Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-01 / 13. szám

földművés KJSťJ. üJprBfe f. Hogyan teljesítették az ógyallai JNB dolgozói a CSKP KB-nak | a tavaszi munkák végrehajtásáról szóló határozatát? Foglalt ember Klčo Valentin, az ógyallai JNB főagronómusa. Egymás után érkeznek a jelentések: Bagotán megkezdték a tavaszi munkákat. Elő­ször 5 hektár területen vetnek árpát. Az imelyí HNB jelenti, hogy másnap megkezdik a vetést. A mudronyovoi EFSZ-bol Peťovský elvtárs, a szövet­kezet elnöke jelenti, hogy hozzáfog­tak a tavaszi terv teljesítéséhez. Hiába, itt a tavasz, ébred a természet es ilyenkor késedelem nélkül vetni kell.' AZ idei tavasz a szokottnál még nagyobb feladatok elvégzésére serken­ti a JNB dolgozóit. A második ötéves terv első évében 11,2 százalékkal kell emelnünk Szlovákia mezőgazdasági termelését, ebből 15,7 százalékkal az állattenyésztést és 8,3 százalékkal a növénytermesztést. Ezeknek a feladatoknak a teljesí­téséről beszél a járás főagronómusa, amikor végre ideje jut, hogy necsak dolgozzék, hanem a munkájáról is elmondjon egyet-mást, főképpen pe­dig azt: hogyan teljesítették a mező­­gazdasági munkák előkészületeiről szóló párthatározatot. — A téli időszakot az elmúlt évek­ben a szabadságolások kimerítésére használtuk fel — mondja Klco elv­társ. Az idén más a helyzet. A tava­sai munkákra vonatkozó rendelet ter­mészetszerűen megkövetelte, hogy a téli időszakot a határozat végrehajtá­sára használjuk fel. A JNB dolgozói a téli szabadság helyett a falvakat járták és felvilágosító munkát végez­­tek. A JNB dolgozói a tavaszi mezőgaz­dasági munkák végrehajtásáról szóló párthatározatot a téli időszakban megszervezett előadásokon ismertet­ték az EFSZ tagjaival, valamint az egyénileg dolgozó kis- és középpa­rasztokkal. Imelyen például február 25-én előadást rendeztek, amelyen 450 ember jelent meg. A néppel való beszélgetés keretében a járás minden községében összejöveteleket tartottak, ahol ismertették a párthatározatot és a kialakult eszmecsere folytán mind­járt meg is állapodtak abban: milyen módon akarják a termelés fokozását elérni. Brezina Márton, az ógyallai NB dolgozója a növénytermelés foko­zását a hektárhozamok emelésével, a föld jobb megművelésével és a vető­­terület kiszélesítésével akarja elérni. Lovász Zsiga, az imelyi HNB elnöke ugyancsak a hektárhozamok növelésé­re gondol, de mindjárt hozzá is teszi, hogy a faluban két hanyatló gazdaság is található, A földeket most a hely­beli EFSZ kezelésbe veszi és ilymódon könnyen fokozni tudják a termelést. Az állattenyésztésben pedig a felada­toknak megfelelően emelik az állatál­lományt, különösen a fejős tehene­két. Erre a célra — ahogy ezt Mutuch Ferenc, az imelyi EFSZ köny­velője mondja — az államtól 130 000 korona hitelt kaptak. Bystrický elvtárs, az ógyallai JNB dolgozója a hanyatló gazdaságok tu­lajdonosait keresi fel. Már eddig is a járás területén 160 hektár olyan föl­det talált, melyet ha rendesen meg­művelnek és bevetnek, jelentős mér­tékben fokozzák a járás földjeinek termését. » A párthatározat szerint a juhte­nyésztésben is 13,7 százalékkal na­gyobb eredményt kell felmutatnunk. A mudronyovoi EFSZ azelőtt például juhtenyésztéssel nem foglalkozott, igaz, hogy a község sem réttel, sem legelővel nem rendelkezett, így hát nehézségbe ütközött a juhok nevelé­se. A HNB azonban mégis talált le­hetőséget a juhok legeltetésére. A palárikovói állami erdóhivatal a NB kérésére megengedte, hogy a szövet­kezet a juhart az erdőben legeltesse. Az EFSZ már meg is szerezte a szük­séges