Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-01 / 13. szám
8 Földműves 1956. íprifl* & A királyhelmeci JNB munkájáról: Szocialista munkaversennyel a még szebb eredményekért! Az elmúlt év gazdasági eredményei járásunkban is cáfolhatatlanul igazolják pártunk és kormányunk politikájának helyességét az EFSZ-ek továbbfejlesztése, megerősítése és újabb szövetkezetek létesítésével kapcsolatban. Mindig jobban és jobban bebizonyosodik a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnye a szétdarabolt kisgazdaságok fölött. Tény az is, hogy csakis a szövetkezetek továbbfejlesztésével biztosíthatjuk a mezőgazdasági termelés fokozását. Ez a tény világosan megmutatkozott a királyhelmeci JNB legutóbbi ülésén is, amelyen foglalkoztak a szövetkezetek fejlődésének kérdéseivel, és értékelték az elmúlt év gazdasági eredményeit. A JNB a legnagyobb örömmel állapította meg, hogy az elmúlt év folyamán, a CSKP KB júliusi ülése óta csaknem 200 új taggal gyarapodtak szövetkezeteink, s ezenkívül Szentmárián új Ш. típusú EFSZ, Borsiban előkészítő bizottság és legújabban Dobra községben 31 taggal és 65 hektár földterülettel új III. típusú szövetkezet alakult. Járásunk szövetkezeteiben évről évre nő a többtermelés mestereinek a száma, akik a gazdag szovjet tapasztalatok és haladó módszerek alkalmazásának segítségével kiváló eredményeket értek el a termelés fokozása terén. Ezek közül a JNB 11 szövetkezeti dolgozót az „EFSZ érdemes dolgozója" jelvénnyel való kitüntetésre javasolt. A JNB ülése megállapította azt az örvendetes tényt] hogy az elmúlt év folyamán járásunk szövetkezetei gazdaságilag megerősödtek. Az előző évhez viszonyítva az alapeszközöknél 18 millió 967 ezer koronás növekedést, a pénzeszközöknél 6 millió 108 ezer koronás, az oszthatatlan alapoknál 3 millió 82 ezer koronás növekedést értek el. Járásunk szövetkezetei az 1954-es évhez viszonyítva összesen 30 millió 902 ezer koronával gazdagodtak. Szövetkezeteink az ez évi évzáró gyűléseken több mint 10 millió 500 ezer koronát osztottak szét a tagoknak, ami azt jelenti, hogy 6 millió 408 ezer koronával többet, mint az 1954-es évben. Emellett minden szövetkezet rendezte az elmúlt éveKröl maradt tartozásait. Természetes, hogy ezzel párhuzamosan nő a szövetkezeti dolgozók vásárlóképessége is. Járásunk dolgozói — akiknek nagyobb százaléka a mezőgazdaságban dolgozik — az elmúlt év folyamán 2 millió 600 ezer korona értékben vásároltak bútort, 225 ezer korona értékben mosógépet, 85 ezer korona értékben varrógépeket, 562 ezer korona értékben rádiót, 125 ezer korona értékben motorkerékpárt, stb. Még nagyobb ^olt a vásárlóképesség az évzáró gyűlések után, mert például ez év januárjában dolgozóink 620 ezer korona értékben vásároltak bútort, 65 ezer koronáért mosógépet, stb. A legnagyobb érdeklődés a rádió iránt volt, mert rövid idő alatt 400 rádió fogyott el. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a királyhelmeci járás földművesei jól dolgoztak, de bizonyítják azt is, hogy a JNB jó szervező és irányító munkát végzett. A szövetkezetek évzáró gyűlésein és a járási szövetkezeti konferencián értékelték az eredményeket, de ezek mellett megmutatkoztak a hiányosságok is. __Például sok helyen hiányzik a tervezett szarvasmarhaállomány. A JNB foglalkozott azzal, hogy segítséget nyújt az egyes szövetkezeteknek az állatállomány feltöltésében. Továbbá foglalkozott azzal