az EFSZ többi tagjának is. Több mint 72 ezer liter tej terven felül A szövetkezet állatgondozói naponta háromszor etetnek és fejnek a pontosan kidolgozott terv szerint. Domanovsky Márton 1955 februárjában kezdett dolgozni, mint etető. Tizenhárom szarvasmarhát gondoz, melyekből 10 tehén. Ettől a 10 tehéntől a múlt évben 25.270 liter tejet fejt ki. Említésreméltó például Andová Sidónia munkája is, aki a tervezett 1700 liter helyett tehenenként átlagosan 2680 literes tejhozamot ért el. Az állatgondozók szorgalmas munkájának köszönheti a szövetkezet hogy a múlt évben 72.523 liter tejet adhatott be terven felül. Krajcsovics F.