juhállományt. Az állattenyész­tés fokozását nagyban gátolja azon­ban az a körülmény, hogy a szarvas­­marhák összpontosítását még mindig nem hajtották végre és 11 helyen tartják őket. A HNB intézkedésére az istállók őszre elkészülnek, de addig ki kell tartani a jelenlegi helyzet mellett. Az ógyallai JNB dolgozói Különösen nagy gondot fordítottak & rétek és legelők feljavítására. Imelyen 385 hektár rétet és legelőt, Izsón 150 hektárt, Perbetén pedig 30 hektárt javítottak fel. A rétek és legelők megművelését a haladó agrotechnika alkalmazásával és az eddigi tapaszta­latok alapján hajtották végre. Klčo járási főagronómus a járás rétjeinek és legelőinek feljavításával az állatte­nyésztés jelentős fejlődését várja. A járás területén szerte-széjjel — amerre a szem ellát — szorgalmas földművesek százai művelik a földet és vetik a tavaszi magvakat. Az idei telet az EFSZ-ek tagjai tanulással, munkaszervezéssel töltötték el. A párthatározatot is áttanulmányozták és tisztában vannak felad? tűk telje­sítésének fontosságával. f-y Jó eredményt Kozott a szövetkezeti tagok téli iskoláztatása A komjáti EFSZ-ben már tavaly is jó eredményeket értek el a földmű­vesek oktatása terén. Az idén még nagyobb érdeklődés mutatkozott a haladó munkamódszerek elsajátítása iránt. Az első osztályba 35, a máso­dikba 17 hallgató jelentkezett, akik heti három előadáson vettek részt. Az iskola vezetését Královics Viktor vállalta, aki egyébként a helybeli szö­vetkezet könyvelője. A látogatottság állandóan 100 százalék körül mozgott, amelyen számos egyéni gazdálkodó is részt vett. Az előadások sikere nem kis részben a surányi mezőgazdasági szakiskola tanítóinak érdeme, akik értékes tapasztalataikkal gazdagítot­ták a tanfolyam hallgatóit. Hronec Vendel például a takarmány ízesítését, amelyről az iskolában hallott először — átvitte gyakorlatba is és a szövet­kezetben meghonosította. Jó eredménnyel dicsekedhetik a sti­­’•ányi szövetkezeti munkaiskola is. Habár itt kezdetben helyiség-hiánnyal küzdöttek és már űgyiátszott, hogy emiatt meg sem kezdhetik a szövet­kezeti tagok iskoláztatását. Végül is HNB épületében kaptak elhelyezést. z előadók közül különösen Kupka elvtárs előadásai arattak sikert. Elő­adásain még olyan hallgatók is meg­jelentek, akik eredetileg nem is szán­dékoztak az téli iskoláztatáson részt venni. Mind a surányi, mind a kom­játi szövetkezeti munkaiskolában az, utolsó értékeld előadást közvetlen a húsvéti ünnepek előtt fejezik be. A nadlici szövetkezeti tagok a mun­kaiskolát szintén nagyon megszeret­ték. Az előadások után rendszerint élénk eszmecsere fejlődött ki. Főkép­pen arról vitatkoztak, hogyan lehetne a szövetkezetben az állattenyésztést emelni. A második osztályban az állatte­nyésztést tanították. Ebbe az osztály­ba olyanok is jártak, akik az állatte­nyésztésben nem dolgoznak. Súlyt fektettek azonban arra, hogy mint földművesek tisztában legyenek vala­mennyi kérdéssel, melyek a szövet­kezetben előfordulnak. A hallgatók a szemléltető előadásokon megtanulták, hogy kell egyes munkákat szaksze­rűen elvégezni. A szövetkezetben pél­dául az elválasztott malacokat ötször etetik, vagyis úgy, ahogy az iskolában tanulták. Habár az időjárás esős, a faluban bokáig érő sár van, az anya­disznóólakban mégis mieden- száraz, nyoma sincs az udvarban levő locs­­pocsnak. Az anyák etetésére a tanul­tak alapján sokkal nagyobb gondot fordítanak és rendszeresen etetik őket. Amikor a takarmányadagok megállapítására került a sor, Rosa elvtárs már pontosan kitudta számí­tani, mennyi silótakarmányra