hogy az EFSZ-ek eddig még nem összpontosított állatállományát még a kihajtás előtt összpontosítsák. Ezen a téren eddig már szép eredményeket értek el, mert a több helyen lévő állatok legnagyobb részét már összpontosították. A JNB mezőgazdasági ügyosztálya nagy gondot fordít arra is, hogy a Az. uráli nyersanyagok és feláruk, — melyek közé az azbeszt és az építő faanyag is tartozik, — közismertek nyugat-európai országokban Mind az európai, mind az ázsiai országokban nagy keresetnek örvendenek az uráli gépgyárak készítményei is. A szverdlovszki terület 60 üzeme állandóan szállít gépeket külföldre. Az „Ural elektroapparát“ szverdlovszkiszövetkezetek között és a szövetkezetéken belül. kialakuljon a szocialista munkaverseny. Ezt ügy érik el, hogy még a tél folyamán megszervezték az állandó munkacsoportokat, szétosztották az élő és holt leltárt és kidolgozták a tervet arra is, hogy a földterületeket szétosztják egyéni megművelésre. A tervezett munkák pontos betartását és megszervezését nagyban elősegíti az, hogy a JNB minden héten közös gyűlésre hívja össze a GTÄ szakaszagronómusait és a szövetkezetek instruktorait, ahol megbeszélik a következő heti feladatokat. A közös gyűlések elősegítik azt is, hogy a GTÄ szakaszagronómusai nemcsak a traktorok munkájának irányítását tartják szem előtt, hanem tevékenyen bekapcsolódnak a szövetkezetek tervének elkészítésébe, a szervezésbe s a gazdasági dolgok irányításába is, és ezen keresztül biztosítják a magasabb hektárhozamok elérését. A JNB gondoskodik arról is, hogy az egyes szövetkezetekben már az év elejétől értékeljék s ellenőrizzék a szövetkezetek termelési és pénzügyi tervét, hogy ezen keresztül még idejében kiküszöbölhessék a hiányosságokat. A beadás teljesítését ugyancsak az év elejétől ellenőrzik. A királyhelmeci járás szövetkezetei jól felkészültek a tavaszi munkákra is. S az a tény, hogy a szepsl járásban levő perényl szövetkezet versenyfelhívását eddig már 12 EFSZ elfogadta, s hogy a szövetkezetek egymás között is versenyeznek, arra enged következtetni, hogy a királyhelmeci járás szövetkezetei az idén is élen járnak majd mind a munkában, mind a jó eredmények elérésében. —k— üzeme a Bolgár Népköztársaságnak már az idén a harmadik hidrogéngcnerátort szállította. Turbinákat szállítottak a lengyel villanyerőműveknek, valamint a Kínai- Népköztársaságnak is. A moszkvai Kábelgyár ez idén a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és Burmának szállított kábelvezetéket. A szovjet gyárak iparcikkeket szállítanak külföldre Kamocsa dolgozói megtalálták a helyes utat Március 13-án és 15-én a reggeli órákban ünneplő ruhába öltözve, hónuk alatt könyvekkel idősebb férfiak és nők siettek a magyar iskola épülete felé. Az idegen csodálkozva nézte volna őket. Hova sietnek ezek az emberek? Benn az iskola mellékhelyiségében már több szövetkezeti tag kisiskolás izgalommal várakozott. Mi történt itt ma? Ma. van a szövetkezeti munkaiskola záróértékelése. Erre jött össze március 13-án az első évfolyam és március 15-én a második évfolyam 20—20 hallgatója. A záróbeszélgetés eredménye megmutatta, hogy a kamocsai szövetkezet tagsága nem töltötte tétlenül a téli időszakot. Szorgalmasan látogatta az előadásokat. Meg is lett az eredménye. Feleleteikből kitűnik, hogy helyesen értelmezik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és feladatait. Az első évfolyamból