lesz szükség a téli időszakban. így érvé­nyesítik tudásukat gyakorlatban a szövetkezeti munkaiskola hallgatói. Füry József A Csehszlovák Nemzetgyűlés küldöttsége megismerkedik Szovjet-Ukrajna népének életével A Szovjetunióban tartózkodó cseh­szlovák nemzetgvűlési küldöttség ki­jevi tartózkodását arra használta fel, hogy a lehető legjobban megismer­kedjék Szovjet-Ukrajna népének sok­rétű életével. A reggeli órákban az egész kül­döttség Zdenek Fierlinger, a nemzet­­gyűlés elnöke vezetésével megkoszo­rúzta Tarasz Sevcsenko, valamint N. F. Vatutyin tábornok emlékművét, aki 1943-ban a Kijev felszabadításáért ví­vott harcokban esett el. A küldöttség ezután két csoportra oszlott. A na­gyobbik csoport ellátogatott a Chotov községben lévő Hruscsov■•kolhozba és megtekintette a Vaszilovszkij GTA-t. A Hruscsov-kolhoz Kijev városának egyik fő tej- és zöldségszállítója. Az állattenyésztési termelésben a kolhoz főleg arra törekszik, hogy a tehenek jelenlegi átlagos évi 3235 literes iej­­hozamát a hatodik ötéves terv végéig tehenenként 5000 literre fokozza. Kép­viselőink, főleg a mezőgazdasági szakértők a Hruscsov-kolhoz tagjai­val számos értékes tapasztalatokat cseréltek ki. A Vaszilovszkij GTA tizenkét kol­hoz számára dolgozik, amelyek ösz­­szesen 2t 000 hektárnyi földön gaz­dálkodnak. A nemzetgyűlési küldött­ség tagjai a gépállomás igazgatójával és dolgozóival élénken elbeszélgettek, érdeklődtek a GTA munkaeredményei iránt. A küldöttség kisebbik része a kijevi „Tocselektropribor“ üzemét és a Gor­kijról elnevezett gépip&ri üzemet láto­gatta meg. A „Tocselektropribor“­­üzem pontos villanymérőeszközöket gyárt az új ipari üzemek és vízierő­művek számára. Az üzem dolgozói, amint a képviselőinkkel folytatott be­szélgetésben kijelentették, ismerik a csehszlovákiai ilyenfajtájú üzemek munkájának magas színvonalát, és nagyrabecsülik a Csehszlovákiában készült mérőműszereket. Kártevők a bíróság előtt Viliam Fleischman és Vincent Mar­ko falusi gazdagok, akik beférkőztek a begyűjtő apparátusba és szülőfalu­jukban begyűjtőkként működtek, most a bratislavai bíróság tanácsa előtt teleltek bűntetteikért. Viliam Fleischman már az_ első köz­társaság idején is egy magántársaság felvásárlója volt. Itt járta ki a föld­művesek kifosztásának „iskoláját“. A felszabadulás után. amikor Nemes­­abonyban megalakították a szövetke­zetei, Fleischman az első tagok kö­zött volt. Beadta a szövetkezetbe 15 hektár földjét és lovakkal, bérmun­kással folytatott fuvarozást, míg ö maca átvette a Nemesabonyi begyűj­tő és raktárnok funkcióját. Es elkezd­te a basáskodást úgy, mint azelőtt, saját zsebére. Összevásárolt lovat, összevásárolt lopott gabonát és ? begvűitésnél és raktározásnál alkal­­maz’oll különféle trükökkel nagy­mennyiségű gabonát szerzett, melyet természetesen nagy haszonnal árusí­tott. A másik „begyűjtő“ Vincent Marko volt. Ö az albári begyűjtővállalat raktárában garázdálkodott. Vincent Marko is már az első köztársaság és az ún. szlovák állam idején is be­gyűjtési funkciót töltött be. Ezenkívül beférközött a szövetkezetbe is, ahol pénztárosi teendőket látott el. Ebben a beosztásban régi pénzben 200 000 koronát sikkasztott. Fleischmant 31 J00 q lopott és elfeketézett gabonát vásárolt, és jó haszonnal továbbadta. Bár . л tanúk mindezt kézzel foghu­­tóan bizonyították, tagadni igyeke­zett. Természetes, hogy Fleischman és Marko nem okozhattak volna annyi kárt és nem garázdálkodhattak volna olyan hosszú ideig, ha nem lettek volna öntudatlan — és néha tudatos segítőtársaik; a Dunaszerdahelyi