Csele, Kósa, Hájas és Lukács elvtársak, a második évfolyamból Barczi, Abelovszky, Kollár elvtársak, a nők közül Soóky és Lukács elvtársnök tűntek ki. Megemlítést érdemelne az iskola valamennyi hallgatója, akik szorgalmasan tanultak a tél folyamén. A kamocsai szövetkezet tagsága megtalálta a helyes utat. Ha az iskola 40 hallgatója összefog a fiatalok iskolájának 2 hallgatójával, nagy segítségre lesznek az EFSZ vezetőségének az akadályok leküzdésében. Becsületes munkájukkal utat mutatnak társaiknak és közös erővel biztosan haladnak a falu szocializálása felé. Meleg K. (Folytatás az előző számból) 2. kérdés: Mit kell tudni az istállótrágyáról? Mik az okszerű trágyázás alapelvei? Felelet: A leggyakrabban használt alomanyag: a szalma. A napi alomszalma-szükséglet állatfajonként különböző. A lónál pl. 3 kg, a szarvasmarhánál 3,4 kg, növendékmarhánál 1-2 kg, sertésnél 1-2 kg, juhnál 1 йд. Egy számosállattól (500 kg-os állat) egy évben kb. 100 mázsa istállótrágyát nyerünk. Pontosabban állatfajonként az évenkénti trágyahozam jó kezelés esetén a következő: igásló: 60—80, igásökör: 70—100, hizóöKör 130—160, hízósertés: 16—18 mázsa. Egy mázsa jól kezelt istállótrágya kb. 6 kg búza értékű terméstöbbletet ad. így könnyen kiszámítható, mit ér valójában az istállótrágya. A trágyát érlelni, erjeszteni kell. A kezelés már az istállóban kezdődik: A trágyát naponta (esetleg kétszer is) kihordjuk a trágyatelepre. A hig ürülék, vizelet a csatornán át lefolyik a trágyalé-verembe. Jó, ha az állatok állásának lejtése a trágyalé csatornáig nem nagyobb, mint 5 cm (nem történik hüvely-előesés). A trágyáié csatorna esése pedig méterenként 3 cm legyen, hogy a vizelet gyorsan távozhasson el. Ma még sok szövetkezetnek, mezőgazdasági nagyüzemnek, nincs jó trágyatele'pe. Pedig a trágyatelep építési költségei már az elsőévi nagyobb termésből megtérülnek. A legjobb trágyatelep betonból készül. De elkészíthető döngölt anyagból is. Méretei számosállatonként 4 tnz. (Ha a trágyát 1,5 méter magasra rakjuk és évente háromszor hordjuk ki a szántóföldre.) A trágyatelep alja lejtsen, az egyik sarok felé, ahová a trágyaverem kerül. Egy számosállat után évente 30 hl húgylevet kapnak, Jó módszer, ha a húgylécsatornát tőzegporral kitöltjük és ha már teleszívódott híg ürülékkel, húgylével, a trágyával együtt kihordjuk. A korszerű istállók építésénél gondoljunk a gépesítésre, mert Így a termelési költségek a legalacsonyabbra csökkenthetők. A trágyatelep építésénél ügyeljünk arra, hogy: a. ) Legyen közel az istállóhoz, de ne az eresz alatt, mert a lecsurgó víz kilúgozza a trágyát. b. ) Védjük a naptól, széltől, hogy ki ne száradjon, mert ez káros. c. ) Ültessük körül gyorsan növő fákkal (nyárfa, vadgesztenye). d. ) A kút ne legyen közel, mert a vizet megfertőzi. e. ) A trágyalé-kút a levegőtől legyen gondosan elzárva, Öntsünk a felületére fáradt olajat, stb. A naponta kihordott trágyát н telepen elterítjük és letipratjuk, hogy a levegő kiszoruljon belőle, mert csak így erjed jól. Ezért tartsuk a trágyát tömötten és nyirkosán. Ha kiszáradna, öntözzük meg vízzel, trágyalével ne, mert ez pazarlás. A trágya érésénél három fokot különböztetünk meg: szalmás, érett és túlérett trftgyu. a. ) A szalmástrágyába az alomanyag még nem korhadt el. Beszántása nehéz. Az ilyen trágya a termést nem fokozza, mert az elkorhasztésát. végző talajbaktériumok elszapofításukhoz a szükséges nitrogén tápanyagot a talaj meglevő készletéből veszik és ezáltal sok esetben még csökkentik Is a termést. A szalmás trágyázásnál, ezt a létrejövő, termést nem fokozó folyamatot „pentozán-hatásnak" neveztük tudományosan. b. ) Az érett istállótrágya színe barna. Az alomszalma már benne részben elkorhadt, könnyen teregethető, mert szerkezete morzsalékos, í)z a jó trágya, mert ez emeli legjobban a terméshozamot. c. ) A túlérett trágya színe fekete, szerkezete kenőcsös, ezért nehezen teregethető. A tápanyagveszteség már igen nagy az ilyen trágyában, ezért ez már nem jó és a trágya pazarlását jelenti. Ha trágyázunk, az erőket összpontosítsuk, (dolgozókat, fogatokat, stb.) Gyorsan hordjuk ki, teregessük szét, azonnal szántsuk alá az érett istállótrágyát, A kupacokba rakott, szétteregetett, alászántatlan trágyánál óriási a tápanyagveszteség. Az eső kilúgozza, a nap melegének hatására • a fontos nitrogén elszáll a levegőbe. A gyakorlatban ezen a téren még nagyon. sok hiba fordul elő. Homoktalajainkat trágyázzuk gyakrabban (kétévenként). A kötött talajt négyévenként trágyázzuk 250—300 mázsa istállótrágyával. A trágyázásról készítsünk feljegyzéseket és ezt rendszeresen vezessük az erre a célra felfektetett trágyázásl könyvben. Klrályfiakarcsai Mezőgazdasági Szakiskola. 25 000 liter tej terven felül A galántai járásban levő štefanikovói EFSZ a múlt évben elegendő takarmányt biztosított és ezért jó eredményt tudtak elérni a beszolgáltatás terén. A szövetkezet elnöke Kormán elvtárs a járási szövetkezeti konferencián kijelentette, hogy Május 1. tiszteletére ebben az évben 63 mázsa sertéshúst, 60 mázsa marhahúst és 25 000 liter tejet adnak be terven felül. A szövetkezeti tagok ennek ellenére a vállalásnak a teljesítését már megkezdték. Az első negyedre cső állati termékek beadását teljesítették. Ezen felül már 565 kg marhahúst és 810 kg sertéshúst adtak be. Ezenkívül 25 darab kakast adtak el szabad piacon. Jól teljesítették a beadási kötelezettségüket a feketenyéki szövetkezeti tagok is, akik az, első negyedévben 12 000 liter tejet adtak be terven felül. KrajcsOvics ŕ (Folytatás a 7. oldalról) Oki otthon von, mint aki tenger hányattatás után szerettei között ül végre, megkavarta a teát, ráfúj és előre élvezve az ízét, — belekóstolt.. A szégyenlős, meghökkent fintort, ami a kóstolást követte, soha nem jeleltem el. — No, nem ízlik? — szomorodott el anyám. — Pedig jó, ládd-e, én is őzt iszom . .. Ej, ej, te kapitány, mit csináljak, hogy tegyem a kedved? — Talán úgy, kacsiniottam rá, — hogy megbotondítja kicsit. — Kit? A kapitányt? — Dehogy. A teát. Nézze csak meg, ott. ott ni, a kredenc háta mögött. Hátha lesz még valami az . ,or vosságos" iivegb en? Anyám sóhajtott, hol rámhol meg a restelkedő kapitányra nézett. Látszott rajta, hogy lusakodik, nehezen szánja el magái. Nem is csoda. Az üvegben — ügyes kis metszett-flaska volt, — rumot őrzött és cseppenként, cukorral szelídítve, csakugyan orvosságnak használta. Tífuszon esett át. csaknem be'chatt s mielőtt a kórházból kiengedik volna, a doktor ajánlotta neki. Igen, de nálunk, a mi községünkben, kincs volt akkor a rum. Civil csak suttyomban, méregdrágán juthatott hozzá. Minden készletet magának foglalt te, pótlékul osztogatta pribékjeinek a nyilas Számonkérö Szék. Hogy mit adott érte, nem tudom, de cirka fél litert mégis csak szerzett belőle