Be­gyűjtővállalat vezető dolgozói. Éppen ők, Tibor Novotny igazgató, Árpád Kubik üzemvezető és a többiek vét­kei hanyagsága tette a lopásokat le­hetővé. Fleischman, Marko és a hoz­zájuk hasopló gazemberek bűntettei­nek tudatos elhallgatása tette lehe­tővé a gabonalopást, üzletezést és a begyűjtési előírások megsértését. A nemzet biztonsági szerved azon­ban véget vetettek aljas tevékenysé­güknek és végül megkapták az igaz­ságos büntetést: Viliam Fleischmant 12 évi, Vincent Markót 11 évi sza­badságvesztésre, 2000—2000 korona pénzbüntetésre, pojgárT jogaik elvesz­tésére, vagyonuknak az állam javára való elkobzására és a bratislavai Ke­rületből való kitiltásra ítélték, A töb­bi .vádlott közül Novotnyt kétévi, Ku­­bikot és Mandákot 6 hónapi, Fleiseh­­mannét 4 havi, és a többi öt bűnöst 2—4 hónapig terjedő szabadságvesz­tésre ítélték A tej állandó jövedelmet biztosít Az EFSZ-ek túlnyomórésze, de az egyéni gazdálkodók is tapasztalatból tudják, hogv a mezőgazdasági ter­mékek termelése kifizetődik. Főképp az állati termékek biztosítanak ma­gas jövedelmet s ezekből pedig dön­tő szerep jut a tejnek. A kassai kerületben például 1955- ben a felvásárolt tej értéke megha­ladja a 32.5 millió koronát. A be­adást emellett mindössze csak 82.8 százalékra teljesítették. Sokkal kedvezőbb a helyzet a bra­tislavai kerületben. Itt csak a terven felüli beadott tejért (szabad piacon) az EFSZ-ek 18 019 000 koronát kap­tak, a többi földművesek pedig 13 318 500 koronát. A dunaszerdahelyi járás tejbeadóinak a bratislavai tej­­csarnokok 10 és félmillió koronán fe­lüli összeget fizettek ki. Ezek az eredmények a múlt év helyzetét jellemzik, amikor is sok ne­hézséggel kellett megküzdenünk. Sok egyénileg dolgozó földműves nagyobb igyekezetének kifejtését a bizalmat­lanság gátolta. Az a kérdés foglalkoz­tatta őket, vajon ha több tejet adnak a szabad piacra, nem emelik-e fel tej­beadásukat a jövő évben. Nemcsak a svidniki járásban levő Nižný Or­lík lakói gondolkodtak ígv. hanem Szlovákia sok más községében is. A bizonytalanság és л kételkedés a múlté. A kivetések nagysága vál­tozatlan maradt. A tejbeadást nem •nelték. feltéve természetesen, liogy nem történt változás a földek meny­­nyiségében. A földművesek ara iban a múlt év­ben tudomást szereztek arról, hogv melvik gazda mennyit kanott a tej­ért a szabad niacon. A zsel'zi járás­ban levő inolvszakállasi földművesek például csak a szabad piacra jutta­tott tejért 1955-ben 344 865 korona* kaptak. Ilyen község oedig. min* Ipolyszakáttas, sok van Szlovákiába” A bizlmatlanságból mind .a föld műveseknek, mind a fo"v.ac-ztóVT'a'­­csak kára származott. Azok, akik híztak és nem tiagvJ-n- magukat meg­téveszteni, az értékes iangsztalafokon kívül jelentős jövedelemre is szert tettek. Gondoskodtak kellő mennyi­ségű takarmányról és keresték az utat, hogy tudnának még nagyobb tejhozamot elérni. Igyekezetük oda­irányult, hogy a beadást necsak tel­jesítsék, hanem ezenkívül szabad piacra is adjanak tejet és ezáltal na­gyobb jövedelemhez jussanak. Az idén januárban csaknem 1 mil­lió liter tejjel többet vásároltak fel, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Ez annak a bizonyítéka, hogy a földművesek helyes útra tértek. Sokan már januárban teljesítették egész évi tejbeadásukat. Szabó An­tal, Tóth Mária pozsonypüspöki föld­művesek, de sokan mások is — tel­jesítették, sőt túlteljesítették egész­évi beadásukat. A beadást ezzel nem szüntették meg. hanem a terven fe­lüli tej beadására szerződést kö­töttek és a tejet magasabb áron ad­ják be. Szabó Antal és Kaizer Jó­zsef. mindketten pbzsonypüspökiek. 