anyám, őrizte, zsugorgatta, hetente nézett más-más rejtekhelyei neki és akkor tessék: a fia, ez a hámori, szeles, meggondolatlan gyerek, fogja magát és kibeszéli. Hogy ő rummal él, üveget dugdos, mutatni is sajnálja azt a semmi kis italt. ' — Ej, te rosszaság, te — mondta végül is, '— hogy neked mindenbe bele kell ütni az orrod. A kredenc mögé nyúlt, kalamólt, tapogatott kicsit és neheztelve, amiért „ kibeszéltem" és orvosságától fosztom meg, etöhalászta a szegletes, inkább dísznek, mint fiaskónak beillő rumos-üveget. Nevettem rajta, de sajnáltam is. Igen, mert rum — mindössze féldeci talán, — már csak a fenekén volt az üvegnek. Keskeny, rubintos gyűrű. Ivás helyett inkább csak csillogtatni való. I — Neki adjam? — tűnődött hangosan és talán bíztatást, rábeszélést várva anyám. — Neki adom! Mondta ki a döntést. — Nesze, fogadd jószívvel, én is úgy adom, váljék egészségedre, Iván kapitány. S adta, töltötte volna a rumot, de a kapitány nem engedte. A tífuszról, orvosi tanácsról mit se tudott, arról se, hogy anyám miért tartja olyan nagy becsben s miért rejti minduntalan máshová a tömzsi, ügyes kis üveget, de látta, megérezte valahogy, hogy anyám szívességet tesz, sőt: ,,áldozatot hoz", amikor a semmi, a kupicányi rumot odakinálja neki. De tiltakozhatott. Ha eddig nem tudta, hát anyám csak megmutatta neki. hogy győzős, akaratos, ellentmondást álmában sem tűrő asszony. — Ide a bögrét! — mondta. — Orvosság ez, medicina, azonnal idd meg, kapitány. S a rumot utolsó cseppig, az üveg nyakát is kifacsarva szinte, a hasas, kajlafütü. párolgó bögrébe töltötte. . . A történetnek csattanója is van. Csattanója bizony, még hozzá olyan, Hogy leírni is restelné az ember, ha azon a viharos, hirtelenkinyíló tavaszon nem lettek volna gyakoriak a csódák... A kapitány — úgylátszik pihenőben volt, — nemcsuk szállóvendégnek jött, kerek egy hétig maradt nálunk. S amikor útra kelt, mikor a szabadsága lejárt, úgy veit búcsút anyámtól, olyan meghatóan, hogy most is szívdobogva emlékezem rá. Földig hajolt, keze a mellén, mondani, anynyit mondott csak, hogy „szpasziba, mamka, szpasziba’, megölelte, meg is csókolta anyámat s ment, sietett, ahová a parancs szólította. Anyáin sirt, integetett neki s mikor a Papköz sarkán elfordult, könynyeivel küzködve, mondta: — Itt volt, megszerettük, sohse táljuk többet... Pedig — legalábbis ö — mégis csak meglátta. En már Pesten voltam s csupán az otthoniak emlékezéséből tudom, hogy jóval később, május vége felé, valamelyik meleg, sűrű-csillagos éjszakán, megjelent egy autó a házunk előtt, utasa kiszállt és rávert az ablaktáblára: — Mamka! Mamka! — Ki az? — riadt föl anyám. — Iván kapitány! — Jóságos isten! Anyám kendöt kapott, kiszaladt s az éjszakai vendégben sehogysem tudta felismerni Iván kapitányt. Nem hát, mert díszben volt, teljes díszben! A fején, a megszokott kucsma helyett, hetyáros sipka, a mellén kitüntetések s ami szintén újság volt: a háta mögött egy fiatal, ugrifüles ordonúne. Nevetett, köszönt, s mint anya a pólyásbabát, egy kis hordót, ölelt. — Ez meg mi itt? — Csudálkozott anyám. — Medicina, — hunyorított rá Iván kapitány. Igen, medicinát hozott, egy egész kishordó rumot a messzi Bécsböl, ahol a városparancsnokságon szolgált . .. 3. Ugye. így volt? Ugye te is emlékszel még a .,maníkú"-ra s a mamka ! os szúr a nőtt ..profess oŕ"-fiára, te kedves, te huncut, te fétigrokon Iván kapitány ... ? t