2800 liter, illetve 2wA) liter tej szál­lítására kötöttek szerződést. Horváth Lajos, szenei földműves pedig 500 liter tejjel ad többet a közeilátás számára. A tej szabadpiaci értékesítése kifi­zetődik, hiszen 1 literért. 2,40 Kés t kapnak, (nyári hónapokban 2,20 Kcs-t). — A terven felüli tejért ezen­kívül a földművesek ellenszolgálta­tásként olcsó takarmányt is kapnak éspedig minden 100 liter tejért 28 kg korpát és 12 kg olajos pogácsát. — (Június 1-től ezeket az adagokat Je­lére szállítják). Az eddig kötött terven felüli tei­­fceadási szerződésekből megállapít­ható, hogy az EFSZ-ek ebben az év­ben következetesebben törekednek a termelés fokozására. A szentmihálvfai szövetkezet például, — amely 1955- ben 211000 liter tejet adott a sza­bad piacra — ebben az évben 260 ezer literre kötött szerződést. Hason ló fokozottabb kötelezettséget vállalt még a dunaivánkai és a vereknyei, ’'"'amint más szövetkezetek is. Bár a szerződéskötések határideje még nem iárt le, a kassai kerület­ben már eddig is 1 321 000. a bra­tislavai kerületben nedig 15 013 000 liter tejre kötöttek szerződést, env­­nvivel többet adnak be a közeilátás számára. Horváth József Minden figyelmet ? tojásbeadás teljesítésére! A főbb állati termékek időbeni beadásának tervét a februári eredmé­nyek nagyban befolyásolták. Ennek következtében egyes termékek bea­dásában jelentős lemaradások keletkeztek. A legnagyobb lemaradás a to­jásbeadásban észlelhető. Március első harmada egészében véve eredménytelennek mondható. A második harmadban, főleg a tojásban már jobbak az eredmények. De ha tekintetbe vesszük az elmaradt beadásokat, amelyet főképpen a februári hideg okozott, nem lehetünk az elért eredményekkel megelégedve. A főbb állati termékek beadása március második harmadában a kö­vetkezőképpen alakult: kerület szarvasmarha borjú sertés tej tojás Bratislava 113,6 78,7 95,8 103,8 98,2 Nyitra 125,2 \ 123,2 91,1 102,5 95,3 Besztercebánya 96,7 115,7 96,3 98,0 81,0 Zsolna 94,2 82,5 148,6 93,9 80,6 Kassa 107,7 75,7 103,6 101,0 97,0 Eperjes 113,2 91,2 108,2 86,4 81,0 Szlovákia 110,6 94,9 99,4 100,0 90,2 Hogy az időbeni lemaradást a tojás beadásában behozzák, az egyes kerületeknek március harmadik harmadában a beadást a következőképepn kel teljesíteniök: Bratislava 165,7 százalékra, Nyitra 169,0, Besztercebánya 186,7, Zsolna 180,1, Kassa 167,9, Eperjes 170,2 százalékra, Szlovákiának pedig 171,8 szá­zalékra. Ezt a feladatot jó munkaszervezéssel, különösen most az emelkedő tojáshozamok idején, minden áron teljesíteni kel). _________________________________ (tmvk) Épül — szépül Zselíz Nem is olyan régen Zselíz lakosságának túlnyomó többsége a grófi uradalom bérese volt. Szerényen éltek és keményén dolgoztak' a minden­napi létért. Ma 11 év után a volt béresek ivadékai felsőbb iskolákat végeznek. Lakásigényeik is nagyobbak lettek. A béreskunyhókban felcseperedett em­berek érzik, hogy nekik is joguk van az élethez s ezért az igényeik is nagyobbak. A szépérzékük kifinomult, amit a csinosan berendezett lakásaik bizonyítanak. Zselízen most családi házakat építenek. Az első ötéves terv alapján a múlt évben 25 új családi ház épült, két korszerű bérház 8-8 lakásegység­gel és 1 négy lakásegységgel. Mindamellett, hogy Zselíz rohamosan épül, még mindig nagy a lakás­hiány és 96 kérvény vár kedvező elintézésre. A tisztviselők túlnyomórész­­ben vidékre' járnak be, de reméljük, hogy a következő ötéves tervben megoldják a iakáskérdést is. к E.

Next

/
Thumbnails
Contents